Cikkünkben a jogi személy nevének megválasztásával, a névviselési jog megsértésének következményeivel foglalkozunk.
A jogi személy nevének, illetve áruk, szolgáltatások nevének megválasztásakor ügyelni kell arra, hogy a cégnév ne sértse mások jogait, mert a jogsértés súlyos következményekkel járhat. A névviselésre vonatkozó legfontosabb szabályokat a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) és a cégnyilvántartásról szóló jogszabályban (Ctv.) találjuk, de alkalmazni kell ezen a területen a védjegyekről, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló jogszabályokat is.
Név, névviselési jog
A névviselés jogát a polgári jog személyhez fűződő jogként szabályozza, amely mind a természetes személyeket, mind pedig a jogi személyeket megilleti. Ebből következően az új vállalkozás neve sem természetes személyek, sem pedig jogi személyek jogait, illetve törvényes érdekeit nem sértheti. A jogi személyektől a törvény megkívánja, hogy nevük különbözzön azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, akik azonos, vagy hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. Nem követeli meg tehát a törvény azt, hogy a név minden más jogi személy nevétől különbözzön, ez a követelmény csak az azonos működési körben és az azonos területen tevékenykedő jogi személyekkel kapcsolatban áll fenn.
A törvény megtiltja egyrészt, hogy valaki jogosulatlanul máséval azonos, másrészt pedig, hogy ahhoz hasonló nevet használjon. E szabályok általánosak és mindenkire érvényesek, nem csupán a gazdasági tevékenység során kötelesek tehát azokat betartani a jogalanyok, hanem az élet minden egyéb területén. Az, akinek a névviseléshez fűződő jogát megsértik, legyen természetes, vagy jogi személy, általában e szabályok szerint léphet fel a jogsértő ellen.
Hasonló működési kör
A hasonló működési kör fogalmát elemezte a Fővárosi Bíróság az FPK 1995/3. számú eseti döntésben. Értelmezése szerint a hasonló működési körben való tevékenység akkor is megállapítható, ha a felek mindegyike, vagy közülük az egyik nem csupán egy, hanem több működési körben fejt ki tevékenységet, de kettejük vonatkozásában nem mindegyik működési körben áll fenn a hasonlóság, a működési körök csak részben esnek egybe. Ha mindkét egymással vitában álló fél országosan működik, az azonos működési terület is megállapítható.
Cégnyilvántartási bejegyzés
A cégnyilvántartásba bejegyzendő szervezetnek, jogi személynek a névválasztáskor a polgári jog általános szabályain kívül figyelembe kell vennie azokat a szabályokat is, amelyeket a cégnyilvántartásról szóló 1997. évi CXLV. törvény a cégnévre vonatkozóan előír.
A névnek a cég alapvető tevékenységére és tényleges formájára kell utalnia, nem kelthet ezekkel ellentétes látszatot. Az úgynevezett vezérszón kívül a név csak magyar szavakat tartalmazhat, amelyeket a magyar helyesírás szabályainak megfelelően kell leírni.
A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, egyéb olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a jogosult hozzájárulásával lehet feltüntetni.
A cégnévnek egyértelműen különböznie kell az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől. Ütközés esetén az elsőbbség azt a céget illeti meg, aki elsőként nyújtotta be bejegyzési kérelmét. E rendelkezések alapján sem tilthatóak azonban el a tulajdonosok attól, hogy nevüket a cégnévben vezérszóként feltüntessék.
Cégbírósági kontroll
A cégbíróság a bejegyzési eljárás során csupán azt vizsgálja, hogy a névválasztás megfelel-e a fenti követelményeknek, nem vizsgálja azonban, hogy a fentieken túlmenően a választott név sérti-e a Polgári Törvénykönyv névviselésre vonatkozó szabályait. Az esetleges ilyen jogsértést a nyilvántartásba vételi eljárásban nem lehet orvosolni, állapította meg a Legfelsőbb Bíróság a BH 1999/94. szám alatt közzétett eseti döntésben, egy társadalmi szervezet bejegyzésével kapcsolatban. Az a személy ugyanis, akinek a sérelmére esetlegesen jogsértés valósul meg, nem vesz rész a bejegyzési eljárásban, így fellebbezésre sem jogosult. Igényét csak polgári peres eljárásban érvényesítheti.
Előzetes tudakozódás
Honnan tudhatjuk meg, hogy az általunk választott név alatt működik-e már másik vállalkozás?
A bírósági cégnyilvántartásba bejegyzett cégek esetén ez viszonylag egyszerű. Az Igazságügyi Minisztérium mellett működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat információt ad arról, hogy az adott név szerepel-e a cégnyilvántartásban, beleértve a bejegyzés alatt álló adatokat is.
A névválasztás azonban nem csupán cégek, hanem más jogi személyek, például társadalmi szervezetek, alapítványok, egyesületek névviselési jogát is sértheti. Ezek nyilvántartását a megyei bíróságok végzik. Tekintve, hogy ezekről jelenleg egységes nyilvántartás nem áll rendelkezésre, a nevet választó vállalkozásnak a jóhiszeműség követelményei szerint kell eljárnia.
Objektív felelősség
A névválasztás során azért is érdemes kellő gondosságot tanúsítani, mert a névviselési jog sérelméhez nem szükséges a felróhatóság, vagyis azt úgy is meg lehet valósítani, hogy a jogsértő esetleg nem is tud az általa elkövetett jogsértésről. A Legfelsőbb Bíróság a BH 1991/320. szám alatt közzétett eseti döntésében is megállapította, hogy a felróhatóság közömbös a névviseléshez fűződő jogok megsértése szempontjából. A felróhatóságot (gondatlanság, szándékosság) a bíróságnak csupán a névviselésből eredő kártérítési igény elbírálásánál kell vizsgálnia.
Természetes személyek névviselési jogának sérelme
A természetes személyek jogosultak arra, hogy saját nevüket vállalkozási tevékenységük során használják. Ettől még a bejegyzett védjegy jogosultja sem tilthatja el őket. Jogosultak továbbá arra, hogy saját nevüket a vállalkozás nevében vezérszóként feltüntessék. Ha azonban egy vállalkozás kívánja a nevében a tag, illetve a cégtulajdonos nevén kívül más természetes személy nevét felhasználni, be kell szereznie ehhez a jogosult engedélyét.
A név mint cégvagyon
Több bírósági döntés is született azonban arra vonatkozóan, hogy abban az esetben, ha valaki saját nevét vállalkozási tevékenysége során kezdte el használni, vagy hozzájárult ahhoz, hogy a nevét ilyen tevékenység során használják, ezt a hozzájárulást utóbb nem vonhatja vissza, és arra a jogutódai sem jogosultak. A névviselési jog ilyen esetben a cég vagyonának részévé válik, és jogutódlás esetén átszáll a jogutódra.
A Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatok 1994/21. számában közzétett Pf.IV.21.087/1993. számú eseti döntése szerint a jogelőd által a névhasználathoz adott hozzájárulást – alapos ok nélkül – a jogutód sem vonhatja meg.
A gyakorlatban a névviselési joghoz kapcsolódó jogsértést valamilyen tevékenységgel, áruval, szolgáltatással kapcsolatban közismertté vált személyek, családok sérelmére szoktak elkövetni, illetve ilyen családok tagjai szokták ezeket a jogvitákat megindítani.
A BH 1993/350. szám alatt közzétett jogesetben például Herz Ármin jogutódai kérték eltiltani a Herz név használatától az ilyen nevű termékeket forgalmazó húsipari céget. A bíróság elutasította a felperesek keresetét. Megállapította, hogy néhai Herz Ármin a maga termelte húsárukat maga látta el családi nevével, melyből arra a következtetésre jutott, hogy emlékét e gyakorlat későbbi folytatása nem sérti.
Egy másik jogvita a húsiparból: Azt követően, hogy a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát 1991-ben felvette a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem nevet, Pick Jenő jogutódai perben kérték eltiltani a gyárat a névhasználattól, arra hivatkozva, hogy sem édesapjuk, sem ők a névhasználathoz nem járultak hozzá, a névhasználat így annak ellenére jogtalan, hogy a Pick szóvédjegy a gyár javára 1951 óta lajstromozva van, hiszen a család a védjegyként való lajstromozáshoz sem járult hozzá. Az ügyben hozott jogerős ítélet a leszármazottak igényét nem találta megalapozottnak. Az indokolás szerint azzal, hogy Pick Jenő családi nevét cégnévként használta, az kereskedelmi névvé vált. Emiatt a vállalkozás 1948-ban történt államosításával a vállalkozás minden egyéb vagyonával együtt kereskedelmi neve és védjegye is állami tulajdonba került.
Névhasonlóság tilalma
A névviselési jog sérelme nem csak azonos, hanem hasonló nevek esetén is megvalósulhat, ha az érintett vállalkozások azonos területen, hasonló működési körben tevékenykednek.
A névviselési jog megsértésének következményei
Akinek névviseléshez való jogát megsértették, polgári peres eljárást indíthat a jogsértő ellen. A bíróság a személyhez fűződő jogok megsértésének jogkövetkezményeit alkalmazhatja. Ezek egy része objektív, akkor is alkalmazható tehát, ha a jogsértő nem is tudott arról, hogy jogsértést követ el. Ilyen szankció a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől, elégtételre kötelezés, a jogsértéssel előállított dolgok megsemmisítése. Ha a jogsértés felróható, elkövetőjét kártérítésre is kötelezheti a bíróság.
Internetfelhasználói nevek védelme
Az internetfelhasználói nevek védelmére vonatkozóan nem találunk kifejezett szabályozást, annak kimunkálása a joggyakorlatra vár. A korábbi felhasználói névvel azonos név kiosztása ugyan kizárt, de a névhasonlóság sértheti mások jogait mind az internetfelhasználói körön belül, mind azon kívül, tekintve hogy a név utalhat a felhasználó tevékenységi körére, áruira, szolgáltatásaira, védjegyére. A jelenlegi jogi szabályozás alapján a jogaiban sértett fél a Polgári Törvénykönyv névviselésre vonatkozó szabályai alapján léphetne fel peres úton. Az ítéletben a bíróság a személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményeit alkalmazhatná (eltiltás, kártérítés).
A forgalmazott áruk, szolgáltatások nevének védelme
Védjegyek
Meg kell különböztetni a vállalkozás nevétől az általa forgalmazott termékek, szolgáltatások nevét, amelyek szintén védelemben részesülhetnek egyrészről mint szóvédjegyek, másrészről – ha a védjegykénti lajstromozás feltételei nem állnak fenn – a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény alapján.
Ha az áru, szolgáltatás külső megjelenése az iparjogvédelem valamelyik oltalmi formáját élvezi, célszerűbb a jogsértő ellen az adott oltalmi formára irányadó jogszabályok által biztosított védelmet igénybe venni.
Amennyiben a védjegyekről, illetve a mintaoltalmakról szóló jogszabályok alapján az áru, szolgáltatás neve, külső megjelenése, csomagolása nem részesül védelemben, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. szabályai alapján lehet a jogsértő ellen fordulni. Ennek 6. §-a kimondja, hogy tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani, vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták megismerni.
A fenti szabály feltételezi, hogy az áru, szolgáltatás bizonyos ideje már elterjedt, ismertté vált a fogyasztók előtt, ami az adott vállalkozás számára nem csekély anyagi és egyéb erőfeszítésekkel járt. A törvény ezért tiltja, hogy az áru külső megjelenését utánzó versenytárs ezeket az erőfeszítéseket megtakarítva és a fogyasztókban kialakult bizalmat kiaknázva jusson tisztességtelen előnyhöz.
A jogsérelem megtörténtének bizonyításához a gyakorlatban szükséges, hogy a jellegzetes külsejű áru, szolgáltatás a piacon elterjedt, a fogyasztók előtt ismert legyen, ahogyan az alábbi példában szereplő Milka csoki esetében mindenki számára nyilvánvaló. Bár a Legfelsőbb Bíróság (Kf.II.25.216/1993/2. VEF1993/13. számú) eseti döntésében a felperes keresetét eljárásjogi okok miatt elutasította, a fent idézett jogszabályi rendelkezésre hivatkozva kifejtette, hogy az alperes azzal, hogy termékein a Milka szót a Milka termékeket jellemző színekkel és az azzal összeforrt tehén alakjával használta, jogsértést követett el.
Eredetmegjelölés
Tilos a forgalomba hozott árun a valóságnak meg nem felelő eredetmegjelölés, akár tájegységre, akár országra vonatkozóan. Amennyiben az eredetmegjelölés a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. alapján védelemben részesül, annak szabályai alapján, annak hiányában pedig a fent idézett rendelkezés alapján lehet a jogsértő ellen fellépni. Egyértelmű ugyanis, hogy valamennyi tokaji bort gyártó vagy forgalmazó cég érdekeit sérti, ha ezt a megjelölést olyan terméken tüntetik fel, ami nem arról a tájegységről származik.
A hamis országmegjelölések egy részében külföldi árut hazai áruként tüntetnek fel, de sokkal gyakoribb hazai terméknek külföldiként való megjelölése, ami ugyancsak jogellenes, mert megtévesztő.
Tisztességtelen reklám
Tilos a versenytárs jellegzetes külsejű árujához, szolgáltatásához fűződő jogát megsérteni a reklámtevékenység során is. Ezt a tilalmat megtaláljuk a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. tv. 7. §-ának (1) bekezdésében is, amely kimondja, hogy tilos közzétenni olyan összehasonlító, illetve egyéb reklámot, amely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján a tisztességtelen verseny tilalmába, illetve a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütközhet.
Fellépés a jogsértők ellen
Az érdekelt jogsérelem esetén bírósághoz fordulhat, és keresetben kérheti a jogsértés megtörténtének megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, elégtétel adását (nyilatkozattal, vagy egyéb módon), a sérelmes helyzet megszüntetését, az áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy ha ez nem lehetséges, megsemmisítését, az előállításhoz szükséges különleges eszközök megsemmisítését, valamint kártérítést.
Külön figyelmet érdemel a felsorolt következmények közül az a lehetőség, hogy amennyiben az áruk jogsértő jellegétől való megfosztása nem lehetséges, mód van azok megsemmisítésére, illetve az előállításhoz szükséges különleges eszközök megsemmisítésére is, ami a jogsértő vállalkozás nagyságrendjétől függően igen fájdalmas veszteséget jelenthet. Ez a rendelkezés remélhetőleg biztosítja, hogy a piac igazán komoly szereplői tartósan nem fognak ilyen jellegű jogsértő tevékenységre berendezkedni.
A fentebb idézett rendelkezések alapján tiltotta el a további jogsértéstől a Legfelsőbb Bíróság azt a céget, amely az általa újabban alapított folyóirat címét csupán annyiban változtatta meg az ugyanolyan területen már működő folyóirat címéhez képest, hogy az "új" jelzőt tette elé. A bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az elnevezés alkalmas a vásárlók megtévesztésére, akik okkal hihetik, miszerint a korábban ismertté vált lap megújított változatát olvassák, nem pedig egy új terméket [BH 1999/60. (Pf.IV.21.273/1997.)].
Egy másik ügyben viszont úgy találta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Korona Panzió, valamint a Pannónia Hotel Korona elnevezésű kereskedelmi egységek nevei nem összetéveszthetőek, a két egységet működtető cégek üzleti érdekeit a Korona szó egyezősége nem sérti akkor sem, ha azok egy városban működnek. A Korona elnevezés a vendéglátóegységek által közkedvelt, és a két egység nevében a hotel, illetve panzió elnevezés alkalmas a megkülönböztetésre [1991/16. számú (Pf.IV.20.917/1989.)].
Frank Edi