Vállalkozási célelőirányzat
Bővültek a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzataiból elnyerhető támogatásokra alkalmas tevékenységek, beruházások. A 29/2001. (XI. 13.) GM rendelet szerint a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat forrásainak terhére a fogyasztók védelmét szolgáló tájékoztató tevékenységhez, valamint a tisztességes piaci magatartás érvényesülését elősegítő intézkedésekhez is nyújtható támogatás.
A Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat támogatási jogcímei között szerepel
– az ipari parkokban és az ipari parkok környezetében működő vállalkozások innovációs igényeinek kielégítését szolgáló regionális innovációs központok, inkubátorházak létrehozása, innovációs, technológiai transzfer szolgáltatásaik technikai és szakmai feltételeinek megteremtése, valamint vállalkozói házak létesítése;
– az elektronikus gazdaság fejlesztési céljainak elősegítése, a térségi elektronikus piacok fejlesztése;
– a gazdasági képzést folytató felsőfokú oktatási intézmények fejlesztése;
– regionális jelentőségű repülőterek infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése.
A Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat forrásainak terhére támogatás nyújtható a regionális gazdaság- és vállalkozásstratégiai feladatok megoldását segítő kutatásokhoz, a vállalkozások információhoz jutását és tájékoztatását segítő országos és regionális marketing tevékenységhez, szervezetek e rendeletben és a velük kötött szerződésekben meghatározott feladatainak ellátásához is.
A rendelet módosította a támogatások elnyerésének feltételeit, valamint folyósításának rendjét is. Az új szabályokat a november 13-át megelőzően meghirdetett pályázatoknál is alkalmazni kell, ha a támogatási szerződés megkötésére még nem került sor.
(Magyar Közlöny, 2001/125. szám)
Pénzügyi törvények
Számtalan törvényt módosított a legutóbbi pénzügyi "salátatörvény". A terjedelmes jogszabály érinti többek között a vámtörvényt, a jövedéki adóról, a személyi jövedelemadóról, az illetékekről, valamint az adózás rendjéről szóló törvényeket is. A módosításokat a 2001. évi LXXIV. törvény tartalmazza.
Az új rendelkezéseket néhány kivételtől eltekintve január 1-jétől kell alkalmazni. (A közterheket érintő módosításokkal januári számunkban részletesen foglalkozunk.)
(Magyar Közlöny, 2001/128. szám)
Jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank 3/2001. (MK 119.) MNB, illetve 4/2001. (MK 125.) MNB közleménye értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2001. október 25-től november 12-éig 10,75 százalék, november 13-ától pedig 10,25 százalék.
(Magyar Közlöny, 2001/119; 125. szám)
Környezetvédelmi termékdíj
Nagyobbrészt 2002. január 1-jétől lép hatályba a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény legújabb módosítása. Az új rendelkezések érintik a termékdíj-fizetési kötelezettséget, a termékdíjkedvezményt, és külön szabályozzák a hígítók és oldószerek környezetvédelmi termékdíját.
A módosításokat a 2001. évi LXXIII. törvény tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2001/128. szám)
Adatbázisok
Január 1-jétől lép hatályba a szerzői jogi törvény legújabb módosítása, amely részletes szabályokat tartalmaz az adatbázisok előállítóinak védelmére. Adatbázisnak minősül az önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni. Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az adatbázis működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is. A számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált szoftverre a szabályok nem vonatkoznak. Az új előírásokat a 2001. évi LXXVII. törvény tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2001/129. szám)
Elektronikus aláírás
Az elektronikus aláírással összefüggő minősítéssel és nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért a következő díjakat kell fizetni:
– nyilvántartásba vételi eljárásnál szolgáltatásonként kettőszázezer forint,
– minősítési eljárás esetén egymillió-ötszázezer forint,
– ismételt minősítési eljárásnál ötszázezer forint,
– a minősített hitelesítésszolgáltatók által kibocsátott tanúsítványtípusok nyilvántartása esetén tanúsítványtípusonként százezer forint,
– a hitelesítésszolgáltatóknak tevékenységük befejezését követően a nyilvántartásból a hitelesítésszolgáltató bejelentése alapján való törlés esetén ötvenezer forint,
– külföldi tanúsítvánnyal kapcsolatos közzétételi eljárás esetén felelősségvállalásonként kettőszázezer forint,
– elektronikus aláírási termékek nyilvántartása esetén termékenként százezer forint.
A díj összege általános forgalmi adó nélkül értendő. A szolgáltató a díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg a felügyelet 10032000-01749007-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára köteles megfizetni.
A díjakat a 20/2001. (XI. 15.) MeHVM rendelet állapította meg.
(Magyar Közlöny, 2001/127. szám)
Vízgazdálkodás
Módosították a vízgazdálkodási törvényt. A változások az állami és az önkormányzati vízgazdálkodási feladatok megosztását érintették. A települési önkormányzatok közszolgáltatások körében kötelezően ellátandó feladatkörét a december 24-től hatályos 2001. évi LXXI. tv. állapította meg.
Ivóvízminőség
Az ivóvíz minőségi követelményeiről és a vízminőség-ellenőrzésről szóló új rendeletet az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségi követelményeire kell alkalmazni. A rendelet hatálya nem terjed ki a természetes ásványvízre, a palackozott természetes vagy kezelt ivóvízre és a gyógyvízre. A szabályok nem vonatkoznak arra a vízre, amelyet kizárólag olyan célra használnak, amely nem jelent veszélyt a vízhasználók egészségére, valamint arra a vízre, amely napi 10 m3-nél kevesebb vizet szolgáltat, vagy 50 főnél kevesebb személyt lát el, és a vizet élelmiszer előállítására nem használják.
Ellenőrzés
A jogszabály meghatározza azokat a szigorú feltételeket, amelyek teljesülése esetén a víz ivóvíznek tekinthető. Az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket a rendelet melléklete tartalmazza.
A vízszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az ivóvíz minőségét az ÁNTSZ illetékes szervezete meghatározott helyeken és gyakorisággal ellenőrizze. Amennyiben az ivóvíz minősége a rendeletben előírt határértékeket túllépi, az ÁNTSZ kivizsgálja ennek az okát. Az egészségre veszélyes ivóvíz fogyasztását az ÁNTSZ megtilthatja, korlátozhatja, amelyről az üzemeltető köteles a fogyasztókat tájékoztatni, valamint az átmeneti vízellátást biztosítani. Ha a vízszolgáltatás 6 óra időtartamot meghaladó leállítására kerül sor, az üzemeltető saját költségén köteles az ivóvizet biztosítani.
Az üzemeltető kérelmére az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala egy alkalommal – legfeljebb 3 évre – engedélyezheti, hogy a vízellátó rendszer olyan vizet szolgáltasson, amelynek minősége a rendeletben megállapított határértékeknek nem felel meg. Ez az átmeneti engedély akkor adható, ha az ivóvíz fogyasztása nem veszélyes az egészségre, és az ivóvízellátás az érintett területen más ésszerű módon nem biztosítható. A rendelet előírásokat tartalmaz arra, hogy az ivóvíz kezelése, tárolása, elosztása során gondoskodni kell arról, hogy ne juthasson a vízbe olyan szennyező anyag, amely a víz minőségét rontja. A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletet november 24-től kell alkalmazni.
Felszíni vizek
2003. január 1-jétől azok a személyek, szervezetek, amelyek tevékenységük során használt vagy szennyvizet felszíni vízbe vezetnek, kötelesek a vizek jó állapotát megőrizni. Kötelesek továbbá a kibocsátott szenny- vagy használt vizet az elérhető legjobb technológia alapján, a vízminőségi követelményeknek megfelelően megtisztítani. Tilos felszíni vízbe bármilyen halmazállapotú hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket juttatni.
Vízjogi engedély
A szennyvízkibocsátással kapcsolatos követelményeket vízjogi engedélyben határozzák meg, amelyet határozott időre, de legfeljebb 5 évre ad a hatóság. Minden olyan létesítmény kialakításához, bővítéséhez, működtetéséhez, valamint a tevékenység megszüntetéséhez hatósági engedély, valamint szakhatósági hozzájárulás szükséges, amelynek működése során szennyvíz felszíni vízbe kerül. A már meglévő létesítmények az engedély iránti kérelmet legkésőbb 2004. január 1-jéig kötelesek benyújtani az illetékes hatósághoz, 2005. január 1-jétől csak az új rendelet alapján megadott engedéllyel üzemelhetnek.
Vízszennyezési bírság
A szennyvízkibocsátásokat a környezetvédelmi hatóság helyszíni ellenőrzéssel egybekötött mintavételezéssel ellenőrzi. Vízszennyezési bírságot köteles fizetni az, aki a vízjogi engedélyben meghatározott szennyvíz-kibocsátási határértéket túllépi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő anyagot bocsát a felszíni vizekbe. A veszélyes anyagok körét a 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A környezetvédelmi hatóság a bírságot a rendelet 2. számú melléklete szerint állapítja meg, és a tárgyévet követő június 30-áig szabja ki. A jogszabály a szennyvíz-kibocsátási határértékek kapcsán türelmi időt állapít meg, így a már meglévő létesítmények az előírásokat legkésőbb 2010. december 31-ig kötelesek teljesíteni.
Csatornabírság
Aki szennyvízelvezető műbe károsító szennyvizet vagy károsító anyagot bocsát, csatornabírságot köteles fizetni. A bírságot a szolgáltatóhoz kell teljesíteni, az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15-éig.
A csatornabírságot bevezető új rendelet tartalmazza a károsító anyagokat és azok küszöbértékeit, továbbá a károsító anyagok mennyisége szerinti bírságtételeket.
A víziközmű üzemeltetését végző szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét megvizsgálhatja, és a szennyvízből mintát vehet. A bírság összegét a szennyvízbebocsátás szempontjából mértékadó időszak alatt, a szennyvízelvezető műbe juttatott szennyvízben lévő összes küszöbértéket meghaladó koncentrációban megállapított károsító anyagra külön határozzák meg.
A rendelet bevezeti a progresszív bírságolás rendszerét, vagyis a bebocsátott károsító anyagok koncentrációja alapján a bírság összegét a folyamatos bírságolás második évében kétszeres, a harmadik évben háromszoros, a negyedik és további években négyszeres összegben határozzák meg és szabják ki. A progresszív bírság folyamatossága akkor szakad meg, ha a bebocsátó a szennyvízelvezető művet legalább egy éven át károsan nem szennyezte, és ezt vizsgálatokkal igazolja, illetve erre figyelemmel bírságot nem állapítottak meg. A bírságot a progresszív bírság mellőzésével állapítják meg és szabják ki, ha a bebocsátó a szennyvízelvezető mű káros szennyezését szolgáló előkészítő létesítmények kivitelezését jogerős engedély alapján megkezdte, és a munkát folyamatosan végzi.
Rendkívüli káros szennyezés esetén a bebocsátó rendkívüli bírság megfizetésére kötelezhető, amelyet a 204/ 2001. (X. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott bírságtételek legfeljebb ötszörös mértékének alapulvételével állapítanak meg. A csatornabírság megállapításával járó hatáskört első fokon a bebocsátó hely szerint illetékes vízügyi igazgatóság gyakorolja. A csatornabírságot első esetben – a 2002-ben megállapított káros szennyezés miatt – 2003-ban lehet kiszabni.
Jogharmonizáció
Jogharmonizációs céllal módosították a vízgazdálkodással összefüggő jogszabályokat. Megváltozott a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló rendelet. Kiegészültek a fogyasztó és a szolgáltató között, a víz és szennyvíz átadás-átvételre vonatkozó szerződés tartalmi elemei, módosultak a szennyvízelvezető törzshálózatba bevezethető anyagok szabályai, valamint a törzshálózatba bekapcsolható ingatlanokra vonatkozó rendelkezések. Azokat a szolgáltatási szerződéseket, amelyek kapcsán meghatározott összetételű szennyvíz keletkezik, a szerződés alanyai 5 éven belül kötelesek felülvizsgálni. Az érintett fogyasztók ugyancsak 5 éven belül kötelesek a szolgáltatónak nyilatkozni a szennyvízelvezető műbe vezetett szennyvíz összetételéről, így különösen arról, hogy az tartalmaz-e káros anyagokat.
Módosultak a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló rendelet szabályai is. A vízügyi hatóság engedélye szükséges a víziközműbe történő önálló bekötés esetén, a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés létesítéséhez, üzemeltetéséhez. Módosultak a szennyvízelvezető és -tisztító mű káros szennyezése esetén alkalmazható vízjogi kötelezések szabályai is. A változásokat a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendeletben tették közzé.
(Magyar Közlöny, 2001/118; 119. szám)
Gépjárműfenntartás
Módosultak a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételei. December 1-jétől amennyiben a gépjárműfenntartó szervezet több különböző szakirányú gépjárműfenntartó tevékenységet végez, irányító munkakörben autószerelői szakirányú képesítéssel rendelkező dolgozót kell alkalmaznia. Abban az esetben, ha a szervezet gépjármű-szerelői tevékenységet nem végez, az irányító tevékenység ellátásához szükséges képesítés szakirányát annak a szakiránynak az alapulvételével kell meghatározni, melyben a foglalkoztatottak száma a legnagyobb.
Egyszemélyes gépjárműfenntartó szervezet esetében a gépjárműszerelő, a gépjármű-villamossági javító és a karosszériajavító tevékenységek gyakorlásához legalább mestervizsga, gázüzemanyag-ellátó berendezés javítási tevékenység gyakorlásához legalább autószerelő vagy autóvillamossági szerelő mestervizsga, továbbá gázautó-szerelő szakképesítés szükséges.
Olyan gépjárműfenntartó tevékenységet, amelynél a javított szerkezeti rész műszeres beállítása (bemérése) kötelező, csak az végezhet, aki a beállításhoz (beméréshez) szükséges berendezéssel (műszerrel) rendelkezik.
A minőségtanúsítás alapjául szolgáló mérések csak a mérési feladat elvégzésére alkalmas, meghatározott követelményeknek megfelelő, a gyártó előírásai szerint karbantartott berendezéssel (műszerrel) végezhetők.
A 37/2001. (XI. 14.) KöViM rendelet előírja, hogy 2004. január 1-jétől az elektronikusan irányított rendszerek ellenőrzéséhez hibakód-kiolvasót vagy rendszertesztert kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2001/126. szám)
Települési hulladékkezelés
A 2002. január 1-jétől új rendelet vonatkozik a települési hulladék gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására, előkezelésére, tárolására, hasznosítására, ártalmatlanítására, valamint a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetésére. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben – a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve – történhet.
A hulladékgyűjtő udvar, illetve gyűjtősziget használatáért a közszolgáltatás díján felül külön díjazás nem számítható fel. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben, vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.
Kérelemre az illetékes környezetvédelmi hatóság települési hulladékkezelési engedélyt állít ki, amelyben meghatározza az egyes engedélyezett hulladékkezelési tevékenységek, létesítmények körét, valamint az üzemeltetés feltételeit. Az engedélyt határozott időre, de a felülvizsgálati időtartamnál hosszabb időre kell megadni. A már meglévő, engedéllyel rendelkező vagy üzemelő hulladéklerakót az üzemeltető köteles a rendelet hatálybalépését követő 3 hónapon belül az illetékes felügyelőségnek bejelenteni. Azoknak, akik a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet hatálybalépésekor hulladékkezelési tevékenységet végeznek, 2002. december 31-ig engedélyt kell kérniük a tevékenység folytatására.
(Magyar Közlöny, 2001/126. szám)
Természetes édesítőszerek
A 2002. július 1-jén kezdődő cukorpiaci gazdasági évtől kvótarendszert vezetnek be a természetes édesítőszerek előállítása területén. A kvótát arra a cukor, izoglükóz vagy inulinszirup mennyiségére határozzák meg, amelyet Magyarországon állítanak elő belföldi értékesítés és végső felhasználás céljára, egy gazdasági év során, hazai mezőgazdasági alapanyagból.
A terméktanácsok javaslatának figyelembevételével a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter határozza meg az országos kvótát, továbbá ennek felosztását kvótajogosult társaságokra. Az országos répacukor- és izoglükózkvóta mértéke 530 000 tonna, amely 400 000 tonna hazai répából előállított fehér cukorból és 130 000 tonna izoglükózból áll.
A kvótajogosult társaságok 2002. július 31-ig kötelesek közölni az Agrárintervenciós Központtal az általuk 2002. július 1. előtt termelt, de még nem értékesített cukor- és izoglükózkészletek mennyiségét, a rendelet szerinti formanyomtatványon. A kvótát meghaladóan termelt cukor- és izoglükózmennyiséget a kvótajogosult társaság köteles legkésőbb a tárgyi gazdasági évet követő december 31-éig exportálni. Amennyiben a kvótajogosult nem exportálja a felesleget, a miniszter csökkenti a kvótáját. A cukrot előállító kvótajogosult társaság dönthet úgy, hogy a kvótája felett megtermelt mennyiséget átviszi a következő gazdasági évre, az így átvitt cukormennyiség a kvótajogosult társaság kvótáját csökkenti abban a gazdasági évben. Amennyiben egy kvótajogosult társaság egymást követő két gazdasági év során önhibájából nem termeli meg a számára meghatározott kvóta legalább 80 százalékát, a miniszter dönt a kieső mennyiség újrafelosztásáról.
A jogszabályban foglaltak szerint fogják meghatározni a cukorrépa-termesztők szállítási jogát, azaz azoknak a termelőknek a körét, akik elsősorban jogosultak cukorrépát termelni, és valamely kvótajogosult cukorgyártó társaság egy adott gyára számára értékesíteni. A cukorgyártó a számára meghatározott cukorkvóta legalább 80 százalékának megtermeléséhez szükséges cukorrépa-mennyiségre köteles szállítási szerződést kötni a répaszállítási joggal rendelkező termelőkkel. Az ismertetett szabályokat a 2001. november 6-ától hatályos 88/2001. (X. 29.) FVM rendelet vezette be.
(Magyar Közlöny, 2001/120. szám)
Vízummentesség
Vízummentességi megállapodást kötött Magyarország és Brazília. A szerződő államok érvényes magánútlevéllel rendelkező állampolgárai a másik állam területére beutazáskor mentesülnek a vízum beszerzése alól, ha tartózkodásuk nem haladja meg a 90 napot, és nem vállalnak ott munkát, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenységet. Azok az állampolgárok, akik a másik állam területén ennél hosszabb időt kívánnak tartózkodni, be akarnak vándorolni, vagy munkát szándékoznak vállalni, továbbra is kötelesek vízumot beszerezni. A megállapodást a 202/2001. (X. 26.) Korm. rendelet hirdette ki.
(Magyar Közlöny, 2001/119. szám)
Kereskedelmi vámtarifa
Ismét módosult a kereskedelmi vámtarifa. A "Lengyel" jelzésű hasábból a módosító rendeletben felsorolt vámtarifaszámoknál a vámtételek megszűnnek, illetve más módosítások is történtek. A 16/2001. (X. 30.) KüM-PM együttes rendelet 2001. november 1-jén lépett életbe, rendelkezéseit a november 1-jét követő vámeljárásoknál kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2001/121. szám)
Konzuli segítség
November 16-ától hatályos a konzuli védelem részletes szabályait tartalmazó 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet. A témáról bővebben olvashatnak lapunk 40. oldalán.
(Magyar Közlöny, 2001/127. szám)
Távközlés
A távközlési szolgáltatásokhoz szükséges azonosítók lekötéséért és használatáért a szolgáltatóknak 2001. október 30-tól díjat kell fizetniük. Az éves használati díjat negyedévente egyenlő részletekben, a hatóság által kiállított számla alapján a tárgyidőszakot követő 20 napon belül kell megfizetni. Az azonosítók lekötéséért egyszeri díj is fizetendő, amelynek mértéke a közcélú távbeszélő-hálózatban és a közcélú mobilrádiótelefon-hálózatban 22 000 forint, ezres előfizetői számmezőnként.
Az előfizetői számok a budapesti primer körzetben tízezres, más primer körzetekben ezres mezőkben köthetők le. A közcélú mobilrádiótelefon-hálózatokra előfizetői számok százezres mezőben köthetők le. Az azonosítók használatáért fizetendő díjat kijelölési határozat állapítja meg. A használati díjakat a 19/2001. (X. 31.) MeHVM rendelet vezette be.
(Magyar Közlöny, 2001/122. szám)
Tüzelőberendezések
Közzétették a helyhez kötött 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeit. A 2001. november 21-ét követően létesítendő új tüzelőberendezéseknek már meg kell felelniük az új követelményeknek. A már meglévő berendezéseknél a határértékeket 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.
Az olyan tüzelőberendezésnél, amely egyidejűleg többféle tüzelőanyaggal is üzemeltethető, a technológiai kibocsátási határértéket a felhasznált tüzelőanyagokkal bevitt hőteljesítmény arányában kell figyelembe venni, kivéve a 15 százaléknál kisebb bevitt hőteljesítményű "támasztó tüzelést". E kibocsátási határérték meghatározási módját, valamint a vonatkoztatási oxigéntartalom megállapításának szabályait a rendelet mellékletében tették közzé. A rendelet hatálya alá tartozó tüzelőberendezéseknél a füstgáz jellemzőit és a légszennyező anyagok kibocsátását az üzemeltetőnek évente egyszer, saját költségére meg kell méretnie. A 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet szabályait a gázmotorokra, a fejlesztési célokat szolgáló kísérleti berendezésekre, valamint – bizonyos kivételektől eltekintve – a gázturbinákra nem kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2001/125. szám)
Agrártámogatások
Kormányrendelet született az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről. A jogszabály hatálya alá tartozó agrártámogatási jogcímeket a 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet 7. melléklete sorolja föl. Az új feltételrendszer 2002. január 1-jén lép hatályba.
Módosult a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásáról és nyilvántartásába vételéről szóló kormányrendelet. Megváltozott a termelők gazdasági tevékenységéről kiállított adatlap, valamint az adatvédelmi nyilatkozat mintája.
(Magyar Közlöny, 2001/129. szám)
Exporttámogatás
Módosították a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek egyszerűsített pályázati rendszerű exporttámogatásának szabályait. A támogatásban részesíthető mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek közé bekerült a szőlőmust, kivéve a tokaj-hegyaljai borvidéken megtermelt szőlőből készült mustot. A 84/2001. (X. 26.) FVM-PM-KüM együttes rendeletet 2001. december 31-én hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit a december 20-ig történő kiléptetések esetén kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2001/119. szám)
Vágóbaromfi
Módosult a minőségi vágóbaromfi termelésének támogatása. Október 26-ától a minőségi támogatást legfeljebb 400 ezer tonna vágóbaromfi után lehet igénybe venni, amely mennyiségen belül a vágócsirke legfeljebb 190 ezer tonna, a pecsenye, illetve gigant vágópulyka mennyisége 115 ezer tonna lehet. A 85/2001. (X. 26.) FVM rendelet 2001. december 31-én hatályát veszti.
(Magyar Közlöny, 2001/119. szám)
Tehéntej-termékpálya
Annak a gazdálkodónak, aki eddig nem termelt tejet, és a jövőben szeretne azt termelni, erre vonatkozó igényét legkésőbb a beruházás megkezdését megelőzően egy hónappal kell bejelentenie a terméktanácsnak. Megváltozott a kvótával kapcsolatos termelési adatoknak a terméktanács részére történő megküldési határideje. A módosítás lecserélte az alaprendelet mellékletét, így a 2002. évre meghatározott tehéntejkvóta nagysága 2000 millió liter. A garantált árhoz kötött kvótamennyiség 300 millió liter, ami a piaci helyzet függvényében bővíthető. A 2002. évre érvényes garantált ár az MSZ 3698 szabvány szerint minősített extra minőségű tejre 48 Ft/liter + áfa, mely árat a 86/2001. (X. 26.) FVM rendelet garantálja.
(Magyar Közlöny, 2001/119. szám)
BSE
A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) vizsgálati költségeinek ellentételezésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 430,3 millió forint támogatást biztosít. A jogszabály alapján a vizsgálatok elvégzése kötelező országosan legalább 2250 darab elhullott, illetve leölt 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha, minden 24 hónaposnál idősebb kényszervágott szarvasmarha, továbbá minden rendes vágású 30 hónaposnál idősebb szarvasmarha esetén. A 89/2001. (X. 29.) FVM rendelet 2001. október 29-én lépett életbe, és 2002. január 31-én hatályát veszti. A jogszabály rendelkezéseit a 2001. március 15. után végzett vizsgálatokkal kapcsolatos költségekre kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2001/120. szám)
Vadgazdálkodás
2001. november 15-étől módosultak a vadászható apróvadfajokra vonatkozó előírások. Új vadászható fajként került a felsorolásba a borz és a seregély, azonban kivették a listából a vetési varjút. Az elejtett vadat sorszámozott, egyszer használatos zárjeggyel kell megjelölni, amelynek díja nem változott, továbbra is száz forint darabonként. Kibővült a sörétes vadászfegyverből kilőtt golyóval vadászható fajok száma, november 15-től a borz is kilőhető ilyen módon, a 90/2001. (XI. 7.) FVM rendelet értelmében.
(Magyar Közlöny, 2001/123. szám)
Növényvizsgálatok
Az Országos Gabona Terméktanács tagjai a hazai termesztésű, 2001-ben termett 1001 vámtarifaszámú, az MSZ 6383 előírásainak megfelelő, legfeljebb malmi III. minőségű búza, és az 1005 vámtarifaszámú, legfeljebb az MSZ 12540 előírásainak megfelelő minőségű kukorica állat- és növény-egészségügyi vizsgálatai után, a kiadott számlán szereplő összeg 90 százaléka erejéig támogatást vehetnek igénybe, ha a vizsgálatok az alkalmasságot igazolják. A szállítmányozó közbeiktatásával elvégzett vizsgálatok esetén a vizsgálati költségeket a szállítmányozó köteles továbbszámlázni az árutulajdonosok részére.
Az Országos Gabona Terméktanács tagjai a fent körülírt gabonafélék minőségvizsgálati díját az erről kiállított számlán szereplő – az áfát nem tartalmazó – összeg 90 százaléka erejéig visszaigényelhetik, ha a vizsgálat az arról készült tanúsítvány szerint az előírt minőséget igazolja. A támogatást a 92/2001. (XI. 7.) FVM rendeletben meghatározott okiratok csatolásával az adóhatóságtól lehet igényelni.
(Magyar Közlöny, 2001/123. szám)
Szociális és egészségügyi szféra
2001. december 24-étől hatályos az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást és a kötelező egészségbiztosítást érintő törvények jogharmonizációs célú módosítása.
Működési engedély
Az egészségügyi szolgáltatások személyi feltételei úgy változtak meg, hogy a működési nyilvántartásban nem szereplő, Magyarországon honosítható, vagy egyenértékűként elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy részére az egészségügyi hatóság a szakképesítésnek megfelelő tevékenységre, időre és helyszínre szóló működési engedélyt adhat. Az engedély kiadásához a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy nem áll a tevékenység gyakorlását korlátozó büntetés hatálya alatt.
Működési nyilvántartás
Módosultak az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásának előírásai is. Nem lehet felvenni a működési nyilvántartásba azt, aki a magyar szociális biztonsági rendszerre, és a szakmai etikai ismeretekre vonatkozó vizsga sikeres letételét nem igazolja. A működési nyilvántartás a jövőben tartalmazni fogja az igazolt magyar nyelvismeret alapján végezhető tevékenységi körök megnevezését is. A módosítás beiktatta a honosított vagy egyenértékűként elismert, valamint a hazai oktatási intézményben nem magyar nyelvű képzés során szakképesítést szerzett személyek működési nyilvántartásba vételének szabályait.
Gyógyszertárak
Személyes gyógyszertár-működtetési jogot lehet engedélyezni ezentúl annak a gyógyszerésznek is, aki az Európai Gazdasági Térség tagállamában működő gyógyszertárban legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett. Természetesen az egyéb szakmai feltételek fennállását ilyenkor is igazolni kell.
Módosultak a személyi jog, valamint a hozzátartozói személyi jog feltételei. A változások érintették a közforgalmú gyógyszertár betéti társasági formában történő működtetésére irányadó szabályokat. Ennek megfelelően a betéti társaságban a beltagok tulajdoni részesedésének meg kell haladnia az ötven százalékot.
Gyógyszerek engedélyezése
A gyógyszer-törzskönyvezési eljárás időtartama rövidebb lett. A gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezési eljárása – eddigi 2 év helyett – másfél év, amit egy ízben legfeljebb 30 nappal meg lehet hosszabbítani.
Egészségbiztosítás, gyed
A kötelező egészségbiztosítási ellátásokat az Európai Közösségek migráns munkavállalói, önálló vállalkozói, valamint ezek családtagjai is igénybe vehetik. Amennyiben a felsorolt személyek nem rendelkeznek taj-számmal, a megfelelő okmányok bemutatása esetén az egészségügyi szolgáltató köteles őket ellátni. A törvénymódosítás a külföldön történő gyógykezelés kapcsán különbséget tesz az Európai Gazdasági Térség területén, illetve e területen kívüli gyógykezelések között, szétválasztva az ennek megfelelő költségek megtérítésének szabályait is. Az új szabályozás értelmében a gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól, a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, amelynek összegét első ízben 2001. január 1-jére visszamenőlegesen, majd minden év január 15-ig felülvizsgálják, és január 1-jei időponttól újra megállapítják.
A 2001. évi LXX. törvény változásai érintették az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv., a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. tv., a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. tv., a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. tv., az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. tv., a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. rendelkezéseit. Változtak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv., a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv., valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. szabályai is.
Szociális juttatás
Egyszeri juttatás jár azoknak, akik 2001 októberében gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban, nemzeti gondozási díjban, hadirokkant-járadékban, hadiözvegy-járadékban, hadiárva-járadékban vagy hadigondozott családtag járadékában, katonai családi segélyben, időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, ápolási díjban részesülnek. Az egyszeri juttatás összege 3700 forint, amely személyenként csak egy jogcímen jár. A juttatást az ellátást folyósító szerv – külön kérelem benyújtása nélkül – legkésőbb decemberben, az ellátástól elkülönítve folyósítja a 206/2001. (X. 26.) Korm. rendelet alapján.
(Magyar Közlöny, 2001/118.; 119. szám)
Illetékmentesség
Nem kell illetéket fizetni az Ózdi Kohászati Művek Salakfeldolgozó Üzeme által forgalmazott martinsalak felhasználása következtében életveszélyessé vált, bontásra ítélt vagy már elbontott lakástulajdon pótlására vásárolt másik használt lakás után. A magánszemély vagyonszerző kérelmére az illetékhivatal mellőzi az illeték megállapítását az olyan lakástulajdon után, amelyet a vagyonszerző az életveszélyessé vált, bontásra ítélt vagy már elbontott lakástulajdona pótlására vissza nem térítendő állami támogatásból vásárolt. A kedvezmény feltétele, hogy a megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke ne haladja meg a 6 millió forintot, továbbá hogy a vagyonszerzőnek ne legyen másik lakástulajdona, illetve a másik lakástulajdonában 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. A vagyonszerző a fenti feltételek fennállását a 40/2001. (XI. 7.) PM rendeletben megállapított okiratokkal köteles igazolni.
(Magyar Közlöny, 2001/123. szám)