Színlelt szerződések

a szerződő felek mást mutatnak a külvilágnak, mint a valódi akaratuk, elég, ha csak a külföldiekkel kapcsolatos zsebszerződésekre gondolunk.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 205. §-a szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Az akarat és annak kifejezése az esetek többségében adekvát egymásnak, vagyis a felek által egymás, illetve a külvilág felé kinyilvánított akarata megegyezik a valódi szerződési szándékkal. Előfordul azonban, hogy valaki mást mond, mint amit gondol, s a szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozata nem tükrözi a valódi akaratát.

Tévedés, megtévesztés, fenyegetés

Az úgynevezett akarathibás szerződések egyik csoportját azok az ügyletek képezik, ahol legalább az egyik fél tévedésben van, vagyis valójában nincs tisztában azzal, hogy nem olyan szerződést kötött meg, mint amilyet akart. A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés miatti akarathiba megtámadhatóvá teszi a szerződést. A sikeres megtámadás az ügylet érvénytelenségét eredményezi. A Ptk. szerint, aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást.

Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja.

Megtámadhatja a szerződési nyilatkozatot az is, akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére. Ez irányadó akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(Az ingyenes szerződést tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés címén akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.)

Színlelés

Az akarathibák másik csoportját adják az úgynevezett színlelt szerződések. Itt azonban a felek között összhang van mind az akaratot, mind a célzott joghatást, mind az akarat kinyilvánítását illetően. A színlelésnél a felek kölcsönösen úgy tesznek, mintha szerződést kötöttek volna, noha valójában egyikük akarata sem irányult szerződéskötésre. A bírósági gyakorlat egyértelmű abban a kérdésben, hogy nem állapítható meg a szerződés színlelt jellege, ha több szerződő fél közül akár csak az egyik fél akarata is az adott szerződés megkötésére irányul.

A színlelés mindig kétoldalú, tudatos magatartás, amikor a felek közös akarata arra irányul, hogy azt a szerződést, amely jognyilatkozataik alapján keletkezik, ne kössék meg. Az egyoldalú színlelés a szerződés érvénytelensége és értelmezése szempontjából közömbös.

Palástolás

A színlelés másik esete, amikor a felek akarata szerződéskötésre irányul ugyan, de a felek valójában más szerződést kötöttek, mint amire a jognyilatkozataik vonatkoznak. Ilyenkor a felek azért színlelnek egy bizonyos tartalmú szerződést, hogy ezzel leplezzék azt a jogügyletet, amelyet valójában megkötöttek. A színlelt szerződés leggyakrabban az ügylet valódi jogcímét palástolja (például munkaszerződés helyett vállalkozási vagy megbízási szerződés), de leplezheti a szerződés valódi tartalmát, akár a szerződést kötő feleket is.

Rejtett indok, titkos fenntartás

Akarathibás a szerződés akkor is, ha a feleket valamilyen rejtett indok indította a szerződéskötésre, illetve ha a szerződésben foglaltakon túl a felek valamilyen titkos fenntartással éltek. A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös.

Színlelt vételár

Főképp adózási és illetékfizetési megfontolásokból a szerződő felek előszeretettel élnek azzal a fogással, hogy az ellenszolgáltatást a valóságosnál alacsonyabb összegben tüntetik fel a szerződésükben, például az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződésben a vételárat. Az ilyen színlelt szerződés – figyelemmel arra, hogy a Ptk. 207. §-ának (4) bekezdése szerint a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös – érvényes ugyan, de a szerződés teljesítése során a vevő a teljes vételárral (vagyis az eltitkolt vételárrésszel is) tartozik.

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából Színlelt szerződésnek minősül, s e szerint kell megítélni azt a "kölcsönszerződést", amelyben a hitelező nem pénz vagy helyettesíthető más dolog, hanem váltó átadására, az adós pedig pénz visszafizetésére vállal kötelezettséget (BH 1997/408. számú jogeset). * A túlmunkára vonatkozó szabályokat megszegi, aki – e szabályok megkerülése végett – színlelt megbízási szerződést köt (BH 1997/99. számú jogeset). * Ha a lízingbevevő a teljes lízingdíjat még a lízingtárgy átadása előtt kifizeti, lízingszerződésről nem lehet beszélni. Pénzügyi lízing esetén hitelnyújtásról van szó, ha erre nem kerül sor, akkor színlelt szerződés miatt a semmisség következményeit kell alkalmazni (BH 1994/97. számú jogeset). * Érvénytelen az a megállapodás, amely olyan személyt tüntet fel feltalálóként, aki a találmány megalkotásában nem vesz részt. Ha azonban a felek akarata nem a feltalálói minőség elismerésére, hanem egyéb tevékenység vagyoni ellenértéknek kikötésére irányult, a szerződés színlelt, és azt a leplezett szerződés alapján kell megítélni (BH 1988/307. számú jogeset). * Az úgynevezett piramiselv alapján működtetett szerencsejáték – mint a jó erkölcsbe ütköző és színlelt szerződéseken alapuló játékforma – az alapjául szolgáló szerződések semmissége folytán az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét vonja maga után (BH 2000/215. számú jogeset). * A bankkölcsönszerződés nincs alakisághoz kötve, ezért – ha a szerződést kötő felek bankhitelre vonatkozó színlelt szerződése valójában bankkölcsönszerződést leplez – az írásba foglalás hiánya miatt a szerződést nem lehet érvénytelennek minősíteni (BH 1998/144. számú jogeset). * Az ingatlanátruházási szerződés érvénytelenségét önmagában azon az alapon, hogy az az ellenszolgáltatást nem a felek valóságos akaratának megfelelően tünteti fel, nem lehet megállapítani. Ha valamelyik fél az ilyen szerződés semmisségére annak színlelt volta miatt hivatkozik, a szerződést a leplezett szerződés alapján lehet megítélni (BH 1997/593. jogeset). * A tudatos akarathiányra nem a szerződés megtámadására, hanem a titkos fenntartással vagy rejtett indokokkal kötött szerződésekre vonatkozó, valamint a színlelt szerződésekre vonatkozó szabályok az irányadóak (BH 2001/234. számú jogeset). * A szerződés "színlelt" volta és ennek semmisségi következménye csak abban az esetben állapítható meg, ha mindkét szerződő fél akarata a jogviszonyukban egy másik szerződés rendelkezéseinek érvényesülésére vonatkozott (BH 1998/292. számú jogeset).

A színlelés jogkövetkezményei

A Ptk. szerint a színlelt szerződés semmis, ami annyit jelent, hogy úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. A színlelés miatti érvénytelenségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat. Amennyiben a színlelt szerződés alapján változások állottak be, a szerződéskötés előtti eredeti állapotot kell helyreállítani.

A palástolt szerződés érvényessége

Amennyiben a színlelt szerződés más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Ebben az esetben arról van szó, hogy a jog nem a jognyilatkozat, hanem a felek valódi akarata alapján rendezi a szerződéses jogviszonyt. A színlelt szerződés így éppen azt a joghatást váltja ki, amit a felek a színleléssel el akartak kerülni. Gyakori ugyanis, hogy például az elővásárlási jog meghiúsítása végett ajándékozásnak tüntetik fel az adásvételi szerződést.

Ez persze nem feltétlenül jelenti, hogy a palástolt szerződés minden esetben érvényes. A színlelt szerződéssel leplezett szerződésnek ugyanis mind tartalmilag, mind formailag meg kell felelnie a szerződésekre vonatkozó általános, illetve az adott szerződéstípusra vonatkozó speciális szabályoknak.

Minthogy a színlelt ügyletek gyakran ingatlanra vonatkozó szerződéseket palástolnak, érdemes áttekintenünk a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú polgári elvi döntésében foglaltakat. E szerint az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges – és egyben elegendő –, ha a szerződésről készült okirat tartalmából a felek személye mellett kitűnik az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk, továbbá ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható. Egyéb kérdésben létrejött megállapodás írásba foglalásának elmaradása a szerződés érvényességét nem érinti még akkor sem, ha az ebben való megállapodást bármelyik fél lényegesnek minősítette is. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló megállapodásukat a felek olyan színlelt szerződéssel leplezik, amelynek írásba foglalt tartalmához az ingatlan tulajdonjogának átruházása ugyancsak hozzátartozik, ebben az esetben a leplezett szerződést nem teszi érvénytelenné egymagában az, hogy a szerződésről készült okirat a tulajdonjog átruházásának jogcímét, illetőleg az ellenszolgáltatást nem a felek valóságos akaratának megfelelően tünteti fel. Ha azonban a színleges írásbeli szerződésből nem tűnik ki az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szándék, a leplezett szerződés érvénytelen a tulajdonjog átruházására vonatkozó akaratnyilvánítás írásba foglalásának hiánya miatt.

Amennyiben a palástolt szerződés is érvénytelen, úgy ismét csak az ügyletkötést megelőző eredeti állapotot kell helyreállítani.

Fedezetelvonás

Gyakran előfordul, hogy valaki színlelt ügyletekkel próbálja elvonni a vagyonát a hitelezői igényérvényesítés elől. A fedezetelvonó szerződés a hitelezővel szemben hatálytalan. Ez azonban csak az érvényes szerződésekre vonatkozik. Amennyiben az a szerződés, amellyel a fedezetet elvonták, színlelt volt, nem a hatálytalanság, hanem az érvénytelenség megállapításának van helye. A kettő közti különbség abban áll, hogy az érvényes fedezetelvonó szerződés csak a hitelező szempontjából nem bír jelentőséggel, de egyébként létezik, a színlelt fedezetelvonó szerződés nemcsak a hitelező, hanem bárki más számára sem "létezik", minthogy semmis. Az első esetben az elvont vagyonnak új tulajdonosa van, aki viszont köteles tűrni, hogy a korábbi tulajdonos hitelezője a vagyonra végrehajtást vezessen. A második esetben a vagyon nem száll át a színlelt szerződésben szereplő "új tulajdonosra", hanem az adós tulajdonában marad.

Kártérítés

A színlelt szerződést kötő feleknek természetesen meg kell téríteniük mindazt a kárt, amely a színlelésből származott. Aki ugyanis jóhiszeműen bízott valamely érvénytelen szerződés fennálltában, a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti a felektől, akik egyetemlegesen felelnek a károsulttal szemben: a károsult bármelyiküktől a teljes kár megtérítését követelheti.

Büntetőjogi következmények

A színlelt ügyletek megkötése adott esetben bűncselekményt is megvalósíthat. Az egyik jellemző bűncselekménynél, a csalásnál a színlelt szerződés nem elkövetési magatartás, de egyik módja lehet annak, hogy valaki a sértettet megtévessze. (A Büntető Törvénykönyv [Btk.] szerint aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.) Idesorolható még tipikusan a hitelezési csalás ("Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.), az adó- és társadalombiztosítási csalás ("Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tényt [adatot] a hatóság, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában a magánnyugdíjpénztár előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."), illetve a magánokirat-hamisítás ("Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."), továbbá az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása ("A részvénytársaság, illetőleg a korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője, aki az alaptőkét, illetve a törzstőkét részben vagy egészben jogtalanul elvonja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.").

A csődbűntettnél a törvény már önmagában a színlelt szerződés megkötését bünteti, amikor a színlelt ügylet létrehozását a bűncselekmény elkövetési magatartásaként szabályozza. ["Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, b) színlelt ügyletet köt, vagy kétes követelést ismer el, c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja, d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelezői kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."]

Bizonyítási nehézségek

A szerződés színlelt jellegét az köteles bizonyítani, aki erre hivatkozik. A színlelés lényege éppen abban áll, hogy a szerződő felek mást mutatnak a külvilág számára, mint amit valójában akarnak. Éppen ezért a szerződések színlelt voltának bizonyítása a gyakorlatban igen nehéz, hiszen a felek valódi akaratára legfeljebb a körülményekből lehet következtetni, hiszen senki sem lát bele a másik fejébe, legfeljebb akkor, ha valamelyik fél mások előtt véletlenül elszólja magát. Gyakran úgy derül fény egy-egy színlelt szerződésre, hogy a felek között jogvita támad a színlelt szerződéssel palástolt megállapodás teljesítése során.

Gentlemen's agreement

Bizonyítási nehézségek nemcsak a színlelt jelleggel kapcsolatban merülhetnek fel. A felek egymás közötti viszonyában sem mindegy, hogyan lehet rekonstruálni a felek valódi akaratát.

Mindenkinek, aki színlelt szerződésre adja a fejét, tudnia kell, hogy a színlelt ügyleteket alapvetően a felek egymás iránti határtalan bizalma működteti, minthogy egyfajta "úriemberek közötti megállapodásról" van szó, ahol a valódi akaratból folyó kötelezettségek betartása leginkább az adott szó kérdése. Egy fedezetelvonó célzattal létrejött színlelt adásvétel ugyanis a feleken kívül mindenki számára érvényes ügyletnek tűnik, s elvileg senki sem akadályozhatná meg az új "tulajdonost", hogy valóban tulajdonosként viselkedjen.

Igen kényes helyzet alakulhat ki akkor is, ha a színlelt szerződéssel palástolt megállapodás sem érvényes, s az ügylet semmisségének megállapítása miatt helyre kell állítani a felek közötti eredeti állapotot.

Sokszor nehéz a palástolt szerződés tartalmának megállapítása is, hiszen a felek mást írtak a szerződésükbe, mint amiben megállapodtak. Az érvényesnek minősülő palástolt szerződésre alapozott igényérvényesítés éppen ezért gyakran lehetetlen.

Földes ügyek Szeptember közepére jócskán összekeveredtek a zsebszerződéses és a legálisan birtokolt földek állami felvásárlási akcióival kapcsolatos számok. Míg az agrártárca szakértői egyetlenegy felderített zsebszerződésről tudtak, addig a kormány ülését követően a szóvivő már ezer ügyről beszélt. A két szám közötti óriási különbség nem véletlen, utal arra: a kormányzati szándék, bár támogatandó, az érintettek körében nem aratott osztatlan sikert. * Ez év június 28-tól szeptember közepéig – lapzártánkig – összesen 986 hívás futott be a tárca zöldszámára földügyekben, ebből 437 volt értékelhető, s ezen belül zsebszerződésekkel kapcsolatban 254 anonim érdeklődő kért felvilágosítást. * A másik "földes ügy", a legálisan birtokolt földek felajánlása az államnak viszont már nagyobb érdeklődést váltott ki: a meghirdetést követő egy hét alatt 578-an ajánlottak fel kisebb-nagyobb földterületet megvételre. Ez az akció azonban elkülöníthető a zsebszerződéses ügyektől. u A Nemzeti Földalap létrehozására, működtetésére 5 milliárd forintot különített el a költségvetés. Ám a földalapról szóló törvény szeptember végére sem került a parlament elé, így a keret felhasználása is megkérdőjeleződött ez évben. A keretből 3 milliárdot fordítanának földvásárlásra, 1,5 milliárd forintot szán a kormány az ingatlan-nyilvántartás fejlesztésére és félmilliárdot külsős jogászokra, ügyvédekre. * Utóbbiaknak azonban nagy jártasságot kell mutatniuk az ingatlanszabályozás terén, ugyanis feladatuk tanácsot adni a zsebszerződésekből szabadulni vágyó gazdáknak, majd levezényelni a felajánlott földek állami megvételét. A zsebszerződések többségét nyilván fifikás jogászok – az utóbbi hét-nyolc évben hatályos magyar jogszabályok adta lehetőségeket, kiskapukat kihasználva – készítették elő. Így a szerződések többsége akár legálisnak is minősülhet majd, még akkor is, ha a föld – a hatályos földjogi szabályok szerint – jelenleg nem kerülhet külföldi természetes és jogi, illetve magyar jogi személyek tulajdonába. * Kiskapuk * A használt kiskapuk között a legelterjedtebb a haszonbérleti szerződés, amely "mögött" általában fellelhetőek különféle biztonsági megállapodások is, annak ellenére, hogy a hatályos földtörvény biztosítja az elővételi jogot a haszonbérlők számára. Másik csoportba sorolhatóak a haszonélvezetre vonatkozó szerződések, bár nehéz értelmezni, hogy egy gazdasági társaság miként élvezheti hasznát egy földnek élete végéig. Ezt a jogi kiskaput egyébként a múlt év végéig használhatták a spekulánsok, januártól ugyanis a jogszabályok nem teszik lehetővé termőföldingatlanra ilyen jogok kiterjesztését. A 2001 előtt kötött haszonélvezeti szerződéseket viszont a kormány a földtörvény módosításában 2004. december 31-i határidővel szeretné semmisnek nyilváníttatni. Kérdés, hogy e döntés megfelel-e az Alkotmánynak. A végrendeleteken belül "elintézett" örökösödés – bár sokan próbálkoznak vele – már 1994, a földtörvény hatálybalépése óta nem járható út, ugyanis a törvény tiltja a külföldiek ilyetén termőföldszerzését. A jogászok által jól körbejárt zsebszerződések többsége, úgy tűnik, nem lesz támadható, illetve a zsebszerződést kötő eredeti tulajdonosok számára nem túl vonzó az a büntetlenség, amelyet a kormányfő ígért számukra a nyár közepén. Vélhetően sokan félnek a jogi bonyodalmaktól, illetve attól, hogy végül hoppon maradhatnak. Hiába venné meg ugyanis tőlük az állam a földet, nem biztos, hogy kapnának annyit, amennyiből ki tudnák fizetni a vevőt, aki vélhetően nemcsak a vételárat követelné, hanem az elmaradt hasznának egy részét is. Nem szólva arról, hogy a tulajdonos miután eladta az államnak a földjét, s kifizette korábbi vevőjét, föld és pénz nélkül maradna. (o. h. gy.