Minimálbér
2002. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 50 000 forint. A minimálbér összege hetibérnél 11 520 forint, napibérnél 2304 forint, órabérnél 288 forint. Teljesítménybérezésnél a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények 100 százalékos és a teljes munkaidő teljesítésekor 50 000 forint. Az órabértételt – ha a teljes munkaidő napi 8 óránál rövidebb – arányosan növelt mértékben, ha 8 óránál hosszabb, arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Részmunkaidőnél a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, órabér esetén arányosan változó összeggel kell megállapítani. A minimálbér összegét a 224/2001. (XI. 21.) Korm. rendeletben tették közzé.
(Magyar Közlöny, 2001/131. szám)
Foglalkoztatás
A 2001. évi LXXVIII. törvény módosította a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényt, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt.
2002. január 1-jétől a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből megelőlegezhető a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása. A pénzügyi támogatás a felszámolás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál. A felszámolási költségek január 1-jétől a következők:
- az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások – ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is – és az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettségek, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki,
- a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségek (ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési, kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat),
- a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek,
- az adóst terhelő, a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás,
- a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek,
- az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek,
- a felszámoló díja, mely tartalmazza a felszámoló által igénybe vett teljesítési segéd közreműködésével összefüggésben felmerült kiadásokat.
Január 1-jétől a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből megelőlegezhető a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása. A pénzügyi támogatás a felszámolás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításával összefüggésben keletkező munkáltatói költségeket és egyéb terheket nem lehet a munkavállalóra hárítani. Ott, ahol veszély fenyeget, nem szabad egyedül munkát végezni, és ilyen helyre csak a veszélyre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be.
A munkáltató a meghatározott kockázatértékelést és a megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően csak indokolt esetben köteles elvégezni, majd évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét és időpontját.
A munkavédelmi bírság felső határa jelentősen emelkedett, az eddigi 3 millió forint helyett a bírság összege 50 000 forinttól 10 000 000 forintig is terjedhet.
(Magyar Közlöny, 2001/132. szám)
Pénzforgalom
Megváltoztak a pénzforgalom szabályai. A 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet érinti a bankszámla megnyitását, a számlatulajdonosok tájékoztatását, a bankszámla feletti rendelkezést, annak korlátozását, a hitelintézet beszámítási jogát, de új rendelkezések vonatkoznak a fizetési megbízásokra, illetve az elektronikus fizetési eszközökre is.
A 22/2001. (XII. 13.) IM rendelet szerint a pénzforgalmi számla cégbírósági bejelentésére vonatkozó kötelezettségének a pénzügyi intézmény azt követően köteles eleget tenni, hogy a számlatulajdonos a cégnyilvántartásba már bejegyzett cég esetén a cégbejegyzését, ennek hiányában pedig a bejegyzési kérelmének cégbírósági benyújtását a pénzforgalomról szóló kormányrendeletnek megfelelően igazolta.
(Magyar Közlöny, 2001/139., 142. szám)
Társadalombiztosítás
Táppénz
A táppénz összegének kiszámításánál a jövőben rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlék, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni. A táppénz alapját képező naptári napi jövedelem kiszámításánál a rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelem naptári napi összegét. A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál a jubileumi, illetve törzsgárdajutalom, a 13. havi illetmény, a prémium, az év végi részesedés, a végkielégítés, illetőleg a szabadságmegváltásként vagy egyéb jogcímen kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét annak az időtartamnak naptári napi napjai számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették. A nem rendszeres jövedelemre való jogosultság időtartamát a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani. A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok számánál.
A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe az átlagkereset, a távolléti díj – ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat –, valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették, a törzsgárda és a jubileumi jutalom, a végkielégítés, valamint a bármilyen jogcímen adott segély. Ha a baleseti táppénz összegének számításánál figyelembe vehető időtartam 6 munkanapnál kevesebb, úgy ezen időtartam alatt elért rendszeres jövedelmet – heti 5 napos munkarend szerint – teljes hónapra kell átszámítani, és ezen összeg egy naptári napra jutó része képezi a baleseti táppénz alapját.
