Tiltott ügyletek
A közszférára vonatkozó jogi előírások bizonyos ügylettípusokat csak korlátozásokkal tesznek lehetővé az érintett szervezetek számára, vagy bizonyos ügylettípusokat egyenesen megtiltanak, így például a központi költségvetési szerv és a társadalombiztosítási költségvetési szerv csak a kormány engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet, illetve csatlakozhat ilyenhez (egyesületalapítás). Az önkormányzati és köztestületi költségvetési szervek részéről ehhez, illetve alapítványrendeléshez a felügyeletét ellátó önkormányzat, illetve köztestület engedélye szükséges. A központi és a társadalombiztosítási költségvetési szerv alapítványt alapvetően nem rendelhet. E szervek általi gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításához, illetve azokban részesedés megszerzéséhez a felügyeletet ellátó szerv engedélye (a központi és társadalombiztosítási szervek esetében továbbá a pénzügyminiszter egyetértése) szükséges, és a felelősségük a társaság tartozásaiért így sem haladhatja meg a szolgáltatott vagyoni hozzájárulásuk mértékét.
A költségvetési szervek, kivéve az önkormányzati hivatalokat (amelyek esetében a gazdálkodás kereteit a képviselő-testület határozza meg) és a Kincstárt, pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt – a fentiek szerinti társasági részesedéseket kivéve – nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el, kötvényt nem bocsáthatnak ki.
E korlátozások és tilalmak azonban nem vonatkoznak az államra magára, illetve az önkormányzatokra, de az önkormányzatok esetében is érvényesül, hogy csak olyan vállalkozásokban vehetnek részt, amelyben felelősségük nem haladja meg vagyoni hozzájárulásuk mértékét.
Forgalomképesség
A másik csoportba azok a rendelkezések tartoznak, amelyek a köztulajdonban levő vagyon felőli rendelkezést, azaz annak forgalomképességét korlátozzák vagy zárják ki:
Kizárólagos állami tulajdon
Teljesen forgalomképtelenek a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok:
– a föld méhének kincsei,
– a felszín alatti vizek,
– a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei,
– a folyóvizek és természetes tavak és ezek medre,
– a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkező sziget,
– az országos közutak, vasutak, vízi utak és az országos közforgalmú kikötők,
– a nemzetközi kereskedelmi repülőtér,
– az ország területe feletti légtér,
– a távközlésre használható frekvenciák,
amelyek elidegenítése, megterhelése, biztosítékul adása kizárt, és az ilyen tartalmú szerződés (pl. a Balaton eladása) semmis (Ptk. 172-173. §).
Kincstári vagyon
Korlátozzák az államháztartási jogszabályok az előbbieken túli, nem forgalomképtelen Kincstári Vagyon (az állami feladat ellátását szolgáló vagyon, amely a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását segíti elő, pl. minden olyan állami tulajdonban levő társasági részesedés, amelyet költségvetési forrásból szereznek meg; az állam szerveinek közérdekű, illetve egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések és egyéb javak, nemzeti kincsnek minősülő létesítmények, javak; a műemlék ingatlanok) forgalomképességét, azok elidegenítése és megterhelése ugyanis csak speciális, törvényben előírt rendben történhet (koncesszióba adás; kizárólag a KVI eljárása, nyilvános értékesítési módokkal). Az említett előírásokba ütköző ügyletek semmisek.
Önkormányzati törzsvagyon
Az önkormányzatok törzsvagyonának (közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyon) forgalomképességét ugyancsak korlátozzák a jogszabályok.
Forgalomképtelenek a törzsvagyonban a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok és más vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy az önkormányzat rendeletében ilyennek minősít. A forgalomképtelen törzsvagyon átruházására, megterhelésére irányuló ügyletek semmisek.
Korlátozottan forgalomképesek a közművek, az intézmények és a középületek, továbbá az önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók, amelyekről törvény vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. Az ezekre vonatkozó előírások megsértése az ügyletek érvénytelenségét eredményezheti (pl. a helyi önkormányzatok vízi- és szennyvízközmű-hálózatainak apportálása, a gyógyszertárak eladása emiatt volt jogellenes).
Egyéb önkormányzati vagyon
Az önkormányzat meghatározott, törzsvagyonán kívüli vagy az abba tartozó vagyontárgyak vagy vagyonrészek elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti, a megfelelő döntés nélkül a rendelkezés tehát jogellenes.