A pénzintézetek árai

Elkülönül a lakossági és a vállalati üzletág

A bankok árképzése (idetartozik a betéti és hitelkamatok, díjak és jutalékok mértéke és köre) az utóbbi évek során alaposan megváltozott. Néhány tényezőt – mint például a verseny hatása – egyértelműen nyomon követhetünk a kondíciók alakulásában, de a mélyebb okok feltárása cseppet sem könnyű feladat. A pénzintézetek ugyanis, ha árképzésük rendszerébe próbálunk belepillantani, még a szokásosnál is "szemérmesebbekké" válnak. Nem egy bank ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre – üzleti titokra hivatkozva – egyáltalán nem adott választ. Arra a kérdésre egyébként, hogy mennyire kezelik egységben a díjakat, jutalékokat és a betéti, a hitelkamatokat, valamint a különböző költségeket (beleértve a működési kiadásokat, de a céltartalékolást is), már önmagában az is fontos információt hordoz, hogy mindenütt tökéletesen elkülönül a vállalati és a lakossági üzletág.

A CIB Banknál hangsúlyozták, hogy az árképzés kapcsán számos, önmagában is külön elemzést érdemlő szempontot vesznek figyelembe: többek között a közvetlen és közvetett költségek széles skálája, a tranzakció, a termék és az ügyfél szintű nyereségesség kérdései, az üzletpolitikai célok érvényesítése. A szakmai megalapozás során – fejtették ki – nem nélkülözhető a versenytársak árainak ismerete, a referenciahozamok és forrásköltségek meghatározása, a minőség és az ár kapcsolatának mérlegelése, valamint a járulékos kötelezettségek – mint például a betétek után képzett jegybanki tartalék vagy a hitelek után képzett céltartalék mértékének számításba vétele. Az előzőekre figyelemmel az árképzés kérdéskörét a CIB szakemberei szerint érdemes két fő alappillérre leszűkíteni: a költségekre és az üzletpolitikai célokra.

Üzletpolitikai célok

Az üzletpolitikai célok is markánsan tükröződnek az árak kialakításában, hiszen nagymértékben meghatározzák a szolgáltatás pozicionálását nemcsak a versenytársak termékeihez, hanem a saját hasonló konstrukciókhoz viszonyítva is. Egy termék árának vizsgálatakor figyelembe kell venni azt is, hogy milyen további díjmentesen, illetve kedvezményesen igénybe vehető termék/szolgáltatás társítható hozzá. A termékskála szélességén túl további szempont a minőség és a megbízhatóság, melyek hangsúlyos volta a fejlesztési és üzemeltetési költségekben és ennek nyomán az ár kialakításában is tükröződhet. Az árpolitika kialakítása során tehát ennél a banknál alapvető fontosságúnak tartják a világos, egyértelmű üzletpolitikai célok meghatározását (mely ügyfélkört, mely termékcsoportot preferálják, milyen nyereségességi várakozások mellett, milyen fejlesztésekbe fognak bele, és a megtérüléssel kapcsolatosan mik az elvárásaik), valamint a költség- és nyereségelemek minél alaposabb ismeretét. A CIB esetében – nyomatékosították – mind a költség, mind az üzletpolitikai megfontolások érvényesülésére jó példa az elektronikus csatornák előtérbe helyezése. A hagyományos számlavezetés díjtételeihez képest itt kedvezőbb tranzakciós díjakat alkalmaznak, egyes esetekben alacsonyabb minimumösszeg mellett teszik lehetővé a devizabetétek lekötését, és a havi számlavezetési díj is alacsonyabb lehet.

Az elmúlt években e folyamat állomásaiként vezették be az egyes ügyfélkörök számára kialakított elektronikus számlavezetés különböző formáit (Soft Business Terminal, Házibank, Elektronikus Üzleti Számla, Internet Bank, WAP Bank), valamint a Telebank, a Mobilbank szolgáltatásokat és a CIB24 telefonos ügyfélszolgálatot. A bank egyik fő törekvése – állították –, hogy szolgáltatásai széles körét tudja biztonsággal kínálni, ily módon a rendszer keretében valamennyi jól standardizálható tranzakció elérhetővé válik.

A díjak és jutalékok megállapításánál az OTP Banknál is fontos szempontnak tekintik a stratégiai célokat. A pénzintézetnél pedig az egyik érthetően alapvető törekvés, hogy a forgalmazást, információkérést a bankfiókokon kívülre tereljék. Ennek megfelelően a jutalék megállapításakor is preferálják a bankkártyával történő vásárlást, a pénzintézet telefonon elérhető szolgáltatásait (OTP TeleBank, TeleBank Center, Mobilbank), valamint az internetes szolgáltatásokat.

Elektronikus értékesítés

Az elektronikus értékesítési csatorna önköltsége – ismerték el több pénzintézetnél is – alacsonyabb a hagyományosnál, így az itt eladott termékek is olcsóbbak lehetnek. A lakossági üzletágban a telefonos és az elektronikus ügyintézés azoknál a bankoknál, amelyeknél erre lehetőség van, jelenleg kivétel nélkül valóban kedvezőbb a papíralapúnál. Félő azonban, hogy ez elsősorban nem költségokokra, hanem az ezen a területen most dúló igencsak éles versenyre vezethető vissza. A vállalati üzletágban ugyanis az éles konkurenciaharc csitulásával (mára a kisebb cégek kivételével gyakorlatilag befejeződött a piac újrafelosztása) valahogy a társaságokat terhelő költségek is emelkedni kezdtek. A Citibank mellett – amely sajátos árazást alkalmaz, hiszen tulajdonképpen minden költséget kamatkülönbözettel fedez, mivel a díjmentességért cserébe elvárja, hogy ügyfelei félmillió forintnál több pénzt tartsanak a piacinál alacsonyabb kamatozású folyószámlán – alig akad olyan piaci szereplő, amelynél az elektronikus kapcsolat ne kerülne pluszpénzbe. A társaságoknak nem számít fel külön díjat az elektronikus ügyintézésért az Inter-Európa Bank (IEB), a CIB Banknál pedig (alátámasztva a pénzintézetnél elmondottakat), ha egy vállalkozásnak csak forintügyletei vannak, még olcsóbb is a folyószámla. Érdemes egyébként kiemelni, hogy az IEB a szélesebb körű (díjakra, jutalékokra és kamatokra is kiterjedő) vizsgálat alapján is nyilvánvalóan komolyan és erőteljesen törekszik az új ügyfelek megszerzésére.

Az OTP Banknál is elmondták, hogy a vállalkozói ügyfeleknek felszámított díjak, jutalékok és kamatok mértékét komplexen határozzák meg. Ezzel kapcsolatos döntéseiknél nyilvánvalóan figyelembe veszik a pénzpiac alakulását, de fontos szempontot jelentenek az ügyfélpreferenciák, a termékek önköltsége, a felmerült kockázat és az elvárt megtérülés is. Természetesen nem tartják mellékesnek a versenytársak árait sem. Az egyes termékek jövedelmezőségét folyamatosan figyelik, és amennyiben a fentiek közül bármelyik elem jelentősen megváltozik, megvizsgálják a szükséges árazási lépések körét. Ez azonban – hangsúlyozták a banknál – korántsem jelenti minden esetben a fennálló ár megváltoztatását is. Az OTP Bank vállalkozói üzletágában egyébként összességében az ügyfél-jövedelmezőséget tekintik a legfontosabb mérőszámnak; tehát az egyes ügyfélkapcsolatokból származó összjövedelmet próbálják optimalizálni. Ez – érveltek a banknál – logikus és megkerülhetetlen is, hiszen az ügyfelek a bankkapcsolat forintban kifejezett teljes költségét vizsgálják, nem a felszámított díjak fajlagos súlyát. A pénzintézet az ügyfeleket homogén szegmensekbe sorolja, és így vizsgálja az elvárt és az elért jövedelmezőséget; illetve az egyes díjak, jutalékok és a nettó kamatbevétel hozzájárulását.

Társasági (nem elektronikus) számlák kondíciói néhány banknál
Bank megnevezése	Számlanyitási díj, ill. feltétel	Számlavezetési díj, ill. min. jutalék	Forintátutalás jutaléka		Pénztári készpénzfelvét	Látra szóló kamat %
			bankon kívül	bankon belül
Általános Értékforgalmi Bank	nincs	2,5 E Ft/hó	1,35‰, min. 200 Ft	200 Ft	2‰	2,25-5
BNP-Paribas Bank	nincs	5 E Ft/hó	1,5‰, min. 400, max. 8 E Ft	díjtalan	1,7‰, min. 400, max. 8 E Ft	3
Budapest Bank*	10 E Ft egyenleg	1,8 E Ft/hó	1,58‰, min. 200 Ft		2‰	2,5
CIB Bank	50 E Ft nyitóe.	2 E Ft/hó	1,35‰, min. 75 Ft	1‰, min. 150 Ft	1,75‰	2
Daewoo Bank	12 E Ft egyenleg	3 E Ft/negyedév	1‰, min. 200 Ft	díjtalan	1‰	2,5
Erste Bank
A csomag	nincs	2 E Ft/hó	1,1‰, min. 200 Ft	100 Ft/tétel	2,5‰, min. 250 Ft	2
B csomag	nincs	díjtalan	2‰ + 200 Ft	díjtalan	2,5‰, min. 250 Ft	2-6
HypoVereins (egyesült)	nincs	10 Ft/könyvelési tétel	1,5‰, min. 50 Ft		2‰, min. 250 Ft	1,5
IC Bank	2 E Ft, 10 E Ft elhelyezés	1 E Ft/hó	1,5-1,75‰, min. 200 Ft	díjtalan	1,75-2‰, min. 200 Ft	3,5
ING Bank	nincs	5 E Ft/hó	0,9‰, min. 208 + 250 Ft	250 Ft	2‰, min. 250 Ft	2
Inter-Európa Bank	50 E Ft nyitóegyenleg	5 E Ft/hó+ 2 E Ft zárlati díj	1,35‰, min. 150 Ft		1,5‰, min. 150 t	2
Kereskedelmi és Hitelbank**	6 E Ft	9 E Ft/ negyedév	2‰	1,35‰	1,35‰	1
Magyar Külkereskedelmi Bank**	nincs	3,5 E Ft/hó +5 E Ft zárlati díj	1,35‰, min. 300 Ft		1,35‰	2
OTP Bank	3 E Ft	5,5 E Ft/negyedév	2‰, min. 135 Ft	1,3‰, min. 20 Ft	2,5‰, min. 250 Ft	1
Postabank	nincs	6 E Ft/negyedév	1,25‰, min. 150 Ft		0,75‰ + pénzforg. jut.	3
Raiffeisen Bank*	8 E Ft, 50 E Ft nyitóegyenleg	15 E Ft/negyedév + 5 E Ft/hó fenntartási díj + 25 Ft/tétel	1,5‰, min. 250 Ft + 25 Ft/tétel könyvelési díj	1,5‰, min. 150 Ft 25 Ft/tétel könyvelési díj	1,5-2,5 ‰, min. 150 Ft	2,5
Az adatok tájékoztató jellegűek * csomagot, illetve átalánydíjas megoldásokat is kínálnak Forrás: bankfiókok

Csomagban kínált szolgáltatás

Elvben ennek a szemléletnek a terjedése indokolhatja, hogy mind több pénzintézet kínálja különféle csomagokban szolgáltatásait. A Bank Austria Creditanstalt (BA/CA) (október 1-jétől már HVB Bank Hungary Rt.-ként) például – a maga nemében különleges módon – az elektronikus-hagyományos számlavezetés közötti megkülönböztetést huszárosan úgy oldotta meg, hogy vállalati ügyfeleinek tulajdonképpen csak elektronikus számlavezetési lehetőséget, azon belül viszont négyféle csomagot kínált. A múlt időt az indokolja, hogy a HypoVereinsbankkal végrehajtott fúzió után még nem igazán látjuk körvonalazódni, hogy milyen stratégiát követ majd az egyesült bank.

Változatok a számladíjakra

Az ABN Amro és a K&H házasságának "díjgyümölcsei" ezzel szemben már világosan látszanak. Az új K&H egyértelműen borsosabb árakat alkalmaz elődeinél. Pontosabban: minden tekintetben a magasabb díjak és jutalékok átvételével hajtotta végre azt a folyamatot, amelyet a bank egységesítésnek nevez. A K&H egyébként szintén kínál számlacsomagokat, Szimpla és Dupla elnevezéssel. Előbbi – állítják a pénzintézetnél – alacsonyabb számlafenntartási és magasabb átutalási, utóbbi pedig magasabb számlafenntartási, de csekélyebb átutalási díjakat tartalmaz, megfelelő választási lehetőséget kínálva az ügyfeleknek.

A Raiffeisen Bank, amely alighanem az egyik legtalálékonyabb a vállalkozásokra különböző címeken kirótt terheket illetően – minimális jutalékot, számlanyitási, -fenntartási és könyvelési díjat is felszámít, és az átutalásoknál is kiköt egy fix összeget –, szintén alkalmazza a "csomagolást". A Raiffeisen díjcsomagjai nem nevezhetőek éppen olcsónak.

A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) – nyilvánvalóan arra törekedve, hogy a kevésbé tőkeerős cégek számára is vonzóvá váljék, megszüntette azt a kikötését, hogy a társaságoknak a számlanyitással egy időben hárommillió forintot kell befizetniük a számlára – a kisebb vállalkozásoknak kétféle (Standard és Nova elnevezésű) csomagot kínál. Ebből pedig az utóbbi – véleményünk szerint – valóban alkalmas arra, hogy kiszolgálja a banki költségeikkel takarékoskodni igyekvő vállalkozásokat is.

Az általános szokással ellentétben a legnagyobb magyarországi banknál a szegmentációnak nem része a "csomagolás". Az OTP Bank tapasztalatai szerint ugyanis – mint elmondták – a vállalkozói ügyfelek bizalmatlanok a díjcsomagok iránt. Feltételezik, hogy miközben bizonyos kondíciókra kedvezményt kapnak, kénytelenek olyan szolgáltatások árát is megfizetni, amelyekre nincs szükségük. Következésképpen az OTP Bank inkább termék-, semmint díjcsomagok összeállítására törekszik, ahol a kapcsolódó árazás egyes elemei átláthatóak – hangsúlyozták. A lakossági üzletágban viszont az OTP-nél is fellelhetjük a díjcsomagokat. Ezek azonban – állították a banknál – általában szolgáltatáscsomagokhoz társulnak. A csomagok a nyújtott szolgáltatásokban és az ehhez kapcsolódó árakban is különböznek egymástól. A különböző csomagok más és más ügyfélkör számára tartalmaznak ajánlatot, amelyekből mindenki a saját igényeihez, lehetőségeihez mérten kiválaszthatja a számára leginkább megfelelőt.

Arra a kérdésünkre, hogy az OTP számára mely piaci szereplők kondíciói lehetnek igazán érdekesek, elmondták: valamennyi versenytárs intézkedéseit és kondícióit nyomon követik, de üzletáganként eltérően, a hasonló ügyfélkörrel rendelkező bankokra fordítanak kiemelt figyelmet. Az OTP Bank Rt. Magyarországon elfoglalt helyzetéből adódik – tették hozzá –, hogy az általuk megtett "úttörő" lépéseket (például kamatcsökkentés, jutalékemelés) a többi bank néhány napos vagy hetes késéssel általában követi.

Társasági (elektronikus) számlák kondíciói néhány banknál
Bank megnevezése	Belépési, telepítési díj	Számlavezetési díj	Átutalási jutalék
Általános Értékforgalmi Bank	10 E	2 E Ft/hó	1,2‰, min. 200 Ft
BNP-Paribas	külön megállapodás sz., ált. 50 E Ft	nincs	1‰, min. 300, max. 8 E Ft
Budapest Bank	5 E Ft	5 E Ft/hó	1,58‰, min. 100 Ft
CIB Bank*	5 E Ft	1,5-2 E Ft/hó	0,9‰, min. 50 Ft
Daewoo Bank	30 E Ft	10 E Ft/negyedév üzemeltetési díj	1‰, min. 200 Ft
Erste Bank	15 E Ft	5 E Ft/negyedév	1,1‰, min. 200 Ft
Hanwha Bank	nincs	4 E Ft/hó	1,5‰, min. 200 Ft
HypoVereins (egyesült)**	10 E Ft	500 Ft/hó	1‰, min. 50 Ft
IC Bank	díjtalan	4,5 E Ft/hó	1,75‰, min. 200 Ft
ING Bank	10 E Ft	3 E Ft/hó	1,35‰
Inter-Európa Bank	külön (a számlavezetésen felüli) díj nincs
Kereskedelmi és Hitelbank	25 E Ft	5 E Ft/hó	2‰
Magyar Külkereskedelmi Bank	aláírási kulcs: 10 E Ft/fő	külön nincs	1,35‰, min. 100 Ft
OTP Bank	10 E Ft	2 E Ft/n. év szoftverbérleti díj	1‰, min. 100 Ft
Postabank	nincs	10 E Ft/n. év	1,25‰, min. 150 Ft
Raiffeisen Bank	saját telepítés 15 E Ft, banki 50 E Ft	5 E Ft/hó	1,5‰, min. 100 Ft
Az adatok tájékoztató jellegűek, a különböző fiókok gyakorlata eltérhet, nagyobb forgalomnál mindenütt elérhetők további kedvezmények. * Elektronikus számla esetén a cégeket csak ezek a költségek (a normál számlához kapcsolódóak nem) terhelik. ** Ez csak a Spectra Light elnevezésű megoldásra vonatkozik, a Spectra és a MultiCash díjai külön megállapodás szerint alakulnak.

Díjkövetés

Ha az időtávot kissé túlzottan rövidnek is tartjuk, a tapasztalat valóban alátámasztja az OTP-nél elmondottakat. A legnagyobb hazai (bár megjegyezzük, a vállalati üzletágban nem piacvezető) bank vezette be a vállalkozói számláknál a minimális jutalékot. Ezt a lépést azután eleinte érezhetően vonakodva, majd egyre bátrabban, a többi pénzintézet is megtette. Néhányan igyekeztek eleinte ellenállni, arra számítva, hogy az OTP-étől kedvezőbb kondícióikkal ügyfeleket csábíthatnak el. Hamar kiderült azonban, hogy a számlájukat csak szükségből megnyitó mikrocégek számukra sem kívánatosak. Többen később forgalmi kikötésekkel próbálkoztak. Mára ezek a megoldások eltűntek, átadva helyüket a különböző címen kirótt terheknek. Jelenleg nagyon kevés ugyanis azoknak a bankoknak a száma, amelyek a havi vagy negyedévi díj, illetve jutalékminimum (sőt a különböző elnevezésű – vezetési, fenntartási, zárlati díj vagy éppen könyvelési – költség) mellett ne kötnék ki, hogy mekkora az a legkisebb összeg, amelyre még ügyletenként is mindenképpen igényt tartanak. A tranzakciónként megszabott minimális jutalék alkalmazása pedig nehezen indokolható akkor, ha a pénzintézet havonta vagy negyedévente kötelezően fizetendő forgalmi jutalékot is felszámít. Az ilyen terhek bevezetése nyilvánvalóan csak arra jó, hogy a bank díj- és jutalékbevételét burkoltan növelje.

Ugyanez adhat magyarázatot a zárlati díj alkalmazására is, amelynél tulajdonképpen szintén a legnagyobb hazai bank számított kezdeményezőnek. Mára pedig elég sok pénzintézet ró olyan költségeket a magánügyfelekre, amelyeket akkor is ki kell fizetniük, ha számlájukat semmire sem használják. Erre egyébként az OTP eredetileg száz forintot állapított meg, jelenleg már 175 forintot számít fel.

Az OTP Banknál egyébként egyértelműen nyomon követhető, hogy jutalékait a lakossági üzletágban is növelni igyekszik. Az idén március 1-jén ugyanis több (ebben az üzletágban azelőtt sem éppen a legkedvezőbbnek számító) díját is felemelte. Az "idegen" bankjegykiadó automaták (ATM) használatáért felszámított költség az OTP-nél a legmagasabb. A pénzintézet ügyfelei a korábbinál 50 forinttal többet, 350 forintot kénytelenek fizetni egy-egy tranzakcióért. Persze a nem saját berendezéseket használó ügyfelek pénzét a többi (az OTP-nél csekélyebb saját ATM-hálózatot üzemeltető) bank is igyekszik mind jobban megcsapolni.

Aligha logikus, hogy azoknak a versenytársaknak a többsége, amelyek éppen az OTP-től hódíthatnának el ügyfeleket, szolgaian követi annak díjpolitikáját. Ellenkező esetben pedig talán a legnagyobb magyar bankot lehetne díjcsökkentésre sarkallni. Persze ehhez általánosan követett gyakorlat vagy megfelelően domináns szereplő szükséges. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) piacra lépése, a lakáshitelpiacnak a kormány lépéseivel is elősegített felbolydulása után valahogy az OTP is mérsékelte ingatlanpiaci kölcsönkamatait.

Verseny a hitelpiacon

A bankok által felszámított díjak és jutalékok egyébként nemcsak a folyószámla-szolgáltatásoknál, hanem a hitelezésnél is terjednek. Ez igaz a verseny mára legélesebbé vált terepén, a lakásépítési kölcsönöknél is. Még a kiegészítő kamattámogatású (szuperkedvezményes) konstrukciónál is felszámítanak kezelési költséget, hitelbírálati és értékbecslési, sőt esetenként más (szerződéskötési, zárlati) díjat. A díjak szempontjából hasonló a helyzet a saját forrásból nyújtott (állami támogatásban nem részesült) lakáshiteleknél is. A kondíciók azonban ezen a területen még jobban eltérnek. A kamatok ugyan viszonylag szűk sávban mozognak, de a különböző díjak miatt az ügyfelek terhei igencsak változatosan alakulhatnak.

Alacsony betéti kamatok

A betéti kamatoknál semmiképpen sem lehet nagyvonalúnak nevezni a pénzintézeteket. Kevésbé rosszul általában csak azok járhatnak, akik igen jelentős összegeket kötnek le a bankoknál. Az OTP – tudtuk meg – a nyilvánosan meghirdetettnél kedvezőbb feltételeket (egyedi kondíciókat) ott kínál, ahol azt a versenyhelyzet és a bankkapcsolat jövedelmezősége megengedi. A kedvezmények elbírálásakor vizsgálják az ügyfél termékhasználatát és az üzleti kapcsolatok volumenét is.

Az OTP Bank számára mindig fontos volt – mondták el a pénzintézetnél –, hogy az egyes üzletágak jövedelmezően működjenek. Ennek azonban csak egyik lehetséges módja a kamatkiadások csökkentése és a jutalékbevételek növelése. A belső összetételt tekintve viszont természetesen ennél a pénzintézetnél is törekednek a díjakból, jutalékokból származó bevételek arányának emelésére. A versenytársak intézkedéseit és kondícióit is figyelemmel kísérik, de a hozott döntéseket – hangsúlyozták – nem csak ez határozza meg. "Bevezető árat" – általában nem alkalmaznak, termékeiket inkább minőségi szolgáltatásokkal, marketinggel és esetenként egyéb akciókkal támogatják.

Lakossági folyószámladíjak néhány banknál (Ft, illetve ‰)
Bank	Számlanyitási összeg Ft	Havi fix díj Ft	Átutalási megbízás díja tételenként		Limitfigyelés díja	Készpénzfelvétel Ft/tétel	Leköthető összeg min. Ft	Kamat* %
			állandó	eseti				látra szóló	1-3 hónapos lekötés
Általános Értékforgalmi	nincs	nincs	30 Ft	1,35‰, min. 50 Ft	díjtalan	0-2 ‰, min. 50 Ft	100 000	5-6,5	8,75
Budapest Bank	nincs	150	közüzemi 25 Ft, egyéb50 Ft	40 Ft + 1,5‰, max. 1500 Ft	díjtalan	1‰, min. 200, max. 1500 Ft	külön betétszámla	7-8,5	8,3
CIB Bank
XL	20 000	nincs	40 Ft	1,5‰, min. 100 Ft max. 4500 Ft	díjtalan	200 Ft	50 000	2,5-6	8,25-9,5
Classic	20 000	1200		díjtalan	díjtalan	díjtalan	50 000	2,5-6	8,25-9,5
Erste Bank	nincs	100	40 Ft	70 Ft	díjtalan	5‰ + 100, max. 500 Ft	nincs korlátozva	2,5-4,5	8,25-9,5
Hanwha Bank	nincs	nincs	nincs	1,15‰, min. 200 Ft	közüzemi megbíz. nincs	2‰	100 000	2,5-4,5	8,25
Inter-Európa Bank	nincs	100	30 Ft	50 Ft	díjtalan	100 Ft	100 000	4-9	6,75-8,75
Kereskedelmi és Hitelbank	5 000	125	2‰ + 15 Ft	2‰ + 60 Ft	díjtalan	2‰ + 75, max. 5 E Ft	10 000	2,25-3,25	6,6-10
Magyar Külkereskedelmi Bank	450	150 E Ft egyenleg alatt 450 Ft, felette 250 Ft	30 Ft	1,5‰, min. 120, max. 12 E Ft	díjtalan	100 Ft (milliónként)	100 000	3-6	7,5-9,5
OTP Bank	nincs	175	50 Ft	45 Ft + 1,5‰, max. 1 E Ft	díjtalan	90 Ft + 2,5‰, max. 3 E Ft	50 000	2,5-3,25	7,65-8,15
Postabank	nincs	100	40 Ft	50 Ft	díjtalan	50 Ft + 2‰, max. 500 Ft	150 000	–2,25-5	–7,0-9,5
Raiffeisen Bank
A csomag	20 000	nincs	50 Ft	2‰, min. 50 Ft	20 Ft	1‰, min. 50 Ft	500 000	2,5-9,45	9-9,25
B csomag	20 000	850		díjtalan	díjtalan	díjtalan	500 000
Az adatok tájékoztató jellegűek, a kondíciók időközben változhatnak. * Általában összegtől függő, de helyenként idősávos megoldások