Pénzügyi törvények

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 41. számában (2001. szeptember 1.)
Az Országgyűlés június 26-án fogadta el a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvényt. Cikkünk összefoglalja a társasági és a személyi jövedelemadózást, a helyi adózást, az illetékeket, valamint az adózás rendjét érintő változások lényegét.

Az adó- és járulékszabályokat érintő módosítások két fő témakör köré csoportosíthatók. Az első témakörbe azok tartoznak, amelyek a közelgő európai uniós csatlakozásra tekintettel szükséges jogharmonizációs lépéseket tartalmazzák. A második csoportba azok a módosítások kerültek, amelyek a jogalkalmazás során felmerült problémák rendezésére irányulnak, ezek közül kiemelkednek a reprezentációs költségek elszámolásához kapcsolódó módosítások és a diákhitel bevezetésével összefüggő eljárási szabályok.

A törvénycsomag többek között magában foglalja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XVII. törvény, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításait.

A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL SZÓLÓ 1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

Az adókedvezmények módosítása

Módosultak a 3 és 10 milliárd forint értékű beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmények a társasági adóban. Az Európai Unió közösségi jogszabályai szerint az adókedvezmények állami támogatásnak minősülnek, ezért azok az Európai Unióban csak a közvetlen támogatásokra vonatkozó szabályok, feltételek szerint biztosíthatók. A jelenlegi szabályok szerint a 3 és 10 milliárd forint értékű beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket az adózók 2011-ig vehetik igénybe. A módosítás korlátozza a jogszerzés időpontját a csatlakozás időpontjától, vagyis a csatlakozásról szóló nemzetközi egyezményt kihirdető törvény hatálybalépésének napjától megkezdett beruházás alapján a kedvezményre már nem lehet jogosultságot szerezni. A módosítás a már megszerzett jogon alapuló adókedvezmények igénybevételét nem korlátozza.

Fejlesztési kedvezmény

Az előzőeken túlmenően a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény legfontosabb módosítása az Európai Unió jogszabályaival már összhangban lévő új adókedvezmény, a fejlesztési kedvezmény bevezetése.

A fejlesztési adókedvezményt a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési programban szereplő beruházások után, meghatározott feltételek fennállása esetén, egyedi eljárás keretében igényelheti az adózó. Az egyedi eljárást a közösségi jogszabályok előírásai teszik szükségessé. A kedvezményt minden esetben a kormány engedélyezi, az erről szóló határozatot a Határozatok Tárában közzé kell tennie.

Az adókedvezményt a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától megkezdett olyan beruházásokra lehet majd igénybe venni, amelyeket a fejlesztési program kertében valósítanak meg. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő négy adóévben, vagy – az adózó kérelmére – a beruházás üzembe helyezésének évében és az azt követő négy adóévben vehető igénybe.

A törvény értelmében a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépéséig nem minősül a beruházás megkezdésének a telek, a telkesítés, valamint az ilyen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése. Az adózó az adókedvezményt legfeljebb az engedélyben meghatározott beruházási érték, költség, ráfordítás együttes értékének alapján, a kormányrendeletben meghatározott együtthatóval számított összeg erejéig veheti figyelembe. Az engedélyben szereplő érték nem lehet több, mint a ténylegesen felmerült beruházási érték, költség, ráfordítás.

Kiemelkedő jelentőségű fejlesztési program

Az a fejlesztési program minősíthető nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségűnek, amely megvalósítása legalább 10 milliárd forint (a kormányrendeletben megfogalmazott feltételeknek megfelelő településen, területen megvalósított beruházás esetén 5 milliárd forint) értékű beruházást igényel.

Beruházás

Beruházásnak minősül az új létesítmény létrehozatala, meglévő létesítmény bővítése, vagy olyan beruházás, amely az előállított termék vagy a termelési eljárás alapvető változását eredményezi.

Átlagos állományi létszám

A kedvezmény igénybevételének további két feltétele van, amelyek közül az adózónak a jogosultság megszerzéséhez legalább az egyik feltételt teljesítenie kell. Az első feltétel szerint a kedvezmény első igénybevételét követő további négy adóévben az adózó akkor veheti igénybe a fejlesztési kedvezményt, ha az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legkevesebb 500 fővel, kiemelt térség esetén 300 fővel meghaladja a beruházás megkezdése előtti adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.

