Konjunktúra minden szinten
Legalább két hatalmas bútoráruház nyílt meg, illetve nyílik a közeljövőben Budapesten, illetve határában, miközben folytatják üzleteik bővítését a vezető kereskedőtársaságok is. A Sconto Bútor Kft. 4600 négyzetméteres bútoráruházat épített. Az 1,8 milliárd forintos beruházás, amely magában foglalja a jelenlegi 2600 négyzetméteres raktár felújítását és egy 150 férőhelyes autóparkoló kialakítását is, 2001 novemberében készült el a XIII. kerületben. Emellett 1000 négyzetméterre megnövelik a IX. kerületi gyáli úti áruházuk raktárát is, méghozzá úgy, hogy az a továbbiakban a társaság logisztikai központja legyen. A német Möbel Walther Rt. leányvállalataként alapított vállalkozás gyakorlatilag második éve van Magyarországon. Az impozáns fejlesztéseket – Turi András ügyvezető igazgató szerint – a tavalyi féléves eredményeik alapján határozták el.
Nem pihennek a kereskedők
Bővít az IKEA is: az Örs vezér téri "vezérhajót" csaknem a kétszeresére növelik 2002 novemberére. A 7,1 milliárdos beruházástól Gunilla Clementson ügyvezető igazgató azt reméli, hogy a következő fél évtizedben a társaság bevétele eléri az évi 35 milliárd forintot. A jelek biztatóak: a legutóbbi (2000. augusztus 31-től 2001. szeptemberig tartó) üzleti évük bruttó bevétele 18,1 milliárd forint volt, ami 10 százalékkal szárnyalta túl az előző évit. Áruházaikat 3,4 millióan keresték fel. A most elkezdődött üzleti év végére 20,5 milliárd forintos árbevételt várnak.
Nem pihen a babérjain a harmadik nagy külföldi versenytárs, a Kika Lakberendezési Kft. sem: a budaörsi IKEA-val szemben egy 40 ezer négyzetméteres áruházat húznak fel; a tervezés a finiséhez érkezett. A Kika már tavaly is nagy fantáziát láthatott a magyar piacban, hiszen a Róbert Károly körúti áruházát egy új emelettel az addigi 19,5 ezerről 25 ezer négyzetméterre bővítette, amit az idén februárban egy további épületszárnnyal toldottak meg.
Egyedül a magyar bútorkereskedelem doyenje, a Domus nem készül nagyobb fejlesztésre. Édl Román igazgató szerint ugyanis az ország mintegy 4000 bútorelárusító helye elegendő. Így a 4 fővárosi és 20 vidéki egységből álló lánc egyelőre nem bővül tovább.
Az alvási zavarokkal, hátfájással küszködő, vagy azt megelőzni akaró igényes és tehetősebb vásárlókra váró biobútorgyártó Demko-Feder Kft. már külföldön is terjeszkedik. Demeter Tamás tulajdonos-igazgató 1990 óta gyorsan halad a hálózatépítéssel: a 3 varrógéppel indult vállalkozás jelenleg itthon 24 üzletben kínálja az időközben teljes szobaberendezéssé fejlesztett termékpalettáját. Az elmúlt 11 év hasznát rendszeresen viszszaforgatták a termelésbe: zöldmezős beruházással Vámospércsre vonták össze a termelést. De már van üzletük – részben vegyes tulajdonban – Dublinban, Krakkóban és Pozsonyban is, az évi árbevételük eléri az 1,2 milliárd forintot.
Bútorkölcsön-kalkuláció, 2001. 09. hó |
|
Vételár: |
250 000 forint |
Saját erő: |
50 000 forint (20 százalék) |
Hitelösszeg: |
200 000 forint |
Havi részlet: |
9 136 forint |
Futamidő: |
30 hónap |
Éves kamatláb: |
26 százalék |
Kezelési költség: |
3 százalék + 6000 forint |
Teljes hiteldíjmutató: |
32,8 százalék |
Forrás: CC Credit tájékoztató |
Magad uram...
A legtöbb bútorgyártó saját márkabolthálózat kialakítására törekszik. A kisebb cégek ugyanis gyakran szembesültek azzal, hogy a nagyáruházakban gyorsan raktárba kerülnek bútoraik, ha jön egy jobb helyfoglalási ajánlat. A Magyar Bútorszövetség tavalyi közgyűlésén megfogalmazódott: "A magyar bútoripar még sikeresebb munkáját elsősorban a magyar elosztó-kereskedői hálózat korszerűtlensége, a nagykereskedői lánc hiánya akadályozza, ami a magyar gazdaság mélyrepülési időszakában, elsősorban a fogyasztás drasztikus visszaesése során szinte teljesen tönkrement. Az iparág jelentős részét a tőkeszegénység és az alacsony jövedelmezőség jellemzi. Ez komoly hátrány, és akadályozza a versenyképesség fokozását. Kevés pénz jut marketingmunkára és a hatékonyságot szolgáló fejlesztésekre..."
A saját mintabolthálózatra esküsznek még az olyan nagy gyártók is, mint a székben és asztalban verhetetlen Balaton Bútorgyár. Cser Anikó kereskedelmi és marketingigazgató szerint hiányzik az a kereskedői réteg, amely el tudná adni termékeiket, így maguk végzik el ezt, illetve a szaktanácsadást és a marketinget is. A középületek, irodák, szállodák, a kormányzat és az önkormányzatok közbeszerzési tenderein rendszeresen induló részvénytársaságnál állítják: a folyamatos termékfejlesztést már nem csak a külföldi vevőik igénylik (szállítanak Németországba, Hollandiába és Ausztriába). Ma már olyan erős az importverseny idehaza is, hogy egy-egy ajánlattételnél – kis túlzással – akár az épület felhúzását is vállalják, ha utána ők rendezhetik be. A nagyberuházások tenderein jó reményekkel pályázhatnak, sőt a szállodák közösségi tereinek kialakításánál is az esélyesek közé tartoznak, ám a szobákba már "nehezen jutnak be". Ha külföldi az építtető, kivált ha szállodalánc bővítéséről van szó, akkor igen nehéz a korábbi szállítókat kiütni a nyeregből. A bútorpiac alsó kategóriáiban viszont megnehezíti dolgukat a Kelet-Európából és a Távol-Keletről beáramló olcsó bútor. Az, hogy ma Magyarországon nem kötik különösebb engedélyhez a bútorimportot, sokakat bátorít behozatalra. Az itthon eladott bútorok 45-50 százaléka is származhat külhonból.
A kereslet növekedését a leghatározottabban a legigényesebb vásárlói réteget kiszolgáló, egyedi és minőségi bútorokat gyártó kis- és minivállalkozások érezték meg. A Gepettó Studio például tavaly 100 százalékkal több megrendelést kapott, mint 1999-ben, és nincs recesszió az idén sem. A korábban spártai körülmények között termelő stúdió most formatervezői-gyártói kapacitásának jelentős bővítésére készül.
Hasonlóan élénk a kereslet a konyhabútorok iránt. Bár több gyártó szerint érdemes megtartani az alacsonyabb minőségi katagóriát képviselő laminált megoldások teljes palettáját, egyre több vásárlónak jut eszébe, hogy a konyhai gőzöknek-gázoknak jobban ellenálló, tartósabb, fából vagy legalább faborítású (furnérozott) bútort rendeljen, még ha az drágább is.
Bútor- és műszakicikk-értékesítés (M Ft) |
|
2000. október |
89 351 |
2000. november |
87 647 |
2000. december |
103 779 |
2000. I-XII. |
887 711* |
2001. január |
43 928 |
2001. február |
54 936 |
* 21,1%-kal több, mint 1999-ben Forrás: KSH Statisztikai Közlemények |
Laminált után furnérozott
A pénztárcák ugyan most nyíltak tágabbra, de magyar társadalom igényessége és ízléskultúrája nem az elmúlt másfél évben vált sokszínűvé – állítja Vincze Miklós, a V. A. M. Design igazgatója. Az üzlet és bemutatóterem mellé lakberendezési és kulturális központot tervező designer tavaly 20 százalékos forgalmi felfutást regisztrált. A cég az extravagáns ötletekre is nyitott, gondolnak a tradicionális, az időtlen, az organikus, a népies, az öko, az avantgárd, az extrém, az erotikus, a posztmodern vagy a minimál irányzat híveire egyaránt. Azoknak, akik szeretnek szétszedni és összerakni, "Vidd magaddal!" csomagot ajánlanak. E rétegpiac, bár sokszínű (szaklapjaik az Átrium, az Oktogon, a Stylus, a Tér és Rend), a bútorvásárlóknak csupán 10 százalékát teszi ki. De mivel tehetősebbek, érzékenyebbek és céltudatosabbak, perspektívát nyújtanak a kiszolgálásukra szerveződött vállalkozásoknak.
Slézia József, a BútorTrend Magazin főszerkesztője – aki egyben a Design Center ügyvezetője is – szerint a választék bővülése, a piaci verseny erősödése is növeli a vásárlók igényességét. Bár a laminált világból még nem léptünk át a furnérozottba, a konzervatív (vagy újabban polgári-modern) irányzatok hívei (jellemzően elsősorban ők alkotják a Lakáskultúra és az Otthon olvasóközönségét) megtalálhatják a hazai üzletekben is az ízlésviláguknak megfelő termékeket. Fényévnyire jutottunk a "Varia", a "Réka", a "Barba" szobabelsőktől; ma már mindenki a szellemesebb, egyedibb, mobilabb bútort keresi, még akkor is, ha tisztában van azzal, hogy valójában tömegterméket vásárol.
A tavalyi felfutás ellenére a magyar háztartások kiadási szerkezetében a bútor az utolsó helyen áll. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1999-ben a legszegényebb háztartásokban az éves jövedelem 0,4, míg a leggazdagabbakban 0,6 százalékát fordították bútorra. (Ugyanebben a két kategóriában az élelmiszerekre fordított kiadás 38,6, illetve 22,3 százalék volt.)
A bútoripar azonban nem csak a lakossági vásárlókból él. A Bútor- és Faipari Szövetség ügyvezetője, Kováts Gizella szerint a közületi megrendelések aránya eléri a belföldi összforgalom 50 százalékát, a teljes termelés fele pedig külföldre kerül. A magyar bútoripar számára igen fontos az export: a legtöbbször tulajdonosváltással (az ágazatban ma főleg külföldi szakmai befektetők vannak jelen, akad néhány pénzügyi is, mint például a Fotex a Balaton Bútorgyárban) együtt járó szerkezeti-szervezeti átalakulást azok a cégek vészelték át a legkönnyebben, amelyek megőrizték, sőt bővítették külpiaci kapcsolataikat. A magyar bútorok a nemzetközi kereskedők körében jobban megbecsültek, és a határon túl többért eladhatók, mint idehaza – persze a külföldi vásárlók nincsenek mindig tisztában a portéka származási helyével.
A belföldi értékesítési árak erősen szóródnak. Általában igaz, hogy a bútorok drágulása "nem rugaszkodik el a valóságtól", vagyis követi az inflációt (vagy inkább alatta marad). Az IKEA-nál azonban a "sűrű fillér jobb, mint a ritka forint" elvtől vezérelve néhány termék árát évek óta nem változtatták. A furnérozott, bizonyos elemeiben esetleg tiszta fából készült, egyedi tervezésű darabok ára azonban akár 100-200 százalékkal is meghaladhatja a szerényebb kivitelű, "futószalagos" termékekét.
A szövetség becslése szerint az ágazat ma az ipari termelés 0,3 százalékát adja, s mintegy 17 ezer embernek ad kenyeret (ez utóbbiban nincsenek benne az öt főnél kisebb vállalkozások). A 23 500 bejegyzett cégből 18 ezerben alkalmaznak öt főnél kevesebbet. Az öt fő alatti mikrovállalkozások mindinkább igyekeznek – a saját gyártás és eladás mellett – kapacitásaik egy részét beszállítóként is lekötni. Egyelőre kevés sikerrel, a Sconto például szinte kizárólag az anyacég német beszerzési forrásaira támaszkodik. Az IKEA magyarországi áruházaiba eddig tizenötüknek sikerült betörni: ők főként kis- és konyhabútort, újságpapírtartókat és lámpákat készítenek.
Hétszer mérj, egyszer vágj!Ezt a távol-keleti bölcsességet jó, ha minden lakberendező megjegyzi – ad tanácsot Dávid Ildikó lakberendező, hozzátéve, hogy ennek betartása még kevés a sikereket adó megrendelésekhez. Az 1993 óta államilag elismert (akkreditált), 2 éves képzéssel megszerezhető, hivatalosan "lakberendezési cikk elárusító" bizonyítvány akkor hoz igazán anyagi hasznot tulajdonosának, ha nevét szájról szájra adják ügyfelei. Ezen a területen ugyanis nemigen lehet például újsághirdetéssel megbízásokhoz jutni. Növeli a lakberendező ázsióját egy-egy szaklap képes riportja is – egészen a kapcsolatfelvételig. Onnan kezdve azonban már több múlik a bizalmon, az empátián, a szakember észrevétlen irányítási képességén, végső soron azon, hogy a berendezett lakás olyan lett-e, mint amilyennek a megrendelő megálmodta. A Lakberendezők Szövetségének tájékoztatása szerint az elmúlt nyolc évben 2800-an szereztek ilyen képesítést. * A szimpla szaktanácsadás, ami általában szóbeli (de magában foglalhatja szín-, forma- és anyagminták, valamint katalógusok bemutatását), óránként 3000-5000 forintba kerül. A nagyobb munkáknál a beruházás százalékában, esetleg négyzetméterenként 3000-7000 forint között határozzák meg a díjat. A kalkulált végössszeg 30-50 százalékát előlegként szokták kérni. * Az igényes és előrelátó lakberendező legalább olyan stabil kapcsolatokat épít ki a bútorokat, textileket, dísztárgyakat, burkolóanyagokat árusító üzletekkel, mint ügyfeleivel. Ellenkező esetben számíthat rá, hogy csak borsos kaucióval vihet el mintákat. * A lakberendező a következő menetrend szerint dolgozik: pontos helyszíni felmérés, felszerkesztés; ha szükséges, építészeti átalakítás tervezése; bútorozási, berendezési alaprajz, falnézetek; fürdőszoba, konyhaberendezési konszignáció; burkolatterv (padló, fal); egyedi beépített bútorok terve; világítástervezés, lámpakiosztás; színtanácsadás; lakástextíliák ajánlása, kiválasztása; díszítés, dekorálás ajánlása; katalógusok, anyagminták bemutatása; tervezői művezetés (maximum 5 alkalommal); számítógépes grafika, modellezés. |
Katalógus és hitel
A minden szakértőt, termelőt és kereskedőt elkápráztató múlt évi bútoripari eredmények az idén némileg visszaestek. Laskay Lajos közgazdasági elemző szerint, bár az ipari termelés növekedése lelassult nálunk is, a bútoripar 2001 első félévében így is 16,5 százalékkal növelni tudta a termelését, ami több mint a kétszerese az ipari átlagnak. A belföldi értékesítés 10,2 százalékkal bővült úgy, hogy a behozatal visszaesett. Az export növekedésének üteme viszont ugyancsak meghaladta az ipari átlagot, 2001 I. félévében több bútor kivitelére került sor, mint a megelőző évben, júniusban a növekedés mértéke meghaladta a 30 százalékot(!). Ez azért is figyelemre méltó, mert a legnagyobb piacunkon, Németországban – a bútorexportunk 60 százaléka ide megy – visszaesett a lakberendezési cikkek iránti kereslet (a kiskereskedelmi forgalom az első félévben 6 százalékkal csökkent).
A bútorágazat idei teljesítményét több – részben új belső és külső – tényező befolyásolta:
– 2001 I. félévében 8200 új lakás épült, ami 43 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest;
– a bruttó átlagkereset 17, a nettó 15,4, a reálkereset pedig 4,5 százalékkal nőtt;
– a fogyasztói árak 10,5 százalékos növekedésén belül a tartós háztartási cikkek árai csupán 1,3, ezen belül a szobabútoroké 2,3 százalékkal emelkedtek.
A lendület a nyár elején lefékeződött: az ipari termelői árak júniusban 1,3 százalékkal, az exportárak 2,5 százalékkal csökkentek, a belföldi értékesítési árak pedig stagnáltak. A kedvezőtlen tendencia azonban július után megállt.
A forgalmat marketingfogások is igyekeznek serkenteni. Katalógust ma már szinte minden gyártó-kereskedő kiad. Ezek palettája a néhány fekete-fehér oldaltól a több száz oldalas, színes, nívós "magazinokig" terjed. A Domus például évente 4-5, egyenként 650 ezer példányban nyomtatott katalógussal rukkol elő. Az IKEA egy évig érvényes magyar nyelvű kiadványa 1,1 millió példányban készül.
A nívósabb üzletekben lakberendező és hitelt kínáló banktisztviselő is várja a vásárlókat. A Domusban például 3 pénzintézet – az OTP, a CC Credit és a Magyar Cetelem – is jelen van. A palettán akad olyan konstrukció is, amelyben saját erőt nem is kell felmutatni. A legtöbb pénzintézet azonban ennél óvatosabb. Bár kezest általában egyik sem kér, azt elvárják, hogy a hiteligénylő közületi (elektromos, vagy telefon-, esetleg más banknál vezetett folyó-) számlát mutasson be, és készpénzben kifizesse az áhított tárgy értékének 30, de legalább 20 százalékát. Ha valaki ezt az utat választja, a kamat mellett nézze meg a teljes hiteldíjmutatót is, mivel az – a legtöbb helyen – még ma is meghaladja a 30 százalékot.
Bútor-, háztartási szaküzletek száma |
|
1999. december 31. |
3566 |
2000. március 31. |
3668 |
2000. június 30. |
3807 |
2000. szeptember 30. |
3901 |
Forrás: KSH Statisztikai Közlemények 2000/12. |