Az adózással kapcsolatos, az adózót terhelő év végi teendők két nagy csoportra oszthatók. Idetartoznak egyrészt azok, amelyek az egész évi adózás során szinte rutinszerűen elvégzett feladatokat képezik, valamint azok, amelyek az éves bevallás körébe tartozó adókkal kapcsolatosan merülnek fel. Az előbbi körbe sorolhatjuk az adók és költségvetési támogatások zömét, míg az utóbbiba a helyi adók, az éves bevallás körébe tartozó áfa, valamint – mint legjelentősebb témakör – a társasági és osztalékadózással kapcsolatos feladatokat.
Társasági adó
A társaságiadó-alap és a fizetendő adó megállapítása
Az adóalap és a ténylegesen fizetendő adó meghatározása – kettős könyvvezetésű vállalkozások esetében – az alábbi sémával szemléltethető:
ą Adózás előtti eredmény (Szvt. szerint) – Adózás előtti eredményt csökkentő tételek (Tao. 7. § és 18. §) + Adózás előtti eredményt növelő tételek (Tao. 8. § és 18. §) = Adóalap (ą) x 18% vagy 3% (Tao. 19. §) = Társasági adó (+) – Külföldön megfizetett társasági adó (Tao. 28. §) – Adómentesség (Tao. 20. §) – Adókedvezmények (Tao. 21-22/B. §) = Fizetendő adó (+) – Az adóévben befizetett adóelőleg – Az adófolyószámlán jelentkező társaságiadó-túlfizetés + Az adófolyószámlán jelentkező társaságiadó-hátralék = Pénzügyileg rendezendő társasági adó (ą)
Adómegállapítás az egyszeres könyvvitelben
Az egyszeres könyvvitelt vezető adózók esetében a levezetés megegyezik az előzőekben ismertetettekkel, ám a kiindulóalap nem az adózás előtti eredmény, hanem a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény, amely nem azonos sem az adózás előtti eredménnyel, sem pedig a pénzügyi eredménnyel.
Egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások esetében nem a számviteli előírások szerint elkészített eredménylevezetés szerinti adózás előtti eredményből kell kiindulni, hanem – mint ahogyan azt korábban már említettük – a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredményből. Ez – a Tao. szerint – a pénzfogalmi könyvvitelben elszámolt adóévi árbevétel és bevétel, valamint az adóévi költségek és ráfordítások különbsége. A Tao. ugyan nem adózás előtti eredménynek hívja a kiindulási alapot, hanem "a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredménynek", de a bevallási nyomtatvány és a szakirodalom gyakran használja az adózás előtti eredmény kifejezést is a fenti módon meghatározott szám jelölésére.
A két "adózás előtti eredmény" fogalom között jelentős eltérés mutatkozik. A Tao. nemcsak a kifizetett vásárolt készletek állományváltozásával nem korrigálja a pénzügyileg realizált eredményt, hanem az értékcsökkenést is csak az adóalap levezetésénél veszi figyelembe. A számviteli törvénynek való megfelelés tehát az adózás előtti eredményre vonatkozóan az adózási előírásokhoz képest többletmunkát igényel (az értékcsökkenésnek a várható használati időre történő megállapítása, a vásárolt készletek fordulónapi állományának leltározása, értékelése, a megfizetett és a szállítóval szembeni tartozást jelentő állományok elkülönítése után az állományváltozás nagyságának meghatározása). Cserébe azonban módot nyújt a jövedelem más vállalkozásokkal összevethető, egységes értelmezésű kimutatására, a költségkorrekció érvényesítésével a ténylegesen felosztható (a pótlási fedezetet fel nem élő) adózott eredmény megállapítására.
Feltöltési kötelezettség
A kettős könyvvezetésre kötelezett belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak a társaságiadó-előleget a várható, éves fizetendő adó összegére december 20-ig kell kiegészítenie. Bár az említett jogszabály a fizetendő adó összegét jelöli meg a kötelezettség teljesítésénél, azonban a gyakorlatban ez az éves adókötelezettség 90 százaléka. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adózó az úgynevezett feltöltési kötelezettségének a fenti mértékig és határidőben eleget tesz, úgy vele szemben az adóhatóság nem szab ki ugyan mulasztási bírságot, azonban késedelmipótlék-fizetési kötelezettsége keletkezik a fennmaradó 10 százalékos mérték alapján.
Az adóelőleg összege és esedékessége
Az adóelőleg a Tao. rendelkezései szerint
– az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, illetve minden más esetben
– az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege.
Az adóelőleg az általános szabály szerint
– havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot, illetőleg
– háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.
A Tao. eltérő rendelkezést alkalmaz az adóelőleg esedékessége vonatkozásában a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál, ahol az adóelőleg
– az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10 százaléka, második negyedévében 20 százaléka, harmadik negyedévében 30 százaléka, negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint,
- az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka, második negyedévében 6,6 százaléka, harmadik negyedévében 10 százaléka, negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta abban az esetben, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot.
|
A társaságiadó-alap meghatározásának korrekciós tételei |
|
|
Csökkentő tételek |
Növelő tételek |
|
Tao. alapján elismert terv szerinti és terven felüli szerinti értékcsökkenés [7. § (1) cs) és d) pont] |
Szvt. szerint ténylegesen elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírás [8. § (1) b) pont] |
|
A könyvekből kivezetett eszközök Tao. szerinti számított nyilvántartási értéke [7. § (1) d) pont] |
Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor ráfordításként elszámolt Szvt. szerinti nettó érték [8. § (1) b) pont] |
|
Követelésekre elszámolt értékvesztésből a Tao. által elismert összeg, illetve az adóévben visszaírt értékvesztés [7. § (1) n) és ny) pont] |
A fordulónapon meglévő követelésekre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés [8. § (1) gy) pont] |
|
Ráfordításként elszámolt behajthatatlan követelésből a Tao. által elismert rész, valamint a Tao. által ráfordításként el nem ismert korábbi behajthatatlan követelésre befolyt összeg [7. § (1) n) pont] |
Ráfordításként behajthatatlan követelés [8. § (1) h) pont] |
|
Előző évi céltartalék megszüntetése a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál [7. § (1) b) pont] |
Tárgyévi céltartalékképzés a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál [8. § (1) a pont] |
|
Kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, térítés nélkül átvett eszköz [7. § (1) l) pont] |
Adott támogatás, juttatás, végleges pénzeszközátadás, térítés nélküli eszközátadás [8. § (1) n) pont] |
|
Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, tárgyévben bevételként elszámolt összeg [7. § (1) u) pont] |
Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, tárgyévben ráfordításként elszámolt összeg [8. § (1) p) pont] |
|
Korábbi évek Tao. szerint növelő bírsága, egyéb jogkövetkezmény elengedett, bevételként elszámolt összege [7. § (1) r) pont] |
Jogerős bírság, jogkövetkezmény tárgyévben ráfordításként elszámolt összege [8. § (1) e) pont] |
|
Üzletvezetési, ügyviteli költségből a telephelyre arányosan jutó összeg [14. § (2) a) pont] |
Telephelynél elszámolt üzletvezetési, ügyviteli költség [14. § (2) b) pont] |
|
Elhatárolt veszteség [7. § (1) a) pont] |
Nem vállalkozási célú költségek, ráfordítások [különösen 3. sz. mell. A) (8. § (1) d) pont] |
|
Környezetvédelmi, erdőfelújítási céltartalék növekménye [7. § (1) c) pont] |
Alultőkésített társaság által fizetett kamat meghatározott része [8.. § (1) j) pont |
|
K+F nem támogatott közvetlen költsége [7. § (1) t) pont] |
Átalakuláskor szerzett részesedés kivezetése [8. § (1) t) pont] |
|
Kapott osztalék [7. § (1) g) pont] |
Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, utólag adott engedmény, átvállalt tartozás [8. § (1) n pont] |
|
Gyakorlati képzésben részt vevő tanulónként havi 6000 Ft [7. § (1) I) pont)] |
Ellenőrzött külföldi társaság részesedésére elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség [8. § (1) m) pont] |
|
Tanulók és korábban munkanélküliek maximum 12 havi tb-járuléka [7. § (1) j) pont] |
Adományhoz kapcsolódó többletkedvezmény miatti növelő tétel [8. § (1) s) pont] |
|
Művészi értékű képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg – legfeljebb a beruházások 1 százaléka erejéig [7. § (1) l. pont] |
A telephely közvetítésével elért, el nem számolt árbevétel 5 százaléka [14. § (2) c) pont] |
|
Vállalkozási övezet új nemzetgazdasági beruházásának meghatározott része [7. § (1) e) pont] |
Egyéb növelő tételek |
|
Visszavásárolt részesedés árfolyamnyeresége [7. § (1) m) pont] |
|
|
Társasháztól kapott közös bevételből kapott részesedés [7. § (1) o) pont] |
|
|
Tőkekivonás adózott nyeresége [7. § (1) bekezdés gy) pont] |
|
|
Adomány [7. § (1) z) pont] |
|
|
Kockázatitőke-vállalkozások árfolyamnyeresége [7. § (1) w) pont] |
|
|
Egyéb csökkentő tételek |
|
Alultőkésített társaság által fizetett kamat meghatározott része [8. § (1) j) pont]
A társasági adó megfizetése
Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év, azaz 2022. május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól nyílik meg a lehetősége a visszaigénylésre.