Foglalkoztatói igazolás
A 3 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni a jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamok felsorolását, melyre a biztosítottnak jövedelme nem volt. A jövedelemigazolásra külön kell felvezetni az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját. A jövedelemigazolást két példányban kell kiállítani, és az eredeti példányt a jogviszony megszűnésének napján a biztosított részére át kell adni, és az átadást az igazolványra fel kell jegyezni.
A változásokat a 228/2001. (XI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.
Magán-nyugdíjpénztári tagság
A 2001. évi LXXXIV. törvény szerint 2002. január 1-jétől nincs kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság, azaz a pályakezdő is dönthet arról, hogy magán-nyugdíjpénztári tag akar-e lenni, vagy a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe akar nyugdíjjárulékot fizetni. Azok a biztosítottak, akik a kötelező elv alapján váltak magán-nyugdíjpénztári taggá, 2002. december 31-ig egy alkalommal visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.
Nyilvántartás a biztosítottakról
A törvény alapján a biztosítotti nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
– a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
– a magán-nyugdíjpénztári tagságra vonatkozó adatokat,
– a foglalkoztató adatait,
– a biztosítási és a szolgálati időre vonatkozó adatokat,
– a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét,
– a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítottak után a foglalkoztató, valamint a biztosított által – az illetékes igazgatási szervhez – fizetett egészségbiztosítási járulék összegét, továbbá a biztosított után fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást.
A kölcsönbe adott munkavállalóról a kölcsönbe adó munkáltató köteles a nyilvántartást vezetni.
Egészségügyi hozzájárulás
Nem képezi az egészségügyi hozzájárulás alapját az adóterhet nem viselő járandóság, valamint a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett járandóság.
(Magyar Közlöny, 2001/135., 137. szám)
Nyugdíj- és járadékemelés
Január 1-jétől emelkednek a nyugdíjak, a baleseti járadékok és a nyugdíjszerű szociális ellátások. Az emelés mértéke néhány kivételtől eltekintve 9,7 százalék. A 230/2001. (XII. 10.), valamint a 231/2001. (XII. 10.) Korm. rendeletek szerint, ha valakinek egyidejűleg több jogcímen folyósítanak nyugdíjat vagy ellátást, akkor azokat külön-külön kell emelni.
(Magyar Közlöny, 2001/139. szám)
Jegybanki alapkamat
Az 5/2001. (MK 141.) MNB-közlemény szerint 2001. december 11-étől a jegybanki alapkamat mértéke 9,75 százalék.
(Magyar Közlöny, 2001/141. szám)
Végrehajtói díjszabás
Módosult a végrehajtói díjszabás. A 20/2001. (XII. 10.) IM rendelet megváltoztatta a végrehajtói jutalék mértékét is.
(Magyar Közlöny, 2001/139. szám)
Vámeljárás
Nagy terjedelmű módosításon ment keresztül a vámtörvény végrehajtási rendelete. Számtalan részletszabály, technikai jellegű előírás változott meg. A 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendeletben foglaltakat a január 1-jét követő vámkezeléseknél alkalmazzák.
(Magyar Közlöny, 2001/140. szám)
Áfa-visszatérítés
2001. november 29-étől módosultak a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható áfa-visszatérítés szabályai. A 220/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet szerint a visszatérített adó összegét az adóhatóság a külföldön nyilvántartásba vett adóalany által megjelölt belföldi, forintban vezetett bankszámlára utalja. Ha a belföldi adóalany által megfizetett áfa összege utólag megváltozik, amivel együtt a külföldi adóalany adó-visszatérítési igényének összege is változik, akkor a külföldi köteles a különbözetet az adóhatóság részére visszafizetni. Ha a visszatérített adó összege kevesebb, mint a belföldi adóalany által megfizetett adó összege, akkor a külföldi új kérelmet nyújthat be a különbözetre. A 220/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet érintette a diplomáciai és konzuli képviseletek és tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára adható áfa- és jövedékiadó-visszatérítés szabályait is.
2002. január 1-jétől, ha a terméket nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban végleges rendeltetéssel külföldre viszik – viszonosság alapján –, a külföldi utas jogosult a termék megvásárlásakor az árban foglalt áfa visszatérítésére. Az adó-visszatérítés – a műalkotás, gyűjtemény, régiség és dohánygyártmányok kivételével – minden, nem kereskedelmi jellegű árura, a külföldi utas által kivitt, illetve útipoggyászként feladott, új állapotú termékre, valamint új állapotú személygépkocsira terjed ki.
A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozását követően a rendelet alapján külföldi utasnak csak az minősül, akinek állandó lakóhelye az Európai Unió területén kívül van.
Az adó-visszatérítés feltétele, hogy a külföldi utas vagy megbízottja a terméket új állapotban külföldre vigye, és ezt a tényt a vámhatóság a számla, valamint az APEH által rendszeresített nyomtatvány (visszaigénylő lap) záradékolásával igazolja. További feltétel, hogy a terméket a vásárlástól számított 90. napig külföldre szállítsák, valamint a kivitel és az adó-visszatérítés kérelmezése közötti időtartam ne haladja meg a 183 napot. A termék akkor új állapotú, ha a vásárláskori eredeti csomagolásában van, és amelyet rendeltetésszerű használatba még nem vettek. Az a személygépkocsi tekinthető új állapotúnak, amelynek első forgalomba helyezése a külföldre vitel időpontjáig még nem történt meg. Az adó-visszatérítési jog csak olyan számla alapján érvényesíthető, amelyben az adóval növelt végösszeg eléri vagy meghaladja az 50 ezer forintot.
A kereskedő kötelezettségei
A visszaigénylő lapot – a külföldi utas kérésére – a termék megvásárlásakor a számla kibocsátója állítja ki három példányban, amelyből két példány a külföldi utasé, a harmadik példányt a kibocsátó köteles számviteli bizonylatként megőrizni. A visszaigénylő lap minimális tartalmi elemeit a 221/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza. A kereskedő – kérésre – köteles az általa kibocsátott számlában lévő adónak a visszatérítésére, ha a visszatérítést kérő a záradékolt számla és a visszaigénylő lap átadásával fordult hozzá. A kereskedőnek az adó-visszatérítés lehetőségéről, módjáról, helyéről és ügykezelési díjáról a külföldi utast jól látható módon tájékoztatnia kell.
Az adó-visszatérítés a visszatérítést kérő kérelmére forintban, készpénzben történik, azonban ettől eltérő pénznemben és fizetési módban is meg lehet állapodni. A kereskedő az áfabevallásában az általa visszatérített áfa összegét elkülönítve tünteti fel, a visszatérített adó összege a kereskedőnél előzetesen felszámított adónak minősül. A kereskedő adólevonási joga a vámhatóság által záradékolt nyomtatvány kézhezvételének időpontjában keletkezik, az előzetesen felszámított adót a kereskedő önadózással állapítja meg, vallja be és számolja el rendeletbe foglalt szabályok szerint.
(Magyar Közlöny, 2001/131. szám)
Környezetszennyezés
Az úgynevezett légszennyező pontforrások üzemeltetőinek március 31-éig kell bejelenteniük a környezetvédelmi hatósághoz a légszennyező anyag kibocsátását. A légszennyezési bírság évenként progresszív módon emelkedik, az ötödik évtől már 80 százalékkal emelt összegben szabják ki, a 25/2001. (XII. 7.) KöM-EüM-FVM redelet szerint.
(Magyar Közlöny, 2001/138. szám)
Formatervezési minták
A formatervezési mintaoltalmi bejelentés kötelező és lehetséges tartalmi elemeit 2002. január 1-jétől új rendelet szabályozza. Az új szabályok szerint egy bejelentésben legfeljebb ötven mintára igényelhető oltalom. A bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani. A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalban díjtalanul beszerezhető formanyomtatvány kitöltésével is elkészíthető. A rendelet előírja a minta szerinti termék megnevezésének, a minta ábrázolásának, valamint a változtató nyilatkozat benyújtásának részletes szabályait. A 19/2001. (XI. 29.) IM rendeletet a hatálybalépése után benyújtott mintaoltalmi bejelentésekre kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2001/134. szám)
Vízjogi engedély
2001. december 25-től módosult a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékletéről szóló rendelet. A 39/2001. (XI. 23.) KöViM rendelet alapján kiegészült az alaprendelet melléklete, amely a vízjogi engedélyezési tervdokumentáció tartalmát határozza meg a közműves szennyvízelvezető és tisztítóműbe bebocsátást megelőző előtisztítás esetén.
(Magyar Közlöny, 2001/133. szám)
Kozmetikai termékek
Hazánk uniós csatlakozásakor lesz majd hatályos az egészségügyi miniszternek a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló rendelete. A 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kozmetikai termékek rendeltetés szerinti besorolását.
(Magyar Közlöny, 2001/133. szám)
Közúti útbaigazítás
A 40/2001. (XI. 23.) KöViM rendelet melléklete a közúti útbaigazítás rendszerének és jelzéseinek tervezésére, alkalmazására és elhelyezésére vonatkozó műszaki szabályzatot tartalmazza. A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén lévő közutakra és közforgalom elől el nem zárt magánutakra, valamint ezek kezelőire és tulajdonosaira terjed ki.
(Magyar Közlöny, 2001/133. szám)
Külföldiek beutazása
A külföldiek beutazásához szükséges anyagi fedezet irányadó mértéke beutazásonként 1000 forint. Erről a 29/2001. (XII. 10.) BM rendelet rendelkezett.
(Magyar Közlöny, 2001/139. szám)
Sertésnyilvántartás
Megkezdődtek az előkészületek a sertések egységes nyilvántartási és azonosítási rendszere (ENAR) bevezetésére. Az ENAR alapján minden sertéstartási helyet nyilvántartásba kell venni, és el kell végezni a sertések kísérleti jellegű jelölését. A jelölés végrehajtásáért a tenyészet helye szerint illetékes állomás, a számítógépes rendszer kifejlesztéséért és az adatok nyilvántartásáért az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet felelős. A szállított sertések jelölését és sertés-szállítólevéllel való ellátását Csongrád megye hódmezővásárhelyi és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mátészalkai állat-egészségügyi kerületében az állomás igazgatója által kijelölt helységekben kell elvégezni. A kísérleti körzetekben a kísérlet lezárásáig a sertések azonosítására szolgáló ún. ENAR-számot tartalmazó füljelzőket és a szükséges nyomtatványokat ingyenesen biztosítják. A tenyésztési hatóság a füljelzők minőségére vonatkozó és az egyéb szállítási feltételeket közzéteszi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában. A későbbiekben bevezetendő nyilvántartási rendszerben kizárólag a teszt alapján engedélyezett füljelzőtípusok alkalmazhatók majd. Az erről szóló 98/2001. (XI. 29.) FVM rendelet 2001. december 7-től hatályos.
(Magyar Közlöny, 2001/134. szám)
Állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatások
2001. december 8-ától módosult az egyes állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló jogszabály. A 99/2001. (XI. 30.) FVM rendelet módosította az alaprendelet 1. számú mellékletének 1-7. pontjait, amelyek az egyes igazgatási szolgáltatások megnevezését és díjait tartalmazzák.
(Magyar Közlöny, 2001/135. szám)