Új lakásba új bútort!

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 44. számában (2001. december 1.)
A magyar háztartások jövedelmüknek meglepően kis hányadát fordítják bútorvásárlásra. Ennek ellenére tavaly kiemelkedő évet zárt az ágazat. Minden termelési, eladási mutató, valamennyi árutípusban és árfekvésben emelkedett. Az impozáns számok azt sugallták, hogy az eredeti tőkefelhalmozás – a pénz, kocsi, ház, nyaraló vonalon haladva – sokaknál most jutott el az "akkor jobbra cseréljük a bútort is" fázisba. Azt, hogy a világgazdaság immár tapasztalható lassulása, vagy az Amerikát ért terrortámadás mennyire fékezi le, s lefékezi-e egyáltalán a lendületet, ma még csak találgatni lehet. Mindenesetre a statisztikusok a bútort a "halasztható fogyasztás" kategóriájába sorolják.

Konjunktúra minden szinten

Legalább két hatalmas bútoráruház nyílt meg, illetve nyílik a közeljövőben Budapesten, illetve határában, miközben folytatják üzleteik bővítését a vezető kereskedőtársaságok is. A Sconto Bútor Kft. 4600 négyzetméteres bútoráruházat épített. Az 1,8 milliárd forintos beruházás, amely magában foglalja a jelenlegi 2600 négyzetméteres raktár felújítását és egy 150 férőhelyes autóparkoló kialakítását is, 2001 novemberében készült el a XIII. kerületben. Emellett 1000 négyzetméterre megnövelik a IX. kerületi gyáli úti áruházuk raktárát is, méghozzá úgy, hogy az a továbbiakban a társaság logisztikai központja legyen. A német Möbel Walther Rt. leányvállalataként alapított vállalkozás gyakorlatilag második éve van Magyarországon. Az impozáns fejlesztéseket – Turi András ügyvezető igazgató szerint – a tavalyi féléves eredményeik alapján határozták el.

Nem pihennek a kereskedők

Bővít az IKEA is: az Örs vezér téri "vezérhajót" csaknem a kétszeresére növelik 2002 novemberére. A 7,1 milliárdos beruházástól Gunilla Clementson ügyvezető igazgató azt reméli, hogy a következő fél évtizedben a társaság bevétele eléri az évi 35 milliárd forintot. A jelek biztatóak: a legutóbbi (2000. augusztus 31-től 2001. szeptemberig tartó) üzleti évük bruttó bevétele 18,1 milliárd forint volt, ami 10 százalékkal szárnyalta túl az előző évit. Áruházaikat 3,4 millióan keresték fel. A most elkezdődött üzleti év végére 20,5 milliárd forintos árbevételt várnak.

Nem pihen a babérjain a harmadik nagy külföldi versenytárs, a Kika Lakberendezési Kft. sem: a budaörsi IKEA-val szemben egy 40 ezer négyzetméteres áruházat húznak fel; a tervezés a finiséhez érkezett. A Kika már tavaly is nagy fantáziát láthatott a magyar piacban, hiszen a Róbert Károly körúti áruházát egy új emelettel az addigi 19,5 ezerről 25 ezer négyzetméterre bővítette, amit az idén februárban egy további épületszárnnyal toldottak meg.

Egyedül a magyar bútorkereskedelem doyenje, a Domus nem készül nagyobb fejlesztésre. Édl Román igazgató szerint ugyanis az ország mintegy 4000 bútorelárusító helye elegendő. Így a 4 fővárosi és 20 vidéki egységből álló lánc egyelőre nem bővül tovább.

Az alvási zavarokkal, hátfájással küszködő, vagy azt megelőzni akaró igényes és tehetősebb vásárlókra váró biobútorgyártó Demko-Feder Kft. már külföldön is terjeszkedik. Demeter Tamás tulajdonos-igazgató 1990 óta gyorsan halad a hálózatépítéssel: a 3 varrógéppel indult vállalkozás jelenleg itthon 24 üzletben kínálja az időközben teljes szobaberendezéssé fejlesztett termékpalettáját. Az elmúlt 11 év hasznát rendszeresen viszszaforgatták a termelésbe: zöldmezős beruházással Vámospércsre vonták össze a termelést. De már van üzletük – részben vegyes tulajdonban – Dublinban, Krakkóban és Pozsonyban is, az évi árbevételük eléri az 1,2 milliárd forintot.

Bútorkölcsön-kalkuláció, 2001. 09. hó

Vételár:

250 000 forint

Saját erő:

50 000 forint (20 százalék)

Hitelösszeg:

200 000 forint

Havi részlet:

9 136 forint

Futamidő:

30 hónap

Éves kamatláb:

26 százalék

Kezelési költség:

3 százalék + 6000 forint

Teljes hiteldíjmutató:

32,8 százalék

Forrás: CC Credit tájékoztató

Magad uram...

A legtöbb bútorgyártó saját márkabolthálózat kialakítására törekszik. A kisebb cégek ugyanis gyakran szembesültek azzal, hogy a nagyáruházakban gyorsan raktárba kerülnek bútoraik, ha jön egy jobb helyfoglalási ajánlat. A Magyar Bútorszövetség tavalyi közgyűlésén megfogalmazódott: "A magyar bútoripar még sikeresebb munkáját elsősorban a magyar elosztó-kereskedői hálózat korszerűtlensége, a nagykereskedői lánc hiánya akadályozza, ami a magyar gazdaság mélyrepülési időszakában, elsősorban a fogyasztás drasztikus visszaesése során szinte teljesen tönkrement. Az iparág jelentős részét a tőkeszegénység és az alacsony jövedelmezőség jellemzi. Ez komoly hátrány, és akadályozza a versenyképesség fokozását. Kevés pénz jut marketingmunkára és a hatékonyságot szolgáló fejlesztésekre..."

A saját mintabolthálózatra esküsznek még az olyan nagy gyártók is, mint a székben és asztalban verhetetlen Balaton Bútorgyár. Cser Anikó kereskedelmi és marketingigazgató szerint hiányzik az a kereskedői réteg, amely el tudná adni termékeiket, így maguk végzik el ezt, illetve a szaktanácsadást és a marketinget is. A középületek, irodák, szállodák, a kormányzat és az önkormányzatok közbeszerzési tenderein rendszeresen induló részvénytársaságnál állítják: a folyamatos termékfejlesztést már nem csak a külföldi vevőik igénylik (szállítanak Németországba, Hollandiába és Ausztriába). Ma már olyan erős az importverseny idehaza is, hogy egy-egy ajánlattételnél – kis túlzással – akár az épület felhúzását is vállalják, ha utána ők rendezhetik be. A nagyberuházások tenderein jó reményekkel pályázhatnak, sőt a szállodák közösségi tereinek kialakításánál is az esélyesek közé tartoznak, ám a szobákba már "nehezen jutnak be". Ha külföldi az építtető, kivált ha szállodalánc bővítéséről van szó, akkor igen nehéz a korábbi szállítókat kiütni a nyeregből. A bútorpiac alsó kategóriáiban viszont megnehezíti dolgukat a Kelet-Európából és a Távol-Keletről beáramló olcsó bútor. Az, hogy ma Magyarországon nem kötik különösebb engedélyhez a bútorimportot, sokakat bátorít behozatalra. Az itthon eladott bútorok 45-50 százaléka is származhat külhonból.

A kereslet növekedését a leghatározottabban a legigényesebb vásárlói réteget kiszolgáló, egyedi és minőségi bútorokat gyártó kis- és minivállalkozások érezték meg. A Gepettó Studio például tavaly 100 százalékkal több megrendelést kapott, mint 1999-ben, és nincs recesszió az idén sem. A korábban spártai körülmények között termelő stúdió most formatervezői-gyártói kapacitásának jelentős bővítésére készül.

Hasonlóan élénk a kereslet a konyhabútorok iránt. Bár több gyártó szerint érdemes megtartani az alacsonyabb minőségi katagóriát képviselő laminált megoldások teljes palettáját, egyre több vásárlónak jut eszébe, hogy a konyhai gőzöknek-gázoknak jobban ellenálló, tartósabb, fából vagy legalább faborítású (furnérozott) bútort rendeljen, még ha az drágább is.

Bútor- és műszakicikk-értékesítés (M Ft)

2000. október

89 351

2000. november

87 647

2000. december

103 779

2000. I-XII.

887 711*

2001. január

43 928

2001. február

54 936

* 21,1%-kal több, mint 1999-ben

Forrás: KSH Statisztikai Közlemények

Laminált után furnérozott

A pénztárcák ugyan most nyíltak tágabbra, de magyar társadalom igényessége és ízléskultúrája nem az elmúlt másfél évben vált sokszínűvé – állítja Vincze Miklós, a V. A. M. Design igazgatója. Az üzlet és bemutatóterem mellé lakberendezési és kulturális központot tervező designer tavaly 20 százalékos forgalmi felfutást regisztrált. A cég az extravagáns ötletekre is nyitott, gondolnak a tradicionális, az időtlen, az organikus, a népies, az öko, az avantgárd, az extrém, az erotikus, a posztmodern vagy a minimál irányzat híveire egyaránt. Azoknak, akik szeretnek szétszedni és összerakni, "Vidd magaddal!" csomagot ajánlanak. E rétegpiac, bár sokszínű (szaklapjaik az Átrium, az Oktogon, a Stylus, a Tér és Rend), a bútorvásárlóknak csupán 10 százalékát teszi ki. De mivel tehetősebbek, érzékenyebbek és céltudatosabbak, perspektívát nyújtanak a kiszolgálásukra szerveződött vállalkozásoknak.

Slézia József, a BútorTrend Magazin főszerkesztője – aki egyben a Design Center ügyvezetője is – szerint a választék bővülése, a piaci verseny erősödése is növeli a vásárlók igényességét. Bár a laminált világból még nem léptünk át a furnérozottba, a konzervatív (vagy újabban polgári-modern) irányzatok hívei (jellemzően elsősorban ők alkotják a Lakáskultúra és az Otthon olvasóközönségét) megtalálhatják a hazai üzletekben is az ízlésviláguknak megfelő termékeket. Fényévnyire jutottunk a "Varia", a "Réka", a "Barba" szobabelsőktől; ma már mindenki a szellemesebb, egyedibb, mobilabb bútort keresi, még akkor is, ha tisztában van azzal, hogy valójában tömegterméket vásárol.

A tavalyi felfutás ellenére a magyar háztartások kiadási szerkezetében a bútor az utolsó helyen áll. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1999-ben a legszegényebb háztartásokban az éves jövedelem 0,4, míg a leggazdagabbakban 0,6 százalékát fordították bútorra. (Ugyanebben a két kategóriában az élelmiszerekre fordított kiadás 38,6, illetve 22,3 százalék volt.)

A bútoripar azonban nem csak a lakossági vásárlókból él. A Bútor- és Faipari Szövetség ügyvezetője, Kováts Gizella szerint a közületi megrendelések aránya eléri a belföldi összforgalom 50 százalékát, a teljes termelés fele pedig külföldre kerül. A magyar bútoripar számára igen fontos az export: a legtöbbször tulajdonosváltással (az ágazatban ma főleg külföldi szakmai befektetők vannak jelen, akad néhány pénzügyi is, mint például a Fotex a Balaton Bútorgyárban) együtt járó szerkezeti-szervezeti átalakulást azok a cégek vészelték át a legkönnyebben, amelyek megőrizték, sőt bővítették külpiaci kapcsolataikat. A magyar bútorok a nemzetközi kereskedők körében jobban megbecsültek, és a határon túl többért eladhatók, mint idehaza – persze a külföldi vásárlók nincsenek mindig tisztában a portéka származási helyével.

A belföldi értékesítési árak erősen szóródnak. Általában igaz, hogy a bútorok drágulása "nem rugaszkodik el a valóságtól", vagyis követi az inflációt (vagy inkább alatta marad). Az IKEA-nál azonban a "sűrű fillér jobb, mint a ritka forint" elvtől vezérelve néhány termék árát évek óta nem változtatták. A furnérozott, bizonyos elemeiben esetleg tiszta fából készült, egyedi tervezésű darabok ára azonban akár 100-200 százalékkal is meghaladhatja a szerényebb kivitelű, "futószalagos" termékekét.

A szövetség becslése szerint az ágazat ma az ipari termelés 0,3 százalékát adja, s mintegy 17 ezer embernek ad kenyeret (ez utóbbiban nincsenek benne az öt főnél kisebb vállalkozások). A 23 500 bejegyzett cégből 18 ezerben alkalmaznak öt főnél kevesebbet. Az öt fő alatti mikrovállalkozások mindinkább igyekeznek – a saját gyártás és eladás mellett – kapacitásaik egy részét beszállítóként is lekötni. Egyelőre kevés sikerrel, a Sconto például szinte kizárólag az anyacég német beszerzési forrásaira támaszkodik. Az IKEA magyarországi áruházaiba eddig tizenötüknek sikerült betörni: ők főként kis- és konyhabútort, újságpapírtartókat és lámpákat készítenek.

Hétszer mérj, egyszer vágj!

Ezt a távol-keleti bölcsességet jó, ha minden lakberendező megjegyzi – ad tanácsot Dávid Ildikó lakberendező, hozzátéve, hogy ennek betartása még kevés a sikereket adó megrendelésekhez. Az 1993 óta államilag elismert (akkreditált), 2 éves képzéssel megszerezhető, hivatalosan "lakberendezési cikk elárusító" bizonyítvány akkor hoz igazán anyagi hasznot tulajdonosának, ha nevét szájról szájra adják ügyfelei. Ezen a területen ugyanis nemigen lehet például újsághirdetéssel megbízásokhoz jutni. Növeli a lakberendező ázsióját egy-egy szaklap képes riportja is – egészen a kapcsolatfelvételig. Onnan kezdve azonban már több múlik a bizalmon, az empátián, a szakember észrevétlen irányítási képességén, végső soron azon, hogy a berendezett lakás olyan lett-e, mint amilyennek a megrendelő megálmodta. A Lakberendezők Szövetségének tájékoztatása szerint az elmúlt nyolc évben 2800-an szereztek ilyen képesítést. * A szimpla szaktanácsadás, ami általában szóbeli (de magában foglalhatja szín-, forma- és anyagminták, valamint katalógusok bemutatását), óránként 3000-5000 forintba kerül. A nagyobb munkáknál a beruházás százalékában, esetleg négyzetméterenként 3000-7000 forint között határozzák meg a díjat. A kalkulált végössszeg 30-50 százalékát előlegként szokták kérni. * Az igényes és előrelátó lakberendező legalább olyan stabil kapcsolatokat épít ki a bútorokat, textileket, dísztárgyakat, burkolóanyagokat árusító üzletekkel, mint ügyfeleivel. Ellenkező esetben számíthat rá, hogy csak borsos kaucióval vihet el mintákat. * A lakberendező a következő menetrend szerint dolgozik: pontos helyszíni felmérés, felszerkesztés; ha szükséges, építészeti átalakítás tervezése; bútorozási, berendezési alaprajz, falnézetek; fürdőszoba, konyhaberendezési konszignáció; burkolatterv (padló, fal); egyedi beépített bútorok terve; világítástervezés, lámpakiosztás; színtanácsadás; lakástextíliák ajánlása, kiválasztása; díszítés, dekorálás ajánlása; katalógusok, anyagminták bemutatása; tervezői művezetés (maximum 5 alkalommal); számítógépes grafika, modellezés.

Katalógus és hitel

A minden szakértőt, termelőt és kereskedőt elkápráztató múlt évi bútoripari eredmények az idén némileg visszaestek. Laskay Lajos közgazdasági elemző szerint, bár az ipari termelés növekedése lelassult nálunk is, a bútoripar 2001 első félévében így is 16,5 százalékkal növelni tudta a termelését, ami több mint a kétszerese az ipari átlagnak. A belföldi értékesítés 10,2 százalékkal bővült úgy, hogy a behozatal visszaesett. Az export növekedésének üteme viszont ugyancsak meghaladta az ipari átlagot, 2001 I. félévében több bútor kivitelére került sor, mint a megelőző évben, júniusban a növekedés mértéke meghaladta a 30 százalékot(!). Ez azért is figyelemre méltó, mert a legnagyobb piacunkon, Németországban – a bútorexportunk 60 százaléka ide megy – visszaesett a lakberendezési cikkek iránti kereslet (a kiskereskedelmi forgalom az első félévben 6 százalékkal csökkent).

A bútorágazat idei teljesítményét több – részben új belső és külső – tényező befolyásolta:

– 2001 I. félévében 8200 új lakás épült, ami 43 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest;

– a bruttó átlagkereset 17, a nettó 15,4, a reálkereset pedig 4,5 százalékkal nőtt;

– a fogyasztói árak 10,5 százalékos növekedésén belül a tartós háztartási cikkek árai csupán 1,3, ezen belül a szobabútoroké 2,3 százalékkal emelkedtek.

A lendület a nyár elején lefékeződött: az ipari termelői árak júniusban 1,3 százalékkal, az exportárak 2,5 százalékkal csökkentek, a belföldi értékesítési árak pedig stagnáltak. A kedvezőtlen tendencia azonban július után megállt.

A forgalmat marketingfogások is igyekeznek serkenteni. Katalógust ma már szinte minden gyártó-kereskedő kiad. Ezek palettája a néhány fekete-fehér oldaltól a több száz oldalas, színes, nívós "magazinokig" terjed. A Domus például évente 4-5, egyenként 650 ezer példányban nyomtatott katalógussal rukkol elő. Az IKEA egy évig érvényes magyar nyelvű kiadványa 1,1 millió példányban készül.

A nívósabb üzletekben lakberendező és hitelt kínáló banktisztviselő is várja a vásárlókat. A Domusban például 3 pénzintézet – az OTP, a CC Credit és a Magyar Cetelem – is jelen van. A palettán akad olyan konstrukció is, amelyben saját erőt nem is kell felmutatni. A legtöbb pénzintézet azonban ennél óvatosabb. Bár kezest általában egyik sem kér, azt elvárják, hogy a hiteligénylő közületi (elektromos, vagy telefon-, esetleg más banknál vezetett folyó-) számlát mutasson be, és készpénzben kifizesse az áhított tárgy értékének 30, de legalább 20 százalékát. Ha valaki ezt az utat választja, a kamat mellett nézze meg a teljes hiteldíjmutatót is, mivel az – a legtöbb helyen – még ma is meghaladja a 30 százalékot.

Bútor-, háztartási szaküzletek száma

1999. december 31.

3566

2000. március 31.

3668

2000. június 30.

3807

2000. szeptember 30.

3901

Forrás: KSH Statisztikai Közlemények 2000/12.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. december 1.) vegye figyelembe!