Lassan szőtt logisztikai háló

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 38. számában (2001. június 1.)

 

Logisztikai központ építésébe csak tőkeerős cégek fognak bele – vagy az állam -, hiszen egy-egy központ beruházási költsége legalább 5-10 milliárd forint. Ráadásul a kiadás 50-60 százaléka – az infrastruktúra-építés, területi rehabilitáció okán – lassan térül meg, emiatt állami részvétel nélkül hazánkban nemigen van esély efféle központok létrehozására. Márpedig szükség van rájuk, hiszen a globalizáció új helyzeteket teremt, új területeket nyit a termelésben és a szolgáltatásban. (A logisztikai szolgáltatónak ma gyorsnak, megbízhatónak és rugalmasnak kell lennie. A fejlett gazdaságú országokban a szolgáltató kiválasztásánál az ár csak az előbbi szempontok teljesülése után játszik szerepet.)

Drága BILK

A kormányzat az elmúlt három évben 1 milliárd forintot fordított a hazai logisztikai központok fejlesztésére, 2001-2002-ben pedig további 660 millió forintot szán erre a célra – közölte Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára egy minapi budapesti konferencián. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a központi büdzsé például a MÁV révén további milliárdokkal támogatja a logisztikai központok fejlesztését.

A Közlekedéstudományi Egyesület szakmai találkozóján az államtitkár a logisztikai beruházások közül a Soroksáron épülő Budapesti Intermodális Logisztikai Központot (BILK) emelte ki, amely, ha elkészül, Magyarország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz. A tervek szerint a 106 hektáros központ építésének előkészítésére, a területvásárlásra eddig 3 milliárd forintot költött a MÁV, és a következő három évben még 4 milliárd forintot fordít a központ részeként kialakítandó kombiterminál, valamint az ezt kiszolgáló pályaudvar megépítésére. (A kormány egyébként intenzíven tárgyal egy befektetővel arról, hogy az szálljon be a BILK finanszírozásába, majd vállaljon szerepet a logisztikai központ működtetésében is.)

A létesítménytől a Budapesten belüli teherforgalom csökkenését, az áruszállítás hatékonyságának javítását, a józsefvárosi pályaudvar kiváltását és nem utolsósorban új soroksári munkahelyek létrejöttét remélik a főváros déli részén megvalósuló központ megálmodói. A soroksári helyszínt a fővárosba befutó autópályákat összekötő M0-s körgyűrű és a Budapest-Belgrád-Isztambul nemzetközi vasúti fővonal szomszédságában jelölték ki még 1994-ben. A kiválasztásnál szempont volt, hogy távol legyen a sűrűn lakott részektől, ám a közúti csatlakozások mellett elérhető legyen vasúton, légi (Ferihegy I-II.) és vízi úton (csepeli kikötő) is. A területet a MÁV 1 milliárd forintért vásárolta meg.

A központ három részből áll majd: a Soroksár terminál-pályaudvaron indítják és fogadják a vonatokat, a tizenegy hektáros kombiterminálon tárolják a konténereket és irányítják a kombinált árufuvarozást, a 80 hektáros logisztikai terminál pedig a szolgáltató, szállítmányozócégeket várja. A létesítmény legfontosabb célja, hogy mielőbb átvegye a józsefvárosi konténer-pályaudvar feladatait, ahol jelenleg a vasúti kombifuvarozás 55 százaléka zajlik.

A logisztikai központok, mivel jelentős infrastrukturális fejlesztést igényelnek, nem tartoznak az olcsó beruházások közé. A BILK építési költsége eléri a 20 milliárd forintot. 2003-ig csak a közmű- és vasúti beruházásokra legalább 9 milliárd forint kell. Ezekre a munkálatokra az EBRD 10 millió euró hitelt nyújt, amit az Európai Unió által szintén e célra jóváhagyott 3,9 millió eurós, vissza nem térítendő PHARE-támogatás egészít ki. A fővárosi önkormányzat 200 millió forinttal járul hozzá az építéshez. (A közelmúltban már elkészült a PHARE-pénzből finanszírozott Soroksár állomást és a leendő Soroksár terminál-pályaudvart összekötő vágány.) A terminál-pályaudvar megépítésére nemzetközi tendert írnak ki, e beruházás elkészülte 2002-re várható. A teljes projekt befejezését pedig 2010-re tervezik.

A csomópont várhatóan mintegy ötszáz új munkahelyet teremt, s nő majd a helyi önkormányzat adóbevétele is. Nem véletlen tehát, hogy a XXIII. kerületi önkormányzat kedvező adófeltételekkel ösztönzi betelepülésre a vállalkozásokat.

Külső szakértők ugyanakkor többször hangot adtak azon aggályuknak, hogy a BILK túl lassan épül. A környékén, a főváros délkeleti részén ugyanis egymás után jelennek meg a nagy nemzetközi logisztikai cégek, amelyek saját bázisukat viharos gyorsasággal építik ki, és ezzel jelentős pozíciókat szereznek az egyelőre még fejletlen hazai logisztikai piacon. Ez legalábbis mérsékelheti a potenciális magánbefektetők érdeklődését a csomópont iránt.

Tíz év, tíz új központ

A magyar közlekedéspolitika irányítói középtávon – a soroksári mellett – további tíz logisztikai központot terveznek. Ezek nemcsak az adott térség gazdasági fejlődésére hathatnak kedvezően, hanem az európai árukereskedelemben is meghatározó szerepet játszhatnak majd. A fejlesztésre kijelölt központok mindegyike az európai vasúti és közúti hálózathoz illeszkedik. (Ám nem tudni, hogy a kiszemelt központ mindegyikéhez mikor jut el a működéshez kulcsfontosságú autópálya.)

A vasúthoz és a közúthoz kapcsolódik a két legnagyobb működő logisztikai központ, a záhonyi és a soproni. A kelet felől Európába tartó áru egy részét Záhonyban rakják át a széles nyomtávú tehervagonról keskeny nyomtávúra, illetve kamionra. Évente 5 millió tonna árut fogadnak, ennek egy részét itt tárolják is. Az átrakókörzet korszerűsítésére 1997 óta 4,5 milliárd forintot költöttek, ebből 2,5 milliárd PHARE-támogatásból származott. A központ építésének első ütemét 2003-ban, a másodikat 2006-ban fejezik be.

A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) Rt. által működtetett soproni kombiterminál folyamatosan bővül, a két fő tulajdonos, a magyar és az osztrák állam eddig 2,5 milliárd forinttal támogatta a fejlesztést. A GySEV Rt. az elmúlt négy évben 400 millió forintot fordított a terminálra, az idén 80 millió forint beruházással folytatódik a fejlesztés. A logisztikai központ a tervek szerint 2009-re válik teljessé.

A vasútnak a hagyományos tömegárukkal szemben a kisebb tömegű, értékes küldemények fogadására és szállítására kell felkészülnie. A hagyományos tehervagonokat egyre inkább felváltják a konténerszállítók, az effajta szállítási lánchoz viszont gyorsan, meghatározott időpontban kell az átrakást elvégezni. Sopronból például naponta indulnak menetrend szerint közlekedő irányvonatok a Balkánra és Nyugat-Európába.

A székesfehérvári logisztikai központot kiszolgáló kombiterminál – amely a MÁV és a GySEV beruházásában, 300 millió forint költségvetési támogatással létesült – 1999 óta üzemel. Tavaly kezdték el a raktárak építését, s a bázis – az anyagi lehetőségek függvényében – 2007-ig készül el. Szakemberek szerint a székesfehérvári központnak van a legnagyobb esélye arra, hogy – Magyarországon elsőként – teljes értékű logisztikai szolgáltatást nyújtson.

Miskolc-Tiszaújvárosban most tervezik a logisztikai központot. Debrecenben a Transped Kft. – saját finanszírozásban – létrehozott egy részleges szolgáltatóbázist, amit tovább kívánnak fejleszteni. Észak-Dunántúl legnagyobb logisztikai központja várhatóan a Győr-Gönyű közforgalmú kikötő területén kap helyet. Ez a helyszín rendkívül jó adottságú: a IV. és a VII. európai korridor vonalán fekszik, s a régió az ország egyik legfejlettebb gazdasági térsége. A győri központ akkor válik befejezetté, ha a kikötőben megfelelően kapcsolódik a közút a vasúttal. Az építéssel várhatóan 2008-ban végeznek.

A déli országrészben Baja rendelkezik a legjobb adottságokkal, hiszen vasúton, közúton és vízen is megközelíthető. Az elmúlt években több jelentős beruházással végeztek: felújították a közös vasúti-közúti hidat, megépítették a konténerhajók fogadására alkalmas kikötőt. A részleges logisztikai tevékenység hamarosan indítható, ám a további beruházások ütemét a déli szomszédok gazdaságának színvonala is meghatározza. Az összes kiszolgálólétesítmény 2010-re épülhet meg.

A Nagykanizsa melletti laktanyák épületegyüttesét a területfejlesztési tanács 1998-ban találta alkalmasnak egy logisztikai központ kialakítására: itt egy olasz befektető mintegy 1 milliárd forintos ráfordítással szeretne elosztóbázist létesíteni.

Szegeden a Ro-La terminál közelében lesz a logisztikai centrum, tervezése – 25 millió forintos állami támogatással – megkezdődött, a beruházás 2010-ben fejeződhet be. Szolnokon a szolgáltatóközpont építése – beruházó hiányában – pillanatnyilag áll.

A logisztikai központok csak akkor működhetnek jól, ha a meglehetősen leromlott állapotú hazai vasutat korszerűsítik. A kormányzat – az autópálya-építés mellett – ezt a szegmenst is fejleszteni akarja: például a magyar állam a német szövetségi hitelből 60 millió márkát, az orosz államadósságból pedig mintegy 100 millió dollárt fordít a vasút korszerűsítésére; központi támogatással új motorkocsikat is vásárolhat a MÁV. A magyarországi logisztikai központok fejlesztéséhez a társaság – pályázattal – mintegy 50 milliárd forintnyi ISPA-támogatást is kapott.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!