A vállalkozás-fejlesztés feltételei

Alkalmazott eszközök, kormányzati politikák

A kormányzat kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos politikáját összefoglaló dokumentumok sok ismétlődő elemet tartalmaznak, de tükrözik azokat a változásokat is, amelyek az elmúlt egy évtizedben a kis- és középvállalatok körében lejátszódtak. Végigvonul a dokumentumokon a definíció kérdése, a jogszabályok hatásvizsgálatának szükségessége, a finanszírozás, a beszállítói kapcsolatok fejlesztése, az adó- és tb-terhek csökkentése, a programok hatásvizsgálatának fontossága, csak hogy a leggyakoribb fogalmakat említsük.

Egy elvesztegetett ciklus

Az 1990-ben hivatalba lépett kormány, több nem nyilvános anyag után, kisvállalati politikáját először a 2040/1994. (V. 3.) Korm. határozat a kormány középtávú kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepciójáról című dokumentumban tette közzé, mindössze néhány héttel a választások előtt.

A határozat szerint továbbra is fontos a szektor kiemelt kezelése a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatásban betöltött szerepe miatt. Célként jelölte meg a stabilitást, a minőségi vonások erősítését, speciális ágazati elgondolások kidolgozását. Fontosnak tartotta a növekedésorientált, gazdasági múlttal rendelkező cégek megkülönböztetését a kényszervállalkozásoktól.

Az eszközrendszer változása lényegében az adó- és adminisztrációs terhek enyhítésére, a finanszírozási feltételek javítására, a vállalkozói képzés, a vállalkozói etika és kultúra fejlesztésére irányult. Utalt még a határozat az állami koordináció új kormányzati szervezetének létrehozására is.

A koncepció igyekezett egyrészt az EU tapasztalataira, gyakorlatára támaszkodni a cél- és az eszközrendszer fejlesztésénél, másrészt a hazai gazdasági körülményeket is figyelembe venni. A dokumentum részletesen foglalkozott a magyar gazdaság tulajdonosi szerkezetének átalakulásával, a kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági súlyának növekedésével, a szektor továbbfejlesztésének fő irányaival, illetve azzal, hogy a kis- és középvállalatok egységes meghatározásának hiánya milyen következményekkel jár.

A Széchenyi-terv Vállalkozáserősítő Programjának pályázatai
	A pályázat neve	Kódja	A támogatás formája
1.	Jogszabályváltozás miatt szükséges telephely-változtatás támogatása	SZT-VE-1	VNT
2.	Az építőanyag-ipar, kapcsolódó bányászat, közúti közlekedési szolgáltatás területén működő kisvállalkozások fejlesztési célú beruházásainak támogatása	SZT-VE-2	VNT
3.	Kézműves mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása	SZT-VE-3	VNT
4.	Az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés*	SZT-VE-4	ET
5.	Beszállító (vagy beszállítóvá váló) kis- és középvállalkozások fejlesztési célú beruházásai	SZT-VE-5	VNT
6.	Mikrohitelhez kapcsolódó kisvállalati kölcsönprogram kamattámogatása	SZT-VE-6	KT
7.	Háziorvosi és szakorvosi működtetési jog megvásárlását vagy gyakorlását segítő kamattámogatás	SZT-VE-7	KT
8.	A kereskedelmi szálláshelyek bővítése és a hozzá kapcsolódó vendéglátás feltételei	SZT-VE-8	VNT
9.	Kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő kamattámogatás	SZT-VE-9	KT
10.	A kereskedelem és szolgáltatás területén működő kis- és középvállalkozások fejlesztési célú beruházásai	SZT-VE-10	VNT
11.	A hazai közúti közlekedési szolgáltatások versenyképességének növelését szolgáló informatikai beruházások	SZT-VE-11	VNT
12.	Versenyképes beruházások	SZT-VE-12	VNT
13.	Európai regionális vállalati központok kialakítása	SZT-VE-13	VNT
14.	Minőség- és környezetirányítási rendszerek bevezetése és tanúsíttatása	SZT-VE-14	ET
Új pályázatok
15.	Franchise hálózat fejlesztése	SZT-VE-15	VNT
16.	A beregi árvíz sújtotta térség mikro- és kisvállalkozásai fejlesztésének támogatása	SZT-VE-16	VNT
17.	A belföldi közúti közlekedési szolgáltatás területén működő mikro-, kis-és középvállalkozások gépjárműparkjának fejlesztése	SZT-VE-17	VNT
18.	A mikro-, kis- és középvállalkozások technikai korszerűsítését eredményező műszaki berendezések, gépek beszerzésének támogatása	SZT-VE-18	VNT
VNT – vissza nem térítendő támogatás; ET – egyéb támogatások; KT – kamattámogatás. * nem közvetlenül vállalkozók kapják

Koncepció – középtávra

Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) 1996 májusában hozta nyilvánosságra a kis- és középvállalkozói szektor középtávú fejlesztésének koncepcióját. Az elképzelés az Európa Tanács által a fejlett piacgazdaságok számára megjelölt célokból, valamint a hazai vállalkozásfejlődési trendek elemzéséből kiindulva a vállalkozásfejlesztési politika számára két, egymást kiegészítő általános távlatot határozott meg:

Egyrészről az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kis- és középvállalkozások minőségi jegyeinek erősítésére, a már működő vállalkozások versenyképességének javítására, mert ezek a munkahelyteremtés mellett döntő szerepet játszanak a gazdasági növekedés felgyorsulásában is.

Másrészről országosan fenn kell tartani a kezdő vállalkozásokat támogató intézményrendszert úgy, hogy az ország elmaradott régióiban a felhalmozódott foglalkoztatási gondok enyhítésére külön eszközökkel is elő kell segíteni új kisvállalkozások létrejöttét.

A két alapvető célhoz ágazati feladatokat is kitűztek. Így az ipar területén kiemelt feladat lett a betelepült multinacionális vállalatok köré kisvállalkozói beszállítói csoportok kiépítésének segítése, a mezőgazdaság területén a korszerű üzemi struktúrák kialakítása, az integrált termelési és értékesítési rendszerekbe kapcsolódó családi farmergazdaságok támogatása, a kereskedelemben a szolgáltatások minőségének ösztönzése.

Ezeket a kisvállalkozás-fejlesztési célokat az akkori kormány a meglévő vállalkozástámogató eszközrendszer megerősítésével és kiegészítésével kívánta elérni, a tennivalókat 2146/1996. (VI. 13.) határozatában hét pontban fogalmazta meg.

1. A kis- és középvállalkozások megfigyelésére alkalmas számbavételi rendszer kialakítása.
2. A vállalkozók adó- és járulék-, valamint adminisztrációs terheinek csökkentése.
3. A hitel- és garanciarendszer bővítése, a bankrendszer hitelezési aktivitásának növelése, valamint a kockázatitőke finanszírozás fejlesztése.
4. A kis- és középvállalkozási infrastruktúra, az üzleti információs és az oktatási rendszer továbbfejlesztése.
5. A Vállalkozásfejlesztési Tanács munkájának előmozdítására a kormány felhívta a minisztereket, hogy az érintett törvénytervezeteket és koncepciókat előzetes véleményezésre juttassák el a tanácshoz.
6. és 7. Az IKIM beszámolási kötelezettsége a gazdasági kabinet felé a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos jogi szabályozásra vonatkozó munkák tapasztalatairól és az elvégzendő feladatokról, valamint a vállalkozások támogatását szolgáló intézkedések rendszeres értékeléséről.

Bár a kisvállalkozások fejlesztése hagyományosan az ipari tárca feladatai közé tartozott, 1996 decemberében a pénzügyminiszter miniszteri biztost nevezett ki a kis- és középvállalkozások ügyeinek koordinálására és összefogására. Feladata többek között a kisvállalkozások dinamikus fejlődését elősegítő program kidolgozása volt.

1997 áprilisában a kormány újabb, a szektor fejlesztése érdekében szükséges kormányzati teendőket összegző határozatot fogadott el a pénzügyi és ipari tárca közös előterjesztésében, ez az 1045/1997. (IV. 29.) Korm. határozat. A határozat a következő fő célokat tűzte ki:

1. A mikro- és kisvállalkozások adminisztrációs terheit csökkentő lehetőségek további vizsgálata.
2. A szektor hitelhez jutásának elősegítése érdekében komplex információs-oktatási-hitelgarancia-ellenőrzési program kidolgozása és működtetése.
3. A középvállalkozások tőkeellátottságának javítása, piaci lehetőségeinek bővítése. Ennek érdekében:
4. Vizsgálni kell, hogy törvényi szinten szükséges-e a közszféra feladatait, a kis- és középvállalkozások támogatásának alapelveit szabályozni.

Az 1998-ban hivatalba lépett kormány már 1998 decemberében elfogadta a [161/1998. (XII. 17.) számú] kormányhatározatot a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésének középtávú stratégiájáról. A dokumentum a feladatokat a következők szerint határozta meg:

1. A vállalkozásfejlesztésben érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek a kormány négyéves mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő stratégiájában megfogalmazott okok végrehajtására dolgozzanak ki részletes feladat- és munkatervet.
2. A gazdasági szabályozórendszer egyes elemeinek módosítására vonatkozó javaslatok kidolgozása során minden esetben meg kell vizsgálni és a kormánynak be kell mutatni a tervezett változtatások mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági és társadalmi helyzetére gyakorolt hatását.
3. A középtávú adópolitikai koncepció és a 2000. évi adóreform részletes kidolgozása során külön hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az új adó- és járulékszabályok hozzájáruljanak a mikro-, kis- és középvállalkozások – a stratégiának megfelelő – fejlődéséhez. Ennek érdekében – a kormány programjával összhangban – az élőmunkához kapcsolódó elvonásokat csökkenteni kell, továbbá az adóreform keretében előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek a kisvállalkozások adó- és adminisztrációs terheinek mérséklését eredményezik.
4. A mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, felzárkóztatásának elősegítését és finanszírozási lehetőségeinek bővítését szolgáló támogatások hatékonyságának növelése érdekében a kis- és középvállalkozás-fejlesztés valamennyi pénzügyi eszközét magában foglaló komplex támogatási rendszert kell kialakítani. Az ehhez szükséges költségvetési forrásokat a Gazdasági Minisztérium költségvetési fejezetében egy önálló Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatba kell koncentrálni. A célelőirányzat felhasználási területeit és a felhasználás főbb szempontjait a kidolgozandó kis- és középvállalkozói törvényben kell meghatározni. A célelőirányzat központi költségvetési forrásait első ízben a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényben kell a Gazdasági Minisztérium fejezetében elkülöníttetni.
5. A gazdaságfejlesztési és az egyéb vállalkozásfejlesztést is szolgáló célelőirányzatok 1999-es szabályrendszerének kialakítása során a stratégiát is figyelembe kell venni.
6. A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási gondjainak enyhítése érdekében:

– korszerűsíteni kell a mikrohitelprogramot,

1. bővíteni szükséges a fejlődésre képes vállalkozások beruházásainak, fejlesztéseinek támogatására és egyes szakmákban a forgóeszköz-finanszírozásra szolgáló forrásokat,
2. az innovatív kis- és középvállalkozások tőkéhez jutása, valamint a regionális projektek elősegítése végett meg kell teremteni a kockázatitőke-alapokban a kisebbségi állami tulajdonosi részvétel lehetőségét,
3. meg kell vizsgálni a garanciarendszerek bővítésének, ezen belül az önkéntesen szerveződő garanciatársaságoknak viszontgarancia-nyújtási lehetőségét, valamint a mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott garancia- és a garanciadíj-kedvezmények bővítését,
4. elő kell segíteni a kisméretű vállalkozások hitelhez jutását, a hitelintézetek érdekeltségének javításával.

1. Az oktatásban – az alsó-, közép- és felsőfokú alap- és szakképzésben egyaránt – folyamatossá kell tenni a vállalkozási ismeretek és készségek tanítását, illetve a vállalkozásokat alapítani, szervezni, vezetni tudó szakemberek képzését. Tovább kell fejleszteni az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés minőségbiztosítására irányuló jogi szabályozást, ki kell dolgozni az oktatásban bevezethető – az európai szabályozással kompatibilis – teljes körű minőségbiztosítás feltételeit.
2. A mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását szolgáló üzleti információk, valamint a korszerű elektronikus információkezelés széles körű elterjesztését támogatni kell. Kiemelt szerepet kell hogy kapjon az elektronikus kereskedelem feltételrendszerének biztosítása, a közbeszerzési és beszállítói adatbank, a K+F eredmények elterjesztése, valamint a kis-, közép- és nagyvállalkozások jobb együttműködését, piaci lehetőségeinek bővülését segítő rendszerek működtetése.
3. A mikro-, kis- és középvállalkozások által igénybe vehető, központi költségvetésből folyósított támogatások koordinációjának és hatékonyságának javítása indokolttá teszi a Gazdasági Minisztérium által működtetett Forrástérkép továbbfejlesztését, valamint a Magyar Államkincstár támogatás-nyilvántartó rendszerének felhasználásával egy egységes értékelési rendszer bevezetését, amely lehetővé teszi a mikro-, kis- és középvállalkozások költségvetési támogatásokból való részesedésének folyamatos figyelemmel kísérését, a forrásfelhasználás hatékonyságának javítását.
4. Folytatni kell, valamint a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok erősítésére is ki kell terjeszteni a beszállítói programot. Speciális pénzügyi konstrukciókkal elő kell segíteni a vállalkozói kapcsolatrendszerek fejlődését.
5. A már elfogadott koncepcióra alapozva el kell készíteni a kis- és középvállalkozói törvényt, amelynek kidolgozása során az alábbiakat is figyelembe kell venni:

– a mikro-, kis- és középvállalkozások számára lehetőséget kell teremteni az intézményes érdekérvényesítésre a jogalkotáson kívül is,

• az eljárás egyszerűsítésével, megfelelő információszolgáltatással elő kell segíteni a kis- és középvállalkozások méltányos részesedését a közbeszerzésekből,
• a törvényben rendelkezni kell a támogatások forrásául szolgáló Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat létrehozásáról és működési feltételeiről,
• a mikro-, kis- és középvállalkozások EU-konform definíciójára alapozva a hitelintézetek számára is elő kell írni a folyósított hitelek vállalkozásméretek szerinti megfigyelését, és ezek alapján az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felé történő adatszolgáltatási kötelezettséget.

1. A stratégiához kommunikációs programot kell készíteni, mellyel folyamatosan biztosítani kell az elért eredmények bemutatását, valamint a vállalkozói szervezetek és a vállalkozói kör mozgósítását az intézkedések megvalósításában való együttműködésre.

Vállalkozáserősítő Programok Kis- és középvállalkozás-fejlesztési alprogram * Mikro-, kis- és középvállalkozások általános üzleti, működési feltételeinek javítását célzó alprogram * Kis- és középvállalkozások technológiai innovációját támogató alprogram * Kis- és középvállalkozások külpiaci aktivitását segítő alprogram * Minőségfejlesztési alprogram * Kézműves mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló alprogram * Ágazat-, szakma- és rétegspecifikus alprogramok * Hídképző alprogram * Integrátori beszállítói alprogram * Kis- és középvállalkozási hálózatfejlesztési alprogram * Kis- és középvállalkozások információs gazdaságba való bekapcsolódását segítő alprogram * Információtechnológiai kezdő vállalkozások támogatását célzó alprogram * Befektetésösztönzési alprogram * Szolgáltató közigazgatás kialakítása * Közvetlen befektetésösztönzési eszközök

Piacgazdasági szerkezetben

Emlékezetes, hogy a 98-as választási kampányban nagy teret kapott a kisvállalkozások helyzete, elsősorban abban az összefüggésben, hogy őket még nem érintette az 1996-tól megindult növekedés. Ezért is érdemel nagyobb figyelmet az 1998 decemberében elfogadott, "A kormány mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő stratégiája" című dokumentum, ami már abból indult ki, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számának és gazdasági súlyának jelentős növekedése nyomán 1998-ra Magyarországon a kevésbé fejlett piacgazdaságokra jellemző vállalkozási szerkezet vált meghatározóvá.

A koncepció a fejlesztési politika céljait abban jelölte meg, hogy

– lehetővé tegye a már működő mikro-, kis- és középvállalkozások megerősödését, ezen keresztül elősegítse teljesítőképességük javulását és ösztönözze további kisvállalkozások létrejöttét, illetve piacra lépését,

– erősítse az általános foglalkoztatási szint növelése szempontjából lényeges családi, önfoglalkoztató vállalkozások munkahelyteremtő és -megtartó képességét,

– tegye lehetővé a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak, hogy éljenek a vállalkozási lehetőségekkel,

– a belső piac növekedésével e vállalkozások piaci részesedése növekedjék, hogy gazdasági, társadalmi felzárkózásuk akadálytalanná váljék, külpiacra jutási lehetőségeik bővüljenek,

– támogassa olyan beszállítói rendszerek kialakítását, amelyek alkalmasak arra, hogy a nagy- és kisvállalatok egymásra találjanak, és tegye lehetővé, hogy betöltsék a "híd" szerepét, a vállalkozások együttműködésének erősítését,

– segítse a vállalkozások innovációs képességét, szakmai, műszaki megújulását,

– átlátható támogatási rendszerrel tegye hatékonyabbá e szektornak az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülését és az általános globalizációs folyamatba való bekapcsolódását,

– kísérje figyelemmel a meglévő intézményrendszer értékeinek megőrzését, ugyanakkor folyamatos fejlesztésük feltételeit.

A stratégia megvalósításától a kormány azt várta, hogy a kis- és középvállalkozások a korábbiaknál nagyobb mértékben járuljanak hozzá a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez, sőt gazdasági fejlődésük elérje, majd meghaladja a nemzetgazdaság növekedési ütemét.

A stratégia a támogatások alapjául a méretspecifikus megközelítést nevezte meg abból kiindulva, hogy a vállalkozások közötti különbözőségét ez fejezi ki a legjobban.

A támogatások további szempontjai között a kockázati tőke szerepének növelését és a regionális fejlődés szempontjainak figyelembevételét említi.

Az induló és a mikrovállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítását célozta a PHARE mikrohitelprogram felülvizsgálata, kormányzati forrásokkal való kiegészítése, a konstrukció szükség szerinti módosítása és a hitelösszeg maximumának 1 millió forintról 3 millió forintra való felemelése.

Az önkéntes alapon létrejövő garanciaszervezeteket a viszontgarancia-vállalás megteremtésével szándékozott támogatni. A kormány az exportképes termékek piacra jutását az export-előfinanszírozás bővítésével is elő kívánta segíteni.

A nyertes vállalkozások száma méretkategóriák szerint és programonként
	Mikrovállalkozás1-9 fő		Kisvállalkozás10-49 fő		Középvállalkozás50-249 fő		Nagyvállalat250 főtől
Kód	Darabszám alapján, %	Megítélt támogatás, M Ft	Darabszám alapján, %	Megítélt támogatás, M Ft	Darabszám alapján, %	Megítélt támogatás, M Ft	Darabszám alapján, %	Megítélt támogatás, M Ft	Összesen M Ft
VE	29	1978	39	2753	21	4 811	11	4851	14 393
RE	48	594	22	247	22	162	7	12	1 014
FO	12	5	41	282	18	215	29	380	882
TU	44	1440	35	3366	12	5 665	9	3013	13 483
EN	22	10	15	32	32	157	32	206	405
Összesen:	32*	4027**	37*	6680**	20*	11 010**	11*	8 462**	30 180**
* Az összes vállalkozáson belül az egyes méretkategóriák százalékos aránya ** Kerekített összegek Forrás: GM – Pályázati Információs Központ

Törvény szabta támogatások

Fontos fejlemény volt a kis- és középvállalkozások fejlesztésének törvényi szabályozása 1999-ben. A 2000. január 1-jén hatályba lépett 1999. évi XCV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról a kormány 1161/1998. (XII. 17.) határozatában megfogalmazott mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésének középtávú stratégiájára épült. A keretjellegű törvény alapvető célja a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározása az Európai Unió Bizottságának ajánlásával összhangban, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, s ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon szavatolják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkentését, valamint a vállalkozásoknak az Európai Unió követelményeihez való felzárkózását.

A törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások definiálása mellett meghatározza a magyar támogatáspolitika prioritásait, előírja az új jogszabályok előzetes – a szektor gazdasági helyzetére gyakorolt – hatásvizsgálatát, felállítja a kisvállalkozói szervezetekkel történő egyeztetések mechanizmusát, rendelkezik a döntés-előkészítésben való részvételükről a Vállalkozásfejlesztési Tanács feladatkörének megerősítésével. A törvény előírja a támogatások felhasználásának értékelését. Minden év június 30-áig kell az előző év összesítése alapján adatszolgáltatást teljesíteni a kötelezetteknek a kisvállalkozások részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből a 205/1999. (XII. 26.) kormányrendelet előírásainak megfelelően.

A törvény létrehozta a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot (KKC), meghatározva a célelőirányzat terhére támogatásban részesíthető programokat és a támogatás formáit. A célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának összegét évente a központi költségvetés határozza meg. 2000-ben 5,23 milliárd forintot, 2001-ben 12,2 milliárdot, 2002-re pedig 17 milliárdot különítettek el erre a célra, ez utóbbi a zárszámadási törvény keretében 5 milliárd forinttal kiegészült. A törvény hangsúlyozza, hogy a KKC nem kizárólagos eszköze a támogatásnak, e vállalkozások részt vehetnek egyéb gazdaságpolitikai célokat szolgáló programokban, sőt, más támogatási formában is részesülhetnek. Más törvények a kisvállalkozások számára adó- és járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségét is előírhatják.

A Széchenyi-terv

A kormány a magyar gazdaság középtávú, 2001-től 2006-ig terjedő fejlesztési programjaként hirdette meg a Széchenyi-tervet. A program alapvető célja a dinamikus gazdasági növekedés fenntartása, az európai felzárkózás, a hazai és a külföldi gazdasági erőforrások mozgósítása, a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása és az új gazdasági korszak kihívásaira való válaszadás.

A kis- és középvállalkozások fejlesztése kiemelt helyet kapott a Széchenyi-tervben, amely mint középtávú gazdaságfejlesztési elgondolás, konkrét fejlesztési programok beindítását és működtetését biztosítja. Új fejlemény, hogy minden korábbinál nagyobb szerepet kaptak a vissza nem térítendő, közvetlen támogatások. A terv a költségvetési törvény elfogadásával 2001. január 1-jén indult, a következő programstruktúrával:

• Vállalkozáserősítő Program
• Kutatás, Fejlesztési és Innovációs Program
• Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Program
• Turizmusfejlesztési Program
• Regionális Gazdaságépítési Program
• Autópálya-fejlesztési Program
• Lakásprogram

A Vállalkozáserősítő Program három alprogrammal indult, a következő felépítésben:

A kis- és középvállalkozások fejlesztési programjának céljai a versenyképesség növelése, valamint a közvetlen és közvetett támogatások összhangja. Annak érdekében, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a nagy vállalkozásokkal szembeni versenyhátránya csökkenjen, a terv szeretné növelni az export- és foglalkoztatási képességüket a vállalkozói kultúra és ismeretek, valamint a vállalkozói kapcsolatok fejlesztése, az Európai Unióval való integrációs felkészülés támogatása, a tőkéhez való hozzájutás javítása és a működésük adminisztratív feltételeinek a könnyítése révén. A szektor fejlesztését szolgáló program súlypontjait a kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítése, nem produktív funkcióinak támogatása és működési feltételeinek javítása adja.

A programok megvalósítását elősegítő pénzügyi támogatások a Széchenyi-terv pályázataiban állnak rendelkezésre. 2001. január 15-én 55 pályázati felhívást tettek közzé, amit 33 regionális turisztikai pályázat meghirdetése követett. A források felhasználásának előírásait az elmúlt időszakban többször módosították, többek között azért, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára egyszerűbbé, teljesíthetővé váljanak a támogatások elnyerésének feltételei.

A kormány 2001 októberében elfogadta az elsősorban a lakáspiac élénkítését és az infrastruktúra fejlesztését célzó, 200 milliárd forintos Széchenyi-plusz gazdaságélénkítő programot, amelynek keretében 2002-től 30 millió forintra emelkedik a mikro- és kisvállalkozások jelenlegi 10 milliós beruházási adóalap-kedvezménye. Ez egyik eleme a kis- és középvállalkozások finanszírozása segítésének.

A Széchenyi-terv vállalkozásokat – pályázati formában – segítő fontosabb előirányzatainak költségvetési támogatása (milliárd forint)
Célelőirányzat	1999	2000	2001	2002
Turizmusfejlesztési	2,7	3,8	24,9	28,1
Gazdaságfejlesztési	12,8	12,4	19,2	20,3
Kis- és középvállalkozói	–	5,2	12,2	17,0
Regionális gazdaságépítési	–	–	5,0	6,0
Együtt:	15,5	21,4	61,3	71,4
Forrás: PM A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat terhére – 12 konstrukciót hirdettek meg a Vállalkozáserősítő Program keretén belül.

Ki kaphat támogatást?

Egy pályázó egy meghatározott tartalmú fejlesztési projekt megvalósítására egy naptári éven belül a Gazdasági Minisztérium kizárólag egy célelőirányzatából kaphat támogatást az AFC kivételével. Fejlesztési célú támogatás esetén a beruházásnak általában 2 éven belül meg kell valósulnia. Saját erő: a teljes, áfa nélküli beruházási költség min. 25 százaléka.

A 2002. évi Széchenyi-terv pályázataiban néhány korábbi szigorú feltétel enyhült. A kormány három helyen módosított az eddigi kiíráson a 219/2001. (XI. 20.) Korm. rendelettel, amely az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet módosítja.

Az egyik legfontosabb könnyítés az, hogy – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő kedvezményezett részére legfeljebb az odaítélt támogatási összeg mértékének 50 százalékáig támogatási előleg nyújtható, amennyiben a támogatás folyósítására még nem került sor. Ezekben az esetekben a vállalkozásoknak biztosítékigazolást kell adniuk, ez lehet bankgarancia vagy jelzálog.

Adminisztratív könnyítést jelent, hogy az egymillió forintot meg nem haladó fejlesztési célú támogatások esetében a szerződéskötés feltételeként meghatározott igazolások helyett a kedvezményezett írásbeli nyilatkozata is elfogadható.

Az összes nyertes pályázó közel egyharmada vállalkozás. A vállalkozások – több mint 30 milliárd forint állami támogatással – létrejövő beruházásainak értéke 227 milliárd forint. Ez a Széchenyi-terv keretében megvalósuló összes beruházás több mint 80 százaléka.

A Gazdasági Minisztérium 2001. november 14-én közzétette a Széchenyi-terv 2002. évi pályázatait. A pályázatokkal elnyerhető állami támogatás forrásait a 2001-2002. évi költségvetési törvény biztosítja. 2002-ben mintegy 110 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. A vállalkozáserősítő program pályázataira 50 milliárd forintot, a lakásprogramra majdnem 13 milliárdot, a turizmusfejlesztési programra 35-37 milliárdot, az energiatakarékosságira 2,8 milliárdot, a regionális gazdaságerősítésre 8,7 milliárdot, a foglalkoztatási célok megvalósítására pedig 3,6 milliárd forintot különítettek el. A kormány 88 pályázatot írt ki.

2001. január-októberi adatok a Gazdasági Minisztérium Széchenyi-terv pályázatairól
Beérkezett pályázatok száma	7 781
Elbírált pályázatok száma	4 132
Nyertes pályázatok száma	3 307
Támogatási igény	98,5 Mrd Ft
Állami támogatás	54,9 Mrd Ft
Beruházás értéke	277,0 Mrd Ft
Új munkahely	21 599

A legfontosabb pályázatok

Jogszabály-változtatás miatt szükséges telephely-változtatás SZT-2002-VE-1

A támogatás célja az EU-csatlakozás jogszabályi harmonizációja alapján a jogszabályváltozás miatt szükségessé váló kényszerű telephely-változtatás megkönnyítése, az érintett vállalkozások terheinek csökkentése, a foglalkoztatási képességek megőrzésének elősegítése. A támogatás formája: vissza nem térítendő (VNT), mértéke: a beruházás áfa nélküli összköltségének legfeljebb 40 százaléka, max. 50 millió forint.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés SZT-2002-VE-4

A támogatás célja az EU-integrációra történő felkészülés előmozdítása érdekében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára széles körű, strukturált szolgáltatások nyújtásának elősegítése. A támogatás formája: VNT, mértéke: a program áfa nélküli nettó összköltségének legfeljebb 50 százaléka, de max. 10 millió forint lehet.

Kereskedelmi szálláshelyek bővítése és a hozzá kapcsolódó vendéglátás feltételei SZT-2002-VE-8

A támogatás célja a turizmus árualapját képező kereskedelmi szálláshelyek mennyiségi és minőségi kínálatának bővítése, valamint a hozzá kapcsolódó idegenforgalmi vonzatú, kulturált vendéglátás feltételeinek előmozdítása, a vállalkozások piaci és versenyhelyzetének javítása. A támogatás formája: VNT, mértéke a fejlesztés áfa nélküli összköltségének legfeljebb 30 százaléka, max. 75 millió forint.

A kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő kamattámogatás SZT-2002-VE-9

A támogatás célja a fejlődésre képes, innovatív kis- és középvállalkozások piaci pozícióit, versenyképességének javulását szolgáló beruházások megvalósításának előmozdítása. A támogatás formája: vissza nem térítendő kamattámogatás, mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 50 százaléka, legfeljebb 4 éven keresztül.

Versenyképes beruházások SZT-2002-VE-12

A támogatás célja, hogy segítse elő a magyar ipar nemzetközi versenyképességének javítását, a működő tőke bevonását, a hatékony vállalatközi kooperáció érdekében a beszállítóipar fejlesztését és a környezetvédelmi célú ipari termékek hazai előállítását. A támogatás formája: egyszeri VNT támogatás, mértéke alapesetben: az áfa nélküli beruházási költségekből meghatározott vetítési alap 20 százalékáig, max. 100 millió forintig.

Európai regionális vállalati központok kialakítása SZT-2002-VE-13

A támogatás célja az, hogy elősegítse az olyan európai regionális hatáskörrel rendelkező vállalati központok Magyarországon történő létrehozását, amelyek a több országban működő vállalatok feldolgozóipari, csúcstechnológiát képviselő informatikai fejlesztési és szolgáltatási feladatainak ellátásához kapcsolódó alrendszerek (pl. informatikai, kereskedelmi, pénzügyi stb.) tevékenységeit több országra kiterjedő hatáskörrel ebből a központból irányítják. Pályázhatnak azok a bejegyzett feldolgozóipari vállalkozások is, amelyek Magyarországon bejegyzett tevékenységüket ilyen regionális hatáskörrel rendelkező központtá kívánják fejleszteni. A támogatás formája: VNT, mértéke: a központ létrehozása és/vagy a központ beindulásához és működéséhez szükséges szakemberképzés áfamentes költségeinek 20 százalékáig, de legfeljebb 100 millió forintig, a legkedvezőtlenebb helyzetű megyékben a költségek 25 százalékáig, de legfeljebb 125 millióig terjedhet.

Háziorvosi működtetési jog megvásárlását vagy az egészségügyi közszolgáltatás nyújtását segítő kamattámogatás SZT-2002-VE-7

A támogatás célja az önálló orvosi tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésének támogatásával az egészségügyi reform és a humánszolgáltatást végző kisvállalkozások fejlődésének előmozdítása. A támogatás formája: vissza nem térítendő kamattámogatás, mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat százalékában kifejezve a következő mértékű lehet:

Minőség- és környezetirányítási rendszerek bevezetése és tanúsíttatása SZT-2002-VE-14

A támogatás célja, hogy elősegítse a minőségi menedzsment kialakítását, a minőségi és környezetközpontú szemlélet erősítését, a vállalkozások versenyképességének javítását, beszállítói kapcsolatok bővítését, az EU-csatlakozásra történő felkészítést. A támogatás formája: egyszeri vissza nem térítendő támogatás, mértéke a bevezetni tervezett irányítási rendszer támogatható költségének max. 50 százaléka, illetve a vállalkozás létszámától függően:

0 – 10 fő: max. 800 ezer Ft,

11 – 50 fő: max. 1000 ezer Ft

51 – 100 fő: max. 1200 ezer Ft

101 – 250 fő: max. 1400 ezer Ft

250 fő és felette: max. 1600 ezer Ft.

A belföldi közúti közlekedési szolgáltatás területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások gépjárműparkjának fejlesztése SZT-2002-VE-17

A támogatás célja a belföldi közúti áru- és személyszállítási tevékenységek káros környezeti hatásainak mérséklése, a közlekedésbiztonság növelése, valamint a belföldi közúti árufuvarozás és személyszállítás versenyképességének növelése érdekében környezetkímélő járművek beszerzése. A támogatás formája: VNT, mértéke: a tehergépkocsi, vontató esetén a fejlesztés áfa nélküli összköltségének legfeljebb 30 százaléka, max. 20 millió forint, de járművenként legfeljebb 5 millió, különleges felépítményű, emelőhátfalas jármű, illetőleg autóbusz esetén: a fejlesztés áfa nélküli összköltségének legfeljebb 30 százaléka, max. 25 millió forint, de járművenként legfeljebb 8 millió.

A mikro-, kis- és középvállalkozások technikai korszerűsítését eredményező műszaki berendezések, gépek beszerzése SZT-2002-VE-18

A támogatás célja a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások technikai korszerűsítésének, piaci pozícióinak, versenyképességének javulását szolgáló műszaki berendezések, gépek beszerzésének támogatása. A támogatás formája: VNT, mértéke a beruházás áfa nélküli összköltségének legfeljebb a fele, de max. 50 millió forint.

Mikrohitel kamattámogatása SZT-2002-VE-19

A támogatás célja a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a vele szerződéses kapcsolatban álló lebonyolítóegységek hálózata által működtetett mikrohitelprogram keretében finanszírozott fejlesztések kamatterheinek csökkentése. A támogatás formája: vissza nem térítendő kamattámogatás, mértéke: a kölcsönszerződésben meghatározott kamat 50 százaléka.

A mikro-, kis- és középvállalkozások által üzemeltetett önálló kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és lakossági szolgáltatóhelyek bővítése, felújítása, korszerűsítése SZT-2002-VE-20

A támogatás célja a kiskereskedelem, a vendéglátás és a lakossági szolgáltatás területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások üzlethelyiségei bővítésének, felújításának, korszerűsítésének támogatása az érintett vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatási képességének megőrzése érdekében. A támogatás formája: VNT, mértéke: a beruházás áfa nélküli összköltségének legfeljebb 50 százaléka, max. 10 millió Ft.

Környezetvédelmi szempontú technológiaváltás SZT-2002-VE-21

A támogatás célja, hogy elősegítse az EU-csatlakozásra való felkészülés során a magyar ipar nemzetközi versenyképességének javítását, szerkezetalakításának gyorsítását, a fenntartható fejlődés érdekében a környezeti terhelés jelentős csökkentését. A támogatás formája: VNT, mértéke: az áfa nélküli beruházási költségekből meghatározott vetítési alap 30 százalékáig, max. 30 millió forintig terjedhet. A legkedvezőtlenebb helyzetű megyékben a támogatás felső határa 40 százalék, max. 40 millió forint.

Kamattámogatás
	Az önkormányzat tulajdonában levő gép, műszer, egyéb berendezés vásárlásához	Nem önkormányzattól vásárolt gép, műszer, egyéb berendezés, valamint a működtetési jog vásárlásához
	felvett hitelhez
1. évben	70%	60%
2. évben	60%	50%
3. évben	50%	40%
4. évben	40%	30%
5. évben	40%	30%

Kereskedelemfejlesztés

A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat támogatást biztosít a külpiaci megjelenésre, a központi kezdeményezésű projektekre, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülést biztosító nemzetközi segélyprogramokban való részvételre, meghatározott kereskedelemfejlesztési célokra. A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat 2001. évi forrásai 300 millió forinttal, 2002. évi forrásai egymilliárd forinttal emelkednek.

Kereskedelemfejlesztési támogatás (KüM)

A pályázat célja a magyar termékek versenyképességének, külpiaci értékesítésének elősegítése. Pályázatot nyújthatnak be a legalább egy éve ténylegesen működő belföldi székhelyű gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, valamint egyéni vállalkozók. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, amelynek mértéke a költségek összegének maximum 50 százalékáig terjedhet, a kiállítási helydíj max. 80 százalékáig. A támogatás jogcímei: a külföldi kiállításokon való részvétel hazai előállítású termékekkel, egyes marketingeszközök készíttetése, hirdetések megjelentetése, külföldön létesítendő vállalati iroda, kiállító-, illetve bemutatóterem bérleti díja, a versenytárgyalásokon induló magyar vállalkozások tenderfüzet, vásárlása. Támogatás kizárólag megvalósítás előtt igényelhető. Egy kereskedelemfejlesztési cél több jogcímen is támogatható, de egy címre évente csak egyszer adható támogatás.

Magyar találmányok külföldi bejelentésének támogatása

A pályázat célja elősegíteni a magyar találmányok külföldi bejelentését, a magyar szellemi export bővítését. A kedvezményes hitelre pályázhatnak azon belföldi székhelyű jogi személyek, amelyeknél a feltalálók több mint 50 százalékban magyar állampolgárok, továbbá magyar állampolgárságú egyéni vállalkozók, magánszemélyek. Pályázható jogcímek: a külföldi szabadalmi bejelentés, illetve a külföldi szabadalmi oltalom fenntartásának költségei. A támogatás mértéke: a fenti jogcímek szerinti költségek támogatása kizárólag kamatmentes visszafizetési kötelezettséggel nyújtható, és a bejelentés, illetve a megújítási költségek max. 90 százalékig terjedhet. A támogatás időtartama: max. 3 év.

I. kategóriás és II. kategóriás külföldi kiállításokon váló részvétel támogatása

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. támogatja a cégek megjelenését a rendezvényeken. A kiállításokon történő részvétel szervezését pályázat alapján kiválasztott, előminősített kiállításszervezők végzik. A támogatás megegyezik a meghirdetett részvételi árral.

II. kategóriás kiállításokon való részvétel támogatására pályázni csak a meghirdetett listán szereplő kiállításokra lehet. A támogatás mértéke: max. 1 millió forint.

Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC)

A 2000. január 1-jén hatályba lépett kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény értelmében a kis- és középvállalkozói szféra támogatására külön Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat működik.

2001 első félévében benyújtott és elfogadott, a KKC-ből finanszírozott pályázatok adatai
Pályázat jele	Pályázatok száma (db)		Támogatás összege (E Ft)
	összes	támogatott	igényelt	elnyert
SZT-VE-1	11	8	32 173	23 173
SZT-VE-2	13	3	75 982	3 679
SZT-VE-3	18	13	51 079	28 794
SZT-VE-4	14	4	65 605	23 875
SZT-VE-5	43	19	560 199	241 667
SZT-VE-6	1	0	564	0
SZT-VE-7	5	4	2 884	2 607
SZT-VE-8	69	44	1 195 946	751 832
SZT-VE-9	20	10	70 128	27 055
SZT-VE-10	21	6	200 533	103 992
SZT-VE-11	4	2	3 716	1 353
Összesen	219	113	2 258 809	1 208 027

A KKV-ból finanszírozható, 2001-ben indult programok

A PHARE-programok általános célja a KKV-szektor megerősítése intézményi háttér kialakításával, amely szakmai és pénzügyi programok szervezésével jelentős támogatást nyújt a vállalkozók számára, valamint segíti felkészülésüket az EU-csatlakozás után várható erős piaci versenyben való helytállásra. Magyarországon ezt az intézményi hátteret az MVA, mint koordináló szerv, illetve a Helyi Vállalkozói Központok (HVK) hálózata biztosítják. A Kis- és Középvállalkozási Célelőirányzaton belül 12,4 millió euró keretösszeggel (PHARE és kormányzati forrás) részesedett "A magyarországi kis- és középvállalkozások létrejöttének és fejlesztésének támogatása" program.

A főbb célkitűzések a következők:

– a program 3-4 inkubátorház építését és 2-3 működő inkubátorház fejlesztését finanszírozza,

– a program keretén belül a megyei HVK-k alapszolgáltatások és emelt szintű szolgáltatások formájában valósítanak meg helyi vállalkozói igényekre épülő projekteket és programokat. Emellett a kis- és középvállalkozások 50 százalékos vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a helyi vállalkozói központokon keresztül.

Ugyancsak e célelőirányzatból 2036 millió forinttal társfinanszírozható az FVM szakmai felügyelete mellett működő "Az együttműködés erősítése a kis- és középvállalkozások között" program, illetve újabb 9,425 millió euróval növelték a Mikrohitel Alap forrásait is. 2001-ben indultak a hatéves lejáratú, negyedik EU Vállalkozásfejlesztési Programok. A programokban való részvételhez, illetve a részvételhez szükséges tagdíj befizetéséhez a KKV-ból kapható hozzájárulás. A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat a Széchenyi-terv vállalkozáserősítő alprogramjának részeként meghirdetett pályázatok keretében adott támogatást a vállalkozásoknak.

Az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető vállalkozások jegyzett tőkéjének megoszlása fő tulajdonosonként, 1998-2000 (%)
	Állami	Belföldi magánszemély	Belföldi társasági	Külföldi	MRP	Egyéb	Összesen
1998	12,0	10,7	25,6	40,3	0,6	10,7	100,0
1999	9,2	9,1	20,6	51,6	0,4	9,1	100,0
2000	7,9	9,2	18,0	58,5	0,3	6,1	100,0
Forrás: Az adóbevallások adatai alapján számolva

 

Hatások – mitől fejlődtek a vállalkozások?

Vajon milyen mértékben és milyen irányban hatnak a vállalkozásfejlesztési politika különböző elemei a vállalkozások helyzetére, fejlődésére? Úgy tűnik, a hazai tapasztalatok igazolják azt a sok nemzetközi dokumentumban leírt megállapítást, hogy a kormányzati politika legfontosabb feladata a lehető legkedvezőbb, a versenyt nem torzító jogi szabályozási környezet kialakítása, miközben az egyes problémákat közvetlenül megcélzó és kezelni próbáló eszközök kevésbé hatékonyak.

Lássunk néhány példát a megállapítás mindkét felére. A kilencvenes évek elején a középosztály megteremtésére és megerősítésére irányuló szándékot részben a hazai tulajdonosoknak a privatizáció során nyújtott nagyon alacsony (negatív reálkamatú) hitelekkel és más preferenciákkal próbálta megvalósítani az akkori kormányzat. A nemes törekvés alig hagyott nyomot a magyar gazdaságon. A hazai tulajdonosok nem tudtak olyan indulópozíciót szerezni, ami későbbi növekedést alapozott volna meg. Ez nem is csoda, ha meggondoljuk, hogy a tőketulajdon egy piacgazdaságban dinamikusan értelmezendő fogalom, hiszen a piac napról napra újraértékeli. Az a tulajdon, amelyik profitot termel, felértékelődik, amelyik veszteséget, az kevesebbet ér, mint a nominális befektetés. A jövedelemtermelő képességet nem a tulajdon léte vagy nem léte határozza meg, hanem a menedzsment minősége. Hiába vehettek tehát hazai tulajdonosok nagyon kedvező feltételekkel tulajdonrészt a korábban állami tulajdonú vállalkozásokban, ha a kezükben nem fordult termőre a tőke.

A táblázatból is látható, hogy a magyar gazdaságban csak a külföldi tulajdon aránya nőtt érzékelhető mértékben, minden más tulajdonosi csoport aránya csökkent az elmúlt években. Az elmondottakat különösen jól szemlélteti az MRP példája, amelyik szintén kedvezményezett tulajdonszerzési mód volt, ám napjainkra egyre gyorsabb ütemben szorul ki a gazdaságból; tavaly már kevesebb mint egyharmad százalékát tette ki a jegyzett tőkének.

A pozitív fejleményeket inkább a gazdasági környezet egészével kapcsolatban lehet megfigyelni. A Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet 1997-1999 közötti, nagy véletlen mintán alapuló kutatásainak egyik, talán meglepő eredménye, hogy a hazai kis- és középvállalkozások a szabályozási környezettel összefüggő problémákat egyre kevésbé érzik intenzívnek. Nem meglepő ugyanakkor, hogy a piaci verseny növekvő intenzitással jelenik meg a gondok között. Ha meggondoljuk, mit jelent az a magyar gazdaság számára, hogy sok százezer vállalkozás kevésbé tart a magas közterhektől és a követhetetlen szabályozóváltozásoktól, de érzi, hogy versenyben kell helytállnia, akkor nem merész az a következtetés, hogy valóban a jogi szabályozási környezet állapota a legfontosabb tényezője a kis- és középvállalkozások fejlődésének.

Nézzük meg viszont, hogy mekkora körre hatnak a közvetlen támogatások, szolgáltatások.

A vállalkozásfejlesztési szervezetek szolgáltatásai (nem kis mértékben a szükségképpen korlátozott donorfinanszírozás miatt) nem váltak tömegessé. Minden huszadik vállalkozás próbált meg valamilyen támogatott vállalkozásfejlesztési szolgáltatást igénybe venni, és csak minden harmincadik kapott értékelhető segítséget.

Az egyes szervezettípusokról kért vélemények egyfajta bizalmi szavazásként is felfoghatók. Az alkalmazott nélküli és a mikrovállalkozások többsége továbbra is elsősorban a családhoz, rokonsághoz, ismerősökhöz fordulna tanácsért, csak az után az üzleti partnerekhez. A kisvállalkozások már elsősorban az üzleti partnerekhez, és inkább tanácsadó cégekhez, mint rokonsághoz, ismerősökhöz. A közepes és nagyvállalkozások a bankokat és pénzintézeteket jelölték meg elsősorban az üzleti partnerek mellett. Ugyanakkor a hivatásos vállalkozásfejlesztési szervezetekre számítanak a vállalkozások a legkevésbé, ha segítségre, tanácsra van szükségük.

A pénzügyi szolgáltatások terén is domináns a piac szerepe. A vállalkozások gazdasági helyzetének egyik fontos mutatója a hitelfelvételek alakulása. A magyar kis- és középvállalati szektor hitelei a kilencvenes évek elejétől egészen 1999-ig csökkentek, azonban az elmúlt másfél évben jelentősen növekedett külsőforrás-bevonásuk. 2000 folyamán a mikro-, kis- és középvállalkozások hiteleinek állománya a kereskedelmi bankoknál 461 milliárd Ft-ról 904 milliárdra növekedett, ezen belül a kisvállalkozások hitelállománya több mint kétszeresére nőtt. Bár a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó programok is javuló teljesítményről számolnak be, a növekedés mértéke meg sem közelíti azt amit a piac egyetlen év alatt produkált.

Külföldi tapasztalatok

2001 őszén a Világbank fegyelmi eljárást indított egy, William Easterly nevű, a kutatási részlegen dolgozó munkatársa ellen, aki egy, a Financial Timesban megjelent cikkében többek között azt állította, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közreműködésével a fejlődő országok támogatására költött 1000 milliárd (!) dollár nem érte el a kívánt eredményt. A nemzetközi pénzügyi szervezet heves reakciója azért is feltűnő, mert Easterly a támogatási politikával kapcsolatos értékelését korábban már a Világbank hivatalos kiadványaiban is megjelentette. Okunk lehet azt feltételezni, hogy a felelős vezetőket legalább részben az teszi érzékennyé, hogy az elemzés valóban olyan területet érintett, ahol sok az egyértelmű kudarc. Szerencsére a szakemberek nemcsak a nemeket mond