A hitelintézetek helyzete alakulásuk után alig több mint tíz évvel stabilizálódni látszik. Többé-kevésbé kikristályosodtak a meghatározó tulajdonosi körök, a piacfelosztás lényegében megtörtént, a versenytársak szerint is a finomhangolás időszaka következik. A bankfúziók az európai normáknak megfelelően, nyugodt mederben, eltervezett módon mennek végbe. Az ügyfelek egyre kevesebb kifogással élnek a szolgáltatások színvonala miatt, a viszonylagos elégedettséget a bankok fejlesztései is segítik. A termékstruktúra átalakítását, módosítását egy-egy bank már a megcélzandó csoport igényeire alapozza, így szinte minden vállalkozás, magánszemély találhat magának megfelelő pénzintézetet. A hitelintézetek – feladva a kamatok és marzsok mindenekfelettiségét – a díj- és jutalékbevételek növelését tűzték célul. Ez pedig arra inti azokat, akik éppen számlát akarnak nyitni, hogy alaposan nézzenek utána, miért mit kér egy-egy bank, mert az elrejtett forintok, ezrelékek, százalékok ugyancsak megcsapolhatják az ügyfelek pénztárcáját.
A magyar bankszektor rövidesen alapvetően átalakulhat. Még ebben az évben végbemegy a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) és az ABN Amro Bank, valamint a Bank Austria Creditanstalt (BA/CA) és a HypoVereinsbank (HVB) fúziója. A változásoknak azonban ezzel egészen biztosan nincs vége.
Nagy meglepetést keltett, amikor bejelentették: kizárólag hazánkban egyesíti tevékenységét a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) és az ABN Amro (Magyar) Bank. Az új pénzintézet – amelynek neve Kereskedelmi és Hitelbank lesz – hatvan százalékát a K&H eredeti tulajdonosa, a belga KBC birtokolja. (Amit egyébként tízmilliárd forintos tőkeemeléssel érhetnek el.)
A fennmaradó majdnem teljes részvénycsomag a holland ABN Amro kezében marad.
A fúzióval létrejön Magyarország második legnagyobb pénzügyi csoportja, 1096,14 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 67,45 milliárd forint saját tőkével és 42,50 milliárd forint alaptőkével. Az új hitelintézet 220 fiókkal, 650 ezer lakossági és 60 ezer vállalati ügyféllel rendelkezik majd.
A holland ABN Amro-csoport az első negyedévben az előző év azonos időszakánál csaknem 12 százalékkal alacsonyabb, 683 millió euró profitról számolt be. (A nyereség 2000 első negyedévében még 774 millió eurót tett ki.) Nemcsak a csoport nyeresége, forgalma is visszaesett, az idei 4,533 milliárd eurós összeg körülbelül 3 százalékkal marad el a tavalyitól. A társaság ezt a gyengébb pénz- és tőkepiacokkal, valamint a lassuló nemzetközi gazdasági növekedéssel magyarázza. A csoport – mint bejelentették – a kedvezőtlen tendenciákat költségcsökkentési tervvel próbálja kivédeni. Ennek keretében tizenegy országból tervezi a kivonulást. Az első negyedévben felszámolták bolíviai, suriname-i és ecuadori jelenlétüket, eladták a European American Bankot és a magyarországi életbiztosítási ágazatot. Hozzátesszük: az ABN Amro itteni leánybankja nyáron olvadhat be fizikailag is a K&H-ba. Ez is a karcsúsítást szolgálhatná, bár a hazai piacon rendületlenül tartja magát az a pletyka, hogy az ügy vége az lesz, az ABN veszi meg a K&H tulajdonosát, a belga KBC-t. Ez persze nálunk már valószínűleg további változásokat nem okoz.
Az új K&H Bank egyébként 2001-ben 3,6 milliárd forint nemzetközi számviteli szabvány (IAS) szerinti deficittel számol. A működési eredmény pozitív lesz, de a fúzió egyszeri veszteségekkel jár. Az informatikai rendszerek harmonizálása, a tárgyi eszközök leírása, a fiókbezárások mellett a bank az idén 1000 fős létszámleépítést hajt végre. A fúziós költségek 2001-ben várhatóan 9,8 milliárd forintra rúgnak.
Rejtő E. Tibor, az egyesített bank vezérigazgatója elmondta: 2003-ra 20 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget és minden üzletágban az 1-3. hely elérését, megtartását írja elő az üzleti stratégia.
