A kereskedelmi név fogalma és fajai
A kereskedelmi név a vállalat neve, amely adott esetben vállalatjelző vagy cégnév lehet, ha a cégnevet bevezették a cégjegyzékbe. A kereskedelmi név a cégjegyzékbe való bejegyzés híján üzletjelző is lehet.
A kereskedelmi nevek olyan megjelölések, amelyet a jogképes szervezetek abból a célból használnak, hogy tevékenységüket megkülönböztessék más, hasonló területen vállalkozóktól.
A kereskedelmi nevek az ipari tulajdon oltalmáról szóló 1970. évi 18. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett Párizsi Uniós Egyezmény értelmében az iparjogvédelemnek éppúgy elismert tárgyát képezik, mint a szabadalmak, ipari minták és a védjegyek. [A Párizsi Uniós Egyezmény 1. cikkének (2) bekezdése az ipari tulajdon tárgyai között felsorolja a kereskedelmi neveket.]
Az alapvető különbség a védjegy és a kereskedelmi név között abban áll, hogy míg a védjegyek a gazdálkodó szervezet egyes áruit vagy szolgáltatásait különböztetik meg, a kereskedelmi név elsősorban a vállalkozás megkülönböztetésére szolgál.
A kereskedelmi neveket gyűjtőnévként célszerű kezelni, mert hiszen idesorolandók a cégnevek, vállalatnevek, cégjelzők, cégnevek vezérszavai, kereskedelmi vállalatok feliratai, a tulajdonosok vagy alapítók nevei, üzletnevek, üzletjelzők, étteremnevek, sőt bizonyos mértékben a kereskedelmi jelszavak is. Némiképp rendszeridegenként idesorolhatók az alapítványok, egyesületek, köztestületek nevei is.
Az üzletjelző a kereskedelmi név legáltalánosabb formája, amely a gazdasági életben a magánszemélyek és jogi személyek által használt minden nevet jelöl, tehát azokat is, amelyek a cégjegyzékbe bejegyzéssel nincsenek védve. Üzletjelző lehet pl. az üzlet homlokzatára kiírt felírás, lehet ábra, lehet a kettő kombinációja. Üzletjelző lehet más jellemző ábra, szín, kép, kirakat, bármely árukülső.
Kereskedelmi névnek tekinthetők továbbá a Ptk. 685. §-ának c) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezetek (az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó) elnevezései is, melyek közül az állami vállalatok, gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók a legfontosabbak.
A Ptk. 77. § (3) bekezdése értelmében a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben tevékenykednek. Ezt úgy kell értelmezni, hogy azonos nevű jogi személyek ugyanabban a tevékenységi körben és ugyanazon a helyen nem működhetnek, azonban azonos nevű jogi személyek létezhetnek:
– eltérő tevékenységi körben,
– ugyanabban a tevékenységi körben, de más helységben.
A kereskedelmi név és védjegy közötti különbség
A kereskedelmi nevekre általában védjegyoltalmat kérnek. A szakirodalomban úgy tekintik, hogy amennyiben a kereskedelmi név értékes, annak védjegykénti levédése megoldja a hatékony oltalom kérdését.
A védjegy és a kereskedelmi név közötti különbséget az alábbiak szerint határozhatjuk meg.
A védjegy és kereskedelmi név egyaránt az árujelzők körébe eső megjelölés, melyeknek több funkciója (reklámfunkció, megkülönböztető funkció) részben vagy egészben egybeesik, bizonyos vonatkozásokban azonban különböznek:
– a kereskedelmi név a vállalkozást, a védjegy az árut és szolgáltatást különbözteti meg elsősorban;
– egy vállalkozásnak csak korlátozott számú kereskedelmi neve van (például Pécsi Sörfőzde Rt., Pécsi Sörgyár, Pécsi Sörfőzde), azonban szinte korlátlan számban jelenthet be védjegyeket;
– a védjegyek oltalma időbeli határhoz kötött (10 év), a kereskedelmi nevek oltalma időben nem korlátozott;
– a védjegyek esetében lényegesen erősebb az árura vonatkozó megkülönböztető jelleg és minőségjelző funkció;
– a védjegyoltalmat a szabadalmi hivatalok előtti eljárásban lajstromozás útján lehet szerezni, a kereskedelmi nevek meghatározott része mint cégnév a cégbíróság előtti eljárásban cégnévként védhető le;
– a védjegy önmagában, azaz a védjegy használatára jogosult vállalat nélkül elidegeníthető, a kereskedelmi név elidegenítése kizárt a vállalkozás eladása nélkül, a kereskedelmi nevek tehát – magukban – nem forgalomképesek.
A kereskedelmi nevek sajátosságai
A kereskedelmi név állhat jogi oltalom alatt mint cégnév, vagy mint védjegy, de lehet oltalom alatt nem álló megjelölés.
Vannak olyan kereskedelmi nevek, amelyek az adott vállalkozás elválaszthatatlan elemévé válnak, például "a legendás Harley Davidson", "Fotex – A minőség", "Westel – A kapcsolat", "Pannon GSM – Az élvonal". Az ilyen, egyértelműen az adott gazdasági szervezetet azonosító szóösszetétel sosem cégnév, hanem általában üzletjelző. Amennyiben nem a gazdálkodó szervezetre vonatkozik, hanem az árura, a megjelölés nem tekinthető kereskedelmi névnek. E megjelölések nagyon közel esnek a szlogenekhez. Például a "Camel – A kaland íze" már cigarettára vonatkozó reklámmondat.
A kereskedelmi név különválhat a cégnévtől. Így például az éttermek nevei és az üzletnevek gyakran különböznek az azokat működtető vállalkozás cégnevétől. Például: "a Teddy Alfa Bt. üzemelteti a Tiffany kovácsoltvasüzletet", "a Kovács és Társa Bt. működteti a Cinke eszpresszót".
Nagyon gyakori, hogy a kereskedelmi név nem más, mint a cégnév rövidítése vagy monogramja, azaz a kezdőbetűkből álló önálló szó, pédául: KERMI = Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet; R. G. = Richter Gedeon; H. P. = Hewlett Packard.
Gyakori az is, hogy a cégnév legfontosabb eleme, vezérszava közismert. Így: Philips – N. V. Philips Gloei-lampenfabriken; Puma – Puma Sportschuhfabriken Rudolf Dassler K. G.
A legsikeresebb, legismertebb védjegyek, kereskedelmi nevek kapcsolódnak az alapító nevéhez. Itt elég csak az édesiparban a Jacobs és Stollwerck cégekre gondolni. Az élelmiszeriparban ilyen megjelölés a Meinl, a divat terén a Christian Dior, Yves Saint Lauren vagy a Pierre Cardin.
A cégnevek sajátosságai
A cégnevek alkotóelemei
A kereskedelmi nevek között a legnagyobb gazdasági jelentősége a cégneveknek van. A cégneveket azonban semmiképpen sem szabad azonosítani a kereskedelmi nevekkel.
A cégnevet a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 11. §-a értelmében már a társasági szerződésben meg kell határozni. A cégnevek részletes szabályozását a célnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a cégtörvény tartalmazza.
A cégtörvény 15. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell tükrözni, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes.
A cégnév vezérszót is tartalmazhat. A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a cégnévben az első helyen áll és elősegíti a cég azonosítását, illetve más azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését (Stollwerck Édesipari Kft., Zwack Unicum Rt. stb.).
A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll (például Agroterm Kft. – Agroterm Növényvédő Szereket és Szervetlen Vegyi Anyagokat Gyártó Korlátolt Felelősségű Társaság).
A cégnévben a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak a neve is szerepelhet. A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével lehet használni (például Kossuth Lajos Holding Rt.).
Olyan elnevezést, amelyhez másnak jogos érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni [cégtörvény 15. § (6) bek.]
Cégvalódiság
A cégnévvel szemben fontos követelmény a cégvalódiság. A cégnévben a valódiságnak megfelelően kötelező feltüntetni a cégformát. A cégvalódiság elve másrészt azt jelenti, hogy a cégnévnek a valóságnak megfelelően kell tükröznie a cég alapvető tevékenységét. A cégnévben a cég alapvető tevékenységét úgy kell megjelölni, hogy ez a gazdasági életben részt vevőket egyértelműen tájékoztassa.
Cégszabatosság
A cégszabatosság a cégnév kialakítására vonatkozik. A cégnévben szereplő magyar szavaknak azonban értelemszerűen meg kell felelniük a magyar nyelv és helyesírás szabályainak. A vezérszóban nem magyar szavakat is feltüntethetnek (például: Henkell and Söhnlein Hungaria Kft., Riceland).
Amennyiben a vezérszó idegen nyelvű szó, a bírói gyakorlat szerint a vezérszónak meg kell felelnie az adott idegen nyelv helyesírási szabályainak. A cégszabatosság fontos további szabálya, hogy a vezérszó rövidítve nem alkalmazható.
Cégkizárólagosság
A cégnevek vonatkozásában kiemelkedően fontos a cégkizárólagosság elve.
A cégtörvény 15. §-ának (8) bekezdése értelmében a cégnévnek (rövidített névnek) egyértelműen különböznie kell az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől.
Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik elsőként benyújtotta a cégbejegyzési kérelmét. A cégkizárólagosság vonatkozásában nincs helye bírói mérlegelésnek. Nem létezhet két egyforma fantázianevű ugyanolyan területen tevékenykedő cég.
Ellentétben a védjegyekkel, a cég már a korábban bejegyzett vagy bejegyezni kért cég hozzájárulásával sem vehet fel olyan cégnevet, amely nem felel meg a cégkizárólagosság elvének.
A cégforma különbsége azonos vezérszó mellett nem ad kellő alapot a bejegyzésre (például a Happy Day Kft. nem vezethető be a cégnyilvántartásba cégnévként a már létező Happy Day Bt. mellett).
Hasonló vezérszavú cégnevek sem jegyezhetők be a cégnyilvántartásba (például: Corall Kft. mellett Korall Kft., vagy Controll Kft. mellett Kontroll Kft.).
A cégjegyzékből törölt cég nevének felvétele a cégkizárólagosság elvébe ütközik.
A cégkizárólagosság elve csak Magyarország területére vonatkoztatható. A cégbírósági nyilvántartásba vett cégnév azonos lehet az ország területén kívüli cég nevével.
Ütközés védjegyekkel és cégnevekkel
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vft.) az oltalomból való kizárások körében azért nem említi a cégnevekkel azonos vagy hasonló megjelöléseket, hogy az oltalomképességi vizsgálatot a cégnevekkel kapcsolatban (amelyek különösen az utóbbi időben mennyiségileg százezres nagyságrendet értek el) ne kelljen elvégezni. Ennek ellenére azok a megjelölések, amelyek azonosak vagy az összetéveszthetőségig hasonlók a korábban lajstromozott védjegyekkel, három címen is ki vannak zárva az oltalomból:
– a Vft. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontjában említett, a fogyasztók megtévesztésének veszélyére tekintettel (Ugyanis a védjegytörvény az árujegyzéktől függetlenül kizárja a védjegyoltalomból az olyan megjelöléseket, amelyek megtévesztők a fogyasztóra.);
– személyiségi jogokba, különösen névjogba ütközés címén, Vft. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében [E rendelkezést még inkább nyomatékossá teszi, hogy a jogi személy nevének védelme a Ptk. 75. §-ának (2) bekezdése értelmében a személyiségvédelem körébe tartozik. Itt hangsúlyozni kell, hogy a jogi személyt a névjog vonatkozásában ugyanolyan személyiségvédelem illeti meg, mint a természetes személyeket.];
– másnak a korábban használt, de nem lajstromozott megjelölésével való ütközés jogcímén, a Vft. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az áruk azonossága vagy hasonlósága esetén.
