Linux: nyitott, szabad, új világ

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 37. számában (2001. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Lázadás, szabadság, összefogás, garázsmeló: ez az egyik Linux-oldal, stabilitás, biztonság: ez a másik. Persze, mint minden kalákában készített dolog esetében, a Linuxnál is vannak hátrányok: elsőre nem felhasználóbarát, sokféle változata van, a dokumentációk pedig vagy elérhetők, vagy nem. Mindezek ellenére a Linux hazánkban is igen sikeres.

Fokozatos kiterjesztés

Az XXX cég vállalkozó kedvű informatikusai három évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy fokozatosan áttérnek Linuxra. Először egy gyenge teljesítményű 486-os gépen próbálták ki az operációs rendszert, amelyen a vállalati levelezés központosítását oldották meg: fogtak egy modemet, amelyet összekötöttek a 486-ossal, létrehoztak rajta egy Linux-kiszolgálót. A szervernek egyszerű feladata volt: felhívott egy internetszolgáltatót, és időnként begyűjtötte, illetve elküldte a cég munkatársainak leveleit. A rábízott munkát a kis gépen futó szabad szoftver biztonságosan végezte, ezért az XXX informatikusai továbbmerészkedtek: az internetelérés bővítése érdekében létrehoztak egy proxy- (feladatelosztó és -ütemező) szervert is - ugyanazon a gépen. Miután ez a feladat is sikerült, újabb lépés következett: kialakították a vállalat gépeinek és erőforrásának címrendszerét (DNS - domain name system), majd létrehoztak - még mindig ugyanazon a számítógépen - egy állományletöltő (ftp), egy társalgó (irc) és egy webkiszolgálót is. Még abban az évben kiegészítették azt egy adatbázisrendszerrel is, és e kettő segítségével telepítettek egy portált, amely egy rendezvényük információs szolgáltatásait végezte. Ez volt a cég első publikus megjelenése az interneten, amely egyúttal bizonyította a Linux megbízhatóságát.

A sikeres megjelenés után az XXX kiterjesztette a Linux operációs rendszert az állománykezelő műveletekre is. Ekkor már - kapacitásproblámák miatt - le kellett cserélni a 486-os számítógépet. Tovább növelték az operációs rendszer hatókörét, és a cég telephelyeit is Linux alatti webes megoldásokkal kötötték össze. Két évvel később már bérelt vonallal jutottak ki az internetre - ahol a kiszolgálók feladatait természetesen linuxos megoldások végezték el. A komolyabb internetes kapcsolathoz azonban már védelem is kellett, amelynek megoldásában a vállalat vezetése a jól ismert "make or buy" (csináld magad vagy vedd meg) választás elé került: gyártótól vegyék-e meg a tűzfal hardverét és a szükséges szoftvereket, vagy maguk építsék ki a rendszert? Az XXX ekkorra már bízott annyira a Linuxban, hogy a tűzfal kialakítását a cég szakembereire bízták. A vállalat azóta sem bánta meg, hogy a szabad szoftver mellett döntött: az akkori ajánlatok közel feléért hozták tető alá a rendszert, amely azóta is működik, és kiderült az is, hogy bővíthető. Nincs szükség verzióváltásra és újabb bevezetési költségekre: az új szoftverek is ingyenesek, így minden bővítés kizárólag a szakemberek ráfordított munkaóráiba kerül.

Az interneten kikerülhetetlen

Az előbbi példa tipikus. A Linux hazánkban és külföldön egyaránt elterjedt - főleg az internetes területeken, vagyis ott, ahol a Microsoft-rendszerek nem képesek a szükséges üzembiztonságot nyújtani, illetve ahol nem alapkövetelmény az ablakos rendszer, a pofonegyszerű kezelhetőség.

A szoftver népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Microsoft kezdi fő "ellenségként" kezelni a Linuxot, a nagy hardver- és szoftvergyártók pedig sorra kötik a megállapodásokat a Linux kereskedelmi disztribúcióinak képviselőivel (SuSE, RedHat, Corel, Caldera, Mandrake). Az egyezségek nem csak szólamokban léteznek. Az összes nagy gyártó alkalmassá teszi szoftvereit és hardvereit a Linuxszal történő együttműködésre. Az IBM új nagygépét, valamint az iSeries termékcsaládját már Linux futtatására is felkészíti, az adatbázisgyártók (Oracle, Informix, Sybase) Linux-platformmal is kompatibilissé teszik termékeiket. Teszik mindezt azért, mert napjainkban már a multinacionális cégek többsége is a szabad forráskódú szoftvert használja web- és levelezőkiszolgálóként. Úgy tűnik, hazánkban is egyre többen használnak Linuxot az üzleti életben.

Varga Csaba, a Linux Magyarország Egyesület elnöke szerint négy éve a webes alkalmazásplatformok közel felét Linux-alapú Apache webkiszolgálók tették ki, míg ma ez a szám 70-80 százalék. A szoftver szabad jellegéből adódóan nehéz mérni az elterjedtséget, de az biztos, hogy az utóbbi években meglódult a Linux-telepítés: "Ha elmegyünk egy internetszolgáltató co-location központjába (számítógép-parkoló olyanoknak, akik nem saját épületben akarják tartani gépeiket), akkor láthatjuk, hogy a legtöbb gép Linuxszal fut, mert olcsó, megbízható és távolról felügyelhető" - állítja Varga. Az egyesület elnöke szerint Magyarországon az internetes kapcsolatokat tekintve a Linux vezet a kereskedelmi szférában. Ezt valamelyest alátámasztja az Infopen magazin önkéntes, webalapú felmérése is, amely ugyan nem tér ki piaci részesedésre, de olyan vállalatokat említ meg, mint az Index - amely napi félmilliós látogatottságú portálját teljes mértékben a Linuxra bízta - és a Prím Communications napi tízezer felhasználóval. Rendszergazdákkal, üzemeltetőkkel folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy a Linuxot leginkább olyan feladatokra használják, ahol a megbízhatóság kikerülhetetlen. Főként az internettel kapcsolatos területeken alkalmazzák (web-, levelező-, ftp-szerverek, tűzfalrendszerek és proxyk), emellett használják állománykezeléshez, adatbázis-kezelőhöz, nyomtatószerverként, de főkönyvi programokhoz is.

Magyarítás kalákában

Az üzleti szférában elért sikerei ellenére a munkaállomásokon és az otthoni gépeken jóval kevesebb a Linux operációs rendszer. Sajnos telepítését és kezelését "macerásabb" megtanulni, mint ablakos vetélytársáét, és ez elriasztja az átlagos felhasználót, aki egyszerűen csak használni akarja a számítógépét. Ma már léteznek azonban olyan Linux-verziók, amelyek - a Windowshoz hasonlóan - a legtöbb feladatot automatikusan beállítják, és a felhasználónak csak kattintgatnia kell a párbeszédablakokon.

Az otthoni felhasználókról még nem készült felmérés. Rendszergazdák szerint azonban egy portál látogatóinak figyelésekor megállapítható az is, hogy a látogató milyen böngészőt és operációs rendszert használ. Gyakran látogatott portálokon a linuxos operációs rendszerek jelentős arányban szerepelnek. Szakértők szerint a magánfelhasználók száma észrevehetően emelkedni fog, ha a Linux és a hozzá tartozó irodai programcsomag, a Star Office magyarítását elvégzik. A fordítás ugyanolyan módszerrel készül, mint maga a szoftver: kalákában az interneten. Varga Csaba szerint az Open Source mozgalom Magyarországon éppúgy működik, mint máshol a világban. Az itt dolgozók hobbiból, a kihívás miatt dolgoznak. Persze ez hosszú távú anyagi haszonnal is járhat. "Egy Linux-projektben való részvétel csak a tudástól, és nem a diplomától függ. Az informatikai szakma kicsi, így híre megy, ha valaki felmutat valamit. Több programozó jutott így komoly álláshoz" - magyarázta Varga Csaba.

Hackerek nyomában

A Microsoft számára is világossá vált, hogy a nyitott forráskód mozgalmat nem lehet a szőnyeg alá söpörni. A szoftveróriás első embere, Steve Balmer a minap azt közölte: cégének egyetlen igazán fontos teendője van 2001-ben: a Linux leküzdése. E kijelentés azért is meglepő, mert a tavalyi Microsoft-nyilatkozatokban a Linux csak mint komolytalan próbálkozás szerepelt.

Eric S. Raymond, a mozgalom egyik fő szervezője szerint azonban semmi meglepő nincs a nyitott forráskódú világ fejlődésében. Szerinte a tehetségeket nem pénzzel a legcélszerűbb motiválni, a legjobbakat a szenvedély és a feladat nyújtotta kihívás vezeti, és ez annál inkább igaz, minél tehetségesebb az illető. Másfelől - teszi hozzá Raymond - a programozók akkor érzik jól magukat, ha nem unatkoznak, és nincsenek fölöttük bürokratikus korlátok. Motivációs tényező a versenyszellem is. Ez a versenyzők világa, ahol a résztvevők egyfelől szeretnének valahová tartozni, másfelől igénylik a megbecsülést. Ezek az emberek olyanokkal akarnak dolgozni, akik a saját területükön a legjobbak. Minden projekt végén megtalálható a résztvevők listája, így ha valaki új, érdekes és feltűnő dolgot alkot, akkor az bekerül a projekt történetébe. Emellett a versenyszellem segít a hibák kijavításában is. Általános szabály, hogy a közös projektekben dolgozókat (akiknél előfordulhat, hogy nem is ismerik egymást személyesen) felkérik arra, hogy teszteljék a többiek által készített modulokat. A hiba megtalálása és kijavítása ugyanúgy elismeréssel jár, mint egy új modul megalkotása.

Úgy tűnhet, hogy a Linux-projektekben altruisták dolgoznak. Különbséget kell tenni az önkéntes munkavállalás és az ingyenszoftverek között - és ez is motivációs tényező: egyre több nyitott forráskódú fejlesztő kap pénzt munkájáért -, ha nem is a Linux- vagy a Perl-világtól. A kockázati tőke pár éve már áramlik a nyitott kódú szoftverekbe, egyre több Linux-cég jön létre, és ma már az informatikai vállalkozások is mind több, Linuxhoz értő programozót és rendszergazdát keresnek. A Linux-világban pedig könnyű megtalálni a sztárokat: a nevük ott szerepel a projektlistákon.

E trend látványos állomása volt, amikor az O'Reilly könyvkiadó felvette Larry Wallt, a Perl scriptnyelv alkotóját "húzónévnek": mi fizetünk, és te leszel Mr. Perl. A származékos piac jelentős képviselője (Tim O'Reilly) tehát úgy gondolta, hogy a Perl életképes, és támogatta azt: a kiadónak e húzásból csak akkor lesz nyeresége, ha a Perl majd tényleg elterjed.

Az informatikai menedzsereknek tehát érdemes körülnézni a projektek listáin, amikor okos programozókat keresnek: egy sikeres projekt ugyanis jobb ajánlólevél, több információt ad az illetőről, mint a diploma, az életkor vagy egy közeli ismerős ajánlása.

A nyitott forráskódú világ terjedését segíti a közös értékteremtés hatékonysága. Minél többen törik a fejüket egy problémán, annál valószínűbb, hogy megoldják azt. Hackerközösségekben lehet, hogy maga a kódírás egyszemélyes tevékenység, de a nagy "betörések" a közösségek egymást segítő, információt cserélő munkájának a "gyümölcse". "Ami bevált a hackereknél, működni fog az üzleti világban is" - állítja Raymond. Hiába szerez meg több okos embert egy cég, a többi tehetség nem fog nekik dolgozni. Hacsak nem sikerül őket is bevonni. Erre ad esélyt a nyitott forráskód, minél több szakembert kell meggyőzni arról, hogy szánjanak néhány órát az adott cég meghirdetett problémájának a megoldására - a fent vázolt "ellenértékért". A jövőben egy-egy vállalat presztízse aszerint is alakul majd, hogy mennyi értéket adó feladatot tud felajánlani a külső dolgozóknak.

Persze virtuális közösségben nem könnyű dolgozni. A tagok általában csak akkor hajlandóak valakivel együttműködni, ha az illető bizonyít. Ugyanakkor itt is érvényes: az izgalmas feladatokat mindenki szívesen vállalja, a "favágó" munkát viszont senki sem szereti.

DISZTRIBÚCIÓK A Linuxot sokan és sokfelé fejlesztik, így mindegyik műhelynek saját disztribúciója van. Egy disztribúció ugyanarra a Linux-magra (kernelre) épül, amelyhez nagyjából hasonló kisegítő- és kiszolgálóprogramok tartoznak. Ezek összerendeződése azonban (könyvtárak, programok, dokumentációk elhelyezkedése, telepítőprogramok megírása, az egyes programok frissítései stb.) már a válogatást végző szervezetektől függ. Az összeválogatott és módosított végtermék jelent egy disztribúciót. A disztribúciók tartalmukban tehát nem nagyon térnek el egymástól, de a szervezési szemlélet különbözhet. A RedHat például a disztribúció készítésének túlnyomó részét belső fejlesztőivel végezteti el. Ezzel szemben a Debian Linux több száz, egymástól földrajzilag is messze eső fejlesztő munkájának eredménye. Mindkét módszernek vannak előnyei. A RedHat üzleti szempontokat követ, itt határidőre el kell készülni. A gyorsabb munka miatt a CD-re nyomott végső változatban több hiba lehet. A Debian fejlesztése ennél lassúbb, mivel egy időben többen dolgoznak. Majd a legjobbat fogadják el, és mivel senkit sem sürgetnek a határidők, marad idő a hibakeresésre is. Mindenesetre érdemes megfogadni az egyik Linux-portál tanácsát: "...mindig azt válaszd, amiben lesz, aki segít, ha elakadsz! A többi már vallási vita." Többféle Linux-disztribúció közül választhatunk, ezek közül - a teljesség igénye nélkül - a következők az ismertebbek: RedHat. Grafikus felületű verzió, grafikus telepítőeszközzel, ami megkönnyíti a Windowshoz szokott felhasználók dolgát. Persze ez - linuxos szemszögből - éppen hátrány is, hiszen elfeledteti a felhasználóval a sokkal hatékonyabb kézi beállításokat. A RedHat emellett azonban az egyik legelterjedtebb kereskedelmi Linux-csomag, így könnyen, bogarászás nélkül juthatunk támogatáshoz. Jellemzője még, hogy egy-egy kiadása adott, bevizsgált verzió, azaz időközönként verzióváltásra van szükség. Ez a Linux-világban nem megszokott, mivel - a szabad fejlesztés miatt - egy rendszer különböző elemei akár naponta és automatikusan frissülhetnek. SuSE. Több felhasználó és gyakorlott rendszergazda venne mérget erre a disztribúcióra. Kezdőknek elsőrangú operációs rendszer. Legnagyobb előnyének a YaST-rendszerét (yet another setup tool - még mindig van egy újabb telepítőeszközöd) szokták mondani. Ezt az eszközt kezdőknek tervezték: egy menürendszer segítségével állíthatunk be mindent. A grafikus felület szintén elérhető és sokoldalú - nagy előny, hogy a magyar billentyűzet alapértelmezésként, rögtön beállítható. További előny, hogy képes a RedHat, illetve a Debian programocsomagokat is kezelni. Corel Linux. A Corel Linux előnye, hogy a telepítés nem tart tovább negyven percnél, és a Windows-termékekhez hasonlóan egy sor beállítást automatikusan elvégez. Kézre álló és szép kivitelezésű grafikus felületét sokan dicsérik. A Corel Linuxszal kapcsolatban annyi a megjegyeznivaló, hogy kellő "műveltséggel" és türelemmel a felhasználói felület mögé lehet nézni, és megtanulható általa a Debian-disztribúcióra épülő Linux-rendszer. A Corel - a Debianhoz hasonlóan - naponta "kinéz" az internetre, és automatikusan elvégzi az operációs rendszer frissítését. Debian. A Debian szabad szoftver, míg az előző három kereskedelmi forgalomban is kapható, így bizonyos részei másolási védelem alá esnek. A Debian mind desktopként, mind pedig kiszolgálóként alkalmazható, de utóbbiként vált ismertté. A szoftver egyaránt használható szöveges felülettel és karakteressel is. Viszonylag kevés menüvezérelt lehetőséget nyújt egy felhasználónak, ezért az ablakos megoldásokat jobban ismerőknek több energia kell a rendszer megismerésére, mint az előző verzióknál. Hozzáértők szerint azonban megéri a többletráfordítás: a Debian stabil rendszer.
(A fenti box összeállításában Román Gellért egyetemi hallgató munkájára támaszkodtunk.)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére