Utazás a schengeni térség államaiba

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 38. számában (2001. június 1.)

 

A schengeni térség államai: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Izland, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország. Az Európai Unió, illetve a Schengeni Egyezmény tagállamaival a 80-as és 90-es években kötött vízummentességi megállapodások alapján magyar állampolgár rövid idejű, 90 napos beutazásra vízum nélkül tartózkodhat turizmus, látogatás vagy üzleti célból az egyes országokban. Ez a nem EU-tagállamok állampolgárai számára biztosítható lehetséges legkedvezőbb bánásmódot jelenti. Minden olyan esetben, ha magyar állampolgár 90 napnál hosszabb ideig, vagy munkavállalás, jövedelemszerzés céljából kíván a térségben tartózkodni, az érintett ország hatóságától (budapesti nagykövetségétől, konzulátusától) előzetesen vízumot kell beszereznie.

Útlevél

A schengeni tagállamokba csak érvényes útlevéllel lehet beutazni. Nemzeti szabályozásuk alapján a tagállamok eltérő gyakorlatot alakítottak ki az útlevelek megkívánt érvényessége tekintetében. Általában megkövetelik, hogy az ott-tartózkodás idejére és a tervezett elutazás időpontjától számítva még 1-6 hónapig érvényes útlevéllel rendelkezzen a beutazó magyar állampolgár.

Anyagi fedezet

A tagállamok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a külföldi rendelkezzen a tervezett ott-tartózkodás idejére elegendő, megfelelő önfenntartást lehetővé tévő anyagi, pénzbeni fedezettel.

Idegenrendészeti vizsgálat

A magyar állampolgároknak a schengeni térségbe lépésekor az illetékes idegenrendészeti tisztviselő nem csak a megfelelően érvényes útlevél birtoklását és a megkövetelt anyagi fedezet meglétét vizsgálja, hanem jogában áll – és egyben kötelessége is – ellenőrizni, hogy állampolgáraink ott-tartózkodásának és továbbutazásának feltételei is fennállnak-e. Ez a vizsgálat kiterjedhet arra is, hogy rendelkezik-e a magyar állampolgár a hazatéréshez vagy továbbutazáshoz érvényes menetjeggyel, van-e megfelelő kötelező gépkocsi- (zöldkártya) és baleset-biztosítása, gépjárműve megfelelő műszaki állapotban van-e, személye vagy a szállított poggyász nem jelentenek-e közegészségügyi vagy másfajta veszélyt másokra.

Ennek megállapítására a tisztviselő jogosult átvizsgálni a magyar állampolgár ruházatát, poggyászát, gépjárművét. A Schengeni Egyezmény szelleméből következően a külső határon az egész térség biztonsága szempontjából végzett ellenőrzés nemcsak a beutazási feltételek meglétét vizsgálja, hanem azt is, hogy a belépni szándékozó személy nem jelent-e veszélyt a térség bármely államára, illetve egészére. Ennek érdekében a tagállamoktól kapott tájékoztatás alapján a határon (be- és kilépéskor egyaránt) megvizsgálhatják, hogy a külföldi birtokában lévő gépjármű nem áll-e körözés alatt. A bűncselekményekhez kapcsolódó, rendőrségi vagy bírósági felkutatás alatt álló tárgyak (fegyverek, értéktárgyak, pénz) szintén szerepelnek a nyilvántartásban. Az egyezmény alapján a határőrizeti szervnek jogában áll lefoglalni és az illetékes hatóságnak átadni a körözött tárgyakat – még akkor is, ha a jelenlegi birtokosuk jóhiszeműen jutott hozzájuk.

Nyilvántartási rendszer

A tagállamok együttműködést folytatnak a nemkívánatos személyek belépésének és ott-tartózkodásának megakadályozásában is. Figyelemmel arra, hogy a nemkívánatos személyek belépésének megakadályozására csak a külső határon van lehetőség, a tagállamok egy közös nyilvántartásban tárolják az ilyen személyekre vonatkozó adatokat, amelyek bármelyik külső határállomáson elérhetők.

Ennek értelmében egy tagállam határőrizeti szerve már a külső határon is megakadályozhatja annak a külföldinek a belépését, aki egy másik tagállamban nemkívánatos személy (vele szemben kiutasítási vagy tartózkodási tilalmat elrendelő bírósági vagy idegenrendészeti határozat van érvényben). Következésképpen az egyik tagállam hatósága által hozott intézkedés kihat a többi tagállam hatóságainak intézkedésére is, például illegális munkavállalás, az idegenrendészeti szabályok megsértése, túltartózkodás esetén.

A Schengeni Egyezmény rendszere a külső határok ellenőrzésekor nemcsak a belépni szándékozó személyeket ellenőrzi, hanem meg kívánja akadályozni, hogy bűncselekményekből származó vagy bűncselekmények elkövetésével összefüggésbe hozható tárgyak átlépjék a határt. A schengeni térségbe belépő magyar állampolgárok ezzel az alapos ellenőrzéssel ott találkoznak, ahol először lépik át a közös térség külső határát.

Adatvédelem

A tagállamok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az egységes nyilvántartás és intézkedés mellett biztosítsák a külföldi jogainak és személyes adatainak védelmét. Ennek értelmében az érintett külföldi – és kizárólag ő – jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a vele szemben érvényben lévő beutazási vagy tartózkodási korlátozásról, tilalomról.

A Külügyminisztérium azt tanácsolja, hogy az a magyar állampolgár, akinek tudomása van arról, hogy valamelyik tagállamban vele szemben beutazási vagy tartózkodási, tilalmat, korlátozást rendeltek el indulása előtt, érdeklődjön az adott ország budapesti külképviseletén a beutazás lehetőségeiről. A külföldieknek lehetőségük van arra is, hogy meggyőződjenek a rendszerben nyilvántartott adataik helyességéről, illetve panaszt tegyenek olyan esetben, ha véleményük szerint a személyükről nyilvántartott adatok nem helytállóak. Ilyen lehet, ha azonos személynévvel és születési adatokkal olyan személy belépését akadályozzák meg, akivel szemben ilyen korlátozást vagy tilalmat nem rendeltek el, vagy a külföldinek tudomása van a vele szemben hozott intézkedés törléséről.

A Külügyminisztérium honlapján megtalálhatók a nemzeti adatvédelmi hatóságok és a Schengeni Egyezmény adatvédelmi titkárságának a címe, telefonszáma, internetcíme is.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!