A főkönyvi kivonat alapján nyílik lehetőség a vállalkozás beszámolója mérlegének és eredménykimutatásának elkészítésére.
Átsorolások, számítási módok
Osztalék (részesedés, vezetői prémiumok)
A fenti adatokat a beszámoló összeállításának ebben a szakaszában még csak tervezett adatként kell kezelni, mivel ezek összegének pontos meghatározása és jóváhagyása a tulajdonosok taggyűlési (közgyűlési) jogosítványa. Azonban ezeknek a tételeknek már tervezett összegben – a fő tulajdonosokkal folytatott egyeztetések alapján – a még el nem fogadott beszámolóban is szerepelniük kell. Mind az egyeztetések, mind a tervezett adatok szolgáltatása a vállalkozás vezetésének feladata.
Társasági és osztalékadó
A könyvvezetés előzőek szerinti kiegészített adataiból meg kell határozni a fizetendő (bevallandó) társasági adó összegét, és amennyiben szükséges, az esetleges osztalékadó összegét is. A megállapított (tervezett) adó összegekkel a könyvelés eddigi adatait ki kell egészíteni.
Költségvetéssel kapcsolatos elszámolások
A könyvvezetésben a vállalkozások az adókat, támogatásokat nemenként, fajta szerint mutatják ki, ezen belül pedig általában külön főkönyvi számlán szerepeltetik a fizetendő vagy igénylendő és a pénzügyileg teljesített kötelezettségek, követelések összegét. Azt, hogy az adott adóval vagy támogatással kapcsolatos elszámolások a mérleg eszköz vagy forrásoldalán jelennek-e meg, az dönti el, az összevonás után milyen egyenleget kapunk. Ennek megfelelően az adók és támogatások jogcímenként jelennek meg a mérlegben, vagy a követelések, vagy a kötelezettségek között. Ennek besorolása a számviteli vezetés feladata.
Követelések és kötelezettségek
A mérlegben egyes tételeket meg kell vizsgálni abból a szempontból is, hogy azok lejárata, esedékessége a beszámoló fordulónapjához viszonyítva egy éven belüli, vagy a lejárat azt meghaladja-e. A mérlegnek mind az eszköz, mind pedig a forrásoldalán ugyanis ennek megfelelően kell szerepeltetni ezeket a tételeket, melyek a következők:
– adott kölcsönök,
– értékpapírok,
– részesedések,
– bankbetétek,
– a hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes összegei (például hitelek, kölcsönök, kötvénykibocsátás miatti tartozások).
Konszolidáció miatti áthelyezések
A mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések, az értékpapírok és a kötelezettségek mérlegrészletekben elkülönítetten kell szerepeltetni a kapcsolt vállalkozásokkal, illetve az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni tételek összegeit. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek az anyavállalat, a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás és a társult vállalkozás.
Kiegészítő melléklet
Az éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló, konszolidált éves beszámoló) részét képezi az üzleti év gazdálkodását bemutató számszaki adatokat tartalmazó mérleg és eredménykimutatás mellett az azokat kiegészítő, magyarázó, értékelő kiegészítő melléklet is.
A kiegészítő mellékletben tovább kell részletezni, illetve szöveges magyarázattal kell ellátni minden olyan, a beszámoló mérlegében és/vagy eredménykimutatásában megjelenő adatot, amely vagy nem kellően részletezett, vagy amelynek önálló értelmezésére külön magyarázat nélkül nincs lehetőség. Ilyen, a mérleg vagy eredménykimutatás adatait tovább részletező bemutatás például az egyéb költségek részletezése, a rendkívüli tételek bemutatása stb. A külön magyarázat nélkül önállóan nem értelmezhető mérleg-, vagy eredménykimutatás-adatokra példa az immateriális javak és tárgyi eszközök állományában és értékében bekövetkezett változások bemutatása.
A kiegészítő mellékletben kötelezően be kell mutatni és értékelni kell a mérleg és eredménykimutatás adatai alapján a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetét. Ez részben mutatószámok képzésével, részben pedig a mutatószámok szöveges értékelésével lehetséges. Ilyen mutatószámok lehetnek például a saját és idegen források arányának és összetételének alakulása, az eszközök összetétele és állományának alakulása, a fizetőképesség és likviditási helyzet bemutatása, a jövedelmezőség alakulásának bemutatása.
A kiegészítő melléklet a számviteli törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemeken túlmenően azonban tartalmazhatja mindazokat az adatokat és információkat, amelyeket a vállalkozás menedzsmentje és/vagy tulajdonosai úgy ítélnek meg, hogy azok ismerete hiányában a vállalkozásról kialakítandó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet nem felelne meg maradéktalanul a valóságnak.
A kiegészítő melléklet új tartalmi elemei
A számviteli törvény változása (újrakodifikálása) következtében az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalma az előző évek gyakorlatához képest bővült, abban több kiegészítő, részletező adatot és magyarázatot kell a gazdálkodónak bemutatnia.
Ennek megfelelően
– ismertetni kell a mérlegfordulónap megváltoztatásával összefüggésben a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat (Meg kell adni minden, a törvényben előírtakon túlmenő adatot, információt, amely szükséges a megbízható és valós összkép kialakításához, amennyiben a gazdálkodó úgy ítéli meg, hogy a számviteli törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése ehhez nem elegendő. Indokolni kell a kiegészítő mellékletben, ha a gazdálkodó a beszámoló összeállításakor az előző időszakok gyakorlatától eltérően áttér a mérleg vagy az eredménykimutatás másik változatára.);
– a számviteli politika bemutatása kapcsán ki kell térni a kiegészítő mellékletben az értékvesztések megállapításának szabályai mellett az értékvesztések visszaírásának előírásaira, a terven felüli értékcsökkenés meghatározásán túl a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának számviteli politikában rögzített feltételeire, valamint az eszközök hasznos élettartamának és maradványértéke meghatározásának szabályozására;
– a mérleghez tartozó kiegészítések között – a számviteli törvény változása miatt – ki kell térni a jelentősebb terven felüli értékcsökkenés és a visszaírt terven felüli értékcsökkenés bemutatására és indoklására, az értékvesztések változására és az értékvesztések visszaírásra és azok indoklására, a negatív üzleti vagy cégérték indoklására, ha a leírása 5 évnél hosszabb, az értékhelyesbítések részletes bemutatására, a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveire és módszereire is (Részletesebben kell ismertetni a kiegészítő mellékletben részvénytársaságok esetében a kibocsátott részvényekre vonatkozó információkat, és ki kell térni a kibocsátott átváltoztatható kötvények számára és névértékére is.);
– tartalmaznia kell a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak, a költségek, a ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását (Részletezni kell a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követeléseket és kötelezettségeket anya- és leányvállalatok szerint. Ismertetni kell a saját tőke üzleti éven belüli változásait, a változások okát, és be kell mutatni a lekötött tartalékot – jogcímek szerint megbontva. Mindezeken túlmenően részletezni kell a mérlegen kívüli tételeket, valamint a hátrasorolt eszközöket is be kell mutatni.);
– az eredménykimutatás kapcsán tett kiegészítések között új tartalmi elemet jelent a kiegészítő mellékletben többek között, hogy be kell mutatni az értékesítés nettó árbevételét a létesítő okiratban megjelölt főbb tevékenységek szerinti megbontásban, részletezni kell a támogatási program keretében kapott, folyósított, illetve elszámolt támogatásokat, az értékesítés nettó árbevételéből, az egyéb bevételekből, azt, hogy a rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott bevételekből mennyi a kapcsolt vállalkozásokkal (ezen belül az anya- és leányvállalattal) elszámolt összeg, valamint jogcímek szerint részletezni kell a rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat – amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentős;
– a kiegészítő mellékletben a tájékoztatórész összeállításakor részletesebben ki kell térni többek között azokra a gazdasági társaságokra, amelyek a beszámolót készítő vállalkozásnak leányvállalata, közös vezetésű vállalkozása, társult vállalkozása vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása. Be kell mutatni a beszámolót készítő gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek, igazgatóságának a felügyelőbizottsága tagjainak az üzleti év után járó járandósága összegét, a folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, a kamat és egyéb lényeges feltételeit, a visszafizetett összegeket és a visszafizetés feltételeit, továbbá a gazdasági társaság korábbi, ezen tisztségviselőivel szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség teljes összegét.
A kiegészítő melléklet felépítése
A kiegészítő mellékletnek fő részei célszerűen (de nem kötelezően) a következők:
I. Általános jellegű kiegészítések
II. Specifikus jellegű kiegészítések
II/1. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések
II/2. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
III. Tájékoztató jellegű kiegészítések
IV. Cash flow-kimutatás
Cash flow-kimutatás
Az éves beszámolót készítő gazdálkodónak a kiegészítő melléklet részeként – az üzleti évre vonatkozóan – el kell készítenie legalább a számviteli törvény 7. számú mellékletének megfelelő cash flow-kimutatást, amely – a mérleg (elsősorban a vagyoni helyzet bemutatásához köthető) és az eredménykimutatás (amely az eredmény alakulásának összetevőit ismerteti) mellett fontos kiegészítésként – a gazdálkodó pénzügyi helyzetének bemutatásához nyújt segítséget. A törvényben meghatározott séma – az egységesség és az azonos értékelés megalapozásául – a cash flow-kimutatás szerkezetét és minimális tartalmát jelöli meg, azaz – a gazdálkodó döntésétől függően – a kimutatás további sorokkal bővíthető.
A gazdálkodó a cash flow-kimutatásban – választása szerint – a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni.
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete az éves beszámoló kiegészítő mellékletéhez viszonyítva nem tartalmazza kötelezően a következő elemeket:
– a képzett céltartalékot, illetve felhasználásának összegét jogcímek szerinti részletezésben;
– a követelések értékének alakulását mérlegtételenkénti bontásban (bekerülési érték, értékvesztések);
– a cash flow-kimutatást;
– a részesedési kapcsolatok bemutatását különféle szempontok szerint;
– a jelenlegi és korábbi vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjainak tevékenységükért különféle jogcímeken járó összegeket, vállalt kötelezettségeket;
– minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni;
– az időbeli elhatárolások alakulását;
– a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kiemelt mérlegtételek részletezését;
– a saját tőke alakulását és részletezését;
– a társasági adó alapját módosító tételeket;
– az értékvesztések állományának alakulását mérlegtételenkénti bontásban;
– az árbevétel összetételének, exporttámogatásokkal kapcsolatos költségek bemutatását, valamint
– a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kiemelt eredménykimutatás tételek részletezését.
Üzleti jelentés
Az Szvt. változása az üzleti jelentést is érinti. Az idei év kezdetétől készítőinek köre, jelentősége, célja és szerepe nem változik, de az üzleti jelentés
– egyrészt már nem része az éves beszámolónak, de ettől függetlenül el kell készíteni,
– másrészt új kötelező tartalmi elemekkel bővül a törvény megváltozott előírásai miatt.
Az üzleti jelentésnek a fentiek alapján tartalmaznia kell az Szvt. által meghatározott kötelező tételeket, ezenfelül a vállalkozó – saját döntése szerint – további tartalmi elemeket is bemutathat.
A kötelező tartalom bővülése két jelentős témakört érint, nevezetesen be kell mutatni
– a vállalkozó várható fejlődését, továbbá környezete előrelátható változásait, továbbá
– a vállalkozó környezetvédelemhez fűződő kapcsolatát, kötelezettségeit és azok teljesülését.
A várható fejlődésre vonatkozó információk részben a vállalkozó gazdasági környezete ismert és várható alakulását, részben pedig magának a vállalkozó belső döntéseinek, elképzeléseinek várható hatását mutathatják be az érdekelteknek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozó bemutatja azt a gazdasági közeget, amelyben működik, kitérve a mérlegkészítéskor megismert jövőbeni változásokra is.
Az új előírások értelmében az üzleti jelentés meghatározó részét képezik a környezetvédelemmel kapcsolatos előírások, ezért be kell mutatni például a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét és a környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét, a környezetvédelem területén az elmúlt üzleti évben (években) történt és a jövőben várható fejlesztéseket, valamint az ezzel összefüggő támogatásokat, a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását stb.
Végül ugyancsak új elem a bejelentett telephelyek bemutatása az üzleti jelentésben.