JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 40. számában (2001. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Pénzügyi törvények módosítása

2001. július 18-án hatályba lépett a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény.

A törvénycsomag módosította

- az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt,

- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt,

- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt,

- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt,

- az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvényt,

- az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényt,

- az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvényt,

- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt,

- a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvényt,

- a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényt,

- a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvényt,

- az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényt,

- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt,

- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt,

- az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényt,

- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt.

A reprezentáció elszámolása

Az új reprezentációs adószabályokat 2001. január 1-jére visszamenőlegesen lehet alkalmazni. Az új törvény szerint a reprezentáció értéke után számított adóból nem kell megfizetni azt az összeget, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százalékának, de legfeljebb 2 500 000 forintnak a 44 százaléka. Nem kell megfizetni továbbá az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból az 1500 forint/fő érték 44 százalékát sem.

(Magyar Közlöny, 2001/75. szám)

Szakképzés

Új törvény született a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének a támogatásáról.

A szakképzési hozzájárulás

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű

- gazdasági társaság,

- szövetkezet, lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet (az iskolai szövetkezeti csoport kivételével),

- állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, vízgazdálkodási társulat, vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat,

- ügyvédi iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, erdőbirtokossági társulat,

- a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozók,

- a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

Nem köteles szakképzési hozzájárulásra a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.

Bruttó kötelezettség

A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke

- a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltségnek, illetőleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltségnek,

- az egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített beszámolót készítő hozzájárulásra kötelezettnél - a tag személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg kivételével - a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltségnek,

- az egyéni vállalkozó esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltségnek

az 1,5 százaléka.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény 2001. július 1-jén lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2001/76. szám)

Társadalombiztosítás

Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve

- ha a fizetés nélküli szabadságot 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy 8 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság, vagy 14 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,

- ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére munkabér (illetmény), távolléti díj, táppénzfizetés történt, továbbá

- a sorkatonai (polgári) szolgálat ideje alatt.

Szünetel a biztosítás az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, illetve akkor is, ha az ügyvéd vagy a szabadalmi ügyvivő a kamarai tagságát szünetelteti.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2001. évi LII. törvény július 13-án lépett életbe.

(Magyar Közlöny, 2001/76. szám)

Munkaközvetítés

Új rendelet szabályozza július 1-jétől a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételét és feltételeit. A kölcsönbeadót és a magán-munkaközvetítőt a székhelye szerinti munkaügyi központ akkor veszi nyilvántartásba, ha:

- a cégjegyzékbe vagy az előírt más nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési, illetve a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását tartalmazza, vagy egyéni vállalkozó esetében magán-munkaközvetítésre jogosító vállalkozói igazolványa van,

- meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik,

- a tevékenységet megfelelő irodahelyiségben végzi,

- igazolja a vagyoni biztosíték letétbe helyezését.

A vagyoni biztosítékot akkor kell letenni, ha a magán-munkaközvetítés külföldi munkavégzésre irányul, vagy a magán-munkaközvetítő a munkát kereső részére díjat számol fel. A magán-munkaközvetítői tevékenység 300 000 forint, a külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység 500 000 forint, a kölcsönzési tevékenység egymillió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható.

A nyilvántartásba vételi kérelmet a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet mellékletében közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.

(Magyar Közlöny, 2001/74. szám)

Konzuli védelem

Új törvény született a konzuli védelemről. A 2001. évi XLVI. törvény értelmében a magyar állampolgár érdekeinek külföldi védelmét a Magyar Köztársaság a konzuli szolgálata útján látja el (konzuli védelem).

Bajba jutott magyar állampolgárok védelme

A konzuli szolgálat segítséget és támogatást nyújt a külföldön bajba jutott magyar állampolgár hazatéréséhez. A konzuli szolgálat a hazatéréshez - a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény alapján - az elveszett, ellopott, megrongálódott, megsemmisült vagy lejárat folytán érvényét veszített úti okmány helyett újat állít ki. Az Európai Unió polgára számára a külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint vészhelyzeti úti okmányt állíthat ki, útmutatást és tanácsot ad a rászorultnak ahhoz, hogy hazatérését saját erejéből megoldhassa, közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson. Amennyiben a hazatérés más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Meg kell tagadni a kölcsönnyújtást, ha nincsenek meg a jogszabályban előírt feltételei, valamint ha a kérelmező valótlan adatokat közölt vagy a korábban igénybe vett konzuli kölcsönt nem térítette vissza. A külügyminiszter különös méltánylást érdemlő esetekben, kérelemre a konzuli kölcsön visszafizetése alól részben vagy egészben mentesítést adhat.

A konzul köteles segítséget nyújtani a baleset vagy erőszakos bűncselekmény áldozatainak, illetőleg súlyos, sürgős ellátást igénylő betegnek. A konzul továbbá védelmet nyújt a magyar állampolgároknak katasztrófa, háború vagy fegyveres összeütközés esetén, azoknak a magyar állampolgároknak, akiket a személyes szabadságukban külföldön korlátoznak (börtönbe zárnak), és védelmet kell nyújtania a kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott magyar állampolgároknak is. A törvény szabályozza a távollevő személy képviseletét, az okirat-kiállítást és tanúsítványkészítést, a diplomáciai felülhitelesítést, az adatvédelmet és az adatszolgáltatást. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 2001. november 1-jén fog hatályba lépni.

(Magyar Közlöny, 2001/75. szám)

Formatervezési minta

Megjelent a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény.

Az oltalmazható formatervezési minta

Formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek. Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek. A mintának akkor van egyéni jellege, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz. Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző - különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

A mintaoltalmi igény

A mintaoltalom a szerzőt vagy a jogutódját illeti meg.

Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be. Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a szerzőket, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a mintaoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.

Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a szerzőt vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.

Szolgálati és alkalmazotti minta

Szolgálati minta annak a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati mintára a mintaoltalom a szerző jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.

Alkalmazotti minta annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan mintát alkot, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.

Az alkalmazotti mintára a mintaoltalom a szerzőt illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a minta hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos, a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át, egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.

A mintaoltalom időtartama

A végleges mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart.

A mintaoltalom további öt-öt éves időtartamra legfeljebb négyszer újítható meg. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik. A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével az oltalom nem újítható meg.

A minta és oltalma a vagyoni forgalomban

A mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok - a szerző személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges. Hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A mintaoltalmi licenciaszerződésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi licenciaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/75. szám)

Jövedéki termék

2001. augusztus 15-től a szőlőtermelőnek a szőlőtermése - a helyi hegyközség, illetve a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény hatálya alá nem tartozó szőlőterület esetén a helyi önkormányzat jegyzője által igazolt - mennyiségéről, annak értékesítéséről vagy nem szőlőbor előállításához való felhasználásáról gazdasági évenként - vevőnkénti részletezésben - elszámolást kell készítenie, és azt a vámhatósághoz legkésőbb a gazdasági évet követő december 15-éig be kell nyújtania. A fenti módosítást a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról szóló törvény iktatta be.

(Magyar Közlöny, 2001/75. szám)

Státustörvény

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény - a köztudatban státustörvény - határozza meg a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyeknek a 2002. január 1-jétől adható kedvezményeket és támogatásokat.

A törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. A jogosultak Magyarországon a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközökön - vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán - utazási kedvezményekben részesülhetnek. A határon túl élő magyarok támogatásokat kaphatnak az oktatásukhoz, a képzésükhöz, a továbbképzésükhöz is.

A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedély naptári évenként összesen 3 hónap időtartamra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki.

A törvényben meghatározott kedvezmények és támogatások igénybevételére a "Magyar igazolvány", illetőleg a "Magyar hozzátartozói igazolvány" szolgál, amelyet a magyar és a nem magyar nemzetiségű személyeknek kérelmezniük kell.

(Magyar Közlöny, 2001/77. szám)

Földtörvény

Ezentúl a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása értelmében nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon 2 hektárt meg nem haladó nagyságú területen települési vagy megyei szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése céljára használják fel.

A 2 hektárt meg nem haladó nagyságú termőföld települési vagy megyei szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése céljára engedély alapján akkor hasznosítható, ha az engedély jogosultja írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az építményt a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra használja. A 2001. évi LIII. törvény július 20-ától hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/76. szám)

Élelmiszerek

A 2001. évi LIV. törvény módosította az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény rendelkezéseit. Az új szabályok a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerekre, az új élelmiszerekre, az ionizáló energiával kezelhető, illetve az ionizáló energiával kezelten forgalmazható élelmiszerekre vonatkoznak.

(Magyar Közlöny, 2001/76. szám)

Környezetvédelem

A 2001. évi LV. törvény az egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról szól.

EMAS

A törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénybe beiktatta a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS). E szerint a környezethasználó külön jogszabályban meghatározott módon saját környezetvédelmi teljesítményének értékelése és folyamatos javítása, valamint a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben vehet részt.

A környezethasználó ennek keretében felülvizsgálja (felülvizsgáltatja) a tevékenységével kapcsolatos környezeti hatásokat, környezeti nyilatkozatot készít (készíttet), azt hitelesítteti a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer által előírt követelményeknek való megfelelés szempontjából, továbbá ezt követően mindenki számára hozzáférhetővé teszi.

A jogharmonizációs módosítás érintette továbbá

- a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény,

- a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény,

- a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény,

- a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. Törvény rendelkezéseit is.

(Magyar Közlöny, 2001/76. szám)

Magyar Nemzeti Bank

Az Országgyűlés 2001. június 19-én törvényt alkotott a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, az MNB alapvető feladatairól, az intézményi, a szervezeti, a személyi, a pénzügyi függetlenségéről, illetve a működéséről.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 2001. július 13-án lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2001/76. szám)

Büntető Törvénykönyv

A Btk. módosítása új törvényi tényállásként beiktatta a jövedéki orgazdaság, a jövedékkel visszaélés elősegítése bűncselekményeket, illetve meghatározta a jövedéki termék alapanyaga és a zárjegy jelentős mennyiségének a fogalmát.

A 2001. évi LXI. törvény július 20-ától hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/76. szám)

Takarmánykódex

Kiadták a Magyar Takarmánykódex (Codex Pabularis Hungaricus) I. kötetét. A 47/2001. (VI. 25.) FVM rendelet mellékletei tartalmazzák: a takarmányozásban felhasználható alapanyagok listáját és azok kötelezően feltüntetendő jellemzőit, a nemkívánatos anyagok és termékek megengedett mennyiségeit a takarmányokban, a tiltott anyagok jegyzékét, a felhasználható adalékanyagokat és a takarmánykiegészítő anyagokat, a baromfitápok és takarmánykeverékek energiatartalmának kiszámítását.

A takarmánykódex július 3-ától hatályos, egyes előírásait azonban csak szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A Takarmánykódex előírásaival összhangba kellett hozni a takarmányok előállításának és forgalomba hozatalának szabályait is. Ezért módosították a takarmánytörvény végrehajtási rendeletét. A 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet szintén július 3-ától hatályos, de bizonyos szabályait csak 2001. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/71. szám)

Közraktárba letett búza támogatása

Kamattámogatást és tárolási támogatást lehet igényelni a közraktárba letett 2001. évi termésű búzára.

Ki jogosult a támogatásra?

A kamattámogatás és a tárolási támogatás igénybevételére jogosultak:

- a növénytermelést, állattenyésztést, vegyes gazdálkodást folytató (TEÁOR A 01.1-01.3) termelők és állattartók,

- az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló rendeletben meghatározott termelői közösségek és a nyilvántartásba vett integrátorok,

- egyes termékek beszerzését, raktározását, értékesítését végző szövetkezetek,

- a takarmánykeverők (TEÁOR D 15.7),

- a malmok (TEÁOR D 15.61).

A takarmánykeverők és a malmok csak akkor jogosultak a támogatások igénybevételére, ha a termelésükhöz szükséges, legalább 3 hónapra elegendő készletet közraktároznak be 2001. szeptember 15-éig. A háromhavi szükséglet nem lehet kevesebb, mint a 2000/2001. évi szezonban felhasznált búzamennyiség havi átlagának háromszorosa. Az igénylőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy az általuk betárolt búzamennyiség eléri a háromhavi szükségletüket.

A közraktárra vétel kezdő időpontja 2001. július 15.

A támogatás igénylése

A támogatást az adóhatóságtól kell igényelni, amit a 10032000-01905630 számú APEH Piacrajutást elősegítő támogatások folyósítási számláról teljesítenek.

A 46/2001. (VI. 25.) FVM rendelet június 25-étől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/71. szám)

Dohányreklám

Július 3-át követően a dohányreklám tilalma alól felmentést lehet kérni, ha a gazdasági reklámtevékenység a Magyarországon megrendezett világszintű nemzetközi motorsportrendezvényt szolgálja. A felmentés határozott időre szól.

A 16/2001. (VI. 25.) GM rendelet előírja, hogy a felmentési kérelemnek mit kell tartalmaznia.

(Magyar Közlöny, 2001/71. szám)

Gőz és melegített víz ára

Július 1-jétől változik a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye által értékesített gőz és melegített víz ára. A 17/2001. (VI. 25.) GM rendeletben közzétett árak a korábban kötött szerződések részévé válnak, kivéve ha a felek a szerződésben kikötött árat fenntartják, vagy azt a legmagasabb hatósági árnál alacsonyabbra változtatják.

(Magyar Közlöny, 2001/71. szám)

Villamos energia ára

Változik a közcélú villamosművek villamosenergia-vásárlási ára is. A 18/2001. (VI. 25.) GM rendeletben közzétett árakat (díjakat) első alkalommal a július 7-e utáni első mérőleolvasást követően vásárolt villamos energia elszámolásánál kell alkalmazni.

Július 1-jét követően a villamos energia eladója (vagy megbízottja) a felek közötti szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni vagy kérni. Az új árak (díjak) a hatálybalépés előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve ha a felek közös megegyezéssel a szerződésben kikötött árat fenntartják, vagy azt a legmagasabb hatósági árnál alacsonyabbra változtatják.

(Magyar Közlöny, 2001/71. szám)

PÁV-vizsgálat díja

A pályaalkalmassági vizsgálat minősítésének a vezetői engedélybe bejegyzéséért július 3-ától 1500 forintot kell fizetni. A módosítást a 22/2001. (VI. 25.) KöViM-BM együttes rendelet iktatta be.

(Magyar Közlöny, 2001/71. szám)

Mezőgazdasági biztosítóegyesületek

A mezőgazdasági biztosítóegyesületek alapításának és működésének költségvetési támogatásáról a Mezőgazdasági Biztosító Egyesületi Tárcaközi Bizottság dönt. A bizottság a beérkezett kérelmeket 60 napon belül bírálja el.

A kérelmeket a 25/2001. (VI. 25.) PM rendeletben közzétett nyomtatványon kell benyújtani. A rendeletet a július 3-át követően beérkezett támogatási kérelmek elbírálására kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/71. szám)

Hírközlés

2001. december 23-tól lesz hatályos az új, 2001. évi XL. hírközlési törvény. A törvény átfogóan szabályozza a hírközlési tevékenységet. Módosított több más jogszabályt is, így a frekvenciagazdálkodásról, a postáról, rádióról és televízióról szóló törvényeket.

(Magyar Közlöny, 2001/72. szám)

Munkaügyi határozat

A Legfelsőbb Bíróság 1/2001. jogegységi határozata alapján a munkáltató munkaügyi jogvitában is érvényesítheti a munkavállaló munkaviszonyával összefüggő tartozásának és az általa okozott kár megtérítésére irányuló igényét.

A korábbi gyakorlat szerint a munkáltató kizárólag fizetési felszólítással érvényesíthette ezt az igényt, ami ellen a munkavállaló keresetet indíthatott. A fizetési felszólítás a tartozás érvényesítésének eszköze. A munkáltató azonban nem köteles élni ezzel a lehetőséggel, június 26-át követően az igényét keresettel (fizetési meghagyással) is érvényesítheti.

(Magyar Közlöny, 2001/72. szám)

Agrárhitelprogramok

A kormány döntött a 2001-ben állami kezességvállalás biztosításával engedélyezett agrárhitelprogramokról. Az 1060/2001. (VI. 26.) Korm. határozat függelékében tették közzé a központi költségvetés terhére történő kezességvállalás igénybevételéhez szükséges adatlapot.

(Magyar Közlöny, 2001/72. szám)

Vámtarifa

Július 4-étől az általános preferenciális rendszer keretében kedvezményes elbánásra jogosult fejlődő országok felsorolása kiegészült Albániával és Bosznia-Hercegovinával. A két ország felvételéről a 11/2001. (VI. 29.) KüM-PM együttes rendeletben döntöttek.

(Magyar Közlöny, 2001/73. szám)

Vámkontingensek

Módosították azokat a vámtételeket, amelyekkel az Európai Unió tagországaiból származó egyes alap mezőgazdasági termékeket lehet vámkontingensek keretében vámkezelni.

A 12/2001. (VI. 29.) KüM-PM együttes rendelet 2001. július 1-jén lépett hatályba, és rendelkezéseit az ezt követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/73. szám)

SAPARD-program

Kihirdették a SAPARD 2000. évi Éves Pénzügyi Megállapodást. A megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítását a 116/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza, rendelkezéseit 2001. június 13-ától kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/74. szám)

Élelmiszerkönyv

Július 13-án lépett életbe a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 48/2001. (VII. 5.) FVM rendelete, ami módosította a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 40/1995. (XI. 16.) FM rendeletet.

(Magyar Közlöny, 2001/76. szám)

Árufuvarozás

A 2001. évi LXI. törvény hirdetette ki az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti közúti árufuvarozás meghatározott feltételeinek kialakításáról és a kombinált fuvarozás elősegítéséről szóló megállapodást.

(Magyar Közlöny, 2001./76. szám)

Iparjogvédelmi eljárások

A gazdasági miniszter 19/2001. (VII. 13.) GM rendelete tartalmazza a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti új iparjogvédelmi szolgáltatási díjakat.

(Magyar Közlöny, 2001/80. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére