Vegyen inkább bármit kölcsön...

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 40. számában (2001. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Ma már szinte minden bérelhető. Az utóbbi tíz évben tökéletesen átalakult a kölcsönzési piac, az egykor egyetlen szocialista típusú X Kölcsönző Vállalat széthullott, jelenleg magánvállalkozások sokasága foglalkozik ezzel az üzletággal. Mindig vannak kedvelt kölcsönzési cikkek, amelyekre hirtelen sokan ráállnak. A konjunktúra részben kiszámítható, de lehet tiszavirág-életű is.

Szűkszavú jogszabályok, gazdag kínálat

A kölcsönzőcégek többsége szinte a semmiből nőtt ki. Az alapítóknak az ötleten és néhány használt eszközön kívül általában nem volt egyebük. Egy-egy új vagy újraélesztett kölcsönzési üzletág azonban gyakran rendkívül gyors növekedésre képes, nem ritka, hogy a forgalom egyik évről a másikra megduplázódik, sőt, a többszörösére ugrik. Több, százmillió forintos eszközparkú cég mellett számos mikrovállalkozás is a piacon van. A kölcsönzés kockázata nagy: minél keresettebb cikket, minél kedvezőbb díjjal adnak bérbe, annál nagyobb a veszélye annak, hogy "elvész" a kiadott tárgy.

Búcsú az X-től

Nemhogy pontosan, de még hozzávetőlegesen sem lehet megmondani, mekkora ma a kölcsönzési piac Magyarországon, miután a Központi Statisztikai Hivatal ebben az esztendőben ad ki róla először éves jelentést, várhatóan az év második felében - tudtuk meg dr. Halmágyi Józsefnétől, a Gazdasági Minisztérium osztályvezetőjétől. A kölcsönzési tevékenységet a belkereskedelmi üzletek működéséről szóló kormányrendelet (4/1977.1.22.) szabályozta, amelyet eddig kétszer módosítottak. A legutóbbi, a 2000. októberi változtatás azért fontos, mert a kis- és nagykereskedelmi üzletek szabályozása mellett - az EU belső jogszabályaihoz hasonlóan - a rendelet hatályát kiterjeszti a kereskedelmi szolgáltatásokra is. Gyakorlatilag egy kölcsönző Magyarországon akkor működhet, ha az önkormányzat jegyzője megadta a működési engedélyt. Ehhez pedig vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés, valamint egyéb hatósági engedélyek szükségesek. Ha ezekkel rendelkezik a vállalkozó vagy a vállalkozás, a jegyzőnek ki kell adnia a passzust. A szabályozás normatív, tehát versenysemleges. (Korábban az önkormányzat mérlegelhette, hogy az adott területen azonos profilú üzletből hány működjön.) Ez megfelel az EU alapelveinek is, ahol egyébként a kereskedelmi szolgáltatásokra egyelőre nincs kötelező direktíva. Az egyes tagországokban általában belső jogszabályok írják elő a működés követelményeit, amelyek az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának elvét követik. Ma még nem dőlt el, hogy lesznek-e közös direktívák, az úgynevezett zöld könyv után elkészült a fehér is, amelyben a kereskedelmi alapelveket foglalták össze.

Az X Kölcsönző és Ingatlanforgalmazó Rt. ma már egyáltalán nem foglalkozik kölcsönzéssel - tudtuk meg Polgár András vezérigazgatótól. Az egykori, monopolhelyzetben lévő szocialista nagyvállalatnak értékes üzlethálózata volt, aminek egy részét a rendszerváltást követően, ma már nehezen követhető módon, privatizáltak. Mint Polgár András elmondta, tudomása szerint az X-nek mintegy 30, főként kölcsönzéssel foglalkozó üzlete lehetett. Amikor a felszámolási eljárás során a cég a mostani, második tulajdonos - egy befektetőtársaság - birtokába került, már kevés értékes része maradt. A céget első körben 1992-ben privatizálták, s a törvény szerint az eredeti tevékenységét öt évig fenn kellett tartani. Így a kölcsönzést a második tulajdonos is kénytelen volt egy ideig folytatni. Mára azonban már teljesen felszámolták - az amúgy veszteséges - tevékenységet: a vállalat a gombamód szaporodó konkurenciával nem tudta felvenni a versenyt, a rossz állapotú eszközállománnyal és üzlethelyiségekkel aligha lehetett volna sikeres.

