Az összeállított beszámolóért minden esetben a vállalkozás vezetése tartozik felelősséggel, amelyet a beszámoló aláírásával vállal. Ezért lényeges, hogy a vezetés rendelkezzen megfelelő átfogó ismeretekkel a beszámoló tartalmáról és készítésének menetéről.
Amennyiben a vállalkozás számára kötelező éves beszámolójának könyvvizsgáló általi felülvizsgálata, avagy a felülvizsgálatot saját elhatározása alapján végezteti el, akkor a beszámoló vezetés általi elfogadását követően, de még a tulajdonosi jóváhagyást megelőzően el kell végeztetnie a felülvizsgálatot, ugyanis a számviteli törvény szerint az említett esetekben csak a könyvvizsgáló által záradékolt beszámolót lehet a közgyűlés vagy taggyűlés elé terjeszteni.
Könyvvizsgálói záradék
A könyvvizsgáló az általa felülvizsgált beszámolót elláthatja
– hitelesítő záradékkal,
– korlátozott záradékkal, illetőleg
– hitelesítést elutasító záradékkal.
Hitelesítő záradék
Hitelesítő záradékkal látja el a könyvvizsgáló a beszámolót akkor, ha meggyőződött arról, hogy az a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet nyújt, azaz nem tartalmaz lényeges hibákat.
Korlátozott záradék
Korlátozott záradékot adhat a könyvvizsgáló abban az esetben, ha a beszámoló összeállítása során törvénysértést és átfogó hatású szabálytalanságokat nem tapasztalt ugyan, de egyes részterületek esetében vagy nem volt módjában meggyőződni a beszámoló szabályszerűségről, vagy nem átfogó jellegű hibát tartalmaz a beszámoló (amely hibát a vezetés nem korrigált).
Elutasító záradék
Elutasító záradékot ad a könyvvizsgáló akkor, ha arról győződött meg, hogy a beszámoló nem tükrözi megbízhatóan a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetét, avagy a vizsgálati hatókörét lényegesen korlátozták. A korlátozás részben függhet a vezetéstől (például a könyvvizsgálói megbízás késői kiadása, a vezetés bizonyos dokumentumokat nem bocsát a könyvvizsgáló rendelkezésére, a vezetés nem írja alá a teljességi nyilatkozatot), részben pedig adódhat objektív körülményekből is (például egyes bizonylatok megsemmisülése).
Beszámoló könyvvizsgálat nélkül
Amennyiben a vállalkozás nem kötelezett könyvvizsgálatra, illetve kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék kiadását megtagadta, akkor a vállalkozás a beszámoló fő részeinek minden egyes példányán köteles feltüntetni azt a szöveget, hogy "a közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva".
A beszámoló elfogadása
A beszámolót a taggyűlés (közgyűlés) elé kell terjeszteni, függetlenül attól, hogy azt a könyvvizsgáló milyen záradékkal látta el. Amennyiben a tulajdonosok az előterjesztett beszámoló bármely adatát, információját megváltoztatják (például a tervezettől eltérő osztalékot állapítanak meg), akkor a beszámolón a korrekciókat át kell vezetni és a könyvvizsgálóval véleményeztetni.
Letétbe helyezés, közzététel
A tulajdonosok által jóváhagyott beszámolót az üzleti jelentés kivételével legkésőbb a mérleg fordulónapját követő 150 napon belül (konszolidált éves beszámoló esetében legkésőbb a konszolidált mérleg fordulónapját követő 180 napon belül) letétbe kell helyezni a Cégbíróságon. A Cégbíróságon a beszámolón túlmenően letétbe kell helyezni a könyvvizsgáló jelentését (záradékát, vagy a záradék megadásának elutasítását) is.
A fenti időpontig a vállalkozás vezetését közzétételi kötelezettség is terheli, amelynek úgy kell eleget tenni, hogy az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Irodájának meg kell küldeni a beszámolót, ugyancsak az üzleti jelentés kivételével. A közzététel költségtérítése 3000 forint, amelyet az erre a célra rendszeresített csekken kell befizetni és másolatban a beszámolóhoz csatolni.
Egyes vállalkozások ezen túlmenően egyéb módon is kötelezettek a beszámoló nyilvánosságra hozatalára, amelynek módját és tartalmát külön jogszabályok, illetve maga a társasági szerződés vagy alapító okirat rögzíti (például hitelintézetek, tőzsdén jegyzett értékpapírt kibocsátó vállalkozások).