Munkaerő-kölcsönzés

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 39. számában (2001. július 1.)

 

Július 1-jétől a Munka Törvénykönyve szabályozza a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó speciális előírásokat. Ezzel újabb joghézagot sikerült megszüntetni, hiszen ez a terület eddig szabályozatlan volt, a gyakorlatban azonban már léteztek különféle jogi konstrukciók a munkaerő kölcsönzésére. A mostani törvényi rendezés mindenképp a jogbiztonságot erősíti. A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.

A kölcsönbeadó, a kölcsönvevő és a munkavállaló a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során köteles együttműködni. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodásban nem lehet korlátozni, illetve kizárni azokat a jogokat, amelyek a munkavállalót más jogszabály alapján megilletik.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell legalább:

  • a munkaerő-kölcsönzés időtartamát,
  • a munkavégzés helyét,
  • az elvégzendő munka jellegét.

A megállapodásban foglaltakon túl a kölcsönvevő írásban köteles tájékoztatni a kölcsönbeadót:

  • az irányadó munkarendről,
  • a munkáltatói jogkört gyakorló személy megnevezéséről,
  • a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és határidejéről,
  • az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételekről, továbbá
  • minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges.

Külföldi munkavégzésnél a kiutaztatást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jog szerinti engedélyeket beszerezték.

Kölcsönbeadó A kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja. Kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet lehet, amelyik megfelel az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette. Az eddig munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet december végéig köteles nyilvántartásba vétetnie magát. A gazdasági társaság, illetve szövetkezet – az egyéb feltételek megléte esetén – akkor vehető nyilvántartásba, ha a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben mint munkáltató az adó- és járulékbefizetési kötelezettségét teljesítette. Az erre vonatkozó egy hónapnál nem régebbi igazolást a nyilvántartásba vételre irányuló kérelemhez kell csatolni. Ha az eddig munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet nem kéri a nyilvántartásba vételét, vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasítják, tizenöt napon belül köteles megszüntetni a munkaerő-kölcsönzésnek minősülő tevékenységét. Társadalombiztosítási szempontból a kölcsönbeadó minősül foglalkoztatónak. A tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetésének a kötelezettsége is a kölcsönbeadót terheli. Kormányrendelet szabályozza majd a munkaerő-kölcsönzés folytatásának, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, a vagyoni biztosítékot. Kölcsönbevevő A kölcsönvevő az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja, és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja.

Tilalmak

Tilos a kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatása:

  • a jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre;
  • a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig.

A kölcsönvevő nem kötelezheti a munkavállalót munkavégzésre más munkáltatónál.

Semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely

  • a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése után tilalmazza vagy korlátozza jogviszony létesítését a kölcsönvevővel;
  • alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást (közvetítési díjat) kell fizetni, ha a kölcsönvevővel kíván jogviszonyt létesíteni.

Munkáltatói jogok, kötelezettségek

A kölcsönzés során a munkáltatót megillető jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő – megállapodásuk szerint – megosztva gyakorolja. A munkaviszony megszüntetésére azonban kizárólag a kölcsönbeadó jogosult. A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát a munkavállalónak is a kölcsönbeadóval kell közölnie. A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése.

A munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályban meghatározott költségeket, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat díját.

A kölcsönbeadó munkabér-fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak járó díjat esedékességekor nem fizette meg. A kölcsönvevő – eltérő megállapodás hiányában – köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek legkésőbb a munkabér tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig történő kifizetéséhez szükségesek. Ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg, a kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles átadni a kölcsönbeadónak a munkabérfizetéshez szükséges adatokat.

A munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak

  • a munkavállaló munkavédelmére,
  • a nők, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,
  • a hátrányos megkülönböztetés tilalmára,
  • a munkavégzésre,
  • a munkakör átadás-átvételére,
  • a munkaidőre és pihenőidőre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása tekintetében.

A kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás időtartama alatt a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – a kölcsönvevő, egyébként a kölcsönbeadó adja ki. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval – előzetes meghallgatása után – legkésőbb a szabadság kezdete előtt három nappal közölni kell. Az időpontot a kölcsönvevő csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak az ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.

Az alapszabadság legalább egynegyedét – a foglalkoztatás első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

Kárfelelősség

Ha a munkavállaló a foglalkoztatás körében kárt okoz a kölcsönvevőnek, az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni. A munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó a Munka Törvénykönyve szerint egyetemlegesen felel. Ha egyébként a munkavállalót munkaviszonyával összefüggésben, de nem a foglalkoztatása során, vagy azzal összefüggésben éri kár, a munkáltató kártérítési felelősségre vonatkozó szabályainak alkalmazásakor a kölcsönbeadó tekintendő munkáltatónak.

Munkaszerződés

A kölcsönbeadó és a munkavállaló közötti munkaszerződésben meg kell állapodni

  • abban, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre,
  • a munkavállaló személyi alapbérében,
  • a munkavégzés jellegében vagy a munkakörben.

A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek nevét, illetve megnevezését, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételi számát, valamint a munkavállaló és a kölcsönbeadó lényeges adatait is.

Fontos garanciális szabály, hogy ha a munkaviszony nem kölcsönzés céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót kölcsönzés keretében foglalkoztassa.

A július 1-jét megelőzően munkaszerződés alapján történő munkavégzés esetében – ha a munkavégzés munkaerő-kölcsönzésnek minősül – a munkáltató harminc napon belül köteles kezdeményezni a munkaszerződésnek az új szabályokkal összhangban álló módosítását. A munkáltató köteles a munkaszerződés megkötésekor irányadó szabályoknak megfelelően megszüntetni a munkaviszonyt, ha a munkaszerződés módosítására december végéig nem kerül sor.

Tájékoztatás

A munkáltató – ha a munkaszerződés nem tartalmaz tájékoztatást – legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított két héten belül köteles a munkavállalót írásban tájékoztatni

  • a munkavégzés helyéről,
  • a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről,
  • a munkabér egyéb elemeiről,
  • a bérfizetés napjáról,
  • a munkába lépés napjáról,
  • a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
  • a jogviszony megszüntetésének e fejezet által meghatározott szabályairól,
  • a kölcsönbeadóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
  • a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésének szabályairól, továbbá
  • arról, hogy a kölcsönbeadó kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

(A bérfizetés napjáról, a munkabér egyéb elemeiről, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a kölcsönbeadóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, illetve a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről szóló tájékoztatás jogszabály, illetve a kölcsönbeadóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.)

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a kölcsönbeadónak legkésőbb a változás hatálybalépését követő egy hónapon belül írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót.

Mindezen túlmenően a kölcsönbeadó köteles – legkésőbb a munkavégzés tényleges megkezdése előtt – írásban tájékoztatni a munkavállalót a következőkről:

  • a kölcsönvevő neve, székhelye, telephelye, cégjegyzékszáma, vagy ha ez utóbbi adat helyett jogszabály más nyilvántartási formát ír elő, ennek a száma;
  • a kölcsönvevőnél mely szerv vagy személy gyakorolja a munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkört;
  • a munkába járás, szállás és étkezés feltételei;
  • a munkarendre, a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok;
  • az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételek.

Amennyiben a kölcsönbeadó a munkaviszony fennállása alatt nem biztosítja folyamatosan a munkavállaló foglalkoztatását – eltérő megállapodás hiányában -, legkésőbb a következő munkavégzés megkezdése előtt negyvennyolc órával köteles közölni a munkavállalóval a következő foglalkoztatásának helyét, annak kezdő időpontját, várható tartamát, illetve a munkavállaló jelentkezésére vonatkozó kötelezettségeket.

A kölcsönvevőnek rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatnia kell a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről a nála működő üzemi tanácsot, illetve képviselettel rendelkező szakszervezetet.

A munkaviszony megszüntetése

A kölcsönzés céljából létesített munkaviszony megszüntethető:

  • közös megegyezéssel,
  • felmondással,
  • azonnali hatályú felmondással.

A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot írásba kell foglalni.

A munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor a kölcsönbeadó legkésőbb az utolsó munkában töltött napot követő (ha a munkavállaló a jognyilatkozat közlését, a közös megegyezéssel történő megszüntetésről szóló megállapodás megkötését, a jogviszony megszűnésére vezető ok bekövetkezését megelőzően nem végzett munkát, a jognyilatkozat közlésétől, illetve a munkaviszony megszűnésétől, megszüntetésétől számított) öt napon belül köteles kifizetni a munkavállalót megillető munkabért, díjazást, egyéb járandóságot, valamint kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Felmondás

A határozatlan időtartamú munkaviszonyt felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a munkavállaló megszüntetheti. A felmondást a kölcsönbeadónak indokolnia kell. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokolásának valóságát és okszerűségét a kölcsönbeadónak kell bizonyítania.

A kölcsönbeadó felmondással akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha

  • a munkavállaló nem végzi megfelelően a munkáját,
  • a munkavállaló alkalmatlan a munkaköri feladatainak ellátására,
  • a kölcsönbeadó harminc napon belül nem tudta biztosítani a munkavállaló megfelelő foglalkoztatását, vagy
  • a megszüntetésre a kölcsönbeadó működésével összefüggő okból kerül sor.

A felmondási idő mértéke tizenöt nap. Ha a munkaviszony időtartama eléri a háromszázhatvanöt napot, a felmondási idő mértéke harminc napra emelkedik.

Ha a kölcsönbeadó és a munkavállaló között a felmondás közlését megelőző két éven belül többször jött létre munkaviszony, a felmondási idő szempontjából ezek időtartamát össze kell számítani.

A kölcsönbeadó által közölt felmondás esetén – a felek eltérő írásbeli megállapodása hiányában – a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A felmentési időre a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.

Azonnali hatályú felmondás

A határozott és a határozatlan időtartamú munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a munkavállaló megszüntetheti a felmondási okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül.

A kölcsönvevő által közölt ok alapján az azonnali hatályú felmondásra akkor kerülhet sor, ha a kölcsönvevő a munkavállaló vétkes magatartásáról a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül, írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót. Ebben az esetben az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló tizenöt napos határidő az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számít.

A munkavállaló akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő súlyosan megszegte a munkaviszonyra vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat, illetve megállapodást.

A kölcsönbeadó akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségeit vétkesen megszegi.

Amennyiben a kölcsönbeadót törlik a nyilvántartásból, az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően – a határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül -, e tényre hivatkozással, a kölcsönbeadó köteles azonnali hatályú felmondással megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát. E kötelezettség elmulasztása esetén a munkaviszony a határozat kézhezvételétől számított hatvanadik napon megszűnik.

A kölcsönbeadónak az azonnali hatályú felmondást indokolnia kell. Az indokolásból a felmondás okának ilyen esetben is világosan ki kell tűnnie.

Ha a munkaviszony azonnali hatályú felmondásának oka a kölcsönbeadó törlése a nyilvántartásból, a kölcsönbeadó köteles a munkavállaló számára megfizetni a rendes felmondási időre járó átlagkeresetét. Ugyanez érvényesül akkor is, ha a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással.

Jogellenes munkaviszony-megszüntetés

A munkaviszony, ha azt a kölcsönbeadó jogellenesen szüntette meg, a jogellenességet megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg, kivéve ha a jogvita elbírálásáig a határozott idejű jogviszony a jogellenes intézkedés nélkül is megszűnt volna.

A bíróság a munkavállaló kérelmére – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a munkavállaló legalább egyhavi, legfeljebb hathavi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti a kölcsönbeadót. A határozott idejű munkaviszony jogellenes megszüntetésekor a bíróság a munkavállaló kérelmére a megszüntetés időpontjában a munkaviszonyból még hátralévő időre járó, legfeljebb azonban hathavi átlagkereset megfizetésére kötelezi a kölcsönbeadót.

A kölcsönbeadónak meg kell térítenie a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát, és felmerült kárát is. (Nem kell megtéríteni a munkabérnek, egyéb járandóságnak, illetve kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.) Ha a munkavállaló munkaviszonyát nem felmondással szüntették meg jogellenesen, a dolgozót megilleti a felmentési időre járó átlagkeresete is.

Munkaügyi ellenőrzés A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések, a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség, a szabadságra vonatkozó rendelkezést illetően pedig a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések, a jogszabályban vagy a kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállításának és kiadásának, a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések, a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok, a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok, a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok vonatkozásában a kölcsönbeadóra terjed ki. A kölcsönvevőre terjed ki a munkaügyi ellenőrzés a munkáltató nyilvántartási kötelessége, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések vonatkozásában. Mind a kölcsönbeadóra, mind a kölcsönvevőre kiterjed az ellenőrzés a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek vonatkozásában.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 1.) vegye figyelembe!