Trabant viszi a kerékpárt

Síléc, sícipő, síruha, sátor, bogrács, mozgó-WC, kézilabdakapu és utánfutó - a kölcsönzési piac kínálata végtelenül gazdag. A klasszikus, általános kölcsönzők mellett - ahol a háztartási gépektől a babamérlegig minden kivehető - egyre több a speciális területre szakosodott vállalkozás. Megfigyelhető, hogy a lakosság mellett a cégek is felfedezik a kölcsönzés előnyeit.

"Motorbalesetem után tornáztatással kellett gyógyítani a lábsérülésemet, kinyitottam a telefonkönyvet, hogy megkeressem, hol lehet szobabiciklit bérelni" - avat be a Homefitness Bt. létrejöttének történetébe Vámos Norbert tulajdonos. "Kiderült, hogy ez csak úgy megy, ha elballagok a kölcsönzőkbe, és elhozom az eszközt. És megszületett az ötlet: a biciklit házhoz kell szállítani. Vettem egy kerékpárt, s amikor a lábam rendbe jött, az egyszál biciklire - mit is csináltam volna vele? - megalapítottam a céget. Ez 1995-ben volt, azóta is mellékállásban végzem ezt a munkát."

A banki szoftverfejlesztő fiatalember Trabanttal járja délután és este a fővárost: telefonhívásra házhoz szállítja a sportszert. Mintegy száz különböző "kínzóeszköze" van, tavasszal, a strandszezon előtt előfordul az is, hogy várakozólistára kell tennie a sportolni és fogyni vágyókat. Árai viszonylag alacsonyak, a házhoz szállítás díja a távolsággal arányos. A szobabicikli egyheti kölcsönzési tarifája 800 forint, ha valaki hat hétre kiveszi, 6 x 700 forint. A törzsvendégek kedvezményt kapnak (minden ügyfelét nyilvántartja). Az átlagosan 30-40 ezer forint értékű gépekért - szobakerékpár, lépcsőzőgép, evezőgép, rider, sífutógép, mellgép hasizompaddal - 5 ezer forintos letéti díjat kér.

Gépparkjának értéke körülbelül 4 millió forint, amit hat év alatt - a kölcsönzés nyereségéből - vásárolt meg. Hazai eszközöket szerzett be, hogy mindig legyen hozzájuk alkatrész is. "El akartam kerülni, hogy egy ötforintos alkatrész miatt ne tudjam kiadni valamelyiket" - mondja. Bővíthetné a céget, de egyelőre nem teszi: főállásban sem lehetne belőle családot eltartani.

Munka mellett lett vállalkozó Frey József is, akinek a fővárosban van videokamera-kölcsönzője. Tizenöt éve nyitotta meg az üzletet, először hanglemezeket árusított, majd amikor az lefutott, az üzlet alsó felét kiadta egy kereskedőnek, a galérián pedig kamerakölcsönzésre tért át. Egy alkalmazottat foglalkoztat. Frey szerint szűkül az ügyfélkör, a bolt éppen csak nem veszteséges. Alig van magánszemély ügyfele, kivéve a tavaszi ballagási és esküvői, valamint a téli szalagavatói és karácsonyi szezont. Ilyenkor foglalt mind a 20 kamerája. Máskor cégek, oktatási intézmények igénylik a berendezéseket, tv-vel, videolejátszóval együtt ugyanis tréningekhez, szakmai továbbképzésekhez használják őket. Számukra fontos az is, hogy a kölcsönzési díjat költségként elszámolhatják, nem kell az évi egy-két alkalom miatt a teljes felszerelést megvásárolni, karbantartani, tárolni.

