Térségünk gazdaságai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 40. számában (2001. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Kelet-Közép-Európa országaiban egy évtized alatt óriási változások mentek végbe. A politikai és gazdasági fejlődés üteme ugyanakkor rendkívül eltérően alakult, nem kevés megrázkódtatást hozva magával. E térség gazdasági fejlettségét kíséri figyelemmel a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW), amely az érintett államok helyzetéről, a várható rövid távú folyamatokról a közelmúltban átfogó elemzést tett közzé. Írásunk ennek néhány főbb megállapítását összegzi.

Tények és kilátások

Kelet-Közép-Európa országai (Magyarország és Lengyelország kivételével) 1998-tól kezdve recessziós periódust éltek át, ami különösen Románia, Csehország és Ukrajna esetében húzódott el hosszan. A térség gazdaságai azonban 2000-től új lendületet vettek, amit mindenekelőtt a rendkívül kedvező külső körülmények, így a világpiaci (elsősorban az európai) kereslet megélénkülése, míg Oroszország esetében a magasabb kőolajár és az ebből következő exportbevétel bővülése segített elő. A folyó fizetési mérleg hiánya komoly gondot okozott néhány országnak. A fizetési problémákat a beáramló külföldi tőke egyelőre megoldotta, nem került sor pénzügyi válságra a térségben. A munkanélküliség szinte mindenhol nőtt, a dezinflációs folyamatot pedig megakasztotta a kőolajárak emelkedése és a közvetett adók magas szintje.

A gazdasági helyzet 2001-ben kevésbé rózsás. Az EU-beli növekedés lassult, ami kihat a térség teljesítményére. A műszaki fejlettség magas szintjének köszönhetően arra lehet számítani, hogy a magyar, a szlovén és kisebb mértékben a cseh és a szlovák ipar is ellenállóbb lesz az unióbeli lassulással szemben. A kereskedelmi és a folyó fizetési mérlegek hiánya a kőolajárak stabilizálódásával mérséklődik.

Az EU gazdasági növekedésének lassulása érzékenyen érinti Lengyelországot, Bulgáriát, Csehországot és Romániát. Hacsak az olajárak nem zuhannak drámaian, Oroszországban tovább folytatódik a dinamikus növekedés, ami az ukrán gazdaság teljesítményére is jótékony hatást gyakorol. Általánosan elfogadott a szakértők körében, hogy a nemzeti valuták túlzott reálfelértékelődése kedvezőtlen következményekkel jár, a versenyképesség gyengülését hozza. Gondot okoz, hogy a térség azon országaiban, ahol leginkább szükség lenne a reálfelértékelődés megállítására - így Lengyelországban, Csehországban, Bulgáriában -, jelenleg nincs eszköz az árfolyam befolyásolására (tekintettel a valuták szabad árfolyamára, illetve a széles árfolyamsávokra).

A 2002-es kilátások egyelőre bizonytalanok. Sok múlik azon, milyen mértékben lassul a növekedés az Európai Unióban, és meghatározó lesz az átalakuló gazdaságok nyugati gazdaságokba való integrálódásának szintje is. Amennyiben súlyosbodik az uniós recesszió, az a befektetések visszaesését hozza magával az átalakuló gazdaságokban. Ennél valószínűbbnek tekinthető azonban az, hogy a növekedés dinamikája fennmarad a régió országainak többségében.

Csehország - fokozatos bővülés

A cseh gazdaság lassulása 1997 közepén kezdődött, majd 1999-től ismét növekedési pályára állt. 2000-ben újra bővült a nemzeti össztermék (2,7 százalékkal), a növekedés motorja a belső fogyasztás és a beruházások bővülése volt. Jelentős ugyanakkor a cseh kereskedelmi mérleg hiánya, ami veszélyezteti a fenntartható növekedést.

Az ipari foglalkoztatás visszaesése és az építőipar recessziója ellenére a munkanélküliségi ráta alacsonyabb volt 2000-ben (8,8 százalék), mint egy évvel korábban. Hosszú távon nem várható a munkanélküliség drasztikus növekedése, amivel az ország egyedülálló a térségben. Kiemelkedő az alacsony cseh inflációs mutató (2000-ben 4 százalék), ami mögött az árfolyam nominálértékének stabilitása áll. Az államadósság még mindig jóval a maastrichti kritériumokban meghatározott szint alatt van (a GDP 37 százalékát éri el), s a privatizációs bevételek hatására a költségvetési deficit is kezelhető mértékű maradt (GDP 2,3 százaléka), a bankkonszolidációk ellenére.

