Kihátrálás a kötelmekből

Nem minden szerződés tölti be maradéktalanul a célját. Gyakran előfordul, hogy valamilyen okból az egyik félnek már nem áll érdekében a szerződéses kapcsolat fenntartása. Hogyan hátrálhatunk ki jogszerűen egy-egy kötelemből, ha annak változatlan fenntartása már nem áll az érdekünkben?

A szerződéssel a felek között meghatározott tartalmú jogviszony keletkezik, amely jogokból és kötelezettségekből áll. A felek – kevés kivételtől eltekintve – szabadon döntenek arról, kötnek-e egyáltalán szerződést, kivel lépnek szerződéses kapcsolatra, a szerződés konkrét tartalmát adó jogokat és kötelezettségeket maguk alakítják ki, a vonatkozó jogszabályok korlátai között. A szerződés tehát önkéntes kötelezettségvállalást jelent, ugyanakkor a jog szigorúan őrködik a szerződéses kapcsolatok teljesítésén. A szerződéses kötelezettségek teljesítését akár bírósági úton is ki lehet kényszeríteni, a kötelezettségek megszegőivel szemben pedig szankció alkalmazható. A szerződés a legtöbb esetben olyan módon szűnik meg, hogy a felek kölcsönösen eleget tesznek vállalt kötelezettségeiknek, vagyis teljesítik a szerződést. Előfordul azonban, hogy valamilyen okból az egyik félnek már nem áll érdekében a jogviszony fenntartása. A jog viszonylag szűk körben enged kibúvót az alól az általános elv alól, miszerint a szerződéseknek teljesedésbe kell menniük. A következőkben ezeket a lehetőségeket vesszük sorra.

Mentesülés az ajánlati kötöttség alól

A szerződéssel kapcsolatos kötöttségek már az ügyletkötés folyamatában felmerülnek. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint ugyanis aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. E szigorú szabályt enyhíti az a rendelkezés, amely szerint az ajánlattevő meghatározhatja kötöttségének idejét. A meghatározott idő leteltével – az ajánlat elfogadásának hiányában – az ajánlati kötöttség megszűnik.

Amennyiben az ajánlattevő nem határozta meg kötöttségének idejét, a jelenlevők között vagy a telefonon tett ajánlatnál az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik nyomban el nem fogadja az ajánlatot. Távollevőnek tett ajánlatnál az ajánlati kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta.

Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy nem nyilatkozik a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől. A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. (Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.)

A szerződési nyilatkozat visszavonása

A szerződési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá. Az írásban vagy táviratban közölt nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez érkeznie, illetőleg tudomására jutnia. Ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, az ellenszolgáltatást (vételár, díj) vállaló fél a szerződés létrejöttéig visszavonhatja a nyilatkozatát, a másik fél költségeit azonban meg kell térítenie.

Hivatkozás a szerződés hiányára

Amennyiben a szerződés létrejön, a felek kötelesek teljesíteni az abban vállalt kötelezettségeiket. Amennyiben valaki nem akarja teljesíteni a másik fél követelését, először azt kell megvizsgálnia, létrejött-e egyáltalán a követelés alapjául szolgáló szerződés.

A szerződés a Ptk. szerint jelenlevők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni, amely nem eredményezi a szerződés létrejöttét. Szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. A nyilatkozattétel elmulasztása – ha az nem ráutaló magatartás – azonban csak akkor minősül elfogadásnak, ha ezt jogszabály rendeli, vagy ha a felek ebben kifejezetten megállapodtak.

Ha az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlattevőhöz elkésve érkezik, az ajánlattevő köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerződés létrejön.

Hivatkozás a szerződés hatálytalanságára

Előfordulhat, hogy a szerződés létrejött ugyan a felek között, de még nem tekinthető hatályosnak, vagyis még (vagy már) nem váltja ki a célzott joghatást, így nem lehet érvényesíteni a benne foglalt jogokat és kötelezettségeket.

Feltétel

Ha a felek úgynevezett felfüggesztő feltételtől, vagyis bizonytalan jövőbeni eseménytől tették függővé a szerződés hatályának beálltát, a szerződés e feltétel bekövetkeztével lesz hatályos. Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét tették bizonytalan jövőbeni eseménytől függővé, az ilyen bontó feltétel bekövetkeztével a szerződés hatálya megszűnik. Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel semmis, az ilyen feltétellel kötött szerződésre a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.

Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a feltétel bekövetkezése, illetőleg meghiúsulása esetére a másik fél jogát csorbítja vagy meghiúsítja. (Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.)

Fontos, hogy a feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte elő.

Időhatározás

A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték, vagyis időhatározással éltek.

Hivatkozás a szerződés érvénytelenségére

Amennyiben a szerződés kétségkívül létrejött a felek között, a következő lépésben azt kell körüljárnunk, hogy vajon érvényes-e az általunk megkötött szerződés. Az érvénytelenségnek két fajtája van: a semmisség és a megtámadhatóság.

Semmisség

A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmis szerződés a megkötésétől fogva érvénytelen, abból jogok és kötelezettségek nem származhatnak. Ha azonban a semmis szerződés megfelel más szerződés érvényességi kellékeinek, ez utóbbi érvényes, kivéve ha ez ellenkezik a felek feltehető szándékával.

A semmisség megállapításához nincs szükség külön eljárásra.

Megtámadhatóság

A megtámadható szerződés nem automatikusan érvénytelen, hanem a megtámadás következtében válik érvénytelenné a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal. A szerződést a sérelmet szenvedett fél és az támadhatja meg, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.

Megtámadási okok

A szerződés megtámadására adhat alapot a tévedés, a megtévesztés, a jogellenes fenyegetés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága, illetve az általános szerződési feltétel tisztességtelensége.

Megtámadási határidő

A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadási határidő a tévedés, megtévesztés felismerésekor, a jogellenes fenyegetés esetében pedig a kényszerhelyzet megszűntekor kezdődik meg.

A felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy a tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor – részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor –, illetve ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor kezdődik a megtámadási határidő.

A megtámadási határidőre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelően irányadók. Nagyon fontos, hogy a megtámadásra jogosult személy a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján akkor is érvényesítheti megtámadási jogát, ha a megtámadási határidő már eltelt.

Amennyiben a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után írásban megerősíti a szerződést, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond, a megtámadás joga megszűnik.

Az eredeti állapot helyreállítása

Érvénytelen szerződésnél a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Amennyiben ez lehetetlen, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja.

A szerződés érvényessé nyilvánítása

Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – uzsorás szerződésnél, illetve a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalanságánál például az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben a bíróság rendelkezik az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről. Uzsorás szerződésnél a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az még részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná a sérelmet szenvedő felet. A sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt mindig köteles visszatéríteni a sérelmet szenvedő félnek.

A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jó erkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára kell megítélni.

Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek a szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna.

Részleges érvénytelenség

A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

Biztatási kár

Aki jóhiszeműen bízott valamely érvénytelen szerződés fennálltában, a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti a felektől; ha azonban az érvénytelenség az egyik fél magatartására vezethető vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mellőzi. Ha a felek valamelyike a harmadik személlyel szemben rosszhiszemű volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő magatartására vezethető vissza. Ezt a kártérítést a bíróság a szerződés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is nyújthatja.

A szerződés értelmezése

A nem kellően precíz, elnagyoltan megfogalmazott szerződés sokszor felveti, hogyan is kell érteni a megállapodás egy-egy kitételét, mi is pontosan a feleket terhelő kötelezettségek tárgya. Az sem ritka, ha a felek utóbb egymástól homlokegyenesen eltérően értelmezik az általuk megfogalmazott szerződést, különösen ha elérkezik a teljesítés ideje.

A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából azonban közömbös.

Ha a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés tartalma ilyen módon nem állapítható meg egyértelműen, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.

A szerződés kiegészítése

A szerződés akkor jön létre, ha a felek megállapodnak a szerződés lényeges tartalmi elemeiben. Ilyennek minősül legalább a felek megjelölése, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás meghatározása. (A felek bármely kérdést lényegesnek tekinthetnek.) Amennyiben a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, de azt jogszabály vagy más kötelező rendelkezés szabályozza, úgy az a szerződés részévé válik. Jogszabály vagy egyéb kötelező rendelkezés hiányában a bíróság bármelyik fél kérelmére a forgalmi szokások alapján – a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével – kiegészítheti a szerződést a nem lényeges tartalmi elemekkel (például a szolgáltatás teljesítésének helye).

Mentesülés a szerződéskötési kötelezettség alól Néhány esetben a jog szerződéskötési kötelezettséget ír elő (például a közüzemi szerződéseknél). Ilyenkor, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – létrehozhatja a szerződést és megállapíthatja annak tartalmát. Egy esetben azonban van kibúvó a szerződéskötési kényszer alól. Nem hozza létre ugyanis a bíróság a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene. * Itt jegyezzük meg, hogy a szerződéskötési kötelezettség körében a bíróság nemzetgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja a szerződést. * Előszerződés * A szerződéskötési kötelezettség sajátos esete, amikor a felek megállapodnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. Az előszerződésre is a szerződésre előírt alakiság az irányadó. * A szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére létrehozhatja a szerződést és megállapíthatja a tartalmát. A bíróság a szerződést akkor is létrehozhatja, ha az előszerződés nem tartalmazza a szerződés lényeges kérdéseire vonatkozó megállapodást, feltéve hogy a nemzetgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerződései és az eset összes körülményei alapján a szerződés tartalma meghatározható. A bíróság kivételesen az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhatja a szerződést, ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja. * Bármelyik fél megtagadhatja azonban a szerződés megkötését, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán nem képes a szerződés teljesítésére, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene. Ugyancsak a szerződéskötés jogszerű megtagadásához vezet, ha az előszerződés létrejötte után beállott körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A szerződés módosítása

Amennyiben a szerződés vitán felül érvényesen létrejött a felek között, s a tartalmához sem férhet kétség, a vállalt kötelezettség alóli – legalább részbeni – mentesülés egyik lehetséges módja a szerződés módosítása.

Módosítás szerződéssel

A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. (A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat súlyosabbá, és a módosítást megelőzően keletkezett kifogásaik is fennmaradnak.)

Fontos, hogy a kötelező alakiságokhoz kötött szerződés módosítása csak a szerződéskötésre előírt formai előírások betartásával érvényes.

Módosítás egyezséggel

A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Ilyenkor a felek úgy rendezik közös megegyezéssel a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket, hogy kölcsönösen engednek egymásnak.

Az egyezségen alapuló szerződésmódosítás érvényességét nem érinti, ha a felek olyan körülményben tévednek, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Ez akkor is igaz, ha az egyezség megkötése után előkerült bizonyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetett volna hárítani.

Szerződésmódosítás bírósági úton

Természetesen nem feltétlenül van meg a másik fél hajlandósága a szerződéses kötelezettségek megváltoztatására. Szűk körben azonban arra is lehetőség van, hogy a másik fél akarata ellenére megváltozzon a szerződés eredeti tartalma. A bíróság ugyanis módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

Látjuk, hogy a bírósági szerződésmódosításnak szigorú konjunktív feltételei vannak. Mindenekelőtt csak az úgynevezett tartós jogviszonyoknál van lehetőség a szerződésmódosítás kikényszerítésére. A tartósság elsősorban huzamosságot jelent, amikor a szerződéses szolgáltatások teljesítése időben elhúzódik. A tartós jogviszonynál a szolgáltatások általában ciklikusan ismétlődnek, a kötelezettségek időszakosan térnek vissza. A legtöbb tartós jogviszony határozatlan időre szól.

A szerződésmódosításra csak olyan körülmény adhat alapot, ami a szerződéskötéskor még nem állott fenn, hanem utóbb keletkezett. Ráadásul ennek az utóbb keletkezett körülménynek a szerződő fél lényeges jogos érdekét kell sértenie. Itt arról van szó, hogy a jog védelemben részesíti azt a felet, aki önhibáján kívül olyan helyzetbe kerül, amellyel a szerződéskötéskor nem számolhatott, s amely miatt a szerződés változatlan fenntartása nem várható el tőle.

