A hitelező pozícióját javító eszközök

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 46. számában (2002. február 1.)
-

A jogi és üzleti gyakorlatban természetesen vannak olyan eszközök, amelyek növelik az adós fizetési hajlandóságát, biztosítják a hitelező követelésének kielégítési alapját. Tekintettel arra, hogy ezek az eszközök önmagukban, külön-külön is nagy terjedelmű elemzés tárgyát képezhetik, ezért e helyütt csak rövid áttekintésükre lehet szorítkozni.

A tulajdonjog fenntartása

Különösen áruértékesítés esetén használható megoldás az eladott áru tulajdonjogának fenntartása, amelyet csak a szerződés megkötésekor, írásban (azaz a szerződéses dokumentumokban, és nem később, pl. a számlában) és az ellenérték teljes kiegyenlítéséig lehet kikötni. A tulajdonjog-fenntartás azt jelenti, hogy az adós az érintett árut nem idegenítheti el és nem terhelheti meg, ha mégis így tenne, és a vevője vagy a biztosíték jogosultja a tulajdonjog fenntartásáról tud, a tulajdonszerzés vagy megterhelés érvénytelen.

A gyakorlatban azonban ez tisztán így nem működik: az árukat azért vásárolják, hogy továbbértékesítsék, felhasználják, feldolgozzák, beépítsék azokat. Az adósok ezért – tulajdonjog-fenntartás ide vagy oda – ily módon fel is fogják használni a megvett dolgot. Azok, akiknél pedig az árukat felhasználják, az esetek legnagyobb részében nem bírnak (még gyanúszinten sem) tudomással arról, hogy az árukat tulajdonjog-fenntartás terheli (nem lehet pl. mindegyiket külön felcímkézni), így jóhiszeműek, és a tulajdonjog-fenntartás ellenére jogszerűen szerzik meg az áruk tulajdonjogát, vagy azokat biztosítékként. Az általuk teljesített ellenszolgáltatás pedig nem lép automatikusan az áru helyére, vagyis a hitelező elveszíti dologi jogi jogosultságait (ami egy felszámolási eljárásban azt a nem csekély helyzetbeli különbséget fogja eredményezni számára, hogy nem az áru felszámolási eljárási vagyonból való elkülönítését és kiadását kérheti, hanem csak pénzkövetelésével beállhat a többi hitelező mellé a sorba, a végrehajtási eljárásban pedig nem tudja az árut végrehajtási igényperrel kivonni a többi hitelező követelésének kielégítési alapjából). A hitelezőnek csak kártérítési követelése keletkezik az adóssal szemben, ami ugyanolyan nehezen érvényesíthető pénzkövetelés, mint az ellenszolgáltatásra vonatkozó igénye.

A gyakorlati élet megkísérel ezért olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek a fenti problémákat próbálják kiküszöbölni (pl. a tulajdonjog-fenntartással érintett áru eladásából eredő vételár-követelés hitelezőre való engedményezése, a beépített felhasznált árunak a hitelező és a harmadik személy közös tulajdonába kerülése), de ezek biztonságos alkalmazhatósága ma még több okból is kérdéses.

Biztonságos fizetési módok alkalmazása

A biztonságos fizetési módok kifejezés a legbiztonságosabb azonnali készpénzes fizetésen kívüli, elsősorban a halasztott fizetési kötelezettségek olyan teljesítési módjaira utal, ahol bizonyos automatizmusok alapján a fizetés teljesítése nem vagy nem teljesen az adós akaratától függ, az adósnak nem kell a hitelező szolgáltatásának birtokába kerülnie a fizetés teljesítéséhez, illetve a hitelező a fizetés vagylagos szolgáltatásaként egy könnyebben, gyorsabban érvényesíthető értékpapírt kap az adóstól. Ezek közül a legelterjedtebbek a következők.

Inkasszók

A különféle beszedési megbízások (inkasszók), amelyek lényege, hogy az adós és a hitelező megállapodása alapján, az adós felhatalmazására az adós bankja bizonyos feltételek teljesülése esetén (elsősorban a beszedési megbízással egyidejűleg benyújtandó, előre meghatározott típusú és tartalmú okiratok megfelelősége) az adós nála vezetett bankszámláját megterheli a hitelező által vele szemben érvényesített eszközzel. Az ilyen megállapodásoknál lényeges, hogy a bank csak a hitelező előzetes jóváhagyásával fogadhasson el olyan utasítást, amely az inkasszófelhatalmazás adós általi visszavonására irányul.

