KISADÓK

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 43. számában (2001. november 1.)
Az adókról általában mindenkinek a személyi jövedelemadó, a társasági adó, illetve az általános forgalmi adó jut az eszébe. Ha azonban áttekintjük a vállalkozásokat sújtó közterheket, elcsodálkozhatunk azon, hányféle módon járulunk hozzá az állami költségvetés bevételeihez. Az államok hagyományos módon igen leleményesek az adóztatási módok kiagyalása terén. Tematikus összeállításunkban a gyűjtőnéven kisadóknak hívott közterheket vesszük sorra. Foglalkozunk a munkaadói és a munkavállalói járulékkal, a rehabilitációs hozzájárulással, a fogyasztási adóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a kulturális járulékkal, a turisztikai hozzájárulással, a szakképzési hozzájárulással. Szót ejtünk a hozzájuk kapcsolódó támogatási lehetőségekről is.

Munkaadói járulék

Munkaadói járulékot minden munkáltatónak fizetnie kell. Munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, amely/aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván. Munkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és ügyészségi szolgálati viszonyt, a bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyát kell érteni.

Egyidejűleg több munkaviszony – így főállás, másodállás, mellékállás és részmunkaidős állások – után is fennállhat egyszerre a járulékfizetési kötelezettség.

A munkaadói járulék a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos befizetési kötelezettség, s költségként elszámolható.

A munkaadói járulék mértéke

A munkaadói járulék mértéke 1995. I. 1-jétől 1995. XII. 31-ig 4,2 százalék, 1996. I. 1-jétől 1998. I. 31-ig 4,2 százalék, illetve 4,5 százalék (A kétféle adómérték közül a 4,5 százalék a csődtörvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekre, a 4,2 százalék pedig a csődtörvény hatálya alá nem tartozó szervezetekre vonatkozott.), 1998. 2. 1-jétől 1998. 6. 30-ig 4,2 százalék, 1998. 7. 1-jétől 1998. 12. 31-ig 4 százalék volt, 1999. 1. 1-jétől pedig 3 százalék.

A munkaadói járulék alapja

1991. július 1-jétől 1996. december 31-ig a munkaviszonyból származó bruttó kereset, 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig a munkavállaló részére adott munkaviszonyból származó társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség alá eső kifizetés [1975. évi II. tv. 103/A § (1)–(2) bek.], 1998. január 1-jétől 1998. december 31-ig a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség alá eső jövedelem (1997. évi LXXX. tv. 20. §), 1999. január 1-jétől 2000. december 31-ig a munkaadó által a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, továbbá a személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka volt a munkaadói járulék alapja. 2001. január 1-jétől 2001. augusztus 17-éig a munkaadó által a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, továbbá a személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás – kivéve a reprezentáció címén nyújtott természetbeni juttatást –, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka minősült a járulék alapjának.

2001. augusztus 17-étől (vagy visszamenőlegesen 2001. január 1-jétől) a munkaadó által a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás [kivéve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást], étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka tekintendő a járulékalapnak.

Az évközi változás a reprezentációra vonatkozó adózási szabályok módosításával függ össze. Az szja-törvény már említett 69. §-ának (10) bekezdése meghatározza a reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát, amit korábban a jövedelemadó-törvényben nem találhattunk. A változás gyakorlatilag nem érinti a fizetési kötelezettséget, a reprezentáció és az üzleti ajándék után nem kell munkaadói járulékot fizetni.

Munkabér, illetmény

A munkabér, illetmény fogalmát a KSH munkaügyi statisztikai fogalmak módszertani segédlete határozza meg. Idetartozik pl. az alapbér, a törzsbér, a prémium, a 13. havi fizetés, a kiegészítő fizetések (szabadság idejére, munkaszüneti napokra, állásidőre fizetett bér), a jutalom, illetve az egyéb bérek (pl. felmondási időre járó munkabér).

Étkezési, üdülési hozzájárulás

A törvény külön említi az étkezési hozzájárulást és az üdülési hozzájárulást. E tekintetben is a személyijövedelemadó-köteles étkeztetési hozzájárulást és üdülési hozzájárulást terheli munkaadói járulék. Ez azt jelenti, hogy ha a munkaadó az étkezési és az üdülési hozzájárulást nem természetbeni juttatás formájában, hanem pénzben adja, az ily módon kifizetett összeg munkaadóijárulék-alapot képez. Az étkezési és az üdülési hozzájárulásnak az a része, amelyet adómentes természetbeni juttatás keretében nyújt a munkáltató, nem része a járulék alapjának. Az adómentesen adható mértéket meghaladó rész után azonban már meg kell fizetni a járulékot.

Költségtérítés, biztosítási díj

A KSH már említett kiadványa szerint a költségtérítés nem tartozik a kereset fogalmába, az szja-köteles életbiztosítást pedig nem nevesíti. Ebből az következik, hogy sem a költségtérítés, sem az életbiztosítás átvállalt díja nem képezi alapját a munkaadói járuléknak.

Bevallás, befizetés

A munkaadói járulékot havonta kell fizetni, a tárgyhót követő hónap 20-áig. A járulékot a költségvetéssel szembeni kötelezettségek bevallásában kell szerepeltetni, így a havi bevallóknak havonta a 01-es, a negyedéves bevallóknak a 02-es, az éves bevallóknak a 03-as bevallásban. (Az éves bevallás beadási határideje február 15.)

A külföldi állam Magyarországon működő diplomáciai, illetőleg konzuli képviselete, továbbá nemzetközi szervezet vagy külföldön bejegyzett alapítvány magyarországi képviselete közvetlenül a Munkaerő-piaci Alap számlájára fizeti be az általa megállapított munkaadói járulékot.

Munkavállalói járulék

A munkavállalói járulék a munkavállalót terheli, de nem vonatkozik arra a munkavállalóra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy egyébként arra jogosulttá vált. (Öregségi nyugdíjra jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével – elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban részesül.)

A munkavállalói járulék alapja, mértéke

A munkavállalói járulék alapja a munkaviszony alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset). A munkavállalói járulék mértéke 1994. január 1-jétől 1,5 százalék.

Munkaviszony

Munkaviszonynak számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírósági és ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, valamint a szolgálati viszony a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél.

Egyidejűleg több munkaviszony után is fennállhat egyszerre a munkavállalóijárulék-fizetési kötelezettség.

Munkaviszonyból származó kereset

A munkaviszonyból származó kereset összetevői: alapbér, törzsbér, prémium, 13. havi fizetés, kiegészítő fizetések, jutalom, egyéb bérek. Nem minősül keresetnek – többek között –, így nem képezi a munkavállalói járulék alapját: a betegszabadságra kifizetett összeg, a táppénz, a segély, a végkielégítés, a jubileumi jutalom, költségtérítések, tiszteletdíj, munkabérelőleg.

Bevallás, befizetés

A munkavállalói járulékot a kifizetőnek kell levonnia, s a levont összeget a tárgyhót követő hó 20-áig befizetnie.

A járulékot a költségvetéssel szembeni kötelezettségek bevallásában kell szerepeltetni, így a havi bevallóknak havonta a 01-es, a negyedéves bevallóknak a 02-es, az éves bevallóknak a 03-as bevallásban. (Az éves bevallás beadási határideje február 15.)

A külföldi állam Magyarországon működő diplomáciai, illetőleg konzuli képviselete, továbbá nemzetközi szervezet vagy külföldön bejegyzett alapítvány magyarországi képviselete az általa megállapított és levont munkavállalói járulékot közvetlenül a Munkaerő-piaci Alap számlájára fizeti be.

Fogyasztási adó

A költségvetési bevételek elérésére, valamint egyes javak fogyasztásának befolyásolására megalkotott fogyasztási adóról az 1991. évi LXXVIII. törvény rendelkezik. A fogyasztási adó egyfázisú adó, megfizetésére az a termelő, a termeltető, a felvásárló, az importáló jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, egyéni vállalkozó kötelezett, aki saját nevében és felelősségére belföldön termékértékesítést végez. Fogyasztási adót kell fizetnie a nem egyéni vállalkozó magánszemélynek is, ha rendszeresen vagy üzletszerűen végez termékértékesítést.

Fogyasztási adót az adóköteles termék belföldi értékesítése, illetve importálása esetén kell fizetni. Adómentes a rendeltetésszerűen használt termék belföldi újraértékesítése, a fogyasztásiadó-köteles termékek termelési célú felhasználása, valamint a használt termékek belföldi értékesítése.

A termelő a saját előállítású termék után, a termeltető a bérmunka keretében termeltetett termék után, a felvásárló a nem adóalanytól történő felvásárlás esetén, az importáló az importált termék után köteles megfizetni az adót.

A fogyasztási adó tárgya

Fogyasztási adót a nem ezüst nemesfémből készült termék, a nemeskőből készült ékszer, a csiszolt nemeskövek, nem ezüst nemesfém egyéb ékszerek és nem ezüst nemesfém termék és ékszeralkatrész, a személygépkocsi, valamint a pörkölt kávé és valódikávé-kivonat után kell fizetni. 1998-ig fogyasztásiadó-köteles termék volt még az ásványolaj, a dohánytermék, valamint az alkoholtartalmú ital (ideértve a sört, a tömény szeszt, a szeszes italt, a pezsgőt és a köztes alkoholterméket) is. 2000. augusztus 1-jétől került ki a fogyasztási adó hatálya alól az olyan szőlőbor, amelynél az alkoholtartalom kizárólag erjedés útján keletkezett. Ezek a termékek átkerültek a fogyasztásiadó-törvény hatálya alól a jövedékiadó-törvény hatálya alá. 1997-et megelőzően fogyasztási adót kellett fizetni a játékkártyára, a fűszerpaprikára, a csokoládéra, a rágógumira és a kozmetikumra is.

Az adóztatott termékek körét 1998-ig az Ipari Termékek Jegyzéke 1994. szeptember 15-én érvényes besorolási rendje, 1999-ben a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. január 1-jén érvényes besorolási rendje alapján, 2000. január 1-jétől pedig a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. június 30-ai állapota szerint határozza meg a törvény.

Az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges fogalmak

Importálás

Importálásnak minősül a terméknek vámkezeléssel, vámkedvezményes eljárással történő behozatala, a termék jogellenes bejuttatása, ideiglenes behozatalban vámkezelt termék esetében az elszámolási kötelezettség elmulasztása, valamint az is, ha az exportált terméket változatlan állapotban visszahozzák. Import esetén az adófizetési kötelezettség nemcsak az adóalanynál keletkezik, hanem a magánszemélynél (utas, turista) is, ha terméket hoz be az országba. Nem minősül importálásnak a kiviteli előjegyzésben vámkezelt és visszahozott termék, a kiviteli előjegyzésben vámkezelt és külföldre kivitt termékből kint bérmunkában előállított termék behozatala. A termékimport közül adómentes a jogszabály szerinti kedvezmény mértékéig az utas- és ajándékforgalmi vámkedvezményben részesülő termékimport, valamint az, amelyre jogszabály vámmentességet biztosít. Nem adómentes azonban a származási ország részére biztosított, a pénzügyi elszámolás módjához fűződő, a meghatározott értékösszeg erejéig adott, a vámhatóság által saját hatáskörben engedélyezett, és a hazatelepülők, a külföldön keresőtevékenység vagy tanulmányok folytatása céljából fenntartott második lakást megszüntetők ideiglenes kivitelben vámkezelt terméken kívüli termékbehozatalához kapcsolódó termékimport. Ugyanígy adóköteles a gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként vagy a gazdasági társaság devizaszámláján tartott pénzbeli hozzájárulás terhére behozott termék utáni, valamint az alapítvány részére biztosított vámmentességen alapuló termékimport. Fogyasztási adót kell fizetni a termék jogellenes bejuttatásához, illetve exportált, de változatlan állapotban visszahozott termékhez kapcsolódó termékimport után is. A törvény hatálya belföldre, azaz a Magyar Köztársaság területére terjed ki, amelybe nem tartozik bele a vámszabad terület és a tranzitterület.

Belföldi értékesítés

A törvény igen tágan határozza meg a belföldi értékesítés fogalmát. Így belföldi értékesítésnek minősül a saját előállítású termék termelő általi értékesítése, a bérmunkában előállított termék termeltető általi értékesítése, a nem adóalany termelőtől, illetve termeltetőtől belföldi értékesítésre beszerzett termék felvásárló általi értékesítése mellett az adó- és vámhatóságtól, bíróságtól belföldi értékesítésre átvett termék vevő általi értékesítése is. Belföldi értékesítésnek számít a saját előállítású, illetve a termeltetett terméknek a termelő, illetve a termeltető általi nem termelési, reprezentációs célú felhasználása, valamint a saját kereskedelmi üzletbe való kiszállítása. Ha a szolgáltatást végző személy a saját tulajdonát képező nemesfémet – alapanyagot, illetve drágakőt – javításhoz, valamint nem adóalanynak végzett bérmunkához használja fel, vagy a nem adóalany termeltető a bérmunka ellenértékét az elkészült késztermékkel egyenlíti ki a termelővel szemben, illetve a termelő a készterméket a termeltetőtől megvásárolja, szintén a törvény hatálya alá tartozó belföldi értékesítést végez.

Saját előállítású termék

Saját előállítású vagy termeltetett terméknek minősül – többek között – az, amelyet más termékből valamilyen eljárással – pl. keveréssel – állítanak elő, amikor a termék összetevőit olyan mértékben változtatják meg – pl. adalék hozzáadásával –, hogy ezzel a termék egy másik adómérték alá kerül, vagy amikor nem adóalanytól vásárolt, illetve adó nélküli ömlesztett terméket – pl. kávét – szerelnek ki. Ezek az esetek végső fogyasztásnak minősülnek, ezért adóztatja meg a törvény a lakosság vásárlásán kívül a termelők saját felhasználását is.

Termelési célú felhasználás

Termelési célú felhasználás alatt a fogyasztásiadó-köteles termékeknek termék-előállításhoz anyagként való felhasználását kell érteni.

Használt termék

A használt termék fogalommeghatározása azért fontos, mert nem kell adót fizetni a használt termék belföldi értékesítése után. Használt terméknek a rendeltetésszerű használat után újraértékesített termék számít. Nem használt termék azonban az elfekvő készlet, a selejtes, értékcsökkent termék, a kávé és a változatlan állapotban már nem értékesíthető nemesfém termék és drágakő, valamint – 2000. július 31-éig – a szőlőbor.

Az adófizetési kötelezettség keletkezése

Az adófizetési kötelezettség más-más időpontban keletkezik attól függően, hogy azt a termelőnek, a termeltetőnek vagy a felvásárlónak kell teljesítenie. A termelőnél és a termeltetőnél értékesítés esetén az áfatörvény szerinti teljesítési időpontban, készpénzfizetés esetén az ellenérték kifizetésének napján, saját boltba történő kiszállításnál a kiszállítás időpontjában, nem termelési célú felhasználásnál pedig a költségként történő elszámoláskor (legkésőbb a negyedév végén) keletkezik az adófizetési kötelezettség. Ez az időpont a termelőnél a nem adóalany termeltető bérmunka ellenérték kiegyenlítésekor, illetve a késztermék értékesítésekor, a felvásárlónál pedig a termék értékesítésének, átadásának időpontjában keletkezik. Termékimportnál a vámkezelés időpontja a meghatározó.

Az adó alapja

Termelőnél, termeltetőnél az adó alapja értékesítés esetén a fogyasztási adó és áfa nélküli ellenérték, illetve forgalmi érték, nem termelési célú felhasználáskor a beszerzési ár vagy ennek hiányában az adó nélküli forgalmi érték, saját boltba történő kiszállításkor pedig a fogyasztási adót és áfát nem tartalmazó forgalmi érték. (Forgalmi érték alatt az áfatörvény fogalommeghatározását kell érteni.)

Az adó alapja felvásárlónál értelemszerűen a vételár, importálásnál pedig a vámérték. Ha a vámkiutalás alapjául szolgáló vámérték utólag módosul, a vámhatóság a kivetett adót utólag módosítja.

A fogyasztási adó mértéke

Nem ezüst nemesfémből készült

termék, nemeskőből készült

ékszer, csiszolt nemeskövek,

nem ezüst nemesfém egyéb ékszerek

és nem ezüst nemesfém termék

és ékszeralkatrész: 35 %

Személygépkocsi esetén

– katalizátor nélküli

és nem elektromos

üzemű 1600 cm3-ig: 22%

– katalizátor nélküli

és nem elektromos

üzemű 1600 cm3-től: 32%

– katalizátoros 1600 cm3-ig: 10%

– katalizátoros 1600 cm3-től: 20%

– elektromos üzemű: 10%

Pörkölt kávé,

valódi kávékivonat: 12%

Az adóalany, illetve az importáló a vevő kérésére köteles a számlán elkülönítetten feltüntetni az árban felszámított fogyasztási adót.

Levonás, visszaigénylés

A befizetendő fogyasztási adóból levonható, valamint visszaigényelhető a terméket terhelő adó, ha a vevő az adóval növelt áron beszerzett terméket, illetve az importáló az adó megfizetését követően nem adóköteles tevékenységi körben hasznosítja a terméket. Ilyen eset, ha a vevő, illetve az importáló az adóval növelten beszerzett terméket visszaviszi külföldre, vagy a terméket exportálja.

A fizetendő adóból levonható, illetve visszaigényelhető az adó, ha a vevő, az importáló a nemesfém terméket és ékszert, vagy a kávét adóval növelt áron szerezte be, és ezeket termelési célra közvetlenül anyagként használja fel, kivéve az ételhez és a cukrászipari termékhez történő felhasználást. Itt ételnek csak a vendéglátóegységekben előforduló készétel értendő, illetve közvetlen anyagfelhasználásnak a kávé tekintetében az ömlesztett termék (lédigáru) kiszerelése céljából történő beszerzése számít.

Nem minősül adóval növelt beszerzésnek a használt termék beszerzése, valamint a nem adóalanytól történő felvásárlás.

A levonási jogosultság külföldre történő visszavitel, illetve export esetén a számlán feltüntetett teljesítési időpontban, egyéb esetekben a vételi ár, illetve az adó megfizetésének napján keletkezik.

Fontos, hogy a levonási jog csak a törvényben előírt bizonylat birtokában érvényesíthető. Ilyen bizonylat a külföldre visszaszállított és exportált terméknek a vámhatáron át belföldről külföldre történő kiszállítását igazoló vámhatósági bizonylat, visszáru esetén a visszavételről kiállított bizonylat, valamint az adóval növelten beszerzett termelési célú anyagként történő felhasználásnál a felhasználást igazoló bizonylat.

Elszámolás, bevallás

Az adóalanynak az adó elszámolására alkalmas nyilvántartást kell vezetnie, ennek alapján a fizetendő és a levonandó adó különbözetét és az árkiegészítést havonta kell megállapítania. A fogyasztásiadó-befizetési kötelezettség határideje a tárgyhót követő hó 20-a.

Amennyiben az előző év azonos negyedévében a nettó adó elérte a 6 millió forintot, adóelőleget kell fizetni a tárgyhó 28-áig. Ennek összege az előző év negyedévi kötelezettségének 1/6-od része. Ha az előző évben nem volt adófizetési kötelezettség, de várhatóan az első negyedévi kötelezettség eléri a 6 millió forintot, akkor a várható negyedévi adó 1/6-át kell előlegként fizetni. A következő negyedévekben az első negyedévi adatok alapján kell az adóelőleget fizetni.

A fogyasztási adó a havi bevallóknál havi bevalláson (01-es), az évközi bevallóknál a negyedéves bevalláson (02-es), az éves bevallóknál éves bevalláson (03-as) szerepel. Félévkor (150-es) és év végén (15-ös) részletező bevallást kell benyújtaniuk az adó alanyainak. A féléves adóbevallás határideje havi és negyedéves bevallóknak július 20., az éves bevallás határideje február 15.

Fogyasztóiár-kiegészítés

A fogyasztóiár-kiegészítésről is az 1991. évi LXXVIII. törvény rendelkezik. Ennek alapján meghatározott, belföldön nyújtott szolgáltatások után az adóalany – amelynek köre egyébként megegyezik a fogyasztási adónál írt adóalanyi körrel – árkiegészítést vehet igénybe.

Nem vehető igénybe az árkiegészítés az olyan utazási kedvezmény után, amelynek pénzügyi fedezetére jogszabály más forrást határoz meg, illetve amelyet üzletpolitikai céllal nyújtanak. Nem jár árkiegészítés a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek bérletvásárlásai után sem, kivéve a nevelési-oktatási intézmények, illetve felsőoktatási intézmények saját tanulóik, illetve hallgatóik részére vásárolt bérletet.

Az árkiegészítés a teljesítés időpontjaként feltüntetett naptól, illetve – készpénzfizetés és pénzforgalmi szemléletű adóalany esetén – az ellenérték kiegyenlítésének napjától igényelhető.

Az árkiegészítés alapja kedvezményes személyszállításnál az áfával növelt és a biztosítással csökkentett díjbevétel, ingyenes utazási kedvezmény esetén pedig a teljes árú szolgáltatás áfával növelt bevétele.

Árkiegészítésre jogosult szolgáltatásnyújtások

Vasúti személyszállítás

– 50 százalékos kedvezmény 100%

– 67,5 százalékos kedvezmény 208%

– 90 százalékos kedvezmény és a tanulók vasúti bérletjegye 900%

– ingyenes utazás (65 éven felüliek, fegyveres erők hadköteles tagjai, polgári szolgálatot teljesítők és országgyűlési képviselők) 12%

– Budapesten HÉV-re váltott tanuló- és nyugdíjasbérletjegy, hadköteles katonák menetjegye 900%

Távolsági autóbusz-közlekedés

– 50 százalékos kedvezmény 100%

– 67,5 százalékos kedvezmény 208%

– 90 százalékos kedvezmény 900%

– tanulók távolsági kedvezménye 614%

– hatósági áras különjárati forgalom 20%

– ingyenes utazási kedvezmény (65 éven felüliek, országgyűlési képviselők) 8%

– Budapest és Miskolc agglomerációjára váltott tanuló- és nyugdíjasbérlet kedvezménye 900%

Helyi autóbusz-közlekedés

– tanuló- és nyugdíjasbérletjegy 208%

– ingyenes utazás (65 éven felüliek, fegyveres erők hadköteles tagjai, polgári szolgálatot teljesítők és országgyűlési képviselők)

– Budapesten (HÉV is) 16,5%

– Debrecen – kötött pályás 20%

– egyéb 15,5%

– más megyei jogú városok 15,5%

– egyéb települések 12%

– azok a szolgáltatók, akik az életkorhoz kötött ingyenességet csak 70 év felett érvényesítik 5%

Személyhajózás

– 50 százalékos kedvezmény 100%

– ingyenes utazási kedvezmény (70 éven felüliek, fegyveres erők hadköteles tagjai, országgyűlési képviselők) 5%

Révközlekedés

– 50 százalékos kedvezmény 100%

– tanuló és nyugdíjasbérletjegy esetén 208%

– ingyenes utazási kedvezmény (70 éven felüliek, fegyveres erők hadköteles tagjai, országgyűlési képviselők) 5%

A szolgáltatásoknál a KSH Szolgáltatások Jegyzékének 1999. július 1-jén érvényes besorolási rendjét kell alkalmazni.

Elszámolás, bevallás

Az adóalanynak az árkiegészítés elszámolására alkalmas nyilvántartást kell vezetnie, ennek alapján a fizetendő és a levonandó adó különbözetét és az árkiegészítést havonta kell megállapítania. Az árkiegészítés a tárgyhót követő hó 20-ától igényelhető.

A fogyasztóiár-kiegészítés igénylését a 11-es nyomtatványon lehet elvégezni. Amennyiben a visszajáró összeget más adónemre kívánják átvezettetni, csatolni kell mellé az átvezetésikérelem-nyomtatványt is.

A fogyasztóiár-kiegészítés a havi bevallóknál havi bevalláson (01-es), az évközi bevallóknál negyedéves bevalláson (02-es), az éves bevallóknál éves bevalláson (03-as) szerepel. Félévkor (150-es) és év végén (15-ös) részletező bevallást kell benyújtaniuk az adó alanyainak. A féléves adóbevallás határideje havi és negyedéves bevallóknak július 20., az éves bevallás határideje február 15.

Környezetvédelmi termékdíj

A környezetvédelmi termékdíj célja, hogy pénzügyi forrásokat teremtsen a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, felhasználása során, vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti károk csökkentéséhez s megelőzéséhez, valamint járuljon hozzá a környezetszennyezés csökkentéséhez, ösztönözze a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást. A kötelezettséget a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény, a törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet, valamint a törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 113/1995. (IX. 27.) Kormányrendelet szabályozza.

Termékdíjköteles termék a gumiabroncs, a hűtőberendezés, a hűtőközeg, a csomagolóeszköz, valamint az akkumulátor. Az üzemanyag és egyéb kőolajtermék is idetartozik, azonban az üzemanyag utáni termékdíj-fizetési kötelezettség 1998-tól beépült a jövedéki adóba, így azt nem kell külön teljesíteni.

Kedvezmények, mentességek

A környezetvédelmi termékdíjhoz néhány mentesség és meghatározott esetekben kedvezmény, visszaigénylés kapcsolódik. A termékdíj felét kell megfizetni az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely környezetbarát védjeggyel van ellátva.

Visszaigényelhető a termékdíj azon termékdíjköteles termékek után, amelyekre vonatkozóan a Magyarország által kötött hatályos nemzetközi szerződés közterhektől mentes beszerzést ír elő. A termékdíj a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 5. számú mellékletének 3. táblázata szerinti nyomtatványon igényelhető vissza a KAC (Környezetvédelmi Alap Célfeladat) kezelését végző szervtől.

A termékdíjköteles termék díját nem kell megfizetni akkor, ha a terméket a kötelezett exportálja. Ha az exportáló a kötelezettől vásárolta a termékdíjköteles terméket, akkor a termékdíjat a KAC kezelését végző szervtől visszaigényelheti az említett rendelet 5. számú mellékletének 1. táblázata szerinti nyomtatványon. Ezt negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-áig az exportálást igazoló vámáru-nyilatkozat, vámhatározat és a termék megvásárlását igazoló számla egy példányával együtt kell megküldeni a KAC kezelését végző szerv számára. A visszaigénylés benyújtásával egyidejűleg a visszaigénylőnek igazolnia kell azt is, hogy a VPOP-val szemben nincs tartozása. A KAC kezelését végző szerv a viszszaigénylés jogosságának ellenőrzését követően, de legkésőbb 60 napon belül a termékdíjat visszautalja az exportálónak.

A vevő az új termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként felhasznált termékdíjköteles termék díját a rendelet 5. számú mellékletének 2. táblázata alapján igényelheti vissza.

A termékdíjat nem kell megfizetni az aktív feldolgozás céljából behozott termékdíjköteles termékre.

Csomagolóeszközöknél a termékdíj-fizetési kötelezettség alól mentesség adható újrafelhasználat, újrafeldolgozás, illetve energianyerés esetén. A mentességet a KKA (Központi Környezetvédelmi Alap) kezelője engedélyezi a 113/1995. (IX. 27.) Kormányrendelet feltételei alapján.

Használt gumiabroncsot a Környezetvédelmi Minisztérium engedélyével lehet Magyarországra behozni. A kérelmet a tárgyév január 31-éig lehet benyújtani, a használt gumiabroncsot a vámkezelés előtt minősíttetni kell. A felújítási célra behozott gumiabroncs után az újra vonatkozó díjtételt kell alkalmazni, a behozatalra a minisztériumtól engedélyt kell kérni.

A kenőolajok után fizetett termékdíjat a termékdíj fizetésére kötelezett visszaigényelheti a KAC kezelését végző szervtől abban az esetben, ha fáradt olajat kezel.

A termékdíj fizetése és bevallása

A környezetvédelmi termékdíjat a termék első belföldi forgalomba hozatala, vagy saját célú felhasználása esetén, illetve a termék külkereskedelmi forgalomba történő importja esetén kell megfizetni.

Fizetésre kötelezett a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója, vagy saját célú felhasználója, a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalója – az erre vonatkozó megállapodás jóváhagyása esetén. Importnál a termékdíjköteles termék importálója, a vámkezelést kezdeményező a fizetésre kötelezett.

A fizetés időpontja importnál a vámkezelés napja, üzemanyagon kívüli termékdíj esetén a teljesítést követő hó 20-a. A teljesítés időpontja értékesítéskor a számlán feltüntetett teljesítés napja, saját célú felhasználáskor pedig a költségként történő elszámolás időpontja.

A környezetvédelmi termékdíj bevallása a havi (01), a negyedéves (02), illetve az éves (03) bevallás keretében történik. Statisztikai célból a havi és negyedéves bevallónak a tárgynegyedévet követő hó 20-áig a 23. nyomtatványt, az éves bevallónak a tárgyévet követő február 20-áig a 230. nyomtatványt is be kell nyújtania az APEH-hoz.

Emellett – csak az első alkalommal – bejelentési kötelezettsége van a kötelezettnek a KAC kezelését végző szervnél a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon a fizetési kötelezettséget követő 15. napon belül, valamint – minden egyes alkalommal – az importról kitöltött vámáru-nyilatkozaton. A vámáru-nyilatkozaton minden alkalommal a beszámolókészítési kötelezettséget is teljesíteni kell. Ha nem importról van szó, akkor a KAC kezelését végző szerv számára a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 3. számú melléklete szerinti nyomtatványon a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig havi bontásban kell elkészíteni a beszámolót.

Értékesítés esetén a számlában fel kell tüntetni a bruttó árból a befizetett termékdíj összegét. A termékdíj csak az áfa alapját képezheti.

Számlaszámok

Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja 10032000-06056133

Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja 10032000-06056140

Hűtőberendezések és hűtőközegek termékdíja 10032000-06056157

Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja 10032000-06056164

Egyéb kőolajtermékek termékdíja 10032000-06056171

A termékdíj alapja és mértéke

A gumiabroncsok termékdíjtételei a tömeg alapján

Kategória

2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

2002. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

1. Jóváhagyott [(ENSZ EGB) "E" jellel rendelkező] új gumiabroncs, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mennyiségben a felújításra (újrafutózásra) behozott gumiabroncs esetén

40,8

42,8

2. Jóváhagyott [(ENSZ EGB) "E" jellel rendelkező] felújított (újrafutózott) gumiabroncs behozatala esetén

51,2

53,8

3. Felújításra (újrafutózásra) (külön jogszabályban meghatározott feltételekkel) behozott használt gumiabroncs esetén

163,2

171,4

4. Importált használt gumiabroncs esetén A csomagolóeszközök termékdíjtételei fajta szerint a tömeg alapján

530

556,5

A csomagolóanyagok termékdíjtételei fajta szerint a tömeg alapján

A csomagolóeszköz anyaga

2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

2002. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

Műanyag

13,5

14,2

Társított

16,1

16,9

Alumínium

5,9

6,2

Fém (kivéve alumínium)

4,6

4,8

Papír, fa, természetes alapú textil

5,9

6,2

Üveg

2,2

2,3

Egyéb

5,9

6,2

Hűtőberendezések

Hűtőberendezések és hűtőközegek termékdíjtételei a hűtőtérfogat és a hűtőközeg nagyságától függő összeg 0,5-es szorzata, ha a hűtőberendezés rendelkezik környezetbarát védjeggyel, 1,5-es szorzata, ha a használt hűtőberendezést külföldről hozzák be.

Új hűtőberendezések termékdíjtételei

Névleges hűtőtérfogat

2001. évi termékdíjtétel t (Ft/db)

2002. évi termékdíjtétel t (Ft/db)

120 literig

1 077

1 131

120,01-250,00 literig

1 939

2 036

250,01 liter fölött

5 002

5 252

 

k (Ft/db)

k (Ft/db)

0,50 kg-ig

268,4

281,8

0,51-2,00 kg-ig

480,3

504,3

2,01 kg fölött

1 258

1 321

Új hűtőközegek termékdíjtételei

Termékdíjköteles hűtőközeg

2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

2002. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

HCFC és HCFC-keverék

196,1

205,9

Termékdíjtételek használt hűtőberendezések importja esetén

 

2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

2002. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

120 literig

4 308

4 523

120,01-250,00 literig

7 755

8 143

250,01 liter fölött

20 009

21 009

 

k(Ft/db)

k(Ft/db)

0,50 kg-ig

1 073,6

1 127,3

0,51-2,00 kg-ig

1 921,2

2 017,3

2,01 kg fölött

5 035

5 287

Termékdíjtételek regenerált, illetve regenerálásra alkalmas hűtőközegek importja esetén

Termékdíjköteles hűtőközeg

2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

2002. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

Regenerált CFC és CFC-keverék

2 565,2

2 693,5

HCFC és HCFC keverék

782

821

Egyéb kőolajtermékek termékdíjtételei tömeg alapján

Termékdíjköteles hűtőközeg

2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

2002. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

Kenőolaj

79

83

Magyar szabványnak nem megfelelő fűtőolaj

79

83

Magyar szabványnak megfelelő, de 2,8 százalékot meghaladó kéntartalmú fűtőolaj

4,5

4,7

Akkumulátorok termékdíjtételei tömeg alapján

Termékdíjköteles hűtőközeg

2001. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

2002. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

Elektrolittal feltöltött akkumulátorok

53

55,7

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátorok

74

77,7

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó előírásokat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló többször módosított 1991. évi IV. törvény tartalmazza. Ezt a fajta kötelezettséget – 1998-tól – annak kell teljesítenie, aki munkaadónak számít. [1998 előtt az volt kötelezett, aki a társaságiadó-törvény 2. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontjába tartozott, vagy szociális foglalkoztató volt.]

A munkaadó fogalmát a foglalkoztatási törvény határozza meg. E szerint munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván. Munkaadó az is, aki külföldit munkaviszonynak minősülő jogviszony alapján foglalkoztat, valamint akinek külföldi magánszemély Magyarországon külföldi munkaadóval kötött magánjogi szerződése teljesítése érdekében végez munkát. 1999-től az újonnan alakuló munkaadókra is vonatkozik a fizetési kötelezettség.

A hozzájárulás alapja, mértéke

A gazdálkodó szervezeteknek akkor kell megfizetniük a hozzájárulást, ha a foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 20 főt, és nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót. Akkor is meg kell fizetniük a hozzájárulást, ha ugyan foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, de ezek száma nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet, azaz nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 5 százalékát. A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni.

A rehabilitációs hozzájárulást a kötelező foglalkoztatási szint figyelembevételével a foglalkoztatandó létszám és a ténylegesen foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyévi átlagos statisztikai létszámának különbsége alapján kell meghatározni.

A hozzájárulás éves összegét a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a hozzájárulás mértékének szorzata adja. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év – tehát 2001-ben az 1999. év – KSH által közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 3 százaléka. Az 1999. évi bruttó átlagkereset 3 százaléka kerekítve 27 800 forint, amely a Magyar Közlöny 2000. évi 92. számában jelent meg.

Megváltozott munkaképességű dolgozó

A megváltozott munkaképességűek körét a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet határozza meg. Így megváltozott munkaképességű dolgozónak kell tekinteni azt a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyt, illetve szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagot, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje eléri a 4 órát, továbbá a bedolgozói jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozót, ha:

– egészségügyi állapotának romlásából eredően 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű, és eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált,

– üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében munkaképesség-változás miatt baleseti járadékban, vagy baleseti nyugdíjban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójának rehabilitációs intézkedés nélkül teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált,

– gümőkóros betegsége miatt az eredeti munkahelyén jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható.

Ezeket a körülményeket – általában – orvosi alkalmassági vizsgálat állapítja meg, és annak alapján tanúsítják a megváltozott munkaképességet.

Nincs szükség a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra és véleményezésre annál, aki

– vak, illetve gyengén látó, és azt a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által adott igazolvány vagy a személyi járadék folyósítására kiadott igazolás tanúsítja, illetve szemész szakorvos által kiadott bizonyítvány szerint a látásfogyatékossága 67 százalékos, vagy azt meghaladja,

– a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet szerint súlyosan értelmi fogyatékosnak számít, és erre tekintettel a személyijövedelemadó-törvény szerint adókedvezményre jogosult,

– siket, vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 dB hallásküszöbértéket eléri vagy meghaladja,

– a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály szerint mozgáskorlátozottnak minősül.

A leírt feltételek megléte esetén sem vehető figyelembe megváltozott munkaképességű dolgozóként az a személy, aki – az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel nem rendelkezők kivételével – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

Bevallás, befizetés

A rehabilitációs hozzájárulásra negyedévenként előleget kell fizetni, az előleg összege az éves kötelezettség 25 százaléka, a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényleges létszámadatokkal számítva. A befizetést a tárgynegyedévet követő hó 20-áig kell teljesíteni. A IV. negyedévre előleget fizetni nem kell. Az éves tényleges kötelezettség, valamint a befizetett előlegek különbségét az adóévet követő év február 15-éig kell megfizetni.

A bevallást attól függően kell teljesíteni, hogy a gazdálkodó szervezet havi, negyedéves vagy éves bevallásra kötelezett. A havi bevallóknak a március, a június és a szeptember hónapra vonatkozó havi adóbevallásban kell a negyedéves előlegek összegét szerepeltetni. Az utolsó negyedéves kötelezettséget – az éves tényleges kötelezettség és a befizetett előlegek különbségét – a decemberi bevallásba kell beállítani, amelynek elkészítési határideje az adóévet követő január 20. A pénzügyi rendezés határideje február 15. A negyedéves bevallóknak az első három negyedévre elkészített bevallásokban az előleg összegét, a különbözetet pedig az utolsó negyedévi bevallásban kell szerepeltetniük. Az utolsó negyedévi kötelezettség fizetési időpontja az adóévet követő február 15. Ha a társaság éves bevalló, akkor a tárgyévet követő év február 15-éig elkészítendő éves bevallásban a rehabilitációs hozzájárulás sornál az "éves összeg" oszlopot, a márciusi, a júniusi és a szeptemberi oszlopot kell kitölteni. A feltüntetett éves összeg és a befizetett előlegek különbözetét a "tárgyévet követő esedékes összeg" oszlopba kell beírni.

Dotáció

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén – igénylés alapján – dotáció illeti meg a szociális foglalkoztató, illetve a kijelölt célszervezetek mellett a társaságiadó-törvény 2. §-a (2) bekezdésének a)-c) és f) pontjában meghatározott adóalanyt. A dotáció abban a hónapban illeti meg – a célszervezeteken kívül – a gazdálkodó szervezetet, amelyikben a foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 20 főt, és a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya legalább 5 százalék. Ebből az következik, hogy fő szabályként, aki rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett, az nem igényelhet dotációt.

A dotáció vetítési alapja

A dotáció vetítési alapjának egyik tényezője a megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszáma. A létszám meghatározásánál a KSH létszám számítására vonatkozó előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rokkantsági nyugdíjas dolgozókat az 1997. december 31-én érvényes szabályok szerint kell figyelembe venni, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíjban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban és a bányászok egészségkárosodási járulékában részesülő dolgozókat a rokkantsági nyugdíjasokkal azonos módon kell számításba venni. A más gazdálkodóhoz vagy egyéb szervezethez a Munka Törvénykönyve szabályai alapján kirendelt dolgozók az átlagos statisztikai állományi létszámnál nem vehetők figyelembe.

A vetítési alap másik tényezője a megváltozott munkaképességűek részére kifizetett havi átlagbér. Átlagbérként legfeljebb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére meghatározott mindenkor érvényes minimálbért lehet figyelembe venni, 2001. január 1-jétől ennek összege 40 000 forint.

Az említett két tényező szorzata alapján határozható meg a dotáció vetítési alapja.

A dotáció mértéke

A dotáció mértéke a szociális foglalkoztatón és a kijelölt célszervezeten kívüli gazdálkodónál a megváltozott munkaképességű dolgozóknak a tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított arányától függően differenciált. Ha ez az arány:

– eléri, vagy meghaladja az 5 százalékot, de 10 százalék alatt van 45%

– eléri, vagy meghaladja a 10 százalékot, de 40 százalék alatt van 55%

– eléri, vagy meghaladja a 40 százalékot, de 60 százalék alatt van 100%

– eléri, vagy meghaladja a 60 százalékot 150%

A dotáció mértéke a szociális foglalkoztatónál, ha ez az arány:

– eléri, vagy meghaladja az 5 százalékot, de 20 százalék alatt van 50%

– eléri, vagy meghaladja a 20 százalékot, de 40 százalék alatt van 75%

– eléri, vagy meghaladja a 40 százalékot, de 60 százalék alatt van 100%

– eléri, vagy meghaladja a 60 százalékot 150%

a dotáció mértéke.

Az igényelhető dotáció összege a vetítési alap és a dotációs mértékek szorzata.

Célszervezetek

A társasági adóról szóló törvény 2. §-a (2) bekezdésének a)-c) és f) pontja hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetet – a gazdálkodó kérelmére – a Szociális és Családügyi Minisztérium egyetértésével és a Védett Szervezetek Országos Szövetsége véleményének meghallgatásával a Pénzügyminisztérium jelölheti ki. A minősítést az a gazdálkodó kérheti, amelynél a cégbíróság által bejegyzett gazdálkodó szervezet létesítő okirata tartalmazza a rehabilitációs foglalkoztatási célt, és a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy tevékenység végzésére alkalmas telephelyen legalább egy éve úgy folyik a rehabilitációs foglalkoztatási tevékenység, hogy a dolgozók egészségi állapotához igazodó egészségügyi ellátás biztosított. Természetesen a gazdálkodó a kérelem benyújtásakor csőd- vagy felszámolási eljárás alatt nem állhat, és igazolnia kell, hogy nincs 90 napon túli köztartozása. Feltétel még, hogy a célszervezeti kijelölési kérelem benyújtását megelőző 6 hónap átlagában a foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma legalább 30 fő legyen, és a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya érje el a 60 százalékot.

A 30 főt, illetve a 60 százalékot a kijelölt célszervezetnek éves szinten, továbbá minden egymást követő 3 hónapban produkálnia kell. Ha az átlagos statisztikai állomány csökken, illetve az ehhez viszonyított arány kevesebb lesz 60 százaléknál, úgy a célszervezeti dotációra jogosultság a következő hónap első napjától megszűnik. Amennyiben a gazdálkodó már nem felel meg a célszervezetté kijelölés feltételeinek, ezt 10 napon belül a Pénzügyminisztériumnak írásban be kell jelentenie. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a dotációra jogosultság a mulasztás hónapjától megszűnik. Visszavonható a célszervezeti kijelölés, ha az APEH által megállapított jogosulatlan igénybevétel meghaladja a vizsgált időszakban jogszerűen igényelhető dotáció összegének egyhavi átlagát, vagy a jogosulatlan igénylésre a vizsgált időszakban ismételten ugyanazon okból került sor.

A célszervezetnek járó dotáció mértéke

A kijelölt célszervezetet a megváltozott munkaképességű dolgozókra tekintettel 150 százalék dotáció illeti meg. Ettől eltérően

– ha legalább 67 százalékos mértékben megváltozott munkaképességűt foglalkoztatnak, akkor 180 százalék,

– ha vakot, illetve legalább 67 százalékban gyengénlátót foglalkoztatnak, akkor 380 százalék,

– ha súlyos értelmi fogyatékost, siketet vagy súlyosan nagyothallót, súlyos mozgáskorlátozottat foglalkoztatnak, akkor 280 százalék a dotáció mértéke.

Az igényelhető dotáció mértéke 60 százalékkal nő a kijelölt célszervezet telephelyén foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóra tekintettel. Az úgynevezett telephelyi dotáció akkor igényelhető, ha a megváltozott munkaképességűek munkahelye a központi telephellyel nem azonos közigazgatási egységben, attól – közúton mért – legalább 25 km távolságra lévő telephelyen van. Feltétel még, hogy a telephelyen foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszáma legalább 10 fő legyen, és a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya elérje a 60 százalékot.

A vetítési alap és a dotációs mértékek szorzatával megállapított összeg éves szinten nem haladhatja meg a célszervezet tárgyévi nettó árbevételét.

