A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS

A szállítási szerződés a tulajdonátruházás egyik szerződésfajtája, az adásvétel, a csere, illetve a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés mellett. A szállítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 379-386. §-ai tartalmazzák. Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni.

Lényeges, hogy a szerződés tárgya kizárólag ingó dolog lehet – amelyet maga a szállító termel, avagy mástól szerez be –, ingatlan tulajdonjogának átruházása szállítási szerződéssel fogalmilag kizárt.

Elhatárolási kérdések

Adásvétel

Ha a kötelezett a szerződéskötéskor nyomban teljesít, a megállapodás adásvételnek, nem pedig szállítási szerződésnek minősül. Amennyiben a szerződésben a teljesítési határidő határozott formában nincs kikötve, a szerződést nem tekinthetjük szállítási szerződésnek, ha azonban a megállapodás az adásvételi szerződés feltételeinek megfelel, és a felek akaratnyilvánításából más nem következik, az adásvételi szerződés létrejöttét nem akadályozza, hogy az eladó a dolgot később szállítja.

Bizomány

Amennyiben az egyik fél díjazás ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a saját nevében a más javára adásvételi szerződést köt, bizományi szerződés jön létre akkor is, ha a felek a megállapodást szállítási szerződésnek nevezték.

Vállalkozási szerződés

A szállítási szerződés a vállalkozási szerződéstől abban különbözik, hogy a szállítási szerződés dologátadásra, a vállalkozási szerződés pedig tevékenységre, szolgáltatásra irányul. Ha a szolgáltatás tárgya sorozatgyártású termék, szállítási szerződés jött létre, ha azonban a szolgáltatás a megrendelő egyéni kívánsága szerint létrehozott egyedi mű, vállalkozási szerződésről van szó.

A szerződő felek

A szerződés alanyai – mint azt a fentiekből láthattuk – a szállító és a megrendelő. A szállítási szerződésnek mindkét pozícióban bárki alanya lehet, a gyakorlatban azonban ez a szerződéstípus a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatokban bír jelentőséggel.

A szerződés alakja

A szállítási szerződés alakszerűségére vonatkozóan nincs formakényszer, így a felek a megállapodást írásban, szóban és ráutaló magatartással egyaránt létrehozhatják. Minthogy a szállítási szerződésnél nincs kötelező kötbérszankció, ezért amennyiben a felek kötbérrel akarják biztosítani a teljesítést, abban kifejezetten és írásban kell megállapodniuk.

Kötbér

A kötbérre vonatkozó megállapodás során a feleknek figyelembe kell venniük a Ptk.-nak a kötbérre vonatkozó rendelkezéseit, azaz

– a kötbér után kamat kikötése semmis;

– a kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, emellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is (A szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint pedig akkor is követelheti, ha nem érvényesített kötbérigényt);

– amennyiben a felek úgynevezett nemteljesítési kötbért kötnek ki, úgy a jogosult nem követelhet teljesítést, ezzel szemben a késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól;

– a bíróság a túlzott mértékű kötbér összegét mérsékelheti;

– a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni;

– amennyiben a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, úgy az annak biztosítására kikötött kötbért sem lehet bíróság előtt érvényesíteni.

A szerződés tartalma

A felek a szállítási szerződés tartalmát általában szabadon állapíthatják meg. A jogi szabályozás csak iránymutatást tartalmaz a szerződő felek számára ahhoz, hogy a megállapodásban a szállítandó dolog minőségét, a minőség és mennyiség megvizsgálásának a módját, valamint a minőségi és mennyiségi kifogásolás rendjét milyen módon határozhatják meg (például szabvánnyal, műszaki feltétel rögzítésével, mindkét fél által ismert szokvánnyal stb). Lényeges, hogy a szerződésben a meghatározás módját a felek szabadon alkalmazhatják, és az adott formára csak utalniuk kell a megállapodásban.

Szerződéskötési kötelezettség A szállítási szerződések körében általában nincs szerződéskötési kötelezettség, de például a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 42. §-ának (1) bekezdése és a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 30. §-ának (2) bekezdése az energia szállítója részére szerződéskötési kötelezettséget ír elő. * Szerződéskötési kötelezettség jogszabályi előírása esetében a jogosult ajánlattételre hívhatja fel azt, akit szerződéskötési kötelezettség terhel. A kötelezettnek a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell az ajánlatát megtennie. * Amennyiben a felek nem állapodnak meg, a bíróság létrehozhatja a szerződést és megállapíthatja annak tartalmát. A bíróság azonban nem hozza létre a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene. * A szerződését a bíróság a forgalmi szokások alapján ki is egészítheti, illetve nemzetgazdasági érdekből módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja. * Amennyiben a bíróság a szerződés megkötése, módosítása, felbontása vagy megszüntetése tárgyában jogerős határozatot hoz, a szerződés – a felek további jogcselekménye nélkül – létrejön, módosul, illetőleg megszűnik.

A szerződés teljesítése

Előzetes értesítés

A szállító köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről azt megelőzően legalább három nappal korábban értesíteni. Az értesítési idő nem lehet három napnál rövidebb, de a felek a szabályozás diszpozitivitásból következően ettől eltérően is megállapodhatnak.

Késedelem

Előfordulhat, hogy a szerződésszerűen felajánlott teljesítést a megrendelő nem tudja elfogadni, vagy a szállító által felajánlott terméket valamilyen okból nem akarja átvenni. Ilyenkor a megrendelő késedelembe esik, ami kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét. Ha a megrendelő a dolog átvételét szerződésszegés miatt tagadja meg, nem beszélhetünk jogosulti késedelemről.

Póthatáridő

Amennyiben a felek a szállítási szerződésben eredetileg nem fix határidőben állapodtak meg, és a teljesítési határidő lejárta előtt már látható, hogy a szállító nem teljesít határidőre, a megrendelő megfelelő póthatáridőt tűzhet a teljesítésre, akár úgy is, hogy utólag a teljesítésre fix határidőt határoz meg. Ilyenkor azonban a megrendelőnek figyelemmel kell lennie az eset összes körülményeire, így a szállító lehetőségeire is. Egyéb esetekben a megrendelő egyoldalúan, közös megegyezés nélkül nem módosíthatja a teljesítési határidőt.

A teljesítés helye

A teljesítés helyét a szerződésben a felek – az egyéb tartalmi elemekhez hasonlóan – szabadon állapíthatják meg. Amennyiben erről nem rendelkeztek, a teljesítés helye tekintetében az általános szabályok az irányadóak, azaz a teljesítés helye ilyenkor a jogosult székhelye (telephelye). Ennek megfelelően a terméket (árut) a szállítónak továbbítja a megrendelőhöz. Abban az esetben pedig, ha a teljesítéshez fuvarozót vettek igénybe, a teljesítési hely a rendeltetési állomás.

Átadás

A szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át a megrendelőnek vagy a fuvarozónak. Nem kell csomagolni és mérlegelni azokat a termékeket és árukat, amelyek tekintetében eltérő szakmai szokás alakult ki. Amennyiben a nem megfelelő csomagolás miatt a szolgáltatás tárgya megsérül vagy tönkremegy, az emiatt keletkezett kárt a szállító viseli.

A szállító kötelessége – a fentiek értelmében – az is, hogy a dolgot mérlegelve adja át. A mért súlyt a szállítólevélen fel kell tüntetni, vagy – ha a szállítás fuvarozó közbeiktatásával történik – a súlyt a fuvarokmányokon kell feltüntetni. Mindez lehetővé teszi azt, hogy a megrendelőnek a küldeményt nem kell tételesen átvennie a szállítótól vagy a fuvarozótól, hanem csak a bruttó súlyt és a darabszámot kell ilyenkor ellenőriznie. A csomagolás és mérlegelés költségeit a szállító viseli.

Szállítás fuvarozóval

Amennyiben a szállító az árut fuvarozó útján juttatja a megrendelőhöz, a küldeményt úgy kell csomagolni, hogy az a dolgot megóvja, és a küldemény mások személyét vagy vagyonát ne veszélyeztesse. Ha felismerhető, hogy a csomagolás ezeket a követelményeket nem elégíti ki, a fuvarozó a küldemény továbbítását csak a feladó írásbeli kívánságára és csak akkor vállalhatja, hogyha az mások személyét vagy vagyonát nem veszélyezteti.

Mennyiségi ellenőrzés

A megrendelő a csomagolt és mérlegelt dolgot a bruttó súly és a darabszám ellenőrzését követően veszi át. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a szállító juttatja el a dolgot a megrendelőhöz, vagy ha a küldemény továbbítására fuvarozót vettek igénybe.

Tömegcikk átvételekor – ha a szállítási szerződésben a felek a megvizsgálás módját nem határozták meg – a megrendelő a dolog minőségét csak a szokásos és elvárható mértékben – általában szúrópróbaszerűen – köteles megvizsgálni. A megrendelő a részletesebb mérést telephelyén végzi el.

Minőségvizsgálat

A minőségvizsgálatot a megrendelő telephelyén kell elvégezni. Indokolt esetben a felek megállapodhatnak abban is, hogy a minőségvizsgálat helye a gyártó telephelye. Megjegyezzük, hogy amennyiben a felek a szerződésükben nem kötik ki a minőségvizsgálat módját, az nem jelenti azt, hogy a szállítási szerződés nem jött létre a felek között, mert a minőségvizsgálat módjában való megállapodás nem tartozik a minimális tartalmi elemek körébe.

A megrendelő haladéktalanul közli a minőségi hibát a szállítóval és ezzel egyidejűleg köteles megjelölni szavatossági igényét is, amelyet az elévülési időn belül érvényesíthet a szállítóval szemben.

Amennyiben a teljesítéshez fuvarozót vesznek igénybe, úgy a megrendelő köteles – a szállító érdekében – a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket is megtenni, és erről a szállítót haladéktalanul értesíteni. Ha a megrendelő az intézkedéseket elmulasztja a fuvarozóval szemben, a szállító mentesül azoknak a károknak a megtérítése alól, amelyek a fuvarozási szerződés alapján a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna. Amennyiben emiatt a szállítónak keletkezik kára, a megrendelő köteles azt a szállító részére megtéríteni.

Ellenőrzési határidők

A megrendelő a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a vizsgálathoz szükséges idő alatt – amelyet a szakmai szokásoknak megfelelően kell figyelembe venni – folyamatosan elvégezni.

A törvény közvetlenül nem szankcionálja a megrendelő esetleges mulasztását, illetve késlekedését. Amennyiben azonban a késlekedés miatt a hibás teljesítést bizonyítani nem tudja, szavatossági igényét nem fogja tudni érvényesíteni. A késedelem, illetve a mulasztás következtében kár is keletkezhet, melyet a megrendelő köteles viselni. A minőség- és mennyiségvizsgálat az átvétel körébe tartozik, az átvétel költségei pedig – más jogszabályi rendelkezés vagy megállapodás hiányában – a megrendelőt terhelik.

Az átvétel során azonban keletkezhetnek olyan költségek is, amelyekre a szállító ad okot, és amelyek megtérítését a megrendelő az általános szabályok szerint követelheti a szállítótól. Ilyen például az az eset, amikor darabhiányt állapítanak meg a darabszámlálás során. Ilyenkor a darabszámlálás költségét a szállító viseli, függetlenül attól, hogy milyen mértékű hiányt állapítottak meg.

Az áru továbbküldése

A megrendelő jogosult arra, hogy az átvételtől számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül a szállító által leszállított dolgot harmadik személynek továbbküldje. Amennyiben harmadik személy részére kell a dolgot szállítani, az átvétellel kapcsolatos jogok és kötelezettségek nem a megrendelőt, hanem a harmadik személyt illetik meg, illetve terhelik. Ilyenkor a harmadik személy köteles a mennyiségi és minőségi vizsgálatot elvégezni.

Értesítés a hibákról

Amennyiben a dolog átvételével kapcsolatos jogok és kötelezettségek a harmadik személyt illetik, illetve terhelik, az általa észlelt hibáról haladéktalanul köteles értesíteni mind a szállítót, mind a megrendelőt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a megrendelő a dolgot az átvételtől számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül továbbküldi, és arra az esetre is, ha a szállító közvetlenül szállítja az árut a harmadik személyhez. Ezekben az esetekben a szavatossági igényt a szállítási szerződés alapján a megrendelő érvényesítheti a szállítóval szemben. Ez indokolja azt a szabályt, miszerint a harmadik személy nemcsak a szállítót, hanem a megrendelőt is köteles haladéktalanul értesíteni a mennyiségi vagy a minőségi hibáról – annak észlelését követően.

Közreműködő igénybevétele

A szállító által igénybe vett közreműködőt (gyártót, eladót stb.) úgynevezett meghosszabbított helytállási kötelezettség terheli.

Felelősség

Az általános szabályok szerint, aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást (közreműködőt, teljesítési segédet) vesz igénybe, annak magatartásáért felel. Ha a hibás teljesítés a közreműködő magatartására vezethető vissza, a közreműködő a szállítóval szemben mindaddig felel a szerződésszegés következményeiért, amíg a szállító felelőssége fennáll a megrendelő felé. A jogszabály azonban a helytállási kötelezettséget a szállító oldalán is feltételhez köti. Így a szállító a közreműködővel szemben kizárólag akkor érvényesítheti jogait, ha a minőség megvizsgálására vonatkozó – az előzőekben ismertetett – kötelezettségének eleget tett.

A szállítóra is irányadó az az általános szabály, miszerint a jogosult a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni a közreműködő teljesítésének megfelelőségéről. Ez a kötelezettség azonban nem terjed ki a termék olyan tulajdonságaira, amelyeknek a minőségét tanúsították, vagy amelyekre jótállás vonatkozik. A közreműködő meghosszabbított felelőssége nem vonatkozik a nyílt hibára sem azért, mert ez a megfelelően elvégzett minőségvizsgálat során felfedezhető lett volna, és amiatt – az általános elévülési időn belül – szavatossági igény érvényesére is lett volna lehetőség.

Igényérvényesítés

Gyakran előfordul, hogy a hiba – jellege folytán – csak a használat közben jelentkezik a megrendelőnél, aki ilyenkor az elévülés nyugvására vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti szavatossági jogait a szállítóval szemben. A kiskereskedelmi forgalomban eladott árucikkeknél a szállító – hibás teljesítése esetén – a megrendelőjével szemben mindaddig helytállni tartozik, amíg a megrendelővel szemben lehetőség van a szerződésszegés miatti igény érvényesítésére.

A megrendelő elállása

A Ptk. általános elállási jogot biztosít a megrendelő számára a szerződés egész tartamára, azzal, hogy elállási jogának gyakorlása esetén meg kell térítenie a szállítónak az elállás folytán keletkezett kárát. Az elállás egyoldalú címzett jognyilatkozat, amely a szerződést a szerződés megkötésének idejére visszaható hatállyal megszünteti, azaz felbontja.

A megrendelő általános elállási joga nincs feltételhez kötve, ami azt jelenti, hogy érdekmúlás a megállapodástól érdekmúlás bizonyítása nélkül elállhat. Ez a szabály lehetőséget ad a megrendelő számára arra, hogy amennyiben a szerződés megkötése után a körülményekben olyan változás következik be, amelynek eredményeként a megrendelt termékekre már nincs szüksége, megszüntethesse a szerződést.

A joggyakorlás határideje

Megjegyezzük, hogy a megrendelő az elállási jogot – mint az az előzőekből látható – bármikor gyakorolhatja ugyan, ez a jogosultság a gyakorlatban azonban nyilvánvalóan csak a teljesítés időpontjáig, illetve a termék (áru) átadásáig illeti meg. Ezért amennyiben a szállító a terméket átadta, úgy a szerződés a teljesítéssel, nem pedig az elállással szűnik meg.

A szállító kárának megtérítése

A megrendelő viszonylag korlátok nélküli elállási jogának gyakorlása ellenére azonban a jogszabály védi a szállítót is, mert ha a szerződéskötés után, a megrendelő elállásáig a teljesítés érdekében költségei, kiadásai keletkeznek, esetleg bizonyos munkát már elvégzett, az nem maradhat ellenszolgáltatás nélkül, mivel ezeket a költségeket a megrendelőtől kártérítés címén igényelheti.

Abban az esetben azonban, ha a megrendelő a szállító szerződésszegő magatartása miatt (késedelem, hibás teljesítés stb.) áll el a szerződéstől, úgy a megrendelőnek a szállítóval szemben nincs kártérítési felelőssége.

A szerződés megszüntetése bírósági úton

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a megrendelő elállása esetén a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet már nem lehet helyreállítani. Ilyenkor bármelyik fél pert indíthat a másik féllel szemben annak érdekében, hogy a bíróság a szerződést a jövőre nézve szüntesse meg. Lehetőség van erre akkor is, ha a szerződés jövőre nézve való megszüntetését nemzetgazdasági érdek vagy a szerződő fél különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja. A megrendelő azonban ilyenkor is köteles a szállító megszüntetés miatt keletkezett – és bizonyított – kárának megtérítésére.

A szállító elállása

A Ptk. a szállító részére nem biztosítja nevesítetten az elállás jogát. A szállítónak is lehetősége van azonban elállásra abban az esetben, ha a szerződés fenntartása a jövőre nézve már nem áll érdekében (például a megrendelő folyamatos fizetési késedelme esetén). Ilyenkor – vita esetén – az érdekmúlás bizonyítása természetesen a szállító kötelezettsége.

A minőségi és mennyiségi kifogásolás rendje A feleknek – a Ptk. felhatalmazása alapján – lehetőségük van arra is, hogy a minőségi és mennyiségi kifogásolás rendjét az 1993. november 1-jétől hatálytalan, a szállítási szerződésről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet (R.) vonatkozó rendelkezéseire utalással határozzák meg. * Az R. alapján * a megrendelő (átvevő) mennyiségi és minőségi kifogás esetén köteles a kifogást megalapozó bizonyítékok beszerzésére, azok megjelölésére, emellett lehetővé kell tennie azt is, hogy a szállító megállapíthassa a kifogásolt termék azonosságát, illetve hogy ellenőrizhesse a kifogás megalapozottságát; amennyiben a szállításhoz fuvarozót vesznek igénybe, az átvevő köteles a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket a jogszabályban előírt időben és módon megtenni (Az intézkedések elmulasztása esetén az átvevő nem követelheti azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felelős azokért a károkért is, amelyeket a fuvarozóval szemben lehetett volna érvényesíteni.); a csomagolt és mérlegelt terméknek az átvevő telephelyén megállapított nettó súlyhiányát a szállítóval szemben csak akkor lehet kifogásolni, ha a termék bruttó súlya, illetőleg darabszáma megegyezik azzal, amit a szállító, illetőleg a fuvarozó jelenlétében megállapítottak, azaz az átvételi elismervényen igazoltakkal; ha az átvevő megállapítja, hogy a termék mennyisége vagy minősége nem azonos a szállítólevélen, illetőleg a számlában feltüntetettel, erről jegyzőkönyvet kell felvennie; amennyiben a minőségi hiba megállapításához minőség-ellenőrző szervtől kérnek szakvéleményt (A szakvélemény költségeit az átvevő előlegezi meg, és az a fél viseli, amelynek magatartása a vizsgálatra okot adott. Amennyiben a hibát szúrópróbaszerű vizsgálattal állapították meg, úgy az egész költséget a szállító viseli. A minőség-ellenőrző szerv véleményt nyilvánít a vitássá tett minőségi hibáról, egyben a felek bármelyikének kérelmére nyilatkozik az értékcsökkenés mértéke tekintetében, valamint arra vonatkozóan is, hogy lehetőség van-e a termék rendeltetés-, illetőleg szerződésszerű célra való felhasználására.); abban az esetben, ha a felek megállapodása vagy nem kötelező szabvány a minőségi átvételre szúrópróbaszerű vizsgálatot ír elő, ennek eredménye alapján a szállított teljes mennyiséget hibásnak vagy hibátlannak kell vélelmezni (A szúrópróba szerint végzett vizsgálat eredményével szemben ellenbizonyításnak van helye. Ilyenkor a szállító köteles a meg nem vizsgált mennyiség hibátlanságának bizonyítására, míg a megrendelő bizonyíthatja a meg nem vizsgált mennyiség hibás voltát. Amennyiben azonban szúrópróbás vizsgálatot kötelező szabvány írja elő, annak eredményével szemben nincs helye ellenbizonyításnak.); ha a megrendelő a mintát előzetesen elfogadta, és a minta alapján szállított dolog minőségi hibás, a szállító felel a hibás teljesítésért