Az ütközés megállapításának nagyon fontos feltétele, hogy a korábban bejegyzett vagy működő cég tevékenysége és az általa gyártott áruk köre, valamint a később bejelentett vagy lajstromozott védjegy árujegyzéke között részben vagy egészben egybeesés (azonosság vagy hasonlóság) valósuljon meg. Magától értetődik, hogy nincs meg az ütközés megállapításához szükséges egybeesés, mondjuk a Pilvax Kávéház és a Pilvax háztartási tisztítószerek között.
Eljárás védjegyek és kereskedelmi nevek ütközése esetén
Az ütközés két alapesetét különböztetjük meg:
– a védjegyet korábban lajstromozták, és az azzal azonos vagy az összetéveszthetőségig hasonló cégnevet a cégbíróság később veszi nyilvántartásba;
– a kereskedelmi név vagy a cégnév már korábban ismert volt, vagy azt korábban nyilvántartásba vették mint a védjegyet.
Az első esetben a korábban lajstromozott védjegy jogosultja peres eljárást indíthat a védjegyével részben vagy egészben egyező cégnév használata ellen.
Amennyiben viszont a kereskedelmi név vagy a cégnév korábbi, azaz a védjegy bejelentését vagy lajstromozását megelőzi az azzal ütköző cégnév használata, illetve bejegyzése, a cégnév jogosultja az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban két lehetőséget is felhasználhat:
1. Észrevételt tehet, amennyiben a védjegyet még nem lajstromozták [a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a cégnév tekintetében a korábbi jog jogosultja írásban tehet észrevételt a Vft. 58. §-ának (2) bekezdése alapján], s az oltalomképességi eljárásban felhívhatja a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegyosztályát arra, hogy a bejelentett védjegy korábbi cégnévbe ütközik. Az ilyen észrevételt a hivatal az oltalomképességi vizsgálat során köteles figyelembe venni.
2. Amennyiben a korábbi cégnévvel ütköző védjegyet már lajstromozták, a védjegy törlése iránt a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegytanácsa előtt eljárást lehet indítani vagy a Vft. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontjában tiltott fogyasztók megtévesztése miatt, vagy a Vft. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a személyiségi jogok sérelme miatt, vagy pedig a Vft. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a korábban használt, de nem lajstromozott megjelöléssel való ütközés jogcímén.
Eljárás korábbi cégnevekkel való ütközésnél
A bejegyzett cégnevek nem ütközhetnek korábbi azonos, vagy hasonló cégnévvel azonos tevékenység esetén. Az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata kérelemre köteles felvilágosítást adni arról, hogy az információkérés időpontjában a választott elnevezéssel azonos cégnévvel kért-e már valaki cégbejegyzést, illetve bejegyeztek-e ilyen névvel céget. Az információkérés azonban nem jelent névfoglalást, a választott cégnév csak a bejegyzési kérelem, a névváltozás bejegyzésére irányuló kérelem benyújtásával "foglalható le".
A cégbíróság hivatalból vizsgálja mind a jogi személyiségű, mind a jogi személyiség nélküli cégek cégnévválasztásának jogszerűségét. A cégbíróság legkörültekintőbb eljárása ellenére is előfordulhat azonban, hogy korábbi cégnévvel ütköző cégnevet jegyeznek be a cégjegyzékbe. Ilyenkor nem a cégbíróság által végezhető törvényességi felügyeleti eljárás keretében, illetve a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben, hanem rendes polgári peres eljárásban van mód a jogorvoslatra.