Kezdetben sokan nem tudtak megfelelő módot választani a számukra kedvező eljárások közül, ami sok esetben a belső összefüggések ismeretének hiányát mutatja. A gazdasági folyamatok vámfolyamatokká leképezése olyan vámszakmai feladat, amely a szabályozás egésze, az előzmények ismeretének hiánya miatt nehezen kezelhető problémát okoz a gazdálkodóknál.
A Vtv. már a kihirdetése óta tartalmaz könnyítéseket, ugyanakkor Magyarország 1996. július 1. óta tagja az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezménynek (tranzitegyezmény), amely szintén további könnyítéseket tartalmaz. A vám- és pénzügyőrség számítástechnikai fejlettségének köszönhetően szintén több éve nyújt olyan lehetőségeket, amely gyorsítja a vámkezelés folyamatát.
A vámeljárások folyamata
Árutovábbítás
Az árutovábbítás – azaz a vámárunak egyik vámhivatal vámfelügyelete alól bármely másik vámhivatal vámfelügyelete alá helyezése – vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából és a vámteher, áruk esetében pedig – ha a törvény így rendelkezik – a forgalmi adók biztosításából áll. Az árutovábbítás az erre irányuló kérelem elfogadásakor kezdődik, s a vámárunak és a vámkezelés szabályai szerint csatolt iratoknak a rendeltetési vagy a kiléptetést végző vámhivatalnál történt bemutatásakor fejeződik be. Az árutovábbítás során az áruátengedésről a vámteher biztosítását követően kell dönteni.
Vámraktározás
A vámraktározás vámvizsgálatból, az áru/vámáru azonosításából, a beraktározás és a kiraktározás ellenőrzéséből áll.
Aktív feldolgozás
Az aktív feldolgozás
– a felfüggesztő eljárásban vámvizsgálatból, az azonosság biztosításából, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, jövedéki termék feldolgozása esetén a belföldi forgalomba kerülés esetére fizetendő vámterhek biztosításából, a vámáru feldolgozásra történő átadásából, valamint a visszaviteli határidő megállapításából és elszámolásából,
– a vám-visszatérítési eljárásban vámvizsgálatból, az azonosság biztosításából, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából, közléséből, beszedéséből, jövedéki termék feldolgozásakor a belföldi forgalomba kerülés esetére fizetendő forgalmi adók biztosításából, a vámáru feldolgozásra történő átadásából, valamint a visszaviteli határidő megállapításából, az elszámolásból és a vámteher visszatérítéséből áll.
Ideiglenes behozatal
Az ideiglenes behozatal vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából, a vámfizetési kötelezettség és a visszaviteli határidő megállapításából, a vámteher kiszabásából, a könnyített engedélyezési eljárásban a vámáru belföldi forgalomba kerülése esetén fizetendő vámteher biztosításából és a vámáru elszámolásából áll.
Vámkezelés a belföldi forgalom számára
A belföldi forgalom számára történő vámkezelés vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából, közléséből, beszedéséből és a vámáru kiadásából áll.
Vámfelügyelet melletti feldolgozás
A vámfelügyelet melletti feldolgozás vámvizsgálatból, az azonosság biztosításából, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher biztosításából, a vámáru feldolgozásra történő átadásából, a feldolgozási határidő megállapításából, valamint elszámolásból áll. Az elszámolás során a feldolgozott termék utáni vámteher kiszabására, közlésére, beszedésére kerül sor. Az így feldolgozott terméket a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.
Kiviteli ellenőrzés
A kiviteli ellenőrzés vámvizsgálatból, az áru azonosításából, valamint az adózatlan jövedéki termékek esetén a vámteher biztosításából áll.
Ideiglenes kiviteli vámkezelés
Az ideiglenes kiviteli vámkezelés vámvizsgálatból, továbbá a kivitelre kerülő áru azonosságának megállapításából, annak biztosításából, a visszahozatali határidő megállapításából és az ideiglenesen kivitt áruk elszámolásából áll.
Passzív feldolgozási eljárás
A passzív feldolgozási eljárás vámvizsgálatból, az áru azonosításából, az azonosság biztosításából, a visszahozatali határidő megállapításából és az elszámolásból áll.
Áruátengedés
Az áruátengedés olyan intézkedés, amellyel a vámhatóság az árut/vámárut rendelkezésre bocsátja a kért vámeljárás céljaira. Az áruátengedés valamennyi vámeljárás egyik mozzanata.
Egységes technológiai rendA vámeljárások egységes technológiai rendjét jelenleg a 138/2000. (IX. 27.) VPOP utasítás szabályozza. Az egységes vámeljárási technológiai rend érvényesül a belterületi vámhivataloknál, valamint a belterülettel rendelkező határvámhivatalok belterületi részénél, továbbá a határvámhivataloknál, ha a vámkezelést e helyszíneken kérik. * Az utasítás valamennyi vámszerv részére kötelező rendelkezésekből és szakmai iránymutatásokból áll. A kötelező rendelkezésekben meghatározott technológiai rendtől csak a vámhivatal által kidolgozott, az illetékes igazgatási területi vámszerv által javasolt és a VPOP Vámigazgatóság (VIG) részéről engedélyezett technológiai szabályozás alapján lehet eltérni, kizárólag a speciális forgalmak esetében (például postai, gyorspostai, futárszolgálati küldemények, csővezetékes szállítmányok vámkezelése). Az egységes technológiai rend által használt fogalmak közül kettő érdemel kiemelést: a kirakási engedély, illetve a közvetlen gazdálkodói adatkapcsolat. * Kirakási engedély * A kirakás engedélyezése (szállítóeszköz, fuvareszköz felszabadítása) a vámhivatal olyan intézkedése, amelynek során illetékességi területén a vámáru kiadása nélkül engedélyezi a vám elé állított vámáru szállítóeszközről történő lerakását. A kirakási (szállítóeszköz-felszabadítási) engedély – a jövedéki és a fokozott ellenőrzést igénylő termékek kivételével – akkor adható meg, ha * a vámáru átmeneti megőrzési raktár üzemeltetőjének címére érkezik, vagy * a vámárut átmeneti megőrzési raktárban helyezték el átmeneti megőrzésre, és a vámterhet biztosították, vagy * a vámáru halasztott vámteher-fizetési engedéllyel rendelkező személy telephelyére érkezik, vagy * a vámáru elektronikus vám elé állítási engedéllyel rendelkező gazdálkodó címére érkezik. * A kirakási engedély megadását (szállítóeszköz-felszabadítást) – az elektronikus vám elé állítás kivételével – a vámhivatal ügyfélfogadási idején belül a Vtv. 51. § rendelkezései szerint az áru/vámáru vámkezelési kérelmének benyújtására jogosultak a fuvarozási, szállítási okmányok bemutatásával kérhetik. * Az elektronikus vám elé állítási engedély birtokában a szállítóeszközből történő kirakás engedélyezését a tevékenységi engedélyben meghatározott tartalmú elektronikus üzenettel, időkorlátozás nélkül kérheti az engedélyes. A vámhivatal – számítógépes rendszere segítségével – a kirakási engedélyt folyamatosan adja, amennyiben adatai alapján a kirakási engedély megtagadására vonatkozó indok nem áll fenn. * Általános esetben a bemutatott okmányok ellenőrzését és a vámáru nyilvántartásba vételét követően haladéktalanul döntenie kell a vámhivatalnak a szállítóeszköz felszabadításáról. A kirakási engedélyt a vámhivatal feljegyzi a bemutatott okmányokra. Elektronikus vám elé állítás esetén a kirakási engedélyt a vámhivatal a tevékenységi engedélyben meghatározott formátumú és adattartalmú üzenettel adja meg. * A szállítóeszköz felszabadítása akkor tagadható meg, ha bűncselekmény, szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja merül fel, vagy a felszabadítást kérő ismételten nem teljesítette a szállítóeszköz felszabadításával kapcsolatos kötelezettségeit (pl.: vámáru változatlan állapotban történő megőrzése), avagy a vámhivatal törzsadataiban olyan információ található a szállítóeszközre, a vámokmányra, a vámbiztosítékra vonatkozóan, amely alapján indokolt a kirakási engedély megtagadása. * Közvetlen gazdálkodói adatkapcsolat (KGA) * A közvetlen gazdálkodói adatkapcsolat keretében a gazdálkodó előkészítő vámadat-feldolgozó műveleteket végezhet. |
A normál vámeljárás
Az egyszerűsített eljárások, illetőleg a vámjogi egyszerűsítések megértéséhez nélkülözhetetlen a normál eljárás megismerése. A normál eljáráshoz kapcsolódóan lehet ugyanis csak meghatározni az egyszerűsíteni szánt elemeket, illetve felmérni azt a gazdasági előnyt, amelyet az egyes formák alkalmazása valójában jelent. Természetes, hogy e lehetőségek már gazdaságiegység-specifikusak, hiszen más a gyártó-exportőr, más a szállítmányozó, fuvarozó, vámügynök kapcsolódási pontja a vámeljárásokhoz, és szintén eltérő azé a gazdálkodóé, aki gyártó-importőri, importőri vagy raktározói minőségben találkozik a vámjog szabályrendszerével.
A normál eljárás valamennyi mozzanatát az a vámhivatal végzi, ahol az eljárás megindult. A mozzanatok tekintetében a vámhivatalnál is munkamegosztás érvényesül a technológiai rend szerint. A vámeljárás lefolytatására legfeljebb három munkanap áll a vámhivatal rendelkezésére, ideértve a határozat közlését is.
Előadói vizsgálat
Az előadó az a személy a technológiai sorban, aki rendszerint elsőként találkozik az ügyfél kérelmével. A kérelem átvétele során meg kell győződnie arról, hogy a kérelmen feltüntetett mellékleteket csatolták-e. Vizsgálja az ügyfél képviseleti jogosultságát. Vizsgálata a megbízólevélre, meghatalmazásra és egyéb, az áru feletti rendelkezési jogosultságot bizonyító okmányokra terjed ki.
Ebben a szakaszban a benyújtott vámkezelési kérelem elfogadhatóságának, visszaadásának, visszautasításának a feltételeit, valamint a vámvizsgálati szint (adminisztratív, szúrópróbaszerű, tételes) meghatározásához szükséges tényezőket kell kiemelten megvizsgálni. Az előadó által végzett vizsgálatnak nem célja a minden részletre kiterjedő tartalmi ellenőrzés, mivel ez a folyamat későbbi szakaszaiban megtörténik.
Munkalap
Az előadó az átvett kérelmek mellé – bizonyos kivételeket nem számítva – munkalapot állít ki, melyre feljegyzi a kérelem átvételének pontos idejét (óra, perc pontossággal), az azonosításához szükséges adatokat, valamint az általa hozott döntéseket. Az árunyilatkozat elfogadása előtt – a nyilvánvalóan téves adatbejegyzésre utaló hibák javítására – visszaadható a kérelem munkalap kiállítása nélkül, amennyiben ezt az ügyfél elfogadja.
Amennyiben az ügyfél előzetes megtekintést kér, úgy a rendelkezésre álló okmányokat a munkalap csatolása mellett át kell adni a szemlészeknek a pénzügyőri felügyelet mellett történő megtekintés céljából.
Az átmeneti megőrzésbe vételt a munkalapon kell rögzíteni a vámfelügyelet módjának és helyszínének megjelölésével.
Az árunyilatkozat elfogadását írásban kell közölni a vámkezelést kérővel.
Az elfogadott árunyilatkozat és mellékletei a munkalappal együtt a szemlészekhez kerül további ügyintézésre, míg az átvett egyéb kérelmeket (utólagos eljárásokra, jogorvoslatra stb.) az átvétel igazolása mellett iktatják.
Előzetes megtekintés, áruvizsgálat
Az előadótól átvett okmányok és mellékletei alapján a szemlész nyilvántartásba veszi a vámárut, egyben fokozott figyelmet fordít a bemutatási határidő megtartásának ellenőrzésére.
Az előzetes megtekintés alkalmával, annak végrehajtása előtt, a pénzügyőrnek ellenőriznie kell az azonosítási jelek sértetlenségét. Amennyiben az azonosítási jelek nem sértetlenek, körültekintően meg kell vizsgálnia a sérülés okait, körülményeit. Az előzetes megtekintést közvetlen vámfelügyelet alatt kell végezni, befejezése után az eltávolított azonosítási jeleket (például vámzár) szükség szerint pótolni kell (a vonatkozó okmányokra való feljegyzés mellett). Az előzetes megtekintés megállapításait, az új azonosítási jelek alkalmazását jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A nyilvántartásba vételt követően záradékolják a fuvarozási és továbbítási okmányokat, s szétválogatják vámhivatali és ügyfélpéldányokra. A szemlész a visszaértesítés mellett kiadja az egységes vámárunyilatkozat leválasztható szelvényét, valamint a nemzetközi egyezmények alapján (tranzitegyezmény, TIR stb.) igazolásokat állít ki.
Az áruvizsgálat megtartásnak helyét és időpontját egyeztetni kell az ügyféllel. Ha az áruvizsgálat nem a vámhivatal hivatalos helyén történik, a "szemlekérelem" okmányt kell kiállítani.
Adminisztratív vámvizsgálat esetén a szállítóeszközt a meghatározottak szerint, haladéktalanul fel kell szabadítani, az árut/vámárut át kell engedni, és a fuvarozási okmányokat – azok záradékolását követően – vissza kell adni.
A szállítóeszköz felszabadítását, az árunyilatkozat elfogadását, az áru/vámáru átengedését és a fuvarokmányok visszaadását a munkalapon, vagy annak hiányában a fuvarokmányokon jegyzik fel, és az ügyféllel elismertetik az okmányok átvételét.
A munkalapon vagy ennek hiányában az árunyilatkozaton az áruvizsgálati szintet, a vizsgálat eredményét, helyét és időtartamát, valamint az esetleges mintavétel tényét fel kell jegyezni. Kiviteli irányú vámeljárásoknál, valamint azoknál a behozatali irányú vámeljárásoknál, ahol a jogszabály előírja, gondoskodni kell az áru/vámáru azonosításáról.
Az elvégzett házi szemlék után a költségtérítés összegét átveszik és okmányolják.
A szemlész feladatai elvégzését követően a behozatali árunyilatkozatokat – az egyszerűsített árunyilatkozatok kivételével – az ügyintézőnek, egyéb általa elkészített iratot az előadónak adja tovább. A közvetlen felügyelet alatt nem tartott vámárukkal kapcsolatban megállapítja a vámbiztosíték összegét, az ügyfél kérelmére kiadja a postai készpénz-átutalási utalványt vagy a befizetési egyedi azonosító számot. A befizetési bizonylat vagy a kezességi okmány elfogadhatóságát ellenőrzi, és az okmányt – az egyszerűsített kezesség kivételével – bevonja, majd azt a továbbiakban az áru/vámáru vámhivatali okmányainak mellékleteként kezeli.
A nyilvántartásba vétellel egy időben nyilatkoztatja az ügyfelet, hogy az okmányokért személyesen bejön, vagy postázást kér, és ezt feljegyzi a munkalapon, vagy az árunyilatkozaton.
Normál eljárásban az ügyintézőktől adattovábbítást követően visszakapott árunyilatkozatok vámhivatali példánya alapján a szemlész elvégzi a nyilvántartások kivezetését, majd visszaadja azokat az ügyintézőknek irattározásra. A kiviteli árunyilatkozatokat a vámvizsgálat befejezése után szétválogatja ügyféli és vámhivatali példányokra. A vámhivatali példányokat irattározásig külön gyűjti, az ügyfélpéldányokat kiadja, vagy az okmánykiadást végző részére átadja.
Ügyintézők
Az ügyintéző a szemlecsoporttól, vagy egyszerűsített eljárásban az elszámolást teljesítő ügyféltől átvett árunyilatkozatokat számítógépen rögzíti és feldolgozza. A számfejtés eredményéről határozatot hoz, amelyet bélyegzővel és kézjegyével lát el, ezzel egyidejűleg záradékolja az árunyilatkozatot és mellékleteit. Azoknál az árunyilatkozatoknál, amelyeket a nem megfelelő összegű vámbiztosíték (vámletét) befizetése miatt nem lehetett feldolgozni, intézkedik a hiányzó összeg bevételezése iránt. A befizetés igazolásával egyidejűleg az ügyintéző intézkedik az esetleges késedelmi pótlék kiszabása és beszedése iránt is.
Az elkészült határozatokat szétválogatják vámhivatali és ügyfélpéldányokra, a kézbesítést megelőzően a revizionálást igénylő okmányokat felülvizsgálatra átadják a revizornak. A revizortól visszakapott felülvizsgált, valamint a revízió alá nem vont határozatokat és az árunyilatkozatok ügyfélpéldányait kézbesítik.
Abban az esetben, ha a megbeszélt és a munkalapon vagy annak hiányában az árunyilatkozaton rögzített időpontban az ügyfél személyesen nem jelentkezik az árunyilatkozatok átvételére, illetve jelentkezik, de a határozat nem készült el, akkor a későbbiekben elkészült határozatot (mellékleteivel) a vámteher közlésének határidején belül tértivevényes küldeményként postázni kell. A tértivevényeket az árunyilatkozatok/határozatok mellékleteként kell kezelni.
Az 1000 forintnál nagyobb eltéréssel nyújtott készpénz vámbiztosíték (vámletét) miatt számfejtésre alkalmatlan árunyilatkozatoknál az ügyfelet írásban, határidő kijelölése mellett felszólítják arra, hogy fizesse meg a hiányzó (különbözeti) összeget. Az okmányokat a befizetés megtörténte után a befizetési lappal együtt kezelik és feldolgozzák.
A befizetési határidők lejártakor haladéktalanul intézkedni kell a vámáru közvetlen vámfelügyelet alá vétele vagy a vámteher bevételezése iránt.
Revizorok
Az ügyintéző által átadott határozatot és mellékleteit felülvizsgálatra a revizor veszi át. A revízió során a szakmai döntést különös figyelemmel kell ellenőrizni.
A pénzügyi kötelezettséget megállapító határozat kiadását megelőzően kell elvégezni a revíziót:
– jövedéki termék vámkezelése esetén,
– azonnali vámkiszabási rendben a vámteherkiszabással és -beszedéssel járó vámeljárásoknál, amennyiben a vámeljáráshoz a vámjogszabályok rendelkezései szerint vámértékbevallást kell benyújtani.
Azokat a határozatokat, amelyeket a felülvizsgálat során hibásnak találnak – javítás, korrekció, illetőleg a szükséges intézkedés megtétele végett visszaadják a szemlészeknek vagy az ügyintézőknek, egyszerűsített eljárásban az előadónak.
Normál eljárásban a revízió alá vont kiviteli okmányok vámhivatali példányát irattározás céljából átadják a szemlésznek.
AjánlásokAz egyszerűsített vámeljárások technológiai rendjéről szóló – az interneten is közzétett – 192/2000. (XII. 20.) VPOP utasítás ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek a jogszabályi környezethez képest olyan elveket fogalmaznak meg, amelyek az ügyfél-vámhivatal konstruktív együttműködésére épülve a vámkezeléseken keresztül segíthetik a gazdasági folyamatok által igényelt "ügyfélbarát" adminisztrációt. * Intézési vámhivatalok * Az intézési vámhivatalok a hiányos árunyilatkozattal vagy helyettesítő okmánnyal kért vámeljárásokat – a forgalmi adatok és a lehetőségek figyelembevételével – elkülönítetten végezzék a normál vámeljárásoktól. A vámvizsgálati döntések meghozatala során figyelembe kell venni, hogy a fővámhivatalok az engedélyes tevékenységét, árukörét, vámellenőrzési kockázatát már az engedélyezés során megvizsgálták, így a vámvizsgálatnak az engedélyezett eljárás szabályainak a megtartását kell elsősorban ellenőriznie. * Fővámhivatalok * Az engedély kiadásakor a fővámhivatalnak meg kell állapodnia az engedélyessel arról, hogy az elszámolási időszakot követően az elszámolásra rendelkezésre álló 3 munkanap közül elszámolás céljából melyik napon és időpontban jelenjen meg a kiegészítő árunyilatkozattal és mellékleteivel, a torlódások elkerülése érdekében. Amennyiben az engedélyes nem a megállapodott napon és időpontban jelent meg az elszámolásra, úgy az elszámolást visszaadni nem szabad. Ebben az esetben az elszámolást a megállapodást megtartó ügyfelek után át kell venni. Az engedélyes figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha az elszámolási időszak alatt nem kért egyszerűsített vámeljárást, illetve a helyi vámkezelés engedélyese nem vont egyszerűsített vámeljárás alá árut/vámárut, úgy az elszámolásra rendelkezésére álló 3 munkanapon belül erről telefax útján tájékoztassa a fővámhivatalt. * Engedélyesek * Az engedélyesnek a rögzítési hibák elkerülése érdekében az import/export számla adatait közvetlen számítástechnikai feldolgozásra alkalmas formából érdemes átvennie a nyilvántartási rendszere számára. Az intézési vámhivataloknál benyújtott hiányos árunyilatkozat vagy helyettesítő okmány adatainak gyors és biztonságos rögzítése érdekében célszerű az engedélyesnek e telephelye vagy képviselője és a nyilvántartás vezetésének helye között elektronikus kapcsolatot fenntartania az adatátadás idejére. Az engedélyes kérje meg az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedélyt kiadó fővámhivataltól – külön kérelemmel – az egységes vámáru-nyilatkozattól eltérő formátumú árunyilatkozat alkalmazására vonatkozó engedélyt. Az elszámolások gyors és zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a konszignáción feltüntetett mellékleteket a konszignáción felsorolt azonosító számok sorrendjébe rendezve kell benyújtani. |
Egyszerűsített vámeljárások
Az egységes vámeljárás két részre osztható fel. Az első részben az előadó és a szemlész ellenőrzi a vámkezelési kérelmet és ahhoz kapcsolódóan az árut, míg a második részben az ügyintéző és a revizor a határozat kiadásához szükséges feladatokat, azaz a vámadat-feldolgozást és az ellenőrzést végzi el.
Az egyszerűsített eljárásoknál e két folyamat válik időben és térben ketté. Ha a folyamatot nézzük, annak első része az áruátengedéssel zárul és az intézési vámhivatalban történik, míg második része a fővámhivatalhoz, az elszámolási időszakhoz és az elszámoláshoz kötődik (hiányos árunyilatkozattal vagy helyettesítő okmánnyal kezdeményezett egyszerűsítés esetén).
Az egyszerűsített vámeljárásoknál az intézési vámhivatal vámkezelési hatáskörén belüli feladata:
– az egyszerűsített árunyilatkozat visszaadása, visszautasítása, elfogadása,
– az áru/vámáru vámvizsgálata, amennyiben szükséges, a vámteher biztosítása,
– az áru/vámáru átengedése.
A fővámhivatal vámkezelési hatáskörén belüli feladata:
– a kiegészítő árunyilatkozat visszaadása, elfogadása,
– a vámteher kiszabása, beszedése (ideértve a vámteher helyesbítését és visszatérítését),
– helyi vámkezelés esetén az áruk/vámáruk vámkezelése.
A lényegi különbség a belföldi forgalom számára történő vámkezelésnél érezhető legjobban, hiszen annak eredménye az áru feletti rendelkezési jog megszerzése és az áru felhasználása. A belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut ki kell adni, ha
– a kiszabott vámterhet megfizették, vagy arra készpénzben adtak vámbiztosítékot,
– nem kellett megfizetni a vámterhet,
– a vámteher megfizetésére halasztott vámfizetést, részletfizetést engedélyeztek,
– egyszerűsített eljárásban a vámhatóság elfogadta az egyszerűsített árunyilatkozatot.
A vámáru kiadása vámjogi szempontból főszabályként az áru feletti szabad rendelkezést jelenti (Vtv. 80. §).
Előnyök
A fentiekből az egyszerűsített vámeljárás előnye egyértelmű: a határozathozatalt megelőzően megtörténik az áru kiadása, azaz az ügyfélnek lehetősége nyílik a szabad rendelkezésre. További előny, hogy a kiegészítő árunyilatkozat benyújtására az engedélyező vámhatóság az ügyfél kérelmével egyezően, de
– vámkiszabással járó vámeljárás esetén – kivéve a vámmentes vámkezelést – legfeljebb tíz naptári napban,
– vámkiszabással nem járó vagy vámmentes vámeljárás esetén legfeljebb egy naptári hónapban
megállapított határidőt engedélyezhet.
Személyi kör
Az egyszerűsített vámeljárás tevékenységiengedély-köteles, így a személyi kör egyértelmű. Egyszerűsített vámeljárást kérhet:
– aki/amely szervezet Magyarországon székhellyel, telephellyel rendelkezik,
– aki vámszempontból megbízható, és
– a vámtörvény előírásai szerinti vámbiztosítékot nyújt, továbbá
– vállalja a vámhatóság által meghatározott adattartalmú nyilvántartás vezetését.
A fővámhivatal az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedélyt
– a gazdasági vámeljárások esetén az általa normál engedélyezési eljárással kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezőnek,
– a vámteherkiszabással járó vámeljárások esetén a vámfizetésre kötelezett rendelkezésre jogosultnak, vagy
– a vámkezelést kérőnek adja ki.
Árukör
Nem engedélyezhető egyszerűsített vámeljárás a jövedéki termékekre, illetve az olyan árukra/vámárukra, amelyek behozatalát vagy kivitelét jogszabály tiltja, avagy szállítmányonként bemutatandó engedélyhez, igazoláshoz köti, továbbá az olyan árukra, amelyekre jogszabály alapján exporttámogatás vehető igénybe.
Vámfizetésre kötelezett
Vámfizetésre kötelezett:
– a vámáru felett rendelkezésre jogosult,
– aki a vámteher megfizetésére kezességet vállal,
– aki a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozza, vagy az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti,
– aki a vámárut azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy azt változatlan állapotban megőrzi, vagy a vámhivatalnak bemutatja, de ennek a kötelezettségének – az elháríthatatlan külső ok (baleset vagy vis maior következtében megsemmisült vagy végérvényesen elveszett, illetőleg természetéből eredő okból mennyiségéből vesztett vámáruk) esetét kivéve – nem tesz eleget (Az a körülmény, hogy a vámárut ellopták, vagy az ismeretlen körülmények között elveszett, e törvény alkalmazása szempontjából nem minősül elháríthatatlan külső oknak.),
– aki olyan vámárut szerez meg, amelyről tudja, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy azt vámteher terheli.
Rendelkezésre jogosult
Rendelkezésre jogosult a vámáru tulajdonosa, a tulajdonosi jogállásban nem lévő címzettje, a zálogjoggal rendelkező fuvarozó és szállítmányozó.
Tevékenységi biztosíték
Amennyiben a kért vámeljáráshoz vámteher-fizetési kötelezettség kapcsolódhat, úgy tevékenységi biztosítékot kell nyújtani, amelynek mértéke az egyszerűsített vámeljárás alatt álló vámáru ténylegesen szóba jöhető vámterhének 8 százaléka.
Tevékenységi engedély
A tevékenységi engedélyezés esetén – az összevont árunyilatkozat, a vámraktározás, a vámszabad területi ki- és beraktározás kivételével – a 10/1996. (III. 25.) PM rendelet szerinti nyomtatvánnyal kell ahhoz a fővámhivatalhoz fordulni, amelynek az illetékességi területén
– a szervezet székhelye, vagy a kérelemben megjelölt telephelye,
– székhellyel nem rendelkező szervezet esetében a telephelye,
– több azonos tevékenységet végző telephely esetén a kérelmező részére elsőként engedélyezett telephelye található.
Fővámhivatal
A fővámhivatal a közigazgatási megyék székhelyén működő vámhivatal – Budapesten a 17. számú, Pest megyében a Budakörnyéki Vámhivatal –, amely kiemelt feladatokat lát el. Vámraktározási vámeljárásban, illetve a vámszabad terület vonatkozásában a felügyeletet ellátó vámhivatal minősül fővámhivatalnak. Összevont árunyilatkozat-adás viszont kérhető bármely vámhivatalnál, ahol a vámárut vámkezelésre bemutatják.
Az egyszerűsített vámeljárás formái
Az egyszerűsített vámeljárás három formáját különböztetjük meg, mely alapján az engedélyesnek megnyílik a lehetősége, hogy
– olyan egységes vámáru-nyilatkozatot nyújtson be, amelynek egyes adatai hiányoznak, és/vagy amelyhez nem csatolta a vámtörvény 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott valamennyi okmányt (hiányos árunyilatkozat),
– az egységes vámáru-nyilatkozat helyett kereskedelmi vagy egyéb okmányt (helyettesítő okmány) nyújtson be a vámeljárásra vonatkozó kérelemmel együtt,
– kezdeményezze az árunak/vámárunak az engedélyezett vámeljárás alá vonását (helyi vámkezelés).
Azt, hogy a gazdálkodó a lehetőségek közül melyiket választja, elsősorban az adott egyszerűsíteni kívánt vámeljárás határozza meg.
Belföldi forgalom számára történő vámkezelés
A belföldi forgalom számára történő vámkezelésre vonatkozó hiányos árunyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább az egységes vámáru-nyilatkozat 1., 8., 14., 21., 31., 33., 36., 37., 40., 44., 54. számú rovatainak adatait, továbbá
– az áruk/vámáruk kereskedelmi és tarifális megnevezését úgy, hogy abból ellenőrizhető legyen a kereskedelmi vámtarifa hat-, ha a vámterhet biztosítani kell, tízjegyű vámtarifaszámai alá történő besorolás,
– a végleges vagy ideiglenesen elfogadott vámértéket (22., 42. rovat), ha a vámáru után vámbiztosítékot kell nyújtani, vagy az adott vámeljárás során a vámterhet ki kell szabni,
– minden olyan további adatot, amelyet a vámhatóság szükségesnek tart az áruk azonosítása, a behozatali tiltó, korlátozó rendelkezések megtartása céljából.
Helyettesítő okmánnyal kért vámkezelés
A helyettesítő okmánnyal kért vámkezelés esetén a fővámhivatal engedélyezheti, hogy a helyettesítő okmányon a vámkezelést indítványozó szöveges kérelmet (44. rovat) egy adott időszakra vonatkozó általános kérelem helyettesítse. Az engedély számát a helyettesítő okmányon fel kell tüntetni.
Helyi vámkezelés
Helyi vámkezelési engedély annak adható, aki elektronikus vám elé állítási engedéllyel és
– engedélyezett címzetti jogosítvánnyal, vagy
– vámraktár tevékenységi engedéllyel, vagy
– ipari vámszabad területi engedéllyel, vagy
– aktív feldolgozás tevékenységi engedéllyel, vagy
– halasztott vámfizetési engedéllyel, vagy
– olyan szerződéssel, amely szerint az engedélyezett címzetti tevékenységi engedéllyel rendelkező megbízottja végzi a vám elé állítást,
rendelkezik.
Az elektronikus vám elé állítási engedély a helyi vámkezelés nélkülözhetetlen feltétele. Ha az engedélyezéskor még nincs meg az elektronikus vám elé állításra vonatkozó engedély, úgy a tevékenység megkezdésének feltétele az engedély megszerzése.
A helyi vámkezelés engedélyese köteles – az elektronikus vám elé állításra vonatkozó szabályok alkalmazásával – napi egyszeri alkalommal elektronikus üzenettel tájékoztatni a fővámhivatalt a vámeljárás alá vonásról (nyilvántartásba vételről), amely elektronikus úton – automatikusan és folyamatosan – ad választ. A vámhatóság az áru/vámáru hatékony vámfelügyelet alatt tartása érdekében köteles olyan rendszert üzemeltetni, amely biztosítja az elektronikus üzenetek folyamatos feldolgozását.
Gazdasági vámeljárások
Vámraktár esetén a vámáru kiraktározása, illetve elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonása során a kivitelre, újrakivitelre vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelésre vonatkozó egyszerűsített eljárások külön engedéllyel alkalmazhatók. A vámraktárban végzett aktív feldolgozásra vonatkozó helyi vámkezelés esetén a vámraktárból aktív feldolgozás céljára kivett vámárukról tíz naptári naponként összesített adatokat tartalmazó elektronikus üzenettel kell a fővámhivatalt tájékoztatni az aktív feldolgozás vámeljárás alá vonásáról.
Kiviteli vámeljárások
A kiviteli irányú vámkezelésre vonatkozó hiányos árunyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább az egységes vámáru-nyilatkozat 1., 2., 8., 14., 17., 31., 33., 35., 37., 38., 44., 54. számú rovatainak adatait, továbbá
– az áruk/vámáruk kereskedelmi és tarifális megnevezését úgy, hogy abból ellenőrizhető legyen a kereskedelmi vámtarifa tízjegyű vámtarifaszámai alá történő besorolás,
– a végleges vagy ideiglenesen elfogadott vámértéket (22. rovat), ha a vámáru után vámbiztosítékot kell nyújtani, vagy az adott vámeljárás során a vámterhet ki kell szabni,
– minden olyan további adatot, amelyet a vámhatóság szükségesnek tart az áruk azonosítása, a kiviteli tiltó, korlátozó rendelkezések megtartása céljából.
Az egységes vámáru-nyilatkozat 3. számú példányának 44. rovatában fel kell tüntetni az "egyszerűsített export" bejegyzést.
A kiviteli vámeljárások során helyi vámkezelési engedély
– az áru tulajdonosának, továbbá
– az újra kivitelre kerülő vámáru feladójának, vagy
– a szolgálati vagy állandó vámfelügyeleti helyet (a továbbiakban: vámkezelőhelyet) üzemeltető vámügynöknek, valamint
– az engedélyezett feladónak adható (engedélyezett exportőr).
Árutovábbítás
Az árutovábbítás vámkezelésre vonatkozó hiányos árunyilatkozatnak a normál eljárásban alkalmazott árunyilatkozat adatait kell tartalmaznia. Helyi vámkezelés során az árutovábbításra kerülő vámáruk továbbításához az egységes vámáru-nyilatkozat 1., 4., 5. számú példányait kell alkalmazni. Az egységes vámáru-nyilatkozat 1., 4., 5. számú példányainak hitelesítése a helyi vámkezelés engedélyesének a vám elé állítás során használható különleges bélyegzőjével történik.
Hatósági ellenőrzésAz egyszerűsített eljárások során egyértelműen megmutatkozik a gazdálkodó felelőssége, és sok esetben felmerül annak a kérdése, hogy milyen módszerrel lehetséges a gazdasági folyamatokat nem zavaró vámadminisztrációt úgy lefolytatni, hogy a költségvetési bevételek biztonsága se szenvedjen csorbát. Erre kínálkozik módszernek a hatósági ellenőrzés, melynek során a vámhivatal * vizsgálja az engedélyezés során megvizsgált feltételek változatlan rendelkezésre állását, * ellenőrzi, hogy a nyilvántartás vezetése a fővámhivatal által engedélyezett helyen, illetve az általa jóváhagyott szoftverrel eseményszerűen történik-e, * a kidolgozott ellenőrzési terv alapján – figyelemmel arra, hogy a számlaadatok nyilvántartásba vétele manuálisan vagy elektronikus úton történik-e – ellenőrzi az egyszerűsített árunyilatkozat adatainak és a kapcsolódó kiegészítő árunyilatkozat adatainak a nyilvántartás adataival való egyezőségét, * ellenőrzési terve alapján a szükséges gyakorisággal, de legalább negyedévente hatósági ellenőrzést tart a behozatali irányú vámteherfizetéssel járó – manuális számlafeldolgozást végző – egyszerűsített vámeljárások engedélyesénél, legalább félévente hatósági ellenőrzést tart a behozatali irányú vámteherfizetéssel járó – a számlafeldolgozást közvetlen számítástechnikai úton végző – egyszerűsített vámeljárások engedélyesénél, legalább évente hatósági ellenőrzést tart a behozatali irányú és vámteherfizetéssel nem járó – ideértve a vámszabad területi – és a kiviteli irányú vámeljárások engedélyesénél, * megvizsgálja, hogy a nyilvántartásba az adatok felvitele eseményszerűen és az import- és exportszámlák adataival egyezően történtek-e, * megvizsgálja az áruátengedés dokumentumainak jogszabály által előírt kezelését (a hiányos egységes vámáru-nyilatkozat vagy helyettesítő okmány ügyfélpéldányának, illetve helyi vámkezelés esetén az áruátengedés dokumentumának engedélyes általi kezelését), * a korrekció adatait tartalmazó log fájl (eseménynapló) adatait összeveti a korrekciót szükségessé tevő dokumentum adataival, * az ellenőrzés szempontjai szerinti lekérdezés eredményét értékeli, * vizsgálja az intézési vámhivataltól kapott VÁMREG számhoz kapcsolódó számlák lekönyvelésének idejét, * vizsgálja, hogy a nyilvántartás kivezetése a behozatali vámeljárás esetén a befizetés igazolásával, kiviteli vámeljárásnál a kiléptetés dátumával történt-e meg, * vizsgálja a keret-nyilvántartási könyv vezetését és a vámbiztosíték-nyújtás szabályainak érvényesülését, * a helyszíni ellenőrzés megállapításairól jegyzőkönyvet készít (a jegyzőkönyvben rögzített hibák, hiányosságok kijavítására határidő megállapításával felszólítja az engedélyest), * figyelemmel kíséri az írásban közölt hiányosságok, hibák kijavítását, és ha szükséges, ismételt ellenőrzést tart, * súlyos kötelezettségszegés vagy az engedélyezési feltételek hiányának észlelése esetén intézkedik a tevékenységi engedély visszavonása iránt. * Természetszerűleg az ellenőrzések mellett nem hagyható figyelmen kívül az elektronikus vám elé állítás során nyitva álló ellenőrzési lehetőség sem |