A szerződés bírósági módosításánál természetesen nem csak az egyik fél viszonyai számítanak, mérlegelni kell a másik fél érdekeit is. A másik fél ugyanis nem kerülhet méltánytalan helyzetbe. A szerződésmódosítás célja nem lehet olyan helyzet kialakítása, amelyben a másik féltől nem elvárható a szerződésszerű teljesítés, a jogviszony fenntartása. Miután a két fél érdekegyensúlya a szerződésen belül megbomlott, a szerződés módosításának csak az lehet a célja, hogy ez az érdekegység helyreálljon. Éppen ezért a szerződés bírósági módosítása a gyakorlatban igen szűk körre, inkább a jogban egyébként is nevesített esetekre (például a bérleti díj módosítása) korlátozódik.

Mellékkötelezettségek mérséklése

A Ptk. lehetőséget ad a kötelezettnek, hogy bírósághoz forduljon az általa vállalt, szerződést biztosító mellékkötelezettségek mérséklése végett. A bíróság ugyanis mérsékelheti a felek által túlzott mértékben megállapított kamatot, túlzott mértékű foglalót, kötbért. Ha a felek által kikötött jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság mérsékelheti a joghátrányt.

Módosítás jogszabályváltozás miatt

A bírósági szerződésmódosítás speciális esete ahhoz az előíráshoz kapcsolódik, amely szerint jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. A jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy elállhat a szerződéstől.

A teljesítés lehetetlenné válása Előfordulhat, hogy a szerződésen alapuló kötelezettséget bírósági úton sem lehet kikényszeríteni, egyszerűen azért, mert a teljesítés fizikailag lehetetlenné vált. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél köteles haladéktalanul értesíteni erről a másik felet. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. * Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. * Amennyiben a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. * Az úgynevezett vagylagos szolgáltatások valamelyikének lehetetlenülésekor a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között. * Amennyiben a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának maradványa a kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett a szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpótlást kapott vagy igényelhet, a jogosult az ellenszolgáltatás arányos része ellenében követelheti a maradvány, illetőleg a kárpótlás átengedését. * A teljesítés megtagadása * Amennyiben a kötelezett jogos ok nélkül megtagadja a teljesítést, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.

Beszámítás

A szerződéses kötelezettségek megszüntetésére alkalmas lehet egy, a felek között létező másik jogviszonyból eredő követelés is. Amennyiben ugyanis a kötelezettnek a jogosulttal szemben egynemű és lejárt követelése van, azt – néhány kivételtől eltekintve – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal beszámíthatja a tartozásába. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.

Nincs helye beszámításnak olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá – a túlfizetés esetét kivéve – tartási, életjáradéki és baleseti járadék követeléssel, illetve a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben. Nem alkalmas a beszámításra a bírósági úton nem érvényesíthető követelés sem. Az elévült követelés azonban beszámítható, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered. Végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy közokiratba foglalt ellenkövetelés alkalmas a beszámításra.

Személycsere a kötelemben

A szerződéses kötelemből úgy is ki lehet lépni, hogy maga a szerződés fennmarad, ám megváltozik a jogviszonyban szereplő felek személye. Ennek szabályai aszerint térnek el, hogy a jogosulti vagy a kötelezetti pozícióról van-e szó az adott szolgáltatás szempontjából. (Ne feledjük, a visszterhes szerződéseknél mindkét fél egyaránt jogosult és kötelezett is, hiszen a szolgáltatás kötelezettje egyben az ellenszolgáltatás jogosultja!)

Engedményezés

A jogosult személyének megváltozása az egyszerűbb eset. A jogosult ugyanis a Ptk. szerint szerződéssel másra átruházhatja a követelését. Ez az engedményezés, amelynek korlátját képezi, hogy nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja.

Az engedményezéssel az új jogosult (az engedményes) a régi jogosult (az engedményező) helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.

Az ellenérték fejében történt engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre pedig az ajándékozás szabályait kell alkalmazni.

Értesítés

Az engedményezésről természetesen értesíteni kell a kötelezettet. Ennek megtörténtéig a kötelezett az engedményezőnek (vagyis az eredeti jogosultnak) is teljesítheti a szolgáltatást. Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak, vagyis az engedményesnek teljesíthet. Az engedményestől származó értesítéskor a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Igazolás hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett vele szemben.

Az engedményezésről szóló értesítés megszakítja az elévülést.

