Vendégváró falatok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Idegenforgalmi fejlesztések

Megjelent a Cégvezetés (archív) 37. számában (2001. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A turizmus tavalyi fellendülésének egyik oka a világgazdaság erősödése volt, a másik az ezredforduló alkalmából rendezett különleges események sora. Tény, hogy mindkettő egymást erősítve adott lendületet a nemzetközi utazásoknak. A statisztikák szerint, miközben világszerte ötvenmillió úgynevezett új turista kelt útra, az összbevétel - 4,5 százalékkal növekedve - 476 milliárd dollárra emelkedett.

A TURIZMUS BEVÉTELEI A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a turizmusból 3,7 milliárd euró bevétel származott tavaly. A KSH jelentése szerint 2000. december végéig mintegy 3 millió külföldi vendég csaknem 10 millió éjszakát töltött el magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, ami 6, illetve 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szálláshelyek bevételeiből a szállásdíjak 82,1 milliárd forintot értek el. A szállodák átlagos szobakihasználtsága 47 százalékos volt 2000-ben. A budapesti hotelek kihasználtsága ennél mintegy 10 százalékponttal volt magasabb. Az ország gyógyszállói átlagosan 62, Budapesten pedig 70 százalékos szobafoglaltságot jeleztek. December végéig a kereskedelmi szálláshelyek 5,8 millió vendéget és 17,9 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 5, illetve 4 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti adatokat.

A leglátványosabb fejlődést - legalábbis a forgalom tekintetében - a kelet-ázsiai és a csendes-óceáni térség érte el, ide a korábbinál 14 millióval több turista érkezett, 4,5 százalékos volt a növekedés.

Európa, amely a nemzetközi forgalom 58 százalékát vallhatja magáénak, látványos, 6,2 százalékos fejlődést produkált. Az európai turisták tömege vette célba Közép- és Kelet-Európát azok után, hogy a koszovói háború végével lehetővé vált Horvátország, Szlovénia és Magyarország újrafelfedezése. Az erős dollár és a gyenge euró az amerikaiakat nagy tömegben vonzotta Európába, amit kivált a németországi és a svájci idegenforgalom élt meg jótékonyan. Ugyanakkor az Egyesült Államok sem szenvedte meg a dollár erősödését: az USA 52,7 millió külföldit látott vendégül.

Ekkora fellendülés legutóbb az Öböl-háborút követte, s mert békeévet zárt Európa és a világ, ily arányú fejlődés az idén nem várható, legfeljebb remélhető, hogy a turisztikai szektor képes lesz megőrizni 2000. évi eredményeit, és mintegy négyszázalékos növekedést produkál.

PÉNZNYELŐ Miközben milliárdos fejlesztési koncepciók születnek országszerte - milliárdos nagyságrendű veszteség érte a nemzeti üdülővagyont. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) nem bizonyult jó tulajdonosnak - állapította meg s hozta nyilvánosságra az év második hónapjában a számvevőszék. Az alapításkor kapott, négymilliárd forintos értéken nyilvántartott (valójában 12 milliárdos) állami vagyon jelentős része kikerült az alapítvány kizárólagos tulajdonából: a vagyonvesztés hárommilliárd forintra tehető. Meghiúsult az alapítvány azon célja is, miszerint az alapítók által átadott vagyon működtetéséből származó jövedelemnek fedeznie kell a szociális üdültetés támogatását. Ezért pedig, szól a jelentés, felelősség terheli a közreműködő minisztériumok apparátusai, illetve a Hunguest Rt. és a Hunguest Hotels Rt. igazgatóságának korábbi tagjait. Ma az alapítványnak mindössze 42 millió forint értékű ingatlan van a tulajdonában. Az üdülési célra nem használt ingatlanokat a kuratórium részben tőketartalékként, részben apportként adta a vagyonkezeléssel létrehozott Hunguest Rt.-nek, kisebb részben saját tulajdonként értékesítette. Az értékesítésből 5,2 milliárd forint folyt be, ezt a megmaradt üdülők üzemeltetésére fordították, illetve felélték. Miközben a vagyonvesztést nem vitatják, a Hunguest Vagyonkezelő (HV) Rt. most mindenekelőtt azt szeretné elérni, hogy egyezségre jusson a Hunguest Hotels Rt.-vel, illetve utóbbi többségi tulajdonosával, az Arago Befektetési Holding Rt.-vel, hogy a ma részvényekben fekvő, több mint 8 milliárd forintnyi vagyon nagy részét visszaszerezhessék. Erre azért van szükségük, mert a HH Rt. kisebbségi tulajdonosaként - a részvények 49 százalékát birtokolják - évente csupán 300 millió forint bevételhez jutnak. Ebből tavaly mintegy 100 millió forintot tudtak befizetni az alapítványnak, amit a szociális üdültetés támogatására fordítottak. Az Arago - úgy tűnik föl - hajlandó egyezkedni a Hunguest Vagyonkezelő Rt.-vel. A javaslat szerint a vagyonkezelőnek a Hunguest Hotels Rt.-ben meglévő 49 százalékos tulajdoni hányada 25 százalék plusz 1 szavazatra csökkenne, és ezért cserébe 4,5 milliárd forint készpénzt, valamint 2,5 milliárd forint értékű ingatlanvagyont kapna egy, a Balaton déli partján fekvő üdülő formájában.

A WTO értékelése szerint Magyarország a világ toplistáján a 13. helyen áll, ez ugyan nem éppen szerencsétlen szám, de jóval hátrébb van a korábbi évek 9-10. helyénél. Nem is beszélve a még régebbi ötödik helyezésről...

Csakhogy, mint tudjuk, a statisztika olykor csalóka. Míg más országok kimutatják, mennyi turistát és mennyi látogatót fogadtak (vagyis különbséget tesznek a 24 óránál hosszabb, illetve rövidebb időt eltöltők között), addig a magyar statisztika egy ideje csak az országba belépők számát tartja nyilván. Ha így vesszük, a legalább egy éjszakát eltöltő turisták számát tekintve hazánk már megelőzi Görögországot... Miközben mindenki el- és beismeri, Magyarország mégsem nevezhető akkora turisztikai nagyhatalomnak, mint Görögország.

VENDÉGÉJSZAKÁK Tavaly az év első tizenegy hónapjában a szállodai vendégéjszakák aránya - a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint - a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakákon belül 63 százalékot tett ki. A legdinamikusabb növekedés a gyógyszállóknál volt tapasztalható (+59,8%), ám az átlagos tartózkodási idő nem változott (3,1 nap). A vendégek 64 százaléka szabadidős céllal, míg 12 százalékuk konferenciára érkezett. A forgalomnövekedés egyharmada a vendégforgalom növekedéséből, kétharmada pedig az áremelkedésekből adódott.

A korrekció a világszervezetre marad, így aztán ma már nem 30 millió, hanem 15 millió az országba beutazó turisták száma. De a ki-be utazások számán túl igazán az a döntő, hogy aki ide beteszi a lábát, mennyit költ... A WTO kimutatása szerint a világ 698 millió turistája 476 milliárd dollárt költött, az egy vendégre jutó átlagos költés 682 dollár volt. Magyarországon viszont tavaly a turizmusból származó teljes bevétel 3,3 milliárd dollár volt, s ez a 15 millió turistára vetítve fejenként 215 dollárt jelent. Kevesebb, mint a világátlag harmada! S ez már igazán szembetűnő különbség.

UTAZÁS 2001 Tavalyelőtt a készülődő koszovói háború, tavaly a HTC-Jorgos botránya, az idén pedig az esőfelhők vetettek árnyékot az utazási kiállításra... Pedig ezúttal 46 állam 870 kiállítója (740 magyar és 130 külföldi) 12 500 négyzetméternyi területet bérelt az Utazás 2001 kiállítás alkalmából, minden eddigi rekordot megdöntve. A MÁV, az Eurotours, a Malév és a Cipollino utazási iroda jelent meg a legnagyobb területen, a külföldi vendégek közül pedig Olaszország, Ausztria, Tunézia és az Egyesült Államok foglalták el a legnagyobb helyet. (Tavaly az utóbb csúfos bukásra ítélt HTC-csoport terpeszkedett a legtovább...) Első alkalommal mutatkozott be Algéria, Banglades, Jordánia, Jugoszlávia, Líbia, Luxemburg és Mauritius - közvetlen kapcsolatot keresve a magyar utazókkal és konkurálva az utazási irodákkal. Mintegy 200-300 ezerre tehető azok száma, akik évről évre megengedhetik maguknak és családjuknak, hogy rendszeresen külföldön nyaraljanak s teleljenek. Több mint ötven százalékuk még az utazási irodákra támaszkodik, ha külföldre kíván kijutni, de egyre többen szervezik meg saját maguk az útjaikat - telefonon és interneten keresztül.

A baj nem jár egyedül

A magyarországi turizmus óriási bajai (erősen szezonfüggő idegenforgalom, jórészt a fővárosra és a Balatonra koncentrálódik, a kereskedelmi szálláshelyeken rövid időt, átlagosan 3-4 éjszakát töltenek el a vendégek, és még mindig szegényes a belföldi kínálat) ellenére is meghatározó és példaértékű szerepet tölt be a gazdaságban. Jól érzékelteti ezt, hogy az elmúlt tíz évben az ágazatból származó devizabevételek - rendkívül alacsony importtartalom mellett - megnégyszereződtek. A turizmus teljes devizabevétele 1999-ben a külkereskedelmi mérleg hiányának a háromnegyedét fedezte. Szakértői becslések szerint Magyarországon a bruttó nemzeti terméknek már több mint egytizede a turizmusból származik, és az ágazat csaknem 250 ezer ember számára nyújt munkát, megélhetést. Húzóhatása elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását.

Csakhogy a magyar turizmus - kedvező adottságok ide, dinamikus növekedés oda - ma még nem képes megfelelő mértékben kiaknázni a kiugróan magas látogatóforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket. Noha Magyarország a Föld legkedveltebb célállomásai között a 13. helyen áll, a turisztikai bevételek nagysága szerint még csupán a világ turizmusának középmezőnyében, a 38. helyet foglalja el, a világturizmusból a látogatók száma alapján 3-4 százalékkal, a nemzetközi turisztikai bevételekből viszont alig 1 százalékkal részesedik.

INFORMÁCIÓS RENDSZER Magyarországon a turizmus információs rendszere négy pillérre támaszkodik: a Tourinform-hálózatra, a Nemzeti Turisztikai Adatbankra, a Tourinform telefonos szolgálatra és az internetre. A turisztikai információs rendszer fejlesztésének ma jelentős akadálya a kis- és közepes méretű turisztikai vállalkozások bekapcsolódásának hiánya. További gondot okoz, hogy a több mint 1,5 millió adatot tartalmazó Nemzeti Turisztikai Adatbank számára kifejlesztett számítógépes rendszer, és így a Tourinform-irodák információs hálózatának ellátása - on-line rendszer helyett - off-line állapotban működik.

Sajnálatosan jellemző: az ezer lakosra vetített külföldi látogatók száma és tartózkodási ideje háromszorosa az Európai Unió átlagának, ugyanakkor a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák száma és az egy turistára jutó bevétel csak fele, harmada az EU átlagának.

A hazai turizmus fejlődését és jövedelemtermelő képességét több tényező is korlátozza, ráadásul ezek olykor egymást erősítik. A nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képesség egyik oka az infrastruktúra hiányos fejlettsége. Másik oka a turisztikai vonzerőt képviselő adottságaink gyenge kihasználtsága, a magas bevételt hozó programkínálat, a komplex turisztikai termékek szűkössége. Részben a kínálat szerkezetére vezethető vissza, hogy a honi turizmus területileg és szezonálisan is erősen koncentrált. Bár a turisztika fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus, s világviszonylatban a turistaforgalom mintegy 70 százalékát a belföldi forgalom adja, Magyarországon a belföldi vendégek aránya a kereskedelmi szálláshelyeken kevesebb mint ötven százalék. A külföldi vendégforgalom aránytalan túlsúlya sajátos csapdahelyzetet rejt magában, vélik a gazdasági tárca szakértői. Külföldi, és ráadásul fizetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holt szezon idején is belső keresletet támaszt.

NYÁRON NYARALUNK A belföldi vendégek tavaly 15,5 százalékkal költöttek többet kereskedelmi szálláshelyeken, mint az előző év tizenegy hónapjában. Az összeg megközelítette a 17 milliárd forintot. A szállodákban 13,9 százalékos, ezen belül a gyógyszállókban 90,3 százalékos volt a növekedés. A növekmény 30 százaléka a vendégforgalom növekedéséből, 70 százaléka pedig az áremelkedésekből adódott. A belföldi vendégforgalom fejlődése nagyrészt a Magyar Turizmus Rt. 1999-ben megkezdett belfölditurizmus-ösztönző kampányának tudható be. Segítették ezt a tendenciát a magyar lakosság életszínvonalát pozitívan befolyásoló gazdasági folyamatok, amelyek az utazási kedv növekedését eredményezték.

Gyógyír...

A minőségi turizmus irányába való elmozdulás érdekében a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjának legfontosabb célja: a minőségi turizmus fejlesztését szolgáló kínálatbővítés, a szolgáltatások színvonalának emelése és a regionális hálózatépítés. A koncentráció elveit szem előtt tartva a program alprogramokra épül: a gyógy- és termálturizmus, a konferenciaturizmus, a tematikus parkok (élményparkok), a kastély- és várturisztika, valamint a turisztikai információs rendszerek fejlesztési programjára. Külön kategóriát képez az egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztése.

A Széchenyi-terv keretében országosan legalább 25 milliárd forintra lehet pályázni a különféle turisztikai fejlesztésekhez. A GM kiemelten segíti a termálturizmust, a gyógyfürdők létesítését, ehhez akár ötvenszázalékos támogatást is ad, míg a szállodai férőhelyek bővítéséhez - így a hotelek építéséhez - 15 százalékos támogatást lehet igényelni. Emellett a kongresszusi turizmust, a lovasturizmust, a kerékpárutak építését és más idegenforgalmi elképzelések megvalósítását is támogatja a minisztérium.

IRÁNY EURÓPA! Tavaly november végéig a magyar állampolgárok 10,3 millió alkalommal lépték át a határt, legtöbben az osztrák határszakaszon (45 százalék), itt a határátlépések száma nem változott, a román határszakasz forgalma 35 százalékkal nőtt, míg a szlováké 26-tal csökkent.

Magyarország igazi európai gyógyvíznagyhatalom, sőt a világranglistán e téren csak Japán, Izland, Olaszország és Franciaország előzi meg. Így a gyógy- és termálturizmus fejlesztése e nemzetközileg is versenyképes adottság mind jobb kiaknázására épül. Előnye, hogy nem érvényesül a szezonalitás hatása, az átlagos tartózkodási idő átlaga tíz napnál is hosszabb, a fajlagos költés 30-35 százalékkal magasabb, mint a vendégfogadás más területein. A Gazdasági Minisztérium számításai szerint minden, a gyógy- és termálturizmusban elköltött száz forint további 167 forintnyi termeléssel kombinálódik, a munkajövedelmek 75 forinttal nőnek általa, végül az ebben az ágazatban keletkező száz új munkahely újabb 214-et teremt.

Az ország területének mintegy 80 százalékán található hévíz, a több mint nyolcszáz hévízkút közel egyharmadát fürdési célokra is hasznosítják. A gyógyvízzé nyilvánítás viszonylagos hosszadalmassága miatt is előbb a termálturizmus kerül az előtérbe, míg a gyógyturisztikai fejlesztés csak egy későbbi szakaszban, vagy a már gyógyvízzé nyilvánított termálvizekkel rendelkező fürdőknél gyorsul majd fel. A mintegy 350 közfürdő 1200 fürdőmedencéjének csak elenyésző részében használnak termálvizet. A medencéknek egyharmada felel meg a modern egészségügyi és technológiai követelményeknek, többségük átépítésre, korszerűsítésre szorul, ám ez rendkívül költséges - műemlékek esetében akár drágább is lehet, mint az új medencék építése.

A nagyobb gondot az egészségügyi szabályozás jelenti: A gyógyfürdői kezelések támogatására költött összeg az elmúlt tíz esztendő átlagában nem haladta meg a gyógyszertámogatás 1-1,5 százalékát. Ez pedig nemcsak a magyar lakosság gyógyulási lehetőségeit korlátozza, hanem veszélyezteti a külföldi vendégforgalom jövőjét is. A biztosítási támogatás hiánya csökkenti a belföldi keresletet, az alacsony belföldi kereslet pedig akadályozza a nemzetközileg is versenyképes kínálati struktúra kiépülését.

MINISZTERI REMÉNYEK Az évi 5-7 százalékos gazdasági növekedés üteme mellett is fenntartható az egyensúlyi állapot, hiszen a turisztikai ágazat biztosítja az ország devizaigényét. A rendszerváltás után a privatizáció, később a zöldmezős beruházások, napjainkban pedig nagyrészt a turisztika teremti elő a tőkebeáramlás feltételeit - állította Matolcsy György gazdasági miniszter, amikor az Országgyűlés szakbizottsága előtt beszámolt az idegenforgalom tavalyi teljesítményéről, illetve további lehetőségeiről. Kétmilliárd eurós működőtőke-beáramlás és 88 milliárd eurós profitkihelyezés mellett a turizmus devizaegyenlege tavaly elérte a 2,5 milliárd eurót. Ez nem egyedi jelenség, mondta a miniszter, szerinte még legalább 10-15 évig fenntartható lesz a jelenlegi modell.

A Széchenyi-terv ugyan alaposan részletezi a nehézségeket, és arra ösztönöz, hogy minél többen vegyék igénybe az állami segítséget: ehhez képest csupán két ilyen célú pályázatot írt ki az illetékes minisztérium. Az egyik a termálfürdők kialakítására, fejlesztésére és a kapcsolódó infrastruktúra megteremtésére, modernizálására nyújt támogatást, a másik segítségével pedig a szálláshelyek számát lehet megtöbbszörözni. Bár nincsenek róla pontos adatok, számítások szerint összességében körülbelül 25 milliárd forint jut a nemzeti fejlesztési keretből a szektor modernizálására.

Az egészségturisztikai termékek fejlesztésébe nagyjából hétmilliárd forintos PHARE-SAPARD forrás is bevonható. Ez azt jelenti, hogy a hét hazai régió egy-egy milliárdnyi pályázati pénzt nyerhet Brüsszeltől. Ennek révén egy nagy és több kisebb, pár százmillió forintos fejlesztést valósíthatnak meg. Bánki Erik, az Országgyűlés gyógy- és termálturizmus albizottságának elnöke álláspontja szerint elsősorban az önkormányzatok élhetnek a PHARE-SAPARD programok adta lehetőségekkel, hiszen a hazai fürdők 90 százaléka önkormányzati tulajdonban van.

A Magyar Fürdővárosok Szövetsége tagjainak többsége is várhatóan pályázik a Széchenyi-terv gyógy- és termálturizmussal kapcsolatos tendereire, annál is inkább, mivel kevesebb mint egy évük van rá, hogy megfeleljenek annak a kormányrendeletnek, amely kimondja: a jövőben a medencéket vízforgatóval kell ellátni. Az ágazatban, szerintük, az igazi áttöréshez nagyobb tőkeinjekcióra lenne szükség. Hátrányosan érinti a gyógy- és termálturizmust, hogy a fürdőépítések megtérüléséhez az átlagosnál hosszabb időre van szükség, illetve általában az önkormányzati és a magántőke együttműködését kell megvalósítani, ami esetenként nehézkes.

A nagyok nem várhatnak a kormányzat vagy az Unió jóindulatára. A Danubius Hotels Group például továbbra is piacvezető szeretne maradni, és nemcsak Magyarországon, hanem a kelet-közép-európai régióban is, így hát az idén saját erőből hatmilliárd forintot költ fejlesztésekre, jelentette ki Betegh Sándor, a cégcsoport vezérigazgatója. Reményei szerint, ha a nemzeti fejlesztési terv céljai megvalósulnak, a jelenlegihez képest négyszer több gyógyszálló várja majd a vendégeket. A hévízi Thermal Hotel Aquában például április végén fejeződik be a kétszáz négyzetméternyi vízfelületet felölelő élményfürdő kialakítása. A medence harmada fedett, kétharmada pedig szabadtéri, víz alatti masszázzsal és gejzírrel. A Danubius Margitszigeti Thermal Hotelben pedig négymilliárd forintos ráfordítással Közép-Európa legszebb és a legkorszerűbb gyógyászati és uszodai centrumát hozzák létre.

UTAZÁSI SZOKÁSOK Az utazók körében a Szonda Ipsos - Az Utazó magazin és a British Airways megbízásából - reprezentatív felmérést végzett. S mert e felmérés zömében a vállalatvezetői és legmagasabb jövedelemmel rendelkező kört érintette, eredményei, következtetései a Cégvezetés olvasói számára közvetlenül is érdekes tanulságokkal szolgálhatnak. A felmérés szerint az elmúlt évben a külföldi utazások több mint négyötöde légi úton bonyolódott le, a tipikus törzsutasok magas társadalmi státusúak: vezetők-vállalkozók, nagy jövedelműek, felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Magas az autóval megtett utak aránya is. A 33-46 évesek, a vezetők-vállalkozók és a legmagasabb jövedelműek azok, akik gyakrabban használnak gépkocsit, mint mások. A buszos utakra leginkább az alacsony jövedelműek és az idősebbek hajlandók. Az utazók túlnyomó többsége a gyorsasága miatt választja a repülőgéppel történő utazást. A középső jövedelmi kategóriába tartozók számára a kényelem, a legmagasabb jövedelműeknek a gyorsaság dominál. A többség elsősorban a Malév gépein utazik, a British Airways és a Lufthansa járatain a megkérdezettek csaknem fele, az Air France, a Swissair és a KLM gépein minden harmadik válaszadó ült már. A Malév járatain elsősorban az alacsonyabb jövedelmi csoport tagjai utaznak szívesen. Az egyéb járatokon átlagon felül a legmagasabb, átlagon alul a közepes családi jövedelműek szeretnek repülni. A Malév a kedvező jegyárai, a British Airways a kényelme és pontossága, az átszállási lehetőségek miatt vonzóak az utazók körében. A felmérésben szereplők kétharmada utazási irodán keresztül vásárolja repülőjegyét, majdnem egyharmaduk pedig az adott légitársaság irodájában. Interneten és egyéb helyeken kevesen rendelik meg jegyüket. A repülőúthoz szükséges információkat a válaszadók nagyobb része utazási irodától szerzi be. Harmaduk útikönyveket tanulmányoz vagy az interneten barangol további információért. Minden hatodik utazó a légitársaságoknál érdeklődik. A legkedveltebb időtöltés az utazás ideje alatt az olvasás és a nézelődés. Ezeket követi a pihenés-alvás, majd a társalgás. Munkával az utazók csupán alig egytizede foglalkozik. A tavaszi (27) és a nyári (39) hónapok bizonyulnak a legkedveltebb utazóidőszaknak, ekkorra időzítik az utazások 65 százalékát. Az üzleti úton részt vevők közel fele tavasszal, a magánúton részt vevők pedig több mint fele nyáron utazik. Üzleti utak és magánutak céljából is a leggyakrabban Európán belül utaznak: ha messzebb repülnek, útjaik elsősorban Észak-Amerikába irányulnak. Európán belül az utazások célja elsősorban Anglia, ezt követi Görögország, Franciaország, Németország és Spanyolország.

Konferenciaturizmus

A debreceni, a pécsi, a soproni és a szegedi kongresszusi turizmus támogatása vált először kézzelfoghatóvá a Széchenyi-terv pályázatain. Matolcsy György gazdasági miniszter maga jelentette be, hogy a négy határ menti nagyváros több mint 2,7 milliárd forintos állami támogatásban részesül. A Széchenyi-tervben meghirdetett kongresszusi turizmus kategóriájában kiírt pályázatra 12 település nyújtotta be igényét, közülük - az első fordulóban - e négy határ menti nagyváros nyert. A debreceni konferencia-központ 933 millió, Pécs - a város centrumában lévő híres Nádor Szálloda teljes körű felújításával párhuzamosan egy 500 fős kongresszusi központ megépítéséhez - 500 millió, Sopron - a védett műemlék épületben az ezerszemélyes plenáris termen kívül 450 fős nagyterem kialakítására - 400 millió, Szeged - egy 1500 fős rendezvény lebonyolítására alkalmas központ megvalósításához - 892 millió forint támogatást kapott a gazdasági tárcától.

Napjainkban a kongresszusi, az üzleti, az incentív és a kiállítási turizmus már megkülönböztetett szerepet játszik a fejlett országok idegenforgalmi kínálatában és keresletében. A konferenciák divatját éljük. Ma világszerte mintegy ötvenezer nemzetközi szervezet működik, s ezek mindegyike több-kevesebb rendszerességgel tart különféle rendezvényeket.

HITELHIÁNY Bár az ágazat már hosszú évek óta szorgalmazza, még mindig nincs remény arra, hogy speciális hitelkonstrukciót dolgozzon ki a banki szféra a turizmus számára. A pénzintézetek manapság igencsak közömbösek az idegenforgalom iránt. Bár az ágazat eredményei kedvezőek, az egyes vállalkozások jövedelmezősége a bankok számára nem kielégítő - vélekedett Laky Attila, a Bankinfo Center ügyvezető igazgatója a Turizmus és profit című konferencián. A szakma hosszú évek óta szeretné, ám mind a mai napig nincs olyan banki konstrukció, amelyet kifejezetten a turizmussal foglalkozó gazdálkodóknak nyújtanának. Mint a bankszakember mondta, még akkor is érthetetlen a pénzintézetek közömbössége az ágazat iránt, ha a turizmus jövedelemtermelő képessége a banki megítélés szerint alacsony. Így csupán az általános hitelkonstrukciók jöhetnek számba.

A nemzetközi rendezvények számát tekintve a világranglistát az Egyesült Államok vezeti, a második helyen Franciaország, a harmadikon Nagy-Britannia áll. A koncentrációra jellemző, hogy az összes nemzetközi rendezvény háromnegyedének húsz ország ad helyszínt. Magyarország ezen a világranglistán 1999-ben a 15. helyen állt. A konferenciaturizmus nemcsak magas fajlagos bevételt adó, hanem egyúttal tőkeigényes beruházásokat is igénylő ágazat. A nemzetközi tapasztalatok szerint a konferenciaturizmusba egy-egy ország csak hosszabb felkészülési periódus és viszonylag jelentős beruházások után képes sikeresen bekapcsolódni. Európában az elmúlt tíz esztendőben ilyen invesztíciókra építve Spanyolország és Finnország ért el kiemelkedő sikereket. Magyarországon azonban kellő támogatás és befektetői hajlandóság híján a konferenciaturizmusban elért kedvező pozíció ellenére szűk keresztmetszetek akadályozzák az ágazat fejlődését: hiányoznak a nagy befogadóképességű, komplex kongresszusi központok, ahol egy fedél alatt, egy időben lehet lebonyolítani a plenáris és szekcióüléseket, kiállítást és árubemutatót, az ültetéses és az állófogadás rendszerű étkezéseket. Ráadásul a fejlődést hátráltatja a konferenciák idehozatalában jelentős szerepet vállaló hazai szakmai szervezetek korlátozott anyagi lehetősége.

A LÁTOGATÓK 2000 novembere végéig 28,7 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, a látogatók közel háromnegyede a szomszédos országokból érkezett, az EU-országokból 7 százalékkal kevesebb beutazást regisztráltak. A fajlagos költés 120 eurót tett ki, a forgalom a jobb költési hajlandósággal rendelkező turisták irányába tolódott el. Az Ausztriából érkező látogatók esetében a vendégéjszakák növekedése 3,8 százalékos volt, míg a Németországból érkezők esetében ez a mutató gyakorlatilag nem nőtt. A vendégéjszakákat tekintve említésre méltó növekedést ért el Olaszország (+18,1%), Spanyolország (+29,7%), Franciaország (+10,6%) és Hollandia (+9,3%).

Kastélyprogram

Formálódik a nemzeti kastélyprogram is, az állami pénzeket uniós pályázatokon elnyerhető támogatásokkal is ki lehet egészíteni, a feladatsor az idén márciusban a fertődi Esterházy-kastély felújításával vette kezdetét.

A honi kastély- és várturizmusban rejlő lehetőségek ma még zömmel kiaknázatlanok. S noha a millenniumi kastélyprogramra az elmúlt két évben összességében 17 milliárd forintot fordítottak, az ország területén jelenleg mintegy kétezer olyan kastély található még, amelyet érdemes lenne felújítani, s hosszú távon a turisztika szolgálatába állítani. Köztük nyolcszáz a kincstárhoz tartozó, szigorúan védett, soha el nem idegeníthető épület.

A most formálódó nemzeti kastélyprogram tervei szerint az első rekonstrukciós körbe húsz hazai kastély kerülne be - nyilatkozta Kovács Ferenc, az Országgyűlés kastélyok, várak, kúriák albizottságának elnöke. A formálódó nemzeti kastélyprogramon túl a Széchenyi-terv is kiemelten kezeli a témát, s pályázatok segítségével közel kétmilliárd forintot szán a hazai kastélyok mielőbbi turisztikai hasznosítására. A pompás épületekben kialakított szállodák iránt nemzetközi viszonylatban is egyre élénkebb a kereslet. A fogyasztói szokások átalakulásával ugyanis fokozatosan az egyedi turisztikai termékek kerülnek előtérbe.

A programot nemcsak költségvetési pénzekből finanszírozzák, hanem európai uniós források is bevonhatók. Így például lehet pályázni a SAPARD- s a másik, vidékfejlesztést elősegítő, LIADER-programra. Az uniós hitelekhez a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül lehet majd hozzájutni.

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT), a Gazdasági Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ebben az évben 350 millió forinttal támogatja a Balaton környéki műemlékek felújítását. A támogatás elnyerésére április 30-ig azok az önkormányzatok, egyházak és gazdasági társaságok pályázhatnak, amelyek legalább ötvenszázalékos önerőt tudnak felmutatni. Az így rendelkezésre álló 700 millió forintból idén akár 30-40 műemlék rekonstrukciója is lehetővé válhat.

A balatoni régió településein mintegy 1200 műemlék található. Ezek jelentős része azonban rossz állapotban van. A helyzet ellentmondásosságát jól jellemzi: míg a nagyvázsonyi vagy a szigligeti várat évente átlagosan 80-80 ezren látogatják, addig a Gyulakeszi mellett található Csobánc vár romjához fel sem juthatnak a kirándulók, mert nem vezet fel hozzá út.

ÜDÜLÉSI CSEKKEL Az üdülési csekkek forgalma összességében 3 százalékkal csökkent tavaly az első tizenegy hónap során, ám a céges forgalom 62 százalékkal nőtt. A vásárló szervezetek közül még mindig a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány képviselte a legnagyobb részarányt, bár ez 65-ről 41 százalékra csökkent. A második helyen a részvénytársaságok állnak, amelyek Jelentősége 22-ről 34 százalékra nőtt. A szolgáltatók közül az utazási irodák részesedése csökkent ugyan, de még így is a legnagyobb hányadot képviselik. A szállodák és az üdülőházak iránti érdeklődés élénkült. Ez azt jelenti, hogy egyre többen közvetlenül fordulnak a szállásadókhoz, kikerülve az utazási irodákat.

Élményparkok

A 20. század utolsó harmadában indult diadalútjára a turisztikai kínálat egyik leggyorsabban fejlődő területe: a tematikus park. Ezek a parkok azáltal, hogy egy-egy meghatározott téma köré szervezik a látványosságokat, koncentrált élményt kínálnak a látogatóknak. Noha a turisztikai tematikus parkok megjelenése a 19. század végére esik - elődeik a szórakoztató vidámparkok -, tömeges elterjedésük mégis az utóbbi évtizedekhez köthető. Így például az Egyesült Államokban már közel kétezer szabadidőpark működik. Számuk Európában is - időbeli késéssel követve a trendet - folyamatosan növekszik.

Tapasztalatok szerint egy regionális érdeklődésre számot tartó tematikus park nagyjából egymilliós lélekszámú térségben lehet sikeres. Nemzeti jelentőségű tematikus park piacképes működése pedig mintegy négymilliós lélekszámú vonzáskörzet jelenlétét igényli. Ezért a turisztikai tematikus parkok fejlesztésében is fokozottan érvényesül a koncentráció elve.

Magyarországon jelenleg két tematikus park található - az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, valamint a Hajdúszoboszlói Aquapark - de számos további tematikus park már a tervezés szakaszába jutott. Hogy a dolog nem megy könnyen, azt jól érzékelteti például, hogy a balatonfüredi Aquapark csak akkor épülhet meg, ha a félbehagyott görög falu építését már befejezték...

LOBBIZÓ KÉPVISELŐK Mind több parlamenti képviselő szorgalmazza a fizető-vendéglátó egységek átalányadójának és az idegenforgalmi adónak az eltörlését. Sürgetik, hogy vizsgálják meg az említett adónemek megszüntetésének lehetőségét, hiszen mindkét adónem esetében elenyésző a költségvetési bevétel. Ha a kormány 2003-tól eltörölné e két adónemet, jelentős mértékben javulhatna az adófizetési morál, és a kevesebb elvonás miatt több pénz maradhatna a turisztikai ágazatban.

Egy régió hányattatásai

A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a Horwath Consulting Kft. és a Szemrédi Turizmus Tanácsadó Konzorcium által készített felmérés szerint a Budapest-Közép-Duna-vidék régió (főváros környéki, komáromi, nógrádi települések) a hazai kilenc idegenforgalmi térség közül talán éppen a legváltozatosabb, ám a világváros árnyékában nehezen kap fényt, és még nehezebben pénzt. Fejlettsége helyenként indokolatlanul elmaradott. A főváros környékén kevés a szálloda, a program, kezdetleges a marketing. A fejlesztési koncepció felvázolásával is megbízott szakemberek szerint a régió az idegenforgalmi attrakciók teljes tárházát kínálja, többségük azonban partikuláris jelentőségű, egyenként nem eladhatók, csak egy komplex turisztikai termékcsomagba ágyazva lennének vonzóak a nemzetközi piacon.

Az elemzés készítői szerint Budapest sem villoghat. Látogatottsága megüti a mértéket, megtartóereje azonban már nem. Marketingje pedig kezdetleges. (Hogy mennyire, érdemes megnézni a főváros honlapját... dilettáns sokat markolás és összevisszaság jellemzi). Döbbenetesen igaz, de kevesen gondolnak bele: a külföldről ide vetődők, ha visszatérnek néhány év múltán, semmi újat nem tapasztalnak (Párizs, Berlin vagy London tízévenként megalkotja a maga szenzációit vagy látványos, világraszóló botrányait... Róma kiismeréséhez egy élet is kevés). A választási hadjáratok idején világvárossá magasztalt Budapesten a turisták csupán két és fél napot töltenek... (A legfrissebb adatok szerint a Tavaszi Fesztiválon a szokásos német, osztrák vendégsereg mellett megjelentek a törökök is, s nem maradtak távol az olaszok sem... de mindannyian csak egy-két napra jöttek.)

Ahhoz, hogy a térség a nemzetközi piacokon is versenyképes legyen, több mint hetvenmilliárd forintot kellene a következő hat évben az ágazatba fektetni. Az összeg hatvan százalékát, nagyjából egyenlő arányban elosztva, a meglévő termál- és gyógyfürdők rekonstrukciójára, illetve újak építésére, konferenciahelyszínek kialakítására, valamint szállodaberuházásokra.

Az elemzők s a fejlesztési koncepciót készítők a tematikus utak kidolgozását szorgalmazzák, mint például Római emlékek nyomában (a Duna partján), Magyarország bölcsője: királyi várak és paloták (Esztergom, Visegrád), Magyar népi építészet (szentendrei skanzen, Galgamente). A régió kínálta programok megvalósítását különböző állami támogatások és európai uniós pénzügyi alapok felhasználásával, de javarészt helyi önkormányzati források és a vállalkozói tőke bevonásával képzelik el. A baj csak az, állította a terv ismeretében Rusznák Imre, a Budapest és Közép-Duna-vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, hogy miközben a turizmusból származó bevételek több mint negyven százaléka e térségben keletkezik, a turisztikai célelőirányzatból pályázati úton szétosztható idei keret csak 180 millió forint, ugyanennyi jut a balatoni térségnek, míg a többi, jóval kisebb jelentőségű régiónak egyenként 120-120 millió forint. Ha az állami támogatás elnyeréséhez a pályázóknak ötven százalék saját erőt kell felmutatniuk, aligha teljesül a koncepció készítőinek jóslata, miszerint a régió 2007-ben már 2,6-2,8 milliárd dollárt hozhat az országnak.

A SZÉCHENYI-TERV A Széchenyi-terv pályázatai iránti érdeklődés várakozáson felüli - állította Kiss Tóth Péter, a Gazdasági Minisztérium pályázati információs központjának vezetője. Március végéig 500 pályázat érkezett, az igényelt támogatás összege pedig mintegy 3-4 milliárd forint. A legtöbben a vállalkozáserősítő program iránt érdeklődnek, ezt követően a turizmusfejlesztési és az energetikai tender a legnépszerűbb. Folyamatosan alakulnak az értékelőbizottságok, az országos pályázatok elbírálására húsz, a regionális pályázatok értékelésére tíz grémium jön létre.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére