Megbecsült osztrák menedzserek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 38. számában (2001. június 1.)

Ausztriában nem kötelező a menedzserfizetések nyilvánosságra hozatala, "üvegzseb"-kötelezettségük csak az állami – szövetségi és tartományi – vezetőknek van.

Az egyre előbbre haladó privatizáció nyomán csökken azoknak a vállalatoknak a száma, amelyekben a vezetők javadalmazása az államot szegényíti. A téma azonban ismét előtérbe került a Szabadságpárt kormányra kerülésével, a minden idők legifjabb pénzügyminisztere által meghirdetett takarékossági csomaggal, illetve az FPÖ prioritása, a "kisember" védelme hangos hirdetésével. Karl-Heinz Grasser, illetve a kormány illetékes szabadságpárti miniszterei nem győzik hangsúlyozni, hogy a terheket fokozott mértékben kívánják a gazdagok vállára tenni. Hogy ez igaz-e, avagy inkább csak porhintés, arról Ausztriában megoszlanak a vélemények, kézenfekvő azonban a kérdés: ki számít gazdagnak?

Az Osztrák Statisztikai Hivatal (ÖSTAT) legutóbb közzétett adatai szerint Ausztriában 2472 személy keres évi 3,5 millió schillingnél többet, 2,8 millió és 3,5 millió között 2062-en, 2,1 millió és 2,8 millió között 5119-en, 1,4 és 2,1 millió között pedig 20 398-an kerestek az elmúlt évben.

Innentől lefelé egyre nő a létszám, a klasszikus piramisforma itt is kirajzolódik, ami a legalacsonyabb kategóriában a legszélesebb: évi 50 ezer schilling alatti jövedelme 725 074 osztráknak van (többségük részmunkaidőben dolgozik csupán); a másik legnépesebb kategória a 100 és 150 ezer schilling között keresőké: ők 707 300-an vannak.

Milliókat érnek

A csúcson lévők munkahelye általában megegyezik azokkal a cégekkel, amelyek a News című hetilap Ezer topvállalat című évi összesítésében szerepelnek. Közülük a legtöbben persze szemérmesen nem beszélnek jövedelmükről, ám van, aki hajlandó nyilatkozni. Tudott például, hogy Siegfried Wolf, a legnagyobb cégek listáján a 11. helyen álló Magna Európa 42 éves igazgatósági tagja évente 13,5 millió schillinget visz haza, de őt is túlszárnyalja a maga 15 milliójával Michael Gröller, akinek társasága, a Mayr-Meinhof papírkonszern csak a 45. helyen áll. A Wienerberger (téglakonszern) sem dicsekedhet az 51.-nél jobb helyezéssel, Erhard Schasl igazgató mégis az egyik legjobban kereső osztrák menedzser: 10,1 millió az éves fizetése. A lista elején szerepel Viet Schalle, a Billa (a fúziók óta Billa-Merkur-Mondo) konszern főnöke (8 millió schilling), s nem panaszkodhatnak a bankvezérek sem: Gerhard Randa (Bank Austria) 7,5 milliót, Elisabeth Bleyleben-Koren (Erste Bank) 4,5 milliót, Gertrude Tumpel (a Nemzeti Bank kormányzóhelyettese) pedig 3,2 milliót kasszíroz.

Meglepetés, hogy a többnyire súlyos anyagi gondokkal küszködő, a szponzorációtól függő kulturális létesítmények vezetői közül is szerepel néhány a lista tetején – például Rudi Klausnitzer, a bécsi zenés színházakat egyesítő Vereinigte Bühnen Wien vezetője a maga évi 6,1 milliójával. Még ennél is meglepőbb, hogy a menedzserek nyomában közvetlenül ott vannak a vezető politikusok, közöttük is a szegények hősies védelmezője, a gazdagok ellensége, Jörg Haider évi 2,55 milliós jövedelemmel, annak ellenére, hogy pártjában néhány éve elrendelte a havi 60 ezer schillinges bruttó plafont. A nagy keresetűek között természetesen találni népszerű popsztárokat és sportolókat is. Vannak duplán nagy jövedelmet húzók is: Martin Bartenstein, Ausztria gazdasági minisztere civilben gyógyszergyáros – bár politikai pályafutása kezdete óta a gyárakat felesége vezényli –, s legfeljebb 2,8 milliós miniszteri fizetését ismeri a közvélemény, gyártulajdonosi jövedelmét homály fedi.

"Hűségpénz"

A menedzseri fizetés megállapodás kérdése, semmiféle bértáblázat nem szabályozza, van azonban kialakult szokásjog, különösen a középvezetők esetében. Fejvadászok tapasztalata szerint, míg korábban a bankágazatban kerestek a legjobb fizetésért középvezetőt, ma a telekommunikáció áll az élen: az Ausztriában már liberalizált ágazatban semmi sem drága a megfelelő káder megszerzéséért. A gyakorta 2 millió schillinges évi fizetést itt "hűségpénzzel" toldják meg. Ez a fizetés 30 százalékát is kiteheti, általában három évre szól, s az arányos összeg egy-egy év elteltével vehető fel. A kereslet újabban igen nagy a személyzetisek iránt: ennek oka, hogy a gyakori fúziókkal együtt járó leépítéseket szakembereknek kell levezényelniük.

Változott az igény a menedzserek képességei iránt, tekintettel arra, hogy a fellendülés időszakát most stagnálás követi. A keresett vezetőknek elsősorban olyan erényeket kell felmutatniuk, amelyekkel képesek ismét lendületbe hozni az érintett céget. Már csak azért is, mert a legjobbakat elszipkázzák a nagyobb jövedelmet kínálók.

A kereseti viszonyoknál óriási az eltérés a férfiak és a nők javadalmazása terén: az első kategóriában, a posztgraduális fokozattal rendelkezők körében a férfiak átlagkeresete 962 ezer, a nőké mindössze 447 500 schilling. A többi kategóriában nem ilyen nagy a szakadék, de mintegy 200 ezres eltérés mindenütt van.

Éves bruttó átlagkeresetek Ausztriában (1999)

Végzettség

kereset (ezer schilling)

Posztgraduális fokozat

828 800

Egyetem

752 200

Általános gimnázium

590 700

Szakgimnázium

471 400

Ipari szakközépiskola

493 500

Inasképző

413 400

Általános iskola

324 800

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!