Osztrák társulás
Jelentős fejlődésre számítanak a jövőben a BA/CA-t "bekebelező" HypoVereinsbanknál is. A HVB közleménye szerint a Bank Austria-csoporttal a fúzió a tervek szerint az idén ősszel mehet majd végbe. Az anyabankok – amelyek egyesülésével a világ ötödik és Európa harmadik legnagyobb pénzintézete jött létre – már bejelentették, hogy nyárig be akarják fejezni a cseh, a szlovák és a horvát leánybankjaik összevonását. (A régebbi hírek azt valószínűsítették, hogy a magyarországi összeolvadás is végbemehet még a nyár előtt.)
Az egyesített pénzintézet egyébként a 2000. évi adatok alapján hazánkban 500 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszegével a piac ötödik legnagyobb bankja lesz, viszonylag jelentősen lemaradva a negyedik CIB mögött, de erőteljesen megelőzve a Raiffeisent. A jövőre nézve viszont elgondolkodtató lehet, hogy az előző évben a Raiffeisen majdnem 35 százalékos, a CIB pedig 22 százalékot meghaladó növekedést produkált a két egyesülő bank együttesen felmutatott 10,3 százalékához képest.
Az új K&H a jelenlegi számok (tehát a 2000. év adatainak összesítése) alapján a második legnagyobb bank lesz, de így is alig feleakkora lesz, mint az OTP Bank. Mérlegfőösszeg szerint az öt legnagyobb hitelintézet egyébként 1999-ben és tavaly is változatlanul tartotta a helyét. Átrendeződés a második öt helyen ment végbe. A Postabank a hatodik helyről a nyolcadikra csúszott le, a BA/CA pedig innen esett a tizedikre.
Hitelezési helyezések
A vállalati hitelezés területén az előbbitől határozottan eltér a kép. Az új K&H itt 14,6 százalékos piacrészesedésével egyértelműen az élre tör majd, kiütve a nyeregből a Magyar Kereskedelmi Bankot (MKB) és a harmadik helyre taszítva az OTP-t. A másik egyesülés a negyedik helyre lesz elég a maga 9,3 százalékos piacrészesedésével. Ezért a helyezésért viszont a BA/CA-HVB-nek alaposan meg kell majd küzdenie a jelenleg egymagában is körülbelül ekkora piacot magáénak tudó CIB-bel. A Raiffeisennek azonban nehezebb dolga lenne, ha az ötödik helyről (7,8 százalékos piacrészesedés) előbbre szeretne jutni.
A lakossági hitelezésben senki és semmi nem veszélyeztetheti az OTP Bank vezető szerepét – 34,7 százalékos piacrészesedése alapján akár hegemóniáról is beszélhetnénk. Főként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a második helyet 4,8 százalékos részesedéssel az OTP leánybankja, a Merkantil foglalja el. Szinte vicces, hogy éppen ekkora részarányt vallhat majd magáénak az új K&H. A BA/CA és a Hypo együtt is csak a 16. helyet foglalhatja majd el.
| Néhány bank növekedésének alakulása az előzetes adatok alapján (%) | |||
|---|---|---|---|
|
2001. első negyedévi növekedés* |
Éves növekedés 2000-ben |
Becsült piacrészesedés 2001. I. n. év |
|
|
Magyar Külkereskedelmi Bank |
0,89 |
16,5 |
9,36 |
|
Raiffeisen Bank |
10,96 |
34,8 |
4,57 |
|
OTP Bank |
0,70 |
9,2 |
22,85 |
|
Inter-Európa Bank |
4,40 |
6,5 |
1,87 |
|
CIB Bank |
9,46 |
22,2 |
8,75 |
|
Erste Bank |
9,09 |
22 |
2,56 |
|
Bankszektor |
0,75 |
15,1 |
|
| * 2000 decemberéhez képest | |||
Fejlődőképes ágazat
A tavalyi adatok alapján végzett piacrészesedési számítások azonban csalókák. Azt is figyelembe kell ugyanis venni, hogy mekkora fejlődési ütemet tud egy-egy bank produkálni. Ezen a téren pedig – mint már említettük – néhány igencsak impozáns adat érdemel figyelmet. Az előző évben a legdinamikusabb méretbeli fejlődést a Citibank és az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) produkálta. Ezek a hitelintézetek a bankszektor 15,1 százalékos átlagához képest meghökkentően magas, 48-47 százalékos növekedési ütemet értek el.
A Postabank (Pb) ugyanakkor nulla százalékkal bővült, vagyis reálértéken kifejezetten visszafejlődött. A Pb jövőbeni sorsát – ami a bankszektorban elfoglalt helyét is jelenti – nagyban befolyásolja, hogy a jelenleg felvázolódó kormányzati tervekből pontosan mi is és mikor válik valóra. Nem árt ugyanis emlékeztetni arra, hogy az állam meglehetősen váratlan gyorsasággal döntötte el, hogy a Pb értékesítéséről exkluzív tárgyalásokat kezd az OTP Bankkal. Azután már csekélyebb meglepetést keltve végül elállt az üzlettől.
Jelenleg az érintettek bevonásával folynak az egyeztetések a Magyar Posta, a Postabank és a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) tulajdonosi összekapcsolásáról. Az esetleg létrehozandó "konglomerátumban" valamilyen módon a tervek szerint szerepet kapna a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is. (Amely időközben hivatalosan is az állam "házibankjává" vált, a kereskedelmi bankoktól immár jogszabály is markánsan elkülöníti.)
A posta bevásárlása
Egy március 27-ei kormányrendelet szerint egyébként a kormányzati szerveknek (például PM, Miniszterelnöki Hivatal) május 30-ig kell(ett) javaslatot kidolgozniuk arról, hogy a posta milyen mértékű tulajdont szerezzen a Pb-ben, illetve elő kellett készíteniük az FHB-részvényvásárlást. A hírek szerint a posta 100 százalékos tulajdonrészhez szeretne jutni (nem vásárlással) a Pb-ben. A bankok házon belül és egyes állami körökben inkább azt az elképzelést támogatják, hogy a Pb eladása részben az OTP Banknál már bevált módon történjen, vagyis: a részvények egy része körülbelül három év múlva kerüljön a tőzsdére. E mellett szólna, hogy kérdéses, amennyiben a posta részvényvásárlással juthatna tulajdonrészhez, milyen forrásból teremtené elő az ehhez szükséges tőkét. (A későbbiekben feltétlenül – például a számítástechnikai rendszerben – szükséges fejlesztések pénzigényéről nem is beszélve.)
Értesüléseink szerint az is felmerült, hogy ne a Postabank, hanem közvetlenül a posta szerezzen (nem 100 százalékos) tulajdonrészt az FHB-ban. Ha ugyanis a Postabank lenne a befektető, az tovább rontaná szavatolótőkéjét. A posta részvényszerzését követően pedig idővel az FHB maradék tulajdonhányada tőzsdére kerülhetne.
Az ügyben mindenképpen az átgondolatlanság látszatát keltheti, hogy a Postabank nemrég éppen azért szabadult meg az állami jelzálogbankban addig meglévő 350 millió forint névértékű részvénycsomagjától, hogy az FHB versenysemlegesen közvetíthesse az állami támogatásos hiteleket minden kereskedelmi banknak. E "semlegesség" pedig nyilvánvalóan veszélybe kerülne, ha a Postabank ismét belülre jutna.
Az új állami konglomerátum (ha az előbbiekben felvázolt tervek megvalósulnak) a jövőben még tovább nőhet. Immár a PM számára is felvetették ugyanis annak a lehetőségét, hogy az FHB-részvénycserével 51 százalékos tulajdont szerezzen a – szűkítendő tevékenységű, leszállítandó tőkéjű – Konzumbankban. A Konzumbank tőkerendezése azért vált mindenképpen szükségessé, mert a 4,4 milliárdos saját tőke 2000 végén 825 millió forinttal elmaradt az 5,23 milliárdos alaptőkétől. A több meghiúsult privatizációs pályáztatáson átesett bank 97,3 százalékos tulajdonosa jelenleg az MFB.
Játék a számokkal
Valószínűleg csak játék a számokkal, ha megnézzük, hogy a Pb, az FHB és a Konzumbank 2000. évi számai alapján milyen helyet foglalna el a bankrendszerben (talán sikerülne egyébként megelőznie a Raiffeisen Bankot). Az esetleg kialakítandó új képződménnyel kapcsolatban annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a jövedelmezősége cseppet sem tűnik rózsásnak. (Az állam tulajdonosi szerepvállalásainak eddigi története a jövővel kapcsolatban is erős kételyeket okozhat a jövedelmezőség, de a megfelelő piaci működés vonatkozásában is.)
A Konzumbank tavaly 64,1 milliárdos mérlegfőösszeg mellett 498 millió forint mérleg szerinti veszteséggel zárt. Az idén 69,5 milliárd forintos mérlegfőösszegre, 66 millió forintos adózatlan profitra számítanak. Reményeik szerint az üzemi eredmény immár a céltartalékolás után is pozitív lesz. Az FHB mérlegfőösszege az előző évben 20,2 milliárd forint lett (ez 74 százalékos éves növekedés), a veszteség azonban – az előzetes terveknek megfelelően – meghaladta az 1,5 milliárd forintot. A Postabank ugyan nem termelt veszteséget, de a 331,1 milliárd forintos mérlegfőösszeghez képest igencsak karcsúnak tűnik a 177 millió forintot el nem érő mérleg szerinti nyereség.
Az adózás előtti eredmény szempontjából a 2000. évi rangsor élén messze elhúzva a mezőnytől az OTP Bank áll. Tőkeerőben is ez a pénzintézet viszi a prímet. A második és a harmadik helyet elfoglaló MKB-nál és CIB-nél is hasonló a helyzet, bár ezek a pénzintézetek nyereség és tőkeerő alapján felváltva osztoznak a második és a harmadik helyen.
Bankok árverése
Az idén az előbbieknél a szektor egésze szempontjából sokkal kisebb jelentőségű változások is várhatók. A Pénzügyminisztérium közbenjárására valószínűleg a jelenleg még jogosítvány nélküli Dresdner Bank kapja meg a Polgári Kereskedelmi (PK) Bank tevékenységi jogosítványát, ami jelenleg az utóbbit beolvasztó Postabanknál van – közölte egy, a Dresdner tulajdonosi köréhez közel álló szakember. A Dresdner magyarországi leány nélkül maradt, amikor megszűnt hazai együttműködése a BNP-Paribas-val. (Ezért változott a BNP-Dresdner Bank neve BNP-Paribas-ra.) A licenc megszerzése pedig jóval egyszerűbb eljárásnak ígérkezik, mint a zöldmezős start a maga bonyolult formaságaival. A Dresdner Bank minden bizonnyal szorosan együttműködhet majd a vagyonkezelésre egyre nagyobb hangsúlyt fektető Allianz Hungária Biztosítóval is. Utóbbi német tulajdonosa ugyanis nemrég vásárolta meg a Dresdner-csoportot.
A PK egyébként valóban csupán jogosítványt jelent a Dresdnernek, banküzemét ugyanis a Pb gyakorlatilag már teljesen kiürítette. A Pb az 1999- 2000. évi nyolcmilliárd forint után az idén május 1-jén további mintegy hatmilliárd forintnyi betét- és számlaállományt vett át a PK Banktól.
Az eddigi hírek szerint rövidesen kalapács alá kerülhet a Daewoo Bank is. Megszületett ugyanis a terv arról, hogy a koreai Daewoo Securities – román és üzbég érdekeltségével egy időben – esetleg értékesíti magyarországi leányát is. A koreai tulajdonos sajtótájékoztatón bejelentett szándékát az itteni bank vezetői kételkedéssel fogadták. A román és üzbég bankok tevékenysége ugyanis elsősorban az időközben összeomlott Daewoo-csoport helyi vállalataihoz kötődött. Ezek helyzetének megrendülése azonban nem érinthette a magyar leánycéget, hiszen forgalmának mindössze egy százaléka származott az itthoni Daewoo cégekkel lebonyolított forgalomból – nyilatkozta nemrégiben Jong Gu Park elnök. Az itteni Daewoonak egyébként 40 ezer lakossági és vállalati ügyfele van, s a tavalyi 700 millió forintos nettó nyereség után az idén egymilliárd forintra számít. 32 milliárd forintos betétállománya nagyobb részét, 33 milliárdos hitelportfóliója 30 százalékát már kis- és középvállalatok és magánügyfelek biztosítják.
Negyedéves adatok
Az idei első negyedév eredményeiről még viszonylag kevés bank adott számot. A két tőzsdére bevezett pénzintézet – az OTP Bank és az Inter-Európa Bank (IEB) – az előírásoknak megfelelően közzétette gyorsjelentését, de a többiek nem sietik el adataik ismertetését. Nyilvánvaló, hogy azok a számok, amelyeket eddig megismerhettünk, a szektorban a legjobbak közé tartozhatnak. A CIB Bank – jelentette be a pénzintézet – az idei első negyedév végére 744,1 milliárd forintra növelte mérlegfőösszegét a tavaly év végi 679,8 milliárdról. Márciusig az adózás előtti eredmény 3,6 milliárdra, az adózás utáni profit 2,9 milliárd forintra nőtt. A csoport adózott nyeresége 3,1 milliárdra rúgott. A bővülés változatlanul elsősorban a hitelállomány növekedésének köszönhető. A kihelyezett volumen márciusban 526,2 milliárd forint volt, szemben a decemberi 484,4 milliárddal.
Az év első negyedében még gyorsítani is tudta a tavalyi 30 százalékos mérlegfőösszeg-bővülését a Raiffeisen Bank Rt. – mondta el Felcsúti Péter vezérigazgató. A pénzintézet mérlegfőösszege 388,8 milliárd forint lett, az egy évvel korábbi szinthez képest 34 százalékkal bővült. Felcsúti tájékoztatása szerint a mérlegfőösszeg április végére átlépte a 400 milliárdot, így minden bizonnyal jelentősen túlszárnyalják az év végére tervezett 420 milliárdos tervet.
A banknál a növekedést a hitelkihelyezés drasztikus bővülése hajtja: a beszámoló időpontjában az egy évvel korábbinál 47 százalékkal több, 300,3 milliárd forintnyi kihelyezett hitelt tartott nyilván. Ugyanakkor a bankvezető szerint a gazdasági növekedés nemcsak a hiteligényekre, de a megtakarításokra is jótékonyan hatott: a bank betétállománya 37 százalékkal bővült. A kiemelkedő adatok ellenére a Raiffeisen 2,748 millárdos adózás előtti eredménye hétszázalékos visszaesést mutat 2000. március végéhez képest, amit Felcsúti Péter annak tulajdonít, hogy a bázisadatokat egy átértékelésből származó 524 milliós tétel szépítette, valamint hogy a bank megváltoztatta a költségelszámolást. Az adatok alapján a bankvezető továbbra is elérhetőnek tartja a 12 százalékot meghaladó bővülést jelentő, 8 milliárdos év végi profitszintet.
Az OTP Bank – mint gyorsjelentéséből kiderült – mérlegfőösszege az első negyedév végén az előző év azonos időszakához képest 4,3 százalékkal gyarapodva, 1944,6 milliárd forintot tett ki. Az adózás előtti nyereség ugyanakkor 17,3 százalékos növekedéssel megközelítette a 11,7 milliárd forintot. A csoport konszolidált eredménye 13,7 milliárd forint lett.
A másik tőzsdei bank, az IEB gyorsjelentése közel sem tartalmazott az előbbiekhez hasonlóan szép adatokat. A bank mérlegfőösszege az előző év azonos időszakához képest csak 4,2 százalékkal nőtt, 158,9 milliárd forintra. A pénzintézeti csoport első negyedévi konszolidált adózás előtti nyeresége ugyanakkor 64,5 százalékkal, 231 millió forintra apadt. Miközben a banküzemi bruttó nyereség határozottan (16,4 százalékkal) javult. Az, hogy összességében itt is csökkent a nyereség, elsősorban a banküzemi költségek növekedésének következménye. A csoport kedvezőtlen teljesítményét főként a pénzintézet brókercégének vesztesége okozta. Az IEB bejelentette, hogy még ebben az évben integrálja a befektetési szolgáltatási tevékenységet.
Az OTP Bank (amely ugyan jelentésében erre külön nem tér ki, de a számokból kikövetkeztethetően szintén nem lehet igazán büszke brókercége teljesítményére) ugyanerre készül. Mára, ha a befektetési szolgáltatók fizikai beolvasztására még kevés esetben került is sor, meglehetősen sok hitelintézet szerezte meg az ehhez szükséges felügyeleti engedélyeket.
A bankszektor – talán a fúzióknál is jelentősebb – átalakulása alighanem éppen a tevékenységi körök összemosódásától, a különféle szolgáltatások mind teljesebb integrálásától várható. Ez a folyamat most, amikor a Budapesti Értéktőzsde csöndes halódása egészen biztosan alaposan megnyirbálja a befektetési szolgáltatások nyereségét, különösen felgyorsulhat.
| ÚJ MÁRKANÉV A nyár végére a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt. és a HypoVereinsbank Hungária Rt. egyesülésével létrejövő új magyar bank márkaneve HVB Hungary lesz. Ezzel egy időben változik a bank logója és a csoport elnevezése is. A márka az alkotók szándéka szerint a HVB-csoport "Régiók bankja" koncepcióját kívánja kifejezésre juttatni. Az országnév – "Hungary" – angolul történő megjelölésével pedig a nemzetköziséggel egyidejűleg a regionális kötődést is hangsúlyozzák. A HVB Hungary 1,8 Mrd euró mérlegfőösszeggel rendelkezik, és 46 fiókban több mint 70 000 ügyfelet fog kiszolgálni. Ezzel Magyarország 5. legnagyobb bankintézete jött létre, amely 6 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak. A közép-kelet-európai régiót tekintve a Bank Austria 750 fiókból álló hálózatot működtet, 18 600 munkatársa 2,5 millió ügyfél igényeit elégíti ki. |