Néhány kivételtől eltekintve november 1-jétől hatályos a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény, amelynek célja, hogy a konzuli szolgálat útján külföldön megóvja a magyar állampolgárok emberi jogait, alapvető szabadságait, s érvényre juttassa a magyar állampolgárok és jogi személyek érdekeit.
Konzuli szolgálat
Konzuli szolgálat alatt a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletét – ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletet is -, valamint a Külügyminisztériumot kell érteni. Magát a szolgálatot a külügyminiszter irányítja.
Hatósági jogkört a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek a külügyminiszter által konzuli feladatok ellátására felhatalmazott tagja (konzuli tisztviselő), valamint a Külügyminisztérium gyakorolhat.
A diplomáciai vagy konzuli képviselet a konzuli érdekvédelem során az úgynevezett konzuli kerületében jár el. Indokolt esetben a konzuli képviselet – a fogadó állam egyetértésével – eljárhat a konzuli kerületén kívül is.
Idegen konzuli szolgálat
Olyan államban, ahol a Magyar Köztársaságnak nem működik diplomáciai vagy konzuli képviselete, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján harmadik állam konzuli szolgálata is elláthatja a magyar állampolgár érdekvédelmét, feltéve hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.
Uniós csatlakozásunkat követően olyan államban, ahol a Magyar Köztársaságnak nem működik diplomáciai vagy konzuli képviselete vagy az adott ügyben hatáskörrel rendelkező tiszteletbeli konzuli tisztviselője, az Európai Unió tagállama is elláthatja majd a magyar állampolgár érdekvédelmét, feltéve hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.
Címjegyzék
A külügyminiszter évente közzéteszi a diplomáciai és konzuli képviseletek címjegyzékét és konzuli jogosítványait tartalmazó tájékoztatót. A jegyzék és a tájékoztató adatainak változását három munkanapon belül teszik közzé. Az egyes feladatokra vonatkozó korlátozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egyetlen diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet sem látja el a magyar állampolgárok érdekvédelmét.
Eljárási szabályok
A konzuli szolgálat eljárására – az okirat-kiállítást, a tanúsítványkészítést és a diplomáciai felülhitelesítést kivéve – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Uniós csatlakozásunkat követően, ha a konzuli szolgálat – a birtokába került adatok alapján -hivatalból lép fel a magyar állampolgár érdekvédelmében, erről az ügyfelet a helyi körülményeknek megfelelő módon – lehetőség szerint írásban – kell majd értesítenie, és fel kell kérnie, nyilatkozzon arról, igényli-e a további konzuli eljárást.
Ha első fokon a konzuli tisztviselő járt el, a másodfokú eljárásra a Külügyminisztérium konzuli feladatokat ellátó szervezeti egysége jogosult. A Külügyminisztérium konzuli feladatot ellátó szervezeti egységének első fokú eljárása elleni jogorvoslati kérelmet a külügyminiszter bírálja el.
Amennyiben az eljárásban a fogadó állam hatóságának megkeresése vagy diplomáciai, illetve konzuli futárposta igénybevétele szükséges, a megkeresés teljesítésének időtartama vagy a posta továbbításához szükséges idő az eljárási határidőbe nem számít bele.
Eljárási díj
A konzuli szolgálat eljárásáért fizetendő díjat a pénzügyminiszterrel egyetértésben a külügyminiszter fogja rendeletben megállapítani. Az új rendelet kiadásáig az 1/1991. (IX. 9.) KüM rendelet szerinti díjakat kell fizetni. A díj nem akadályozhatja a konzuli védelemhez való jog érvényesülését.
Ki jogosult a védelemre?
A konzuli védelmet a magyar állampolgárok vehetik igénybe. A kettős állampolgárok a másik állampolgárságuk szerinti államban csak olyan mértékben jogosultak a magyar konzuli védelemre, ahogyan azt a fogadó állam lehetővé teszi.
Külföldiek
Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar konzuli szolgálat egy harmadik állam állampolgárának érdekvédelmét is elláthatja, feltéve hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. A fogadó állam állampolgárát a magyar konzuli védelem nem illeti meg.
Uniós állampolgárok
Uniós tagságunkat követően a magyar konzuli szolgálat elláthatja az Európai Unió polgárának érdekvédelmét is, ha az Európai Unió tagállamának az adott országban nincs diplomáciai vagy konzuli képviselete, vagy az adott ügyben hatáskörrel rendelkező tiszteletbeli konzuli tisztviselője, feltéve persze, hogy mindezt a fogadó állam nem ellenzi. Ha a konzuli védelem feltételei fennállnak, a magyar konzuli szolgálat az Európai Unió polgárát a magyar állampolgárral azonos, az e törvényben, valamint a végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott elbánásban részesíti.
A konzuli segítség formái
A konzuli szolgálat az eset összes körülményének mérlegelésével, a helyi viszonyokra is tekintettel határozza meg a védelem legmegfelelőbb módját.
Tanácsadás, segítségnyújtás
A konzuli szolgálat minden megengedett módon tájékozódik a külföldi államokban a magyar állampolgárok alapvető jogait és érdekeit közvetlenül érintő körülményekről, belső jogszabályokról és azok változásairól, valamint a jogalkalmazásról, és ezekről a megfelelő úton – ideértve a tömegtájékoztatási eszközöket és az információs világhálón való közzétételt, valamint a szóbeli felvilágosítást is – tájékoztatja az állampolgárokat annak érdekében, hogy elősegítse megfelelő felkészülésüket a külföldi utazásra, a külföldi tartózkodásra.
A konzuli szolgálat figyelemmel kíséri a magyar állampolgárok konzuli védelmét érintő nemzetközi jogi szabályok érvényesülését a külföldi államban, s ezek megsértése, különösen a magyar állampolgárok hátrányos megkülönböztetése, alapvető jogaik súlyos vagy rendszeres sérelme esetén haladéktalanul fellép az adott állam illetékes hatóságainál.
Segítség a hazatéréshez
A konzuli szolgálat segítséget és támogatást nyújt a külföldön bajba jutott magyar állampolgár hazatéréséhez.
Az elveszett, ellopott, megrongálódott, megsemmisült vagy lejárat folytán érvényét veszített úti okmány helyett újat állít ki.
A konzuli szolgálat emellett útmutatást és tanácsot ad a rászorultnak ahhoz, hogy saját erejéből haza tudjon térni. Amennyiben erre szükség van, a konzuli szolgálat közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.
Pénzkölcsön
Végső esetben, ha a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, a szolgálat pénzkölcsönt ad a bajba jutottnak, hogy abból finanszírozza a hazatérését. A kölcsön adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Különös méltánylást érdemlő esetekben a külügyminiszter kérelemre részben vagy egészben mentesítést adhat a konzuli kölcsön visszafizetése alól.
Nem kaphat kölcsönt az, aki valótlan adatokat közölt, vagy a korábban igénybe vett konzuli kölcsönt nem térítette vissza.
Segítség bűncselekmény vagy betegség miatt
Amennyiben a konzuli szolgálat tudomást szerez arról, hogy magyar állampolgár súlyos sérüléssel járó balesetet szenvedett, vagy ilyen sérülést okozó bűncselekmény sértettjévé vált, illetőleg súlyos, sürgős ellátást igénylő betegségben szenved, haladéktalanul tájékozódik arról, hogy az érintett megfelelő egészségügyi ellátásban részesül-e, s értesíti a sérült vagy a beteg által megjelölt személyt.
A szolgálat felvilágosítja az érintettet, illetve annak legközelebbi ismert hozzátartozóját arról, milyen feltételekkel folyhat a külföldi gyógykezelés. Bűncselekménynél a felvilágosítás arra is irányul, hogy hol, hogyan kell feljelentést tenni, milyen feltételekkel lehet kárigényt érvényesíteni a fogadó államban.
Több magyar állampolgár súlyos sérülésével vagy halálával járó szerencsétlenség vagy bűncselekmény esetén a konzuli tisztviselő lehetőség szerint a helyszínen is meggyőződik arról, hogy a sérültek megkapják-e a szükséges ellátást, hogy a külföldi hatóságok gondoskodnak-e a sérültek vagyontárgyainak megőrzéséről. A szolgálat azt is ellenőrzi, hogy a baleset körülményeiről felvett jegyzőkönyv tartalmazza-e a magyar állampolgárok jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatokat.
A konzuli tisztviselő együttműködik a fogadó állam hatóságaival, és szükség esetén javaslatot tesz arra, hogy magyar szakértő is részt vegyen a vizsgálatban.
A konzuli tisztviselő haladéktalanul fellép a fogadó állam hatóságainál, ha sérelem éri az érintett magyar állampolgár személyiségéhez fűződő jogait, méltóságát, személyes adataihoz fűződő rendelkezési jogát.
A konzuli szolgálat a baleset, illetve a bűncselekmény miatt bajba került magyaroknak is támogatást nyújt abban, hogy saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jussanak.
Katasztrófa, fegyveres konfliktusok
Ha a magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegeti valamely természeti katasztrófa, háborús cselekmény, fegyveres összeütközés, a konzuli szolgálat tájékoztatja az érintetteket a kialakult helyzetről, a tennivalókról, s folyamatosan kapcsolatot tart az emberekkel.
Evakuálásra csak az érintett vagy törvényes képviselője egyetértésével kerülhet sor. Amennyiben a törvényes képviselő nyilatkozatának beszerzésével járó késedelem a magyar állampolgár életét, testi épségét veszélyezteti, a konzuli szolgálat – az érintett magyar állampolgár nyilatkozatát is figyelembe véve – az eset összes körülményének mérlegelésével hoz döntést az evakuálásról.
A fogva tartottak védelme
Amennyiben a külföldi hatóság bármely módon korlátozza a magyar állampolgár személyes szabadságát, a következőket teheti:
– amennyiben bármely forrásból értesül a fogva tartásról, tisztázza a védelemhez szükséges adatokat,
– a fogadó állam szabályaival összhangban kapcsolatba lép a fogva tartottal, és kérésére tájékoztatja az ügyre vonatkozó, a fogadó államban hatályban lévő jogszabályok lényegéről,
– késedelem nélkül értesíti a fogva tartott által megjelölt személyt,
– kérés esetén tanácsot ad a védőválasztáshoz és a tolmács igénybevételéhez.
A konzuli szolgálat figyelemmel kíséri a fogva tartás körülményeit, hogy tiszteletben tartják-e a nemzetközi jogi szabályokat, továbbá a fogadó államnak a kényszerintézkedések elrendelésére és foganatosítására vonatkozó rendelkezéseit.
A konzuli szolgálat nem léphet fel annak a személynek az érdekében, aki ezt ellenzi. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy esetén a konzuli szolgálat beszerzi a törvényes képviselő nyilatkozatát, és annak alapján dönt a további eljárásról, feltéve hogy az ezzel járó késedelem nem sérti vagy veszélyezteti a magyar állampolgár érdekvédelmét.
Konzuli látogatás
A konzuli tisztviselő lehetőség szerint személyes látogatás során győződik meg a fogvatartási körülményekről, a fogva tartott állapotáról. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a fogva tartott a bántalmazására vagy az egészségét, testi épségét veszélyeztető körülményekre tesz panaszt.
A kiskorú, vagy az egyébként cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes fogva tartottat soron kívül meg kell látogatni, csakúgy, mint a várandós anyákat.
Haláleset
Amennyiben a konzuli szolgálat arról értesül, hogy magyar állampolgár külföldön meghalt, a fogadó ország illetékes hatóságától beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, s haladéktalanul értesíti az elhunyt legközelebbi ismert hozzátartozóját, s felvilágosítja az eltemettetéshez vagy a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről.
Hátramaradt hozzátartozók
A konzuli tisztviselő gondoskodik az elhunyt után külföldön maradt kiskorú, illetve cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár megfelelő ellátásáról, szükség esetén gyám vagy gondnok kirendelését kezdeményezi, illetőleg eljár az érintett hazatérése végett.
Hagyaték
Amennyiben a konzuli szolgálat tudomást szerez arról, hogy az elhunyt után külföldön hagyaték maradt, a konzuli tisztviselő megteszi a hagyaték biztosításához haladéktalanul szükséges intézkedéseket, és erről tájékoztatja az érdekeltet. (A továbbiakban a hagyatéki eljárásban az érdekelt személyesen vagy meghatalmazottja útján jár el.) Az ismeretlen örökös felkutatása érdekében a konzuli szolgálat hirdetményt tesz közzé a hagyatéki igény érvényesítésére.
Kiskorú vagy cselekvőképességében
korlátozott magyar állampolgár védelme
Amennyiben a konzuli szolgálat arról értesül, hogy magyar állampolgár számára gyám vagy gondnok rendelése válik szükségessé, erről haladéktalanul értesíti a magyar gyámhatóságot. A további eljárásra a magyar gyámhatóság intézkedése irányadó azzal, hogy az eljárás során a konzuli szolgálat együttműködik a fogadó állam gyámhatóságával.
Képviselet a hatóságok előtt
Ha a magyar állampolgár távolléte miatt, vagy más elháríthatatlan okból nem képes jogait és érdekeit időben személyesen vagy meghatalmazottja útján érvényesíteni, a fogadó állam bírósága vagy más hatósága előtti eljárásban a konzuli tisztviselő felléphet a magyar állampolgár képviseletében vagy intézkedhet a képviseletről. Mindennek az a célja, hogy a hatóságok ideiglenes intézkedést hozzanak a magyar állampolgár jogainak és érdekeinek megóvására.
A megtett intézkedésről a konzuli szolgálat értesíti az érdekelt magyar állampolgárt, s felhívja, hogy a továbbiakban személyesen vagy meghatalmazottja útján vegyen részt az eljárásban. Szükség esetén tájékoztatást nyújt a fogadó államban hatályban lévő, az igényérvényesítésre vonatkozó eljárási jogszabályokról, valamint tanácsot ad a megfelelő jogi képviselő kiválasztásához, a fordító vagy a tolmács igénybevételéhez.
Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés
Az a konzuli konzuli tisztviselő, akit a külügyminiszter közjegyzői feladatok elvégzésére felhatalmazott, konzuli okiratot állíthat ki a magyar állampolgár érdekeihez közvetlenül kapcsolódó jognyilatkozatokról vagy jogügyletekről (beleértve a végintézkedést is), és konzuli tanúsítványt készíthet a jogilag jelentős tényekről és körülményekről. Az okiratról ugyanő hiteles fordítást készíthet, vagy tanúsíthatja a fordítás helyességét. (Az ilyen tevékenységre felhatalmazott konzuli tisztviselők jegyzékét a külügyminiszter évente közzéteszi.)
A konzuli tisztviselő által készített fenti okiratok közokiratnak minősülnek.
Diplomáciai felülhitelesítés
A külföldi közokirat magyarországi felhasználása végett a konzul felülhitelesítheti a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát, feltéve hogy az okirat kiállítására jogosult hatóság aláírás- és bélyegzőmintáját a fogadó állam közölte.
Külföldi felhasználás céljából a Külügyminisztérium konzuli feladatokat ellátó szervezeti egysége felülhitelesíti a magyar minisztériumok vagy országos hatáskörű szervek által kiállított okiraton szereplő aláírást és bélyegzőlenyomatot.
Meg kell tagadni a felülhitelesítést, ha kétséges, hogy az okirat, illetve a kiállító hatóság aláírása vagy bélyegzője valódi. Ugyancsak nincs helye felülhitelesítésnek, ha a kiállításra jogosultságot illetően merülnek fel kételyek.
Adatvédelem, adatszolgáltatás
A kezelhető adatok köre
A konzuli szolgálat a konzuli védelem során – jogainak érvényesítése és érdekeinek védelme céljából, továbbá a védelemhez szükséges adatkörben – a védelemre szoruló személy következő személyes adatait kezelheti:
– családi és utónév,
– születési hely és idő,
– anyja neve,
– magyarországi lakóhely,
– állampolgársága,
– a személyazonosító okmány okmányazonosító adatai,
– a védelem biztosításához szükséges egyéb adatok.
Felvilágosítás az adatokról
A konzuli szolgálat – az érintett magyar állampolgár ellen büntetőeljárást folytató magyar hatóság vagy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése esetén – másnak csak akkor nyújt felvilágosítást az érdekvédelem során birtokába került személyes adatokról, ha ehhez a védett magyar állampolgár hozzájárult.
A felülhitelesített, úgynevezett konzuli okiratokról és tanúsítványokról, valamint az érintett magyar állampolgár jogi képviselőjétől származó, ügyvédi titoknak minősülő adatról kizárólag az érintett egyetértésével adható felvilágosítás.
A közeli hozzátartozó érdeklődése esetén, amennyiben az érintett személy baleset, fogva tartás vagy más ok miatt nincs abban a helyzetben, hogy maga vegye fel a kapcsolatot közeli hozzátartozójával, illetve ha a holléte ismeretlen, a konzuli szolgálat vélelmezi az érdekelt magyar állampolgár hozzájárulását az ügyről adott tájékoztatáshoz. Ennek a vélelemnek az a feltétele, hogy a konzuli szolgálatnak ne legyen tudomása arról, hogy az érintett és közeli hozzátartozójának érdekei között nyilvánvaló ellentét áll fenn. Amint a konzuli szolgálatnak sikerül kapcsolatba lépnie az érintettel, felkéri arra, hogy nyilatkozzon arról, adható-e a továbbiakban tájékoztatás közeli hozzátartozójának. (Közeli hozzátartozónak kell tekinteni a házastársat, az egyenes ágbeli rokont, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt, a testvért.
Az érdekvédelemhez szükséges mértékű adatkezeléshez vélelmezni kell az ismeretlen helyen tartózkodó védelemre szoruló vagy az egészségi állapota, illetve az egyéb ok miatt a nyilatkozattételben akadályozott magyar állampolgár hozzájárulását mindaddig, amíg azt az érdekelt nem ellenzi.
A kérelemre indult eljárásban a konzuli védelem ellátására irányuló kérelem magában foglalja azt is, hogy a kérelmező az érdekérvényesítéshez szükséges körben hozzájárul a szükséges adatok kezeléséhez. Erről a konzuli szolgálat a kérelmének előterjesztésekor tájékoztatja a kérelmezőt.
Betekintés az iratokba
Az érdekvédelemmel kapcsolatos iratokba a védelemben részesülő ügyfél és azok a személyek tekinthetnek be, akik számára a fentiek szerint adat szolgáltatható.
A betekintés során megismert, nyilvánosságra kerülése esetén az érdekvédelem további ellátását hátrányosan befolyásoló adat vagy a Magyar Köztársaság és a fogadó állam közötti kapcsolatok kedvezőtlen irányban történő befolyásolására alkalmas adat vagy körülmény nem hozható nyilvánosságra.
Nyilvántartás
Az adatszolgáltatásról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
– az adatkezelő megnevezését (azonosítóját),
– az adatszolgáltatás idejét,
– az adatszolgáltatás célját és jogalapját,
– az adatszolgáltatást igénylő megnevezését,
– a szolgáltatott adatok körét.
Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig őrzik meg.
Adatigénylés
Az érdekvédelem ellátása során, az adatok felhasználási céljának és az igényelt adatok körének megjelölésével a konzuli szolgálat az adatkezelést szabályozó külön törvény alapján adatot igényelhet:
– a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásából,
– az anyakönyvi nyilvántartásokból,
– az állampolgársági eljárásra jogosult hatóságtól,
– a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
– a központi útiokmány-nyilvántartásból,
– a közúti közlekedési nyilvántartásból,
– a határforgalom-ellenőrzési nyilvántartásból,
– a bűnügyi nyilvántartásból,
– a körözési nyilvántartásból,
– az egészségbiztosító és a nyugdíjbiztosító nyilvántartásából.
|
Konzuli díjak |
|
|
A konzuli díj tárgya |
A díj összege USD-ban |
|
1. a) A konzuli hatóságnál a hazai hatóság megkeresése iránt benyújtott kérelemmel kapcsolatos eljárásért, illetve a konzuli hatóság által a hazai hatóság rendelete alapján hivatalból továbbított okirat esetén, a hazai hatóság által felszámított egyéb illetéken és költségen kívül, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik |
15 |
|
b) Az a) pontban említett kérelem teljesítése esetén a konzuli hatóság által a kérelmező részére továbbított okirat esetén, a hazai hatóság által felszámított egyéb illetéken és költségen kívül, amennyiben más tétel szerinti díj alánem esik, okiratonként |
20 |
|
c) Magyar hatóság döntése ellen benyújtott fellebbezés után |
15 |
|
2. A hazai hatóságnál beadott és a külföldi hatóság megkeresésére irányuló kérelem alapján tett intézkedésért, a külföldi hatóság által felszámított egyéb illetéken és költségen kívül, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik |
20 |
|
3. a) A konzuli hatóság által készített hiteles másolat (oldalanként) |
20 |
|
b) A fél által bemutatott másolat hitelesítése (oldalanként) |
15 |
|
4. A konzuli hatóság által készített a) hiteles fordítás (oldalanként) |
35 |
|
b) kivonatos fordítás (oldalanként) |
20 |
|
5. A fél által készített fordítás hitelesítése (oldalanként) |
15 |
|
6. a) Valamely okiraton szereplő hivatalos személy aláírásának és pecsétjének felülhitelesítése |
20 |
|
b) magánszemély aláírásának hitelesítése |
30 |
|
7. A fél kérelmére a konzuli hatóság által kiállított bizonyítvány, igazolás, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik |
35 |
|
8. Meghatalmazás kiállítása az érték 1,5%-a, de legalább |
40 |
|
9. Végrendelet, fiókvégrendelet felvétele az érték 1,5%-a, de legalább |
50 |
|
10. Szerződés közokiratba foglalása az érték 2,5%-a, de legalább |
50 |
|
11. Személyek felkutatása |
25 |
|
12. Életbenléti igazolás kiállítása |
20 |
|
13. A fél ügyében külföldi bíróság vagy más hatóság előtt való képviseletért vagy eljárásért (esetenként) |
60 |
|
14. Hagyatéki biztosítási, kártérítési követelések, halálesetek, haláleseti segélyek és elhaltak utáni más követelések érvényesítése iránti eljárásért (beleértve a leltározást, beszedést, letétbevételt, átutalást is) a követelések 4%-a, de legalább |
60 |
|
15. Letét őrzése és kiszolgáltatása a) pénz, értékpapír és egyéb értékkel bíró tárgy után az érték 3%-a, de legalább |
40 |
|
b) okiratok után (okiratonként) |
25 |
|
16. Holttestnek a) külföldről Magyarországra történő szállítására |
15 |
|
b) átszállítására engedély kiadása |
40 |
|
17. Hazatérési igazolvány kiállítása |
10 |
|
18. Okiratbeszerzés külföldről (okiratonként). Ez a díj nem foglalja magában a külföldi hatóság által felszámított egyéb díjat és költséget |
20 |
|
19. Okiratok, ingóságok továbbítása Magyarországról külföldre a Külügyminisztérium konzuli főosztálya útján, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik, a szállítási költségátalányon kívül csomagonként |
25 |
|
20. Külföldről a konzuli szolgálat útján Magyarországra küldött okiratok, ingóságok továbbítása, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik, a szállítási költségátalányon kívül csomagonként |
25 |
|
21. Szállítási költségátalánya) Európában250 gramm súlyhatárig |
10 |
|
1000 gramm súlyhatárig |
30 |
|
b) Európán kívül |
|
|
250 gramm súlyhatárig |
20 |
|
1000 gramm súlyhatárig |
60 |
|
22. Külképviseleten igényelt konzuli kölcsön iránti kérelem |
30 |
|
23. Kezelési költségátalány |
15 |
|
24. Távközlési költségátalány |
|
|
a) Európában |
10 |
|
b) Európán kívül |
20 |
|
25. Jogi tanácsadás óránként |
100 |
|
26. Jogszabályszöveg megküldése oldalanként |
5 |