JÖVEDÉKI ADÓZÁS 2001-BEN

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 40. számában (2001. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (Jöt.) rendelkezései - a korábbi évekhez hasonlóan - 2001-ben is jelentős mértékben változtak. Az eddigi gyakorlattól eltérően nem tekintjük át tételesen valamennyi módosítást, hanem - természetesen a változás lényegének ismertetésével - a jogalkalmazás, illetve a kapcsolódó jogszabályok gyakorlati jellegű rendelkezéseinek bemutatásával a cégek jogkövető magatartásához kívánunk segítséget nyújtani.

Értelmezések

A Jöt. értelmező rendelkezései közül az úgynevezett általános fogalmak egy része más tartalommal él 2001. január 1-jétől, emellett módosultak a Jöt. "Jövedéki termékek exportja-importja szabad forgalomban" című fejezetének egyes meghatározásai is.

Kivételek a belföldi előállítás alól

Jövedéki termék belföldi előállításának minősült korábban és annak minősül jelenleg is a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre. A 2001. január 1-jétől hatályos szabályozás szerint nem tekinthető ilyen előállításnak egyebek mellett

- az ásványolajok közé tartozó adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban üzemanyagba, tüzelő- és fűtőolajba bekeverése, míg korábban kizárólag az üzemanyagba keverés nem minősült az említett tevékenységnek;

- az azonos adómértékű ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban, illetve terméktávvezetékben történő, felhasználási cél szerinti átminősítése 2001-től már minden további feltétel nélkül, míg korábban csak akkor beszélhettünk belföldi előállításról, ha az átminősítés eredményeként a jövedéki termék nyolc számjegyű vámtarifaszáma és adómértéke változatlan maradt;

- a Jöt. 54/B §-ának (3) bekezdésében meghatározott gazdasági évenként és háztartásonként összesen legfeljebb 1000 liter, saját fogyasztásra szánt szőlőbor előállítása a háztartásban élő természetes személy(ek) művelésében álló, 1500 m2-t meg nem haladó szőlőterületen termelt szőlőből és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből. (A fentiekben meghatározott gazdasági év alatt ebben az esetben a tárgyévet megelőző év december 1-jétől a tárgyév november 30-áig terjedő egyéves időszak értendő.)

2001-től jövedéki termék belföldi előállításának minősül a biológiai ecetet előállító üzemben a kettős fermentáció első lépéseként végzett alkoholos erjesztés is, ha azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették, és a keletkezett félkész terméket ecet hozzáadásával haladéktalanul denaturálják.

Adómentes felhasználó

Az új szabályozás értelmében adómentes felhasználó a jövedéki termék adómentes beszerzésére a jövedékiadó-törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező, a jövedéki terméket a Jöt.-ben meghatározott adómentes célra felhasználó személy. A korábbi szabályozástól eltérően 2001-től a törvény nem nevesíti jogszabályhely-megjelöléssel az adómentes célt, hanem az alatt a jövőben valamennyi, a Jöt.-ben ilyenként meghatározott célt érteni kell.

Szabad forgalomba bocsátás

A szabad forgalomba bocsátás fogalmi elemei a korábbihoz képest nem változtak, azonban 2001-től szabad forgalomba bocsátásnak tekintjük - az eddigiek mellett - az adóraktárban a szőlőbornak a külön jogszabályban meghatározott termelői borkimérés céljára történő felhasználását is.

Megbízható adós

Megbízható adós az új szabályozás szerint az a személy,

- aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve

- aki legalább 2 éve folytat a Jöt. szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, és a vámtörvény szerint vámszempontból megbízható,

- akinek terhére a jövedéki biztosíték a Jöt. 22. §-ának (5) bekezdése alapján - azaz 50 százalékkal csökkentett összegben - történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását, illetve a jövedéki biztosíték hivatalból történő, a Jöt. 22. §-ának (8) bekezdése szerinti - azaz a jövedéki biztosíték összegének kötelező, az adóraktári engedély kiadását követően legfeljebb 6 hónappal és azt követően évente történő - felülvizsgálat megkezdését megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá

- akinek a jövedéki biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre a hatóság fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyezett.

Adófizetés

Adófizetési kötelezettség keletkezése

A Jöt. 15. §-ának (1) és (2) bekezdése határozza meg az adófizetési kötelezettség keletkezésének eseteit.

2001-ben sem változott a Jöt. 15. §-ának (1) bekezdése, amely szerint adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

- a hatóságok által elkobzott, valamint a lefoglalt és előzetesen értékesíthető, vagy a vámhatóság által a vámraktárból értékesített jövedéki terméket (vámárut, árut) nem adóraktár vásárolja meg;

- az adóraktár engedélyesének, illetve az adómentes felhasználónak a felszámolása során a jövedéki terméket szabad forgalomba bocsátják, kivéve ha a vevő adóraktár engedélyese;

- az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó felszámolásának befejezésével vagy a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki terméket a hitelezőnek történő átadás céljából kitárolják, kivéve ha a hitelező adóraktár engedélyese, valamint ha

- az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó végelszámolása esetén a vagyonfelosztást követően a jövedéki terméket ebből a célból kitárolják.

A fentieken túlmenően adófizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha

- az adóraktáron kívül jogellenesen előállított vagy a jogellenesen importált jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák, kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére;

- a Jöt. 36. §-a (1) bekezdésének m) pontjában megjelölt ásványolajterméket az ott megjelölt módon kínálják, értékesítik vagy felhasználják, valamint

- a szőlőtermelő az adóraktárból a Jöt. 54/B § (4) bekezdése rendelkezésének megsértésével vette át a szőlőbort adómentesen.

Szőlőbor adómentessége

A Jöt. 54/B §-ának (4) bekezdése alapján adómentes az adóraktárban a természetes személy szőlőtermelő részére a saját termésű szőlőből előállított és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből előállított, gazdasági évenként és háztartásonként legfeljebb 1000 liter saját fogyasztásra szánt szőlőbor. Az adómentes mennyiség abban az esetben sem haladhatja meg az 1000 litert, ha az egy háztartásban élő szőlőtermelők közül többen és/vagy több adóraktárban állíttatnak elő szőlőbort. A szőlőtermelő a részére szőlőbort előállító adóraktár-engedélyesnek írásbeli nyilatkozatot ad a gazdasági évben más adóraktárban előállított vagy előállítandó szőlőbora mennyiségéről, továbbá az egy háztartásban élő szőlőtermelő családtagok részére adóraktárban adómentesen előállított vagy előállítandó szőlőbor menynyiségéről.

Az adó fizetésére kötelezett személy

Az adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezés változásánál említettük, hogy fizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha a szőlőtermelő a szőlőbort a Jöt. 54/B § (4) bekezdésének megsértésével vette át adómentesen. Ezzel a kiegészítéssel összhangban adófizetésre kötelezetté vált 2001. január 1-jétől a szőlőtermelő is.

A jövedéki termékekre vonatkozó fontosabb jogszabályok

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény; * a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 35/1997. (XI. 26.) PM rendelet; * a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény; * a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény; * a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet; * a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet; * az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény; * a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény; * az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet; * a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet; * a minőségi borok művi tárolásának támogatásáról szóló 91/2000. (XI. 24.) FVM rendelet; * a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 21/2000. (V. 18.) FVM-PM együttes rendelet; * a külön (tevékenységi) engedélyezés rendjéről szóló 41/1999. (VII. 16.) GM rendelet; * a passzív feldolgozási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló 8/1998. (X. 21.) GM rendelet; * a hordós borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, elszámolásának részletes szabályairól szóló 45/2000. (XII. 14.) PM rendelet; * az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet; * a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet; * a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet

Jövedéki biztosíték

A jövedéki biztosíték összegének módosítása

Változatlan az a szabály, hogy a jövedéki biztosíték összegét hivatalból vagy kérelemre módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek vagy körülmények megváltoztak. A jövedéki biztosíték csökkentése - a korábbi szabályozással azonosan - kizárólag kérelemre lehetséges, azonban 2001-től idetartozik az is, amikor a hatóság az engedélykérőnek, illetve az adóraktár engedélyesének arra figyelemmel csökkenti a jövedéki biztosítékát, mert az engedélyes a Jöt. szabályai szerint megbízható adósnak minősül.

A jövedéki biztosíték felhasználása

A jövedéki biztosítékot - értve ez alatt a jövedéki biztosítékként szolgáló vámbiztosítékot is - 2001. január 1-jéig az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, termékdíj-, bírság-, pótléktartozás, zárjegyhiány és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére, illetve - amennyiben a vámtörvény rendelkezése szerint a jövedéki biztosíték a vámbiztosítékba beszámítható - a jövedéki termék meg nem fizetett vámterhére lehetett igénybe venni a végrehajtás szabályai szerint abban az esetben, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesítette a fentiekben meghatározott tartozását. A jövedéki biztosíték igénybevételére - az előzőeken túlmenően - az új szabályozás szerint akkor is lehetőség van, ha a tárgyhóban átvett adójegyekkel kapcsolatos halasztott fizetési kötelezettséget az azzal érintett a tárgyhónapot követő harmadik hónap 28. napjáig nem teljesíti.

A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a követelés érvényesítésére - külön határozat nélkül - változatlanul a vámhatóság jogosult.

Engedélyek

Az adóraktári engedély megszűnése

A Jöt. 23. §-a szabályozza az adóraktári engedély megszűnésének eseteit, valamint a megszűnéssel kapcsolatos (engedélyesi) kötelezettségeket és az elszámolás rendjét. 2001-től a Jöt. egy további kötelezettséget ír elő az engedélyesnek. Ennek értelmében az adóraktári engedély megszűnése esetén az adóraktár engedélyese - illetve természetes személy engedélyes halála miatti megszűnés esetében annak özvegye vagy örököse - köteles a kiadott adóraktári engedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhivatal részére.

Pontosított bankgarancia

Változatlan a Jöt.-nek az a rendelkezése, amely szerint a jövedéki termék adómentes célokhoz kötődő adómentes beszerzéséhez a jövedéki termék felhasználójának külön engedéllyel kell rendelkeznie. A módosítás azonban pontosította, és egyben szigorította is a jövedéki biztosíték meghatározását.

A jövedéki biztosíték 2001. január 1-jétől változatlanul lehet készpénz, vagy belföldi székhelyű hitelintézet - és nem bank - által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak a jövőben sincs kamatfizetési kötelezettsége. A szabályozás viszont kiegészült a bankgarancia részletes meghatározásával. Ennek értelmében bankgaranciaként a visszavonhatatlan vagy kizárólag az olyan visszavonható bankgarancia fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság pedig a bankgarancia visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adómentes felhasználónak nincs adótartozása.

A keretengedély megszűnése

Az adóraktári engedély megszűnése körében a Jöt. az adómentes felhasználó részére is egy új, a fentiekben ismertetett többletkötelezettséget írt elő. Az engedély megszűnésekor az adómentes felhasználó - természetes személy adómentes felhasználó halála esetében annak özvegye vagy örököse - köteles a kiadott keretengedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhivatal részére.

Zárjegy

A zárjegy vonatkozásában az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény előírta, hogy az 1997. évi CXXI. törvény 2000. december 31-ig hatályos rendelkezései szerinti állami ellenőrző jeggyel ellátott, 2000. december 31-én készleten lévő borpárlatot az alkoholtermék adóraktár-engedélyese zárjegy felhelyezése mellett bocsáthatja szabad forgalomba.

A zárjegyigény bejelentése, a zárjegyek megrendelése

A zárjegyigény bejelentésére és a zárjegyek megrendelésére vonatkozó szabályokat a 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet (R.) tartalmazza.

A zárjegyigény bejelentésének határideje

A zárjegyfelhasználó a következő évre vonatkozó várható éves zárjegyigényét - az úgynevezett igénybejelentési nyomtatványon - választékonként, negyedéves bontásban, az R. 1. számú mellékletében megjelölt kiszerelési egységenkénti részletezésben a tárgyévet megelőző október 1-jéig köteles a 16. számú vámhivatalnak bejelenteni.

Annak a zárjegyfelhasználónak, aki év közben kezdi meg a jövedéki termék előállítását, importálását, a tárgyévre vonatkozó igénybejelentését az első zárjegymegrendelése alkalmával kell megtennie a fentiekben meghatározott nyomtatvány tárgyévi zárjegyigény megnevezésű részének a kitöltésével. Amennyiben ez az időpont az október 1. utáni időszakra esik, a következő évre vonatkozó éves zárjegyigény bejelentését egyidejűleg kell - külön nyomtatványon - teljesíteni.

Megrendelőlap

A zárjegyeket az erre a célra rendszeresített, kettőpéldányos, úgynevezett zárjegymegrendelő lap (megrendelőlap) egy példányának megküldésével a 16. számú vámhivatalnál kell megrendelni úgy, hogy az legkésőbb a megrendelésben kért átvételi időpontot megelőző 15. munkanapon beérkezzen.

Mennyiségi előírás

Az egy alkalommal megrendelhető zárjegy mennyisége az R. 1. számú melléklete szerinti kiszerelési egységre megadott darabszámnál nem lehet kevesebb.

A zárjegykészlet és a megrendelés korlátja

A gyártó zárjegyfelhasználó nem tarthat a negyedéves - az egyszerűsített adóraktár az éves - termeléséhez szükségesnél nagyobb zárjegykészletet. Az alkoholtermék és a bor adóraktár-engedélyese havonta, az egyszerűsített adóraktár engedélyese negyedévente nyújthat be zárjegymegrendelést.

Zárjegyátvétel részletekben

Amennyiben a zárjegyfelhasználó több időpontban kívánja a havonta, illetve negyedévente megrendelt zárjegyeket átvenni, a megrendeléséhez - a kért időpontonként - külön-külön kell megrendelőlapokat kiállítania.

A zárjegykiadás feltétele

A 16. számú vámhivatal a zárjegyfelhasználó igényjogosultságának vizsgálatát követően a zárjegyek kiadását azzal a feltétellel engedélyezi, hogy a zárjegyfelhasználó legkésőbb a zárjegyek átvételének időpontjáig megfizeti a zárjegyek előállítási költségét. A megrendelés visszaigazolásának a kiadható mennyiséget, az átvétel pontos helyét, időpontját, a fizetendő zárjegy előállítási költségének összegét kell tartalmaznia.

Elutasítás

Előfordulhat, hogy a zárjegyek kiadásának - a Jöt.-ben és az R.-ben előírt - feltételei hiányoznak, vagy a zárjegyfelhasználónak a vámhatósággal szemben meg nem fizetett jövedékiadó-tartozása van - ide nem értve azt az esetet, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek. Ilyenkor a 16. számú vámhivatal a kiadás elutasításáról hoz határozatot.

A hatóság tájékoztatási kötelezettsége

A megrendelés visszaigazolását meg kell küldeni, vagy kivételesen - az idő rövidsége miatt - a zárjegyek átvételekor kell átadni a zárjegyfelhasználónak. Ez utóbbi esetben az átadás-átvétel pontos időpontjáról, a zárjegy fizetendő előállítási költségéről a zárjegyfelhasználót rövid úton is (telefon, telefax) tájékoztatni kell.

Az igénybejelentő és a megrendelőlap beszerzése

Az igénybejelentés és a megrendelőlap formanyomtatványa a megyeszékhelyen működő (Pest megyében és a fővárosban a 16. számú) vámhivatalnál, illetve Bács-Kiskun megyében a jövedéki központnál szerezhető be.

Jogosultság a zárjegyre

Zárjegyet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy igényelhet, rendelhet meg, amely (aki)

- a jövedéki termék előállítására jogosító érvényes adóraktári engedéllyel vagy a jövedéki termék importálására jogosító érvényes jövedéki engedéllyel rendelkezik, valamint

- teljesítette az igénybejelentés határidejére vonatkozó, fentiekben ismertetett kötelezettségét.

Adó-visszaigénylés a gyakorlatban

Az egyik ügyben a vámhatóság elutasította azt a kérelmet, amelyet a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után jövedéki visszatérítés iránt terjesztettek elő. Az ügyben a bíróság álláspontja az volt, hogy a gázolaj vásárlásának meg kell előznie a gázolaj felhasználását, azaz a gázolajat még a mezőgazdasági munka megkezdése előtt kell megvásárolni. Ezért a visszaigényléshez szükséges beszerzési számlán és igazoláson mint tárgyi feltételen túlmenően a visszaigénylésnek feltétele az is, hogy ténylegesen megtörtént gazdasági eseményen alapuljon. Nem elegendő tehát annak igazolása, hogy a kérelmező az adott mezőgazdasági munkát ténylegesen elvégezte, hanem az is feltétel, hogy azt okszerűen kizárólag a beszerzett gázolaj felhasználásával végezhesse el. * Egyébként ez egyértelmű a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján is, amely szerint a mezőgazdasági termelő a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös és gyep művelési ágban mezőgazdasági termelési céllal megművelt föld talaj-előkészítési, vetési, ültetési, palántázási, növényápolási, növényvédelmi, talajerő-pótlási, tápanyag-ellátási, betakarítási munkálataihoz és a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz vásárolt és felhasznált gázolajmennyiség, illetve az e munkafázisok elvégzéséhez igénybe vett gépi bérmunka-szolgáltatás után jogosult jövedékiadó-visszatérítésre - Közigazgatási-gazdasági Döntvénytár 2001/3. szám, 79. számú eseti döntés.

Jövedéki termék adómentes felhasználása

A keretengedéllyel beszerzett jövedéki termék - a korábbiakhoz képest - 2001. január 1-jétől adómentesen használható fel

- a 2203 00 10 00 vámtarifaszámú sör biológiai ecet előállításához,

- a bor biológiai ecet és ipari sav előállításához, valamint

- a nem habzó köztes alkoholtermék biológiai ecet előállításához is.

A felhasználónak az adómentes célú felhasználást - változatlanul - hitelt érdemlően igazolnia kell.

Az adó visszaigénylése

Új jogosultak és tevékenységek

A Jöt. megváltozott rendelkezésében kibővítette a visszaigénylésre jogosultak, illetve a visszaigénylésre jogosító tevékenységek - felhasználás - körét. Eszerint a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) jogosult az eddigieken túlmenően az is, aki a Jöt. 53/A §-ának (1) bekezdésében megjelölt sört és a nem habzó köztes alkoholterméket adóval növelt áron szerezte be és adómentes célra használta fel. Az új rendelkezés szerint megnyílik a jog a visszaigénylésre akkor is, ha a jövedéki terméket a belső minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára használják fel, azonban csak akkor, ha a felhasználás megfelel a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak. Emellett visszaigénylésre jogosít a mintavételi szabályzat szerinti felhasználás is.

Változatlan feltételek, bővülő termékkör

A Jöt. 31. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti visszaigénylés - tehát, amikor a visszaigénylés joga megilleti azt az importálót, aki a vámhatóság által kivetett adót megfizette és az importból származó jövedéki terméket változatlan állapotban, külföldre igazoltan visszaszállítja, továbbá az exportálót, ha az adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól beszerzett jövedéki termékét a vámhatóság (a vámtörvény szerinti) kereskedelmi forgalom keretében végleges rendeltetéssel külföldre vagy tranzitterületre kilépteti, ideértve azt is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint a vámhatóság felügyelete mellett a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja - feltételei nem változtak a korábbiakhoz képest, csupán a hatályos szabályozás a bort is felsorolja a termékek között.

Az adózási és eljárási szabályok

Az adó megállapítása

A Jöt. korábbi szabálya az önadózás vonatkozásában kizárólag arról rendelkezett, hogy ebben az esetben az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani. 2001. január 1-jétől azonban nem egyedüli lehetőség a fenti gyakoriságú megállapítás, attól a jogszabály eltérést engedhet.

A fentieken túlmenően a Jöt. az adómentes felhasználó tekintetében rendezi az adóbevallási kötelezettség határidejét is. Ennek értelmében az adómentes felhasználó azt a tárgynegyedévet követő hó 20-áig köteles teljesíteni a bevallási kötelezettségét, egyben megfizetni az adót is, amelyben a Jöt. 14. §-ának (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A Jöt. említett szakasza alapján a jövedéki termék nem adómentes célú felhasználásakor a megállapított különbözetre (készlethiányra) a tárgynegyedév utolsó napján keletkezik az adómegállapítási és az adófizetési kötelezettség, tehát a kötelezettségeket az ezt követő hónap 20-áig kell teljesítenie az adómentes felhasználónak.

Kerekítési szabályok

Az adó bevallásakor - 2001. január 1-jétől - az adózás rendjéről szóló törvény kerekítési szabályait kell alkalmazni.

A fentiek alapján

- az adózónak a bevallás adatait - a magánszemélynek a jövedelemadójáról, az egészségügyi hozzájárulásáról és a járulékáról benyújtott adóbevallását kivéve - 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetnie;

- ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte, végül

- a magánszemélynek a jövedelemadójáról, az egészségügyi hozzájárulásáról és a járulékáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie.

Megjegyezzük, hogy korábban a Jöt. nem tartalmazta ezeket a rendelkezéseket.

Könyvvezetési kötelezettség

A jövedéki tevékenység miatti kettős könyvvezetési kötelezettség független a vállalkozás formájától, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy azoknak a vállalkozásoknak is a fenti módon kell vezetniük a könyveiket, amelyek a számviteli szabályok szerint - jelenleg még - jogosultak lennének az egyszeres könyvvitel alkalmazására.

Jövedéki ellenőrzés

Bővülő hatósági jogosítványok

A jövedéki ellenőrzés során kibővültek a vámhatóság jogosítványai. A jövőben a vámhatóság az olyan jövedéki termék felderítése érdekében, amely után az adót nem fizették meg - természetesen az eddigi jogainak fennmaradása mellett -, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén a szolgáltató két képviselője jelenlétében ellenőrizheti azokat a csomagküldeményeket, amelyekről a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan valószínűsíthető, hogy adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaznak. Abban az esetben, ha a csomagküldemény jövedéki terméket tartalmaz, a hatóság a Jöt.-ben, illetve bűncselekmény alapos gyanúja esetén a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket teszi meg.

Termékkészlet ellenőrzése üzemanyagtöltő állomáson

Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás, a kiskereskedelmi tárolótelep jövedéki termékkészletének ellenőrzése során a vámhatóság vagy az állami adóhatóság a készletfelvétel szerinti tényleges készlet és a Jöt. 72. §-ának (16) bekezdése szerinti (külön) nyilvántartás - amelyet a nem jövedéki engedélyes kereskedő köteles vezetni, és amelybe naponta, illetve több műszakos üzemelésnél műszakonként be kell jegyezni a beszerzett és az értékesített termék mennyiségét, továbbá a napi zárókészletet is - alapján kimutatott készlet pozitív különbségét (többletét) állapítja meg, ezt a többletet a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanságának figyelembevételével csökkenteni kell. Amennyiben az ezt követően fennmaradó többlet meghaladja a vizsgált időszakban a hitelesített kimérőszerkezeten keresztül forgalmazott mennyiség 0,5 százalékát, az üzemanyagtöltő állomást, a kiskereskedelmi tárolótelepet működtető nem jövedéki engedélyes kereskedőnek a 0,5 százalékon felüli többlet után kell a Jöt. 15. §-ának (2) bekezdése szerint jövedéki adót, illetve a jövedéki bírságot fizetnie [a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet 8. §-ának (1) bekezdése].

Az adóhatóság eljárása jövedéki termékkel kapcsolatban

Mint ismeretes, a Jöt. alapján az adóhatóság helyszíni ellenőrzés során köteles jövedéki ellenőrzés lefolytatására is, ha tevékenysége során megállapítja a jövedéki termékkel kapcsolatos törvénysértés gyanúját. Ilyenkor az adóhatóság rögzíti a bizonyítékokat, lefoglalja a jövedéki terméket - a Jöt. vonatkozó szabályainak megfelelően -, majd az ügyet átadja az illetékes vámhatóságnak.

Az ellenőrzés korlátja

Lényeges, hogy az adóhatósági eljárás csak a jegyzőkönyv elkészítéséig és a jövedéki terméknek az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) rendelkezéseinek megfelelő lefoglalásáig tart. Az adóhatóság az általa felvett jegyzőkönyvet megküldi az illetékes vámhatóságnak. A jogkövetkezményeket azonban már a vámhatóság érvényesíti a jogsértő vállalkozással (magánszeméllyel) szemben.

Az Art. szerinti, a Jöt.-ben szankcionált mulasztások

Bevallási késedelem * Ha az adózó a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki, önadózásnál a bevallásban megállapított, adókivetés esetén a bevallás alapján megállapítható teljes évi adó, a vagyonszerzési illetéknél pedig a kiszabott illeték után, ha a késedelem * a 15 napot nem haladja meg, 5 százalék; * a 30 napot nem haladja meg, 20 százalék; * a 30 napot meghaladja, 30 százalék, * de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírságot fizet [Art. 74. §-ának (1) bekezdése]. * Hibás bevallás * Hibásan benyújtott bevallás esetén a mulasztási bírság a helyes és a hibás adó és költségvetési támogatás összege közötti különbözet 5 százaléka, de legalább 5000 forint és legfeljebb 100 000 forint, magánszemély esetén legalább 500 forint és legfeljebb 10 000 forint azzal, hogy amennyiben a hiba az adó, illetve költségvetési támogatás összegében nem eredményezett különbözetet, a mulasztási bírságot a legkisebb összegben kell megállapítani [Art. 74. §-ának (3) bekezdése]. * Bejelentés elmulasztása * Ha az adózó az Art. szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül folytat vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet, vagy adóköteles tevékenységet, az adóhatóság első alkalommal 100 ezer forintig terjedő, ismételt esetben az előző alkalommal megállapított bírság kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg. Az adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint a lefoglalás tárgyában hozott határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható [Art. 74. §-ának (7) bekezdése]. * Számlázási mulasztások * Ha az adózó a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, az adóhatóság az első alkalommal 100 ezer forintig, ismételt bírságolás esetén az előzőleg kiszabható bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg [Art. 74. §-ának (12) bekezdése].

Jogkövetkezmények

Mulasztási bírság

Az adóalany vagy a jövedéki terméket forgalmazó más adózó által elkövetett, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 74. §-ának (1), (3), (7) és (12) bekezdésében összegszerűen vagy összegszerűen is megállapított mulasztási bírsággal sújtott jogellenes magatartás esetén a mulasztási bírság legmagasabb összege az ott megállapított összeghatárok kétszerese akkor, ha a jogsértést jövedéki termékkel kapcsolatban követték el. A termékkísérő okmány, az egyszerűsített kísérőokmány és a borkísérő okmány kiállításának elmulasztása esetén az Art. 74. §-ának (12) bekezdését és a fenti rendelkezést kell alkalmazni.

A Jöt. ismertetett szabálya a korábbiakhoz képest annyiban változott, hogy 2001. január 1-jétől az Art. 74. §-ának (14) bekezdésében meghatározott mulasztás már nem tartozik a Jöt. által szankcionált magatartások közé. Ennek indoka, hogy a korábbi, a Jöt. 75. §-ának (2) bekezdése helyébe lépő új szakasz az Art. említett rendelkezését lényegében a Jöt.-be helyezi át, amikor kimondja, hogy az adóalanyra a Jöt.-ben és a végrehajtási rendeletekben előírt kötelezettségének - az Art. 74. §-a és az előzőek szerinti jogkövetkezménnyel nem járó - egyéb megsértése, elmulasztása esetén legalább 50 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint mulasztási bírságot lehet kivetni.

Jövedéki bírság

A természetes személy - a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével -, amennyiben

- jövedéki terméket adóraktáron kívül előállít, illetve

- olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek,

- a jövedéki (és egyben adózás alól elvont) termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet.

Szankcionált új tényállások

2001. január 1-jétől adózás alól elvont az a termék is, amelynek adózott voltát a birtokosa, szállítója, értékesítője vagy felhasználója nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani borkísérő okmánnyal, valamint az a szőlőbor, amelyre a szőlőtermelő az adómentességet az 54/B § (4) bekezdése rendelkezésének megsértésével vette igénybe. Ez annyit jelent, hogy a fentiekben felsoroltaknak az utalt jogsértés esetén bírságfizetési kötelezettsége keletkezik.

Változó jogszabályhely

Nem változott az a rendelkezés, miszerint adózás alól elvont a vámmentesen vámkezelt zárjegy nélküli alkoholtermék és bor, valamint az adójegy nélküli dohánygyártmány is, amennyiben azt értékesítik, azonban ez a rendelkezés jelenleg nem a Jöt. 76. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, hanem e) pontjában található.

Lefoglalás, elkobzás a Jöt.-ben

Amennyiben a lefoglalt termék, egyéb tárgy és eszköz vámáru, elkobzásukra is a Jöt. rendelkezései vonatkoznak. A lefoglalt termék azonosítását (fajtáját, minőségét) vita esetén szakértői vizsgálattal kell megállapítani.

A Legfelsőbb Bíróság véleménye jövedéki kérdésekben

Objektív szankció-e a Jöt. jövedéki bírsága? * A Jöt. alapján a törvény rendelkezéseit a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, a Jöt.-ben meghatározott terméket egyéb módon birtokló természetes személyre kell alkalmazni. A Jöt. 76. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a természetes személy - a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével - amenynyiben olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet. ** A Jöt. értelmében a fenti rendelkezés hatálya alá tartozónak kell tekinteni azt a terméket, amelynek adózott voltát a birtokosa számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, termékkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérőokmánnyal vagy vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani. * A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. A Jöt. 4. §-ának a) pontja, a 76. §-a (1) bekezdésének b) pontja egybevetéséből az az álláspont látszik igazolhatónak, hogy a magánszemély jövedéki bírságolásánál objektív felelősség áll fenn. A jogsértő magatartást a birtoklás önmagában megalapozza, a termék birtokosa csak az előzőekben felsorolt okmányokkal, bizonyítékokkal (számla, számlát helyettesítő okmány, termékkísérő okmány stb.) tudja a felelősségét kimenteni. A Jöt. a jövedéki bírságolásnál sem egyéb bizonyításra, "sem mögöttes felelősségre" (mint például a régi Jöt. munkáltatói felelőssége) nem tartalmaz szabályozást. Az adóbírság tekintetében ugyan lehetőség van arra, hogy a magánszemély bizonyítsa, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére, ezzel szemben a jövedéki bírságolásnál a Jöt. nem tartalmaz ilyen kimentési lehetőséget. * A nem kereskedelmi mennyiség jelentősége a Jöt.-ben * A Jöt. - egyebek mellett - meghatározza azt is, hogy alkalmazásában az egyes jövedéki termékeknél milyen mennyiség minősül kereskedelmi mennyiségnek. A természetes személy jövedéki bírságolásánál a nem kereskedelmi mennyiségnek a bírság mértékénél van jelentősége, a jogkövetkezmény alól azonban önmagában ez a mennyiség nem mentesít. Ennek megfelelően például jövedéki bírság kiszabására van lehetőség a magánszeméllyel szemben a nem kereskedelmi mennyiségű, de zárjeggyel el nem látott alkoholtermék birtoklása esetén is. A kereskedelmi-nem kereskedelmi mennyiség elhatárolásnak szerepe van még a jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozóval szembeni intézkedésnél, illetve a nem jövedéki kereskedő számlakibocsátásánál is (Bírósági Határozatok 2000. évi 8. száma).

Az Art. alkalmazása

A vámhatóságnak a lefoglalás során az Art. 57/A §-a (3), (5)-(9) bekezdésének rendelkezéseit is értelemszerűen alkalmaznia kell. Az említett rendelkezések értelmében

- biztosítani kell az adózó jelenlétét a jármű, a helyszín, a helyiség átvizsgálásánál, a lefoglalásnál és a fuvarellenőrzésnél (Amennyiben az adózó a fenti cselekményeknél nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, az adóhatóság az átvizsgálást, illetőleg a lefoglalást, a fuvarellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.);

- az állami adóhatóság az átvizsgálásról, a fuvarellenőrzésről, illetve a lefoglalásról jegyzőkönyvet vesz fel (A jegyzőkönyv tartalmazza a lefoglalt dolog azonosításához szükséges adatokat, az intézkedés foganatosítását, az intézkedés során megállapított tényeket, illetőleg a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat.);

- az állami adóhatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha ez aránytalanul magas költségekkel járna, a dolgot az adózó őrizetében hagyja, a használat és értékesítés jogának megtiltásával;

- az adózó vagy képviselője a nála lefoglalt iratokba betekinthet, illetőleg kérésére az állami adóhatóság azokról másolatot készít;

- amennyiben a lefoglalás az eljárás további szakaszában már szükségtelen, azt meg kell szüntetni, és a lefoglalt dolgot - ha törvény másként nem rendelkezik - annak kell visszaadni, akitől (amelytől) azt lefoglalták (Ha a dolgot nem lehet visszaadni, mert arra az adózó nem tart igényt, azt az adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, illetve annak meghiúsulása esetén megsemmisíti.);

- amennyiben az ellenőrzést végző hatóság átvizsgálja a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, helyiséget, avagy gépjárművet, továbbá úgynevezett fuvarellenőrzést végez, valamint ha az átvizsgáláskor talált, tárgyi bizonyítási eszközt lefoglalja, úgy ezek ellen az intézkedések ellen jogszabálysértésre hivatkozással (például, hogy a hatóság a törvényi feltételek hiányában végzett fuvarellenőrzést, illetve foglalta le a tárgyi bizonyítási eszközt stb.) az adózó a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet. A panaszt az adóhatóság felettes szerve a benyújtástól számított 15 napon belül elbírálja. Lényeges azonban, hogy a panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Költségviselés

A lefoglalt termék, egyéb tárgy és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, valamint szakértő bevonása esetében a szakértői díjjal kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik akkor, ha jogerősen végrehajtható jövedéki bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

A tárolás költsége

A lefoglalt terméknek, egyéb tárgynak és eszköznek a vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a fizetendő költségtérítés tekintetében a vámtörvény 144. §-a (6) bekezdésének rendelkezését kell megfelelően alkalmazni. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktárat üzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel az irányadó.

Ásványolajadó-mértékek 2001-ben

Az adó mértéke * a 2710 00 26, a 2710 00 27, 2710 00 29 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinekre, továbbá a 2710 00 32 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma 50 ppm-nél kisebb és összaromástartalma nem haladja meg a 35 százalékos értéket, 93,00 Ft/liter, * a 2710 00 26, a 2710 00 34 és a 2710 00 36 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre, továbbá a 2710 00 32 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma 50 ppm-nél nagyobb vagy összaromástartalma meghaladja a 35 százalékos értéket, 100,50 Ft/liter, * a 2710 00 11, 2710 00 15, 2710 00 21, 2710 00 25, 2710 00 37 és a 2710 00 39 vámtarifaszám alatti egyéb benzinekre - a finomvegyszernek minősülő ásványolajtermék kivételével - 100,50 Ft/liter, * a 2710 00 41, 2710 00 45, 2710 00 51, 2710 00 55 és a 2710 00 59 vámtarifaszám alatti petróleumokra - a finomvegyszernek minősülő ásványolaj termék kivételével - 100,50 Ft/liter, * a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 00 66, 2710 00 67 és a 2710 00 68 vámtarifaszám alatti gázolajokra, tüzelőolajokra, továbbá azokra a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00 74, 2710 00 76, 2710 00 77, 2710 00 78 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajokra, amelyek viszkozitása 20 °C hőmérsékleten kisebb mint 10 mm2/s, vagy a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége meghaladja a 25 százalékot, vagy a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége meghaladja a 80 százalékot, vagy 15 °C-on mért sűrűsége kisebb 860 kg/m3-nél, 80,20 Ft/liter, * a 2711 11, 2711 12, 2711 13, 2711 19 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáz termékből arra a cseppfolyós halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 43,00 Ft/kg, * a 2711 21 és a 2711 29 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáztermékből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 22,00 Ft/nm3, * a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2902 20, 2902 30, 2902 41, 2902 42, 2902 43, 2902 44 vámtarifaszám alatti benzolra és homológjaira - a finomvegyszernek minősülő ásványolajtermék kivételével - 100,50 Ft/liter, * a 2710 00 81, 2710 00 83, 2710 00 85 vámtarifaszám alatti kenőolajra 72,20 Ft/kg, * a 3811 vámtarifaszám alatti adalékanyagokra, kivéve az 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű adalékanyagot, 72,20 Ft/kg, * a 2709 00 10 vámtarifaszám alatti földgázkondenzátumra - a stabilizálatlan gazolin kivételével - 100,50 Ft/liter, * a 3824 90 95 99 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül kizárólag növényi olajból észterezéssel előállított, üzemanyagként felhasznált vagy felhasználásra kerülő, a 41. § (1) bekezdés j) pontja szerinti biodízel adóraktárban előállított, a hatályos magyar szabvány előírásainak megfelelő termékre (a továbbiakban: biodízel) 0 Ft/liter, valamint * a 34. § szerinti, de a § a)-l) pontjában nem említett ásványolajra - a 2710 00 87 vámtarifaszám alá tartozó kétütemű motorolaj kivételével - a belső égésű motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy higítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 100,50 Ft/liter, a belső égésű motorokhoz gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy hígítóanyagaként, illetve a tüzelőolajként történő kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén 80,20 Ft/liter, a közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén 43,00 Ft/kg, gáz halmazállapot esetén 22,00 Ft/nm3. * Az adó mértéke a fenti sorrendben az első, második, negyedik, ötödik, valamint nyolcadik bekezdésben meghatározott mérték 20,00 Ft/literrel, a hetedik bekezdésben meghatározott mérték 80,20 Ft/literrel, illetve a cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén 20 Ft/kilogrammal, gáz halmazállapot esetén 20 Ft/nm3-rel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány, illetve a Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére