Határtalan kommunikáció

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 46. számában (2002. február 1.)
A monopóliumok ledőltek, de a piac újrafelépítéséhez idő kell – és sok-sok pénz – vallják a távközlési piac szakértői. Részben ez a magyarázata annak, hogy a liberalizáció nyitó napjától nem lehetett csodát várni. Az üzleti kommunikációban már egymás mellett dolgozó távközlési cégeknek várhatóan még néhány hónap kell a felkészülésre, amikor is a koncessziójukat veszítő nagy versenytársaknak aláígérve, nagyobb tömegeknek, már a lakosságnak is szóló ajánlatokkal állhatnak elő. Addig is az internet, a kábeltelevízió és az IP-alapú távközlés területén folyik az ár- és szolgáltatásverseny.

A verseny kibontakozására még várni kell

Szolgáltatók, szolgáltatások és a liberalizáció

A távközlési szolgáltatások felszabadítását lehetővé tevő törvény hatálybalépésének – az egyik távközlési cég emberei által szemléletesen L-Dayként emlegetett – napja vasárnapra (december 23-ára) esett, amikor is a HíF, azaz a Hírközlési Főfelügyelet aranyvasárnaphoz méltóan nyitva tartott.

A versenyben induló cégek ugyanis ezen a napon jelenthették be országos szolgáltatás indítására vonatkozó igényeiket. A 30 napos legrövidebb elbírálási időt figyelembe véve e vállalkozások 2002. január 23-án kezdhették el áldásos tevékenységüket – ám nem minden területen! Ennek oka, hogy egyes regionális szolgáltatók saját fennhatóságukon május 12-ig, május 25-ig, illetve (a Vivendi és a HTCC esetében) november 2-ig koncessziós védelmet élveznek. Így ezen cégek előbb léphetnek a Matáv-területekre, mint ahogy ők kénytelenek lennének a legnagyobb konkurens előtt megnyitni saját piacukat.

Késleltetett hatás

A legtöbb elemző többek között éppen ezen okok miatt úgy véli, hogy – legalábbis egyelőre – nem várhatóak radikális módosulások a magyar távközlési piacon. Bár a legnagyobb változást kétségkívül az egyéni felhasználók remélik a liberalizációtól, az ő számukra talán legfontosabb szabad szolgáltatóválasztáshoz még szükség volt az úgynevezett előválasztó számok kiosztására és a hálózatok összekapcsolására. Az előválasztó szám lehetővé teszi, hogy otthoni telefonukkal, egy négyjegyű számot tárcsázva, bármelyik szolgáltató saját hálózatára kapcsolódhassanak, és telefonhívásaikat azon bonyolíthassák le. Így lehetővé válik például, hogy helyi, belföldi és külföldi beszélgetéseiket mindig a legkedvezőbb tarifát kínáló cég szolgáltatásainak igénybevételével intézhessék. Ezt első körben – természetesen a Matávon kívül – a Monortel, a HTCC és a Vivendi teheti meg, hiszen e cégek rendelkeznek koncessziós jogokkal. A többieknek bizony várniuk kell, kivétel egyedül a PanTel, amely ugyanis külön hálózat-összekapcsolási szerződést kötését tervezi a Matávval.

Hasonló egyezményt kötött a Matávval a liberalizáció lejárta előtti utolsó napokban a Vivendi is. Ezen megállapodás értelmében a szerződött szolgáltatók saját területükön lehetővé teszik egymásnak a belföldi és a nemzetközi hívások lebonyolítását.

A legnagyobb verseny mindenképpen a kis- és középvállalati piac megszerzésében várható. Természetesen ez nem vadonatúj szolgáltatások megjelenését jelenti majd, hanem sokkal inkább mindenféle megoldáscsomagokra, teljes rendszerkiépítési ajánlatokra számíthatunk. Az eddig megszokott, beszéd- és adatáviteli szolgáltatások tehát megmaradnak, ám áruk valószínűleg módosul – így például a Matáv máris bejelentette ISDN-előfizetői díjainak emelkedését. A kizárólagosan beszédtovábbításra használt csomagok esetében komoly konkurenciát jelentenek nemcsak a vezetékes, hanem a mobilszolgáltatók is.

Nyitásra készülnek

Január közepén hat távközlési társaság megkapta azokat az előhívószámokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a január 23-ával kezdődő távközlési verseny részeseivé válhassanak. Emelkedő számsorrendben a hívószámok: Matáv – 1515, eTel – 1522, a Vivendi-csoporthoz tartozó V-fon – 1553, illetve a V-com – 1555, PanTel – 1588, valamint a Novacom – 1599. Az előfizetők a belföldi távolsági, valamint a nemzetközi hívások lebonyolítására az előhívószámok tárcsázásával választhatnak szolgáltatót. A fogyasztók választhatnak szolgáltatót minden hívásra, vagy csak távolsági hívásra, ezen belül pedig hívásonként más-más távközlési céget, de hosszabb időszakra szerződhetnek is valamelyikkel. A szabályok és a tarifák megtanulása, s ez utóbbiak összehasonlítása minden bizonnyal eltart egy ideig. A verseny indulását egyelőre hátráltatja, hogy a szolgáltatók között megkötendő úgynevezett összekapcsolási szerződések közül még kevés jött létre, s ezek hiányában a cégek nem tudnak egymás területein szolgáltatni.

Eltérő értékelések

A három legnagyobb cég – a Matáv, a Vivendi és a PanTel – mind-mind másképp értékeli a liberalizációt. A legnagyobb szolgáltató természetesen jóval nyugodtabb, mint versenytársai. Teheti, hiszen tőkeerős, a piacon ismert nevű cég szinte mindenhol saját maga által kiépített hálózattal rendelkezik, így könnyen tehet kedvező ajánlatokat, melyeket képes gyorsan megvalósítani. A cég véleménye szerint hazánkban nem várható az 1998-as nyugat-európai nyitáshoz hasonló verseny. A két helyzet közötti különbséget egyfelől a mobiltelefónia előretörése okozza, valamint az, hogy a különféle befektetők nem tolonganak a távközlés környékén – így pedig az új vállalatoknak nehéz megjelenniük.

Kevésbé elégedett a liberalizációs törvénnyel a Vivendi, amely épp december 23-ától nyújtja új hangszolgáltatását mind egyéni, mind vállalati ügyfelei számára. A cég stratégiájának fő eleme a piaci részesedés növelése a kis- és középvállalkozások körében.

A PanTel optimistább. A cég 2001-ben – az egy évvel korábbi eredményét több mint kétszeresen felülmúlva – 10 milliárd forintos forgalmat könyvelhetett el, így a megkezdett hálózatfejlesztések folytatására jut elegendő tőke.

G. R.

Hang a csomagokban – IP-telefónia

A Matáv koncessziója a múlt év végén lejárt, és ezzel elvileg megnyílt az út a távközlési szolgáltatások szabad versenye előtt, mégsem várhatjuk az árak különösen nagy arányú csökkenését. Ennek egyik legfőbb oka a technológiában rejlik – a hagyományos, vonalkapcsolt hangátvitel felett eljárt az idő. Mivel egy ilyen kiépítésű hálózatot tervezéskor általában csúcsterhelésre méreteznek (különben túl gyakran lenne foglalt a vonal, ami lehetetlenné tenné az ügyvitelt), ezért mind a telepítési, mind az üzemben tartási költségek meglehetősen magasak. Tudva ezt a távközlési szolgáltatók, többféle trükköt is alkalmaznak, hogy olcsóbban nyújthassák távbeszélő-szolgáltatásaikat. E trükkök közül az egyik leggyakrabban hallott az úgynevezett IP-telefónia. Ez a megoldás hazánkban eredetileg azért terjedt el, mert a koncessziós törvény értelmében természetesen nem lehetett szabadon távbeszélő-szolgáltatással megjelenni a piacon.

Hogyan működik?

A Voice-over-IP-nak (röviden VoIP) nevezett megoldás megjelenése jórészt az internetnek köszönhető. A világhálón az adatok úgynevezett csomagok (packetek) formájában közlekednek. Az Internet Protocol (IP) felelős azért, hogy e csomagocskák ne tévedjenek el a különböző számítógépek között.

A hagyományos telefonálás során, amikor tárcsázunk egy számot, a telefonközpont közvetlen kapcsolatot hoz létre köztünk és a beszélgetőpartner között. Ezzel szemben az IP-alapú telefonálás nem létesít ilyen csatornát. Ehelyett fogja a beszédfolyamot – hiszen digitalizálás után a hang is csak egy adat –, és azt csomagokra bontva útnak ereszti. Az, hogy az egyes csomagocskák milyen úton jutnak célba, itt nem fontos, a lényeg az, hogy célba érjenek.

Az 1999 nyarán elfogadott távközlésitörvény-módosítás tette lehetővé azt, hogy ez a szolgáltatás a koncesszió lejárta előtt is elérhetővé vált Magyarországon. Annak érdekében, hogy a Matáv koncessziós joga ne sérüljön, a HíF-engedély a szolgáltatóktól megköveteli egy 250 millimásodperces késleltetési mechanizmus beépítését, valamint a legalább 1 százalékos adatveszteséget.

Jelenleg e telefonálási lehetőség többféle felhasználása is ismert, így például az egyik oldalon állnak a mobitelefon-szolgáltatók által ajánlott lehetőségek. Itt fő szempont az olcsóság, ami gyakran 20-30 százalékos megtakarítást is eredményezhet a vezetékes szolgáltató külföldi tarifáihoz képest. A minőség erősen függ attól, hogy abban az országban, ahová telefonálunk, milyen a hálózat kiépítettsége.

Felhasználási módok

Más a célja az alternatív távközlési cégek által nyújtott szolgáltatásnak. Itt az adatátvitelre a társaság saját menedzselt hálózatát használják, ami természetesen megmutatkozik a minőségben is. A szolgáltató a beérkező telefonhívást egy – általában saját maga által felügyelt – IP-hálózaton keresztül továbbítja a nemzetközi partnerhez. Ennek az igénybevétele azon ügyfeleknek éri meg, akik igen sok külföldi beszélgetést folytatnak. Mivel ilyenkor az egyszeri belépési költség, valamint a havi előfizetési díj is viszonylag magas, inkább az olcsóbb beszélgetéseken lehet spórolni.

Mielőtt áttekintenénk a hazai társaságok nyújtotta lehetőségeket, érdemes megemlíteni, hogy az IP-alapú telefonhálózatok és az IP-telefónia nem azonos az úgynevezett internettelefóniával. Utóbbi ugyanis magát az internetet használja a beszédből különböző eljárásokkal előállított adatcsomagok továbbítására, ennek megfelelően viszonylag megbízhatatlan, és az internet leterheltségétől függően néha rossz minőségű. Az egyéni ügyfeleknek kínált szuperolcsó külföldi telefonálási lehetőségek gyakran ebbe a kategóriába tartoznak. Az eljárás mellékesen egy egyszerű asztali PC-vel is kipróbálható. Nincs másra szükségünk, mint egy fülhallgató/mikrofon együttesre, és egy megfelelő szoftver segítségével máris beszélhetünk egy hasonló számítógép gazdájával. Ilyen programokat akár ingyen is találhatunk a világhálón bármilyen kereső segítségével.

A komolyabb, vállalati felhasználásra szánt IP-telefonálás általában kétféle módon működik. Az első megoldás, ha egy, már meglévő rendszert tesznek alkalmassá csomagkapcsolt adatátvitelre. Ehhez a vállalati telefonközpontban elhelyeznek egy eszközt, amellyel a megfelelő területre – például külföldre – irányuló hívásokat "eltérítik". A beszélgetések a szolgáltató által felügyelt, zárt, IP-alapú hálózaton keresztül jutnak el a célállomáshoz, a kapcsolat megbízható és jó minőségű. A havi telefondíjból általában 20-30 százalékot takaríthatunk meg így. Mivel a felszerelt eszközök drágák, a cégek többsége természetesen nem "adja el" ezeket, hanem valamilyen bérleti konstrukciót dolgoz ki.

A legtöbb csomagkapcsolt hangátvitelt nyújtó cég többféle (általában kettő) csomagot kínál. Ezek közül az egyik a kisebb vállalkozásoknak, egyéni előfizetőknek teszi lehetővé a megtakarítást, míg a második a nagyobb – főleg több telephelyes – cégek számára lehet előnyös.

Szolgáltatók és szolgáltatások

Ilyen például a PanTel szolgáltatásai közül a PanTalk, amelyet a vállalat elsősorban a nagy telefonforgalmat (ez havonta átlagban 500 ezer forint) lebonyolító cégeknek ajánl. A PanTalk nemcsak hagyományos beszéd-, hanem faxátvitelre is alkalmas. A szolgáltatás telepítésekor a megrendelő telefonközpontját megfelelő útvonalválasztó – router – segítségével összekötik a PanTel központjával, s ennek lesz a feladata, hogy a hang- és faxüzeneteket adatcsomagokká konvertálja, amelyek aztán a hívott félhez már ismét hang- és faxüzenetté viszszaalakítva érkeznek meg. A router berendezés lehet az ügyfél tulajdona, de természetesen lehetőség van a bérletre is. A cég által nyújtott szolgáltatások adatforgalma a PanTel saját menedzselt hálózatán keresztül "utazik". A számlázás másodpercalapon történik, és a havi forgalom függvényében kedvezményeket is nyújtanak. További költségcsökkentést jelenthet a Partnerország-kedvezmény is.

Hasonló szolgáltatást nyújt a Novacom is, NovaCall néven, ami lehet dedikált és behívásos kiépítésű is. Az előbbi esetben a Novacom Kft. egy 2 Mbp/s-os felügyelt bérelt vonali összeköttetést épít ki az ügyfél alközpontja és saját fő kapcsolóközpontja között. Így a programozott alközpont minden nemzetközi (illetve belföldi távolsági és mobil) hang- és faxhívást automatikusan a Novacom VoIP-hálózatára irányít át.

Nincs szükség bérelt vonali kapcsolatra a dial-in, azaz a behívásos változat igénybevételekor, mivel ekkor a szolgáltatás az ügyfél meglévő telefonvonalain keresztül valósul meg. A Novacom a router eszközt saját költségén és térítésmentesen csatlakoztatja az ügyfél alközpontjához, illetve amennyiben – előzetes felmérés alapján – az alközpont alkalmas rá, annak átprogramozásával a nemzetközi (illetve igény esetén a belföldi távolsági és mobil) hívások automatikusan a Novacom VoIP-hálózatán keresztül történnek. A routing berendezés a Novacom birtokában marad, így annak meghibásodása, javítása a cég költségén történik.

A Vivendi Telecom Hungary jelentősebb nemzetközi forgalmat lebonyolító ügyfelei számára a V-Com NetConnect VoIP-szolgáltatást ajánlja, amely az előzőekhez hasonló, IP-alapú beszédátviteli szolgáltatás. Az adatforgalom természetesen a hagyományos telefonhálózattól függetlenül, dedikált adatcsatornákon keresztül történik. A hozzáférés itt is történhet mind dial-up, mind dedikált bérelt vonalon keresztül. Az első esetben egy zöldszámos telefonhívásra van szükség (ehhez a megrendelő alközpontját megfelelő módon át kell programozni), a második esetben pedig a V-Com által "kihúzott" bérelt vonalon kerül át a szolgáltató központjában található IP-átalakítóig.

Alapos építkezés

Az eddigiekben felsorolt szolgáltatásokat illetően a végfelhasználó semmilyen változást nem tapasztal, hiszen a meglévő készülékeken keresztül, ugyanazon számok tárcsázásával kommunikálhat, és megmarad a telephelyen belüli, lokális telefonalhálózat is.

Más lehet azonban a helyzet olyankor, amikor egy új épületbe költöző cég az alapoktól kezdve alakítja ki a telefonhálózatot. Ekkor ugyanis a költséghatékonyság miatt érdemes elgondolkozni az IP-telefonhálózat kiépítésén. Ebben az esetben már maguk az asztali végberendezések – a telefonkészülékek – is speciális, az IP-technológiát hasznosító készülékek lehetnek.

Ilyen hálózat kiépítését több cég is vállalja, például az LNX, mely többek között az Union Biztosító új központját szerelte fel Cisco eszközökön alapuló IP-telefonhálózattal.

Mint Jaskó István, a telepítő cég kommunikációs igazgatója elmondta, egy ilyen rendszer kiépítésekor – a hagyományos, digitális telefonhálózattal összehasonlítva – körülbelül 30 százalékos többletráfordítással érdemes számolni, azonban az alacsonyabb üzemeltetési és karbantartási költségek miatt a beruházás másfél-két éven belül megtérül.

Szintén jó példa a semmiből felépített IP-telefonhálózatra a múlt év szeptemberében hazánkban tartott Interpol-konferencia is. Itt a Cisco szakemberei "ajándékoztak" egy teljes IP-telefonrendszert – természetesen telepítéssel együtt – a rendezvény idejére az Országos Rendőr-főkapitányságnak. A résztvevők tapasztalatai szerint a rendszer tökéletesen működött, és sem minőségi, sem szolgáltatási szempontból nem érkezett egyetlen panasz sem. A VoIP által biztosított sávszélesség-kihasználásról tanúskodik az a tény is, hogy a rendszer egyetlen bérelt vonali internetkapcsolattal képes volt húsz telefonkészülék folyamatos (és akár egyidejű) üzemeltetésére.

