Árváltozások

 

A termelők, feldolgozók és fogyasztók háromszögében sajátosan alakulhatnak az árviszonyok. Nem könnyű a valós költségek elismertetése az értékesítési lánc különböző helyein, így sok megalkuvásnak lehetünk tanúi. Cikkünkben a háromszög különböző csúcsait szondázzuk: mennyiben járulnak hozzá az inflációhoz.

 

Az ipari termelői árak februárban mért, 9,8 százalékos éves növekedését a szakértők kedvezőnek tartották, hangsúlyozva, hogy hosszú idő óta először csökkent az ipari termelőiár-emelkedés 10 százalék alá. Az átlagot meghaladó mértékű drágulást produkált a mezőgazdaság és az építőipar. A legmagasabb, havi 9,1 százalékos áremelkedés a síküveggyártásban következett be, amiben egyértelműen a földgáz árának tavaly novemberben bejelentett, 43 százalékos emelése éreztette hatását.

A világpiaci olajárak jelentős emelkedése (amit egyébként a gázárak általában késleltetetten követnek) a dollár erősödésével együttesen már ez előtt az emelés előtt határozottan növelte a magyar inflációt. Többen – még a kormány képviselői is – kifogásolták, hogy a hazai olajtársaság, a Mol nem gondoskodott fedezeti ügyletekkel, hosszabb távú megállapodásokkal (lásd kislexikonunkat) arról, hogy ez az áremelkedés az itteni piacon legalábbis tompítottan jelentkezzék. Információink szerint azonban annak oka, hogy a Mol nem védekezett ezzel a módszerrel, részben éppen a mostanra a kabinet által felrúgott gázárképlet (ez a világpiaci ármozgásokat egyértelműen beépítené az itthoni árakba, így a fedezés egyszerűen értelmetlen lett volna), részben pedig az volt, hogy az állami tulajdonos a fedezeti ügyletek költségeit – amelyek egy olyan nagyságrendű vállalkozásnál, mint a Mol, igencsak tetemes összegre rúgnak – nem fogadta el indokolható kiadásként.

Az olajtermék-, elsősorban a benzinárak egyébként a társaság szakértői szerint a világpiaci üzemanyagkészletek csökkenése miatt váltak hektikussá. A Mol Rt.-nél úgy vélik, augusztusig a tavalyihoz hasonló drágulásra lehet számítani, miközben a gázolajpiac némiképpen nyugalmasabb, így a dízelüzemanyag ára várhatóan csak az ősszel emelkedik majd, szerény mértékben. A május elejei árfolyamsáv-szélesítés a forint erősödésével úgy tűnik, időlegesen lassítja az üzemanyag-drágulást, de az az egyensúly beálltával valószínűleg nem kerülhető el.

Viszonylagos stabilitás

A tavaly márciusi 220 millió hordóról napjainkra 190 millió hordósra csökkent a világ motorbenzinkészlete, s az ilyen 5-10-15 százalékos készletszint-ingadozások már komoly ármozgást idézhetnek elő – magyarázta Geszti László, a Mol Rt. igazgatója. – A nyár közepéig erőteljes áremelkedést tapasztaltunk, ám az akkori 400 dolláros világpiaci árszinthez képest ma már 318 dollárnál tartunk. A gázolajpiac nyugodtabb, ami nagyrészt az enyhe télnek köszönhető, miután nem csökkentek számottevően a készletek. A viszonylagos stabilitás következtében a gázolaj ára – amely sokkal inkább időjárásfüggő, mint a motorbenziné – várhatóan csak ősszel emelkedik majd. A dízelüzemanyag ára az előrejelzések szerint a téli fűtési szezon közeledtével, szeptemberre drágulhat 3-4 forinttal. A negyedik negyedévre tehát 220 forintos literenkénti árat várnak a Mol Rt. szakértői.

A Mol Rt. előrejelzése szerint a 95-ös motorbenzin világpiaci ellenértéke a második fél évben visszatérhet a tonnánkénti 240 dolláros szintre, aminek következtében az év vége felé 228-230 forint körüli kiskereskedelmi ár várható.

A világpiaci benzinár-emelkedés a készletszint csökkenése mellett továbbra is az amerikai piacon kialakult viszonylagos hiánnyal magyarázható. A tengerentúli finomítók egy része ugyanis nem képes az új környezetvédelmi normáknak megfelelő olajtermékeket előállítani, s ezért a szokásosnál nagyobb kereslet jelentkezik az európai finomítóknál, ami felhajtja az árakat.

A Mol Rt. éves szinten az üzemanyagok forgalmának 2-3 százalékos növekedésével számolt, az első negyedévi adatok alapján azonban ennél kisebb mértékű bővülés várható. A magyarországi nagykereskedelmi piacon a Mol 20-25 százalékos piaci részesedést mondhat magáénak. A piac nyitottsága némiképp növekedhet, ha a dunai folyami útvonal végig hajózható lesz, vagyis az újvidéki hídroncsokat eltávolítják a mederből. Az olaj világpiaci kínálatát az is befolyásolhatja, hogy számos oroszországi olajfinomítóban (az európai területen legalább 15 üzemben) elkezdődtek azok a fejlesztések, amelyek révén az európai normáknak megfelelő termékekkel tudnak megjelenni a piacon.

Fogyasztói árindexek (%, az előző év = 100)
	Élelmiszerek	Szeszes italok, dohányáruk	Ruházkodási cikkek	Tartós fogyasztási cikkek	Háztartási energia	Egyéb anyagok	Szolgáltatások	Összes kiadás
1985	106,3	101,7	110,9	105,3	120,9	105,9	109,3	107
1986	102	105,2	109,4	106,1	103,5	104,9	108,9	105,3
1987	109,2	113,5	109,7	102,3	106,5	106,2	109	108,6
1988	115,8	114,3	120	108,5	112,8	116,3	117,5	115,5
1989	117,7	111,1	118,2	117,6	111,4	122,4	116,6	117
1990	135,2	130,7	123,3	120,8	127,6	128,9	125,6	128,9
1991	121,9	125,1	132,1	131,7	181	143,4	141,9	135
1992	119,4	119,6	123	114,3	143,2	127,2	126	123
1993	129,2	118,6	116,7	111	120,3	121,6	124,1	122,5
1994	123,4	116,4	116,1	111,8	111,7	119	120,3	118,8
1995	131,1	120,1	120,2	124	150	127,3	126	128,2
1996	117,3	126,6	125,6	119,2	132,5	125,7	126,4	123,6
1997	117,5	118,9	118,7	108,5	129,9	116,1	119,2	118,3
1998	114,4	115,3	114,1	108,1	117,9	110,7	116,2	114,3
1999	102,9	111,5	110,6	106,6	109,4	114,7	114,8	110
2000	109,2	111	105,8	101,7	109,1	115	109,7	109,8

Gabonaipari "olajárrobbanás"

A legfrissebb inflációs adatok arra utalnak, hogy az olaj drágulása helyett a fogyasztói árakra ma már sokkal nagyobb nyomás nehezedik az élelmiszer-alapanyagok árának növekedése miatt. A fogyasztói árak márciusban az előzetesen vártnál valamivel nagyobb mértékben, egy százalékkal nőttek februárhoz képest, és 10,5 százalékkal haladták meg a 2000. márciusi szintet. Az első negyedévben a fogyasztói árak 10,3 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az év első három hónapjában az árak átlagosan 3,9 százalékkal nőttek a tavaly december végi szinthez képest.

Az első negyedév utolsó hónapjában erőteljesen hatott a gyógyszerdrágulás. A szolgáltatásoknál egyetlen intézkedés vezetett jelentős áremelkedéshez. Az összesített adatban azonban ez csak mérsékelten jelentkezik, mivel a szerencsejáték drágulását a KSH nettó módon számolja el, vagyis a nyereményalap növekedésével korrigálták a bruttó áremelkedést.

A tavaly márciusi szinthez képest a legerőteljesebben, 16,3 százalékkal az élelmiszerek drágultak. Szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az élelmiszerek havi áremelkedésének üteme január óta folyamatosan lassul, ami arra enged következtetni, hogy az év közepétől ismét csökkenhet az infláció. Természetesen ez több tényezőtől is függ, ráadásul – mint az általunk megkérdezett szakemberek válaszaiból kiderült – az ártrendek az élelmiszeripar különböző területein eltérően alakulhatnak.

A gabonáknál tavaly bekövetkezett áremelkedést a piac szereplői az "olajárrobbanáshoz" hasonlítják. Tény, hogy a földeket tavaly előbb árvíz, majd aszály sújtotta. Ennek következtében nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban igen kevés gabona termett. Ráadásul az azt megelőző esztendő is igen kedvezőtlenül alakult ebből a szempontból, így elfogyott az a készlet is, amely mindig ki tudta egyenlíteni az időjárás miatt bekövetkező visszaeséseket. A búza ára februárban a Budapesti Árutőzsdén rekordot döntve, tonnánként 36 ezer forint fölé került. A malmok viszont, amelyek (ismét: határidős ügyletek híján!) így csak igen drágán tudják alapanyagukat beszerezni, nem kérhetnek arányosan többet a lisztért. A pékségek ugyanis csak korlátozottan fogadták el az áremelést. Annál is inkább, mivel a hazai malomipari kapacitás a szükségesnél mintegy ötven százalékkal nagyobb. A túlkínálatot pedig egyre kevésbé lehet exportálni, a külpiaci vásárlók ugyanis ma már nem igazán értékelik a magyar liszt kiváló minőségét, pontosabban: a feldolgozott termék helyett inkább a gabonát keresik.

A malomipar azért nem volt képes a költségnövekedéssel arányos áremelést elérni, mert a pékségek nem tudták keresztülvinni a 16-20 százalékos kenyéráremelést – állítja Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke. Számukra pedig a liszt mellett nagy érvágást jelentett az energia drágulása és a minimálbér emelése is. Bánki állítása szerint a bevásárlóközpontok még az általuk elfogadott tízszázalékos áremelést sem érvényesítik a fogyasztói árakban, amivel a kisebb, független pékségek helyzetét nehezítik meg.

KISLEXIKON Infláció: pénzromlás. A százalékos formában rendszeresen közzétett inflációs adat a fogyasztói árak emelkedését mutatja. Érdemes azonban figyelni arra is, hogy az érték milyen időszakra (hónap/hónap, illetve év/év) vonatkozik. Amennyiben az árak csökkennek (mint az Japánban megfigyelhető) deflációról beszélünk. Fogyasztói árindex: Az árváltozás mérőszáma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az árváltozásokat – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – mintegy nyolcezer gazdasági egység (például üzlet, szerviz, piac) által körülbelül 1800 terméknél, szolgáltatásnál (ezeket reprezentánsnak nevezik) alkalmazott konkrét árai alapján tekinti át. Havonta reprezentánsonként 30-150, összesen pedig százezernél több árat gyűjtenek össze. Egy-egy reprezentáns árát egyszerű számtani átlaggal számolják ki, és az így kialakított értéket hasonlítják az előző időszakhoz. A fogyasztói árindex a reprezentánsok egyedi árindexeinek súlyozott átlaga. A súlyok, amelyek megpróbálják modellezni egy átlagos háztartás kiadási struktúráját, a két évvel korábbi háztartási költségvetési megfigyelésből származnak. Ipari értékesítés indexe: az ipari tevékenységből származó nettó árbevétel alapján számított mutató, amelynél csak az árváltozásra figyelnek, vagyis a mennyiségi módosulásokat kiszűrik. Az országos összesen adatok teljeskörűek. Az ágazati, szakágazati bontású adatok a 10 fő feletti, a megyei, régiós adatok a 20 fő feletti vállalkozásokra vonatkoznak. Ipari termelői árindex: Számításához havonta mintegy ezer az iparhoz (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás) sorolt vállalkozásra és közel hatezer termékre gyűjt a KSH adatokat. A megfigyelt ár belföldi értékesítés esetén a forgalmi adó nélküli, árbevételbe beszámító árkiegészítéssel együttes alapár, külkereskedelmi értékesítés esetén a határparitásos, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett, teljesítéskor érvényes árfolyamon forintra átszámított ár. Az index a belföldi és az exportárindexek súlyozott átlaga, az értékesítés irányonkénti összetétel-változását nem mutatja. Fedezeti (hedge) ügylet: a cégek bizonyos (jellemzően az árfolyamváltozásból adódó) kockázataik ellen általában tőzsdei határidős (termin) üzletkötéssel védekeznek. Az ilyen ügyletek állhatnak több kötés kombinációjából. A legegyszerűbb esetben azonban a társaságok tulajdonképpen fixálják az árfolyamot. Vagyis beszerzéseiknél előre meghatározzák az euró/forint, illetve a dollár/forint árfolyamot. Ilyen módon a kedvezőtlen árfolyamalakulás (az ügylet díján felül) nem jár pluszkiadásokkal, de a kedvező irányú változás sem hoz hasznot. A fedezeti ügyletek a dollár mindenki számára hirtelen erősödése miatt csak mostanában kerültek igazán előtérbe. Hedgeléssel egyébként nemcsak az árfolyam, hanem a beszerzési ár módosulása is kivédhető, így megteremthető az árstabilitás. Erre szolgálnak az árupiaci határidős ügyletek, amelyek lényegében egy későbbi üzletkötésre való kötelezettségvállalást jelentenek. Ezek olyan tőzsdén vagy a tőzsdén kívül kötött megállapodások, amelyek a később szállítandó áruk mennyiségét és árát is előre meghatározzák.

Kevésbé "édes" cukor

A rendkívül kedvezőtlen időjárás a cukortermelésben is éreztette hatását. A tervezett 2,6-2,7 millió tonnával szemben tavaly csupán 2,1 millió tonna cukorrépát vehettek át a gyárak, s ebből csupán 284 ezer tonna cukrot voltak képesek előállítani, ami az elmúlt évtized egyik legkisebb termelési eredményének számít. A teljes hazai fogyasztás évi 350-360 ezer tonna, a korábbi évekből raktáron maradt készlet 75-80 ezer tonna. Így az idén ősszel megjelenő új termésig komolyabb ellátási gondok nem várhatók, de a cukor fogyasztói ára emiatt becslések szerint elérheti a kilogrammonkénti 180 forintot.

Jövőre viszont, ha valamilyen előre nem látható ok miatt – hirtelen megugró fogyasztás vagy az előző évihez hasonló gyenge répatermés – a cukortermelés nem fedezné a belföldi igényeket, importra is szorulhat az ország. Ezt megelőzendő a legtöbb gyár az előző évben átvett mennyiségnél több répára szerződik, és sorra jelentik be, hogy ősszel a szokottnál előbb kezdik meg a feldolgozást.

Az idén a gyárak a tavalyi 54,5 ezer hektárral szemben mintegy 70 ezer hektáron vettetik el a cukorrépát, s a szerződések alapján legalább 2,8-2,9 millió tonna nyersrépa átvételével számolnak – mondta Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés (CIE) igazgatója, a Cukor Terméktanács titkára. Ebből kedvező esetben 360-380 ezer tonna cukor nyerhető ki.

Importra évtizedek óta nem volt példa. Az ellátásban érdekeltek – így az ipar is – hozzászokott, hogy az ágazat többnyire 120-160 ezer tonnás, esetleg ennél is nagyobb árufelesleget tolt maga előtt, vagy exportált gazdaságtalanul, mert az évek során a fogyasztás a termelésnél is drasztikusabban esett vissza.

Az elmúlt években többször is felvetődött, hogy az ipari felhasználók megpróbálják az olcsóbb külföldi cukrot behozni. Erre azonban nagy mennyiségben nem került sor a magas vám miatt. Igaz, léteznek olyan élelmiszer-ipari vállalkozások is, amelyek cukros termékeiket exportálják, s így visszaigényelhetik a vámot. A világpiaci ár alatta van a magyarországi önköltségnek, de a behozott cukrot mintegy 100 százalékos vám terheli, s így a többségnek még az EU által támogatott cukrot sem éri meg importálni. (Az EU ennél is jobban, mintegy 260 százalékos vámmal védi a termelőit.)

Szakértők szerint a jelenlegi eseményektől függetlenül tovább csökkenhet a hazai cukorgyárak száma. Az iparágban jelen lévő három érdekcsoport hét gyára közül kettő hagy fel a gyártással. A megmaradók kapacitása és technológiai fejlesztése folytatódik.

Fogyasztói árindexek (%, az előző év azonos időszaka = 100)
	Súlyarány, %	2000. dec.	2001. jan.	2001. febr.	2001. márc.	2001. I. negyedév
Élelmiszerek	24,6	106,1	101,6	101,2	116,3	115
Szeszes italok, dohányáruk	9,1	106,8	102,8	101,5	111,4	111,3
Ruházkodási cikkek	5,8	97,7	98,9	100,7	105	105,8
Tartós fogyasztási cikkek	7,4	100,6	100,2	100,1	101,6	101,5
Háztartási energia	8,4	102,9	101,9	100,6	112,3	112,5
Egyéb cikkek, üzemanyagok	17,1	101,1	101	100,9	105,8	106,3
Szolgáltatások	27,6	105,4	101,8	101	110,9	111,1
Összesen	100	103,9	101,4	101	110,5	110,3

Húsba vágó kérdések

Az élelmiszeripar gondjait tetézendő a talán legfontosabb alapanyag, a hús tekintetében sem élünk igazán jó időket. A Pick Rt. igazgatója, Kevei Béla szerint a húsiparban az ár fő mozgatója az, hogy mennyit kell kiadni az élő állatokra. A tapasztalat szerint a nagy gyártók termékei mindig eleve drágábbak. Ez természetesen magasabb minőséget is takar, hiszen ezek költségei között szerepelnek higiéniai, állatorvosi kiadások. Ráadásul a nyugati piacokra is szállító cégek hosszabb távú, garantált áras felvásárlási megállapodásokat kötnek.

Az élő sertés ára egy év alatt mintegy 30 százalékkal emelkedett. Ez Kevei Béla szerint részben a magyar belpolitikai helyzet következménye. A termelők dolgát nagyban nehezítette, hogy alaposan elhúzódott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium döntése a termelési támogatások ügyében. A szubvenció elmaradása azonban a jövőre nézve kedvező változásokat eredményezhet. Az exporttámogatás ugyanis a kivitelre ösztönzött, ennek következtében pedig belföldön relatív hiány lépett fel.

A gyártással kapcsolatos költségek alakulását az igazgató az alapanyagárhoz (tehát az élőhúsra kiadott költségekhez) képest szinte elenyésző jelentőségűnek nevezte. Némi költségnövekedést okozott ugyan az energiaár emelkedése és a nagyobb összegben meghatározott minimálbér, de ezek már egyértelműen beépültek az árakba.

A Pick számára egyébként tulajdonképpen kedvező, hogy az áremelkedés hatására csökkent a túltermelési nyomás a piacon, a gyártók nagy része olyan anyagi helyzetbe került, hogy nem tudta finanszírozni beruházásait, sok húskészítménygyárat bezártak. A társaság számára előnyös az Európai Unió vámrendszerének megváltoztatása is. A régebben alkalmazott, kilogrammonként kiszabott vám éppen az alacsonyabb árú tömegtermékeket sújtotta jobban. Az újonnan bevezetett, úgynevezett négynullás vámrendszer viszont megszüntette a súly szerinti tehernövekedést.

A túltermelés mérséklődése azzal a hatással is járt, hogy a Pick tulajdonképpen maradéktalanul érvényesíthette beszerzési költségeinek a növekedését az általa alkalmazott árban. Jobb pozícióból tárgyalhattak ugyanis a nagy értékesítőláncokkal. Az élőhús drágulása így végigfutott az egész árképzési láncsoron (gyártás, magasabb feldolgozás, nagy- és kiskereskedelem). A fogyasztói árak a 30 százalékos alapanyag-drágulás hatására végül körülbelül 15 százalékkal emelkedtek.

Kevei Béla a továbbiakban az árak stabilizálódását várja. Véleménye szerint az idén maximum 2-3 százalékos árnövekedésre lehet számítani. Rövid távon persze – tette hozzá – befolyásolhatja az árakat a húsipari termékek körüli hisztéria, a száj- és körömfájás és a szivacsos agyvelőgyulladás. A hazai húsipar most egyébként abban reménykedik, hogy az előbbi betegség nem terjed át Magyarországra, az utóbbival kapcsolatban pedig még a "veszélyeztetettség" bélyegét is leveszik termékeinkről. Ha nem így lesz, akkor a helyzet egyértelműen romlik, de annak negatív hatása egyelőre nem kiszámítható.

Árhatások a ruhaiparban

Az állattenyésztés betegségek miatti gondjai nyilvánvalóan erős hatással lehetnek a textil- és bőrfeldolgozó iparra is – ismerte el kérdésünkre a Roland Divatház Rt. vezérigazgatója, Limbeck Zsolt. Arra azonban ő sem vállalkozott, hogy az emiatt várható áralakulást prognosztizálja. A textilipar – hangsúlyozta – jelenleg nem éppen a virágkorát éli. A termékek nehezen eladhatók, a kereslet visszaesett, így az árak emelésére is csak korlátozott a lehetőség. Ez különösen igaz azoknál a hagyományos ruházati cikkeknél, amelyekben cégük is érdekelt. (A cég nyakkendőkészítésben piacvezető, és a férfikonfekció terén is igen jó pozíciókkal bír.)

Limbeck egyébként most bizakodó, mert a külföldi vásárok azt mutatják, hogy a klasszikus férfidivat visszatérőben van, és ismét előtérbe kerültek a természetes alapanyagok. Arra a kérdésünkre, hogy ez a cég számára nem kecsegtet-e áremelési lehetőséggel, a vezérigazgató egyértelmű nemmel válaszolt. Mint kifejtette, éppen ellenkezőleg, ha jobban megy az üzlet, akkor az alacsonyabb árak is megfelelő jövedelmezőséget biztosíthatnak. A kereskedő cégek viszont – tette hozzá – általában nem tudják átvállalni az alapanyagárak növekedését. Ez az iparág is kiszolgáltatott tehát az alapanyagár alakulásának. Az elmúlt egy évben például a bőr világpiaci ára 30-40 százalékkal nőtt, ami ezeknél a termékeknél is komoly árnövekedéshez vezetett. A többi alapanyagnál (pamut, de különösen a gyapjú) nem következett be ilyen jelentős módosulás, de mivel ezek árát a tőzsdei árfolyamok alakítják, a jelentősebb változások ellen nincs semmilyen garancia.

A Roland egyébként – mint minden ilyen típusú vállalkozás – a saját termékei idei ártrendjét viszonylag pontosan fel tudja mérni. Már megkötötték ugyanis az őszi szezonra vonatkozó szerződéseket. Ebből pedig látszik, hogy a világpiaci tendencia miatt a nyakkendők esetében, a tavalyi árakhoz képest összességében 3-4 százalékos, a konfekcióruházatnál pedig 5-8 százalékos emelkedés várható. A különböző termékeknél ez persze eltérően jelentkezik. Saját gyártásnál ugyanis a cégek eldönthetik, hogy bizonyos cikkeket támogatnak-e. Az átlagos árváltozás tehát egyes termékeknél még árcsökkenést is takarhat.

VEZÉRELT PÁNIK A korunk pestisének is nevezett állatbetegségek körül kavart botrányokkal kapcsolatban nem árt emlékeztetni arra, hogy a fejlettebb országok kivétel nélkül agrár-túltermelési válsággal kénytelenek szembenézni. Egy-egy ilyen esemény tehát jó ürügy is lehet az állomány ritkítására, illetve a hazai piac védelme érdekében behozatali tilalmak elrendelésére. Azt például, hogy a Pick szalámik okán az Egyesült Államokban kitört lisztéria-pánik (a cég szállítmányáról megállapították: az több lisztériát tartalmaz az addig semmilyen előírásban nem szereplőnél) csak hangulatkeltést jelentett, bizonyítja, hogy a Pick – mint a cég igazgatója elmondta – jelenleg is ugyanannyi szalámit ad el az USA-ban, mint régebben.

Fedezeti ügyletekkel a stabil árért

A Graboplast is hosszabb távú előzetes megállapodás alapján szállít, így az általuk érvényesített árak is előre kalkulálhatók – mondta a társaság pénzügyi igazgatója, Bori Tibor. A cég legfontosabb alapanyagai a PVC és a fa, amelyek ára teljesen eltérő módon alakul. A harmadik fontos alapanyagukkal, a textíliával kapcsolatban Bori is csak megerősíteni tudta a Limbeck Zsolt által elmondottakat.

A PVC-t a Graboplast elsősorban külföldről szerzi be, ugyanis a hazai gyártó – a BorsodChem – ennek a vegyi terméknek a szuszpenziós formáját állítja elő, míg a tapéták és műanyag padlóburkolók legnagyobb magyarországi termelőjének erre elsöprő arányban emulziós formában van szüksége. Arra a kérdésünkre, hogy a PVC világpiaci árának most tapasztalt mélyrepülését mikor érzékeljük a boltokban, Bori azt válaszolta, hogy ez a terméklánc különböző szereplőinek pozíciójától függ. A fogyasztói árak a tapasztalat szerint negyedéves-féléves késéssel követik az alapanyagár változásait. A Graboplast éves szerződésekkel is rendelkezik (ezeknél az ár egy egész esztendőre fixált). Hirtelen jelentős alapanyagár-emelkedés tehát negatív, míg a csökkenés pozitív következménnyel jár a cég jövedelmezőségére.

Az is igaz azonban, hogy viszonylag nagy vevőként a Graboplast a világpiaci átlagárnál kedvezőbben tud beszerezni, de a trendet persze nem tudja teljesen kivédeni. Bori úgy véli, hogy a drasztikusan alacsony PVC-ár mindenképpen csak átmeneti. Az áralakulás ugyanis határozottan ciklikus, szinuszgörbéhez hasonlítható, aminek most vagyunk az alsó pontján. A következő negyedévben az igazgató kétszázalékos áremelkedésre számít, amit azonban a fogyasztók nem érzékelnek majd.

A Graboplast háromrétegű parkettájának (ami egyik vezérterméküknek számít) az alsó két rétege fenyő, a felső pedig nemesebb fa. A fenyőt a cég kénytelen importálni, mert a hazai anyagok gyantatartalma nem megfelelő. A fát Ukrajnából és Szlovákiából szerzik be. Érdekes módon – mondta az igazgató – a legkedvezőbb ár osztrák közvetítőkön keresztül érhető el. A beszerzéseknél az árak egy évre rögzítettek, így módosulás csak az árfolyamváltozásból adódhatna. Ezt azonban a Graboplast fedezeti ügyletekkel kivédi.

A Graboplast összességében tehát a következő évben inflációt követő, illetve az alatti áremelkedéssel kalkulál. Az értékesítésünkben – hangsúlyozta Bori – 16 százalékos éves fejlődést szeretnénk felmutatni, amihez mindenképpen piacbarát árakat kell alkalmazni. A társaság eladásainak 75 százaléka export, ami a jövedelmezőség szempontjából is kedvező. Az utóbbi időben ugyanis – a régmúlt tendenciáival tökéletesen ellentétben – a magyar piacon csak igen alacsony árréssel lehetett értékesíteni. Így a Graboplast számára még az építőipari boom sem tette lehetővé, hogy itthoni értékesítésein magasabb hasznot érhessen el.

Bizonytalanság az építőiparban

Az építőipari ágazatban a KSH adatai szerint igencsak jelentős áremelkedés következett be. A legfrissebb (sajnos csak februári) érték az előző év azonos időszakához képest a szerkezetkész épületeknél 13,8 százalékos drágulást mutat. Az árak azonban decemberhez képest majdnem négy százalékkal visszaestek. Az építőipari tevékenység költségalapon számított árai a decemberi 12,7 százalékhoz képest – és az ipar egészére jellemző csökkenő ütemű áremelkedési tendenciával szemben – januárban 14,7 százalékkal meghaladták az egy évvel ezelőttit. Szakértők szerint nyilvánvaló, hogy az árakat a kereslet vezérli. A jövőre nézve azonban talán ezen a területen a legnagyobb a bizonytalanság.

A konjunktúra folytatódását jelzi a 2000 áprilisa óta töretlenül növekvő rendelésállomány. A bővülés az idén januárban majdnem 60 százalékkal haladta meg a tavalyit. Ezzel kapcsolatban nem árt felidézni, hogy ez az érték az utóbbi években egyáltalán nem igazán korrelált az építőipar valóságos teljesítményével. A boom folytatódásában érdekelt piaci szereplők nyilatkozatai mellett mindenesetre szaporodnak azok az egyelőre igencsak halk és név nélküli figyelmeztetések, amelyek már most túlkínálatról szólnak.

Ipari árindexek (%, az előző év azonos időszaka = 100)
	2001. febr.
Bányászat	108,6
Feldolgozóipar	109,4
Ebből: gépipar	103,2
élelmiszeripar	120,5
vegyipar	116,7
Villamosenergia-, gáz- és vízellátás	113,2
Ipar összesen	109,8