Hűsítő italok forró napokra

Vizek, üdítők és a "folyékony kenyér"

Már csak az idősebbek emlékeiben élnek azok a régi nyarak, amikor az ember kútról húzott friss vízzel, csapvízből készült házi szódával vagy triciklin kihordott szikvízzel oltotta szomját. Varázslatos ízűek voltak a nagymamák málnaszörpjei, s akinek gyerekként nem lehetett része ebben az élvezetben, az a közértben árusított Bambit vagy Almuskát kortyolhatta. A felnőttek egy-egy sikeres, több közértet érintő "sörvadászatot" követően nyelhették a hiánycikként nyilvántartott, de olcsón kínált, folyékony kenyeret (amelynek minőségével aztán nem minden május elsején voltak elégedettek). A szomjoltók választéka tehát rendkívül szűk volt. Manapság a rekkenő nyári melegben ki-ki hatalmas kínálatból választhat ízlésének, igényének vagy éppen hangulatának megfelelően ásványvizet, szénsavas üdítőt, gyümölcslét, sört vagy bort.

Palackba zárt vizek

Egy magyar felnőtt naponta átlagosan nyolcszor iszik valamilyen italt. Leggyakrabban csapvízzel, majd kávéval és teával elégítjük ki folyadékszükségletünket. Az előző adatfelvételhez képest sokat javított pozícióján a sorban következő szóda és az ásványvíz. Az ezeket követő szénsavas üdítőitalok részesedése egyenletesen alakult az elmúlt években. Többek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet az italfogyasztásról, a 15 éves és ennél idősebb lakosságot reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével tavaly októberben. A háztartások egyébként 250 milliárd forintot költöttek a különféle szomjoltókra. Ebből a legtöbb, körülbelül egyötöd rész a tejre jutott, majd a sör és a szénsavas üdítőitalok következtek.

Italaink között – mint említettük – fontos szerepet játszik az ivóvíz. A kifogástalan minőségű, tiszta ivóvizet Toldy Ferenc orvos, a magyar irodalomtörténet atyja az italok királyának nevezte. Napjainkban viszont a csapból folyó víz élvezeti értékét egyes településeken sajnos több minden (klór, mellékíz stb.) csökkenti. Nem ismerjük az ivóvíz kémiai összetételét, pedig ez az időtől és területtől, városoktól függően változó. Éppen ezért más jön a csapból Pesten és Budán, Szegeden és Nyíregyházán.

Ezzel szemben a palackba zárt vizek összetétele közel állandó. A hazai palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, ezenkívül forrásvíz, ivóvíz és ásványi anyaggal dúsított ivóvíz van forgalomban. – Néhány évtizeddel ezelőtt a Lajtától nyugatra élők hóbortjának tartottuk azt, hogy palackozott vizet isznak, amiért ráadásul pénzt is adnak – emlékszik vissza Karczag János, a Danubius Rt. beszerzési osztályvezetője azokra az időkre, amikor Magyarországon még alig-alig fogyasztottak a honi vendégek ásványvizet. (A szakember 1965 óta "hivatásszerűen" foglalkozik az italfogyasztási szokásokkal.)

Mostanra azonban a viszonylag sok ásványi anyagot tartalmazó ásványvíz az egyik leggyakrabban fogyasztott szomjoltóvá lépett elő. Dr. Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács főtitkára az elfogyasztott mennyiségre sem panaszkodhat, hiszen az egy főre jutó fogyasztás 1980 óta a 17-szeresére növekedett, s tavaly már megközelítette az évi 40 litert. – Ám sok meginnivalónk van még, hiszen például a hasonló étel- és italfogyasztási kultúrájú Ausztriában tavaly a fogyasztás a magyarországinak közel a kétszerese volt – hangsúlyozta.

A növekvő kereslet egyébként nem okoz gondot, hiszen közel 80 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet, ezek közül 25-30 vizét palackozzák. – Az ásványvíz egészséges, természetes, jóízű. Nincs benne adalékanyag, oldottan tartalmaz különféle, élettanilag kedvező ásványi anyagokat, s energiamentes, vagyis nem hizlal – sorolja az ital előnyös tulajdonságait dr. Bikfalvi Istvánné. – Mára az ára is elfogadhatónak tekinthető, nem számít luxuscikknek, s egyre szélesebb körben része a mindennapi fogyasztásnak, főként nyáron. Hidegebb időben sem szabadna azonban megfeledkeznünk róla, hiszen a folyadékpótlás elengedhetetlen a szervezet folyadékigényének egészséges szinten tartásához – vélekedik.

Mi, magyarok jobban kedveljük a szénsavas ásványvizeket (amelyeken belül dús, illetve enyhe változatok különböztethetők meg), mint a szénsavmenteseket. A különféle fajtákat könnyű megkülönböztetni, ugyanis a gyártók a szénsavban dús vizeket kék, az enyhéket zöld vagy sárga, míg a "csendes" vizeket rózsaszínű fedőkupakkal, illetve címkejelöléssel látják el. Újabban – nyugat-európai mintára – nálunk is terjed az úgynevezett csendes (vagyis szénsavmentes) vizek fogyasztása. Ízlésünk tehát változik, de a többség még most is a savanykás, kellemes ízük miatt üdítő hatású szénsavas vizeket kedveli jobban.

Az ásványvizek palettája folyamatosan szélesedik. A hírek szerint például az olasz San Benedetto márka tulajdonosa a Lajosmizsén vásárolt két mélyfúrású kút vizét San Benedetto Primavera márkanév alatt hozza majd forgalomba. Az ásványvizek előállítói egyre inkább keresik a vásárlók kegyeit – az idén például a divatossá lett, praktikus sportkupakkal. A kiszerelés többnyire PET-palack, illetve üveg, ám az "individualista" fiatalok már fémdobozból is kortyolhatják például az Óbudai Gyémántot.

Az ásványvizek forgalmának 85-90 százalékán négy cég: a Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt., a Kékkúti Rt., az Apenta Ásványvíz és Üdítőipari Kft. és a Buszesz Rt. osztozik. Legnagyobb mennyiségben a szénsavas Margitszigeti Kristályvíz fogy. Augusztustól a korábbinál is több Theodora Quelle ásványvíz kerül forgalomba, hiszen előállítója helyben kezdi gyártani a PET-palackokat, aminek eredményeként megháromszorozódik a kapacitása. A kékkúti forrást azért ismerjük Theodora néven, mert az e néven ismertté vált bizánci császárnőről a legenda úgy tartja, hogy ez az ásványvíz volt a kedvenc itala. Az Apenta kedvelői az ásványvízből készült üdítőitalokkal (málna, meggy stb.) is frissíthetik magukat.

Otthon, sportolás vagy éppen nyaralás közben a Nyugat-Európában divatos importvizekkel is olthatjuk a szomjunkat. Ezek többségét azonban az Európai Unióéhoz hasonló, ám annál szigorúbb magyar ásványvízszabályozás miatt nálunk nem "természetes ásványvíznek", hanem forrásvíznek ismerik el. Egy felmérés tanúsága szerint a magas beosztású, magukat az egészséges életmód hívének valló, városban élő 25-35 éves nők – kisebb arányban férfiak – státusszimbólumnak tartják a francia Alpokban eredő Evian fogyasztását. A termék versenytársai az ugyancsak francia Perrier, az olasz San Benedetto, továbbá a Vera víz. Nátriummentes összetétele miatt főként a karcsúsodni vágyó hölgyek figyelmét érdemes felhívnunk a Verára. A Perrier-t viszont magas szén-dioxid-tartalma miatt az "asztali vizek pezsgőjeként" szokás aposztrofálni: a vizet rejtő kicsi, zöld palackot a múlt század elején egy fiatal, angol úriember a napi testgyakorlásai során használt buzogány alakját utánozva tervezte meg. A magyar határtól mindössze 30 kilométerre található, osztrák kútból nyert Römerquelle feltűnő reklámjával – amelynek központi gondolata a szexualitás és a kulinaritás, és amelyben mindig három szép szereplő látható – vonja magára a nagyérdemű figyelmét.

Frissítő ízek

– Szénsavas üdítőből nálunk az európai átlagnál valamivel több fogy – állapította meg Kiss Gáborné, a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének titkára. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy tavaly fejenként 68,6 liter fogyott hazánkban, 61 százalékkal több, mint éppen egy évtizeddel korábban. Bár a favorit a kóla, amit a narancs, a citrom, majd a tonik követ, a vásárlók az elmúlt egy-két évben a korábbinál sokkal nagyobb mértékben részesítették előnyben az úgynevezett egyéb ízeket. – Elsősorban a piros színű szénsavas italokat, például a meggy- és a feketeribizli-ízűeket. Az idén a legkeresettebbek a málnaízesítésű italok. Lehet, hogy a tv-reklámban gusztusosan ugráló vadmálnaszemek hatására, vagy éppen a gyerekkor iránti nosztalgia miatt, mindenesetre a málna roppant divatos – mondja Kiss Gáborné. Mint hozzáfűzi, az egészséges táplálkozás jegyében egyre többen veszik a kevés kalóriát tartalmazó light termékeket.

A szénsavas üdítőitalok piacának éllovasa a Coca-Cola Magyarország Kft. (fő termékei a Coca-Cola, ennek light változata, a Cherry Coke, a Fanta és a Sprite). A piaci részesedést tekintve a második helyezett a Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt. (Pepsi-Cola, Pepsi Light, Mirinda, 7Up, Schweppes, Kristály Keserű, Toma), amelyet a Buszesz Rt. (Queen, Deit, Disney) követ. Amint Horváth-Magyary Nóra, a Coca-Cola Magyarország Kft. közkapcsolati igazgatója felidézi, az idén 115. születésnapját ünneplő italt Magyarországon 1968-ban mutatták be a BNV-n. Olyan óriási volt az érdeklődés, hogy a rendőröknek kellett megvédeniük a cég standját a tömegtől. Ma átlagosan minden magyar másnaponta elfogyaszt egy pohár Coca-Cola terméket, ami meghaladja az angliai vagy éppen a franciaországi mértéket. A versenytársak termékei közül stabil értékesítési mutatókkal büszkélkedhet a Pepsi-Cola és a Queen is. A szénsavas üdítőitalok palettáját színesíti újabban többek között az olcsó Toma termékcsalád, továbbá a Micimackó és a 101 kiskutya figuráival díszített, s ezért vélhetően elsősorban a gyermekek figyelmét felkeltő Disney is.

A gyümölcslépiacot a Sió Eckes, a Rauch Hungária, a Szobi Szörp, az Elma és az Olympos-top uralja. A piac újdonsága, hogy a Rauch Hungária Kft. legutóbbi beruházásával egyedülálló technológiát honosított meg az országban, aminek köszönhetően az új, műanyag palackos gyümölcslevei sem tartalmaznak tartósítószert. A legismertebb gyümölcslémárkák közé többek között a klasszikus (ám az idén receptúrájában és küllemében egyaránt megújult) Sió, a HohesC, a Happy Day, a Bravo, az Olympos, a Hey-Ho, valamint a szintén kibővült és megújult prémium gyümölcslémárka, a Golden Valley tartozik.

Gyümölcsléből egyébként tavaly fejenként 31,8 liter fogyott. A 100 százalékos gyümölcstartalmú dzsúszokból 3,3, a 25 százaléknál több gyümölcsből álló nektárokból 10,2, míg a 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó gyümölcsitalokból (ideértve a 12 százalék alatti gyümölcstartalmú szénsavmentes üdítőitalokat is) 18,3 litert hörpöltünk.

– A forróság ellen enyhülést nyújtó, egyre népszerűbb termékek a jeges teák. A boltok polcain általában a gyümölcslevek között találhatók, kartondobozban vannak, s első ránézésre gyümölcsitalnak tűnnek. Ám gyümölcstartalmuk nagyon kevés, ezért szénsavmentes, különféle ízesítésű üdítőitalnak számítanak – hívja fel a figyelmet Kiss Gáborné.

A szomjúság oltására az alacsony gyümölcstartalmú italok a legmegfelelőbbek. Népszerűek a gyümölcskoktélok és a hozzáadott vitamint tartalmazó termékek is. Az utóbbiakból – a dzsúszokhoz hasonlóan – egy-egy hosszúnak ígérkező, túrázással, sportolással tarkított nyári nap reggelén érdemes egy jó pohárral meginni!

– Kevert italok készítéséhez szívesen ajánlom a gyümölcsleveket. A gyerekeimnek – amikor még kicsik voltak – például ananász-, narancs- és egy kevés citromlét, illetve málnaszörpöt ráztam össze tojássárgájával. Ez az ital nemcsak finom, hanem tápláló is – állítja Karczag János, aki egyúttal a Section of the Barmen of Hungary (a bármixerek egyik hazai tömörülésének) alapító elnöke is. Szerinte nyáron kiváló szomjoltók lehetnek a long drinkek is, amelyekben az alkoholmentes összetevő dominál. Ez utóbbi gyümölcslé is lehet – ami színezi a kevert italt –, vitaminban, ásványi anyagban gazdagítja azt, s csökkenti az alkoholtartalmát. – Nyáron nagyon kellemes például az az ital, ami 1-1 deciliter narancs- és grépfrútlé, valamint 3 centiliter campari elegyítésével, apróra tört kristályjéggel készül. A narancs édes, míg a grépfrút keserű, aminek ízét a campari tovább hangsúlyozza. Így vitaminban és ásványi anyagban gazdag, frissítő, szomjoltó italt kapunk, amelynek fogyasztását azonban – bár az alkoholtartalma nem túl magas – csak 18 éven felülieknek ajánlja Karczag János.

Folyékony kenyér

Más szeszes italokhoz képest a sörök többségének viszonylag alacsony az alkoholtartalma, s többek között ezért is kiváló nyári szomjoltók. A folyékony kenyér már honfoglaló őseink bőrtömlőiben is erjedt.

Annak ellenére, hogy nem tartozunk a sörivó nemzetekhez, Magyarországon a kilencvenes évtizedet megelőző 40 évben a sör volt a legnépszerűbb a nyári italok piacán. Az egy főre eső fogyasztás meghaladta a 100 litert, ami az évtized végére aztán 70 liter alá esett. – Örvendetes tény, hogy 2000-ben az értékesítés 5 százalékkal bővült az előző évhez képest, amire a privatizáció óta nem volt példa – tájékoztatott Tömör László, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke. Mint elmondta, a hazai előállítású sörök ízben, megjelenésben és kiszerelésben egyaránt felveszik a versenyt a nyugati készítményekkel. – A választékra sem panaszkodhatnak a fogyasztók, hiszen szövetségünk öt tagvállalata – amelyek együttesen a hazai sörtermelés jóval több, mint 90 százalékát adják – összesen 43-féle saját gyártású, továbbá 16-féle importsört kínál – tette hozzá.

A szélesebb paletta nem változtatta meg a fogyasztási szokásokat. Változatlanul elsődleges szerepet játszanak a palackos termékek, bár tavaly számottevően megnőtt a dobozosok forgalma. A magyar ízlésnek leginkább a malátából készült, világos sörök felelnek meg. Tömör László szerint azonban jól oltják a szomjat a kevésbé elterjedt búzasörök is.

Mielőtt bemutatunk néhány sörfajtát, nézzük, hogyan csoportosítják a szakemberek a söröket! Típus szerint jelenleg mintegy 30-félét tartanak számon, szín szerint viszont csak kettőt: világosat, illetve barnát. A maláta alapanyaga szerinti csoportosításnak megfelelően árpasör készítéséhez kizárólag árpamalátát használtak fel, míg a búza- vagy fehér sör legalább 50 százalékában, de inkább még ennél is nagyobb arányban búzamalátából készül. Erjesztési mód szerint alsó-, felső- és spontánerjesztésű sörök léteznek, hazánkban főként az első fajta népszerű. Eredeti extrakt- és alkoholtartalom szerinti csoportosítás is létezik. A magyar szabvány egyszerű világos sört, minőségi világos sört, minőségi barna sört, továbbá különleges minőségű sört különböztet meg.

A folyékony kenyérből tavaly a legnagyobb mennyiséget – szinte fej-fej mellett – a Dreher Sörgyárak Rt. és a Borsodi Sörgyár Rt. dobta piacra, míg a dobogó harmadik fokát a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. foglalta el a Pécsi Sörfőzde Rt., illetve az Amstel Sörgyár Rt. előtt. Nem tagja a szövetségnek, mégis érdemes megemlíteni a monori Ilzer Sörgyár Rt.-t is, amely hazánk legfiatalabb és legkisebb sörgyára. Monoron többek között – Magyarországon egyedüliként – Ilzer márkanévvel világos és barna, szűrt és szűretlen búzasörök is készülnek.

Tavaly a legnagyobb mértékben a prémium sörök iránt nőtt a kereslet. Külön figyelmet érdemelnek a volumenben ma még nem olyan jelentős import-sörkülönlegességek, amelyek például egy-egy kerti parti sztárjai is lehetnek. Vegyük górcső alá most e két termékcsoport néhány termékét!

– Prémium termékeink közül a Holsten és a Stella Artois emelkedik ki – hangsúlyozta Janikné Encsi Ilona, a Borsodi Sörgyár Rt. kommunikációs vezetője. Népszerűek az import búza- és fehér sörök, például a Hoegaarden White nevű belga fehér sör, amelynek különleges frissítő ízében egzotikus gyümölcs- és fűszeraromák elegyednek, és a Leffe Blond, amely a lager típusú sörök jellegét egyesíti az apátsági sör kifinomultságával. Igazi különlegesség a Belle-Vue Kriek nevű belga gyümölcssör, amelyet úgynevezett Lambic és friss meggy hozzáadásával három éven keresztül érlelnek tölgyfa hordókban, így nyeri el burgundi színét és frissítő, gyümölcsös ízét.

– A világhírű cseh márkát, a Pilsner Urquellt az idén kezdtük forgalmazni – ad számot egy változásról Harry Langley, a Dreher Sörgyárak Rt. elnök-vezérigazgatója. Ugyancsak a kőbányaiak kínálják import-sörkülönlegességeik közül a szuperprémium Guinnesst és a Kilkennyt. Az előbbit sokan fekete sörnek vélik, ám fény felé fordítva a poharat kiderül, hogy az valójában egy sötétbíbor színű, ír soutot tartalmaz. Sötét színét egyébként a pörkölt árpának és malátának, ízhatását, lágyságát a kristálytiszta ír forrásvíznek, sűrű és krémszerű állagát pedig az egyedi főzési eljárásnak köszönheti. Krémes, tömör habja annak is tulajdonítható, hogy nem a szokásos szén-dioxiddal csapolják, hanem egy különleges gázkeverékkel, amiben az előbbin kívül nitrogén is található. A világ legkisebb csapolóberendezése is e márkához kapcsolódik: dobozos változata ugyanis azonos minőségű és állagú a csapoltéval. Ez annak a golyónak köszönhető, amely a 0,33 literes dobozban található. Felnyitásakor – a nyomáskülönbség hatására – ebből felszabadul a nitrogén- és szén-dioxid-tartalmú gázkeverék, megforgatva és megcsapolva a sört. Habja ettől még krémesebb és tartósabb, a sör pedig lágyabb lesz. Írország legrégibb söréért sem kell a sörkedvelőknek sokat utazniuk, hiszen a Kilkenny a kilencvenes évek óta nálunk is kapható.

A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. Gösser márkájának különlegessége a "jégsör", Gösser Ice. Ezt az érlelést követően lehűtik, s a víz egy részét kifagyasztják, így íze feldúsul. A Kaiser márka importált Dark változata pörkölt malátával készül. Az Edelweiss nevű búzasört kétféle változatban forgalmazzák. A márka egyik változata a tükrösen tiszta, szűrt Kristallklar, a másik a szűretlen Hefetrüb. Ez utóbbi érdekessége, hogy a szűrt sörhöz utólag friss élesztőt adagolnak. Egyedi kiszerelése – különleges, csatos üvege – hívja fel a figyelmet a Wieselburger márkára. A komáromi Amstel Sörgyár Rt. licenc alapján gyártja a prémium kategóriában piacvezető sörét, az Amstelt, amit azzal is megkülönböztet, hogy egyéni palackban forgalmazza. A cég importterméke a Buckler alkoholmentes sör.

A mind több licenc mellett az egyetlen eredeti magyar light sör a Pécsi Sörfőzde terméke, a Szalon light. Ez a világos söröknél alacsonyabb kalória- és alkoholtartalmú újdonság teljes sörízt és frissességet kínál a fogyasztónak. Stemler Beáta marketingvezető a sörök és az üdítőitalok között külön kategóriát alkotó Radlerre is felhívta a figyelmet. Ezt a sörtartalmú limonádét saját receptúra alapján gyártják – vagyis a márkanév a pécsieké, bár a radler megjelölés például Németországban üdítőitalfajtát takar.