A fejlett piacgazdaságok lassulása, valamint a reálbérek alacsony szintje valószínűsíti azt, hogy az idén és 2002-ben egyaránt a beruházásoké lesz a főszerep a növekedés tekintetében. A gazdaság lassú, de fokozatos erősödése mellett Csehországban a politikai élet eseményei érdekes fejleményeket hozhatnak a közeljövőben. A kisebbségben kormányzó szociáldemokrata Zeman-kabinet - amely 2000-ben lépte át kormányzásának félidejét - növelte társadalmi népszerűségét, ami elemzők szerint elsősorban az állami vállalatok kormányzati segítségének köszönhető. A következő választások 2002-ben várhatók.

Az infláció alakulása a térség néhány országában (%)

1997

1998

1999

2000

2001

2002

előrejelzés

Csehország

8,5

10,7

2,1

4,0

3,7

3,0

Magyarország

18,3

14,3

10,0

9,8

8,5

6,5

Lengyelország

14,9

11,8

7,3

10,1

8,0

6,0

Szlovákia

6,1

6,7

10,6

12,0

10,0

6,0

Szlovénia

8,4

7,9

6,1

8,9

7,0

5,0

Bulgária

1082,3

22,3

0,3

9,9

6,0

4,0

Románia

154,8

59,1

45,8

45,7

40,0

35,0

Horvátország

3,6

5,7

4,2

6,2

5,5

5,0

Oroszország

14,8

27,6

85,7

21,0

18,0

15,0

Ukrajna

15,9

10,6

22,7

28,2

20,0

20,0

Szlovák reformok

Az 1998-ban hatalomra került Dzurinda-kabinet már kormányzása elején megkezdte a szlovák gazdaság stabilizálását, a strukturális reformokat célul kitűző gazdasági program végrehajtását. Az új jogi környezet, a privatizációs folyamat felgyorsulása és a makrogazdasági stabilizáció sokat javított Szlovákia nemzetközi megítélésén, a piacok könnyebb elérését tette lehetővé. Ehhez ugyanakkor alacsony GDP-növekedés (2000-ben 1,9 százalék), magas munkanélküliség (17,9 százalék), valamint a reálbérek és a fogyasztás jelentős visszaesése kapcsolódott.

Az energiaárak emelkedése érzékelhetően hatott az inflációra, ami 2000-ben 12 százalékos szintre emelkedett. Az államháztartás hiánya elérte a GDP 3,1 százalékát, ami 1 százalékkal haladja meg a költségvetési előirányzatot. A nagyobb kiadások az egészségügyi és a társadalombiztosítási rendszer korszerűsítését voltak hivatva finanszírozni. Ezek a reformok azonban valószínűsíthetően többe fognak kerülni a tervezettnél.

A parlamenti választások közeledtével (ezek ideje a tervek szerint 2002 szeptembere) a fiskális politika lazulása várható, ami a költségvetési hiány és a lakosság életszínvonalának növekedését vetíti előre. Mindezek azonban valószínűleg már kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy hatalmon tartsák a társadalom bizalmát elveszített Dzurinda-kormányt.

2000-ben csökkent a szlovák külkereskedelmi hiány, aminek döntő része az Oroszországgal folytatott kereskedelemből adódott. Mérséklődött a folyó fizetési mérleg deficitje is, aminek a finanszírozását elősegítette az üzleti környezet javulása - a bevezetett adókedvezmények és a társasági adó csökkentése a korábbi 40-ről 29 százalékra -, s az ezt követően megélénkült külföldi tőkebeáramlás. Két nagyobb privatizációs ügylet jött létre: a Mol Slovnaftbeli bevásárlása, illetve a Slovanskie Telekomunikacie eladása a Deutsche Telekomnak. 1990 óta a befektetések összesített értéke 2,9 milliárd dollárt tett ki a 2000. szeptember végi adatok szerint.

Az európai gazdasági növekedés lassulása, ezáltal a szlovák export visszaesése következtében az idén és 2002-ben a növekedés fő hajtóerejét a fogyasztás és a beruházások adják majd. Feltételezve azt, hogy az energiaárak megnyugszanak, és stabil marad a szlovák gazdaság jelenlegi versenyképessége és az árfolyam is, 2001-ben 3, 2002-ben pedig 4 százalékos GDP-növekedés várható, tovább csökken a munkanélküliség, s az inflációs ráta 10 százalék körül alakul.

Az EU-csatlakozás hatása

A kelet-közép-európai térség tíz országa - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária - vár arra, hogy belátható időn belül az Európai Unió tagjává válhasson. Míg a rendszerváltozáskor még úgy látszott, ez a remény akár már az ezredfordulón teljesülhet, a történelmi pillanat elmúlásával és az egyes országok érdekeinek előtérbe kerülésével a dátum kitolódni látszik. * A bővítés közelebb kerülésével egyre nyilvánvalóbbá válnak mindkét oldal számára a valós következmények, az Európa két része között meglévő különbségek. A tíz ország felvételével az Unió területe és népessége mintegy 30 százalékkal, ugyanakkor az uniós GDP a gazdasági fejlettségbeli különbségek miatt csupán 10 százalékkal nőne. Az uniós politikusok ugyan lelkesen érvelnek Európa újraegyesítésének történelmi fontossága mellett, ezt azonban az EU kevés polgára osztja, és a lelkesedés egyre csökken a tagjelölteknél is. * Gazdasági erők azonban folyamatosan közelítik egymáshoz a két térséget. Az Európai Unió a Kelet-Közép-Európába irányuló export 2/3-át, a külföldi tőke több mint felét adja, az uniós vállalatok egyre előrehaladottabb állapotba hozzák a térség Nyugat-Európába való integrálódását. A folyamatos közeledés ellenére még mindig szembetűnőek a jövedelmi különbségek. Az egy főre jutó átlagos GDP a tíz tagjelölt országban csupán az uniós átlag 40 százalékát éri el, bár a különbség országonként változó. A legfejlettebbek, így Szlovénia, Csehország és Magyarország nincs messze az EU legszegényebb tagállamainak gazdasági fejlettségétől. * Valószínűsíthető, hogy a tagjelöltek közül a gazdasági átalakulás legsikeresebb végrehajtói lehetnek azok, akik legkorábban válhatnak az EU tagjaivá. A felvételt nyerők körét azonban más szempontok is befolyásolják, így például a bővítés biztonságpolitikai aspektusa és stabilizáló hatása, ami nem is annyira elhanyagolható tényező a balkáni háborúk óta. Jó hír, hogy a 2001. júniusi göteborgi találkozón már a dátum is körvonalazódott, ugyanis "célként" fogalmazták meg az uniós tagállamok, hogy a felkészült országok a 2004-es európai parlamenti választáson már tagként vehetnek részt.

Lengyelország - választások előtt

A kedvezőtlen külső körülmények, valamint a belső kereslet és a beruházások növekedési ütemének lassulása ellenére a lengyel gazdaságot összességében pozitív tendenciák jellemezték 2000-ben, a bruttó hazai össztermék 4,1 százalékkal bővült. Az infláció itt is összefüggésben állt az olaj drágulásával: az 1999-ig folyamatos csökkenés után 2000-ben ismét nagyobb mértékben, 10,1 százalékkal emelkedett. Lengyelország konvertibilis adósságállománya az előző évekhez képest nőtt, 2000-ben elérte a 67,5 milliárd dollárt, aminek 40 százalékát a vállalkozások tartozásai adták. A hivatalos devizatartalékok nagysága gyakorlatilag évek óta változatlanul 25-27 milliárd dollár. A folyó fizetési mérleg hiánya ugyanakkor mindvégig magas, még 2000-ben is meghaladta a GDP 6 százalékát.

A lengyel gazdaság számára elsődleges fontosságú külföldi tőkebeáramlás 2000-ben rekord mértéket ért el, összesen 10,1 milliárd dollárnyi befektetés valósult meg. A munkanélküliségi ráta az 1999-es 13 százalék után 2000-ben elérte a 16 százalékot - lassan ez tekinthető a lengyel gazdaság egyik legkényesebb pontjának.

Lengyelországot illetően az előrejelzések az idén a GDP csökkenésével számolnak, aminek hátterében a háztartások jövedelmének csökkenése, a fogyasztás visszaesése, illetve az EU üzleti klímájának romlása, s az ennek következtében várhatóan visszaeső export áll. 2002-ben ugyanakkor a tendencia megfordulhat, ennek előfeltétele azonban a kamatlábak csökkentése, illetve az, hogy az EU-országok gazdaságai új erőre kapnak. A z∞oty további reálfelértékelődése az export visszaesését hozhatja, ezzel párhuzamosan az import bővülése és a belső kereslet stagnálása valószínűsíthető.

Kedvező változás várható a keleti piacokkal folytatott nem hivatalos kereskedelem fellendülésétől, elsősorban Ukrajna vonatkozásában. Amennyiben az ukrán gazdaság növekedése fennmarad, és tovább tart az ukrán nemzeti valuta felértékelődése, akkor Lengyelország visszanyerheti hagyományos kereskedelmi-gazdasági pozícióját Európa keleti részén.

A 2001. szeptember 23-ra kiírt lengyelországi parlamenti választásokon a jelenlegi kormánypárt nem sok eséllyel indul, a Baloldali Szociáldemokrata Párt (SLD) hatalomra kerülése valószínűsíthető. Mivel a kormányzati bevételek tervezése túl optimistára sikerült, a költségvetési hiány a GDP 3,6 százalékát teszi majd ki. A következő kormánynak egyik fő feladata a feszes fiskális politika végrehajtása lesz.

A regisztrált munkanélküliség (%)

1997

1998

1999

2000

2001

2002

előrejelzés

Csehország

5,2

7,5

9,4

8,8

10,0

10,0

Magyarország

11,0

9,6

9,6

8,7

8,5

8,5

Lengyelország

10,3

10,4

13,0

15,0

16,0

16,0

Szlovákia

12,5

15,6

19,2

17,9

17,0

16,0

Szlovénia

14,8

14,6

13,0

11,9

11,0

10,5

Bulgária

13,7

12,2

16,0

17,9

18,0

17,0

Románia

8,9

10,4

11,8

10,5

10,0

11,0

Horvátország

17,6

18,1

20,4

22,5

23,0

23,0

Oroszország

11,2

13,3

12,2

10,2

11,0

10,0

Ukrajna

2,3

3,7

4,3

4,2

5,0

6,0

Szlovénia - régi-új kormánnyal

A belpolitikai viharok ellenére a szlovén gazdaság a vártnál jobb évet zárt 2000-ben. A bruttó nemzeti össztermék 4,7 százalékkal bővült, az ipari termelés az ország függetlenné válása óta a legjobb eredményt érte el, a teljes kibocsátás 6, ezen belül a feldolgozóipar termelése 7 százalékkal nőtt. A nyersanyagok és az olaj árának emelkedése a szlovén inflációra is nyomást gyakorolt: a fogyasztói árak a vártnál nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal nőttek tavaly. A munkanélküliségi ráta folyamatosan mérséklődött, az év végére 11,9 százalékra csökkent, s a folyó fizetési mérleg hiánya sem érte el a GDP 3 százalékát.

Alig áramlott az országba külföldi tőke, miközben a külső adósság 2000-ben 6 milliárd dollárra rúgott - ez a GDP 30 százalékának felel meg. Az adósságtörlesztés mértéke jelentősen nő az idén: az 1999-es 260 millió dollár után 2001-ben 1,4 milliárd dollárt kell Szlovéniának törlesztenie. Ez a későbbiekben várhatóan évi 900 millió dollár körül alakul. A költségvetési hiány mindössze a GDP 1,7 százalékát tette ki, ami nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít, ám magasabb a várakozásoknál. A deficit 2001-2002 folyamán hasonló mértékű lesz.

2000 a belpolitikai viharok éve volt Szlovéniában. Áprilisban a Jan Drnovsek vezette kormány elveszítette parlamenti többségét. Az októberi parlamenti választások ugyanakkor ismét a Liberális Demokrata Párt győzelmét hozták, s Jan Drnovseket újra miniszterelnökké választották. Korábbi gazdaságpolitikáján a kormány nem kíván változtatni, fő célja a költségvetési problémák megoldása, a közigazgatási reform végrehajtása, illetve az állami szerep csökkentése több ágazatban (energiaipar, telekommunikáció, bankszektor, acélipar).

Az előrejelzések szerint délnyugati szomszédunknál a hazai össztermék kisebb mértékben (4 százalékkal) nő a mérséklődő külső kereslet és a fiskális megszorítások következményeként, 2002-től ugyanakkor 4,5-5,5 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, feltételezve a külső és belső kereslet megélénkülését. Az infláció az idén várhatóan 7,8, 2002-ben 5, 2 százalékra csökken. A folyó fizetési mérleg hiánya a jövőben is fennmarad a növekvő import és az EU-ba irányuló mérséklődő export következtében. Egyelőre túlzott optimizmusnak tetszik az a remény, hogy a horvát kivitel bővíthető, mivel a horvát gazdaságban még nem alapozták meg a fenntartható növekedést. A szlovén munkanélküliség számottevő csökkenése nem várható, aminek elsősorban strukturális okai vannak.

A bruttó nemzeti termék növekedésének alakulása a térség néhány országában (%)

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

előrejelzés

Csehország

-11,6

-0,5

0,1

2,2

5,9

4,8

-1,0

-2,2

-0,8

2,7

3,0

3,5

Magyarország

-11,9

-3,1

-0,6

2,9

1,5

1,3

4,6

4,9

4,4

5,5

5,0

5,0

Lengyelország

-7,0

2,6

3,8

5,2

7,0

6,0

6,8

4,8

4,1

4,0

2,0

4,0

Szlovákia

-14,6

-6,5

-3,7

4,9

6,7

6,2

6,2

4,1

1,9

2,0

3,0

4,0

Szlovénia

-8,9

-5,5

2,8

5,3

4,1

3,5

4,6

3,8

5,0

4,7

4,5

4,5

Bulgária

-11,7

-7,3

-1,5

1,8

2,9

-10,1

-7,0

3,5

2,4

5,0

4,0

4,0

Románia

-12,9

-8,8

1,5

1,8

2,9

-10,1

-7,0

3,5

2,4

5,0

4,0

4,0

Horvátország

-21,1

-11,7

-8,0

5,9

6,8

5,9

6,8

2,5

-0,3

3,5

2,5

2,5

Oroszország

-5,0

-14,5

-8,7

-12,7

-4,1

-3,4

0,9

-4,9

3,5

7,5

4,0

5,0

Ukrajna

-8,7

-9,9

-14,2

-22,9

-12,2

-10,0

-3,0

-1,9

-0,4

6,0

4,0

4,0

Románia - kihívások előtt

Románia politikai életében változást hoztak a múlt év novemberében tartott választások: a közép- és jobboldali pártok koalíciójából álló pártszövetséget követően a "posztkommunista" Szociális Demokrácia Romániai Pártja alakíthatott kisebbségi kormányt (a parlamenti támogatást az ellenzéki pártokkal kötött megállapodások biztosítják). Az Adrian Nastase vezette új román kormány nagy kihívás előtt áll, Európa egyik legszegényebb országát kell kivezetnie a gazdasági válságból.

Az elmaradott gazdasági struktúra, valamint az erőtlen szerkezetváltás és a lassú privatizáció következtében a gazdasági növekedés igen szerény mértékű keleti szomszédunknál, ami természetesen kedvezőtlenül befolyásolja az életszínvonal alakulását. Az EU-csatlakozásra váró tíz kelet-közép-európai ország közül Románia csupán a legalacsonyabb GDP-növekedéssel és a legmagasabb inflációval "tűnik ki". Az új kormány feladata azért is nehéz, mert a piaci elveket a szociális célokkal kell összeegyeztetnie.

Kétségtelen: nem halogatható tovább a román gazdaság szerkezeti átalakítása, miközben súlyos gondokat okoz a munkanélküliség (2000-ben 15 százalékos volt, s elérheti akár a 20 százalékot is). A magánszektor a fennmaradásért küzd, a külföldi befektetők pedig egyelőre inkább a környező országokat választják. Igaz, az alacsony munkaerőköltségek és a képzettség viszonylag magas szintje - ami az ország fő vonzereje a befektetők szemében - már Romániába hódított néhány jelentős céget (például a francia Renault-t), s létrejöttek új beruházások az ország nyugati részén is.

A költségvetés hiánya tavaly a GDP 3,5 százalékát tette ki, s az új kormány 2001-re 4 százalékkal számol - ez az IMF szerint túl magas. A román költségvetés meglehetősen optimista hipotézisre épül: 2001-re a GDP növekedését 4-5 százalékosra, az infláció csökkenését 46 százalékról 27 százalékra tervezi. A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) várakozásai szerint a változó külső körülmények miatt a belső kereslet növekedése veszi át a növekedés motorjának szerepét, aminek következtében a GDP bővülése mérsékeltebben, 3 százalék körül alakul majd, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése várható. Az infláció éves szinten mintegy 35 százalékos lesz.

A térség néhány országának pénzügyi helyzete 1999-2000-ben

 

Bruttó külső adósság

Nemzeti Bank tartalékai (arany kivételével)

Folyó fizetési mérleg(Mrd USD)

Folyó fizetési mérleg(a GDP %-ában)

1999

2000

1999

2000

1999

2000

2001*

2002*

1999

2000

2001*

2002*

Csehország

22,6

19,9

12,8

13,1

-1,0

-1,9

-2,2

-2,5

-1,9

-3,7

-3,9

-4,2

Magyarország

29,3

29,1

11,0

11,2

-2,1

-1,8

-2,5

-2,6

-4,3

-3,7

-4,4

-4,2

Lengyelország

64,4

63,8

27,3

27,5

-11,6

-9,9

-11,5

-12,0

-7,5

-6,2

-6,5

-6,5

Szlovákia

10,5

11,0

3,4

4,1

-1,1

-0,6

-0,7

-0,8

-5,8

-3,1

-3,3

-3,6

Szlovénia

5,5

6,0

3,2

3,2

-0,8

-0,6

-0,5

-0,5

-3,9

-3,2

-2,3

-2,0

Bulgária

10,2

10,3

2,9

3,2

-0,7

-0,7

-0,5

-0,5

-5,5

-5,8

-3,6

-3,3

Románia

8,6

9,2

1,5

2,5

-1,3

-0,9

-1,5

-1,2

-3,8

-2,5

-4,1

-3,2

Horvátország

9,9

9,8

3,0

3,5

-1,5

-0,8

-0,9

-0,9

-7,5

-4,2

-4,1

-3,9

Oroszország

158,8

-

12,5

28,0

25,3

42,0

25,0

20,0

13,7

18,2

10,0

7,4

Ukrajna

12,4

11,3

1,1

0,9

0,8

1,6

0,5

0,0

2,7

5,0

1,7

0,0

*előrejelzés

Fordulat Ukrajnában

A fordulat éveként tartják számon az elemzők 2000-et a súlyos válságot átélt ukrán gazdaság történetében. 1989 óta először nőtt a nemzeti össztermék érezhető mértékben (6 százalékkal), és első ízben mutatkoztak a stabil növekedés jelei. Az országra jellemző általános válságjelenségek azonban meghatározók maradtak.

Az ország belpolitikai életét továbbra is botrányok jellemzik, s változatlanul barátságtalan a befektetői környezet. Az elmúlt tíz év során mindössze 3,86 milliárd dollár külföldi tőke érkezett Ukrajnába. A gazdaság újjáéledését elősegítette, hogy az 1998-as ázsiai és orosz gazdasági válság után a legnagyobb kereskedelmi partner, Oroszország intenzív fejlődésnek indult és Ukrajna állandó megrendelőjévé vált. A világpiacon ugyancsak megélénkült a kereslet az ukrán acélipari termékek iránt, s az 1999-es devalvációt követően nyereségessé váló export lett az ukrán növekedés húzóereje.

A gazdasági fellendülést elősegítette az is, hogy az ország ismét megnyerte a nemzetközi szervezetek bizalmát. (1999 végén, a hitelnyújtási feltételek sorozatos megsértése miatt felfüggesztették Ukrajna hitelezését.) 2000 végén, amikor ismertté váltak a gazdaság fellendüléséről szóló adatok, és az ország teljesítette a hitelezés felújításának előfeltételeit, a Nemzetközi Valutaalap átutalta a decemberben esedékes hitelrészletet, ám a folytatást az általa szabott feltételek teljesítéséhez kötötte. Míg 2000-ben az infláció 25,8 százalék volt, az ukrán valutát, a hrivnyát mindössze 4,5 százalékkal értékelték le a dollárhoz viszonyítva. A hivatalos propaganda óriási eredményként tartja számon a "stabil nemzeti valutát", míg az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy annak felértékelődése az export versenyképességét veszélyezteti.

Az ukrán gazdaság különösebb megrázkódtatás nélkül vészelte át a kormányváltást. A Leonyid Kucsma elnök politikai holdudvarához tartozó új miniszterelnök, Anatolij Kinah kinevezése - aki a 2001 áprilisában menesztett kormányfőt, Viktor Juscsenkót váltotta fel - várhatóan alapjaiban nem befolyásolja majd az ukrán gazdaságpolitikai elképzeléseket. Súlyponteltolódásra azonban számítani lehet, már csak az orosz befolyás erősödése miatt is. Ezt vetíti elő Viktor Csernomirgyin volt orosz miniszterelnök kijevi nagykövetté történt kinevezése is. A gazdasági prognózisok 4 százalékos GDP-növekedést, 20 százalékos inflációt, illetve 5 százalékos munkanélküliséget vetítenek előre.

Oroszország - új korszak

Vlagyimir Putyin elnöksége új korszakot indított el Oroszország történetében. A jelenlegi orosz elnök - az erős központosító lépések ellenére - a demokrácia és a szociális piacgazdaság kiépítését tűzte ki fő célként, és a külpolitikai fejlemények azt mutatják, hogy ehhez a törekvéséhez az euroatlanti térség államai megfelelő támogatást nyújtanak.

Az orosz gazdaság 2000-ben kimagasló eredményeket ért el. A bruttó hazai össztermék 7 százalékot meghaladó mértékben bővült, az ipari növekedés elérte a 10 százalékot. Az ország 60 milliárd dolláros külkereskedelmi többlettel zárta az évet, és rekordösszegű (28 milliárd dollárnyi) valutatartalékot képezett. Mindez az értékelések szerint azonban elsősorban az átmeneti és kedvező külső tényezők hatásának tulajdonítható. A világpiaci olajár 20-30 százalékos visszaesése esetén kétségessé válik az orosz gazdasági vezetés programjában megfogalmazott fejlődési ütem.

2001-re az előrejelzések 4 százalékos GDP-növekedést jósolnak, ugyanakkor az infláció a költségvetésben előirányzottnál 12 százaléknál magasabb lesz, az idén elérheti a 18, 2002-ben pedig a 15 százalékot. Az egyre nagyobb függőség az energia- és nyersanyagforrásoktól érzékennyé teszi az orosz gazdaságot a külső megrázkódtatásokra, ezért nehéz biztos előrejelzéseket adni a várható belső folyamatokat illetően. Feltételezve, hogy nem következik be drámai változás a világpiaci energiaárakban, a reformfolyamatok mérsékelt ütemben haladnak előre, illetve fennmarad a politikai élet stabilitása, akkor a belső kereslet által hajtott gazdasági növekedés 2002-ben ismét megélénkülhet. Ugyanakkor a következő évek gazdasági helyzetére hatással lesz az óriási orosz külső adósság törlesztőrészleteinek felfutása 2003-ban.

A bruttó ipari termelés alakulása (%)

1997

1998

1999

2000

2001

2002

előrejelzés

Csehország

4,5

3,1

-3,1

5,7

5,0

5,0

Magyarország

11,1

12,5

10,4

18,5

13,0

13,0

Lengyelország

11,5

3,5

4,8

4,3

4,0

5,0

Szlovákia

2,7

5,0

-3,4

10,0

6,0

6,0

Szlovénia

1,0

3,7

-0,5

6,2

4,0

4,0

Bulgária

-5,4

-7,9

-12,3

3,5

4,0

4,0

Románia

-7,2

-13,8

-8,0

8,2

5,0

2,0

Horvátország

6,8

3,7

-1,4

1,7

1,5

2,0

Oroszország

1,9

-5,2

8,1

9,0

5,0

6,0

Ukrajna

-0,3

-1,0

4,0

12,9

6,0

6,0

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére