Július 1-jétől a Munka Törvénykönyve szabályozza a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó speciális előírásokat. Ezzel újabb joghézagot sikerült megszüntetni, hiszen ez a terület eddig szabályozatlan volt, a gyakorlatban azonban már léteztek különféle jogi konstrukciók a munkaerő kölcsönzésére. A mostani törvényi rendezés mindenképp a jogbiztonságot erősíti. A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.
A kölcsönbeadó, a kölcsönvevő és a munkavállaló a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során köteles együttműködni. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodásban nem lehet korlátozni, illetve kizárni azokat a jogokat, amelyek a munkavállalót más jogszabály alapján megilletik.
A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell legalább:
- a munkaerő-kölcsönzés időtartamát,
- a munkavégzés helyét,
- az elvégzendő munka jellegét.
A megállapodásban foglaltakon túl a kölcsönvevő írásban köteles tájékoztatni a kölcsönbeadót:
- az irányadó munkarendről,
- a munkáltatói jogkört gyakorló személy megnevezéséről,
- a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és határidejéről,
- az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételekről, továbbá
- minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges.
Külföldi munkavégzésnél a kiutaztatást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jog szerinti engedélyeket beszerezték.
| Kölcsönbeadó A kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja. Kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet lehet, amelyik megfelel az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette. Az eddig munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet december végéig köteles nyilvántartásba vétetnie magát. A gazdasági társaság, illetve szövetkezet – az egyéb feltételek megléte esetén – akkor vehető nyilvántartásba, ha a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben mint munkáltató az adó- és járulékbefizetési kötelezettségét teljesítette. Az erre vonatkozó egy hónapnál nem régebbi igazolást a nyilvántartásba vételre irányuló kérelemhez kell csatolni. Ha az eddig munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet nem kéri a nyilvántartásba vételét, vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasítják, tizenöt napon belül köteles megszüntetni a munkaerő-kölcsönzésnek minősülő tevékenységét. Társadalombiztosítási szempontból a kölcsönbeadó minősül foglalkoztatónak. A tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetésének a kötelezettsége is a kölcsönbeadót terheli. Kormányrendelet szabályozza majd a munkaerő-kölcsönzés folytatásának, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, a vagyoni biztosítékot. Kölcsönbevevő A kölcsönvevő az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja, és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja. |
Tilalmak
Tilos a kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatása:
- a jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre;
- a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig.
A kölcsönvevő nem kötelezheti a munkavállalót munkavégzésre más munkáltatónál.
Semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely
- a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése után tilalmazza vagy korlátozza jogviszony létesítését a kölcsönvevővel;
- alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást (közvetítési díjat) kell fizetni, ha a kölcsönvevővel kíván jogviszonyt létesíteni.
Munkáltatói jogok, kötelezettségek
A kölcsönzés során a munkáltatót megillető jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő – megállapodásuk szerint – megosztva gyakorolja. A munkaviszony megszüntetésére azonban kizárólag a kölcsönbeadó jogosult. A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát a munkavállalónak is a kölcsönbeadóval kell közölnie. A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése.
A munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályban meghatározott költségeket, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat díját.
A kölcsönbeadó munkabér-fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak járó díjat esedékességekor nem fizette meg. A kölcsönvevő – eltérő megállapodás hiányában – köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek legkésőbb a munkabér tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig történő kifizetéséhez szükségesek. Ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg, a kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles átadni a kölcsönbeadónak a munkabérfizetéshez szükséges adatokat.
A munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak
- a munkavállaló munkavédelmére,
- a nők, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,
- a hátrányos megkülönböztetés tilalmára,
- a munkavégzésre,
- a munkakör átadás-átvételére,
- a munkaidőre és pihenőidőre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása tekintetében.
A kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás időtartama alatt a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – a kölcsönvevő, egyébként a kölcsönbeadó adja ki. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval – előzetes meghallgatása után – legkésőbb a szabadság kezdete előtt három nappal közölni kell. Az időpontot a kölcsönvevő csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak az ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.
Az alapszabadság legalább egynegyedét – a foglalkoztatás első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.
Kárfelelősség
Ha a munkavállaló a foglalkoztatás körében kárt okoz a kölcsönvevőnek, az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni. A munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó a Munka Törvénykönyve szerint egyetemlegesen felel. Ha egyébként a munkavállalót munkaviszonyával összefüggésben, de nem a foglalkoztatása során, vagy azzal összefüggésben éri kár, a munkáltató kártérítési felelősségre vonatkozó szabályainak alkalmazásakor a kölcsönbeadó tekintendő munkáltatónak.
Munkaszerződés
A kölcsönbeadó és a munkavállaló közötti munkaszerződésben meg kell állapodni
- abban, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre,
- a munkavállaló személyi alapbérében,
- a munkavégzés jellegében vagy a munkakörben.
A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek nevét, illetve megnevezését, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételi számát, valamint a munkavállaló és a kölcsönbeadó lényeges adatait is.
Fontos garanciális szabály, hogy ha a munkaviszony nem kölcsönzés céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót kölcsönzés keretében foglalkoztassa.
A július 1-jét megelőzően munkaszerződés alapján történő munkavégzés esetében – ha a munkavégzés munkaerő-kölcsönzésnek minősül – a munkáltató harminc napon belül köteles kezdeményezni a munkaszerződésnek az új szabályokkal összhangban álló módosítását. A munkáltató köteles a munkaszerződés megkötésekor irányadó szabályoknak megfelelően megszüntetni a munkaviszonyt, ha a munkaszerződés módosítására december végéig nem kerül sor.
Tájékoztatás
A munkáltató – ha a munkaszerződés nem tartalmaz tájékoztatást – legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított két héten belül köteles a munkavállalót írásban tájékoztatni
- a munkavégzés helyéről,
- a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről,
- a munkabér egyéb elemeiről,
- a bérfizetés napjáról,
- a munkába lépés napjáról,
- a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
- a jogviszony megszüntetésének e fejezet által meghatározott szabályairól,
- a kölcsönbeadóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
- a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésének szabályairól, továbbá
- arról, hogy a kölcsönbeadó kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
(A bérfizetés napjáról, a munkabér egyéb elemeiről, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a kölcsönbeadóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, illetve a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről szóló tájékoztatás jogszabály, illetve a kölcsönbeadóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.)
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a kölcsönbeadónak legkésőbb a változás hatálybalépését követő egy hónapon belül írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót.
Mindezen túlmenően a kölcsönbeadó köteles – legkésőbb a munkavégzés tényleges megkezdése előtt – írásban tájékoztatni a munkavállalót a következőkről:
- a kölcsönvevő neve, székhelye, telephelye, cégjegyzékszáma, vagy ha ez utóbbi adat helyett jogszabály más nyilvántartási formát ír elő, ennek a száma;
- a kölcsönvevőnél mely szerv vagy személy gyakorolja a munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkört;
- a munkába járás, szállás és étkezés feltételei;
- a munkarendre, a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok;
- az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételek.
Amennyiben a kölcsönbeadó a munkaviszony fennállása alatt nem biztosítja folyamatosan a munkavállaló foglalkoztatását – eltérő megállapodás hiányában –, legkésőbb a következő munkavégzés megkezdése előtt negyvennyolc órával köteles közölni a munkavállalóval a következő foglalkoztatásának helyét, annak kezdő időpontját, várható tartamát, illetve a munkavállaló jelentkezésére vonatkozó kötelezettségeket.
A kölcsönvevőnek rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatnia kell a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről a nála működő üzemi tanácsot, illetve képviselettel rendelkező szakszervezetet.
A munkaviszony megszüntetése
A kölcsönzés céljából létesített munkaviszony megszüntethető:
- közös megegyezéssel,
- felmondással,
- azonnali hatályú felmondással.
A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot írásba kell foglalni.
A munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor a kölcsönbeadó legkésőbb az utolsó munkában töltött napot követő (ha a munkavállaló a jognyilatkozat közlését, a közös megegyezéssel történő megszüntetésről szóló megállapodás megkötését, a jogviszony megszűnésére vezető ok bekövetkezését megelőzően nem végzett munkát, a jognyilatkozat közlésétől, illetve a munkaviszony megszűnésétől, megszüntetésétől számított) öt napon belül köteles kifizetni a munkavállalót megillető munkabért, díjazást, egyéb járandóságot, valamint kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Felmondás
A határozatlan időtartamú munkaviszonyt felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a munkavállaló megszüntetheti. A felmondást a kölcsönbeadónak indokolnia kell. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokolásának valóságát és okszerűségét a kölcsönbeadónak kell bizonyítania.
A kölcsönbeadó felmondással akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha
- a munkavállaló nem végzi megfelelően a munkáját,
- a munkavállaló alkalmatlan a munkaköri feladatainak ellátására,
- a kölcsönbeadó harminc napon belül nem tudta biztosítani a munkavállaló megfelelő foglalkoztatását, vagy
- a megszüntetésre a kölcsönbeadó működésével összefüggő okból kerül sor.
A felmondási idő mértéke tizenöt nap. Ha a munkaviszony időtartama eléri a háromszázhatvanöt napot, a felmondási idő mértéke harminc napra emelkedik.
Ha a kölcsönbeadó és a munkavállaló között a felmondás közlését megelőző két éven belül többször jött létre munkaviszony, a felmondási idő szempontjából ezek időtartamát össze kell számítani.
A kölcsönbeadó által közölt felmondás esetén – a felek eltérő írásbeli megállapodása hiányában – a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A felmentési időre a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.
Azonnali hatályú felmondás
A határozott és a határozatlan időtartamú munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a munkavállaló megszüntetheti a felmondási okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül.
A kölcsönvevő által közölt ok alapján az azonnali hatályú felmondásra akkor kerülhet sor, ha a kölcsönvevő a munkavállaló vétkes magatartásáról a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül, írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót. Ebben az esetben az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló tizenöt napos határidő az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számít.
A munkavállaló akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő súlyosan megszegte a munkaviszonyra vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat, illetve megállapodást.
A kölcsönbeadó akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségeit vétkesen megszegi.
Amennyiben a kölcsönbeadót törlik a nyilvántartásból, az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően – a határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül –, e tényre hivatkozással, a kölcsönbeadó köteles azonnali hatályú felmondással megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát. E kötelezettség elmulasztása esetén a munkaviszony a határozat kézhezvételétől számított hatvanadik napon megszűnik.
A kölcsönbeadónak az azonnali hatályú felmondást indokolnia kell. Az indokolásból a felmondás okának ilyen esetben is világosan ki kell tűnnie.
Ha a munkaviszony azonnali hatályú felmondásának oka a kölcsönbeadó törlése a nyilvántartásból, a kölcsönbeadó köteles a munkavállaló számára megfizetni a rendes felmondási időre járó átlagkeresetét. Ugyanez érvényesül akkor is, ha a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással.
Jogellenes munkaviszony-megszüntetés
A munkaviszony, ha azt a kölcsönbeadó jogellenesen szüntette meg, a jogellenességet megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg, kivéve ha a jogvita elbírálásáig a határozott idejű jogviszony a jogellenes intézkedés nélkül is megszűnt volna.
A bíróság a munkavállaló kérelmére – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a munkavállaló legalább egyhavi, legfeljebb hathavi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti a kölcsönbeadót. A határozott idejű munkaviszony jogellenes megszüntetésekor a bíróság a munkavállaló kérelmére a megszüntetés időpontjában a munkaviszonyból még hátralévő időre járó, legfeljebb azonban hathavi átlagkereset megfizetésére kötelezi a kölcsönbeadót.
A kölcsönbeadónak meg kell térítenie a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát, és felmerült kárát is. (Nem kell megtéríteni a munkabérnek, egyéb járandóságnak, illetve kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.) Ha a munkavállaló munkaviszonyát nem felmondással szüntették meg jogellenesen, a dolgozót megilleti a felmentési időre járó átlagkeresete is.
| Munkaügyi ellenőrzés A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések, a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség, a szabadságra vonatkozó rendelkezést illetően pedig a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések, a jogszabályban vagy a kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállításának és kiadásának, a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések, a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok, a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok, a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok vonatkozásában a kölcsönbeadóra terjed ki. A kölcsönvevőre terjed ki a munkaügyi ellenőrzés a munkáltató nyilvántartási kötelessége, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések vonatkozásában. Mind a kölcsönbeadóra, mind a kölcsönvevőre kiterjed az ellenőrzés a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek vonatkozásában. |