Illetékalap-kedvezmény
Az It. az uniós csatlakozást követően tartalmazza majd az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezményére vonatkozó szabályokat, és ezzel összefüggésben az értelmező rendelkezések között meghatározza az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó, továbbá a vállalkozói vagyon fogalmát is.
Az úgynevezett illetékalap-kedvezményt a magánszemély örökös, illetve a magánszemély megajándékozott veheti igénybe akkor, ha az örökhagyó (ajándékozó) az illetékkiszabást tartalmazó fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított legalább három évig egyéni vállalkozóként (egyéni vállalkozói igazolvánnyal) tevékenykedett. A kedvezmény igénybevételére a kisvállalkozó kizárólag üzleti célokat szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése, valamint az ilyen vagyonnak a vállalkozás megszüntetésére tekintettel történt, a megszűnést követő három hónapon belüli ajándékozása esetén van lehetőség.
Öröklés
A kedvezményt öröklésnél akkor lehet igénybe venni, ha a túlélő házastárs, illetve túlélő házastárs hiányában vagy annak egyetértésével a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson előzetes nyilatkozatot tesz arról, hogy folytatja az elhunyt kisvállalkozását. A nyilatkozatot a közjegyző jegyzőkönyvbe foglalja, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva megküldi az illetékhivatalnak. Az illetékhivatal a nyilatkozatot tevő örököst a fizetési meghagyás meghozatala előtt határidő megjelölésével felhívja az egyéni vállalkozói igazolvány bemutatására.
Ajándékozás
A kisvállalkozói vagyon ajándékozásakor a kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az ajándékozási illetékről szóló fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az ajándékozó a kisvállalkozásának megszűnéséről, a magánszemély megajándékozott pedig a kisvállalkozás folytatásáról nyilatkozzon az illetékhivatalnál. Az együttes nyilatkozatban fel kell tüntetni azt a napot, amelyen az ajándékozó az egyéni vállalkozói igazolványát visszaadta, illetve amelyen azt a körzetközponti jegyző visszavonta, továbbá a magánszemély megajándékozott egyéni vállalkozói igazolványát kiállító körzetközponti okmányirodát, a vállalkozói igazolvány számát, kiállításának időpontját, valamint a vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenységi kört (köröket) és a vállalkozó székhelyét.
Igazolások
A vagyonszerző a kedvezmény igénybevételének feltételeit legkésőbb a határidő elteltét (azaz a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napját) követő 15 napon belül köteles igazolni az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyző által illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítvánnyal.
A kedvezmény mértéke
Házastárs öröklése
Ha a kisvállalkozást a vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezetét megszerző házastárs folytatja, akkor a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 50 százalékkal, de legfeljebb 5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
Egyéb örökös
Amennyiben a kisvállalkozást a vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző más magánszemély örökös folytatja, akkor a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
Vagyonszerzés ajándékozással
Ha a vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerző magánszemély folytatja a kisvállalkozást, akkor a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő ajándékozási illeték alapját 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
Illetékfizetés az általános szabályok szerint
A kisvállalkozást nem folytató más örökös, haszonélvező, valamint megajándékozott az illetékalap-kedvezményre nem jogosult. Az említettek illetékfizetési kötelezettségét az It. 15. §-ának rendelkezései szerint kell megállapítani, azaz ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak az It. 72. §-a szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.
A fentieket kell alkalmazni akkor is, ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát.
A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját a fentiekben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat öröklése vagy ingyenes alapítása mentes az illeték alól, avagy nem tárgya az öröklési, ajándékozási illetéknek.
A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott (átszállt), vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak az It. 72. §-a szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
A vagyoni értékű jogok értéke
A vagyoni értékű jogok egyévi értéke az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad része.
A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek az alábbiakban meghatározott életkor szerinti többszörösét.
Amennyiben a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, ha 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.
Ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, az előzőekben megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó.
Amennyiben a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a számítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik.
Ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed ki, a számításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó.
A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egyévi érték ötszöröse – kivéve ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed ki.
Szankció
Amennyiben a vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezetét megszerző túlélő házastárs, a vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző más magánszemély örökös, illetőleg a vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozással megszerző magánszemély az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított 3 éves időtartam letelte előtt elháríthatatlan külső ok hiányában szünteti meg az egyéni kisvállalkozást, az általa igénybe vett illetékkedvezmény összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.
Értelmezések
Azzal, hogy az It. külön szabályozza az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklésével, illetve ajándékozásával kapcsolatos kedvezményeket, szükségessé vált új értelmezéseket – így az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó, valamint a vállalkozói vagyon fogalmát – beépíteni a törvénybe.
Egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó
Egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó az az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, akinél az éves összes foglalkoztatotti létszám az 50 főt nem éri el, és az éves nettó árbevétel legfeljebb 700 millió forint.
Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegzésével, majd az így kapott összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén pedig lefelé kerekítve kell meghatározni.
Vállalkozói vagyon
Vállalkozói vagyon minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termőföld, telek, épület, egyéb építmény), ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó kizárólag az egyéni vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősül ugyanakkor vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog.
Cégeljárás
Az illetékmértékek és összegek változása csupán az egyes cégeljárásokat érinti.
A cégbejegyzés illetéke
Az uniós csatlakozással az illetékmértékek a jelenlegi 2 százalékról 1 százalékra csökkennek, azonban az illeték minimumösszege jogi személyeknél 20 000 forinttal, a jogi személyiség nélküli cégek és egyéb társaságok esetén pedig 10 000 forinttal emelkedik.
A fentiek alapján a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítő okiratban, a társasági szerződésben, az alapító okiratban, illetve az alapszabályban megállapított vagyon – azaz a jegyzett tőke – értéke után
– jogi személy esetében 1 százalék, de legalább 80 000 forint és legfeljebb 600 000 forint, míg
– a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve az előzőekben meghatározottak alá nem tartozó egyéb cég esetén 1 százalék, de legalább 30 000 forint, legfeljebb 200 000 forint lesz.
A vagyonváltozás bejegyzésének illetéke
A cég vagyonának – azaz a jegyzett tőkéjének – növelése, illetve felemelése esetében az 1 százalékos mértékű illetéket a vagyon (jegyzett tőke) növekedésének összege után kell kiszámítani, azzal, hogy az illeték mértéke legalább 15 000 forint, jogi személyek esetében legfeljebb 600 000 forint, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező és az egyéb cégek esetében pedig legfeljebb 200 000 forint.
Továbbra is változatlan marad az a szabály, hogy az előzőekben felsorolt illetékek magukban foglalják az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.
|
Az öröklési illeték mértéke |
||
|
Csoport |
Az illeték általános mértéke |
Lakás- tulajdon-szerzés illetékének mértéke |
|
I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.) |
11% |
2,5% |
|
II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére |
15% |
4% |
|
III. Minden más örökös terhére |
21% |
5% |
|
Az ajándékozási illeték mértéke |
||
|
I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.) |
11% |
5% |
|
II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére |
15% |
8% |
|
III. Minden más megajándékozott terhére |
21% |
10% |