A bankhitelek biztosítékai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 40. számában (2001. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Bankhitelhez jutni nem könnyű ma Magyarországon. Ennek oka részben a biztosítékok érvényesítésével kapcsolatos problémákban lelhető fel.

Mivel a bankok nem kívánják felvállalni az elhúzódó földhivatali vagy bírósági eljárásokból eredő kockázatot, illetve veszteséget, inkább hitelezési tevékenységüket szűkítik. Szigorodtak ezért általában a biztosítékok értékelésének szabályai is. Cikkünk röviden ismerteti, melyek a bankok által alkalmazott legfontosabb biztosítékok, milyen elvek szerint értékelik azokat, és melyek azok a gyakran felmerülő problémák, amelyek megnehezítik a biztosítékok érvényesítését, visszavetve ezáltal a banki tőkének a gazdaságba áramlását.

A hitelkérelem kellékei

A hitelbírálat a leendő adós vagyoni helyzetére, gazdálkodásának egészére kiterjedő eljárás, amelynek része a biztosítékok vizsgálata. A hitelkérelemmel a banknál jelentkező vállalkozásnak, személynek a hitelkérelem mellékleteként általában csatolnia kell a létezését igazoló okiratokat (cégmásolat, APEH-bejelentőlap), a gazdálkodásával kapcsolatos iratokat (éves beszámoló, főkönyvi kivonatok, adóbevallás), magánszemélyeknek a jövedelmüket igazoló valamennyi iratot, az üzleti tervet, a fedezetekre vonatkozó dokumentumokat és minden más iratot, ami a konkrét ügyben lényeges lehet.

A hitelkérelem bírálata

Ha valamennyi szükséges dokumentum benyújtása megtörtént, megkezdődhet a hitelbírálat, amely két fő mozzanatból tevődik össze:

- az adósminősítésből és

- a fedezetértékelésből.

Adósminősítés

Az adósminősítés során a bank ügyintézője egyrészről az adós gazdálkodását és a bank számára abban rejlő kockázatot, másrészt a konkrét ügyletet és annak kockázatát, illetve a visszafizetés feltételeinek meglétét vizsgálja meg. A vizsgálat széles körű, kiterjed az ágazat egészére, amelyben az adós tevékenykedik, a piaci környezetre és a versenytársakra is. Ennek eredményeként megtörténik az adós besorolása. Aki jobb minősítést kap, alacsonyabb fedezet mellett juthat hitelhez, míg a legrosszabb minősítést kapottak ebben a stádiumban kihullanak a rostán.

Fedezetértékelés

Ha az adós hitelképes, következhet a felajánlott biztosítékok értékelése. Ezek együttes értékének általában el kell érnie azt az összeget, amit a tőke és a járulékok egy évre eső összege együttesen kitesz.

A fedezetek értékelésére valamennyi bank belső szabályzattal rendelkezik, amely meghatározza, hogy egy-egy fedezet a névértékének milyen százalékában fogadható el.

A fedezetek értéke akár 20 százaléktól 100 százalékig terjedhet, annak alapján, hogy az igényérvényesítés mennyire könnyű és gyors az egyes esetekben. 100 százalékos értéken vehető figyelembe általában az állami kezességvállalás vagy a bankgarancia, míg igen alacsony az értéke például egy árbevétel-engedményezésnek.

A pénzintézetek által elfogadott legfontosabb fedezetek

A leggyakrabban alkalmazott biztosítékok a következők:

- az adós számlakövetelése,

- a bankgarancia,

- az óvadék,

- a kezesség,

- a zálogjog,

- a visszaváltható életbiztosítás,

- az engedményezés,

- az akkreditív,

- az opciós szerződés,

- a megerősítő nyilatkozat.

A fent felsorolt biztosítékokat, amelyek mögött valamilyen, a Polgári Törvénykönyvben szabályozott jogügylet áll, jogi biztosítékoknak szokás nevezni, de emellett a bankok követelésük fedezetének tekintik az adós gazdasági tevékenységének valamennyi eredményét, azokat is, amelyek esetleg majd csak a jövőben keletkeznek.

Legkönnyebben bírósági eljárás nélkül érvényesíthető a számlakövetelés, a bankgarancia és az óvadék, amelyek érvényesítésével kapcsolatban általában - ha a szerződéseket a jogszabályoknak megfelelően, érvényesen kötik meg - különösebb probléma nem szokott felmerülni.

Mind a hiteligénylők, mind pedig a bankok érdeke lenne, hogy a hitelezési tevékenység megfelelő intézményi és jogi háttérben történjen, de ezek a feltételek még javításra szorulnak.

Bizonyos szűk kört kivéve, a kezességnél, a zálogjognál, a visszaváltható életbiztosításnál, az engedményezésnél, az akkreditívnél, az opciós szerződésnél, illetve a megerősítő nyilatkozatnál nincs lehetőség a követelés közvetlen kielégítésére, az igényérvényesítést a bírósági és végrehajtási eljárások elhúzódása és elégtelen működése is nehezíti. Ha ezeken a területeken változás nem történik, az jogbizonytalanságot szül, és - a hitelezési tevékenységet visszavetve - közvetve a gazdaság fejlődését is gátolja.

Számlakövetelés

A vállalkozói hitelek és a folyószámlahitelek esetében a pénzintézetek a folyósítás feltételéül szokták szabni, hogy amennyiben az adós addig nem rendelkezett náluk bankszámlával, köteles bankszámlát nyitni. A törlesztést erről a számláról kell teljesíteni.

A számlán található teljes követelés a hitel fedezetét képezi, amelyből a pénzintézet minden egyéb eljárás nélkül jogosult kielégíteni a követelését. Ezt általában maga a szerződés is tartalmazza, de a jogszabály is biztosítja e lehetőséget a pénzintézetek számára. Vállalkozások esetében a pénzintézetek általában megkövetelik a valamennyi egyéb számlára biztosított inkasszós jogot is.

Bankgarancia

A bankgaranciában a kibocsátó pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek bekövetkezése esetén fizet az adós helyett. Az, hogy a biztosítékot befogadó pénzintézet milyen értéken fogadja el a bankgaranciát, attól függ, hogyan értékelik a garanciát kibocsátó pénzintézetet. Ha annak helyzetét a befogadó stabilnak tartja, a fedezet értéke általában 100 százalékos. Viszonylag kevés hitelfelvevő van azonban olyan helyzetben, hogy ilyen fedezetet tudna nyújtani.

Óvadék

Óvadékul készpénz vagy értékpapír fogadható el, amelyet az ügylet fennállásának tartamára át kell adni a pénzintézetnek. Ha az óvadék tárgya pénzösszeg, az a hitelszerződés fennállása alatt általában betéti szerződés alapján kamatozik, a keletkező kamatok ugyancsak a követelés fedezetéül szolgálnak.

Amennyiben az adós késedelembe esik, a hitelintézet az óvadékból közvetlenül, bírósági eljárás nélkül kielégítheti követelését.

Értékpapíroknál azok mobilizálhatóságától függ az, hogy a pénzintézet azokat milyen értéken fogadja el az óvadékot. Általában 100 százalékos értékkel bírnak az államkötvények, a kincstárjegyek. Alacsonyabb a részvények fedezeti értéke, amely attól is függ, hogy tőzsdére bevezetett részvényről van-e szó.

Kockázatot jelent a pénzintézet számára, hogy az adós felszámolásakor, a fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedését követően, az óvadék a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz, vagyis a bank ettől az időponttól kezdve közvetlenül már nem elégítheti ki belőle a követelését, csupán a felszámolási eljárásban juthat hozzá az őt megillető pénzhez.

Kezességvállalás

Kezességvállalás esetén a kezes arra kötelezi magát, hogy amennyiben az adós lejáratkor nem teljesít, helyette ő fog teljesíteni. Egyszerű kezességnél a bank előbb az adóssal szemben köteles megkísérelni követelése érvényesítését, és csak behajthatatlanság esetén fordulhat a kezes ellen. A bankok azonban általában készfizető kezességet kötnek ki biztosítékul, amelynél jogosultak közvetlenül a kezes ellen fordulni. A kezes elleni igényérvényesítésnek nem feltétele, hogy a hitelező megpróbálja a követelését először az adóson behajtani.

Magasabb, általában 100 százalékos értéken fogadják el az állami költségvetés, illetve a garanciaalapok, hitelbiztosító intézetek által vállalt kezességet.

Kezesség jutalékért

A kis- és közepes méretű vállalkozások hitelhez jutási esélyeinek javítása érdekében több garanciaalap, hitelbiztosító intézet is vállal kezességet jutalék ellenében. Ezekhez a szervezetekhez a pénzintézet juttatja el a hitelkérelmet és a kezességvállalásra irányuló kérelmet, s a pénzintézet által beszerzett iratok alapján maguk is önálló hitelbírálat alapján döntenek arról, hogy kezességet vállalnak-e.

A legfontosabb ilyen szervezetek a következők:

- Hitelgarancia Rt.,

- Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány,

- Startgarancia Alap,

- Magyar Exporthitel Biztosító Rt.

Zálogjog

Zálogul szolgálhat mind az adós, mind az érte kötelezettséget vállaló más személy ingósága vagy ingatlana, illetve a teljes vagyona. A zálogszerződés alapján a követelés kielégítése általában bírósági úton történik, de néhány esetben a nélkül, közvetlenül is történhet az igényérvényesítés.

A kölcsönből vásárolt ingóságok a fogyasztási hitelek tipikus fedezetei, ahol a pénzintézet más fedezetet általában nem is kér.

Ingatlant a bankok általában abban az esetben fogadnak el zálogfedezetként, ha az nem lakás céljára szolgál és tehermentes. Ha a fedezetet felajánló személy tulajdonjog-bejegyzési kérelme csupán széljegyként szerepel, a kérelme alapját képező okiratokon túl csatolnia kell valamennyi megelőző széljegy alapját képező okiratot is.

Az elhúzódó földhivatali eljárások miatt sok esetben a hitel előbb lejár, mint ahogyan a jelzálogjog bejegyzése megtörténne az ingatlan-nyilvántartásban. Figyelembe véve, hogy általában a bírósági eljárások is hosszadalmasak, többéves eljárás szükséges az ilyen fedezet érvényesítéséhez, amely fizetőképes kereslet hiányában meg is hiúsulhat. Mindezek a körülmények a bankokat igen óvatossá teszik az ingatlanfedezet elfogadásában.

Visszaváltható életbiztosítás

Amennyiben visszaváltható életbiztosítás képezi a hitel fedezetét, a kötvényt a banknál kell elhelyezni, és a jogosultnak a bankra kell engedményeznie a biztosítóval szembeni követelését, amit a biztosítónak vissza kell igazolnia. A biztosítási díj nemfizetése általában felmondási ok.

Engedményezés

Az adós engedményezési szerződéssel bármilyen követelését a bankra ruházhatja át a hitel fedezetéül. Ez az engedményezett követelés kötelezettjével szemben az értesítést követően hatályos, így a kötelezett nyilatkozatát - mely szerint az engedményezés tényét tudomásul vette - be kell szerezni.

A gyakorlatban a megtérülés aránya e biztosíték esetén igen kicsi, így általában annak elfogadására is csak kiegészítő jelleggel és alacsony értékben kerül sor.

Akkreditív

Az akkreditívet kibocsátó bank arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén - ami általában okmányok benyújtását jelenti - fizetni fog. A fizetésnek ez a módja a kereskedelemben bevett, az a fél, aki árut szállít más részére, így biztosítja az ellenérték megfizetését. Az akkreditív alapján fennálló követelést a bankra kell engedményezni.

Problémát jelent, hogy az akkreditívből eredő igény érvényesítésének feltétele az adós teljesítése, és ennek okiratokkal történő bizonyítása. Amennyiben ez nem történik meg, a bank sem tud hozzájutni a követeléséhez.

Opciós szerződés

Az opció tárgya általában az ingatlan. Az opció alkalmazásának másik legelterjedtebb esetét a gépkocsi vásárlásához nyújtott hitelek jelentik, amelyeknél általában az egyetlen fedezet a gépkocsira vonatkozóan adott opciós jog.

Az opciós szerződés alapján a fedezetet nyújtó személy vagy vállalkozás vételi jogot biztosít a bank számára, aki a szerződés fennállása alatt egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja az opció tárgyát.

Ingatlannál a vételi jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető, ami azonban nem jelenti azt, hogy az ingatlant ne lehetne a továbbiakban például jelzálogjoggal megterhelni.

Az opció érvényesítésekor a banknak a hitelből eredő követelését beleszámítják a vételárba.

Gyakori probléma, hogy az adós a vételi jog gyakorlását követően vitatni kezdi a vételárat, amelyet a szerződés megkötésekor még elfogadott, és a szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága címén bíróság előtt megtámadja a szerződést.

Megerősítő nyilatkozat

Ezt a konkrét jogkövetkezményekkel nem járó nyilatkozatot általában az anyavállalat adja ki, és nyilatkozik arról, hogy érdekeltségeit nem kívánja elidegeníteni.

Korlátozások

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 77-82. §-ai határozzák meg, hogy a hitelintézetek milyen fedezeteket nem fogadhatnak el.

Ezek egy része az adóshoz, másik része a hitelintézethez kapcsolódik.

Az adóshoz kapcsolódó korlátozások

Nem fogadható el az a fedezet, amely már más ügylet biztosítéka. Kivételt jelent ez alól a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgy, amely azonban csak az értéke 70 százalékáig fogadható el fedezetül.

Nem fogadható továbbá el olyan gazdasági társaság üzletrésze vagy részvénye, amely az adós gazdasági társaságban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van.

A hitelintézethez kapcsolódó korlátozások

A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el a saját maga által kibocsátott, tagsági jogot megtestesítő értékpapírt, a bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, illetve a hitelintézet, vagy a bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaság részvényét.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére