A 2001. évi LIX. törvény három új tényállást iktatott be a Büntető Törvénykönyvbe (Btk.). Július 20-ától a következő új bűncselekmények léteznek: visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, jövedékkel visszaélés elősegítése. Az alábbiakban az új rendelkezéseket ismertetjük.
Visszaélés jövedékkel
Vétséget követ el, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényben (Jöt.), valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a jövedékiadó-bevételt kisebb mértékben csökkenti.
A visszaélés jövedékkel alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken, illetve ha üzletszerűen követik el a kisebb jövedékiadó-kiesést eredményező jövedékkel visszaélést. Egy évtől öt évig terjed a szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken, illetve ha a nagyobb adóbevétel-csökkenést eredményező jövedékkel visszaélést követik el üzletszerűen. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy mértékben csökken, illetve ha a jelentős adóbevétel-csökkenést eredményező jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el. Öt évtől tíz évig terjedhet a szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen jelentős mértékben csökken, illetve ha a különösen nagy adóbevétel-csökkenést eredményező jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.
Az adóbevétel csökkenése
A törvényi megfogalmazásból látható, hogy úgynevezett eredmény bűncselekményről van szó, vagyis a bűncselekmény megvalósulásához nem elegendő, hogy valaki megvalósítja az imént felsorolt magatartások valamelyikét. A bűncselekmény megállapításához az is kell, hogy a jogellenes magatartás csökkentse a jövedéki adóból származó bevételt.
Láttuk, hogy az adóbevétel csökkenésének mértéke nagyban befolyásolja a büntetést. A Btk. szerint kisebb az adóbevétel csökkenésének összege, ha a kiesés meghaladja ugyan a tízezer forintot, de nem több, mint kétszázezer forint. Nagyobb összegű bevételcsökkenésről akkor beszélünk, ha az nagyobb kétszázezer forintnál, de nem több kétmillió forintnál. Amennyiben a bevételcsökkenés meghaladja a kétmillió forintot, de nem lépi túl az ötvenmillió forintot, jelentős mértékű kiesésről van szó. Különösen nagy a bevételcsökkenés, ha annak mértéke meghaladja az ötvenmillió forintot, de nem több, mint ötszázmillió forint. Az ennél is nagyobb bevételkiesés különösen jelentős mértékűnek tekintendő.
Üzletszerűség
Minősített esetét jelenti a bűncselekménynek, s ehhez képest súlyosabban büntetendő, ha üzletszerűen követik el a jövedékkel visszaélést. Üzletszerűségről akkor beszélhetünk, ha valaki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
Az üzletszerűség kizárja, hogy az alapjául szolgáló bűncselekményeket halmazatként értékeljék. Az üzletszerűen elkövetett bűncselekmények ezért a büntetéskiszabás szempontjából egy bűncselekménynek minősülnek (annak viszont minősített esetét képezik).
Szándékosság
A visszaélés jövedékkel szándékos bűncselekmény, gondatlanul ezt a bűncselekményt nem lehet elkövetni. A Btk. szerint szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja (egyenes szándék), vagy e következményekbe belenyugszik (eshetőleges szándék). A belenyugvás akkor is megállapítható, ha az elkövető megalapozatlanul bízik a cselekmény következményeinek elmaradásában.
A jövedékkel visszaélésnél a szándékosságnak, pontosabban annak tudati oldalának át kell fognia az eredményt, illetve a cselekmény és az eredmény közötti okozati összefüggés lényeges vonásait is. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy az elkövetőnek legalább bele kell nyugodnia abba, hogy a jövedéki jogszabályok szerint jogellenes magatartásának az lehet a következménye, hogy az adóbevétel kisebb mértékben csökkenni fog. Amennyiben a szándékosság ilyen módon nem állapítható meg, úgy nem beszélhetünk bűncselekményről.
A minősített eseteknél némileg más a helyzet. A Btk. szerint ugyanis az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. Ez azt jelenti, hogy akkor is megállapítható a szándékos bűncselekmény, ha az elkövető előre látja ugyan, hogy a cselekménye nagyobb, jelentős, különösen nagy, illetve különösen jelentős adóbevétel-csökkenést eredményez, de könnyelműen bízik az eredmény elmaradásában. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki azért nem látja előre e következmények lehetőségét, mert elmulasztja a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést.
Az egyenes és az eshetőleges szándék közötti különbségnek a cselekmény minősítése szempontjából nincs ugyan jelentősége, ám a büntetés kiszabása során mégis van szerepe. Általában ugyanis az eshetőleges szándékot enyhítő körülményként veszik figyelembe.
PénzbüntetésA pénzbüntetés kiszabásakor – figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is – megállapítják a pénzbüntetés úgynevezett napi tételeinek számát és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget. A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Az egynapi tétel összege legalább száz, de legfeljebb húszezer forint. A pénzbüntetést, meg nem fizetése esetén, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egynapi tétel összegének a helyébe egynapi szabadságvesztés lép. |
Jövedékkel visszaélés elősegítése
Vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő, aki jövedéki termék előállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt, alapanyagot engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart. Ennél a bűncselekménynél nem szükséges eredmény a felelősségre vonáshoz, elegendő a felsorolt magatartások valamelyike.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt üzletszerűen, jelentős mennyiségű alapanyagra, zárjegyre, vagy jelentős, illetve azt meghaladó értékű adójegyre követik el.
Jelentős mennyiség
Az alapanyag jelentős mennyiségű, ha
– motorbenzinként vagy gázolajként, motorbenzin- vagy gázolajadalékként, illetve hígítóanyagként felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén 20 000 litert,
– adómérték nélküli cseppfolyós szénhidrogén esetén 45 000 kilogrammot,
– adómérték nélküli gáz halmazállapotú szénhidrogén esetén 100 000 m3-t,
– cukorcefre esetén 10 000 litert,
– cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből készült cefre esetén 25 000 litert,
– vágott dohány esetén 450 kilogrammot meghalad.
A zárjegy akkor jelentős mennyiségű, ha az 5000 darabot meghaladja.
Jövedéki orgazdaság
Aki vagyoni haszonszerzés céljából más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Nem valósul meg bűncselekmény, ha a jövedéki termék értéke nem haladja meg az ötvenezer forintot.
Ezzel szemben a büntetés bűntett miatt három évig terjedő a szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős értékű jövedéki termékre, vagy üzletszerűen követik el. Egy évtől öt évig terjedhet a szabadságvesztés, ha a bűncselekményt, illetve a jelentős értékű jövedéki termékkel kapcsolatos orgazdaságot üzletszerűen követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős értékű jövedéki termékre, vagy a különösen nagy értékű jövedéki termékkel kapcsolatos orgazdaságot üzletszerűen követik el.
Célzatosság
A bűncselekmény megállapításához nemcsak az említett magatartásokra, hanem haszonszerzési célzatra is szükség van. E nélkül nem beszélhetünk jövedéki orgazdaságról.
Gondatlanság
A jövedéki orgazdaságnak gondatlan formája is van. Aki ugyanis különösen nagy vagy azt meghaladó értékre gondatlanságból követi el a bűncselekményt, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Ebből következik, hogy a kisebb értékre gondatlanságból elkövetett orgazdaság nem bűncselekmény. A vagyoni haszonszerzési célzatnak ilyenkor is fenn kell állnia, csak az elkövető a szándékos bűncselekménnyel ellentétben nem tudta, csak gyaníthatta, hogy jövedéki adózás által elvont termékről van szó.
A jövedéki termék értéke
A jövedéki termék értékének megállapításánál a jogszerűen előállított jövedéki termék értékét kell figyelembe venni. (A minősítő körülményként szerepet játszó értékekre megfelelően irányadó mindaz, amit az adóbevétel csökkenésének mértékénél elmondtunk.)
Közérdekű munka*A közérdekű munkára ítélt köteles a részére – a bíróság ítéletében – meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. Közérdekű munkaként olyan munka határozható meg, amelyet az elítélt – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – előreláthatóan képes elvégezni. A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama ötven nap. Egy napi közérdekű munkának hat óra munkavégzés felel meg. *A közérdekű munkát az elítélt hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. * Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani. A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg |