A számviteli szabályzatok tartalmi felülvizsgálata

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 44. számában (2001. december 1.)
-

Az éves zárásra való felkészüléskor - a számviteli szabályzatok meglétének vizsgálatán túlmenően - a vállalkozásnak arról is meg kell győződnie, hogy az említett szabályzatok összességükben megfelelően biztosítják-e a beszámoló összeállítását és megalapozását.

Ennek keretében a felülvizsgálatnak elsősorban a következő főbb kérdésekre kell kiterjednie:

- az egyes szabályzatok előírásai összhangban állnak-e a számviteli törvény vonatkozó elveivel és tételes előírásaival, tartalmaznak-e a törvénytől való eltéréseket, ha igen, azok megfelelően indokoltak-e;

- az egyes szabályzatok előírásai önmagukban és egymással összevetve konzisztens rendszert alkotnak-e, azaz a különböző szabályzatok azonos területekre vonatkozó részszabályozásai azonos elveket és eljárásokat rögzítenek-e, nincs-e azok között belső ellentmondás;

- az egyes szabályzatok a törvények biztosította keretek között kellő mértékben igazodnak-e a vállalkozás sajátosságaihoz, azokat az egyes szabályzatok kialakításánál megfelelően figyelembe vették-e;

- az egyes szabályzatok minden olyan lényeges kérdésre kiterjednek-e, amelyek rendezése része az adott területnek, a szabályzatok teljeskörűek-e;

- az egyes szabályzatokban a vállalkozás figyelembe vette-e a szabályzat kidolgozása és elfogadása óta bekövetkezett törvényi változásokat, illetve a vállalkozás belső tevékenységi, működési, szervezeti, számviteli rendszerében bekövetkezett változásokat, azaz vizsgálta-e a szabályzatok aktualitását.

A következőkben - a fentiekben részletezett tartalmú vizsgálatok megkönnyítése érdekében - röviden áttekintjük, hogy az egyes számviteli szabályoknak melyek azok a főbb tartalmi elemei, amelyeknek minden esetben szerepelniük kell.

Számviteli politika

A vállalkozások írásos számviteli politikájának főbb tartalmi elemei a következők:

- a beszámolási kötelezettség módja (éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló),

- a vállalkozás részesedési kapcsolataiból adódó következmények rendezése (anyavállalatnak vagy leányvállalatnak minősül-e az adott vállalkozás, s ennek megfelelően kötelezett-e konszolidált éves beszámoló készítésére, illetve tagja-e valamely vállalatcsoportnak, és abba bevonják-e),

- a könyvvezetés módjának meghatározása (egyszeres könyvvitel vagy kettős könyvvitel),

- a beszámoló fordulónapjának meghatározása,

- a beszámoló mérlegkészítési időpontjának meghatározása (Mi az a tárgyévet követő időpont, ameddig még figyelembe veszik mindazokat az eseményeket, amelyek hatással bírnak a tárgyidőszaki beszámolóra? Ez az egyes mérlegtételek esetében eltérő időpont is lehet.),

- az egyszerűsített éves beszámoló és az éves beszámoló részét képező mérleg ("A" vagy "B" változat) és eredménykimutatás választott formájának rögzítése (összköltségeljárással, vagy forgalmiköltség-eljárással készíti-e a vállalkozás az eredménykimutatást, és azon belül annak "A" vagy "B" változatát választja-e),

- a kettős könyvvitel rendszerén belül a vezetői információs rendszer főbb elemeinek meghatározása (kizárólag költségnemelszámolást vagy költségnem- és költséghely-költségviselő elszámolást is végez-e a vállalkozás, ezen belül melyik az elsődleges elszámolási kör),

- a beszámoló részét képező mérleg (egyszerűsített mérleg) és eredménykimutatás (eredménylevezetés) esetében a számviteli törvény előírásain túlmenő további részletezések bemutatása, azok indokolása,

- az évközi és év végi könyvviteli zárlatok időpontjainak, céljának és főbb feladatainak meghatározása,

- az egyes eszközök minősítési szempontjainak meghatározása (időtartam szempontjából: befektetett eszköz vagy forgóeszköz, gazdálkodási cél szempontjából: a tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten szolgáló eszköz),

- a lényeges, illetve jelentős összegek, illetve minősítések meghatározásai,

- az egyes eszköz- és forráscsoportok vállalkozás által választott és alkalmazott értékelési eljárásainak bemutatása,

- az eszközök esetében a beszerzési ár és az előállítási költség tartalmának meghatározása,

- az amortizációs politika bemutatása (a bruttó érték tartalma, az immateriális javak és eszközök várható élettartamának meghatározási szempontjai, csoportonként a hasznos élettartam bemutatása, a maradványérték meghatározásának módszere, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja és időpontja, a kis értékű tárgyi eszközök amortizálásának választott eljárása, a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának esetei, a terven felüli értékcsökkenés összegének meghatározási módja, a terven felüli értékcsökkenés visszaírási eseteinek és összegének meghatározási módja),

- az értékvesztések elszámolásának és visszaírásának esetei,

- az időbeli elhatárolások köre és azok dokumentálása,

- a céltartalékképzés szabályainak bemutatása (milyen jogcímeken és mely esetekben kíván a vállalkozás élni a céltartalékképzés rendszerével, figyelembe véve a számviteli törvény vonatkozó előírásait, az egyes esetekben a céltartalékok összegének meghatározási módja),

- az értékhelyesbítésbe bevont befektetett eszközök körének és az alkalmazott piaci értékelés módszerének bemutatása (abban az esetben, ha a vállalkozás élni kíván az értékhelyesbítés intézményével),

- az ellenőrzés, az önellenőrzés által feltárt, az előző évet vagy éveket érintő hibák minősítésének szempontjai, azok lényegessége (jelentősége) szempontjából,

- az egyszerűsített éves beszámoló és az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet tartalmának és szerkezetének kialakítása,

- az éves beszámolóval összhangban összeállítandó üzleti jelentés tartalmának és szerkezetének kialakítása.

Leltárkészítési és leltározási szabályzat

A vállalkozások eszközökre és forrásokra vonatkozó leltárkészítési és leltározási szabályzatának főbb tartalmi elemei a következők:

- a leltározás előkészítésével kapcsolatos előírások - ezen belül a leltározási utasítás kidolgozása, leltározási ütemterv összeállítása, leltárfelelősök és leltározók kijelölése, leltározási körzetek kijelölése, írásos megbízások átadása, a leltározás lebonyolításához szükséges nyomtatványok, egyéb technikai feltételek biztosításának rendje és a leltározásban részt vevők oktatása;

- a leltározás lebonyolításával kapcsolatos előírások, ezen belül az egyes eszközök és források leltározási módjának meghatározása (mennyiségi felvétel az analitikus nyilvántartásoktól függetlenül, vagy azokkal egyeztetve, illetve nyilvántartások alapján készített leltár), a leltározási bizonylatok feldolgozása, leltárösszesítők elkészítése, valamint a leltári adatok egyeztetése (analitikus nyilvántartásokkal, illetve a főkönyvi könyvelés adataival);

- a leltárak értékelésével és a leltáreltérések rendezésével kapcsolatos előírások - ezen belül a leltártételek értékelése (részletes előírásait az értékelési szabályzat tartalmazza), a leltáreltérések meghatározása (normán belüli vagy normát meghaladó hiányok és többletek, kompenzálható leltáreltérések), továbbá a leltáreltérések könyvviteli rendezése;

- a leltározási munka lezárásával kapcsolatos előírások, ezen belül a leltározási jegyzőkönyvek feldolgozása, jelentés készítése a leltározásról (a leltárfelelősök részéről), a leltározási dokumentumok rendezése, megőrzésének rendje, a felhasználatlan nyomtatványok begyűjtése, lerakása, valamint a leltározás tapasztalatainak megbeszélése;

- a leltározás ellenőrzésével kapcsolatos előírások, ezen belül a leltárellenőrzés rendszerének meghatározása, a leltárellenőrök személyének kijelölése, a leltárellenőrök hatáskörének és feladatainak meghatározása, a könyvvizsgáló részvétele a leltárfelvételen, továbbá jelentés készítése a leltározásról (a leltárellenőrök részéről).

Értékelési szabályzat

A vállalkozások eszközökre és forrásokra vonatkozó értékelési szabályzatának főbb tartalmi elemei a következők:

- a számviteli törvényben meghatározott eszközökre vonatkozó és a vállalkozásnál alkalmazott sajátos értékelési eljárások, amelyek az egyedileg kis összegű követelésekkel, a készletekkel, a deviza- és valutaeszközökkel kapcsolatosak (egyedi értékelés elvének speciális érvényesülési esetei);

- az egyes eszköztételek értékeléséhez kapcsolódó beszerzési ár és előállítási költség meghatározása;

- az értékcsökkenés elszámolása alá tartozó eszközök terv szerinti értékcsökkenés-elszámolásának módszerei, a terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása megállapításának esetei;

- az értékelési tartalék képzésének és annak változásai megállapításának módszerei (amennyiben a vállalkozás alkalmazza az értékelési tartalék intézményét);

- a kötelező és nem kötelező céltartalékképzésbe bevont kötelezettségek és jövőbeni költségek köre, azok értékelési, megállapítási módszerei;

- a devizában fennálló hosszú lejáratú kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségeinek és az ehhez kapcsolódó elhatárolás és céltartalékképzés megállapítási módszere (amennyiben a vállalkozás alkalmazza ezt az eljárást);

- a részesedések és egyéb értékpapírok, valamint a készletek és követelések értékvesztésének és az értékvesztés visszaírásának megállapítási módszerei;

- a készletek esetében a fordulónapon érvényes piaci ár (beszerzési ár, várható eladási ár) megállapításának módszerei;

- a csökkent értékű, az immobil, inkurrens készletek értékelési eljárása;

- a hitelezési veszteségek elszámolásának feltételei;

- az eszközök selejtezésének szabályai;

- a devizában fennálló követelések és kötelezettségek évközi és fordulónapi értékelése, annak módszerei, továbbá

- minden itt fel nem sorolt, de a vállalkozás eszköz, vagy forrásállományát érintő lényeges értékelési eljárás.

