AZ ADÓBEVALLÁSNÁL
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) rendelkezése szerinti az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.
Az adózó az önadózással megállapított adóról – az eljárási illeték kivételével –, továbbá a költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Nem minősül azonban adóbevallásnak a költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése.
A munkáltató, illetve a kifizető saját adóbevallásában vallja be az általa megállapított adót, a levont adóelőleget, valamint járulékot. Amennyiben adóbevallásra egyébként nem kötelezett, az általa levont adóról, adóelőlegről, járulékról, valamint a megállapított jövedelemadó különbözetéről külön adóbevallást tesz. Az adót minden esetben az a munkáltató vallja be, amelyhez az adózó megtette a nyilatkozatát.
Bevallási akadály
Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. Az úgynevezett igazolási kérelmet a bevallással egyidejűleg kell benyújtani.
Bevallás és adófizetési kötelezettség
Az adóbevallást az állami adóhatósághoz – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – akkor is be kell nyújtani, ha a bevallási időszakban nem keletkezett adófizetési kötelezettség. Lényeges szabály, hogy az adó megfizetése, valamint a költségvetési támogatás igénybevétele nem pótolja az adóbevallást. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a bevallásra kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy azt később fizetheti meg.
Ellenőrzés és adóbevallás
Az ellenőrzés megkezdését követően nincs lehetőség a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott adóbevallás pótlására.
Adóbevallást helyettesítő nyilatkozat
A társaságiadó-bevallás helyett – úgynevezett bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz
- az alapítvány,
- a közalapítvány,
- a társadalmi szervezet,
- a köztestület,
- az egyház,
- a lakásszövetkezet,
- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, továbbá
- a biztosítóegyesület,
feltéve hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) nincs bevétele, vagy ehhez a tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.
A nyilatkozatot az említett szervezeteknek az adóévet követő február 15-ig kell megtenniük.
Helyi adók bevallása
A vállalkozók kommunális adójáról és az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be. Előfordul, hogy a helyi adót nem az adózó állapítja meg. Ilyenkor az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie, azzal, hogy nem kell újabb adóbevallást benyújtania, amíg nem következett be a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás. Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-ig kell bevallást tennie.
Az adóbevallás speciális szabályai
A magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint állapítja meg adóját és nyújtja be adóbevallását, vagy adóját a munkáltatójához intézett nyilatkozata alapján a munkáltatója állapítja meg.
Amennyiben költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylő és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek a támogatást megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott – adóbevallásnak minősülő – nyilatkozatot tesznek jövedelmi viszonyaikról, az egy főre jutó családi jövedelemről. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a magánszemélyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek.
Nevesített bevallási kötelezettségek
Az Art. rendelkezései szerint az adózónak 30 napon vagy a külön törvényben előírt határidőn belül adóbevallást kell tennie – a magánszemély személyi jövedelemadójának kivételével –, ha
- a cégbíróság az adózót a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében a cégjegyzékbe bejegyezte,
- a cégbíróság az adózót nem a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe,
- az adózó cégbejegyzés iránti kérelmét a cégbíróság jogerősen elutasította, vagy az adózó a bejegyzés iránti kérelmét a bejegyzést megelőzően visszavonta,
- az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetét megállapítja,
- az adózó a számvitelről szóló törvény szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, devizáról más devizanemre, illetve devizáról forintra tér át, az áttérés napjával,
- az adózó átalakul (a megszűnés napjával),
- az adózó felszámolását (végelszámolását) rendelték el (a felszámolás [végelszámolás] kezdő időpontját megelőző nappal),
- a felszámolási eljárást befejezik, megszüntetik (a zárómérleg elkészítésének napjával, végelszámolás esetén pedig a végelszámolási zárómérleg elkészítésének napjával),
- az adózó felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy adóköteles tevékenységét megszünteti (a megszűnés napjával, kivéve az iparűzési adót, ha az adózó adókötelezettsége az önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét, telephelyét áthelyezi, megszünteti),
- az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt (a megszűnés napjával),
- az egyéni vállalkozói igazolványát a körzetközponti jegyző, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta,
- az adóévben átalakuló adózó – ideértve az átalakulással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is – az átalakulás napjától számított 30 napon belül társaságiadóelőleg-bevallást tesz.
A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés, szerelés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez a nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóév(ek)re utólag a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.
Az adóbevallás kijavítása
Az adóhatóság az adóbevallás helyességét – annak beérkezését követően – megvizsgálja, a számítási hibát és az egyéb hasonló elírásokat kijavítja, majd az előzőekről – ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti – az adózót (a kijavítástól számított 30 napon belül) értesíti. Fontos szabály, hogy a bevallás kijavítása nem minősül ellenőrzésnek, ezért az annak során hozott határozat sem tekinthető utólagos adómegállapításnak.
Ha az adózó a kijavítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén az adóhatóság az eljárást megindítja, és az adót határozattal állapítja meg.
Az eredményes egyeztetésig, illetve a határozat jogerőre emelkedéséig a visszatérítendő adót a kijavított összeg szerint kell kiutalni.
Ha a kijavítás alapján az adózót a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, az adóhatóság az adóbefizetés igazolását követően az adózó kérelmére a javára mutatkozó összeget 30 napon belül visszatéríti, illetve ha azt nem fizették be, az adózónak a kijavított összeget kell megfizetnie. Ha pedig a kijavítás miatt az adózót további befizetés terheli, és ezzel egyetért, az adót 30 napon belül kell megfizetnie, ha azonban a kijavítással nem ért egyet, terhére az adót határozattal állapítja meg a hatóság.
Amennyiben
- az adóbevallás (költségvetésitámogatás-igénylés) az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy
- az adózó az Art. szerinti nyilatkozattételi vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá
- az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság 15 napon belül – megfelelő határidő tűzésével – hiánypótlásra szólítja fel.
A bevallás elmulasztása
A különböző adóbevallások benyújtási határidejét az Art. tartalmazza. Ezekkel a határidőkkel érdemes tisztában lenni, ugyanis az egyik legsúlyosabb mulasztást követi el az adózó, ha e kötelezettségének egyáltalán nem tesz eleget.
Ha az adóhatóság nyilvántartásai alapján a bevallás elmulasztását észleli, akkor – a mulasztás súlyához igazodóan – bírságot szabhat ki. A kiszabható bírság mértéke magánszemély esetében 100 000 forintig, más adózónál 200 000 forintig terjedhet.
A hatóságnak lehetősége van arra is, hogy a bírságot előíró határozatában az elmulasztott határidő helyett új határidőt állapítson meg. Amennyiben az adózó erre a felhívásra sem teljesít, akkor lehetőség van ismételt bírság kiszabására is.
A kiszabható bírságösszeget mérlegelés alapján kell meghatározni. Lehetőséget kell adni arra is, hogy az adózó késedelmét kimentse és igazolja. Ha az igazolási kérelmet az adóhatóság elfogadja, akkor mulasztási bírságot nem lehet megállapítani. A bírság mértékének meghatározásakor kötelező mérlegelni a mulasztás körülményeit is.
Törvény határozza meg, hogy a bírság kiszabásakor milyen körülményeket vehet figyelembe az adóhatóság, így különösen
- a mulasztás súlyát,
- gyakoriságát, továbbá hogy
- az adózó, illetve intézkedő képviselője az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
Fontos, hogy a bírság mérséklésére hivatalból is lehetőség van, ha tehát az adóhatóság a mulasztás tényének megállapítása mellett olyan körülményeket is feltár, amelyek a mérséklést indokolják, akkor ezt már a határozat meghozatalakor is köteles figyelembe venni.
Más a helyzet akkor, ha az adóhatóság adóellenőrzés során tárja fel, hogy a bevallás benyújtása nem történt meg. Minden, amit a revízió a "nullához" képest megállapít, az adókülönbözet lesz, és amennyiben az adózó terhére megállapított adókülönbözetet az esedékességig meg sem fizették, úgy az adóhiány után adóbírság állapítható meg.
Bevallási késedelem
Mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha a bevallási kötelezettségét a határidőt követően, de az adóhatóság ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti. Szankcionálni akkor lehet, ha az adózó a késést igazolási kérelemmel, elfogadható módon nem menti ki.
A bírság mértéke a késedelmesen bevallott adóösszeghez igazodóan százalékosan differenciált, és maximálisan 100 000 forintig terjedhet. Ha a késedelem nem több 15 napnál, akkor a bevallott adó 15 százaléka, ha a 30 napot nem haladja meg, akkor 20 százaléka, ha pedig 30 napnál több, akkor 30 százaléka a mulasztási bírság összege.
Abban az esetben, ha az adózó "nullás" bevallását nyújtja be késedelmesen, akkor – miután nincs bevallott adóösszeg – a bírság mértéke magánszemély esetében 1000 forint, más adózónál 10 000 forint. Ugyanez a helyzet a csupán adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést tartalmazó bevallásoknál.
Amennyiben az adóhatóság nyilvántartásai alapján azt észlelte, hogy a bevallást nem nyújtották be, és erre az adózót határidő megjelölésével felszólítja, akkor a késett bevallás okán már nem lehet mulasztási bírságot kiszabni.
Hibás bevallás
Hibásan benyújtott bevallás esetén a mulasztási bírság a helyes és a hibás adó vagy költségvetési támogatás összege közötti különbözet 5 százaléka, de legalább 5000 forint és legfeljebb 100 000 forint. A minimum- és maximumhatár magánszemély esetében 500-10 000 forint.
Hibás bevallásnak egyrészt az a bevallás számít, amely a feldolgozást akadályozza, másrészt az, ahol az adóhatóság a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát tárja fel.
A feldolgozást akadályozza, ha nincsenek meg a bevallás egyes oszlopai, sorai közötti logikai, illetve számszaki egyezőségek, vagy ha a bevallás elírási, számszaki hibát tartalmaz. Ilyenkor a bevallást az adóhatóságnak – szükség szerint az adózó bevonásával – ki kell javítania. A bírság összegének ebben az esetben is a hiba súlyához kell igazodnia. Ennek megfelelően, ha a hiba nem vezetett összegszerű különbözetre, akkor a bírságot csak a legalacsonyabb összegben lehet megállapítani, de a kiszabástól akár el is lehet tekinteni.
Ha viszont a javítás különbözetet eredményez, akkor a bírság a minimum- és maximumösszeg között százalékos. Bár ez a törvényi szankció nincs tekintettel arra, hogy a különbözet az adózó javára vagy terhére keletkezett-e, a bírság megállapításakor ezt mindenképpen figyelembe kell venni.
A szankciókra vonatkozó különleges rendelkezések
Adókülönbözetet nem eredményező adóhiány
Amennyiben az ellenőrzés a bevalláshoz képest olyan adókülönbözetet tár fel, amely nem számít adóhiánynak, akkor – függetlenül attól, hogy az adózó javára vagy terhére állapította meg –, ez után is mulasztási bírságot lehet kiszabni.
A kétszeres bírságolás tilalma
A törvény tiltja, hogy a bevallás késedelme és a bevallás hibája alapján is szankcionálni lehessen ugyanazt a bevallást. Ha tehát az adóhatóság mindkét szabálytalanságot megállapítja, csupán az egyik, de a magasabb bírsággal járó mulasztás után szabhat ki bírságot.
Szankcionálás adó-tanácsadói (adószakértői) ellenjegyzés esetén
A 2001. évi törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a bevallást – az annak szakszerűségéért felelősséget vállaló – adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezhesse. A törvényalkotók abból indultak ki, hogy a jelenleg még mindig jelentős hányadban hibásan benyújtott bevallások száma csökkenhet, ha az adózók nagyobb számban fordulnak szakemberhez a bevallás elkészítésekor.
Amennyiben a bevallás hibáiért a közreműködő szakember a felelős, akkor a hibás bevallás miatti bírságot az ellenjegyző adótanácsadó, adószakértő terhére kell megállapítani. Természetesen a bevallást ellenjegyző szakember felelőssége csak a bevallás formai és számszaki helyességével összefüggésben vethető fel, a valóságtartalmával kapcsolatban nem. Így továbbra is az adózó felel az olyan hiányosságért, amely például a bevétel, jövedelem eltitkolásával függ össze.
Varga Katalin