Rosta Gábor

Megtorpant mobilok

A mobilkommunikáció fejlődése az elmúlt hónapokban mintha megtorpant volna. Akárcsak az autóiparban, mindinkább érezhetők az alaptechnológiák határai, így, ha a gyártók mindig újabb és újabb termékekkel kívánnak kirukkolni, kénytelenek egyre több szolgáltatást belezsúfolni a masinákba.

Szűkös energiaforrás

Az igyekezet érhető, hiszen az olyan feltörekvő piacokban, mint amilyen a magyar is, óriási tartalékok rejlenek. Ezt támasztja alá az is, hogy 2001-ben a mobiltelefonok száma csaknem megduplázódott, így csaknem minden második honfitársunk zsebében, táskájában lapul már egy apró készülék.

Kevesen tudják, de a mobiltelefonok fejlesztői számára a legnagyobb kihívást jelenleg az energiaellátás megoldása jelenti, hiszen a nagyobb, esetleg színes kijelzők áramfogyasztása rendkívül nagy, amit az egyre zsugorodó akkumulátorok nem tudnak biztosítani. A felhasználó persze mindent akar, ám úgy tűnik, a szolgáltatások bővülése, a kicsiny méret, illetve az áramforrások tartóssága közül valamiről egyelőre le kell mondani.

Gondot okoz még a mobil adatátvitel sávszélességének szűkössége is, hiszen a leggyorsabb GPRS – General Packet Radio Service – technológiájú mobiltelefonok jelenleg 40 200 bit/másodperc adatátviteli sebességre képesek, ami bár megközelíti a modemes internetkapcsolat 56 000 bit/másodperces sebességét, igazi áttörést még nem hozott. Az adatáramlás gyorsaságán túl kötöttséget jelentenek a telefonok kicsiny, többnyire egyszínű kijelzői is, hiszen az apró ablakocskákra csak kellően "lebutított" szolgáltatásokat lehet kivinni. Ezért nem meglepő, hogy a korábban oly gyakran bemutatott promóciós filmek, melyeken a (közel)jövő embere bőszen videotelefonál, kutat a világhálón, vásárol, sőt fizet is, az elmúlt hónapokban mintha ritkábban kerülnének elő.

Különleges funkciók

Ha nincs mód nagy ugrásokra, akkor jelennek meg általában az apró részletek, a különleges funkciók és szolgáltatások, hiszen a lerövidült termékciklusok miatt mindig elő kell állni valamilyen újdonsággal. Erre a fejlesztési vonalra jó példa a Nokia legújabb, MP3-lejátszóval feljavított készüléke, ami bár újdonságnak nemigen nevezhető, ám mégis üde színt hozott a finn cég termékpalettájára. A Nokia 5510-ese a beépített MP3-lejátszón kívül egy FM rádiót is tartalmaz, a fiatalabbak pedig öt játék valamelyikével – ezekhez a Nokia Club oldaláról újabbak is letölthetők – üthetik el az unalmas perceket. A mobil nem rejt sok újdonságot, ám ami ma elérhető, azt beépítették az 5510-esbe. Képüzenet-kezelés, animált képernyővédő, naptár, rezgő akkumulátor, számológép, stopperóra, SMS-chat, SMS-küldés több címzettnek, WAP található a szolgáltatások között, ám ezek már a korábbi modellekben is megvoltak. A lapos, "manager calculatorokra" emlékeztető forma, az üzenetírást megkönnyítő teljes billentyűzet szintén nem új találmány, hiszen a Motorola Personal Communicatora szintén hasonló elven működik. A Motorola legújabb, V200-as Personal Communitacora is jó példa rá, hogy amit megengednek a jelenlegi technológiai korlátok – akkumulátor, képernyőméret, sávszélesség –, azt a gyártók már nagyjából kihozták termékeikből.

Összekötve a világhálóval

A mobiltelefonok jövőjét mindinkább az internettel történő összefonódás határozza majd meg, mobilon keresztül egyre több hasznos tartalom érhető el a világhálón. A mobilinternet azonban még gyerekcipőben jár: a jelenlegi masinák kicsiny, többnyire egyszínű kijelzője, valamint a GSM lassú adatátvitele miatt csak egyszerűbb, kifejezetten mobiltelefonra optimalizált oldalak jeleníthetők meg a készülékeken. A GSM-nél gyorsabb GPRS-technológia átmenetileg megoldást nyújthat, ám a mobil-internet szempontjából igazi változásokat az úgynevezett "harmadik generációs" rendszerek megjelenése hozhat.

Ahhoz, hogy mobiltelefonunkkal barangolhassunk a világhálón, először is megfelelő WAP-os készülékről kell gondoskodnunk, ám – mivel az újabb masinák csaknem mindegyike tudja ezt – nincs igazán nehéz dolgunk.

Az úgynevezett WAP – Wireless Application Protocol – szervereken futó oldalak programozási nyelve, a WML alapvetően szöveg (text) formátumok és kisméretű egyszínű grafikák megjelenítésére alkalmas. A mobiltelefonokról elérhető oldalak többsége ezért rövid, velős információkat tartalmaz, mint a moziműsor, a részvényindex vagy éppen az időjárás-jelentés. A WAP-szolgáltatás igénybevétele történhet adathívással és SMS-alapon is. Az adatalapú hozzáférésnél on-line, azaz közvetlen kapcsolatban állunk a WAP-szerverrel, mintha csak a megszokott módon barangolnánk az interneten. Az SMS-alapú hozzáféréskor együzenetnyi adatot tölthetünk le egyszerre, ezért előfordulhat, hogy amire kíváncsiak vagyunk, az nem fér bele a 160 karakterbe – ami egy SMS maximális hossza –, így újabb üzenetre, esetleg üzenetekre van szükség. A számlázás mindkét esetben más, mert míg az adathívásnál a szolgáltató által meghatározott adathívási percdíj és az úgynevezett hozzáférési díj összegét számlázzák ki aszerint, mennyi ideig szörfözünk, addig az utóbbi esetben az SMS-ek száma után kell fizetni.

A mobilszolgáltatók mindegyike létrehozta a saját, telefonról elérhető portáloldalát, melyeken a céginformációkon túl számos linket is összegyűjtöttek. A Vodafone lapján a pénzügyek menüpont alatt gazdasági híreket, részvényeket, BUX-indexet, nemzetközi tőzsdeindexeket, valutaárfolyamokat stb. találunk. A szabadidőprogram feliratot választva mozi- és tévéműsorra, illetve horoszkópra lelünk, de ezen túl híreket, időjárás-jelentést, sőt játékokat is letölthetünk a cég honlapjáról. A Pannon GSM ezenkívül mobiltelefonról elérhető szótárakat – angol, német, spanyol, francia és orosz – is feltett az internetre, sőt ugyanitt e-mailezhetünk is. A cég WAP-lapjának tőzsde- és valutainformációit a Fornax, híreit az MTI szolgáltatja, az utazás és menetrend menüpontból pedig a Malév és a MÁV információs oldalaira juthatunk el. A Westel WAP-os lapján többek között chat, hírek, Reuters-információk – BUX, MNB deviza- és bankközi devizaárfolyamok, műsorkalauz, telefonkönyv, valamint e-mail olvasási lehetőségek fogadják a látogatót.

A GPRS – General Packet Radio Service – technológia bevezetésével a WAP használhatósága is jelentősen javult. Így újabb alkalmazások jelenhettek meg, melyek végre valóban vonzóvá tehetik a WAP-ot, mint a mobilkommunikáció egy speciális eszközét.

A Pannon GSM PannonW@P Navigátor szolgáltatása, mely a megadott tartózkodási hely alapján ad útbaigazítást többek között a legközelebbi patikákról, éttermekről, bankjegykiadó automatákról, szórakozóhelyekről. A GPRS-szolgáltatás bevezetésével egy időben jelentette be, hogy a jövőben automatikus helymeghatározással egészül ki a szolgáltatás.

Tartalomszolgáltatók a sorban

A mobilcégeken kívül természetesen a tartalomszolgáltatók is megjelentek oldalaik WAP-os verzióival, így ma már az Index – wap.index.hu –, a Stop! – wap.stop.hu –, az Elender Online – wap.eol.hu – és az Internettó – wap.internetto.hu – egyaránt elérhetőek egy telefonról. A Stop! site-járól elérhető az Extra keresője, valamint a Wapronet rovat, ahonnan a portál apróhirdetései mobilról is letölthetők. Valószínűleg sok mobilos örül a lehetőségnek, hogy néhány ingyenes internetes levelezőrendszer már WAP-os telefonról is elérhető. Az Axelero Freemail WAP-szolgáltatása – wap.freemail.hu – gyakorlatilag mindazt tudja, amit a számítógépen már megszokhattunk.

A Travelsoft Online szoftverház nemrégiben indította el Magyarország első komplex m-commerce szolgáltatását, a TravelOnline-t, mely a Pannon GSM PannonW@P szolgáltatásán keresztül is elérhető. Így WAP-os telefonunkkal bármikor beléphetünk egy virtuális utazási irodába, ahol repülőjegyet és szállást foglalhatunk, autót bérelhetünk vagy utasbiztosítást köthetünk, sőt telefonunkon keresztül mindezt azonnal ki is fizethetjük. A TravelOnline minden szempontból úgy működik, mint egy valóságos utazási iroda. A legtöbb on-line helyfoglalási rendszertől eltérően közvetlenül a világ minden utazásszervezője által használt számítógépes helyfoglalási rendszer (CRS) egyikéhez, az Amadeushoz kapcsolódik, így a foglalások automatikusan és azonnal megjelennek a nemzetközi adatbázisban. A menürendszer segítségével az utazni vágyók részletes információt kaphatnak az igényeiknek megfelelő, rendelkezésre álló repülőjáratokról, szállodai szobákról vagy utasbiztosításokról. A portál szolgáltatásait a Vista Utazási Irodák Kft. és a Winterthur Biztosító Rt., míg Magyarország első WAP hitelkártyás fizetőfelületét az Inter-Európa Bank Rt. biztosítja. Ezek WAP-alapú rendszereit a TravelSoft Online szoftverház az Ericsson tanácsadásával fejlesztette ki.

Fülöp Norbert

Világhálós megoldások

Az ADSL – Assymetric Digital Subcriber Line – technológia megjelenése az elmúlt hónapokban fenekestül felforgatta a hazai internetes piac állóvizét. A kezdetben csak cégek számára megfizethető, nagy sávszélességű szolgáltatások ma már az egyéni felhasználók számára is elérhetőek. Természetesen Magyarországon a legtöbben még modemen vagy ISDN-en keresztül jutnak fel a világhálóra, ám ha az árak tovább csökkennek, várhatóan egyre többen váltanak majd nagyobb sebességre.

Sebességváltás az interneten

Az ADSL az elmúlt egy évben piacképes, mindenki által megfizethető áruvá nőtte ki magát, és ma már Magyarországon is megrendelhető. Legszembetűnőbb előnye, hogy a rézkábelekből a normál telefonkapcsolat átviteli sebességének hétszeresét képes "kisajtolni". A sebességkülönbség oka, hogy míg a normál telefonkapcsolat mindössze 0-3,4 kilohertzes frekvencián használja a rézkábelt, addig az új technológia 1 megahertzes tartományban működik. Ez a sávszélesség ráadásul aszimmetrikusan megosztott, azaz kilenctizede a felhasználó felé irányuló, míg egytizede a kimenő forgalom részére van fenntartva. Ez is mutatja, hogy az ADSL a bejövő forgalmat preferálja, így elsősorban azoknak hasznos, akik fájlokat töltenek le, vagy egyszerűen csak barangolnak a világhálón, míg a webszervert üzemeltetőknek, akik főként a másik irányt használják, kevésbé praktikus. A gyorsaságon túl az ADSL másik nagy előnye, hogy egy időben lehet internetezni és beszélgetni, vagy ami főként a cégek számára hasznos, faxolni. Szintén az ADSL mellett szól, hogy az internet-hozzáférésnél sem idő-, sem adatmennyiségi korlát nincs, ráadásul a felcsatlakozás is lényegesen gyorsabb, mint a hagyományos modemes kapcsolat esetében.

A technológia gyengéje, hogy az előfizető lakásában lévő telefonvonali végpont és a telefonközpont közötti távolság nem lehet nagyobb kilenc kilométernél, ellenkező esetben már nem garantálható a megfelelő sebesség.

Variációk ADSL-re

A Tvnet Kft. egygépes DSL-csomagja 1 darab fix IP-, illetve 5 darab e-mail címet, valamint 10 MB webtárhelyet tartalmaz, 384 kbit/s le- és 64 kbit/s-os feltöltési sebesség mellett. A szolgáltatással a cégek egyetlen számítógépen keresztül csatlakozhatnak az internetre. Itt kell megjegyeznünk, hogy a szolgáltatók úgynevezett lakossági csomagjaihoz nem jár fix IP-cím, azaz az internetes kapcsolatot 24 óránként meg kell szakítani, így az újabb feljelentkezést követően már másik IP-címet kap a felhasználó.

A többgépes – 368/64, 768/128, illetve 1500/768 kbit/s sávszélességű – előfizetésekkel a külön-külön IP-címmel rendelkező komputerek már egymástól függetlenül, egy időben is felléphetnek a hálóra. Az első csomaghoz 5 darab, míg a másik kettőhöz 10 e-mail cím, valamint 10, 20 és 30 MB felhasználható webtárhely jár.

A Datanet palettáján összesen hat ADSL-csomag szerepel, melyek le- és feltöltési sebességükben, illetve a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokban különböznek, így a magán- és üzleti felhasználók egyaránt kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbbet. A 384 home csomag kifejezetten az otthoni felhasználóknak kínál gyors, 384 le- és 64 kbit/s-os feltöltési sebességet – egy darab e-mail címmel és 2 MB e-mail tárhellyel, azzal a kikötéssel, hogy a kapcsolatot a rendszer 24 óránként automatikusan bontja. A többi, inkább cégek számára praktikus – 368/64, 768/128 és 1500/768 kbit/s sávszélességű – csomagoknál már nincs 24 órás korlát, és ezekhez, ha kell – természetesen pluszköltségen – tűzfalvédelmet és ADSL routert is biztosít a szolgáltató.

Az Axelero korlátlan hozzáférést biztosító ADSL Otthon csomagjával például 384 kbit/s maximális letöltési és 64 kbit/s maximális feltöltési sebesség érhető el, míg a garantált sávszélesség 128, illetve 64 kbit/s. Mivel ezt számos, a szolgáltatótól független tényező befolyásolhatja, az Axelero csak a központi szerver és az ügyfél számítógépe közötti sávszélességet garantálhatja. A csomaghoz négy e-mail postafiók – egyenként 2 MB tárhellyel – és 10 MB webtárhely is jár. Mint ahogy az a szolgáltatás nevéből is látszik, a csomag nem cégek és irodák részére készült, éppen ezért a hozzáféréshez csak egy számítógép csatlakoztatható, ugyanis egy időben csak egy bejelentkezőt enged fel a hálóra. Ugyanakkor a hozzáférés LAN-hálózaton történő megosztása, illetve a szerverüzemeltetés ennél a csomagnál nem megengedett, így a nagyobb cégeknek más szolgáltatás után kell nézniük.

Az Axelero BDSL-csomagja tulajdonképpen az ADSL gyorsabb, a vállalkozások számára számos új szolgáltatással kiegészített változata. A BDSL-hozzáférésen keresztül szintén idő- és forgalomkorlát nélkül internetezhetünk. A BDSL azon cégeknek praktikus, melyeknek a hagyományos modemes és az ennél valamivel fürgébb ISDN-kapcsolat már nem elég gyors, illetve gyakran töltenek le nagy fájlokat, például grafikákat, multimédiás anyagokat, ami a hagyományos technológiákkal akár órákig is eltarthat. Mivel az adatátviteli sebesség a BDSL-nél is aszimmetrikus, tehát a letöltés lényegesen gyorsabb, azok számára, akik saját webszervert kívánnak üzemeltetni, ez a technológia nem előnyös. A BDSL az elérhető sávszélesség szerint három csomagban – BDSL 384, BDSL 768, BDSL 1500 – hozzáférhető, melyeknél 384 kbps/64 kbps, 768 kbps/128 kbps és 155 kbps/384 kbps a maximálisan elérhető le-, illetve feltöltési sebesség. Lényeges különbség az ADSL Otthon szolgáltatáshoz képest, hogy a csomag PPP over Ethernet routeréhez közvetlenül négy, Ethernet hub vagy switch közbeiktatásával pedig akár tíz számítógép is csatlakoztatható. A csomaghoz ezen túl igény szerint Linux vagy Windows 2000 rendszerkönyv, 15 e-mail cím és 40 MB webtárhely is jár. A BDSL-hozzáférés minimálisan elérhető adatátviteli sebessége a BDSL 384 esetében 64 kbps fel-, illetve 128 kbps letöltéskor, míg ugyanez a BDSL 768 és a BDSL 1500 esetében 64 és 384, illetve 256 és 512 kbps.

ISDN – régi-új megoldás

Az ISDN – Integrated Services Digital Network – Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat technológia már Magyarországon is több éve elérhető az internetezők számára. Az ISDN lényege, hogy a hálózat végső szakaszát, vagyis az előfizetői hozzáférést digitalizálják. Az ISDN végponttól végpontig digitális átvitelt biztosít, szemben a hagyományos telefonszolgáltatással, ahol a hálózat előfizetői szakasza – a helyi központ és a számítógép között – analóg.

Az ISDN-technológiával a hagyományos telefonvonalon 64, illetve igény szerint 128 kbit/s sebességgel lehet internetezni úgy, hogy közben telefon is használható. Az ISDN-előfizetéssel kapcsolatban nem internet-, hanem távközlési szolgáltatóhoz kell fordulni, amely a meglévő analóg vonalat digitálisra "cseréli", némileg magasabb havidíj ellenében. Eszerint az internetezés költsége az előbbi telefonos havidíjak valamelyikének, illetve az internetszolgáltatás árának az összege lesz. Ez korlátlan internet-hozzáférést nyújtó csomag és 128 kbit/s sebesség mellett körülbelül 16 ezer forintos fix kiadást jelent.

Kábelen a hálóra

A koaxkábel hallatán a legtöbben valószínűleg a kábeltelevízióra asszociálnak, legalábbis egyelőre. Külföldi, főként az egyesült államokbeli példa szerint azonban a kábel szerepe a jövőben nálunk is felértékelődik, a lakásokba ugyanis a legtöbb kommunikációs szolgáltatás ily módon jut majd be, így telefonálhatunk, internetezhetünk és persze tévézhetünk egyazon dróton keresztül.

Az sem elhanyagolható, hogy a koaxkábel adatátviteli sebessége többszöröse a telefonvonalénak, azaz a modemes, maximum 56 kb/s helyett elérheti a 8-10 Mb/s-ot is. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a valós idejű letöltések gyorsaságát mindig a hálózat leggyengébb láncszeme határozza meg, hiszen a hálózatból kimenő vonalak sávszélessége általában kisebb. A kábelen keresztüli internetszolgáltatásnál, bár hosszú távon kifizetődő, az egyszeri befektetés mégis magas, ugyanis a hozzáféréshez szükség van egy kábelmodemre az antennakimenet és a számítógép közé, valamint egy ethernet-kártyára a komputer belsejébe. A kábeles hozzáférés sávszélessége, akárcsak a már említett ADSL-é, aszimmetrikus, azaz a már említett 10 Mbps a letöltési sebesség, míg a másik irányba lényegesen kisebb, körülbelül 200 kbps és 2 Mbps közötti sávszélességre lehet számítani. Másik nem elhanyagolható tulajdonsága, hogy az említett sávszélességet a felhasználók megosztva kapják – ha tehát sokan vannak fenn a neten, akkor bizony komolyabb sebességcsökkenésre számíthatunk.

Kábeles ajánlatok

A kábeles internetszolgáltatás hazai úttörője, a TVnet idő- és forgalomkorlát nélküli hozzáférést kínál. A TVnet nem kábeltévé-szolgáltató, azaz maga nem rendelkezik kábeltévé-hálózatokkal, hanem mások birtokában lévő hálózatokon keresztül nyújt internetszolgáltatást saját eszközeivel és technológiájával. Az elmúlt évek során a magyar piacon megjelent UPC több olyan helyi kábeltévét felvásárolt, amelyeken a TVnet internetszolgáltatást végez. Mivel a UPC saját kábeles internetszolgáltatással (Chello) rendelkezik, valamint a távközlési törvény nem kötelezi hálózatának megosztására, ezért általában nem hosszabbítja meg a TVnettel azt a szerződést, amelyet az a korábbi kábeltulajdonosokkal kötött. Budapest XIII. kerületében, a volt Satimex hálózatán 2001 decemberében járt le a TVnet szerződése, így a cég itteni szolgáltatása ellehetetlenült. (A szolgáltató az utóbbi egy évben nem szedett belépési díjat XIII. kerületi új ügyfeleitől, a korábban szerződötteknek azonban a belépési díjat nem fizeti vissza. Emiatt egyébként néhány előfizető perre is készül, hiszen a korábbi 40 ezer forint körüli belépési díj kétéves szerződésre vonatkozott, ám a fent említett váltás miatt a szolgáltatás ennél korábban szűnt meg.)

A legnagyobb hazai kábelszolgáltató, a UPC Broadband néven kínálja internet-hozzáférését. A Privát, Profi, Max, Soho csomagja 1, 3, illetve 5, valamint 15 GB adatforgalmat tartalmaz, míg az utolsó, a Business üzleti csomag az egyedi igényeknek megfelelően van összeállítva. A csomagok egyszeri letéti díja egységes, amit a szükséges kábelmodem kihelyezéséért kell fizetni, ám ezt az összeget szerződésbontáskor a cég visszaadja.

A UPC Chello szolgáltatása a Broadbanddel ellentétben kifejezetten magánszemélyek számára ajánl nagy sávszélességű, korlátlan internet-hozzáférést. A Chello előfizetői egy e-mail címet és öt aliast, valamint 10 MB webtárhelyet kapnak saját honlapjuk elhelyezésére. A Chello internetszolgáltatás a UPC kábelhálózatán keresztül érhető el, de a internet-előfizetésnek nem előfeltétele a UPC kábeltelevíziós szolgáltatásának a megrendelése. A Chello Broadband szolgáltatásait jelenleg a főváros 8 kerületében (I., II., IV., VII., XI., XIII., XIV., XVII.), Budaörsön és Miskolc egész területén kínálja előfizetői számára.

Az Axelero egyelőre Budapest két kerületében, illetve Kaposváron ajánl nagy sebességű internet-hozzáférést kábeltelevíziós hálózatokon. Az időben és adatforgalomban egyaránt korlátlan csomagok ideális megoldást nyújthatnak otthoni és üzleti célokra egyaránt. A csomagok 320 kbps letöltési és 64 kbps feltöltési sebességet biztosítanak, miközben webtárhely és e-mail cím is tartozik hozzájuk. A szolgáltatás működéséhez szükséges egy kábelmodem, amely a számítógépet köti össze a kábelhálózattal. A modemet az előfizetők havi részletre is megvásárolhatják, illetve az előfizetési díjba beépítve bérelhetik. A szolgáltatás jelenleg Budapest XVI. kerületében (Sashalom) és Budapest II. kerületében (Pesthidegkút) a MatávkábelTV Kft. hálózatán, illetve Kaposváron a Kaposkábel Kft. hálózatán érhető el.

Internetszolgáltatók piaci részesedése ügyfélszám alapján

 

1999

2000

2000/1999

Axelero

52 000

30%

95 000

41%

183%

GTS Datanet

15 350

9%

19 000

8%

124%

PSINet-Elender

32 000

18%

36 000

15%

113%

PanTel-Euroweb

15 250

9%

15 400

7%

101%

Egyéb

58 693

34%

68 890

29%

117%

Összesen*

173 293

100%

234 290

100%

135%

Forrás: BellResearch

*Az internet-előfizetők száma 2001 augusztusában kb. 282 000 volt58 693

Modemes kapcsolat

Az internetszolgáltatók különféle csomagokat ajánlanak, attól függően, havonta hány órát szeretnénk barangolni a világhálón. Azoknak, akik még csak ismerkednek az internettel, vagy inkább csak levelezésre használják azt, érdemes a legolcsóbb, 5-10 óra hozzáférést tartalmazó 1200-2500 forintos csomagok valamelyikét választani. A gyakorlottabbak – ám még nem hálófüggők – számára 20-50 órás hozzáféréseket kínálnak a cégek, természetesen drágábban, 2-5 ezer forint körüli áron, míg a korlátlan, a cégek számára legpraktikusabb csomagok 5-6 ezer forintot kóstálnak. A fentebb említett hozzáférési idők azt mutatják, hogy az adott csomaggal havonta hány órát lehet internetezni. Az előre meghatározott időkeret átlépése után a többletpercekért borsos felárat számolnak a szolgáltatók, vagy automatikusan átlépünk a következő, több időt tartalmazó, természetesen drágább havidíjú csomagba.

A VIVAnet Magyarország Internet Szolgáltató az év végén indította el netDomino+ elnevezésű telefonos internetszolgáltatását, melynek használatáért nem számláz telefonhasználati díjat a telefonszolgáltató. A szolgáltatásnak nincs havi előfizetési díja, kizárólag az interneten töltött idő alapján kell a díjat megtéríteni. A netDomino+ csomag előre meghatározott idejű telefonos internetezést tesz lehetővé, mely 12 hónapon belül bármikor felhasználható. Ha elfogy az időkeret, akkor, akárcsak a mobiltelefonnál ismert prepaid kártyáknál, ismét feltölthetjük egyenlegünket. Jelenleg 5, 10, 25, 50 és 100 órás kezdő és feltöltőcsomagok kaphatóak. A csomagok használhatóak ISDN 128k Multilink üzemmódban, de ekkor a felhasznált idő duplán számít. A csomagokban 2 független e-mail cím is található.

Az Axelero Kombi csomagja ugyanezen az elven működik, azaz használata esetén havi előfizetési díj és – amennyiben a csomagban foglalt órák száma nem bizonyul elegendőnek az adott hónapban – internetpercdíj fizetendő, amelyek az internet használatán túl tartalmazzák a távközlési díjat is. A Kombi csomagok használatakor így a telefonszámlán nincs internetköltség. A szolgáltatás napszaktól függetlenül azonos feltételekkel, azonos díjért használható.

A modemes előfizetések között mindenképp szólnunk kell az úgynevezett Dobozos Internet-előfizetésekről. A Datanet Mozaik, az Axelero Netquick és az Inter.net Dobozos Internet-előfizetése ugyanazon elven működik, azaz vásárláskor egy CD-lemezt, valamint egy, a belépéshez szükséges nevet és jelszót tartalmazó borítékocskát kapunk. Amennyiben gépünkben van modem, a telepítést pár perc alatt elvégezhetjük, így minden elkötelezettség – havidíj vagy többéves szerződés – nélkül barangolhatunk a világhálón. Ha a szolgáltatóval elégedettek vagyunk, és ha a továbbiakban is szükségünk van internetre, egyenlegünket bármikor feltölthetjük.

Fülöp Norbert

Csaknem félmilliárdnyian a világhálón

A múlt év utolsó negyedében 15 millióval bővült az internetezők száma, így eléri a 474 milliót, állítja a Nielsen NetRatings. Az Egyesült Államok vezeti a listát 186 millió felhasználóval, ez a teljese tábor 39 százaléka. Európa, Közel-Kelet és Afrika 128 millió, míg Ázsia/Óceánia 104 millió felhasználóval büszkélkedhet. A Nielsen NetRatings szerint az internetezés a mindennapok részévé vált, terjedése fokozatosan lassul. Jövőre Latin-Amerikában várható robbanás, ugyanis e kontinensrésznek még tetemes a lemaradása

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 1.) vegye figyelembe!