Jogi védelem a weboldalaknak

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 38. számában (2001. június 1.)

 

Napjainkban egyre több cég igyekszik megjelenni az interneten, és nő az elektronikus média szerepe is. Fontos, hogy a weboldal – amellett, hogy felkeltse az oda megérkező látogató figyelmét – a közölni kívánt információkat a legcélszerűbb csoportosításban tartalmazza, és a cégre egyébként jellemző formátumban jelenjen meg.

 

A weboldal elkészítése igen sokrétű ismeretet igénylő, nehéz feladat. Emiatt okkal gondolhatják az érintettek, hogy olyan alkotással állunk szemben, amit védeni kell. Milyen jogi védelmet élvezhetnek az oldalak tervezői? A kérdést nem tudjuk megválaszolni anélkül, hogy a szerzői mű fogalmát ne határoznánk meg. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) ad ugyan ehhez pozitív és negatív kritériumokat, a mű fogalmának meghatározását azonban kerüli, éppen annak érdekében, nehogy kirekesszen a védelem köréből olyan alkotásokat, amelyek a fejlődés eredményeként a törvény megalkotásakor még nem ismert formában, illetve tartalommal jönnek létre.

Szerzői művek

Az Szjt. három nagy csoportra osztja fel a szerzői műveket: irodalom, tudomány, művészet, a védelmet pedig az alkotásnak a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegéhez köti. A törvény szerint a védelem nem függhet mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, illetve az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

Negatív oldalról közelítve a kérdést a törvény kimondja, hogy valamely ötlet, elv, elgondolás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így azok nem minősülnek szerzői műnek.

Szerzői mű-e a weboldal?

E meghatározások adják meg tehát azokat a kereteket, amelyek között a weboldal tervezőjének művét el kell helyeznünk. Ha ezek után választ akarunk adni arra a kérdésre, hogy megilleti-e szerzői jogi védelem a weboldal tervezőjét, a válasz úgy kezdődik, hogy attól függ... A mű megjelenése, elrendezése, terjedelme, a használt képi, grafikai, esetleg zenei megoldások ugyanis nagyon széles skálán mozoghatnak.

A szerzői mű színvonalát el nem érő alkotások

Ha az alkalmazott eszközök, formák nem térnek el a szokásostól, semmilyen eredeti tartalmat vagy formát nem hordoznak, a mű nem részesülhet a szerzői jog védelmében. Ebben az esetben az alkotó és a megrendelő kapcsolatát a közöttük egyébként fennálló jogviszony alapján kell megítélni. Ha az munkaviszony, úgy a munkajog, és speciálisan az egyedi munkaszerződés, ha pedig vállalkozói vagy megbízási jogviszonnyal van dolgunk, úgy az alapul szolgáló szerződés rendelkezései lesznek irányadók a tevékenységre, illetve a teljesítményre.

Bármilyen jogviszonyról legyen is szó, mindenképpen ajánlatos a felek megállapodását írásba foglalni, mert az bármilyen későbbi vita esetén támpontot ad annak meghatározásához, hogy a felek szándéka mire irányult, milyen díjazásban, határidőben és egyéb lényegesnek tartott feltételekben állapodtak meg.

A szerzői mű színvonalát elérő alkotások

Ha az alkotás eléri a szerzői mű színvonalát, vagyis felismerhető rajta a szerző szellemi tevékenységéből eredő egyéni, eredeti jelleg, a weboldal szerzői műnek minősül, és megilleti a szerzői jogi törvény által e művek részére biztosított védelem.

Ez az egyéni, eredeti jelleg megnyilvánulhat például az oldal egyedi jellegű esztétikai megjelenésében, de elképzelhető, hogy bizonyos speciális, egyéni jellegű szerkesztési elvek alapján létrehozott adattárként részesül szerzői jogi oltalomban a weboldal.

Szerzői jogi oltalom

A szerzői jogi oltalom lényege, hogy mindenfajta felhasználás csak a szerző engedélyével történhet. A jogosulatlan felhasználókkal szemben a szerző a törvény által biztosított különböző igényeit érvényesítheti, így például kérheti a jogosulatlan felhasználástól való eltiltást, vagy/és követelheti az elért gazdagodás visszatérítését, illetve vétkes jogsértés esetén kárának megtérítését.

Az elsőség, eredetiség bizonyítása

A kulcskérdés természetesen az elsőség bizonyítása, amelynél segítségül szolgálhat, ha a szerző a létrejött műpéldányt letétbe helyezi valamilyen ezzel foglalkozó szervezetnél, például az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél. A szerzői jogi védelmet ugyan nem a letétbe helyezés keletkezteti, az a létrejöttétől megilleti a művet, fontos bizonyíték lehet azonban jogvita esetén az elsőség, illetve a szolgai másolás bizonyításánál.

Munkaviszonyban alkotott mű

A szerző és a felhasználó viszonyában némileg eltérő szabályok érvényesülnek abban az esetben, ha közöttük munkaviszony áll fenn, és a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelessége. Ebben az esetben ugyanis a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, és a szerző személyhez fűződő jogai is némileg korlátozottan érvényesülnek.

Közös mű

A legtöbb esetben nem egy szerzője van a weboldalnak. Ha a több szerző közös művének részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen illeti meg a szerzőtársakat. Ha az adott mű létrejöttéhez való hozzájárulás aránya nem állapítható meg egyértelműen, a szerzők hozzájárulását egyenlőnek kell tekinteni.

Abban az esetben azonban, ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók, a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan, a szerzőtárstól függetlenül gyakorolhatók.

Felhasználási szerződés

A felek, vagyis a felhasználó és az alkotó jogviszonyára a felhasználási szerződés rendelkezései lesznek irányadók, amelyre a törvény – a napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés kivételével – kötelező írásbeliséget ír elő.

Köztes esetek

Áttekintettük tehát, mi a jogi helyzet, ha a mű (a weboldal) semmiféle eredeti jelleget nem ölt, a megvalósítása átlagos, és azt is, amikor esetleg művészi színvonalon, olyan egyéni eredeti módon jelenik meg, hogy szerzői műnek tekinthető.

A két véglet között azonban elképzelhető egy köztes, harmadik eset is, amikor az alkotás valamilyen újszerű ötletet, szerkesztési megoldást, elvet tartalmaz, de mégsem éri el a szerzői művel szemben a törvény által támasztott követelményeket.

Itt hivatkozunk a szerzői jogi törvény már idézett meghatározására, mely szerint nem lehet szerzői jogi védelem tárgya valamely ötlet, elv, eljárás, működési módszer.

Know-how

Ezekre a szellemi termékekre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései biztosítanak védelmet, amelyek szerint a személyeket védelem illeti meg vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik (know-how) tekintetében.

A védelem feltétele, hogy az ismeret vagyoni értékkel bírjon. Emellett az igazságszolgáltatási gyakorlat a bizonyos mértékű rögzítettséget is megköveteli.

A Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatok 1992/257. számú jogesetében közzétett döntésében például egy, a lapszerkesztési tevékenységre, a terjesztésre és a nyomdai előállítás módszereire vonatkozó leírással kapcsolatban azt fejtegeti a bíróság, hogy további bizonyítási eljárás szükséges annak eldöntéséhez, hogy a mű know-how-nak vagy tanulmánynak minősül-e.

A lapszerkesztési tevékenység mint eljárás talán a leginkább közel álló a honlaptervezéshez, így a fenti eseti döntés e tevékenység megítéléséhez is kiindulópontot jelenthet. Amennyiben tehát a tervezéshez kapcsolódó ismeret, szaktudás, szerkesztési elv, vagy valamilyen újszerű megoldás bizonyos mértékig rögzített formában megjelenik, a fenti Ptk.-szabály alapján mint know-how részesülhet védelemben a weboldal.

A védelem a jogosultat a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg. A jogosult követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért eredményben.

Közkinccsé válás

Lényeges, hogy a jogosultat ez a védelem a közkinccsé válásig illeti meg. Azt követően tehát, hogy az adott ötlet, módszer már megjelent az interneten, széles körben elterjedt és mindenki számára elérhetővé vált, nem fog védelemben részesülni. Ha azonban még ezt megelőzően az ötletet, megoldást valaki az ismeret birtokosának hozzájárulása nélkül felhasználja, a jogsértés megtörtént. A megjelenést követően is védelmet élveznek a szellemi terméknek azon részei, elemei, amelyek nem váltak közkinccsé, tehát titokban maradtak, nem felismerhetőek a weboldal látogatói számára.

Irányadó szabályok

Az alkotó és a megrendelő jogviszonyára a fentebb már írtak szerint nem a szerzői jog, hanem a közöttük fennálló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályozás lesz irányadó, kiegészülve a Ptk. fent idézett rendelkezésével, és amennyiben készült ilyen, a know-how hasznosítási szerződésben foglalt szerződéses kikötésekkel.

Minősítés

A konkrét esetben nem mindig egyértelmű annak meghatározása, hogy szerzői műről van-e szó vagy sem. Ezt mutatja, hogy több bírósági eseti döntés tárgyát is ennek a kérdésnek az eldöntése jelentette. Az ilyen vitás kérdésekben célszerű, ha a jogi védelemre vonatkozó igényt többféle jogcímen, vagylagosan is előterjesztik.

A felhasznált egyéb szerzői műveket megillető védelem

Nem szükségszerű, de előfordulhat, hogy az érintett weboldalon más szerzői művek is megjelennek. Ilyen esetben azok szerzőinek jogai természetesen nem csorbulhatnak. Ha a felhasználás engedélyezése a közös jogkezelés körébe tartozik, a felhasználásért a közös jogkezelést végző egyesületnek kell megfizetni a jogdíjat. (Irodalmi és zeneműveknél ez az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Ha felhasználás előadó-művészi és hangfelvétel-előállító jogokat is érint, a MAHASZ, illetve az EJI hozzájárulása is szükséges a felhasználáshoz, képzőművészeti alkotások esetén a HUNGART Egyesület a közös jogkezelő szervezet.)

Konkrét esetben vitás lehet, hogy a felhasználni kívánt művel kapcsolatos jogokat a közös jogkezelő szervezet vagy maga a szerző gyakorolja. Ilyenkor – a felelősség kizárása érdekében – célszerű a közös jogkezelő szervezet állásfoglalását kérni.

A weboldalon minden esetben fel kell tüntetni azt is, hogy ki az ott felhasznált mű szerzője. Az óvatosság azért sem árt, mert a szerzői jogok megsértése bűncselekményt is megvalósít.

Frank Edit

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!