A Frey-kölcsönzőbe sokan visszajárnak, így ma már kevésbé kell tartani attól, hogy nem hozzák vissza az értékes felvevőket. Kezdetben ez gyakran előfordult, a tolvaj hamis személyi igazolvánnyal kölcsönözte ki a drága kamerát, majd azzal együtt eltűnt. Néhány ilyen eset után Frey József felemelte a letéti díjat 60-80 ezer forintra. Az egyéni ügyfelek ugyan sokallják, hiszen ez az összeg nem sokkal kevesebb, mint amennyibe egy új készülék kerül, de így már nem éri meg ellopni azt.

Leáldozóban van az esküvőiruha-kölcsönzés csillaga - sajnálkozik Kovács Anikó, az egyik legismertebb kölcsönzőcég, a Mercedes tulajdonosa. Kovács Anikó édesanyja a 60-as években nyitotta meg az ország első esküvőiruha-kölcsönzőjét. Akkoriban nagy hiány volt szép menyasszonyi ruhákból, mert nem lehetett sem megfelelő alapanyagot, sem színvonalas díszeket kapni. Külföldről hozták be a kellékeket, s maguk varrták, állították össze a ruhákat. Az ország minden tájáról jöttek a megrendelések. Napjainkban hiányról már nem lehet beszélni, de kevesebb az esküvő és kisebb a felhajtás is, a fiatalok már nem feltétlenül akarnak romantikus ruhákban házasodni. Mind többen vannak, akik megengedhetik maguknak, hogy a nem éppen olcsó mennyasszonyi ruhájukat megvásárolják, s eltegyék emlékbe. A másik ok, ami megkérdőjelezi az igényes árukészlet fenntartását, az az, hogy ma már a fodrászüzlettől a butikokig számtalan helyen kölcsönöznek, vagyis sok a fóka, erősen felhígult a szakma. "Azon gondolkodom, mivel lehetne ezt a tevékenységet kiegészíteni, ugyanis abból nem lehet megélni, hogy hetente egy-két ügyfél bekopogtat; állítólag a használt ruha még jó üzlet."

A vendéglátó-ipari eszközök piaca felfutóban van, ugyanis mind több a rendezvény, a cégek, magánszemélyek egyaránt igénylik az úgynevezett partiszerviz-szolgáltatást - állítja Ludikár Katalin, az E and P Kft. családi vállalkozás egyik tulajdonosa.

Partiszerviz és állványerdő

A céget öt évvel ezelőtt - látva a rendezvényszervezés prosperitását - egy-kétmillió forintos befektetéssel indították. Ma több mint kétezer darabos az étkészlet-garnitúrájuk (amit úgy kell érteni, hogy tányérból, pohárból, evőeszközökből külön-külön van ennyi). Háromcsillagos színvonalnak megfelelő vendéglátást nyújtanak, ami még - állítják - sokaknak megfizethető. Kölcsönöznek ezüstterítéket és nemes porcelánt is. Természetesen jó a (munka)kapcsolatuk a rendezvényszervező vállalkozásokkal. Vannak időszakok, amikor alig győzik teljesíteni a megbízásokat. Az eszközeiket - üvegáru, porcelán, textil, evőeszköz, grillsütő, italhűtő stb. - folyamatosan bővítik, az "elfáradtakat" lecserélik. Úgy látják: érdemes továbbfejleszteni a céget, a vendéglátó-ipari eszközök kölcsönzése tőkeigényes ugyan, de hosszú távon megéri a befektetés.

Ifjú Vallyon István építőmérnök, cégvezető jó, de kockázatos üzletnek tartja az építőipari eszközök kölcsönzését, bár - mint hangsúlyozza - az ArchiMed Kft. tevékenysége nem teljesen tipikus. Állványokat, hőlégfúvókat és vakolatszárító gépeket, építési felvonókat, betonkeverőket, sittledobókat, bio-WC-ket és egyéb építőipari eszközöket adnak bérbe, de másoktól eltérően, ők szolgáltatást is nyújtanak, például fel is állítják az állványokat. Jelenleg 17 embert foglalkoztat az alig 5 millió forintos tőkével - az IKV-tól viszonylag olcsón megvásárolt állványokkal - indított családi vállalkozás.

"Harminc embernek is tudnánk munkát adni, megrendelésben nincs hiány, de a finanszírozás problémái miatt gúzsba vagyunk kötve. A fizetési morál egyre rosszabb, s mi állunk a sor végén. Magyarországon nincs arra mód, hogy ha valaki egy elvégzett munkáért, szolgáltatásért nem akar fizetni, azt rákényszerítsék. Sem ez, sem a késedelmes fizetés nem számít bűnnek, pedig a kicsik, a tőkeszegény alvállalkozók sora megy tönkre emiatt." Az utóbbi öt évben konjunktúra van az építőiparban, a cég árbevétele 5 millió forintról indult, tavaly elérte a 40 milliót, ám a kintlevőségeik miatt ennek sem tudnak igazán örülni, őket is szorongatja a sok fizetnivaló. Pedig - ha hitelhez juthatnának - a mai, 15 százalékos kamatszint mellett már nem lenne gond átutalni tartozásaikat. Ám a bankoktól - legyen bármilyen jó az üzleti terv - legfeljebb jelzálogfedezet mellett kapható kölcsön - állítja a tulajdonos.

Az építőipari gépek, berendezések meglehetősen értékesek, ezért kölcsönzésük fokozottan kockázatos. Évente 2-3 millió forintos veszteséget kellett elkönyvelniük amiatt, hogy nem hozták vissza az állványaikat. Jobb ruhába öltöztetett hajléktalan, lopott személyi igazolvány - minden variáció előfordult már. Cégeknek, kivitelezőknek 50-100 ezer forint közti kauciót kell fizetni; megrendelőik többnyire régi partnerek.

"A cég igazi fejlődéséhez most jók a piaci feltételek, ám a kisvállalati körből való kitöréshez nincsenek meg a pénzügyi források. A mostaninál nagyobb szervezet irányításához már nem volnék elég egyedül, csak hát nem könnyű még egy megfelelő menedzsert találni" - magyarázza.

KSH-besorolás és kontroll

A kormányrendelet szerint a KSH szakágazati jegyzéke alapján kell besorolni a kölcsönzési tevékenységet. A kölcsönzés, szolgáltatás címszó KSH-száma: 700. A tevékenység lehet: gépjárműkölcsönzés (TEÁOR: 71.10) és személyi használatú háztartási cikkek kölcsönzése (TEÁOR 71.40). Ez lehet: elektronikai cikkek, bútorok, szórakoztató elektronika, kerékpár, sporteszköz, barkácsgép, háztartási eszközök. * Az egyéb járműkölcsönzés KSH-besorolási száma: 703, ahová a motorkerékpár, lakókocsi, utánfutó és hasonló járművek tartoznak (TEÁOR 71.21). A személygépkocsi-kölcsönzéstől eltérő besorolás oka alapvetően az, hogy más szakhatósági engedélyek kellenek az egyik, illetve a másik kölcsönzési tevékenységhez. A személygépkocsi-kölcsönzésnél például szükség van a környezetvédelmi szakhatóság engedélyére, egyebek közt arról, hogy a kölcsönző nem zavarja a környék lakóinak nyugalmát. * A kölcsönzőket - a kereskedelmi egységekhez hasonlóan - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség területi szervei - mint elsőfokú hatóság - ellenőrzik. A szervezet országos központja (FVF) másodfokú hatóságként vesz részt az eljárásban. A kölcsönzőket természetesen az állami szerveken kívül ellenőrizheti a jegyző is, aki a jogszabályok be nem tartása esetén az üzletet akár azonnal is bezárathatja.

Autóban az üzlet?

A legnagyobb, a legrégebbi és mára talán a világon a legelterjedtebb a gépkocsikölcsönzés. Európában a második világháborút követően, Magyarországon a hetvenes években indult el. Akkor a Volán, az IBUSZ és a Főtaxi foglalkozott gépkocsik bérbeadásával, nemzetközi partnereik az Avis, a Hertz, az Europcar és az InterRent voltak. 1500 autóból állt a zömében szocialista gyártmányú "flotta" - emlékeztet a kezdetekre Kozák József, a Magyar Autókölcsönzők Szövetségének elnöke, a Hertz Mercur Rent a car ügyvezető igazgatója. A közelmúltban Magyarországon elsősorban a külföldről érkezők béreltek autót. E szolgáltatásnak abban az időben nagyon jó volt az úgynevezett devizakitermelési mutatója, ezért viszonylag szabad utat kapott az amúgy szigorúan szabályozott és központosított gazdasági rendszerben. A nyolcvanas évek második feléig gyakorlatilag ez alkotta az autókölcsönzési piacot. A kilencvenes évek közepére minden autókölcsönző vállalkozás magánkézbe került. A nemzetközi vállalatok mellett hazai tulajdonú cégek is alakultak, rövid idő alatt száznál több vállalkozás mozgolódott a piacon (legalábbis ennyi jelölte meg ezt a tevékenységi kört).

Az elmúlt években mind több autót loptak el, ezért a kölcsönzőcégek is kénytelenek voltak összefogni: megalakult a Magyar Autókölcsönzők Szövetsége. Mint az elnöktől megtudtuk, a szövetség alapszabálya a legfontosabb feladatok közé sorolta - a technikai eszközökkel, az információk átadásával, a szakmai képzéssel egyetemben - a bérbeadás biztonságának növelését. A szövetség támogatja a rendőrség bűnmegelőzési munkáját, szakmai egyeztetéseket folytat a biztosítótársaságokkal is. A szövetség 26 tagja évente 5600 autót vásárol. A nagy nemzetközi cégek magyarországi vállalatai általában féléves korában lecserélik a bérautót, a többiek maximum egy évig kölcsönzik.

A magyarországi piac felét néhány nagy nemzetközi cég - az Avis, a Mercur-Hertz, a Budget-Pannónia, a Denzel-Europcar és a Sixt - uralja. A National/Eurent amerikai érdekeltségű vállalatnak van a legnagyobb, ezer gépkocsiból álló flottája.

A külföldi érdeklődés nem véletlen, de az sem, hogy a hazai vállalkozások is jó üzletet látnak a szakmában. Mint Kozák József elmondta: az autókölcsönzési piacon a kilencvenes évek elejétől évente 10-20 százalékos a forgalomnövekedés, 1999-ben a szövetség tagjainak árbevétele elérte az 5 milliárd forintot, tavaly pedig - még nem véglegesített adatok szerint - a 6-7 milliárdot.

- Ausztriával szemben nálunk még nem telített a piac, aminek egyebek közt a gazdasági szabályozás is oka - tette hozzá. A gépkocsi ugyanis a kölcsönzők alapvető termelési eszköze, ennek ellenére nem igényelhető vissza utána az áfa. A 25 százalékos többletfinanszírozás főként a kis- és közepes hazai vállalkozásoknak hátrányos. A szövetségnek pedig az az álláspontja, ismerve a kormány Széchenyi-tervben megfogalmazott céljait, hogy nem támogatásra van szükségük a kis- és középvállalkozásoknak - legalábbis az autókölcsönzési szakmában -, hanem az ilyen hátrányos jogszabályok megszüntetésére. A pénzügyi kormányzat egyelőre elzárkózik a javaslattól. Emellett egységesen 2 százalék turisztikai hozzájárulást fizetnek a kölcsönzőcégek, mivel az autókölcsönzés idegenforgalmi tevékenységnek számít. Akkor is, ha a szolgáltatást belföldi cégek vagy magánszemélyek veszik igénybe. Ugyancsak hátrányos jogszabály, hogy a 6 millió forintnál drágább autók költségei nem számolhatók el. A magukra valamit adó kölcsönzők azonban nem engedhetik meg, hogy ne legyenek luxuskategóriájú autóik.

- A kölcsönzők a lopások elleni hatékony védekezés érdekében jelentős anyagi áldozatokat hoztak - hangsúlyozza Kozák József. Az ügyfélminősítéstől a legkorszerűbb technikai eszközökig sok mindent bevetettek, de még így is előfordult, hogy az egyik céget egy év alatt 12 nagy értékű autóval rövidítették meg. Ha az ügyféltől lopják el az autót, a biztosító vállalja a kártérítést, de ha az ügyfél "lép le" a kocsival, az a kölcsönző kára, hiszen rosszul ítélte meg a bérbevevőt. Ennek következménye, hogy több nagy autókölcsönző hazai magánszemélynek egyáltalán nem ad autót, s az alkalmilag jelentkező cégeket is nagyon megszűri. Az autó értékének megfelelő fedezet ugyanis nem kérhető, a díj átlagosan 6-8 ezer forint naponta, heti huszonöt-harmincezer forintos díj kifizetésével pedig nincs biztosítva a többmilliós autó.

Kozák József szerint még a legnagyobb óvatosság mellett is havonta 5-10 gyanús próbálkozást fedeznek fel. A kölcsönzők éppen ezért a hazai piacon tartós, hosszú távú szerződéses kapcsolatokra törekszenek. Például a Hertz hazai ügyfeleinek 80 százaléka vállalat, intézmény, a külföldiek zöme pedig a nemzetközi piacokon szokásos globális szerződések keretében veszi igénybe a magyarországi szolgáltatásokat.

Tartós bérlet, tartós előny?

Az ügyfélnek és a kölcsönzőcégnek is a legkedvezőbb az úgynevezett tartós bérlet, amely az autókölcsönzés sajátos és nálunk is egyre népszerűbb formája. A konstrukció lényege - magyarázza Vén Erik, az Interflotta Magyarország Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója -, hogy az ügyfél speciális, tartós bérleti szerződés alapján tőlünk bérli az autót vagy autókat. A gépkocsi az Interflotta tulajdona marad, a használat fejében - a megállapodás szerinti ütemezésben - a bérlő meghatározott összegű díjat fizet, és ezenkívül semmi gondja, csak tankolnia és vezetnie kell. A jelenlegi számviteli szabályok szerint ez a módszer az esetek többségében kedvezőbb, mint saját cégautót vásárolni és fenntartani. A bérleti díj költségként elszámolható, míg a cég tulajdonában lévő gépkocsi után az amortizáció évi 20 százalék, tehát a jármű - amíg az értéke nullára nem íródik - szerepel a cég vagyonában. A bérbeadó viszont 30 százalékos amortizációt számolhat el, és bérleti díjait annak függvényében alakítja ki, hogy milyen kondíciókkal tudja megvásárolni az üzemeltetett gépkocsijait. Az autókereskedőknél nagykereskedőként jelennek meg, tehát az árakat lefelé tudják szorítani.

A bérleti díj természetesen nem kevés, de az Interflotta tapasztalatai szerint még a kis- és közepes vállalkozásoknak is jobban megéri, mint a saját autó, sőt, költségmegtakarítás is elérhető: öt autónál ugyanis már általában érdemes teljes körű flottakezelést igénybe venni, ami összesen 17-féle szolgáltatást takar.

Az Interflotta harmadik éve működik. A piac bővülésére jellemző, hogy 1999-es árbevételét 2000-ben megduplázta. Erre az idén is megvan az esélye, vagyis elérheti az 1 milliárd forintos árbevételt.

Az első autókölcsönző

A világ első autókölcsönzőjét - 12 Ford T-modellből álló flottával - 22 éves korában Walter I. Jacobs nyitotta meg Chicagóban. Öt év múlva már 1 milliárd dolláros bevételt ért el. A céget a magyar származású üzletember, John Hertz vásárolta meg. A Hertz ma 140 országban 67 100 irodáján keresztül 550 ezer gépkocsit kölcsönöz. Magyarországon 1978 óta van jelen, 1999-ig 6 millió márkás beruházást hajtott végre. Színvonalas gépkocsiparkjával és a nemzetközi standardoknak megfelelő szolgáltatásaival meghatározója a hazai autókölcsönzési piacnak

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére