Reprezentáció, üzleti ajándék

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 38. számában (2001. június 1.)

 

A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénycsomag részeként módosulnak az ez év januárjától hatályos, a reprezentációs juttatásokra vonatkozó adózási szabályok. Cikkünk a lapzártánkkor zárószavazásra váró törvénymódosítási javaslat alapján készült.

 

A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénycsomag közvetlenül érinti a személyi jövedelemadóról szóló (Szja.), a társasági és osztalékadóról szóló (Tao.), a társadalombiztosításról szóló (Tbj.), az egészségügyi hozzájárulásról szóló (Eho.), valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt (Flt.). A most változó szabályok nem jelentik azonban a 2000. évben hatályos rendelkezések "visszaállítását". A módosítás nem azt tartalmazza, hogy az üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával nyújtott, meghatározott mértéken felüli reprezentáció és üzleti ajándékozás ismételten a társasági adóban jelent adóalap-növelést, hanem azt, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adózik a törvény által meghatározott mértéken felüli reprezentáció (44 százalékos személyi jövedelemadóval). Így a személyi jövedelemadóban a reprezentáció általános adókötelezettsége megszűnik, és helyette a gazdálkodó szervezet bevételétől függően lehet a reprezentáció adómentes. Új elem a szabályozásban, hogy az üzleti ajándékozás adójogi kezelésére külön szabályok vonatkoznak.

A felmerült értelmezési kérdések miatt szükségessé vált a kapcsolódó szabályok pontosítása, a különböző fogalmak meghatározása. A nemzetközi diplomácia keretében nyújtott reprezentáció és üzleti ajándékozás jelenlegi adómentességi szabályai továbbra is fennmaradnak.

A változtatás, komplexen kezelve a kérdéskört, arra törekszik, hogy a gazdálkodó szervezetek által végrehajthatóbb, az adóhatóság által ellenőrizhetőbb, az egyes törvényekkel összhangban lévő szabályozást hozzon létre.

Nem változnak az általános forgalmi adóra vonatkozó rendelkezések. Az általános forgalmi adóban továbbra is az az általános rendezőelv, hogy az adóalany az adóalanyisága érdekében történő beszerzéseire vonatkozóan az előzetesen felszámított áfát levonhatja, feltéve természetesen, ha ez a beszerzés adóköteles tevékenysége érdekében történik.

Az egyes törvényekben bekövetkező változásokat részletesen a következőkben ismertetjük.

Személyi jövedelemadó

A reprezentáció, illetve üzleti ajándékozás szempontjából az Szja.-ban fontos új rendelkezés, hogy az adómentességi határokra egységes szabályok vonatkoznak a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekre, az államháztartás szervezeteire, a törvényben külön nem említett egyéb szervezetekre, továbbá a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozásokra. Kivételt képeznek az általános szabályok alól az ún. nonprofit szervezetek (társadalmi szervezet, egyesület, párt, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány).

Adómentes, adóköteles rész

A gazdálkodó szervezet, valamint az egyéni vállalkozó esetében adómentes

  • a reprezentációs juttatás, ha annak értéke nem haladja meg a gazdálkodó szervezet adóévre elszámolt éves összes bevételének 0,5 százalékát, de legfeljebb két és fél millió forintot;
  • a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után a létszámmal (alkalmazottak, személyesen közreműködő tagok) számolva 1500 forint/fő értékig.

Egymástól független kedvezmények

Fontos, hogy a reprezentáció és az üzleti ajándékozás kedvezménye független egymástól. A szabályozásba nem épült be az arányosítás, így a törtévre ugyanazok az adómentességi határok vonatkoznak.

Az adómentes érték meghatározása

A reprezentációs juttatás és az üzleti ajándék adómentes értékének meghatározásakor továbbra is az Szja. 69. §-ának (1) bekezdése szerinti értéket kell alapul venni. Ez az érték a termék, a szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás számla szerinti – áfát is tartalmazó – értéke. Saját előállítás esetén a bizonylattal igazolt áfával együtt számított közvetlen költséget kell figyelembe venni, használt termék esetében pedig a szokásos piaci értéket. Ha a juttatás nem teljesen ingyenes, akkor az előzőek szerinti értéket csökkenti a magánszemély által megfizetett összeg.

A reprezentáció és az üzleti ajándék értékének meghatározása

A reprezentáció és az üzleti ajándék értékének meghatározásánál nem kell figyelembe venni a természetbeni juttatásként adómentességet élvező juttatások értékét. Így például annak az 500 forint egyedi értéket meg nem haladó ajándéknak az értékét, ami üzleti ajándéknak minősül, de egyébként mint a kifizető által adható természetbeni juttatás adómentességet élvez. Itt kell megemlíteni, hogy változatlan marad az a szabály, hogy adómentes a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 500 forintot meg nem haladó összeg.

Ajándék

Az ajándékkal kapcsolatosan annyi a változás, hogy a módosítás pontosítja az Szja. 69. §-ának (5) bekezdésében lévő ajándékra vonatkozó fogalmi meghatározást, amely szerint természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által adott ajándék (tárgyjutalom, szolgáltatás, illetőleg ezekre szóló utalvány stb.).

Kedvezményezett

A reprezentáció és az üzleti ajándékozás kedvezményezettje lehet az üzleti, hivatali, szakmai rendezvényen részt vevő üzleti partner vagy a gazdálkodó szervezet saját alkalmazottja, tulajdonosa, tisztségviselője.

A kifizető igazolási kötelezettsége

Az adómentesség szempontjából annak lesz jelentősége, hogy a gazdálkodó szervezet igazolni tudja, hogy az általa adott reprezentáció vagy üzleti ajándék a törvény fogalmi meghatározása alapján valóban annak minősül. Így például reprezentáció esetében teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy a juttató a tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával adja a reprezentációt, amely vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) lehet. Így például egy üzleti fogadás alkalmával nyújtott ebéd reprezentációnak minősül, de egy tanfolyam keretében adott ebéd már nem tekinthető annak, az utóbbira a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Arra vonatkozóan, hogy a kifizető hogyan igazolja, miszerint az általa adott reprezentáció, illetőleg üzleti ajándék tartalmát tekintve megfelel a törvényi szabályoknak, nincs külön előírás.

A kedvezményezett értékhatár túllépése

Ha a gazdálkodó szervezet az előzőeket meghaladó értékben nyújt reprezentációt, ad 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékot, akkor a törvényi mértéket meghaladó rész feletti érték után kell 44 százalékos személyi jövedelemadóval adóznia. Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több mint 10 ezer forint, akkor az nem számítható be, az ilyen ajándék adása teljes egészében adóköteles (akkor is, ha üzleti, hivatali stb. kapcsolatok keretében adják).

Külföldi kifizető

Abban az esetben, ha a magánszemélyt külföldi szervezet látja vendégül, illetve részesíti reprezentációban, vagy ha valaki ilyen szervezettől kap 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékot, akkor a magánszemélynek nincs adófizetési kötelezettsége. Ha a külföldi partner (hivatali, üzleti, diplomáciai stb.) 10 ezer forintnál nagyobb értékű üzleti ajándékot ad, akkor a magánszemélynek az általános szabályok szerint keletkezik adó (és Eho.)-kötelezettsége (az üzleti ajándék szokásos piaci értéke egyéb jövedelemnek minősül).

Egyéb kifizető

Társadalmi szervezet (egyesület, párt stb.), köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) esetében a szervezet által nyújtott reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladóan adott üzleti ajándékok együttes értéke után számított 44 százalékos személyi jövedelemadóból nem kell megfizetni a szervezet közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében elszámolt összes ráfordítás 10 százalékának a 44 százalékát, de legfeljebb az adóévben elszámolt összes bevétel 10 százalékának a 44 százalékát.

Az ilyen szervezetek esetében tehát a reprezentációra és az üzleti ajándékra együttes korlát vonatkozik, ami azt jelenti, hogy ha a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladóan adott üzleti ajándékok együttes értéke nem haladja meg a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében elszámolt összes ráfordítás 10 százalékának, de legfeljebb az adóévben elszámolt összes bevétel 10 százalékának megfelelő értéket, akkor az nem esik adókötelezettség alá.

Egyéb változások

Az Szja. módosítása rendezi azokat az ügyeket is, amelyek a reprezentáció általános adókötelezettségének bevezetése miatt váltak kérdésessé.

"Felszámított" étkezések

Egyértelművé válik, hogy nem bevétel a magánszemélynél, és nem minősül reprezentációnak

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy árában szokásosan felszámított étkezés ellenértéke;
  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértéke.

Az utazások esetében a jegy árában biztosított étkezés legjellemzőbb módja a repülőjegy árában felszámított étkezés és italfogyasztás, amely a módosítással a juttatónál nem minősül reprezentációnak. Ugyanez vonatkozik az úgynevezett kötelező szállodai reggelire is.

Üzletpolitikai (reklám)célból adott termék, szolgáltatás

Nem változnak a kifizető által üzletpolitikai (reklám)célból bárkinek, azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás (ha az nem tartozik a nyereményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá, és nem vetélkedő és nem verseny díja) jelenlegi adómentességi szabályai. Így például a termékbemutatókon a "kóstolás", a kis mennyiségű "teszt" ajándék – ha azt teljesen nyilvánosan osztogatják – nem adóköteles, vagy ha például a kifizető termékének reklámozása céljából nyilvános körülmények között "egyet fizet kettőt kap" akciót szervez, amelyen bárki azonos feltételekkel vehet részt, akkor az ajándékba adott termék értéke után nem kell adóznia. Ez a szabály mindössze azzal egészül ki, hogy a törvény külön kimondja, miszerint a termék megismerése, forgalmának növelése céljából adott áruminta adómentes, ha az nem tartós használatra rendelt dolog, és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott, illetőleg forgalmazható legkisebb mennyiséget.

Fogalmak gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény; vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- vagy szolgáltatótevékenységet végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülés, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe; az államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít; reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.); üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, ide nem értve az értékpapírt; adóév: a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév; elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) bevétel, valamint az egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel – azzal, hogy mivel az Szja. a számviteli törvény szerinti beszámolóra, illetőleg könyvviteli zárlat alapján megállapított összes bevételre utal, így az elszámolt éves összes bevétel alatt az értékesítés nettó árbevételének, aktivált saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint rendkívüli bevételeknek az együttes összegét kell érteni; létszám: az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok (egyéni vállalkozó kifizető esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) számának együttes összege; juttató: a kifizető, továbbá a külföldi illetőségű jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet.

Társasági adó

A Tao.-ból a módosítás kiemeli a reprezentáció korábbi fogalmi meghatározását. A vállalkozás érdekében elismert költségeket felsoroló melléklet a Szja.-ban meghatározott reprezentáció és üzleti ajándékozás címén adott természetbeni juttatásra fordított kiadást és annak közterheit ismeri el költségként.

Ráfordítás

A módosítás szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció vagy üzleti ajándék címén felmerült természetbeni juttatás és az e juttatáshoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, valamint az adózó által üzletpolitikai (reklám)célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog, és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget.

Járulékszabályok

Társadalombiztosítási járulék

A Tbj. módosítása alapján továbbra sem kell járulékot fizetni a reprezentáció címén adott juttatás után akkor sem, ha azt biztosított (például az alkalmazott) részére nyújtja a kifizető. Az új szabályok alapján azonban csak az üzleti (a hivatali, üzleti, diplomáciai stb. kapcsolatok keretében nyújtott) ajándékozás nem tartozik a járulékalapba. Ebből következik, hogy a biztosítottnak adott, üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék értéke járulékalapot képező jövedelemnek számít a törvény kihirdetését követő 45. naptól kezdődően, és utána 31 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a foglalkoztatónak fizetnie.

Egészségügyi hozzájárulás

Az Eho. módosítása három fontos változást jelent, a következők szerint:

  • ha a reprezentáció, üzleti ajándék után nem kell szja-t fizetni, akkor eho-t sem kell,
  • ha a foglalkoztató üzleti ajándékot ad a biztosítottnak, akkor ez után továbbra is eho-t kell fizetni (egyéb ajándék esetében azonban tb-t), végül
  • a reprezentáció és az üzleti ajándékozás adóköteles értéke után a kifizetőnek az ezekben részesülő magánszemély illetőségétől függetlenül eho-t kell fizetnie.

Munkaadói járulék

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása összhangot teremt a módosuló szja- és tb-szabályokkal. A reprezentációs juttatások mellett az üzleti ajándékozás sem képezi a munkaadói járulék alapját. Vagyis ha a munkáltató munkavállalónak is ad üzleti ajándékot (mert például a kifizető által rendezett üzleti vacsorán minden résztvevő – így a kifizető alkalmazottja is – ajándékot kap), akkor ez után nem kell munkaadói járulékot fizetni.

Az adó- és járulékkötelezettségek teljesítése

Adómegállapítás és -fizetés

A reprezentáció és az üzleti ajándékozás címén keletkező adó- és eho-kötelezettséget (ha van ilyen kötelezettség) évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben az éves beszámolóban (egyszerűsített éves beszámolóban, vagy az egyszerűsített beszámolóban) elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot (amely 2001-től május 30., ha az üzleti év megegyezik az adóévvel) követően kell megállapítani, és a bevétel megállapításának hónapját követő hónap, azaz június 12-éig kell megfizetni.

Amennyiben az üzleti év nem egyezik meg a naptári évvel, akkor a mérlegfordulónaptól számított 150 napot követő hónap 12-én kell az adót megfizetni.

A megállapított adó bevallása

A megállapított adót a bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, a havi, negyedéves illetőleg éves, bevallásban kell bevallani.

Egyéni vállalkozó

Az egyéni vállalkozónak az adókötelezettségét február 15-éig kell teljesítenie és az adóévről szóló adóbevallásban kell bevallania.

Hatálybalépés

Az egyes – a fentiekben felsorolt – törvényekben bekövetkező módosítások a törvény kihirdetését követő 45. napon lépnek hatályba, azonban az adózó választásától függően az év elejétől is alkalmazhatók lesznek. A hatálybalépés tehát úgy történik, hogy az adózó dönthet arról, hogy a módosult szabályokat

  • egész évre (2001. január 1-jétől kezdődően) alkalmazza (ekkor önellenőrzéssel, vagy túlfizetés címén minden kötelezettségét rendeznie kell), vagy
  • csak a törvény kihirdetését követő 45. naptól kezdődően alkalmazza – ekkor a kihirdetést követő 45. napig a jelenleg hatályos szabályokat kell alkalmazni, ezt követően a teljes évre meghatározott értékhatárok az év hátralévő részében keletkező juttatásokra vonatkoznak.
Lucz Zoltánné
Oktatási szolgáltatás Fontos hangsúlyozni, hogy továbbra sem tartoznak a reprezentáció körébe a magánszemélynek nyújtott ingyenes vagy kedvezményes oktatási szolgáltatások. Ha a munkáltató az alkalmazottját vagy a társas vállalkozás a személyesen közreműködő tagját olyan tanfolyamra (szakképzésre) küldi, amely a kifizető tevékenységének ellátásához szükséges szakismeretek megszerzését célozza, akkor a képzés költsége nem jelent jövedelmet a magánszemélynél. Az oktatás költségeinek elszámolása Az oktatási költségek elszámolásával kapcsolatosan a módosítás mindössze annyi, hogy lehetővé válik, miszerint a magánszemélynél nem számít bevételnek a bármely kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) feladatának ellátásához szükséges felkészítés költségként elszámolt értéke. Eddig a magánszemély javára fizetett képzési költség a magánszemélynél bevételnek számított, ha azt úgy kapta, hogy a kifizetővel nem állt munkaviszonyban, illetve nem volt a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tag. Az oktatással kapcsolatos utazás és a szállás költségének elszámolására a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Oktatás keretében nyújtott vendéglátás Az oktatási szolgáltatás gyakran kiegészül az élelmezési költségek átvállalásával, sőt, néha járulékos juttatások, szabadidőprogramok is kiegészítik a tanulmányi programot. Az oktatás keretében nyújtott vendéglátás azonban a törvény reprezentációra vonatkozó fogalmi meghatározása alapján nem minősül reprezentációs célú természetbeni juttatásnak, így az étkezés és az ilyen más szolgáltatások esetében a természetbeni juttatásokra vonatkozó adózási szabályokat kell érvényesíteni. Ez az adókötelezettség a vonatkozó szerződések, illetőleg az ezeket tükröző számlák tartalma alapján terhelheti a megrendelőt vagy az oktatásszervezőt, az erre vonatkozó magatartásukat a szerződési szabadság általános elve alapján egymás között szabadon határozhatják meg. Ha az oktatásszervező megtérítteti a megrendelővel a természetbeni juttatásnak minősülő tételeket, akkor az adózás rendjéről szóló törvény alapján a bizonylatot (adott esetben a számlát) úgy kell kiállítania, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen [Art. 33. §-ának (1) bekezdése]. Bár az áfatörvény szerint a járulékos szolgáltatás a főtevékenység "sorsát osztja", nincs arra vonatkozó tiltó szabály, hogy az oktatásszervező számlájában külön feltüntesse azokat, sőt az Art. idézett rendelkezése általános jelleggel – bármely szóba jöhető adónemre vonatkozóan – ír elő részletezési kötelezettséget. Ha az oktatásszervező nem a számlában tünteti fel az adóköteles természetbeni juttatás értékét, hanem ezt egyéb módon hozza a megrendelő tudomására (vonatkozó szerződés, ajánlat tartalma, erre vonatkozó külön igazolás stb.), akkor a megrendelő ezt a szokásos piaci ár kialakításának egyéb módszereként értékelheti, és ez alapján teljesíti adókötelezettségét. Ilyen eset lehet például, ha külföldi az oktatásszervező. Ha a természetbeni juttatás értékét az oktatásszervező nem térítteti meg a megrendelővel, akkor az oktatás keretében nyújtott étkezés általa adott természetbeni juttatásnak minősül. Ebben az esetben természetesen a természetbeni juttatás értékét a számlán nem kell külön feltüntetni, mivel ekkor az adókötelezettség is az oktatásszervezőt terheli. Ha az adókötelezettség az oktatást megrendelőt terheli, és a természetbeni juttatás munkaviszonyban elrendelt belföldi kiküldetésben történik, akkor a természetbeni juttatás utáni adókötelezettség megállapításánál figyelembe lehet venni a napidíjra vonatkozó rendelkezéseket is. Járulékok Ha az oktatásban részesülő a Tbj. szempontjából biztosítottnak minősül, akkor az adóköteles természetbeni juttatás után 31 százalék tb-járulékot és 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!