A magyar külkereskedelem országonkénti adatait elemezve sokak számára meglepőek a Hollandiára vonatkozó tények. Kevesen tudják, hogy a területileg és népességben hozzánk hasonló "kis" ország az elmúlt öt esztendőben egyik legjelentősebb gazdasági partnerünkké vált. A kétoldalú forgalom tavaly meghaladta a 2,23 milliárd dollárt, amivel a hollandok a 7. helyre jöttek fel legfontosabb partnereink sorában, meglehetősen szoros versenyben az előttük álló franciákkal, amerikaiakkal és oroszokkal. Többet szállítunk egymás piacaira, mint a brit vagy a japán relációban, és több mint kétszer annyit, mint a nagy hagyományú lengyel vagy cseh viszonylatban.
Csak az első pillantásra meglepőek az adatok, hiszen Hollandia évek óta rendkívül dinamikusan bővíti magyar kapcsolatait. A törekvéseket legjobban talán az példázza, hogy az utóbbi két évben a "tulipánok földjéről" származott a Magyarországra érkező külföldi tőkebefektetések több mint 29 százaléka. A holland vállalkozók invesztícióikkal 1999-ben és 2000-ben egyaránt lekörözték a németeket és az amerikaiakat. Tavaly például a külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke (amely rekordszintet ért el) 2,135 milliárd euró volt, ebből a holland befektetők 515,4 millió euróval részesedtek. (Összehasonlításul: Németországból 316,6 millió, az Egyesült Államokból 238,5 millió euró érkezett.)
| A KPM TELECOM KIVONUL Pénzügyi helyzetének javítása érdekében a holland KPN Telecom megválik kelet- és közép-európai, valamint írországi és indonéziai érdekeltségeitől, miután adósságállománya egy év alatt 4,6 milliárd euróról 22 milliárdra ugrott. A hollandok döntése megrengeti a magyar piacot is, hiszen a KPN tulajdonos a Pannon GSM Rt.-ben, a PanTel Rt.-ben és az EuroWeb Rt.-ben egyaránt. Az eladásra kínált cégek közül nemzetközi elemzők szerint a Pannon GSM a KPN-csoport második legértékesebb társasága, amelyben 800 millió dollárnyi fejlesztést hajtott végre. Az 1,3 millió előfizetővel rendelkező társaság jegyzett tőkéje 18,8 milliárd forint. A PanTel Rt. részvényeinek 75,2 százaléka vár eladásra. Az országos optikai gerinchálózattal rendelkező társaság alaptőkéjét tavaly emelték 20 milliárdról 30 milliárd forintra. Az EuroWeb Rt. papírjainak 51 százaléka szintén a KPN tulajdonában van. Információk szerint a jelenlegi társtulajdonosok elővásárlási joggal rendelkeznek, egyelőre azonban nem tudni, közülük melyik és milyen lépésre szánja el magát. Annyi bizonyos, hogy a KPN kivonulása után térségünkben és különösen hazánkban markánsan átalakul a piac tulajdonosi szerkezete. |
Magyar aktívum
Hollandia gazdasági nagyhatalom, ezzel magyarázható, hogy bár kivitelünket tekintve a negyedik helyen áll partnereink sorában, hazánk a holland statisztikában csak a 24. a rangsorban. Hollandia teljes kivitele 2000-ben meghaladta a 220 milliárd dollárt, importja pedig közel 205 milliárd dollárt tett ki. Hazánk körülbelül 55 milliárdos forgalmat ért el, vagyis exportunk és importunk alig hetede Hollandiáénak. Jelentős eredményként könyvelhetjük el viszont azt, hogy a korábbi évek kisebb passzívumai után az utóbbi három esztendőben többletünk folyamatosan növekszik, s tavaly már meghaladta a 800 millió dollárt – tájékoztat Gárdonyi János, a Külügyminisztérium főtanácsosa. Ennél csupán a német reláció mutat "aktívabb" képet. Az eredmény annál inkább figyelemre méltó, mert a holland külkereskedelem összességében az utóbbi öt esztendőben évi 13-20 milliárd dolláros aktívummal zárt. Hollandia külkereskedelme pedig annyiban hasonlít a mienkhez, hogy kivitelének 77,3 százalékát az Európai Unió államaiba szállítja (Magyarország exportjának csaknem 75 százaléka kerül az EU piacaira.) A holland importnak viszont csak 55 százaléka érkezik az uniós államokból, egyértelműen jelezve, hogy a németalföldi vállalatok jelentős részben más régiókban alapított, nagy kapacitású termelőüzemeikből fedezik alkatrész- és félkésztermék-igényeiket. Különösen igaz ez a számítógépekre és más elektronikus termékekre, valamint a közúti járművekre.
Alapvetően ez jellemzi a magyar kivitelt is; a nálunk megtelepedett multinacionális holland nagyvállalatok idehozták alkatrészgyártó kapacitásaik jelentős részét, s innen viszik komplettírozó-szerelő üzemeikbe a nagy tömegben előállított alkatrészeket, egységeket. A Philips-csoport például tavaly országunk második legnagyobb exportőre volt, és eredményei alapján az 5. legnagyobb vállalat. Gyáraiban a többi között szórakoztatóelektronikai termékek (videomagnók, kombinált tv-video készülékek, CD-írók), személyiszámítógép-monitorok, háztartási kisgépek, elektronikai komponensek és orvostechnikai berendezések készülnek. A Philips magyarországi alkatrészgyártó és összeszerelő üzemeiben több mint 9000 munkatársat foglalkoztat. Az anyavállalat üzemeket hozott létre Székesfehérváron (szomszédságában több jelentős beszállító és szolgáltatócég is letelepedett), Szombathelyen, Győrben, érdekeltségei megtalálhatók Budapesten, Zalaegerszegen, Sárváron, Fonyódon és Kaposvárott egyaránt.
| HOLLANDIA AZ EU-BŐVÍTÉSRŐL A holland kormány az uniós fórumokon a szervezet kibővítésének határozott híve. Álláspontja egyértelmű: az új államok csatlakozása konkrét gazdasági előnyöket hoz a tagországok számára. A hollandok megítélése szerint már a bővítési folyamat is jó hatással van a kelet-közép-európai régió biztonságára és gazdasági fejlődésére. Hollandia országunkat az egyik legfelkészültebb jelöltnek tekinti, amely az első csoportban nyerhet felvételt. A holland kormány álláspontja szerint elsőbbséget kell adni a közösségi agrárpolitikában a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos kérdéseknek, különös tekintettel arra, hogy a közvetlen támogatások kiterjesztése a jelölt államokra fékezné a reformot és költségvetési problémákat okozna. A leendő tagállamokat illetően az EMU-val kapcsolatosan is óvatosságra intenek a hollandok, s kétségesnek tartják azt, hogy a felvételt követően kétévi várakozás után csatlakozhatnának a pénzügyi unióhoz. A kelet-európai országokból induló munkaerő-áramlással kapcsolatos félelmeket viszont Hollandia túlzónak tartja. Mellesleg: az EU bővítési támogatottsága a holland lakosság körében 49 százalékos, magasabb az uniós átlagnál. Az EU nizzai csúcsértekezletén elfogadott szerződés alapján a tagjelölt országok csatlakozása után Hollandia a Miniszteri Tanácsban a jelenlegi 5 helyett 13 szavazattal rendelkezik majd. A 728 tagúra bővülő Európa Parlamentben viszont a holland képviselők száma a mostani 31-ről várhatóan 25-re csökken. |
Kétmilliárdos befektetés
A Philipsen kívül körülbelül 700 kisebb-nagyobb németalföldi vállalat vetette meg lábát az elmúlt évtizedben hazánkban. Jellemző a holland gazdasági tanácsos ezzel kapcsolatos megállapítása: Magyarországon nincs olyan helység, ahol öt kilométeren belül ne lehetne holland érdekeltségű vállalkozást vagy telephelyet találni.
A tavalyi, mintegy 500 millió dolláros befektetéssel a holland cégek által behozott közvetlen tőke elérte a 2 milliárd dollárt – vont mérleget Gazda Ágota, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) osztályvezetője. A legnagyobb cégek már 1990-ben, az első hullámban megjelentek Magyarországon. A holland vagy hollandiai székhelyű multinacionális befektetők, nagyvállalatok, bankok és biztosítók azóta szerves részévé váltak a magyar gazdaságnak. A villamosenergia-szektor kivételével valamennyi magyar nemzetgazdasági ágban jelen vannak. A magyarországi vállalatok toplistájának első húsz helyezettje között három holland cég is található: a Philips-csoport az 5., az AKZO-Nobel a 16., a Shell Hungary pedig a 17. Jelentősek a holland befektetések a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a könyvkiadásban és – legalábbis az utóbbi időkig – a média területén is. A legismertebb nagyvállalatok és vállalatcsoportok: az Unilever, a Curver, a Heineken, a Douwe Egberts, a Prímagáz, a UPC és a PTT Telecom. A bankszektorban az ABN Amro Bank a vezető magyarországi pénzintézetek egyike, és fontos szerepet tölt be a magyar export finanszírozásában is. Két másik pénzintézet, az ING-csoport és a Rabobank a közepes tőkeerejű bankok között foglal helyet. A tíz legnagyobb magyarországi biztosító közül három van holland tulajdonban.
| A legfontosabb befektető országok részaránya Magyarországon (%) | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1992 |
1993 |
1994 |
1995 |
1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
|
|
Németország |
18,5 |
28,5 |
22,2 |
24,5 |
23,8 |
24,8 |
28 |
27,1 |
18 |
|
Hollandia |
8,9 |
5,6 |
11,1 |
10,5 |
9,5 |
14,6 |
15,6 |
29,9 |
29,3 |
|
Egyesült Államok |
12,4 |
21 |
14,3 |
16 |
17,1 |
15,2 |
12,2 |
12 |
13,6 |
|
Ausztria |
25,1 |
15,8 |
19,1 |
15,9 |
14,5 |
10,9 |
11,7 |
4,1 |
1,1 |
|
Más országok összesen |
35,1 |
29,1 |
33,3 |
33 |
35,1 |
34,5 |
32,5 |
26,9 |
38 |
Magyar beszállítók
Hollandiára a nagyvállalatok léte és azok ereje a jellemző, más nyugat-európai országokhoz képest jóval nagyobb a tőkekoncentráció, ami jellemzi a magyarországi cégeiket is. Hollandia teljesen nyitott piac, az Európai Unión belül is a legteljesebb kereskedelmi liberalizációt szorgalmazók közé tartozik. Ezt a szellemet magukkal hozták a magyarországi holland vállalkozások, befektetéseikkel pedig további vállalkozásokat indukálnak maguk körül. A Székesfehérváron 1992-ben a zöldmezős beruházással életre hívott Philips Industries Magyarország Kft.-ben például a részegységgyártó tevékenységet fokozatosan felváltotta a késztermék-kibocsátás, 1997 második felétől ez a gyár a Philips egyetlen európai videó- és tv/videó gyártóközpontja, amely szórakoztatóelektronikai végszerelő központként működik. 1998-ban megindult a CD-írók, majd 1999-ben a DVD-lejátszók több típusának gyártása is.
A legtöbb holland tulajdonú vállalkozás rendelkezik a legszigorúbb ISO-tanúsítványokkal, amelyek kiterjednek a termékek, a technológia, sőt valamennyi üzleti folyamat minősítésének garantálására. Az egyre szélesebb beszállítói körben mind több magyar kis- és középvállalkozás található, amelyek jó lehetőséget kapnak a magas szintű minőségi követelmények elsajátításához. Tavaly a csaknem 20 százalékkal megnövekedett exportunk döntő részét a magyarországi üzemek a holland anyavállalatok beszállítói igényei szerint állították elő, szinte kizárólag magyar munkaerővel, jórészt magyar menedzsment irányításával, tehát korszerű technológia és fejlett üzemszervezés kialakításával.
| Hollandia főbb gazdaságstatisztikai mutatói | |||||
|---|---|---|---|---|---|
|
1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
|
|
Lakosság (millió fő) |
15,5 |
15,6 |
15,7 |
15,7 |
15,7 |
|
GDP növekedésének üteme változatlan áron (%) |
2,7 |
3,25 |
3,8 |
3,5 |
3,5 |
|
Egy főre jutó GDP folyó áron (ezer USD) |
25,0 |
22,4 |
22,9 |
23,4 |
23,8 |
|
Infláció (%) |
2,1 |
2,2 |
2,0 |
1,8 |
2,25 |
|
Költségvetés egyenlege (a GDP %-ában) |
2,3 |
2,0 |
1,3 |
1,2 |
1,4 |
|
Munkanélküliség (ezer fő) |
433 |
336 |
300 |
325 |
318 |
|
Munkanélküliségi ráta (%) |
6,6 |
4,9 |
4,5 |
4,6 |
3,5 |
|
Export értéke (Mrd USD) |
191 |
195,0 |
201,5 |
208 |
221 |
|
Import értéke (Mrd USD) |
171 |
179,0 |
187,3 |
195 |
204,8 |
|
Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd USD) |
10,0 |
26 |
21,6 |
22,0 |
23,0 |
Válság nélkül
Mivel a holland gazdaság teljesítőképessége messze meghaladja a belföldi igényeket, a fejlődés motorja továbbra is elsősorban a tőkekivitel, a külföldi befektetés. A jól szervezett holland gazdaság eddig sikeresen elkerülte a világgazdaságra és esetenként az EU-ra is jellemző megtorpanásokat. A GDP növekedési üteme az utóbbi öt esztendőben folyamatosan 3 százalék fölött volt (3-3,8 százalék), s a gazdasági expanzió negyedik éve körülbelül 1 százalékkal magasabb az eurózóna átlagánál. Figyelemre méltó az is, hogy 1999-ben megszűnt a korábban az EU-ban a legmagasabbnak minősült holland költségvetési deficit, sőt 2000-ben bevételi többlet alakult ki. Az EMU- övezetben Hollandiának ezt negyedikként sikerült elérnie. A munkanélküliség 3 százalék körüli szinten stabilizálódott (1996-ban még 6,6 százalék volt), 1980 óta ez a legalacsonyabb mutató. Az infláció 2,25 százalékos mértéke az EU-n belül közepes szintnek felel meg (öt éve lényegében nem növekedett). A fogyasztás volumene 2000-ben 3,5 százalékkal nőtt, miközben a háztartások megtakarítása 2000-ben ismét 9 százalékkal bővült.
A holland export növekedését elősegítette az alacsony euró/USD árfolyam is, aminek következtében Hollandia különösen dinamikusan növelhette kivitelét az Egyesült Államokba és Ázsiába, valamint – ezt külön is kiemeli a holland statisztikai jelentés – régiónk országaiba. Magyarország azon kevés államok egyike, amellyel szemben Hollandiának jelentős passzívuma van. Legalábbis a vámkimutatások szerint. A statisztikai adatok ugyanis nem szólnak arról (nem is szólhatnak), hogy a Magyarországról Hollandiába szállított termékek jelentős részét holland tulajdonban lévő vállalkozások állítják elő.
| A magyar-holland áruforgalom alakulása (M USD) | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
2000/1999 (%) |
|
|
Magyar export |
459,6 |
536,4 |
1085,0 |
1296,5 |
1522,4 |
117,4 |
|
Magyar import |
476,8 |
546,4 |
649,0 |
703,3 |
708,4 |
100,7 |
|
Összesen |
936,4 |
1082,8 |
1734,0 |
1999,8 |
2230,8 |
111,5 |
|
Egyenleg |
–17,3 |
–10,0 |
436,0 |
593,2 |
814,0 |
137,2 |
Számunkra mindenesetre előnyös kapcsolatról van szó, amelynek révén forgalmunk e relációban öt év leforgása alatt 936,4 millió dollárról 2230,8 millió dollárra növekedett. Ezen belül kivitelünk az 1996. évi 459,6 millió dollárról több mint háromszorosára, 1522,4 millió dollárra bővült, miközben behozatalunk 476,8 millióról 708,4 millióra duzzadt. Aktívumunk az utolsó három esztendőben együttesen 1,8 milliárd dollár fölé emelkedett.
Az áruösszetétel számunkra kedvező módon változott. Gépek és gépi berendezések teszik ki teljes kivitelünk 76,6 százalékát, a feldolgozott termékek aránya 17,6 százalék, az élelmiszer-kivitel pedig mindössze 3,7 százalékot képvisel (a teljesség kedvéért: a nyersanyagok részesedése 2,2, az energiahordozóké 0,2 százalék). Importunkban 46,3 százalék a feldolgozott termékek és 39,1 százalék a gépek, gépi berendezések aránya. Az élelmiszerek 8,1, a nyersanyagok pedig 6,1 százalékot képviselnek (az energiabehozatal 0,4 százalék).
| Jelentősebb holland befektetések Magyarországon | ||
|---|---|---|
|
Philips |
Elektronika |
Z |
|
Akzo Nobel & DSM |
Vegyipar |
P, Z |
|
Alcoa |
Alumíniumipar |
P |
|
Curver & Vavin |
Műanyagipar |
P, Z |
|
Unilever |
Élelmiszeripar |
P |
|
Shell, SHV-Prímagáz |
Energiaipar |
P, Z |
|
ABN Amro, ING |
Bankszektor |
P |
|
Aegon, Nationale-Nederlanden |
Biztosítás |
P |
|
PTT Telecom |
Telekommunikáció |
P |
|
VNU, Wolters Kluwer |
Könyv- és lapkiadás |
P |
|
Veba Electronics |
Elektronika |
Z |
| P: privatizáció, Z: zöldmezős beruházások | ||
Minden szinten
Ami a mezőgazdaságot illeti: az már bizonyos, hogy holland farmerek nem települnek hozzánk, azonban a segítő szándékáról hagyományosan ismert Hollandia 1990 óta számos területen támogatja a magyar agrár-, környezetvédelmi, vidékfejlesztési, kutatási, oktatási és egyéb programokat. Ezek keretében már a rendszerváltozást követő első hat évben 80 millió holland forint (1 dollár = 2,09 gulden) támogatást kaptunk szakértői segítségnyújtás, képzés, technológia-, know-how-átadás és eszközbeszerzés révén. 1998-tól a PSO-program (csatlakozást megelőző program) jóvoltából az Európai Unió tagságának elnyeréséhez szükséges feltételek teljesítését segítik a hollandok – tájékoztatott Iglói Gabriella, a PHARE-ügyekért felelős minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Egy példa: az uniós vízügyi keretirányelvek átvételekor az ivóvíz és a szennyvíz kezelésére vonatkozó kötelezettségek okozzák számunkra az egyik legnagyobb gondot. Teljesítésük becslések szerint felemésztheti az ország környezetvédelmi integrációjára fordítandó mintegy 2500 milliárd forint több mint harmadát. (Ezért is kértünk a csatlakozási tárgyalásokon tízéves haladékot.) Nos, a hollandok támogatásával az 1994 óta működő, ugyancsak a csatlakozást megelőző úgynevezett MATRA-program keretében vízügyi projekt indult, amelynek során a holland partnerek a Tatai-medencében és az Ártallér-völgyben az uniós irányelveknek megfelelő ivóvíz- és szennyvízkezelési feltételeket alakítanak ki, példát teremtve a további fejlesztésekhez.
Ez a program támogatja a többi között – az uniós felkészülés jegyében – a KSH hosszú távú együttműködését a holland statisztikai hivatallal, az Agrárintervenciós Központ felkészítését a kifizető ügynökség feladataira, a polgári törvénykönyv reformját, az önkormányzatoknál az európai igényű információs és dokumentációs központok létrehozását, az egészségügyi rendszer decentralizációját, valamint a szociális ügyek és a munkaerőpiac uniós elveknek megfelelő kialakítását.
A holland külügyminisztérium új programja keretében az úgynevezett első körös országokba, köztük hazánkba németalföldi szakértőket küld, akik több héten át uniós tapasztalataikkal segítik a közigazgatás különböző ágazataiban a felkészülést. Országunk már 40 témában igényelt szakértőket. Amint ezek a példák is jelzik, a hollandok nemcsak pénzben gondolkodnak, amikor támogatásokról döntenek. S az sem mellékes, hogy tapasztalataik önzetlen átadásán kívül több százmillió forint kiadástól mentesítik intézményeinket.
|
MAGYAR KÜLGAZDASÁGI KÉPVISELET Hogeweg 14 |