A nemzetközi börzéken a legtöbb tőzsdeindex áprilisban jelentősen emelkedett. Ez valamelyest korrekciója volt a 2000 márciusa óta tartó, lényegében folyamatosan ereszkedő tőzsdei trendeknek.
Hiába volt az Egyesült Államokban több alkalommal is 0,5-0,5 százalékos kamatcsökkentés, ez csak ideiglenesen oszlatta el azokat a befektetői félelmeket, hogy az USA gazdasága recesszióba kerülhet. Amerika gazdasága lényegében váltóponthoz érkezett az év elején. Az alapvető kérdés a mai napig ugyanaz: sikerül-e az Egyesült Államoknak (és ennek valószínű tovagyűrűző hatásaként a világ egészére átterjedő) a recessziót elkerülni. A váltás első negyedévében inkább a negatív hatásokat erősítette meg. Március végéig az egyes kontinensekre általunk számolt, súlyozott tőzsdei átlagok a következők: Európa: -8,4 százalék, Amerika: -11,9 százalék, Ázsia: -2 százalék. Ha a világ tőzsdéit bemutató táblázatra tekintünk, az áprilisi pozitív korrekció ellenére is negatív a kép. Május közepéig a kontinensértékek: Európa: -3,53 százalék, Amerika: +2,49 százalék, Ázsia: +2,5 százalék.
A Morgan Stanley Capital Inc.-nek a nemzetközi összehasonlítások és a portfólióelemzések során általánosan használt, az egyes régiókra számolt tőzsdeindexei hasonló képet mutatnak. Márciusig lényegében minden kontinensen jelentős esés figyelhető meg.
Az ázsiai régió
Ázsiában az elmúlt évben kisebb törésekkel lényegében folyamatosan süllyedtek az indexek. E trend alól 2001. január volt kivétel. Ekkor, Japánt kivéve a tőzsdék lendületet vettek felfelé. Az ázsiai régió gazdaságai nagyon törékeny fellendülést mutatnak. Talán ennél is nagyobb probléma, hogy a fejlődés motorja Ázsiában nem a nemzetközi trendek szerinti vivőágazatokban (az informatikában, telekommunikációban, számítástechnikában és az ehhez kapcsolódó kiterjedt szolgáltatási körben) van, és emiatt a strukturális magára találás továbbra is késik. A megállapítás vonatkozik Japánra is, ahol a lakosság hagyományosan alacsony fogyasztása" alapvetően hátráltatja a gazdaság konjunktúrájának kialakulását. Fogyasztási fellendülés nélkül láthatóan nincs tartós gazdasági növekedés. A hagyományos, exportvezérelt növekedési pálya már régóta nem tartható. Ez részben az ázsiai térség gazdasági bajaira, részben a japán gazdaság (utolsó évtizedbeli) strukturális problémáinak kiéleződésére és emiatt leértékelődésére" vezethető vissza. A strukturális megújulás késedelmének oka az is, hogy a bankok finanszírozóképessége a magas minősített hitelállomány miatt törékeny, más oldalról pedig a banki finanszírozásnak Japánban nincs alternatívája. A tőkepiacok relatív fejletlensége nem teszi lehetővé, hogy a vállalatok finanszírozását jellemző módon kötvény- és/vagy részvénykibocsátással oldják meg. Pénzügyi eszközökkel (ideértve most a költségvetést is) nem is lehetett a növekedést katalizálni Japánban. A tőzsdei fellendülés mögött valamelyest az is áll, hogy az USA-ból egy kisebb mértékű (feltehetően japán eredetű) tőkekiáramlás indult meg, amelynek ideiglenes célterülete az ázsiai régió volt.
Japánban a Nikkei február végén 13 000 pont alá, történelmi mélypontra süllyedt. Ugyan 1998 októberében (az akkori orosz pénzügyi és derivatív válság tovagyűrűző hatásai következtében) volt ehhez közeli (ugyancsak 13 000 pont alatti) érték, de a 2001. február végén mért indexértékekhez hasonlóak utoljára 1986 elején, illetve 1985-ben voltak. Azt követően ismét volt egy korrekció (a tőzsdék trendjei általában nem töretlenek).
A recessziós trend (és nem csak tőzsdei értelemben) a térség vezető államában és az ugyancsak jelentős tőkeerővel rendelkező hongkongi tőzsdén meglehetősen markáns. A Heng-Seng (Hongkong tőzsdeindexe) mozgása is hasonló képet mutat. A Nasdaq megingásától számítva (2000 márciusa) lényegében itt is lefelé mozgó trendet lehet látni. A kép jellegzetessége továbbá, hogy az együtt mozgások megerősödnek.
Néhány országban a gazdaság és a tőzsdék (pl. Kína, Ausztrália) lendülete még elég erős. Az S&P500 értékeivel összehasonlítva látható ez a trend. Ehhez Kína és Ausztrália dinamikus növekedése ad alapot.
Európai trend
Az Európa 21 országának egyedi tőzsdeindexeiből számított, összesített kontinensindex az év elejétől számítva csökkent. Május közepén már nem volt olyan tőzsde Európában, ahol a hónap végén a tőzsdeindex az eddigi maximumhoz viszonyítva 10 százalékos sávon belül lett volna. (2000 októberében 7 ilyen tőzsde volt, december végére pedig ezek száma kettőre csökkent.)
Európa perifériáján" továbbra is vegyes a kép. A tőzsdei maximumhoz képest a beállási szintek elég változatosak: Athén (47,6 százalék), Isztambul (59,1 százalék), Pozsony (44,7 százalék), Lisszabon (67,8), Prága (60,2 százalék), Moszkva (86,5 százalék), Bécs (73,2 százalék), Budapest (65,5 százalék). Általában jellemző, hogy ezen országok elmaradása a történelmi maximumoktól" nagyobb, mint a centrum országaiban.
A két legjelentősebb tőzsde (a londoni és a frankfurti) vezető indexei, a FTSE és a GDAX ugyancsak csökkenő trendben helyezkednek el.
Az USA piacai
2001 eddigi időszakában a Dow Jones mérsékelten, 3,6 százalékkal, a Nasdaq viszont nagymértékben, 23 százalékkal csökkent. A Nasdaq esetében ez a legnagyobb esést mutató hónap az elmúlt években. Az S&P500 csökkenése pedig valahol a két indexe között található, mértéke közel 10 százalék.
A hosszabb távú, lefelé mutató trendeket (úgy véljük) jól mértük fel. Januárban azt érzékeltük, hogy az USA tőzsdeindexeit jellemző egyértelmű lefelé tartó mozgás valamelyest megtörhet (számos gazdasági, gazdaságpolitikai érdek alátámasztotta), és esélye lehet a felfelé elmozdulásnak. (Ez a rövid távú meggondolásunk nem jött be.)
A tőzsdei közhangulat" is jelentősen megváltozott. Az USA gazdaságának lassulása fokozottan érzékelhető. Az IT (információtechnológiai) szektor, amely az amerikai gazdasági növekedés legfontosabb motorja volt, kifulladóban van. Ezen a területen a túltermelés jelei mutatkoznak. Folyamatos a profit-előrejelzések pesszimizmusa. További bizonytalanságot jelent az infláció, erősödik a kereslet a biztos hozamú állampapírok iránt.
Ha a piros vonal – a felmérésben szereplő bull érzelmű" (optimista) és a bear érzelmű" (pesszimista) válaszolók különbsége – a kékkel jelölt területen belül van, akkor nyilvánvalóan a bear megközelítésű válaszolók" vannak többségben. A heti értékből egy 14 hetes mozgó átlagot is számoltunk (kék vonal), amelynek az a célja, hogy kiszűrje a befektetői hangulat gyors változásait. Amennyiben a várakozások mozgó átlaga emelkedik, akkor felfelé tartó trendet, ha pedig csökken, akkor egy lefelé mozgó trendet lehet feltételezni. 2000 nyarától láthatóan inkább a pesszimizmus az uralkodó. Sem a megítélés trendje, sem a szintje nem utal arra, hogy a tőzsdén részt vevők érdemi fellendülést várnának.
A reálgazdaságban is érzékelhető a lassulás. A GDP utolsó negyedéves növekedési adata – 1999 4Q 8 százalék, 2000 4Q 2 százalék alatt – van. A teremtett munkahelyek száma 1999 utolsó hónapjaiban rendre 200 ezer fölött volt, 2000 hasonló időszakában 200 ezer alatt van. A fogyasztói bizalom csökkent. A munkanélküliség nőtt. A nagykereskedelmi forgalom 4 százalékos növekedést mutatott még októberben, majd folyamatosan csökkent, az idén január végén 3 százalék alatt volt. A nagyobb társaságok tőzsdei jelentései közül egyre több tartalmaz profitcsökkenést. Ezek a statisztikák mind arra utalnak, hogy a lassulás fokozatosan bekövetkezik.
A konjunktúra kifulladását (főként a tőzsdei folyamatok oldaláról) jobb lenne elkerülni, mert magában hordja a jelentősebb tőzsdei visszaesés veszélyét, ami gyakorlatilag véglegessé tenné az USA gazdaságának visszaesését. Részben emiatt lépett oly sürgősen a Fed, ám a kamatcsökkentés eredménye a pénzhígítás miatt meglehetősen kétesélyes.
A növekvő pénzmennyiség, egy lassuló gazdasággal találkozva vagy beindítja az inflációt, vagy tovább fújja a tőzsdei buborékot. Bármelyik is következzék be, a folyamat semmiképpen sem örvendetes.
A Dow Jones és a Nasdaq
A Dow heti chartjából kiindulva a csatornák bejelölésénél a minimumokat tekintve az alsó rendezőknek a hosszú távú támasz még tartja" a bull piacot. Jelentős történelmi ellenállás van 10 000 pont környékén. A 100 hetes mozgó átlag (piros vastagított vonallal jelölve) szintén tartja még a Dow értékét, bár mindkét fontos alsó rendező márciusban elég jelentősen sérült, ami technikailag nem túlzottan biztató.
A kékkel jelölt ellipszisek a 97-es és a 98-as válságok időszakait jelzik. Illetve 2000 márciusától azt mutatják, hogy egy csökkenő trend mellett (ezt mutatja a jelölt regressziós sáv) a Dow értékei is jelentősen ingadoznak a csatorna alsó és felső értékei között. Utóbb 2001 márciusában a csatornából lefelé léptek ki a napi tőzsdeindex értékei.
A Nasdaq, ahogy a heti ábrából látható, technikailag már a bear piac jelenlétét mutatja. A 200 hetes árfolyamátlag alatt helyezkednek el tartósan az indexértékek, a regressziós csatorna az áprilisi fellendülés ellenére is erőteljesen csökkenő.
Trendforduló?
Gyakorlatilag 2000 áprilisától kezdve az eddigi ereszkedő trend dominál a világ tőzsdéin.
Rövidebb távon (1-3 hónap) a váltópont alapkérdése: a recesszió erőteljesebbé (és manifesztálódottá) válik-e, sor kerül-e tőzsdei törésre a hagyományos iparágakat reprezentáló területeken is. Nem lehet világosan látni, hogy az internetgazdaság tőzsdei buborékjának kipukkadása mennyire viseli meg" a financiális szektort, amely (részben) finanszírozta, illetve azokat a társaságokat, amelyek spekulációs meggondolásokból ilyen részvényekkel töltötték fel a portfóliójukat.
Milyen hatása lesz a lakossági megtakarításokra, illetve a lakosság költési magatartására, annak szerkezetére? Hatalmas érdekek szólnak a mellett, hogy a konjunktúra fennmaradjon, de a gazdaságban, ha a konjunktúra kifullad, a lefelé mozgó spirál felerősödhet. Azt tehát nem szabad szem elől téveszteni, hogy az alapvető trendek már egyre inkább lefelé mutatnak, és emiatt nem kizártak a jelentősebb tőzsdei esések.
Hosszabb távon a prognózis mindig bizonytalanabb. A hosszú távú trendeket mindig a reálgazdaság határozza meg. A reálgazdaságban még nem jelent meg teljesen egyértelműen a recessziós trend, de annak valószínűsége, hogy trendfordulóra sor kerül, növekszik. Jelenleg ugyanis nem látható olyan régió (1989 után a piacok kinyíltak, és hatalmas plusz vásárlóerő jelent meg) vagy terület (amilyen az információs, illetve telekommunikációs gazdaság volt), amelyre építve a növekedés dinamizmusa fenntartható lenne. Ha pedig ilyen területet nem lehet megjelölni, szükségszerű, hogy a konjunktúra lelassul. A lassulás viszont elég nehezen állítható meg. Hosszabb távon a lassulás üteme és mértéke mellett a másik alapkérdés, hogy mindez infláció vagy defláció mellett következik be. Erre ma még ugyancsak nem lehet egyértelműen válaszolni, de talán nagyobb esélyt kell adni annak a forgatókönyvnek, amely szerint az infláció gyorsulni fog.
| A világ tőzsdéinek indexei | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Nyitó nap: 2000. 12. 29. – Tőzsdei áttekintés Záró nap: 2001. 05. 15. | |||||
| Tőzsde | Tőzsdeindex | Változás | |||
| Történelmi maximum* | Záró érték | Nyitó érték | Maximumhoz | Időszaki | |
| Európa | |||||
|
Amszterdam |
702 |
590,29 |
637,60 |
84,14% |
–7,42% |
|
Athén |
6 355 |
3 022,52 |
3 388,86 |
47,56% |
–10,81% |
|
Bécs |
1 630 |
1 193,70 |
1073,30 |
73,23% |
11,22% |
|
Brüsszel |
3 794 |
2 803,44 |
3 024,49 |
73,89% |
–7,31% |
|
Budapest |
10 472 |
6 860,86 |
7 849,75 |
65,52% |
–12,60% |
|
Koppenhága |
354 |
303,94 |
313,90 |
85,84% |
–3,17% |
|
Frankfurt |
8 065 |
6 070,38 |
6 433,61 |
75,27% |
–5,65% |
|
Helsinki |
18 331 |
10 251,49 |
13 033,74 |
55,92% |
–21,35% |
|
Isztambul |
19 577 |
11 572,45 |
9 437,21 |
59,11% |
22,63% |
|
Lisszabon |
6 511 |
4 414,77 |
4 694,32 |
67,80% |
–5,96% |
|
London |
6 930 |
5842,90 |
6222,50 |
84,31% |
–6,10% |
|
Madrid |
1 146 |
926,82 |
880,71 |
80,86% |
5,24% |
|
Milánó |
34 819 |
27 995 |
30323 |
80,40% |
–7,68% |
|
Moszkva |
2 428 |
2 100,81 |
1 524,27 |
86,54% |
37,82% |
|
Oslo |
1 609 |
1 354,34 |
1 336,82 |
84,19% |
1,31% |
|
Párizs |
6 922 |
5 544,13 |
5 926,42 |
80,09% |
–6,45% |
|
Pozsony |
209 |
93,38 |
91,90 |
44,68% |
1,61% |
|
Prága |
691 |
415,90 |
478,50 |
60,19% |
–13,08% |
|
Stockholm |
6 813 |
4 282,31 |
4 732,42 |
62,86% |
–9,51% |
|
Zürich |
8 489 |
7548,40 |
8135,40 |
88,92% |
–7,22% |
| Számtani | –2,22% | ||||
| **Súlyozott átlag: | –3,53% | ||||
| Ázsia | |||||
|
Bangkok |
1 268 |
307,47 |
269,19 |
24,24% |
14,22% |
|
Bombay |
5 934 |
3 576,96 |
3 955,08 |
60,28% |
–9,56% |
|
Colombo |
870 |
417,01 |
447,57 |
47,95% |
–6,83% |
|
Hongkong |
18 302 |
13 250,09 |
15 095,53 |
72,40% |
–12,23% |
|
Dzsakarta |
743 |
370,87 |
416,321 |
49,92% |
–10,92% |
|
Kuala Lumpur |
1 314 |
561,46 |
679,64 |
42,71% |
–17,39% |
|
Manila |
2 765 |
1 457,97 |
1494,50 |
52,73% |
–2,44% |
|
Szöul |
1 059 |
581,30 |
504,62 |
54,89% |
15,20% |
|
Szingapúr |
2 583 |
1 690,63 |
1 926,83 |
65,45% |
–12,26% |
|
Sydney |
3 410 |
3390,20 |
3154,70 |
99,42% |
7,47% |
|
Taipei |
10 256 |
5 158,79 |
4 739,09 |
50,30% |
8,86% |
|
Tokió |
38 916 |
14 054,03 |
1 3785,70 |
36,11% |
1,95% |
|
Wellington |
2 639 |
2079,70 |
1 901,65 |
78,81% |
9,36% |
| Számtani | –1,12% | ||||
| **Súlyozott átlag: | 2,49% | ||||
| Amerika | |||||
|
Buenos Aires |
866 |
419,01 |
416,77 |
48,36% |
0,54% |
|
Caracas |
10 852 |
7 666,77 |
6794,08 |
70,65% |
12,84% |
|
Lima |
3 771 |
1 256,68 |
1208,41 |
33,32% |
3,99% |
|
Mexikó |
8 320 |
5 987 |
5652,19 |
71,96% |
5,92% |
|
S&P 500 Stock Index |
1 527 |
1 249,44 |
1320,28 |
81,80% |
–5,37% |
|
Sao Paulo |
18 951 |
14 226,33 |
15259,29 |
75,07% |
–6,77% |
|
Toronto |
11 389 |
8 041,71 |
8933,68 |
70,61% |
–9,98% |
| Számtani | 0,17% | ||||
| **Súlyozott átlag: | –5,28% | ||||
| Afrika | |||||
|
Kairó |
695 |
622,45 |
626,16 |
89,51% |
–0,59% |
|
Tel-Aviv |
586 |
414,08 |
485,14 |
70,66% |
–14,65% |
| Számtani | –7,62% | ||||
| **Súlyozott átlag: | –6,57% | ||||
|
* A tőzsdei maximum az 1996 óta számított maximális érték. |
|||||