A büntetőjog hagyományosan az emberek egyéni felelősségén alapszik. Ezt az elvet töri át a hazánk uniós csatlakozásakor hatályba lépő leendő törvény, amikor a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről rendelkezik. Továbbra sincs szó arról, hogy a jogi személy bűncselekményt tudna elkövetni, csupán annak lehetősége nyílik meg, hogy meghatározott bűncselekmények miatt az elkövetőkhöz kapcsolódó jogi személyeket is szankcionálni lehet.
Jogi személy
A büntetőjogi intézkedések szempontjából jogi személynek minősül minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet az irányadó jogszabályok jogi személyként ismernek el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságokat is. E fogalommeghatározásból látszik, hogy nemcsak a jogszabályok által jogi személyiséggel felruházott szervezetekkel, hanem a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokkal – betéti és közkereseti társaság – is alkalmazhatnak büntetőjogi szankciókat. Nem sújtható ugyanakkor büntetőjogi intézkedéssel a magyar, illetve a külföldi állam, az Alkotmányban felsorolt intézmény, az Országgyűlés Hivatala, a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, illetőleg a jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási és önkormányzati igazgatási feladatot ellátó szerv, valamint a nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet. Ezeket ugyanis a készülő törvény kiveszi a jogi személy fogalma alól. A jogi személy fogalmát a továbbiakban kizárólag az említettek szerinti értelemben használjuk.
Az intézkedések feltételei
A jogi személlyel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésekor alkalmazhatók büntetőjogi intézkedések, ha a bűncselekmény a jogi személy javára vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűncselekményt a jogi személy
– ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,
– tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna.
Ugyancsak alkalmazhatók a büntetőjogi intézkedések abban az esetben, ha a bűncselekmény vagyoni előnyt eredményezett a jogi személy javára.
Az intézkedések alkalmazásának minden esetben feltétele, hogy a bíróság büntetést szabjon ki a bűncselekmény elkövetőjével szemben. E szabály alól kivételt jelent, ha a bűncselekmény vagyoni előnyt eredményezett a jogi személy javára, de az elkövető halál vagy a kóros elmeállapot miatt nem büntethető. A büntetőjogi intézkedéseknek ugyanis ilyen esetben is helyük van a jogi személlyel szemben.
Vagyoni előny
Vagyoni előnynek minősül bármely dolog, vagyoni értékű jog, követelés, kedvezmény, függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e, úgyszintén az is, ha a jogi személy mentesül valamely jogszabályból, szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól.
Büntetőjogi intézkedések
Az ügyész indítványára a jogi személlyel szemben a következő retorziók alkalmazhatók büntetőjogi intézkedés címén:
– megszüntetés,
– a tevékenység korlátozása,
– pénzbírság.
A pénzbírság, illetve a jogi személy tevékenységének korlátozása önállóan és egymás mellett is alkalmazható szankció.
A jogi személy megszüntetése
A bíróság akkor szüntetheti meg bűncselekmény miatt a jogi személyt, ha
– a jogi személyt már eleve bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy
– a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekményt leplez.
Az utóbbi esetben nincs helye a megszüntetésnek, ha ennek következtében veszélybe kerülne valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátása. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a jogi személy országos közüzemi szolgáltatónak vagy nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül, illetve ha honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.
A tevékenység korlátozása
A bíróság meghatározott körben egy évtől három évig terjedő időre korlátozhatja a jogi személy tevékenységét úgy, hogy a tartamot években kell megállapítani.
Az eltiltás ideje alatt a jogi személy:
– nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,
– nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,
– nem köthető vele koncessziós szerződés,
– nem minősíthető közhasznú szervezetté,
– nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban,
– nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta.
A korlátozás kiterjedhet valamennyi felsorolt tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására.
A tevékenység korlátozásakor – az ítélet jogerőre emelkedése napján – a bíróság rendelkezésétől függően
– beállnak a jogi személlyel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,
– beállnak a jogi személlyel kötött koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,
– a közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, továbbá a jogi személyt a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni,
– az említett támogatások odaítélésére irányuló eljárást megszüntetettnek kell tekinteni, a bűncselekménnyel összefüggésben odaítélt támogatást pedig vissza kell fizetni.
Pénzbírság
A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosáig terjedhet, de nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál. Amennyiben az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással állapítható meg, a vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel határozza meg. A pénzbírságot a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell behajtani.
Zár alá vétel, biztosítási intézkedés
A jogi személlyel szemben kiszabandó pénzbírság és a jogi személyt előreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyont zár alá vehetik, illetve a vagyonra biztosítási intézkedést rendelhetnek el.
Az eljáró bíróság
A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedés alkalmazásáról a bűncselekmény elkövetője (a terhelt) ellen indított büntetőeljárásban kell határozni. A büntetőjogi intézkedést az a bíróság szabja ki, amelyik a terhelt bűncselekményének elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ugyanez a helyzet akkor is, ha azért nem indult büntetőeljárás, mert az elkövető meghalt, vagy kóros elmeállapota miatt nem büntethető.
A jogi személy képviselője
Amennyiben a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésnek lehet helye, a jogi személy érdekében – annak képviselőjeként – meghatalmazás alapján ügyvéd jár el. A meghatalmazást a jogi személy törvényes képviselője (például a kft. ügyvezetője) adhat az ügyvéd részére. Nem adhat ilyen meghatalmazást a terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetőleg védője.
Ha a jogi személynek nincs meghatalmazott képviselője, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendel ki ügyvédet.
A jogi személy képviselőjeként eljáró ügyvéd akkor lehet jelen a nyomozási cselekményeknél, ha a tanú kihallgatása, a szakértő meghallgatása, a szemle, a bizonyítási kísérlet vagy a felismerésre bemutatás a jogi személynek az üggyel összefüggő kapcsolatára irányul, vagy ha a házkutatást a jogi személy használatában lévő területen foganatosítják. A jogi személyt érintő iratokat az ügyvéd a nyomozás elvégzése után tekintheti meg. A tárgyaláson jelen lehet, a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a kihallgatottakhoz kérdést intézhet és felszólalhat.
A jogi személy képviselőjére egyebekben a védőre vonatkozó szabályok az irányadók.
Törvényes képviselő
Az iratbetekintési jog a jogi személy törvényes képviselőjét (például a kft. ügyvezetőjét) is megilleti. A törvényes képviselő is jelen lehet a tárgyaláson, a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a kihallgatottakhoz kérdést intézhet és felszólalhat.
Itt említjük meg, hogy a jogi személy az eljárásban nem gyakorolhatja az egyéb érdekeltet megillető jogokat.
Nyomozás
Ha a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során a jogi személlyel szembeni intézkedésnek lehet helye, a nyomozó hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt, aki rendelkezik arról, hogy a nyomozás kiterjedjen-e az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. Az ügyész erről legkésőbb a büntetőügyben tartott tárgyalás előtt nyolc nappal értesíti a jogi személyt, egyben felhívja, hogy gondoskodjék az eljárási képviseletéről. Megbízott képviselő hiányában az ügyész hivatalból rendel ki képviselőt.
A gyanúsított és a védője nem lehet jelen azon a nyomozási cselekményen, amely a jogi személynek az ügyben betöltött szerepével kapcsolatos adatok felderítésére irányul.
Iratismertetés
A nyomozás után a jogi személy eljárási képviselője megismerheti a nyomozás iratait.
Indítvány a vádiratban
Amennyiben a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szembeni intézkedésnek lehet helye, azt az ügyész a vádiratban indítványozza. A vádirat ilyenkor tartalmazza a jogi személy azonosítására alkalmas adatokat, eljárási, illetve törvényes képviselőjének adatait is. A vádiratból a jogi személy eljárási képviselője is kap egy példányt.
Értesítés a büntetőeljárásrólA jogi személlyel szembeni intézkedésre vonatkozó indítványával egy időben az ügyész értesíti azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette a nyomozás elrendeléséről, a gyanúsított személyéről, illetőleg arról, hogy nyomozást folytatnak. * A nyomozás felfüggesztéséről, a nyomozás megszüntetéséről, a vádemelésről, az eljárás felfüggesztéséről, az eljárás megszüntetéséről, valamint az ügydöntő határozat meghozataláról és az eljárás jogerős befejezéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság értesíti a jogi személy felett törvényességi, illetőleg szakmai felügyeletet gyakorló szervet, valamint azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette. * A nyilvántartást vezető bíróság az értesítést felveszi a jogi személyről vezetett nyilvántartásba. * Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész arról értesítette a cégbíróságot, hogy a jogi személlyel szemben intézkedésnek lehet helye, a jogi személy ellen nem indítható sem csőd-, sem felszámolási, sem pedig végelszámolási eljárás. A már megindult csődeljárást, felszámolási eljárást és végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. Ha mindez jelentősen késleltetné vagy veszélyeztetné a hitelezők követelésének kielégítését, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a csődeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását. |
Bírósági eljárás
A bíróság a tárgyalás előkészítése során megszünteti az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos részét, ha az ügyész visszavonta az indítványát, illetve a jogi személy megszűnt. Ugyanez a helyzet akkor is, ha azzal a vádlottal szemben, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szembeni intézkedést indítványozta, a bíróság megszünteti az eljárást, kivéve ha a jogi személlyel szembeni intézkedés az elkövető büntethetőségétől függetlenül alkalmazható.
Tárgyalás
A bírósági tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező. A bizonyítási eljárás során a jogi személy eljárási, valamint törvényes képviselője a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a védőt követően kérdéseket tehet fel a kihallgatottakhoz.
Ha az ügyész a tárgyaláson indítványozza a jogi személlyel szembeni intézkedést, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és a tárgyalási jegyzőkönyv másolatával értesíti a jogi személyt az ügyész indítványáról.
Az elnapolt tárgyaláson – ha azon csak a jogi személlyel kapcsolatos ügyészi indítványra vesznek fel bizonyítást – a tárgyalás legutóbbi részéről készült jegyzőkönyvet nem kell ismertetni akkor sem, ha a tárgyalás megszakítása óta nyolc napnál hosszabb idő telt el.
Az ügyész a vádbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő, hogy a bíróság milyen intézkedést alkalmazzon a jogi személlyel szemben, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt.
A védőbeszéd után a jogi személy eljárási képviselője felszólalhat, és a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.
Első fokú határozat
Amennyiben az ügyész intézkedést indítványozott a jogi személlyel szemben, a bíróságnak az ítéletben erről rendelkeznie kell, s vagy elrendel bizonyos intézkedést, vagy elutasítja az indítványt. Amennyiben az intézkedés méltánytalan hátrányt jelentene a jogi személyre, a bíróság mellőzheti az intézkedést.
Ha a bíróság felmenti azt a vádlottat, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szembeni intézkedést indítványozta, vagy vele szemben megszünteti az eljárást, az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos része automatikusan megszűnik, arról külön rendelkezni nem kell. Ez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, amikor az elkövető büntethetőségétől függetlenül helye van a jogi személlyel szemben intézkedésnek.
Az intézkedéssel sújtott jogi személy a felmerült bűnügyi költségnek azt a részét köteles viselni, amely emiatt merült fel.
Amennyiben az ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem emelkedik jogerőre, a bíróság köteles határozni a jogi személy vagyonának zár alá vételéről.
Fellebbezés
Az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen az ügyész és a jogi személy eljárási, illetve törvényes képviselője fellebbezhet. A jogi személy terhére csak az ügyész nyújthat be fellebbezést. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul.
A jogi személy eljárási, valamint törvényes képviselője a védő után nyilatkozhat arról, hogy kíván-e fellebbezni az ügydöntő határozat ellen.
Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül. Amennyiben az első fokú határozat megalapozatlannak bizonyul, a másodfokú bíróság az első fokú bíróságtól eltérő tényállást állapíthat meg, ha a felvett bizonyítás alapján a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés mellőzésének van helye.
Másodfokú határozat
Amennyiben a másodfokú bíróság megváltoztatja az első fokú bíróság ítéletének a jogi személyre vonatkozó rendelkezését, úgy a jogi személlyel szemben intézkedést, illetőleg más intézkedést is alkalmazhat, vagy mellőzheti az intézkedést. A másodfokú eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetőleg az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy az első fokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyész a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be.
A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az első fokú bíróság ítéletét, ha az első fokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést.
Az ítélet hatályon kívül helyezése mellett új eljárásra utasítja a másodfokú bíróság az első fokú bíróságot, ha az ítélet megalapozatlansága a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezést lényegesen befolyásolta.
Ha a másodfokú bíróság felmenti azt a vádlottat, akire tekintettel az első fokú bíróság a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazott, vagy az első fokú bíróság ítéletének reá vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti, avagy az első fokú bíróságot új eljárásra utasítja, a másodfokú bíróság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését is hatályon kívül helyezi, és szükség esetén új eljárásra utasítja az első fokú bíróságot. Nem kell hatályon kívül helyezni az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezését akkor, ha a felmentés oka a vádlott kóros elmeállapota, illetőleg az eljárás megszüntetésére a vádlott halála miatt került sor. Ebben az esetben a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tarthatja vagy megváltoztathatja.
Az első fokú ítéletnek jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezése hatályon kívül helyezésekor és az első fokú bíróság új eljárásra utasításakor a másodfokú bíróság határoz a zár alá vétel elrendeléséről, fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott zár alá vétel a megismételt eljárás során hozott ügydöntő határozat kihirdetéséig tart.
Perújítás
Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen az ügyész és a jogi személy eljárási képviselője terjeszthet elő perújítási indítványt.
Perújításnak van helye, ha
– az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel;
– az alapügyben a hatóság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte;
– az alapügyben az ítéletet a terhelt távollétében hozták;
– az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzni kell, vagy enyhébb intézkedést kell alkalmazni, illetve a jogi személlyel szemben intézkedést, vagy súlyosabb intézkedést kell alkalmazni;
– a jogi személlyel szemben ugyanazon terhelt cselekményével összefüggésben több ítélet alkalmazott intézkedést.
Természetesen, ha a perújítást olyan vádlottal kapcsolatban rendelték el, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a perújítás az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is kihat.
Felülvizsgálat
Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen felülvizsgálati indítvány benyújtására – a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazása érdekében hat hónapon belül – az ügyész és a jogi személy képviselője jogosult.
A jogi személyre vonatkozó ítéleti rendelkezés felülvizsgálatának van helye, ha a büntetőjog szabályainak megsértése miatt alkalmaztak intézkedést a jogi személlyel szemben, illetve ha ugyanilyen okból mellőzték az intézkedést.
Ha a felülvizsgálat azzal a vádlottal kapcsolatos, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is.
Végrehajtás
Amennyiben a bíróság megszűntnek nyilvánítja a jogi személyt, vagy korlátozza a tevékenységét, az ilyen intézkedés végrehajtása végett megkeresi a jogi személyről nyilvántartást vezető bíróságot.
A pénzbírságot bírósági végrehajtás során kell behajtani. Amennyiben azonban a végrehajtási eljárás az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül eredménytelen volt, erről a bírósági végrehajtó írásban értesíti az intézkedést alkalmazó bíróságot, amely haladéktalanul értesíti a jogi személy nyilvántartását vezető bíróságot.
Megismételt eljárásHa a jogi személy terhére nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt eljárásban nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetőleg nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is alkalmazni. * Kivételt képez ez alól, ha a másodfokú bíróság azért helyezte hatályon kívül az első fokú bíróság ítéletét, mert az első fokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést, illetve mert az ítélet megalapozatlansága a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezést lényegesen befolyásolta; a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a jogi személlyel szemben intézkedést, súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is kell alkalmazni, feltéve hogy az ügyész ezt indítványozza; az ügyész vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is meg kell állapítani, és a jogi személlyel szemben ennek folytán kell intézkedést alkalmazni; az első fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány alapján került sor, és a jogi személlyel szemben ennek folytán kell intézkedést alkalmazni |