Leépítési hullám

Több millió állást falt fel a recesszió

Csupán az egyszerre ezres nagyságrendűnél nagyobb leépítéseket figyelembe véve 2001-ben világszerte több mint egymillió munkahely felszámolásáról döntöttek: részben az idei évre is áthúzódva ennyi poszt esik a legnagyobb munkáltatók már-már a hisztéria határait súroló létszámtizedelési kedvének áldozatául. A tengerentúlon és -innen cégek sokasága dolgozott ki többéves elbocsátási terveket, holott a legtöbb elemző – legalábbis egyelőre – nem számít a dekonjunktúra elhúzódására.

A világszerte tapasztalható visszaesés egyes számú munkahelyvesztese a telekommunikációs ágazat, ahonnan – szintén csak az ezer főnél nagyobb elbocsátásokat számításba véve – több mint negyedmillió ember hullott ki. A nagy technológiai és elektronikai cégek együttesen több mint háromszázezer munkatársuktól váltak meg, és százharmincezerrel lett kevesebb a légitársaságok kötelékében foglalkoztatottak száma is. De a farmernadrággyártótól a közúti fuvarozóig, a vegyi konszerntől az élelmiszer-ipari óriáscégig vállalatok sokasága vette-veszi bizonyosra, hogy a túléléshez egyedül a foglalkoztatottak számának drasztikus lefaragásán keresztül vezet az út.

A vezetési tanácsadók mindhiába figyelmeztetnek arra, hogy a leépítéseknek is megvannak a maguk – sokszor tetemes – költségei, és a létszámcsökkentés általában csak később, legkorábban a következő üzleti évben, a végkielégítések, az elkerülhetetlen perekkel járó ügyvédi költségek és a személyi állomány átszervezését kísérő egyéb kiadások elkönyvelése után érezteti majd – a most mindennél jobban vágyott – kiadáscsökkentő hatását. Az Egyesült Államokból nekilódult elbocsátási hullámnak sem a körültekintő munkaerő-tervezésre intő tanácsok, sem az elkerülhetetlen ráfordítások nem szabtak határt.

A nagyok és beszállítóik

A legnagyobb japán informatikai és elektrotechnikai konszernek – nyilvánosságra került terveik szerint – mintegy százezer munkahely megszüntetéséről intézkednek a következő három évben, ugyanakkor az e nagyvállalatok mögött álló beszállítói szférában akár az egymilliót is elérheti a foglalkoztatotti létszám csökkenése. Nem sokkal biztatóbb a helyzet Németországban, ahol a DAX tőzsdeindex cégei közül minden második a leépítés mellett döntött, ezzel összességében nyolcvanezer munkahely szűnt meg annak ellenére, hogy a harminc legnagyobb társaság elbocsátáshoz kötődő költségei több milliárd márkát tettek ki.

Ráadásul annak ellenére, hogy számos európai országhoz hasonlóan a németeknél is törekszenek a legfőbb gyógyírnak gondolt pirula keserűségének legalább részleges enyhítésére: a lecsökkent kereslet nyomán tátongó többletkapacitások kínjainak csillapítására, a szakszervezetekkel egyetértésben, egyes gyártók – így például a Volkswagen – arányosan alacsonyabb bérek mellett heti négy napra rövidítették a munkaidőt, illetve ideiglenes leállásokról határoztak.

Ugyancsak a kíméletesebb módszerek közé számít az idő előtti nyugdíjazás; közel ötezer felszámolásra ítélt munkahelyből több mint ezret így tervez megszüntetni a dekonjunktúra következtében eladósodott holland távközlési óriás, a KPN. Jó néhány vezetői munkakör vonatkozásában hasonló megoldást választott a létszámát mintegy tizedére csökkentő, brit Reuters hírügynökség is. A háromezer embertől megválni kényszerülő Lufthansa részben a bérek megnyirbálását tervezte, ezt azonban a szakszervezet csak akkor fogadta volna el, ha a légitársaság teljesen eláll az elbocsátás gondolatától.

Hazai elbocsátások

Bár a múlt év során nálunk is megtorpant a munkanélküliség csökkenése, Magyarországon 2001-ben még nem hozott drámai változásokat a világméretű elbocsátási hullám. A KSH adatai szerint tavaly októberben a korábbi időszakok átlagával megegyező, azaz 5,6 százalék volt az állástalanok aránya, ugyanekkor a foglalkoztatottak száma 3892 millió volt, mindössze háromezerrel több, mint 2000 azonos időszakában, a nyilvántartásba vett munkanélküliek száma pedig 27 ezerrel lett kevesebb.

Részben politikai üggyé terebélyesedett elbocsátási tervével mindössze a Győri Keksz Kft.-t tulajdonló, francia Danone hívta fel magára a figyelmet: az alku vége több száz fős karcsúsítás lett. Kevesebb figyelem jutott a Videoton 550 fős elbocsátásának. A Pannonplastnál 260-nal dolgoznak kevesebben, a Mol Rt. két éve kezdődött létszámleépítésének folyamatában 2002 végéig összesen nyolcezer embernek kell elbúcsúznia a munkahelyétől. A DAM Steel Rt.-nél kétszázhúsz alkalmazott elbocsátását jelentették be, 180-at búcsúztatott az Ózdi Hengermű, és 200-zal faragta le foglalkoztatottjainak számát a Danubius Rt. Bár az érintettek életében ez drámai fordulat, összességében mindez eltörpül például a Ford Motors tízezres, vagy a Vaity Fair tizenháromezres létszámcsökkentési törekvése mellett.

A 2001-es elbocsátási lázra megdöbbentő összesítéssel hívta fel a figyelmet az ugyancsak érintett Reuters hírügynökség. A felsorolásban csak a 2001. november közepéig bejelentett, és ezerfősnél nagyobb létszámleépítések kaptak helyet. Az itt kivonatosan közölt listában nem szerepel például a szomszédos Ausztria légitársaságának nyolcszáz embert érintő karcsúsítása: az ehhez hasonló mértékű lefaragásokat is figyelembe véve akár egy kisebb ország lakosságának megfelelő elbocsátott munkaerővel számolhatunk.

A. J.