Bizonyos ügyletek megkötése előtt speciális eljárásokat kell lefolytatni, amelyek mindegyikének az a célja, hogy a közpénzek elköltése, illetve a közvagyonról való rendelkezés versenyeztetés alapján, a legkedvezőbb anyagi feltételekkel történjen, illetve hogy biztosítva legyen az ügyletek minél nagyobb áttekinthetősége és nyilvánossága. Más kérdés, hogy ezek az eljárások mennyire alkalmasak a kitűzött célok elérésére, illetve mennyire hatékonyak gazdasági szempontból nézve. Összefoglalóan lényegében három eljárástípus lehetőségét kell számba venni.
Koncessziós eljárás
A koncessziós eljárás kizárólagosan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak használata, hasznosítása vagy kizárólag állam vagy önkormányzat által ezekkel gyakorolható tevékenységek koncessziós szerződés keretében történő átengedésére vonatkozik. Ebbe a körbe tartoznak jelenleg:
– az országos közutak és műtárgyaik,
– a vasutak,
– a csatornák,
– a nemzetközi kereskedelmi repülőtér, valamint
– a regionális közműrendszerek, az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá
– a helyi közművek működtetése,
– a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezzel összefüggő bányászati melléktevékenységek,
– a csővezetékes termékszállítás és tárolás,
– a hasadó- és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,
– a szerencsejáték szervezése és működtetése,
– a postai alapszolgáltatás (a cikk megjelenésekor a távközlési szolgáltatás már valószínűleg nem),
– a vasúti személyszállítás és árufuvarozás,
– a menetrend alapján végzett közúti személyszállítás.
Amennyiben az állam vagy önkormányzat úgy dönt, hogy ezekkel kapcsolatos tevékenységeit nem olyan gazdálkodó szervezet (társaság) útján gyakorolja, amelyben többségi tulajdonú részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdon esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, vagy nem költségvetési intézmény útján kívánja végezni, úgy koncessziós pályázatot írhat ki, amelynek nyertesével koncessziós szerződést köt, aki azután koncessziós társaságot alapít a tevékenység gyakorlására.
Közbeszerzés
A következő eljárástípus a közbeszerzés, amelynek során a közbeszerzésre kötelezett szervezetek:
– az állam; a helyi önkormányzat; a kisebbségi települési önkormányzat; az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat; a települési önkormányzatok társulása; a központi, a helyi önkormányzati, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv; a megyei, illetve regionális fejlesztési tanács; az elkülönített állami pénzalap kezelője; a társadalombiztosítás igazgatási szerve,
– a köztestület és a köztestületi költségvetési szerv, valamint a közalapítvány,
– az előbbi szervezetek által vagy részvételével a vagyon egyharmadát meghaladó hozzájárulásával, illetve a beszerzés megkezdésének időpontjában ilyen feltételekkel működő alapítvány, társadalmi szervezet (egyesület),
– az olyan közhasznú társaság, biztosítóegyesület, víziközmű-társulat, ideértve ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét is, amely felett a fenti szervezetek irányítási jogokat gyakorolnak,
– minden egyéb szervezet, amely állami támogatásban részesül, a támogatásból megvalósuló beszerzés tekintetében,
– az a szervezet, amelynek kötelezettségéért a kormány az államháztartásra vonatkozó szabályok szerint kezességet vállalt, függetlenül a kezesség összegétől, a kezességgel biztosított pénzforrásból megvalósított beszerzés tekintetében,
– az országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve önkormányzati intézmény, kizárólag a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő beszerzéseire,
– az MTI Rt., a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint azok a közműsor-szolgáltatók, amelyek működését többségében közpénzből finanszírozzák,
– az ÁPV Rt.,
árubeszerzéseiket, építési beruházásra, illetve szolgáltatásokra (beleértve bérleti és ahhoz hasonló szerződéseket) vonatkozó megrendeléseiket – amelyek a mindenkori költségvetési törvényekben meghatározott értékhatárokat meghaladják (ennek kijátszása érdekében nem lehet a beszerzéseket, megrendeléseket részekre bontatni) – lebonyolítják (a közbeszerzési eljárást alkalmazhatja bárki, értékhatártól függetlenül). Bizonyos szervezetek esetében – ilyenek például a kormány irányítása alá tartozó, illetve az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervek – úgynevezett központosított közbeszerzési eljárás írható elő, ami azt jelenti, hogy egy központi, beszerzési egység intézi ezek mindegyikének beszerzéseit. A szigorú eljárási rendszerben, határidőkkel zajló, többféle típusú és jogorvoslatokkal megtámadható közbeszerzési eljárás végén a kérdéses ügylet az eljárás nyertesével kerül megkötésre.
Nyilvános versenyeztetés
A harmadik típust alkotják az állami vagy önkormányzati vagyon értékesítése során alkalmazandó nyilvános versenyeztetési, tőzsdei kibocsátási, illetve árverési eljárások. Ilyen eljárásokat írnak elő a kincstári körbe tartozó vagyon kezelésére, értékesítésére vonatkozó jogszabályok, illetve az önkormányzatok (különösen az önkormányzati törzsvagyon vonatkozásában). Közjogi aktusban ugyancsak előírhatnak, mintegy önkorlátozásként, versenyeztetési eljárásokat.