Általános forgalmi adó
Folyamatos bevallási kötelezettség
Az áfatörvény szerint az áfakörbe tartozó adózónak
– ha a tárgyévet megelőző évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, havonta,
– más esetben pedig negyedévente
kell az adóbevallását benyújtania.
Látható tehát, hogy az említett adóalanyoknak rendszeres bevallási kötelezettségük van, ami értelemszerűen az év végén is terheli őket.
Éves áfabevallók
Az az adóalany viszont, akinek (amelynek) a tárgyévet megelőző évben – azaz esetünkben 2000-ben – a gazdasági tevékenységéből származó általános forgalmi adót nem tartalmazó termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke – kivéve a különleges jogállású mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységéből elért ellenértéket –, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege a 8 millió forintot nem haladta meg, a tárgyévről úgynevezett éves adóbevallást kell benyújtania. Lehetősége van azonban arra is, hogy a negyedévenkénti adóbevallási és adóelszámolási kötelezettséget válassza akkor, ha a tárgyévet megelőző év utolsó adómegállapítási időszakáról benyújtott bevallásához csatolt nyilatkozatában az erre irányuló szándékát az adóhatóságnak bejelenti.
Határidők
Amennyiben a vállalkozás az általános forgalmi adót évente vallja be, úgy az adót az adóévet követő február 15-ig kell megfizetnie, illetőleg ettől az időponttól van lehetősége az adó visszaigénylésére is.
Iparűzési (helyi) adó
Alvállalkozói teljesítések
A helyi adók közül kiemeljük a helyi iparűzési adó megállapításánál tapasztalható legfőbb gondot, nevezetesen az alávállalkozói teljesítmények elszámolhatóságával kapcsolatos problémát, amelynek a vállalkozás szempontjából megfelelő megoldására az év végi záráskor mindenképpen oda kell figyelni.
Az alvállalkozói teljesítések értéke mint nettó árbevétel-csökkentő tétel alatt kétféle ráfordításelemet lehet megkülönböztetni. A tulajdonképpeni alvállalkozói teljesítések értékét, valamint az úgynevezett közvetített szolgáltatások értékét. Ezek levonhatóságának közös feltétele, hogy csak az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként figyelembe nem vett tételek tartozhatnak ide.
Az árbevétel-csökkentés feltételei
Az alvállalkozói teljesítések értéke címén történő nettó árbevétel-csökkentésre a helyi adókról szóló törvény (Htv.) szigorú feltételeket határoz meg. Ennek megfelelően csak olyan beszállítói teljesítéseket lehet levonni, amelyek vállalkozási szerződésen alapulnak. További feltétel, hogy az adóalany ezeket a teljesítéseket olyan termék-előállításhoz, szolgáltatáshoz vegye igénybe, amelyet saját maga vállalkozási szerződés keretében teljesít, valamint hogy azt továbbszámlázza. Összefoglalva: követelmény, hogy az adóalany egy háromoldalú (vállalkozási) szerződéses kapcsolatban álljon, azaz mind megrendelőjével, mind szállítójával vállalkozási szerződéses kapcsolat fűzze össze. Vállalkozási szerződés alatt pedig a Ptk. szerinti vállalkozási szerződést kell érteni.
A vállalkozói szerződés értelmezése
A Ptk. szerint a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. A Ptk. a vállalkozási szerződés lényeges tartalmát (a szerződésben kötelezően rögzítendő kellékeket) kifejezetten nem határozza meg, ám az alvállalkozói teljesítmények elszámolásához (is) szükséges, hogy a felek meghatározzák a szolgáltatás tárgyát, minőségét, mennyiségét, a vállalkozói díjat, a teljesítési határidőt. Lényeges kérdés, hogy bár a vállalkozási szerződés tárgya lehet valamely dolog előállítása, ez azonban a szállítási szerződésből is következhet. A bírósági gyakorlat úgy határolta el egymástól ezt a két szerződéstípust, hogy szállítási szerződésről van szó, ha a felek sorozatgyártású, a gyártó által rendszeresen, előre meghatározott alakban, jellemzőkkel, méretekben termelt dolgok szolgáltatásában állapodnak meg. Vállalkozási szerződés pedig akkor jön létre, ha a megállapodás a megrendelő egyéni kívánsága szerint (tervrajz vagy más előírás) készítendő dologra vonatkozik. Nem kizárt azonban a tömeggyártás esetén sem a vállalkozási szerződés létrejöttének megállapítása.
Bérmunkaszerződések
Tipikusan vállalkozási szerződések az úgynevezett bérmunkaszerződések, amikor a megrendelő által átadott (a megrendelő tulajdonában lévő és a megmunkálás ideje alatt a tulajdonában maradó) anyagok, félkész termékek feldolgozására irányul a felek akarata. Természetesen a gyakorlatban előfordulhatnak úgynevezett vegyes szerződések is, amikor az egyes szerződések összefonódnak. A régóta kifejlődött jogalkalmazási gyakorlat szerint, a szerződés minősítését a szolgáltatás jellegéből, lényeges természetéből kiindulva kell elvégezni. Egy építési-szerelési szerződés esetén a fővállalkozónak a megrendelővel kötött vállalkozási szerződése ugyanis nem feltétlenül határozza meg a fővállalkozó és az egyes alvállalkozók közötti szerződés típusát. Márpedig a törvény szerint ebben az esetben csak az a szállító minősül alvállalkozónak, aki az adóalanynak vállalkozási szerződés alapján teljesít.
Közvetített szolgáltatás
A közvetített szolgáltatásokat a helyi adókról szóló törvény az eladott áruk beszerzési értékeként kezeli. A közvetített szolgáltatások alapvető tulajdonsága, hogy az eladó (értékesítő) vállalkozás nem a saját teljesítményét, hanem egy harmadik személytől megrendelt teljesítményt értékesít (azaz számláz tovább) a saját megrendelőjének. A felek egymáshoz való viszonyát a vevő (megbízó, megrendelő), fővállalkozó (megbízott és megbízó, vagy megrendelő és vállalkozó egyben), alvállalkozó (megbízott, vállalkozó) egymás közötti jogviszonyához lehetne hasonlítani. Megjegyezzük, hogy az alvállalkozó csak a Ptk.-ban nevesített jogviszony, a számviteli és a helyi adókról szóló törvényben nem. A szolgáltatást közvetítő cég tehát vevő is és szállító is ebben a jogviszonyban.
Közvetített szolgáltatások a Htv.-ben
A közvetített szolgáltatások értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon, részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és egyben teljesítője is a szolgáltatásnak. Az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye – vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron – egyértelműen megállapítható.
Ide kell sorolni továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értékét is, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll – feltéve, hogy az alvállalkozói teljesítés értékével a nettó árbevételét nem csökkentette. Ez utóbbival kapcsolatban kiemeljük, hogy a nettó árbevételből való levonhatóság feltétele kettős: egyrészt a vállalkozás a megrendelt szolgáltatást nem saját teljesítményéhez használja fel, hanem azt változtatás nélkül továbbadja, másrészt saját nevében továbbszámlázza. Ezt a nettó árbevétel-csökkentő tételt tekinthetjük az úgynevezett elábé szolgáltatásokra értelmezett változataként is, azzal, hogy a fogalom némileg eltér a számviteli törvényben alkalmazottól.
Közvetített szolgáltatás a számviteli törvényben
A 2001. január 1-jétől hatályos számviteli törvény szerint a közvetített szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. Közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.
Év végi kötelezettségek
Feltöltési kötelezettség
A vállalkozónak a helyi iparűzésiadó-előleget a várható éves fizetendő adó összegére 2001. december 20-ig kell kiegészítenie. Ez a kötelezettség nem érinti az egyszeres könyvvezetésre kötelezett vállalkozásokat.
Adófizetés
A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét 2002. május 31-ig kell megfizetni, az adó visszaigénylésére pedig ettől az időponttól van lehetőség.