A dotáció igénylése, bevallása

A dotáció havonta, a tárgyhónapot követő hó 15. napjától igényelhető az erre rendszeresített nyomtatványon. Hivatkozásként a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletet kell feltüntetni. A nyomtatvány mellé adatlapot is csatolni kell, amelynek tartalmaznia kell a megváltozott munkaképességű dolgozók létszám- és béradatait, kijelölt célszervezet esetében – tájékoztató jelleggel – az igénylés időpontjáig realizált nettó árbevétel összegét.

Az adóhatóság írásos kérelem alapján a havonkénti igénylésnél gyakoribb, 5, 10, 15 naponkénti igénybevételt is engedélyezhet. Ilyenkor a hónap közben igénybe vett összegek és a tárgyhónapra igényelhető tényleges dotáció különbözetét a tárgyhónapot követő hónap 15. napjától lehet igényelni, vagy – tartozás esetén – eddig az időpontig kell visszafizetni.

A dotációra jogosult írásbeli kérelme alapján az adóhatóság egyszeri támogatási előleg igénybevételét is engedélyezheti. Ebben az esetben a háromhavi támogatási előleg igénybevételének lehetősége a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjától nyílik meg, és azt – illetve a különbözetet – a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni, illetve a még járó összeget igényelni.

Egyéb nyilvántartások

A rehabilitációs hozzájárulás mértékének meghatározásakor, valamint a dotáció igénylésénél figyelembe vett megváltozott munkaképességű dolgozókról a munkáltatónak havonta nyilvántartást kell vezetnie, amelyet 5 évig meg kell őriznie. A nyilvántartásban a dolgozó személyazonosító adatain kívül a társadalombiztosítási és adóazonosító jelét, a munkaképesség-változás mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, valamint az ezek igazolását szolgáló okirat kiállítójának megnevezését kell szerepeltetni.

A kijelölt célszervezeteknek az előírt kötelezettségeik teljesítéséről a tárgyévet követő év március 15-éig beszámolót kell készíteniük a Pénzügyminisztérium által meghatározott szempontok alapján. A beszámoló szempontjai a Pénzügyi Közlönyben olvashatók.

Játékadó

A játékadó fizetésének kötelezettségéről a szerencsejáték szervezéséről szóló többször módosított 1991. évi XXXIV. törvény rendelkezik. E szerint a szerencsejátékot szervezőnek játékadót kell fizetnie a sorsolásos játékok nyereménye, a totalizatőri, bukmékeri rendszerű fogadások, a játékkaszinó bevétele, a pénznyerő automaták, a játékautomaták üzemeltetése és az át nem vett nyeremények után. A játékadó fix összegű vagy százalékos mértékű.

Sorsolásos játékok

A sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap vagy a tiszta játékbevétel meghatározott százaléka:

– a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében 16%

– a sorsjáték esetében 16%

– a lottónál 17%

– a bingónál 7%

– a joker játéknál 17%

– a kenónál 24%

A játékadó alapja a sorsjáték, a lottó, a bingó és a joker esetében a havi nyereményalap, a kenónál pedig a havi tiszta játékbevétel. Nyereményalapnak a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a játéktervben jóváhagyott, játékra jogosító sorsjegyek száma és a fogyasztói ár szorzata, a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékoknál a kibocsátott sorsjegyek száma és a fogyasztói ár szorzata minősül. A lottónál a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg a kiindulópont.

Mentes a játékadó-fizetési kötelezettség alól az olyan sorsolásos játék, ahol a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelen lévők között árusítják, és a kibocsátott sorsjegyek száma az 1000 darabot, vagy összes értéke az 50 000 forintot nem haladja meg. Ilyenkor további feltétel, hogy a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke, vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg meghaladja a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80 százalékát. Nem kell játékadót fizetni az olyan ajándéksorsolás után sem, amikor a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor, vagy a szolgáltatás igénybevételekor a kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.

Fogadások

A totalizatőri rendszerű fogadások játékadója – a folyamatosan, illetve nem folyamatosan szervezett fogadások esetében is – a (havi) nyereményalap 17 százaléka. A bukmékeri rendszerű fogadásnál az adómérték a tiszta játékbevétel 30 százaléka. A tiszta játékbevételt – 2000. február 15-étől – az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével csökkenteni lehet.

A totalizatőri rendszerű agár- vagy lóversenyfogadás mentes a játékadó-fizetési kötelezettség alól.

Játékkaszinók

A játékkaszinó játékadója a havi tiszta játékbevétel 30 százaléka. Ugyanez az adómérték a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automaták esetében is. A tárgyhónapban elfogadott borravaló 50 százaléka növeli a tiszta játékbevételt.

Pénznyerő automaták

Mind az I., mind a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata játékadója – a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével – játékhelyenként egységesen 45 000 forint havonként. (Korábban a fizetendő összeg a kategóriától függően eltérő volt.)

Az I. kategóriába akkor tartozik a pénznyerő automata, ha az e kategóriára jogszabályban előírt szempontok alapján hitelesíthető, és 100 000 játékonként az összes tét 80 százalékát nyereményként kiadja. Biztosítani kell, hogy egy játék alkalmával a nyeremény a tét kétszázszorosát ne haladja meg.

A II. kategóriába akkor sorolják a gépet, ha az egy játékhelyen maximálisan megtehető tét 200 forint, a nyeremény – egy játék alkalmával – a tét huszonötszörösét nem haladja meg, és az e kategóriára jogszabályban előírt hitelesítési feltételek is fennállnak.

A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni. A pénznyerő automata után a már megfizetett adót nem lehet más pénznyerő automata utáni játékadóba betudni, illetve visszaigényelni. Ez alól kivétel, ha a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált, illetve ha a jogszabály szerinti üzemeltetése már nem lehetséges.

Játékautomaták

A játékautomata éves adója gépenként 60 ezer forint, amelyet az üzemeltetőnek kell teljesítenie. Az éves adót félévente egyenlő részletekben – a gép félévenkénti nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően – az adóbevallással egyidejűleg kell megfizetni.

Át nem vett nyeremények

A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szerencsejáték-szervezőnek kell bevallania és megfizetnie. A fizetési kötelezettséget a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő 30 nap eltelte utáni hónap 20-áig kell teljesíteni. Fontos, hogy az át nem vett nyeremény utáni játékadó-fizetési kötelezettség az ajándékozásra is kiterjed.

A tárgynyeremény-sorsolásnál a nyereménytárgy forgalmi értékét kell játékadóként befizetni.

Bevallás, befizetés

Fő szabály

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 1.) vegye figyelembe!