Magára talált az árutőzsde

Spekulánsok, kockázatkezelők és gabonások

A Budapesti Árutőzsde életében két nagy korszakot különböztethetünk meg. Az első az 1998-as orosz válságot megelőző időszak, amikor az akkoriban még szinte újdonságnak számító tőzsdén sorra dőltek meg a forgalmi rekordok. A devizaszekciót sokan úgy kezelték, mint egy olyan piacot, ahol csak nyerni lehet, hiszen a kosárügyletek kockázata sokáig nem került felszínre. A válság hatására viszont a forint árfolyama az intervenciós sáv felső széléig gyengült, a kosárügyletben utazó spekulánsok pedig hatalmas veszteségeket szenvedtek el. Sokan minden pénzüket elbukták, akiknek még maradt egy kevés, azok többsége pánikszerűen menekült az árutőzsdének még a környékéről is. Ekkor egy csapásra kiderült: a devizaszekcióban már nincsenek biztos nyereséggel kecsegtető üzletek, csupán a piaci kockázat.

A BÁT a hirtelen változást természetesen megszenvedte, a korábban biztosan működő piac anyagi nehézségekkel szembesült. Pénzügyi problémáinak fő oka a devizaszekció forgalmának drasztikus, jutalékbevételben mintegy 100 millió forintos visszaesése volt.

Küzdelmes esztendők

A szekciót persze nem csak az igazi spekulánsok hiánya sújtotta. A bevételeik visszaesését az is magyarázza, hogy – mivel a márkát az euró váltotta fel a forint kosarában – egy-egy kosárügylet kevesebb kontraktusból áll, márpedig a BÁT-nak befizetett díj a kontraktusok számától függ.

Az 1999-es év küzdelmes időszak volt. A pénzügyi terv elfogadásakor az 51 millió forintos tervezett veszteség már örömhír volt, hiszen korábban úgy látszott, hogy akár a 100 milliót is megközelítheti a hiány. A problémák hatására a tőzsde korábbi elnöke lemondott. Az új elnök a költségek minél radikálisabb lefaragását pártolta, ám törekvéseit a tagság nem támogatta, így hamarosan ismét másik elnököt választott a BÁT.

Az orosz válságot követő év végül a vártnál jobban sikerült, mert a börze veszteségét sikerült leszorítani, annak ellenére, hogy a teljes forgalom az előző évinek alig több mint harmadát tette ki.

A 2000-es esztendő már sokkal könnyebb volt, erre már eredetileg is szerény nyereséggel számolhatott a tőzsde, amit végül teljesített is. A befektetőket új termékekkel is csalogatta az árubörze, az év során vezették be többek között az egyhetes dollár-, euró- és jenkontraktusokat, amelyek forgalma a kezdeti bizonytalanság után igencsak fellendült.

A most is regnáló elnök, Kovács Attila "gabonás", vagyis a gabonaszekcióból jött, ami sokak szerint jót tett a piacnak. Ebben az évben már több új termékkel is folyt a kereskedés, a gabonaszekcióban például szója-, repce-, takarmánybúza- és takarmányindex is megkezdte a pályafutását.

Az idei évet a korábbiaknál sokkal nyugodtabban kezdhette meg a BÁT, az elfogadott pénzügyi terv némi nyereséggel számol. Emellett már az első néhány havi adat alapján jól látszott, hogy a pénzügyi szekció bevételeit alultervezték, és a vártnál jobban alakul a gabona forgalma is. Ebben némi szerepe lehet annak, hogy megváltozott a BÁT által elfogadott közraktárjegyek köre. Korábban csak a Concordia által kiállított jegyeket lehetett a börzére vinni, most viszont már a Hungária és az ÁTI Depo Rt. jegyei is forgalomképesek.

A termelők a jegyekre állami kamattámogatású hitelt vehetnek fel a kereskedelmi bankoktól. Korábban ezekkel a papírokkal nem lehetett kereskedni, aminek az volt a következménye, hogy a gabonát sokszor kellett szezon végi nyomott áron értékesíteni.

A közraktárjegyes teljesítés lényege az, hogy a termékeket hitellel terhelve is lehet adni-venni, vagyis javul a termelők likviditási helyzete. A lépéstől a BÁT vezetői – akik egyébként sem észlelnek az értéktőzsdén tapasztalhatóhoz hasonló visszaesést – érezhető forgalombővülést várnak.

Középpontban a deviza

Az idei év forradalmi változásai azonban a devizapiachoz kötődnek. A sávszélesítés és a devizaliberalizáció óta rég nem látott aktivitás jellemzi a Budapesti Árutőzsdét. Májusban 147 milliárd forintot tett ki a devizaszekció forgalma, ami csaknem háromszorosa az idei második legjobb hónapénak. A forgalmi boom elsősorban az euróüzleteknek köszönhető, a közös európai pénzből ebben a hónapban csaknem 480 ezer kontraktus cserélt gazdát, ami négyszerese volt az átlagos forgalomnak.

A rendelkezésre álló júniusi adatok szerint a lelkesedés korántsem éri majd el a megelőző hónapét, viszont meghaladhatja a korábbi átlagos szintet. A sávszélesítést követően a nyitott kötésállomány változása is a hirtelen fellendülést, majd az azt követő konszolidációt mutatja. A közben kifutó határidő nem hozott drámai változást, vagyis a növekedés, illetve csökkenés főként a spekulánsok számlájára írható.

Kockázatkezelés

A BÁT néhány szakértője elmondta: az első meglepetés után megnőtt az érdeklődés a fedezeti ügyletek iránt. A sávszélesítés, majd a devizaliberalizáció bejelentését követően a piac a korábbinál lényegesen volatilebb lett.

A BÁT vezetői szerint az árutőzsde devizapiaca a kisebb és közepes cégeknek megfelelő terep a fedezeti ügyletekhez, egyelőre azonban a kereskedés 95 százalékát a spekulánsok bonyolítják le. Azt szeretnék, ha az arány a köztük és a fedezők között 50-50 százalékra módosulna, a kiegyenlítésre még akár éveket is várni kell.

A tapasztalatok szerint a hazai vállalatok jelentős részénél egyelőre nem ismerték fel a fedezeti ügyletek jelentőségét, holott a fejlett piacokon a BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja) felmérése szerint a vállalatok több mint háromnegyede aktívan kezeli saját piaci kockázatát. Nem csak az exportcégeknek van félnivalójuk a forint árfolyamától, hiszen az esetleges forintgyengülés esetén az import is jelentősen megdrágulhat. Devizapiaci szakértők szerint a közeljövőben ugyan jelentős forintgyengülés nem várható, ám ez nem jelenti azt, hogy az ebből adódó kockázatok kiküszöbölése felesleges lenne.

Bár devizaügyletek a bankközi piacon is zajlanak, a "kisebb játékosok" számára az árutőzsde jobb terepet kínál. Itt sokszor versenyképesebb árak alakulnak ki, mint a hazai bankközi devizapiacon. Igaz, hogy opciós ügyletekkel – elsősorban euró/forintra szóló opciókkal – nem élhetnek a piac szereplői, de azokat jelenleg a bankközin sem könnyű megkötni. Ráadásul a devizaliberalizáció bejelentése után a BÁT is közölte, hogy gondolkoznak a határidős keresztárfolyam-kontraktusok elindításán, azaz a közeljövőben dollár-euró, euró-forint ügyletek is megjelenthetnek a piacon. Szerencsés esetben a lazítást követően bővülhet az árutőzsdén megbízást adók köre, hiszen a jövőben akár külföldiek is megjelenhetnek itt, akkor pedig a megnövekedett likviditás még inkább megkönnyíti a kockázatkezelők helyzetét.

Új ügyfelek megnyerése

A BÁT-nak mindenesetre kulcsfontosságú lesz az új ügyfelek megszerzése. A középvállalati szegmensben azonban meglehetősen éles versenyre számíthatnak, a bankok nem könnyen engedik el ügyfeleiket.

Ráadásul a kereskedők tapasztalatai azt mutatják: rendkívül nehéz a hazai cégeket rábírni arra, hogy derivatív (származékos) ügyletekkel biztosítsák jövőbeli cash flow-jukat. A vállalatvezetők valószínűleg csak akkor látják be a fedezeti ügyletek fontosságát, ha néhány cég már nehéz pénzügyi helyzetbe – esetleg csődközelbe – kerül a forint árfolyamváltozása miatt.

Egy börzei társaságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem engedheti meg magának a fedezeti ügyletek költségét. A cég illetékese annak ellenére nyilatkozott így, hogy a márka árfolyamának gyengülése miatt elszenvedett veszteség mára az ügylet költségének sokszorosára dagadt. Más tőzsdei vállalat vezetője azt közölte, hogy némely devizakockázatot lefedeztek, másokat nem, ez utóbbiak 1,3 milliárd forint veszteséget okoznak, ha a hazai fizetőeszköz nem lépi át érdemben a 10 százalékot. Ez – összevetve az adott cégtől várt 2 milliárd forintot valamivel meghaladó eredménnyel – jelentős tételnek mondható.

Energiavásár

Régóta folyik a leendő energiakontraktusok előkészítése. A BÁT szakértői felmérték, hogy milyen módon valósítható meg a villamos energia tőzsdei kereskedelme. Szerintük a liberalizálódó piacon régiónként várható egy olyan börze kialakítása, amely árammal is kereskedik majd. Ezen a területen elképzelhetetlen az egységes kereskedés az alapvetően eltérő ár és szállítási sajátosságok miatt. A régióban már több más országban is felvetődött az energiatőzsde létrehozásának gondolata, ám csak a BÁT éri el a megfelelő fejlettségi szintet.

A koncepció megvalósításához szükség van a piaci szereplők együttműködésére, de az áramtőzsde hírének nem mindenki egyformán örül. Az erőművek egymástól jelentősen eltérő áron termelnek áramot, így a piacon komolyabb átrendeződés várható.

Jelenleg az erőművek kötelesek felajánlani az általuk termelt villamos energiát a Magyar Villamos Művek (MVM) részére. Az MVM hosszú távú áramvásárlási szerződéseket kötött az erőművekkel, s így monopoljoggal rendelkezik az áramelosztásban is. Az áramszolgáltatókkal ugyancsak többéves szerződéseket kötöttek az energiaszállításra, a felkínált ár alapját az erőművi átlagárak jelentik.

Az áramszolgáltatók évenként 5 százalékkal csökkenthetik az MVM-től vásárolt árammennyiséget, s pótolhatják azt más forrásból. Arra viszont nincs lehetőségük, hogy külföldről szerezzék be az áramot, mivel az export-import monopóliuma továbbra is az MVM-et illeti.

A tőzsdén megvásárolható energia éppen a több szereplő miatt lenne nagy valószínűséggel olcsóbb. Nem szabad viszont elfeledkezni arról, hogy az árat a börzén a kereskedő felek alakítják, ami azzal jár, hogy az felfelé is mozdulhat. Például olyankor, ha egy-egy nagyobb vihar után valamelyik szolgáltató leszakad a rendszerről, és helyét a többiek veszik át. Ugyanígy számítani lehet arra, hogy az áramigényesebb téli időszakokra feljebb megy majd az ár, tehát egy határidős kontraktus decemberre valószínűleg drágább lesz, mint májusra. Az azonnali piac árainak ingadozását határidős üzletekkel védhetik majd ki a fogyasztók.

Szakértők szerint a liberalizáció kapcsán felvetődő egyik legfontosabb kérdés az, milyen piac lenne a legmegfelelőbb az energia kereskedelmére. A tőzsde mellett az szól, hogy mindenki számára hozzáférhető információkat biztosít, amit az egyedi, két fél közti szerződések nem. Az elektronikus kereskedelem pedig lehetővé teszi, hogy minden érdekelt cég saját épületéből kereskedjen.

A villanyáram-kontraktus életképességéhez a liberalizált piacon kívül persze számos feltételnek kell teljesülnie. Például a kereskedelem lebonyolításához szükséges infrastruktúra és az elszámolóház. Ez utóbbi funkciót a Keler probléma nélkül képes lenne ellátni, míg a kereskedést magát az árutőzsde tudná lebonyolítani, meglévő rendszerén.

Megegyezés a szállítókkal

Az energiarendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a lekötött energia távvezetékeken szállítható legyen, amihez viszont szükséges a távvezetékek üzemeltetőinek és tulajdonosainak beleegyezése a tranzakciókba. Épp ilyen fontos az Országos Villamos Teherelosztó részvétele, hiszen rajta múlik, hogy a szállítás előtt két órán belül megkötött üzleteknek is megfelelően éppen annyi áram legyen a rendszerben, mint amennyire igény van.

A Gazdasági Minisztérium tervezete szerint a liberalizáció hazánkban több lépcsőben zajlik majd. Első körben azok a cégek vásárolhatnak szabadon, amelyeknek energiafogyasztása 100 gigawattóra fölött van. Ebbe a körbe feltehetően tizenöt hazai cég kerül be. A terv szerint a liberalizáció második lépcsője az EU-csatlakozással egy időben várható, ekkor 150-200 vállalat veheti meg a szükséges áramot a szabadpiacon. Magánemberek előtt ez a lehetőség soha nem nyílik meg, de a majdani áramtőzsde határidős szekciójában természetesen nem lesz akadálya a spekulációnak sem. Az azonnali piac azonban a magánemberektől teljesen elzárva működik majd, hiszen a szállítási határidő rövid, a tét a zavartalan energiaellátás.