Beszállítók

A másik feltétel, hogy az adókedvezmény első igénybevételét követő négy adóévben az adózó szállítói kötelezettségének szerződés szerinti bekerülési értékének több mint fele (a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint) kis- és középvállalkozásnak minősülő személyekkel szembeni kötelezettség legyen, vagyis a beszállítók több mint 50 százaléka kis- és középvállalkozó legyen.

Új eszközök beszerzése

A kedvezmény igénybevételének további mindenki számára kötelező feltétele, hogy a beruházás értékének legalább 50 százalékának új eszközök beszerzésére, előállítására kell irányulnia, és a felújítás értéke nem haladhatja meg a beruházási érték 20 százalékát, kivéve azt az esetet, ha a felújítás a kormányrendeletben meghatározott térségben valósult meg.

Érzékeny ágazatok

A kormány az előbbi feltételeken túl további feltételeket állapíthat meg a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére kormányrendelet formájában. Az érzékeny ágazatokra, a halászati ágazatokra és a mezőgazdasági és erdészeti ágazatokra tekintettel a kormány köteles további feltételeket megállapítani, biztosítva ezzel a fejlesztési kedvezmény közösségi jogszabályokkal való összhangját.

Az érzékeny ágazatok meghatározását – a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet hatályos fogalmának megfelelően – az adókedvezmény iránti kérelem benyújtásakor hatályos, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályzási rendszere (TEÁOR '98) szerint, a törvény tartalmazza. Ezek a következők:

– szénbányászat, tőzegkitermelés (CA10),

– vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (ECSC) (DJ 27.1),

– csőgyártás (DJ 27.2),

– vas, acél, egyéb feldolgozás, nem ECSC vasötvözet gyártása (DJ 27.3),

– acélöntés (DJ 27.52),

– közúti jármű gyártása (DM 34),

– szárazföldi, vízi és légi szállítás (I 60, 61, 62 kivéve 60.3, 62.3),

– szintetikus szál előállítása (DB 17.17, 17.25),

– vegyi szál gyártása (DG 24.70),

– hajóépítés (98 DM 35.1).

A feltételek részbeni teljesítése

Amennyiben az adózó nem teljesíti az engedélyben meghatározott feltételeket, de a beruházás értéke eléri a 10 milliárd forintot (a kormányrendeletben megfogalmazott feltételeknek megfelelő településen, területen megvalósított beruházás esetén 5 milliárd forintot), és nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű, továbbá az adózó teljesíti a beruházás összetételére és/vagy a szállítói kötelezettségekre vagy ehelyett a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámára vonatkozó előírásokat, akkor az adókedvezményt a kormányrendelet szerinti legalacsonyabb arány szerinti összeg alapján veheti igénybe.

A feltételek nem teljesítése

Amennyiben az adózó nem teljesíti sem a kormányrendeletben előírt feltételeket, sem a beruházás összetételére, sem pedig a szállítói kötelezettségekre, avagy a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltételeket, abban az esetben az adókedvezmény nem vehető igénybe, és a már igénybe vett kedvezményt kamatokkal növelt összegben vissza kell fizetnie az adózónak.

A kedvezmény igénybevétele

Az adózó köteles az adókedvezmény igénybevételének első és az azt követő adóévekben az adózás előtti eredményét – az adóalap erejéig – csökkenteni az elhatárolt veszteségével. A fejlesztési adókedvezményt a 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózók a társasági adó nagyságáig vehetik igénybe. Azok a társaságiadó-alanyok, akik nem jogosultak 100 százalékos adókedvezményre, a fejlesztési adókedvezményt a társasági adójuk 70 százalékáig érvényesíthetik.

Arra a beruházásra, amelyre tekintettel az adózó jogot szerez a fejlesztési kedvezmény igénybevételére, nem veheti igénybe a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.

Az adózónak a fejlesztési kedvezmény iránti igényét a Pénzügyminisztériumhoz kell benyújtania. A kérvényt a Pénzügyminisztériumnak 90 napon belül – hiánypótlásra való felszólítás esetén a hiánypótlástól számított 90 napon belül – a kormány elé kell terjesztenie. A minisztériumnak lehetősége van ezt a határidőt egy alkalommal legfeljebb 60 nappal meghosszabbítani.

Részletes feltételek rendeletekben

A fejlesztési adókedvezmény részletes feltételeit, az engedélyezés szabályait, az engedélyezéssel kapcsolatos eljárás rendjét és az adókedvezménnyel összefüggő adatszolgáltatás szabályait külön kormányrendelet tartalmazza (az ezzel kapcsolatos előterjesztést a közeljövőben tárgyalja a kormány). Pénzügyminisztériumi rendelet szól a fejlesztési adókedvezmény engedélyezési eljárásához kapcsolódó igazgatási-szolgáltatási díj mértékéről.

Mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezménye

A társasági adó szabályai között pontosították 2001. január 1-jei hatállyal a kis- és középvállalkozásokat segítő kedvezmények egyes részletszabályait. A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményével és a kis- és középvállalkozások adókedvezményével összefüggésben a módosítás lehetővé teszi, hogy az ültetvényt mint speciális tárgyi eszközt a más tárgyi eszközökkel azonos feltételek mellett lehessen figyelembe venni a kedvezmények megállapításakor.

Munkaközösségek, ügyvédi irodák

A módosítás révén egyértelművé vált, hogy a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda és a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége is igénybe veheti a 2001-es adóév első napjától, ha az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége az adott adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával kisvállalkozásnak minősülnek.

Más elidegenítés

Más elidegenítéssel egyező elbírálás alá esik az az eset, amikor a pénzügyi lízing, részletfizetés vagy halasztott fizetés mellett beszerzett tárgyi eszköz a szerződéses feltételek teljesülésének hiányában úgymond visszakerül az eladóhoz.

Lízingre fizetett kamat

A törvény lehetővé teszi a lízingre fizetett kamat figyelembevételét a kis- és középvállalkozások adókedvezménye és a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye esetén.

A HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ 1990. ÉVI C. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A helyi adókról szóló törvény módosításai az önkormányzatok által adható adókedvezményeknek a közösségi jogszabályokkal való összhangját teremtik meg. A törvény módosításai a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától lépnek hatályba.

Kedvezménynyújtási jog

Jelenleg a vállalkozókat négyféle helyi adófizetési kötelezettség terheli, ezek: az építményadó, a telekadó, a vállalkozók kommunális adója és a vállalkozók iparűzési adója. Az adók tekintetében szűkült az önkormányzatok (a mai gyakorlat szerint korlátlan) kedvezménynyújtási joga. A törvény hatálybalépésének időpontjától az önkormányzatok nem bővíthetik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg a kedvezményeket további kedvezményekkel. E módosítás azonban csak a vállalkozókra vonatkozik, tehát az önkormányzatoknak továbbra is jogukban áll a magánszemélyeket kedvezményekben vagy mentességekben részesíteni a helyi adók tekintetében.

Azonos feltételek

A közösségi joganyaggal való összhang megteremtése érdekében az önkormányzatok egy-egy adónem tekintetében nem alkalmazhatnak különböző adómértékeket, vagyis minden vállalkozónak azonos feltételeket kell biztosítani.

Helyi rendelet

A csatlakozás időpontjáig az önkormányzatoknak lehetőségük van szinte bármilyen mértékű kedvezmény vagy mentesség rendeleti előírására.

A helyi adó csökkentése, elengedése

Az önkormányzatok kedvezménynyújtási lehetőségeinek szűkülésével párhuzamosan a törvény új rendelkezése lehetőséget teremt a kedvezmény nyújtására olyan esetekben, amelyek nem ütköznek a közösségi vívmányokkal. Az önkormányzatoknak lehetőségük nyílik a helyi adó csökkentésére vagy annak elengedésére a kisvállalkozásokkal szemben. E tekintetben, a közösségi jogszabályoknak megfelelően, azt a vállalkozást illeti meg a kedvezmény, amelynél a kimutatott vállalkozási szintű adóalap nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Az adómentességre, adókedvezményre jogosultság szempontjából az önkormányzat 2,5 millió forintnál alacsonyabb adóalapot is előírhat. Az így megállapított adókedvezmény, adómentesség valamennyi vállalkozó számára azonos feltételekkel kell hogy elérthető legyen.

AZ ILLETÉKEKRŐL SZÓLÓ 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY

A törvény módosításai a tőkeemelésre vonatkozó közvetett adókról szóló 69/335/EGK tanácsi irányelvével, a kis- és középvállalkozások átruházásáról szóló 94/1069/EGK bizottsági ajánlásával teremtik meg az összhangot. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításai a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától lépnek hatályba, rendelkezéseit az e napot követően kezdeményezett cégbírósági eljárásokban, illetve az e naptól illetékkiszabásra bejelentett ügyekben kell alkalmazni.

Az egyéni vállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye

Az illetékkedvezményt azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik a kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyont

– házastársként örökölték, vagy

– házastárs hiányában, illetve annak egyetértésével magánszemélyként örökölték, vagy

– az ilyen vagyont az egyéni vállalkozás megszűnését követő három hónapon belül ajándékba kapták,

és mindegyik esetben vállalják, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő három évben vállalkozói igazolvánnyal folytatják a vállalkozást.

Nyilatkozat

A vállalkozást folytató magánszemélyeknek nyilatkozatot kell tenniük. Öröklés esetén a túlélő házastársának, vagy annak hiányában, illetve annak egyetértésével a magánszemély örökösnek a hagyatéki tárgyaláson előzetes nyilatkozatot kell tennie az elhunyt kisvállalkozásának folytatásáról. A nyilatkozatot a közjegyzőnek jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és meg kell küldenie az illetékhivatalnak. A fizetési meghagyás előtt az örökösnek az illetékhivatalnál – annak felhívására – be kell mutatnia egyéni vállalkozói igazolványát.

Ajándékozás esetén az ajándékozónak a kisvállalkozás megszűnéséről, a megajándékozottnak pedig a kisvállalkozás folytatására irányuló szándékáról kell nyilatkoznia az illetékhivatalnál. A nyilatkozatokat az ajándékozási illeték fizetési meghagyásának jogerőre emelkedésének időpontjáig kell megtenni.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

– az ajándékozó egyéni vállalkozói igazolványa visszaadásának napját,

– az ajándékozó egyéni vállalkozói igazolványának körzetközponti jegyző által történő visszavonásának napját,

– azt, hogy a megajándékozott magánszemély részére melyik körzetközponti okmányiroda adta ki az egyéni vállalkozói igazolványt,

– a megajándékozott magánszemélynek kiadott egyéni vállalkozói igazolvány számát,

– a megajándékozott magánszemély részére kiadott egyéni vállalkozói igazolvány kiadásának napját,

– a vállalkozó székhelyét és tevékenységi körét.

Igazolás

Az egyéni vállalkozást folytató magánszemély a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő 15 napon belül hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni a vállalkozás egyéni vállalkozásként való működését.

A kedvezmény mértéke

Az illetékkedvezmény mértéke, ha a kisvállalkozást a túlélő házastárs folytatja, a vállalkozói vagyon után őt terhelő eredeti öröklési illetékkötelezettség alapjának 50 százaléka, legfeljebb 5 millió forint. Túlélő házastárs hiányában, illetve annak egyetértése esetén az örökös magánszemély a vállalkozói vagyon után az egyébként fizetendő örökösödési illeték alapja 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkenthető.

Ajándékozás esetén az eredeti ajándékozási illeték alapja 25 százalékkal, legfeljebb 2,5 millió forinttal mérsékelhető.

Az illeték eredeti alapjának mértékét a haszonélvezet, a használat öröklésének és az ajándékozásra vonatkozó illetékszabályok (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 15. §) alapján kell megállapítani.

A kedvezmény visszafizetése

Amennyiben az egyéni vállalkozást folytató (átvevő) e tevékenységét a törvényben előírt határidő előtt elháríthatatlan külső ok nélkül megszünteti, abban az esetben az igénybe vett illetékkedvezmény kétszeresét köteles visszafizetni.

A cégbírósági eljárás illetéke

Kedvezően változott a cégbírósági eljárás százalékos illetékmértéke. A cégbejegyzésre irányuló cégbírósági eljárás illetéke a létesítő okiratban, az alapító okiratban, a társasági szerződésben vagy az alapszabályban megállapított vagyon értékének (jegyzett tőke)

– jogi személyek esetén 1 százaléka, de legalább 80 ezer forint, legfeljebb 600 ezer forint,

– jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve az előző kategóriába nem sorolható cégek esetében szintén 1 százaléka, de legalább 30 ezer forint, legfeljebb 200 ezer forint.

A cég vagyonának (jegyzett tőkéjének) emelése estén a fizetendő illeték százalékos mértéke megegyezik a fentebb említett mértékkel, vagyis 1 százalék a korábbi két százalék helyett, amelyet a vagyon (jegyzett tőke) növekedésének összege alapján kell számítani. Az illeték mértéke legalább 15 ezer forint, jogi személyek esetén legfeljebb 600 ezer forint, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és az előző kategóriába be nem sorolható cégek esetén maximálisan 200 ezer forint.

Fogalmi változások

Egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó * A törvény alkalmazásában egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó az az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, akinek éves nettó árbevétele nem haladja meg a 700 millió forintot, és az általa alkalmazott foglalkoztatottak létszáma nem éri el az 50 főt. Az éves foglalkoztatotti létszám egyenlő az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok számának 365-öd részével. A törtszámokat ebben az esetben lefelé (vagyis az adózónak kedvezően) kell kerekíteni. * Vállalkozói vagyon * A törvény új meghatározást ad a vállalkozói vagyon fogalmára. Vállalkozói vagyonnak számít minden olyan ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog, amelyet az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói igazolványában szereplő tevékenységgel (tevékenységekkel) összefüggésben használ. Fontos, hogy a vállalkozói vagyon közé sorolt vagyoni elemeket az egyéni vállalkozó részben sem használhatja más célra, és ezt az üzleti nyilvántartásainak is alá kell támasztania. A törvény néhány vagyonelemet kizár a vállalkozói vagyon fogalmából, így a személygépkocsit, a lakástulajdont és az ezekre vonatkozó vagyoni értékeket.

A SZEMÉLYI JÖVEDELEM-ADÓRÓL SZÓLÓ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

Reprezentáció, üzleti ajándék

A személyi jövedelemadóban történt módosítások közül a legjelentősebb a reprezentációs költségek elszámolására vonatkozó szabályok módosulása. A törvénymódosítás révén jelentősen változik a személyijövedelemadó-törvényben a reprezentációs költségek elszámolási szabálya. A módosítások érintik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt, az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényt, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli-ellátásról szóló 1991. évi IV. törvényt.

A szabálymódosítások a kihirdetést követő 45. napon, azaz augusztus 17-én léptek hatályba, de a vállalkozók saját döntésük alapján 2001. január 1-jével visszamenőleg is alkalmazhatják az új előírásokat.

A törvény a profitorientált gazdasági társaságoktól eltérő szabályokat fogalmaz meg a nonprofit szervezetek (társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány; ideértve a közalapítványt) esetében a reprezentációs juttatások és az üzleti ajándékok adókötelezettségére.

Adómentesség

A korábbi szabályokkal egyezően továbbra is adómentes a kifizető által a legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből az 500 forintot meg nem haladó összeg.

Gazdálkodó szervezetek

Adómentes a reprezentációs juttatás a gazdálkodó szervezet, így az egyéni vállalkozó esetében is, ha a reprezentáció értéke nem haladja meg az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százalékát, de legfeljebb a 2,5 millió forintot. A törvény szerint az adóévre elszámolt éves összes bevétel a kifizető által az adóévben a beszámolójában kimutatott összes bevétel, egyéni vállalkozó esetében az adóévi vállalkozói bevétel.

Adómentes az üzleti ajándék a gazdálkodó szervezetnél, ha annak egyedi értéke nem haladja meg a 10 ezer forintot, és az üzleti ajándékok évi együttes értéke nem haladja meg a kifizető tevékenységében közreműködő tagok számával számolva az 1500 forint/fő értéket. Ezzel összefüggésben a törvény kimondja, hogy adóév alatt a számviteli törvény hatálya alá tartozó adózók esetében az üzleti évet, egyéb esetekben az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóévet kell érteni.

A reprezentációs költségek és az üzleti ajándékra vonatkozó kedvezmények függetlenek egymástól. Lényeges, hogy a törvény nem ír elő arányosítást, így a törtévre is a fenti határok a mértékadók.

Társadalmi szervezetek

A társadalmi szervezetek esetében adómentes a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok, ha az együttes értékük nem haladja meg a társadalmi szervezet közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült ráfordítás 10 százalékának 44 százalékát, de legfeljebb az éves összes bevétel 10 százalékának 44 százalékát.

Éves összeg, érték

A reprezentáció éves összegének megállapításakor nem kell figyelembe venni a törvény egyéb szabályai alapján adómentes természetbeni juttatás értékét. A reprezentáció és az üzleti ajándék értékének meghatározása továbbra sem változott, vagyis a reprezentáció, illetve az üzleti ajándék értéke az ezek megszerzésére fordított számla, vagy számla helyettesítő okmánnyal igazolt, általános forgalmi adót is tartalmazó kiadások összege. Saját előállítás esetén a közvetlen kiadások bizonylattal igazolt költsége tekintendő a reprezentáció, illetve az üzleti ajándék értékének, amely költség itt is tartalmazza az általános fogalmi adó összegét.

Adómegállapítás, -befizetés

Az egyéni vállalkozónak a természetbeni juttatások utáni adófizetési kötelezettségét az adóbevallás napjáig kell megállapítania és megfizetnie. A reprezentáció és az üzleti ajándék után fizetendő adót az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell kimutatni.

Az egyéni vállalkozónak nem számító kifizető esetében az éves összes bevétel megállapítására előírt határidőt követően kell meghatározni a természetbeni juttatások értéke utáni adófizetési kötelezettséget, és azt az éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követő hónap 12-éig kell megfizetni. A természetbeni juttatások után fizetendő adót az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell feltüntetni a havi, a negyedéves vagy az éves bevallásban.

Egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség szorosan kapcsolódik a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséghez. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a reprezentáció és az üzleti ajándék adómentes a személyi jövedelemadó tekintetében, annyiban a kifizetőt egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség sem terheli. A reprezentáció, illetve az üzleti ajándék adóköteles része után azonban a kifizetőt egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az eddigi szabályoktól eltérően az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség független a juttatásban részesülő magánszemély illetőségétől. A biztosítottnak adott üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék után a kifizetőnek társadalombiztosítási járulékot (31%) kell fizetnie.

Munkaadói járulék

A társadalombiztosítási és személyijövedelemadó-törvényekkel való összhang érdekében módosult a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény. Így a reprezentációs juttatás és az üzleti ajándék értéke után a kifizetőt nem terheli munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség.

Társasági adó

A társaságiadó-alanyoknál az adómentes reprezentációs juttatások és az üzleti ajándékokra fordított kiadások a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősülnek, így azok költségként érvényesíthetők a bevétellel szemben. Az adóköteles reprezentációs juttatások és üzleti ajándékok megszerzéséhez kötődő kiadások, valamint az azokhoz kapcsolódó költségvetési befizetési kötelezettség értéke szintén költségként érvényesíthető a társaságiadó-alap megállapításakor. Az előző esettel azonos elbírálás alá esik a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adómentes természetbeni juttatásnak minősülő áruminta értéke, ha az áruminta nem tartós használatra rendelt dolog, és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott legkisebb mennyiséget.

Fogalmak

A változások keretében a személyijövedelemadó-törvényben meghatározták a reprezentáció fogalmát, és ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben a reprezentáció fogalma. * Reprezentáció * A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). * Üzleti ajándék * Üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, ide nem értve az értékpapírt. * Ebből következik, hogy a reprezentáció valamilyen szolgáltatás nyújtását jelenti magánszemély részére, míg az üzleti ajándék valamely tárgyi dolog átadását jelenti.

Egyéb adómentes természetbeni juttatás

A természetbeni juttatások körében adómentes a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter által nyújtott vendéglátás, adott ajándékon túl a honvédelmi miniszter által adott ilyen juttatás is. A honvédelmi és külügyminiszter esetében akkor is adómentes az ilyen juttatás, ha azt külképviselet útján közvetve nyújtják.

Áruminta

Több ponton módosult az adómentes természetbeni juttatások köre. Így a személyijövedelemadó-törvény új meghatározást ad az áruminta fogalmára. Adómentes az az áruminta, amelyet a termék megismertetése, forgalmazása növelése érdekében adnak, feltéve hogy az átadott áruminta kiszerelése nem éri el a kereskedelemben forgalomban lévő legkisebb kiszerelést. Az áruminta nem lehet tartós használatra rendelt dolog.

Tanulmányi kirándulás

Adómentes természetbeni juttatásnak minősül a közoktatási intézmény által saját bevételéből a közoktatásban részt vevő gyermek, tanuló részére juttatott tanulmányi kirándulás, táborozás. Szintén adómentes az ilyen rendezvényeken részt vevő kísérő felnőttek részére nyújtott hasonló juttatás. A Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával szervezett rendezvényhez kapcsolódó utazás, szállás, étkezés értékének a támogatás összegét meg nem haladó része adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

Egyéb módosítások a személyi jövedelemadóról szóló törvényben

Ingatlanok értékesítése esetén a bevétellel szemben költségként számolhatók el az átruházással kapcsolatos kiadások, beleértve ebbe az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is. * Módosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú, adómentes bevételeket tartalmazó mellékletének 6. pontja. A módosítás pontosító jellegű. A törvény konkrétan kimondja, hogy a károk és kockázatok megtérülése, a kockázatok viselése körében az elemi károk, katasztrófák esetében adómentes a jogszabály alapján és/vagy közadakozás keretében juttatott pénz, valamint a természetben nyújtott támogatás, segély, amelybe beletartozik a lakóépületek költségvetési forrásból történő helyreállítása is. * A törvény kimondja, hogy a személyijövedelemadó-törvény szerint az egyéni vállalkozók ugyanazon beruházás alapján igénybe vehetik mind a beruházás adóalapjához kapcsolódó, mind pedig a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezményt. * A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a személyijövedelemadó-törvénybe is bekerültek a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét, valamint a kis- és középvállalkozások adókedvezményét érintő változások. A beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezményével és a beruházási hitel kamatához kapcsolódó adókedvezményével összefüggésben a módosítás lehetővé teszi, hogy az ültetvényt mint speciális tárgyi eszközt más tárgyi eszközökkel azonos feltételek mellett lehessen figyelembe venni a kedvezmények megállapításakor. Más elidegenítéssel egyező elbírálás alá esik a személyijövedelemadó-törvény szerint az az eset, amikor a pénzügyi lízing, részletfizetés vagy halasztott fizetés mellett beszerzett tárgyi eszköz a szerződéses feltételek teljesülésének hiányában úgymond visszakerül az eladóhoz. A törvény lehetővé teszi a lízingre fizetett kamat figyelembevételét a kis- és középvállalkozások adókedvezménye és a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye esetén.

Bevételnek nem számító tételek

A törvény hatálybalépésének időpontjától nem számít a magánszemélynél jövedelemnek a társadalmi szervezet vagy köztestület által a magánszemély részére az általa megfizetett tagdíj, hozzájárulás fejében nyújtott szolgáltatás. A mentesség további feltétele, hogy a szolgáltatást nyújtó társadalmi szervezet vagy köztestület nem végezhet vállalkozási tevékenységet, valamint nem adhat ki olyan igazolást, amely alapján a magánszemély csökkenthetné adóalapját vagy adóját.

Szintén nem számít jövedelemnek a magánszemélynél a kifizető által fizetett képzési költség, amelyet a kifizető költségként érvényesíthet társaságiadó-alapjának megállapításakor. Ennek feltétele, hogy a magánszemély munkaviszonyban álljon a kifizetővel, vagy személyesen közreműködjön a kifizető tevékenységében. További feltétel, hogy a képzés által megszerezhető ismeret elősegítse a kifizető tevékenységét. A továbbiakban nem feltétele az ilyen jövedelem adómentességének a tanulmányi szerződés megkötése.

Nem számít továbbá jövedelemnek a magánszemélynél a kifizető által fizetett olyan költség, amely a nála közreműködő magánszemély e tevékenységével összefüggésben szükséges felkészítéséhez kapcsolódik.

A hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértéke, valamint a szállás ellenértéke sem számít jövedelemnek a magánszemélynél, mint ahogyan az ilyen szolgáltatások árában felszámított étkezés értéke sem.

Diákhitel

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosítása a hallgatói hitel törlesztéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat tartalmazza. Diákhitel az a kölcsön, amelyet a Diákhitel Központ és a hitelfelvevő között létrejött kölcsönszerződés alapján nyújtják. A diákhitel felvevője adózónak minősül. A hallgatói hitel törlesztésére a megállapítás, a levonás, a bevallás, az adatszolgáltatás, az ellenőrzés, a jogkövetkezmények és a végrehajtás tekintetében az adóval megegyező szabályok vonatkoznak. A diákhitelre vonatkozó rendelkezések 2001. szeptember 1-jétől hatályosak. * Diákhitel Központ * A hallgatói hitelrendszert a Diákhitel Központ működteti, ez azt jelenti, hogy a hitelfelvevőknek folyósítja a hiteleket, hitelfelvevőnként nyilvántartja a törlesztéseket, és vezeti a szükséges nyilvántartásokat. A Diákhitel Központ adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak a hitelfelvevő törlesztési kötelezettségéről és minden olyan változásról, amely azt befolyásolja. A változásokat a Diákhitel Központ a változást követő hónap 20-áig közli az adóhatósággal. * A hitel törlesztése * A hallgatói hitel törlesztésére a személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A hallgatói hitel törlesztésének alapja az összevont adóalapba tartozó bevételek azon része, amelyet az adóelőleg megállapításával figyelembe vesznek, illetve a külön adózó jövedelmek közül azon jövedelmek, amelyek megjelennek az adóbevallásban, vagy az azt helyettesítő munkáltatói bevallásokban. A külön adózó jövedelmek közül nem tartozik a törlesztés alapjába a vagyonátruházásból származó jövedelem. A hallgatói hitel törlesztőrészletének alapjaként a mindenkori minimálbér éves összegét kell figyelembe venni, akkor is, ha a hallgatói hitel törlesztőrészletének alapja nem éri el a minimálbér éves összegét. Amennyiben a hallgatói hitel törlesztésének kötelezettsége valamilyen oknál fogva (hitelfelvételi jogosultsági idő megszűnése, törlesztési kötelezettség szüneteltetése) szünetel az adóév egy részében, úgy az éves minimálbér időarányos részét kell figyelembe venni. A törlesztési kötelezettség szempontjából a törthónapokat egésznek kell számítani. * Bejelentés, igazolás * A hitelfelvevő köteles a törlesztési kötelezettségét bejelenteni a munkáltatójának, kifizetőjének, s igazolni a törlesztési kötelezettség megszűnését. * Munkáltatói, kifizetői feladatok * A munkáltató az összevont adóalapba tartozó bevételek és a külön adózó jövedelmek meghatározott részéből, míg a kifizető az összevont adóalapba tartozó bevételek meghatározott részéből köteles a meghatározott törlesztőrészletet levonni, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig egy összegben az állami adóhatóságnak megfizetni. A levont és megfizetett törlesztőrészletről az adóhatóságnak a munkáltató, illetve a kifizető a rá jellemző rendszerességgel köteles adatot szolgáltatni. A munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltató köteles az éves törlesztési kötelezettség alapját, mértékét, a kötelezettség és a teljesítés közötti esetleges különbséget megállapítani, és arról a munkáltatói személyi jövedelemadó-bevallásokra előírt határidőig adatot szolgáltatni. Amennyiben a hitelfelvevőnél törlesztési hátralékot állapít meg a munkáltató, azt köteles a következő kifizetéskor levonni. A levonás maximális nagysága a terhekkel csökkentett kifizetés (nettó bér) 15 százalékáig terjedhet. Amennyiben a munkáltató bármilyen okból nem tudja levonni a törlesztési hátralékot vagy annak egy részét, arról a levonás meghiúsulását követő hónap 20-áig értesítenie kell az adóhatóságot. Ekkor az adóhatóság határozattal írja elő a hitelfelvevőnek a hátralékot. * Önadózók * Amennyiben a hitelfelvevő maga állapítja meg személyi jövedelemadóját, a személyi jövedelemadó-előlegét, vagy a különadózói jövedelme nem kifizetőtől származik, a törlesztőrészletét maga állapítja meg, és negyedévenként (a negyedévet követő hónap 12-éig) fizeti meg. A törlesztésről az adózót bevallási kötelezettség terheli a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettség határidejéig. A bevallásnak tartalmaznia kell a hitelfelvevő adószámát, az éves megállapított hitel törlesztőrészletének alapját, a kötelezettség nagyságát, a befizetett összeget és ezek esetleges különbözetét. * Túlfizetés, hátralék * Az állami adóhatóság a befizetett törlesztőrészleteket az előírt határidőig a Diákhitel Központnak átutalja, valamint évente október 31-éig adatot szolgáltat a hitelfelvevők törlesztési kötelezettségéről. A hitelfelvevő a túlfizetéséről nem rendelkezhet, a túlfizetés összegét a Diákhitel Központ törlesztésként számolja el. A diákhitel-törlesztés elmaradása esetén a hitelfelvevőre szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint az adóelmaradás esetén. Így az adóhatóság a diákhitel-törlesztés elmaradásakor nem mérsékelheti a tartozást, és nem adhat fizetési könnyítést. Az elévülésre vonatkozó általános szabályok a diákhitel visszafizetésének elmaradása esetén szintén nem alkalmazhatók. * Kamatkülönbözet * A diákhitel-konstrukcióval összefüggésben módosul a személyi jövedelemadóról szóló törvény annyiban, hogy a piaci kamatnál kedvezőbb kamatozású diákhitel esetén az igénybevevő mentesül a kamatkülönbözet utáni személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 1.) vegye figyelembe!