E fizetési mód, amelynek ún. okmányos változatait előszeretettel alkalmazzák a nemzetközi gazdasági ügyleteknél, ugyan nem biztosítja a hitelező követelésének fedezetét, hiszen a beszedési megbízást a bank csak akkor teljesíti, ha fedezet van, de mégis automatizálja, és a feltételek teljesülése esetén az adós döntésétől függetlenné teszi a kifizetéseket.

Okmányos meghitelezés

Több típusa létezik az okmányos meghitelezésnek, akkreditívnek is, amely elsősorban a nemzetközi ügyletek jellemző fizetési módja. Az akkreditív lényege, hogy a hitelező követelésére tényleges fedezetet biztosít, mert az adóstól kapott akkreditívnyitási megbízás alapján az adós bankja személyes, az adós és a hitelező közti szerződéses viszonytól függetlenedő kötelezettséget vállal arra a hitelezővel szemben, hogy bizonyos, előre meghatározott típusú és tartalmú okmányok benyújtása esetén egy meghatározott összeget ki fog fizetni a számára. A kifizetés, mivel az akkreditív a bank saját kötelezettsége a hitelezővel szemben, független lesz attól, hogy az adósnál van-e fedezet a teljesítésre, vagy az adós fizetésképes-e még. Az akkreditív ráadásul mobilizálhatóvá is teszi a hitelező számára a követelését, mert a "hitellevelet" bizonyos szabályok betartásával harmadik személyekre, beváltás előtt is átruházhatja.

Fedezetigazolás

A fedezet biztosítását szolgálják az ún. fedezetigazolások, amikor az adós számlavezető bankja az adós szerződéses kötelezettségére elkülönít egy meghatározott összeget, amelyről a hitelezőnek igazolást állít ki, és amellyel a pénzösszeget célhoz köti, tehát az csak a szerződéses kötelezettség teljesítésére használható fel. A fedezetigazolás biztonsága az adós fizetésképtelensége esetén már kérdéses lehet, hiszen nem dologi jellegű jogosultságot eredményez a hitelező javára, hanem továbbra is az adós felszámolás alá tartozó vagyonának részét fogja képezni.

Bizalmi letétkezelés

Ugyancsak a fedezet elkülönítését szolgálják a különféle ügyvédi, illetve más bizalmi személyek (pl. pénzügyi intézmények) által végzett bizalmi letétkezelések, amelyek lényege, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a letétkezelő a nála az adós által elhelyezett letéti összeget a hitelező részére kifizeti.

Értékpapír

A pénzfizetés vagylagos szolgáltatásaként az adós értékpapírt is kiállíthat fizetési kötelezettségének teljesítésére. Ezek elsősorban a csekkek és a váltók lehetnek. Mindkettő azért előnyösebb a hitelező számára, mert az értékpapírokba foglalt követelése függetlenedik a közte és az adós közti alapszerződéstől, és az abból eredő kifogásait adós az értékpapír-kötelezettség érvényesítésekor csak korlátozottan hozhatja fel. Az ún. váltójogi eljárásokban pedig a szokásos bírósági eljárásoknál gyorsabban, kizárólag az értékpapírra alapozva érhet el jogerős és végrehajtható döntést. Ezek persze a fedezetet még nem fogják biztosítani a hitelező számára, csak az igényérvényesítésben javítják a pozícióját. Másik előnyük, hogy a követelés egyszerűbben mobilizálható, átruházható, leszámítoltatható (ami viszont a hitelező részéről is megtérítési kötelezettséget eredményezhet). A csekkek esetében a hitelező számára fedezetet az ún. garantált csekkek biztosíthatnak, amelyekhez kapcsolódik az adós bankjának olyan kötelezettségvállalása, hogy meghatározott limitösszeg erejéig akkor is fizet a csekk beváltójának, ha az adós számláján egyébként nincs fedezet.

Fizetési biztosítékok

Az adós fizetési hajlandóságát és képességét különféle biztosítékokkal lehet erősíteni, ezek nagy száma miatt csak nagyon rövid jellemzésükre lehet szorítkozni.

Kezesség

A kezességnél az adós kötelezettségeiért a hitelezővel kötött szerződéssel egy harmadik személy vállal felelősséget, és az adós teljesítésének elmaradása esetén a hitelező tőle is követelheti a teljesítést és hajthatja be követelését. A kezességet vállalhatja bárki, de a legnagyobb biztosítékot a bankkezességek jelentik. A kezesség típusai közül a hitelező számára kedvezőbb a készfizető kezesség, mert nem kell megkísérelnie a követelésnek az adóstól való közvetlen behajtását, hanem azonnal fordulhat a kezes ellen is. A kezes azonban mindazon kifogásokkal védekezhet a hitelező igényével szemben, amelyekkel az adós is védekezhetne. Ezt kísérli meg kiküszöbölni elsősorban a bankkezességek esetén alkalmazott megoldás, ahol a kezes a hitelező első felszólítására köteles fizetni, és csak azt követően, perben követelheti az általa jogellenesnek tartott összeg visszafizetését.

Bankgarancia

A bankgarancia lényege, hogy a garáns bank az adós megbízásából a hitelezővel szemben közvetlen, saját kötelezettségként vállalja, hogy az adós szerződéses kötelezettségeinek nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a hitelező első felszólítására, a hitelező és adós szerződéséből eredő bárminemű kifogás vizsgálata nélkül egy meghatározott összeg erejéig, a garancia érvényességi ideje alatt kifizetést teljesít. A gyakorlatban előfordul a bankgarancia kifizetésének feltételhez (pl. okiratok benyújtása) kötésének kísérlete az adós részéről, amely azonban a hitelező helyzetét jelentősen rontja. Lényeges, hogy a bankgarancia szövege a hitelező és az adós megállapodásának részét képezze.

Zálogjogok

A többféle típusú zálogjog (kézizálogjog, jelzálogjog, vagyont terhelő zálogjog, önálló zálogjog, zálogjog jogokon és követeléseken) lényege, hogy az adós kötelezettsége teljesítésének biztosítékaként az adós vagy harmadik személy valamely vagyontárgya, vagy azokat megillető jog vagy követelés szolgál, amelyekből a hitelező közvetlenül kielégítést kereshet a követelés lejárta után.

Óvadék

Az óvadék lényege, hogy az adós kötelezettségei teljesítésének biztosítékaként pénzt, értékpapírt, takarékbetétkönyvet adnak át közvetlenül a hitelezőnek vagy egy harmadik személynek, amelyből a hitelező az adós szerződésszegése esetén kielégítést kereshet. A forgatmány útján átruházandó értékpapírok óvadékként történő elfogadásakor arra ügyelni kell, hogy az adós üres forgatmánnyal ruházza át azokat a hitelezőnek.

Biztosítéki engedményezés

Az adós fizetési kötelezettsége teljesítésének biztosítékaképp a hitelezőre engedményezheti harmadik személyekkel szembeni követeléseit, amelyeket a fizetés elmaradása esetén a hitelező a harmadik személyektől közvetlenül behajthat.

Tulajdonjog biztosítékként történő átruházása

Az adós ilyen esetben arra vállal kötelezettséget, hogy a tulajdonát képező vagyontárgyat átruházza a hitelezőre azzal, hogy ha teljesít, a hitelező a tulajdonjogot köteles rá visszaáramoltatni, ha nem vagy nem szerződés szerint teljesít, akkor pedig az esetleges értékkülönbözet elszámolása mellett a vagyontárgy a hitelező tulajdonában marad. Az így átruházott vagyontárgy birtoklására és használatára az adós azonban a megállapodás alapján, valamilyen jogcímen (bérlet, haszonkölcsön) továbbá is jogosult marad.

Eljárási eszközök

A hitelező helyzetét javíthatják bizonyos eljárásjogi eszközök is, ezek közül a legjellemzőbbek az alábbiak.

Közjegyzői okiratba foglalt szerződés vagy kötelezettségvállalás

Azt a közjegyzői okiratot, amely tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást (ezt is általában egy szerződésre alapozva), a jogosult és kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét és a teljesítés módját és határidejét, valamint a zálogszerződésről kiállított közjegyzői (közokiratot), a bíróság megelőző peres eljárás nélkül, végrehajtási záradékkal látja el, amely a hitelező számára egy gyorsabb igényérvényesítést tesz lehetővé.

Ideiglenes intézkedés

Ha a hitelezőt közvetlen kár fenyegeti, a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása (pl. egy szolgáltatás hibáinak megállapíthatósága), vagy a hitelező különös méltánylást érdemlő jogvédelme ezt indokolja, a perbíróság a hitelező kérelmére ideiglenes intézkedést rendelhet el (pl. egy bizonyos magatartás megtiltása, követelt pénzösszeg letétbe helyeztetése). Az ideiglenes intézkedéseket a gyakorlatban, már csak a feltételek valószínűsítésének nehézségei miatt is, meglehetősen nehezen lehet elérni. Ennek oka az is, hogy az intézkedéssel az adósnak okozott hátrány nem haladhatja meg a hitelezői előnyt, illetve hogy a bíróság a hitelezőt biztosíték letételére is kötelezheti.

Előzetes végrehajthatóság

A hitelezőt védheti a bíróság azon intézkedése is, amikor a még nem jogerős ítéletét a fellebbezésre tekintet nélkül, a hitelező kérelmére előzetesen végrehajthatónak nyilvánítja. Ez a gazdasági életben olyan releváns esetekben történhet, amikor az ítélet az adóst általa elismert követelésben marasztalja, vagy ha olyan, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló, pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletről van szó, amelynek alapjául szolgáló összes körülményt is ilyen okirattal bizonyították.

Biztosítási intézkedések

A bíróság a hitelező kérelmére biztosítási intézkedésként elrendelheti pénzkövetelés biztosítását (tényleges befizettetés a végrehajtó felé, vagy értékarányos foglalás, ha az adós nem fizeti meg az összeget), vagy meghatározott dolgok (ingók, ingóságok) zárlatát.

Az összeállítást készítette:

Szilágyi Zoltán

A gazdasági társaság adós tagjai elleni igényérvényesítés

Egyes társasági formák eleve úgy vannak szabályozva, hogy a társaság tagjai saját vagyonukkal, korlátlanul és a többi ilyen taggal egyetemlegesen, a társaság után felelnek a társasági vagyonnal nem fedezett társasági tartozásokért (közkereseti társaság tagjai, betéti társaság beltagjai, egyesülés tagjai), vagy az ilyen tartozásokért kezesként felelnek (közös vállalat). * Az egyesülés és kkt. tagja(i), illetve a bt. beltagja(i) vagyonára nézve marasztaló ítélet csak akkor hozható, ha a társaság mellett ők is perben állnak (a társaság és a tagok külön perlése nem kizárt, de a hitelező szempontjából nem ésszerű). A végrehajtásnak azonban az a feltétele, hogy a társaság vagyona ne biztosítson elegendő fedezetet a tartozásokra. A közös vállalat tagjai egyszerű kezesként felelnek, tehát ellenük a hitelező csak akkor fordulhat kielégítésért, ha a társasággal szemben eredménytelenül érvényesítette igényeit. * A társaságok másik csoportjánál (kft., rt.) a tagok felelőssége a vállalt vagyoni hozzájárulás mértékére korlátozott. A gyakorlat hatására azonban a jogalkotás felismerte azt a problémát, hogy a korlátlan felelősség visszaélésszerűen is gyakorolható, és a társaság tevékenységének összes kockázata ráterhelhető a társaság hitelezőire, ezért a jog lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy a korlátlan felelősség burkát áttörve, a társaság tartozásait annak tagjaival szemben érvényesíthessék. Ennek esetei röviden a következők lehetnek: a korlátolt felelősségű társasági formával és a társaság elkülönült jogalanyiságával való visszaélés a társaság működése alatt, a polgári jog általános szabályai szerint; a korlátolt felelősséggel és a társaság elkülönült jogalanyiságával való visszaélés esetén, ha a társaság megszűnésekor ki nem elégített követelések maradnak (különösen, ha a tagok a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, vagy a társaság vagyonát elvonták); az egyszemélyes társaság (rt. és kft.) tagjának korlátlan felelőssége a társaság tartozásaiért, erre vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy az egyszemélyesség ténye cégbírósági bejelentésének késedelme vagy elmulasztása esetén a késedelemmulasztás időtartama alatt keletkezett és a társaság megszűnésekor ki nem elégíthető követelések, illetve az egyedüli tag által folytatott hátrányos üzletpolitikából eredő, kielégítésialap-veszélyeztetés miatt; konszernjogi tényállások esetén az uralkodó tag egyszemélyes társaságnál ismertetett tényállásokhoz kötődő, a második esetben a részesedés mértéktől is függő felelőssége

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 1.) vegye figyelembe!