Meglehet, a rendőrség hivatalos statisztikája szerint csökken a bűnesetek száma, csak a lakosság érzi másként, azért nem tanácsos irodánkat, a munkahelyeket védetlenül hagyni. A piti besurranó tolvajok mellett szervezetten működnek a rablók, betörők, de ha csak a kellemetlen, nemkívánatos ügyfelektől akarjuk megvédeni magunkat és cégünket, akkor is érdemes a biztonságtechnikára áldozni.
Választék van bőven, többnyire itt is a pénztárcánk dönt. A biztonsági be- és kiléptetőrendszerek kiválasztásakor ajánlatos végiggondolni, hogy mire is van szükségünk. Lakásirodáknál többnyire elegendő a kaputelefon és az elektromos zár, amelyet néhány tízezer forintért felszerelnek. A kamerával kiegészített változat sem kerül sokkal többe. A hozzá kapcsolt mozgás- és törésérzékelők pedig akkor is védik az irodát, ha nincs ott senki.
Irodaházakban a folyamatos 24 órás portaszolgálat, a ház biztonsági őre és a felszerelt kamerák megfelelő védelmet nyújtanak. Ezek azonban nem alkalmasak arra, hogy ellenőrizzék, ki mikor lép be az irodába, merre jár napközben, mennyi időt tölt a különböző emeleteken és helyiségekben, mikor távozik, hány külső vendéget fogadott és mikor. Ha mindezekre a kérdésekre választ akarunk kapni, már sokkal bonyolultabb, számítógép vezérelte rendszerek közül kell választanunk.
Létezik olyan szoftver, amely névre szóló mágneskártyával minden mozgást pontosan rögzít, persze csak akkor, ha az ajtókon csupán a kártyával lehet bejutni az egyes irodákba, fontosabb helyiségekbe. Ennek egyszerűbb változata az, amelyik csak a bejárati ajtót nyitja kártyával, tehát az irodában dolgozók egyszer belépnek, de a szobák között szabadon járhatnak. Az emeletek közötti mozgást is regisztrálja a rendszer, ha minden emeleten le van zárva a folyosó, és a bejárati ajtón ott az érzékelő.
A különleges biztonságot igénylő irodaházakban, mint például a bankoké, a lift meghatározott emeletekre is csak akkor indul el, ha az ott dolgozó kártyája ezt engedi. Így kizárható, hogy illetéktelen személyek sétáljanak az épületben.
A különböző szoftverek más-más számú kártyát, illetve belépőhelyet tudnak kezelni. Vannak, amelyek 16 ki- és belépőhelytől 1920-ig ellenőriznek. Az előbbi megoldást 1000 munkatárs használhatja, az 1920-as felfejlesztett változatát 64 ezer főre tervezték. A 16-os rendszert egy panellel, az 1920-ast 60 panellel oldja meg a számítógép.
A legegyszerűbb ki- és beléptetőrendszerrel le lehet tiltani egyes munkatársak belépési jogát, vagy úgy beállítani a kártyát, hogy az csak bizonyos napokon és időben engedélyezi a be- és kilépést. Az ajtók automatikusan nyílnak és csukódnak, a beállításnak megfelelően.
A bonyolultabb rendszerhez használható egy sima mágneskártya, amelyet meghatározott körnek adnak. A munkatársak másik része már PIN-kódot is kap, így ellenőrizhető személyazonosságuk. A kétkártyás ki- és beléptetőrendszernél pedig mindig két személy kell ahhoz, hogy bejuthassanak egy-egy helyiségbe, így ellenőrizni tudják egymást is.
A legegyszerűbb és a legbonyolultabb szoftverek is együtt futtathatók a Microsoft, a Windows 95-ös programokkal, és természetesen összeköthetők ipari kamerákkal, monitorokkal.
A be- és kilépést a központi számítógép tárolja, így utólag minden lekérdezhető, ellenőrizhető, akkor is, ha a számítógép nincs bekapcsolva. A belépési jogot, a kártyák engedélyeztetését vagy tiltását szintén a számítógéppel állítják be. Egy ilyen rendszer átlagos beszerelési ára 1,5 és 6 millió forint között van. Az ár természetesen függ a rendszer bonyolultságától, hogy mi mindent szeretnénk ellenőrizni, a helyiségek számától és a vállalkozói kínálattól. Ezért érdemes több cégtől is kérnünk ajánlatot.
A szuperbiztos
A számítástechnikusok abból az egyszerű tényből indultak ki, hogy arcunk, hangunk, nevünk kimondása közben a szájmozgásunk mind-mind egyenként jellemzők ránk. Így a szuperbiztosnak számító beléptetőrendszer ezek felismerésével ad szabad utat. Igaz, egyelőre még csak a számítógépes hálózatba, de innen már csak egy lépés, hogy irodánkba is nevünk kimondásával juthassunk be. A munkaállomásra telepített webkamera és mikrofon segítségével tudjuk rögzíteni az információt, majd a szerver elvégzi az azonosítást. A szakemberek szerint a felismerési érzékenység mindhárom azonosító jelre külön-külön szabályozható. A tévedés valószínűsége – állítják a tervezők – 1:1 000 000 akkor, ha a hibaküszöböt 1 százalékra állítják. Ha megváltozik a hajviseletünk, vagy netán berekednénk, a rendszernek ez még nem jelent gondot, képes azonosítani minket. Mint azt a szakértők állítják, a tény, hogy egyszerre 3 különböző információt kell a rendszernek felismernie, csak a biztonságot növeli, hiszen az arcot, a hangot és a szájmozgást egyszerre utánozni nagyon nehéz. A belépési kísérleteket a szerver időponttal és fényképpel együtt tárolja. Ugyancsak a biztonságos felismerést szolgálja az is, ha valaki a rendszer bevezetése mellett dönt, az új felhasználónak ötször kell elismételnie a nevét a kamerának, hiszen egy kis eltérés mindig van, akárcsak a banknál rögzített aláírásmintánk esetében. A program tehát ezzel is számol. Egy munkaállomáson öt felhasználó léphet be a rendszerbe és mobil számítógépekhez is telepíthető.
Ha a BioID elterjed, nem lesz szükségünk annyiféle PIN kódra, jelszóra, elég ha mélyen a webkamerába nézünk és kimondjuk a nevünket.
| VARIÁCIÓK MUNKAIDŐRE A Munka Törvénykönyvének módosítása többek között a munkaidő legújabb variációit is tartalmazza. E szerint a maximális munkában töltött idő nem lehet több, mint napi 12 és heti 48 óra. A munkaadó azonban továbbra is meghatározhat az évből két hónapot, amikor aránytalanul oszthatja el a munkaidőt. Ennek eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy hosszabb ideig foglalkoztassák a munkavállalókat napi 12 órában, majd rövidebb, napi négyórás munkanapok beiktatásával hozzák ki a heti 48 órás átlagot. A heti pihenőidő 42 órára zsugorodott, illetve az általános munkarendtől eltérően foglalkoztatottaknál 40 óra lett. Ugyancsak a módosítás szerint a dolgozókat évente 44 munkanapra lehet más munkakörbe átirányítani, és a kirendelés, átirányítás, kiküldetés időtartama nem haladhatja meg a 110 munkanapot. A négy-, hatórás foglalkoztatást nem tiltja semmi, hiszen az a munkaadó és a munkavállaló közötti szerződésen alapul, és nyilván számos munkakörben élnek is a lehetőséggel. A rövidebb idejű munkavégzés bérvonzata optimális esetben a munkaadónak és a munkavállalónak is kedvező. Hiszen aki gyermeknevelés, szülőgondozás, vagy egyéb magánéleti okok miatt vállal kevesebb munkát, az örül, hogy egyáltalán lehetőséghez jut. A munkaadó pedig kevesebb járulékot fizet utána. A rugalmas munkaidő szintén munkakör és megegyezés kérdése, nemcsak a munkaadó és a munkavállaló között, hanem a szakszervezet bevonásával kell egyezségre jutni. Számos szellemi munkánál ezt preferálják, vagy éppenséggel a munka kívánja meg, hiszen például a bróker, aki nemzetközi tőzsdékkel áll kapcsolatban, kénytelen késő este, éjszaka is dolgozni. Ilyenkor megmarad a Munka Törvénykönyve által előírt heti 48 órás munkaidő, csak a dolgozó a megállapodás alapján járhat be reggel 8-tól 4-ig, vagy 9-től, 10-től délután 6-7 óráig a munkahelyére. A túlórákat az új Munka Törvénykönyve a legtöbb munkakörnél a napi és a heti munkaidővel együtt maximálta. |