Az engedményes felelőssége

Az engedményező – az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig – kezesként felel az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért, kivéve ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre, vagy ha a felelősségét egyébként kizárta.

Ha azonban a követelés jogszabály vagy hatósági rendelkezés folytán száll át másra, a korábbi jogosult kezesi felelőssége csak akkor érvényesül, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő.

Tartozásátvállalás

A tartozásátvállalásnál a kötelezetti pozícióban történik változás. Ehhez azonban nem elegendő a régi és az új kötelezett megállapodása. Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, ehhez meg kell kérnie a jogosult hozzájárulását. Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették. A korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be.

A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik.

Amennyiben a jogosult megtagadja a hozzájárulást, a régi kötelezett nem szabadul a kötelemből, ám a tartozásátvállalónak olyan helyzetbe kell hoznia a kötelezettet, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. Ilyenkor a kötelezett nem hivatkozhat a jogosulttal szemben arra, hogy a tartozásátvállalótól hajtsa be a követelést, még akkor sem, ha az a teljesítőképes kettőjük közül. A tartozásátvállalót azonban beperelheti, hogy hozza őt teljesítőképes helyzetbe. Voltaképp itt is a tartozásátvállaló "teljesít", csak nem közvetlenül, hanem a kötelezetten keresztül. Amennyiben a jogosult behajtotta a követelést a kötelezetten, a kötelezett megtérítési igénnyel élhet a tartozásátvállalóval szemben, hiszen a kettőjük közötti jogviszony alapján a tartozásátvállaló köteles teljesíteni a szolgáltatást.

A szerződés megszűnése

Amennyiben a szerződés módosítására nincs mód, vagy ha a szerződés még módosított tartalommal sem felel meg valamelyik félnek, ultima ratióként nem marad más hátra, mint a szerződés megszüntetése. Ez persze beismerése annak, hogy a szerződéskötés semmiben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A megszabott alakot mellőző szerződésmegszüntetés vagy -felbontás is érvényes azonban, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.

Közös megegyezés

Előfordul, hogy mindkét fél úgy látja, az a legjobb megoldás, ha közösen megszüntetik a szerződésüket, s békében válnak el egymástól. A közös megegyezés irányulhat a szerződés megszüntetésére vagy a felbontására.

Egyoldalú jognyilatkozat

Amennyiben valamelyik fél ragaszkodik a szerződés fenntartásához, kivételesen egyoldalú jognyilatkozattal is véget lehet vetni a szerződéses kapcsolatnak. Ilyen nyilatkozat az elállás és a felmondás.

Elállás

Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. Az elállási jogot a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik. (A túlzott mértékű bánatpénz összegét azonban a bíróság mérsékelheti.)

Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni.

Felmondás

A felmondás is szerződésen vagy jogszabályon alapulhat. A felmondást is a másik félhez intézett nyilatkozattal kell gyakorolni. A felmondás a szerződést megszünteti. Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerződésben meghatározott felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad.

Megszüntetés

A szerződés megszüntetésekor a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.

Felbontás

A szerződés felbontásánál a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a szerződés nem is létezett volna a felek között.

Elévülés A szerződéses kapcsolat kimúlásának sajátos esete az elévülés. A jog ugyanis egy bizonyos idő letelte után megvonja a követelés teljesítésének kikényszeríthetőségét attól a jogosulttól, aki nem érvényesíti az igényét a másikkal szemben. Az elévülésnél nem szűnik meg a kötelezettség, csak azt nem lehet bírósági úton érvényesíteni. A követelés érvényesítése iránti perben a kötelezett védekezhet azzal, hogy a követelés elévült. * A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése azonban a főkövetelést nem érinti. A követelés elévülése ugyanakkor nem akadályozza az azt biztosító kézizálogjog érvényesítését. * Elévülési idő * A követelések általában öt év alatt évülnek el. A felek írásban ennél rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. * Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. * Az elévülés nyugvása * Ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni a követelést, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott. * Az elévülés megszakadása * A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bíróság előtti érvényesítése, továbbá megegyezéses módosítása – ideértve az egyezséget is –, valamint a tartozáselismerés megszakítja az elévülést. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. * Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.