Lényeges, hogy a vállalkozás értékelési szabályzatában rögzített értékelési eljárásoknak és előírásoknak összhangban kell állniuk a számviteli politikában lefektetett elvekkel.

Pénzkezelési szabályzat

A vállalkozások pénzkezelési szabályzatának főbb tartalmi elemei a következők:

- a pénztári bizonylatok nyilvántartásával és elszámoltatásával kapcsolatos feladatok;

- a pénztárbizonylatok feldolgozásának útja és menete;

- a pénztárhelyiség biztonsági követelményrendszere;

- a készpénz szállításának és postai feladásának biztonságos módja;

- a készpénzes bevételek és kiadások bizonylatai és az azokkal kapcsolatos követelmények;

- napi záró készpénzállomány meghatározása;

- a pénztáros, a pénztári utalványozók és az ellenőrök hatásköre, feladatai;

- a pénztár napi zárására vonatkozó feladatok meghatározása (pénztárjelentés zárása, a feldolgozásra történő továbbítás időpontja és módja);

- a pénztárellenőrzések (rovancsok) időszakainak, rendszerességének meghatározása;

- a pénztárban őrzött értékcikkek kezelésének szabályai;

- a valutapénztárak vezetésével kapcsolatos sajátos feladatok meghatározása, valamint

- a pénztárak évzáró leltárához kapcsolódó végrehajtási és értékelési feladatok, különös tekintettel a valuták és értékcikkek számbavételére és értékelésére.

Önköltség-számítási szabályzat

A vállalkozások önköltség-számítási szabályzatának főbb tartalmi elemei a következők:

- az önköltségszámítás (kalkuláció) tárgya (termék, sorozat, megrendelés, technológiai folyamat, javítási óra stb.);

- az önköltségszámítás módszere (normatív kalkuláció, vegyes kalkuláció stb.);

- az önköltségszámítás bizonylatainak köre (ideértve a munkaszámrendszer ismertetését is), a bizonylatok feldolgozásának útja és módja;

- az önköltségszámítás sémája, az egyes kalkulációs sorok tartalmának meghatározása;

- a kalkuláció zárásának időszaka;

- az önköltségszámítás adatainak egyeztetési módja az analitikus nyilvántartásokkal és a főkönyvi könyvelés adataival;

- az önköltségszámítás ellenőrzési rendszere;

- a befejezetlen termelés leltárértékelésének és a saját termelésű készletek nyilvántartási árának képzési elvei, módszerei;

- egyéb, a vállalkozás költséggazdálkodásával összefüggő előírások, mint például az alkalmazott gazdasági kalkulációk fajtái, azok összeállításának módszere, feladatai, határidői, felelősei, az előkalkulációval kapcsolatos előírások, az árképzéssel kapcsolatos módszerek, eljárások, a közvetett költségekkel történő gazdálkodás rendje, a költségek ellenőrzésének módszerei, eljárásai, rendszeressége, a költségek elemzésének menete, az azzal kapcsolatos feladatok.

Számlarend, számlatükör

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számlarendjének főbb tartalmi elemei a következők:

- számlatükör (az alkalmazott könyvviteli számlák pontos megnevezése és decimális rendszerű számozása);

- az alkalmazott főkönyvi számlák tartalmának meghatározása (ha az a számla nevéből egyértelműen nem következik), a főkönyvi számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a kapcsolódó gazdasági események felsorolása és könyvviteli elszámolásának ismertetése;

- a főkönyvi számlák kapcsolata az analitikus nyilvántartásokkal, illetve a beszámoló egyes elemeivel;

- az eszközök és források leltározásához és értékeléséhez kapcsolódó elszámolások;

- az évközi és év végi zárások időpontjainak és az azzal kapcsolatos feladatok meghatározása;

- a főkönyvi kivonat készítésének időszaka;

- a beszámoló fordulónapját követő események figyelembevételének módja, elszámolásuk menete;

- az ellenőrzés, önellenőrzés előző évekkel kapcsolatos megállapításainak minősítése és kezelése a könyvviteli elszámolások során, továbbá

- a könyvviteli elszámolásokkal kapcsolatos határidők, felelősök és hatáskörök meghatározása.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. december 1.) vegye figyelembe!