Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 37. számában (2001. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Vágóbaromfi

6,50 Ft/kg minőségi támogatást lehet igénybe venni, legfeljebb háromszázhatvanezer tonna vágóbaromfi után. A támogatásban részesíthető vágóbaromfinak meg kell felelnie az MSZ 6918/1997. előírásaiban meghatározott I. minőségi osztály feltételeinek, valamint a 23/2001. (III. 19.) FVM rendelet mellékletében vámtarifaszám és MSZ-elnevezés szerinti felsorolásnak. A háromszázhatvanezer tonnán belül legfeljebb százhetvenezer tonna lehet a 0105 92 00 99, valamint a 0105 93 00 99 vámtarifaszám alá tartozó vágócsirke, és legfeljebb százezer tonna lehet a 0105 99 30 99 vámtarifaszám alá tartozó pecsenye-, illetve gigant vágópulyka mennyisége.

A vágócsirke után további 7,00 Ft/kg támogatás igényelhető.

A vágóbaromfi éves mennyiségét a Baromfi Termék Tanács (BTT) osztja fel. Ennek érdekében minden, a tagsági körébe tartozó és a feltételeknek megfelelő baromfivágóhíd számára ígérvényt állít ki az adott vágóhíd által a minőségi támogatás igénybevételével idén felvásárolható vágóbaromfi mennyiségéről. Amennyiben a keret kimerül, úgy a továbbiakban felvásárolt vágóbaromfi után nem adható ki igazolás, és nem vehető igénybe támogatás.

A százhetvenezer tonnából legalább háromezer tonna mennyiségi keretet el kell különíteni a 2001-ben az Európai Unióba irányuló baromfihús-kivitelre is jogosító állatorvosi export-ellenőrzési számot megszerző, és 2001. január 1-jétől érvényes BTT-tagsággal és állatorvosi exportellenőrző számmal már rendelkező vágóhidak részére. Az esetleg megmaradó mennyiséget a BTT legkorábban 2001. október 1-jétől oszthatja fel a vágóhidak között.

A keretből részesülő vágóhíd az év első napjától legalább 160 forint nettó árat köteles fizetni kilogrammonként az alapanyag-termelőnek a szabvány szerinti I. osztályú vágócsirkéért. Ellenkező esetben a BTT által kiadott ígérvény alapján a vágóhíd nem állíthat ki minőséget igazoló bizonylatot a termelő részére a minőségi támogatás igénybevételéhez.

A támogatást a BTT által számszerűsített mennyiségi keret kimerüléséig veheti igénybe az az alapanyag-termelő, valamint az a saját tulajdonú alapanyaggal rendelkező vágóhíd, amely

  • igazolja a BTT-tagságát;
  • a megtermelt vágóbaromfit érvényes termékértékesítési szerződés alapján adja le a vágóhídon;
  • a vágóbaromfit olyan vágóhídon vágatta le, amely a rendelet hatálybalépésének napján BTT-tag, és rendelkezik az Európai Unióba történő baromfihús-kivitelre jogosító állatorvosi export-ellenőrzési számmal;
  • rendelkezik a levágott és vágóhídon minősített vágóbaromfi mennyiségéről és minőségéről szóló bizonylattal, melyet a hatósági állatorvos és a BTT helyi megbízottja ellenjegyzett.

A támogatást az alapanyag-termelő és a vágóhíd a területileg illetékes adóhatóságtól igényelheti. Ehhez be kell mutatnia:

  • a vágóhíd által végzett vágóbaromfi-minősítésről kiadott bizonylatot;
  • a vágóhídi elszámolást a hozzá tartozó számla másolatával, illetve felvásárlási jegy csatolásával;
  • saját tulajdonban lévő baromfitelepről származó vágóbaromfi vágása esetén a minősítő és mérlegelési bizonylatot;
  • a hitelesített vágóhídi bizonylatot és ezzel együtt a BTT-tagságot igazoló iratot;
  • a Baromfi Termék Tanács igazolását az igénybe vehető támogatás összegéről.

Amennyiben a vágóhíd nem közvetlenül a baromfitermelőtől, hanem kereskedő/integrátor útján vásárolja meg a vágóbaromfit, a számlán, illetve az ennek mellékletét képező felvásárlási jegyen az alapanyag-termelő adatainak is szerepelnie kell.

A támogatást minden hónap 15. napjától lehet igényelni az illetékes adóhatóságtól az adózás rendjéről szóló törvény betartásával. A támogatás folyósítása a 10032000-01905520 számú APEH Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás számláról történik.

(Magyar Közlöny, 2001/31. szám)

Vágósertés

Március 1-jétől a vágósertések után intervenciós támogatásra jogosult az az alapanyag-termelő, aki rendelkezik az általa a vágósertés értékesítési áráról (alapár) kiállított számlával, illetve felvásárlást igazoló bizonylattal. Támogatást kérhet az is, aki saját sertést saját vágóhídon dolgoz fel, és az általa alkalmazott ár megfelel a közzétett országos heti átlagos piaci árnak. Támogatást kap az a feldolgozó is, akinél az alapár az S, E, U minőségi kategóriájú vágósertésre a 24/2001. (III. 19.) FVM rendelet 3. számú melléklete szerinti felső intervenciós ár értékét legalább tizenöt Ft/kg-mal meghaladja.

Ha az alapár S, E, U minőségi kategóriájú vágósertésre legalább hat Ft/kg-mal alacsonyabb a rendelet 1 számú mellékletében megállapított irányárnál, az alapanyag-termelő a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott mértékben igényelhet támogatást.

Az alapanyag-termelő, aki igénybe veszi az intervenciós támogatást, nem jelentkezhet be a vágósertés garantált áras állami felvásárlásáról szóló 74/2000. (IX. 30.) és a vágósertés garantált áras állami felvásárlásának bonyolításában való részvétel feltételeiről szóló 75/2000. (IX. 30.) FVM rendeletek szerinti felvásárlásra.

A támogatást igénylő VHT-tag a támogatás igénylésekor bemutatja az illetékes adóhatóságnak az igénylés benyújtását megelőző utolsó negyedévre vonatkozó befizetést igazoló csekket, vagy a vágást végző vágóhíd igazolását arról, hogy a vágást végző vágóhíd által történt levonással eleget tett a befizetési kötelezettségének. Ennek hiányában a támogatás igénylése jogosulatlan.

A támogatást az alapanyag-termelőnek és a feldolgozónak a székhelye szerint illetékes APEH-től kell igényelnie. Ehhez csatolnia kell:

  • a számlát vagy a felvásárlást igazoló bizonylatot és mellékletét,
  • a feldolgozói kifizetést igazoló vagy a vételár pénzügyi teljesítését dokumentáló bizonylatot (banki átutalás, készpénzfizetés, engedményezési szerződés, végelszámolás a termelővel, kompenzálás, váltóelszámolás, illetve amennyiben a feldolgozó ellen felszámolási eljárást indítottak el, akkor a felszámoló igazolását az alapanyag-termelő - vágósertés eladása miatt fennálló - hitelezői minőségéről stb.),
  • saját vágás esetén a minősítő és mérlegelési listát és a vágás időpontjában aktuális, közzétett országos heti piaci árat,
  • a VHT-tagságot igazoló okiratot,
  • a települési falugazdász igazolását a vágósertés kilencvennapos tartásáról (kivéve a feldolgozót),
  • integrátor, kereskedő, illetve szövetkezet esetén a hivatal igazolását,
  • feldolgozó esetén a VHT igazolását az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről.

Az igényléskor fel kell tüntetni a rendelet számát.

A támogatást a székhely szerint illetékes APEH-től kell igényelni. A támogatást az APEH területileg illetékes megyei igazgatósága a 10032000-01905520 számú APEH Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás folyósítási számláról fizeti ki.

(Magyar Közlöny, 2001/31. szám)

Vágómarha

Intervenciós támogatás igényelhető a 25/2001. (III. 19.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerinti I. és II. fajtacsoportú vágómarhára.

A támogatást igénylő VHT-tagnak a támogatás igénylésekor be kell mutatnia az illetékes adóhatóságnak az igénylés benyújtását megelőző utolsó negyedévre vonatkozó befizetést igazoló csekket, vagy a vágást végző vágóhíd igazolását arról, hogy a befizetési kötelezettségének eleget tett. A vágómarha értékesítésekor a számlán, illetve a felvásárlást igazoló bizonylaton fel kell tüntetni a fajtacsoport-megjelölést és az alapanyag-termelői alapárat.

Az az alapanyag-termelő, aki a rendelet szerinti intervenciós támogatást igénybe vette, nem kaphat támogatást a vágómarha garantált áron történő állami felvásárlásáról szóló 72/2000. (IX. 30.) FVM rendelet és a vágómarha garantált áron történő állami felvásárlásának lebonyolításában való részvétel feltételeiről szóló 73/2000. (IX. 30.) FVM rendeletben foglaltak szerint.

A támogatást az alapanyag-termelő a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól igényelheti a 10032000-01905520 APEH Agrárpiaci támogatás állami felvásárlás számláról.

(Magyar Közlöny, 2001/31. szám)

Tehéntej

A 26/2001. (III. 19.) FVM rendelet szerint a feldolgozó literenként négy forint hetven fillér minőségjavítási támogatást igényelhet a termelőtől felvásárolt MSZ 3698 szabvány szerint extrának minősített tejre. Az igénylés feltétele, hogy

  • a feldolgozó megfizette a termelő telephelyén szállításra előkészített tejért legalább a tehéntej irányáráról és az intervenciós ár alsó és felső határáról szóló 27/2001. (III. 19.) FVM rendeletben meghirdetett irányárat,
  • a feldolgozó és a tejtermelő is tagja a Tej Terméktanácsnak,
  • a tejet az Országos Hús- és Tejellenőrzési Főfelügyelet (OHTF) által ellenőrzött és hitelesített Nyerstej Minősítő Laboratóriumban minősítették,
  • a tejtermelő megkötötte a tejátvételről szóló szerződést a feldolgozókkal.

Közvetlenül igényelheti a támogatást a tejtermelő, ha maga dolgozza fel a saját termelésű tejét.

A tejtermelő és a -feldolgozó a szállítási szerződésben megállapodhat abban, hogy az irányárnak azt a részét, amely a minőségi felárból képződik, a feldolgozó csak akkor fizeti meg a termelőnek, ha azt az APEH folyósította. E megállapodásnak tartalmaznia kell a feldolgozó kötelezettségvállalását arra, hogy az APEH-től beérkezett támogatás összegét öt munkanapon belül átutalja a termelő részére. Amennyiben a feldolgozó a szerződés megkötése után csőd- vagy felszámolási eljárás alá kerül, és ezért nem jogosult a támogatásra, úgy a tejtermelő közvetlenül igényelheti a támogatást.

Ha a feldolgozó a 27/2001. (III. 19.) FVM rendeletben meghatározott irányárnál literenként legalább öt forint hetven fillérrel alacsonyabb árat fizet, akkor a Tej Terméktanács-tagsággal rendelkező termelő közvetlenül jogosult a támogatás igénybevételére.

A támogatás havonta, a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjától igényelhető az illetékes adóhatóságnál a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról.

A feldolgozónak, illetve a támogatást közvetlenül igénylő termelőnek rendelkeznie kell:

  • az OHTF által hitelesített Nyerstej Minősítő Laboratórium által kiállított minősítő tanúsítvánnyal,
  • a Tej Terméktanács-tagságot igazoló okirattal,
  • a feldolgozónak a tej felvásárlásáról, valamint a 27/2001. (III. 19.) FVM rendeletben meghatározott irányár minőségjavítási támogatással csökkentett összegének kifizetését dokumentáló bizonylattal,
  • az átadott mennyiséget igazoló bizonylattal.

Amennyiben a tehéntej-termékpálya szabályozásáról szóló 5/1997. (I. 30.) FM rendelet értelmében idén garantált áras felvásárlásra kerül sor, akkor az így felvásárolt tej után a minőségjavítási támogatás nem igényelhető.

A 27/2001. (III. 19.) FVM rendelet szerint az MSZ 3698 szabvány szerint extrának minősített tej irányára 72,70 Ft/liter + áfa. Az extra minősítésű tehéntej intervenciós árának alsó határa 62,70 Ft/l + áfa, az intervenciós ár felső határa 82,70 Ft/l + áfa.

(Magyar Közlöny, 2001/31. szám)

Dohánytermesztés

Minőségi felár támogatásban részesülhet az a dohánytermesztő, aki tagja a Dohány Terméktanács termelői tagozatának, és a tavalyi termeltetésére érvényes, az elsődleges feldolgozóval kötött termeltetési és értékesítési szerződés alapján MSZ 08-1682/6-89 szabványnak megfelelő Virginia típusú, illetve MSZ 08-1682/3-89 szabványnak megfelelő Kállói-Pallagi típusú dohányt termelt.

A támogatás összesen 6750 tonna mennyiségű dohányra, 200 millió forint összegben terjed ki.

A termesztő az említett határig

  • összesen 1765 tonna Virginia "AV-BV" osztályú dohány esetén 40 000 Ft/tonna,
  • összesen 2455 tonna Virginia "BI" osztályú dohány esetén 29 500 Ft/tonna,
  • összesen 1135 tonna Kállói-Pallagi "A" osztályú dohány esetén 25 000 Ft/tonna,
  • összesen 1395 tonna Kállói-Pallagi "B" osztályú dohány esetén 20 000 Ft/tonna

támogatásra jogosult.

A támogatás iránti kérelmet a termesztő - a feldolgozó által kiállított felvásárlási jegyek hiteles másolatának és összesítőjének csatolásával - a Dohány Terméktanácshoz nyújthatja be.

A kérelmeket május 18-áig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

A támogatásra jogosult az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 nap elteltével - az értesítés egyidejű bemutatásával - az illetékes első fokú állami adóhatóságtól igényelheti a támogatást, a 0011. számú "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséhez" nyomtatvány kitöltésével. A támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások, állami felvásárlás folyósítási számlájáról fizetik ki.

A támogatást a 28/2001. (III. 19.) FVM rendelet szabályozza.

(Magyar Közlöny, 2001/31. szám)

Mérőeszközök

2003. január 1. napján lép hatályba a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet, amely azokra a gyártókra terjed ki, amelyek a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerinti joghatással járó, mérésre szolgáló mérőeszközöket gyártanak, forgalmaznak vagy üzemeltetnek.

A mérőeszköz akkor hozható forgalomba, helyezhető üzembe vagy tartható használatra kész állapotban, ha

  • megfelel az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabályokban, szabványokban, nemzetközi mérésügyi szervezetek ajánlásaiban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek, és
  • rendelkezik hitelesítési engedéllyel, típusjóváhagyási jellel, továbbá
  • ellátták az első hitelesítést tanúsító jellel, ha az adott mérőeszköztípusra első hitelesítést írtak elő.

A forgalomba hozatal előtt a gyártónak el kell látnia a mérőeszközt az említett jelölések valamelyikével.

A gyártónak típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie, ha az adott mérőeszköztípusra azt jogszabály előírja. A kérelem tartalmazza:

  • a gyártó megnevezését, székhelyét;
  • a mérőeszköz rendeltetését;
  • a mérőeszköz kereskedelmi megnevezését, ha van ilyen, vagy a típust;
  • a mérőeszközre vonatkozó tervdokumentációt.

A gyártó a típusmintát a hitelesítő szervezet rendelkezésére bocsátja. A hitelesítő szervezet a típusminta több példányát is bekérheti. Egy típusminta több típusváltozatot is reprezentálhat, ha a változatok megfelelőségéről a típusminta vizsgálatával meg lehet győződni.

A hitelesítő szervezet igényelheti, hogy a kérelmező bocsássa rendelkezésére a vizsgálatokhoz szükséges etalonokat, eszközöket és kisegítő személyzetet.

A hitelesítésre jogosult szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköztípussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki, a mérőeszközt típusjóváhagyási jellel látja el. A gyártó csak a hitelesítési engedély szerinti típusmintával és a méréstechnikai követelményekkel egyező mérőeszközöket gyárthat.

A hitelesítési engedély tartalmazza a típusvizsgálat eredményét, érvényességének feltételeit, a típusminta azonosításához szükséges adatokat és a mérőeszköz működési leírását. A kapcsolódó tervdokumentáció, továbbá a részlet- és összeállítási rajzok annak mellékleteit képezik.

Amennyiben a gyártó a hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszközön olyan változtatást végez, amely módosítja annak méréstechnikai jellemzőit, úgy a módosított tervdokumentációt meg kell küldenie a hitelesítő szervezetnek. A hitelesítő szervezet hitelesítésiengedély-módosítást állít ki, vagy dönt a típusvizsgálati eljárásról.

A hitelesítési engedély alapján a mérőeszköz első hitelesítésre bocsátható, illetve ha az első hitelesítés az adott mérőeszköztípusra nincs előírva, úgy forgalomba hozható és használatba vehető. Ha a mérőeszközre vonatkozó jogszabály az adott típusnál nem ír elő hitelesítési engedélyt, akkor az adott típus közvetlenül bocsátható első hitelesítésre.

A hitelesítési engedély 10 évig érvényes, azonban az a gyártó kérelmére további 10 évre meghosszabbítható.

Az első, a javítás utáni vagy az időszakos hitelesítés során a hitelesítő szervezet megvizsgálja és tanúsítja, hogy a típusvizsgálati eljárás során ellenőrzött mérőeszköz megfelel a hitelesítési engedély szerinti típusmintának és a méréstechnikai követelményeknek.

Az egyedi vagy különleges felhasználásra gyártott mérőeszköz vizsgálata során a gyártónak nyilatkoznia kell arról, hogy a mérőeszköz megfelel a méréstechnikai követelményeknek, és alkalmas a rendeltetésszerű használatra.

A hitelesítéshez a gyártónak a hitelesítő szervezet rendelkezésére kell bocsátania a mérőeszköz tervdokumentációját. A hitelesítő szervezet a vizsgálat alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki.

A rendelet melléklete szerinti jelöléseket jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elhelyezni a mérőeszközön. A mérőeszközön nem helyezhető el a mellékletben meghatározott jelölésekkel összetéveszthető egyéb jelölés.

(Magyar Közlöny, 2001/31. szám)

Reprográfiai jogdíjak

Megjelent a Magyar Reprográfiai Szövetség közleménye a fénymásolással vagy más hasonló módon történő többszörözés után járó jogdíjakról.

A 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendeletben felsorolt, reprográfiára szolgáló készülék gyártója a forgalomba hozatal napjától számított nyolc napon belül, külföldi gyártás esetén a jogszabály szerint vámfizetésre kötelezett személy a vámkezelés befejezésétől számított nyolc napon belül az alábbi díjat köteles megfizetni készülékenként:

Készülék másolási sebessége

Forint

Percenként 9 másolatig

2 700

10-14 másolat percenként

5 400

15-29 másolat percenként

18 000

30-49 másolat percenként

40 500

Több mint 50 másolat percenként

72 000

Színes másolat készítésére is alkalmas készülékek esetén a fenti díjak 50 százalékkal emelkednek.

A rendeletben felsorolt, reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető személy az alábbi díjat köteles megfizetni készülékenként és havonta:

1. Fénymásolóüzletekben három vagy ennél több reprográfiára szolgáló készülék ellenérték fejében történő üzemeltetésekor, illetve csak egy vagy két készülék üzemeltetésekor, amennyiben az üzlet fő tevékenységi köre a másolás, az üzemeltetőnek az alábbi díjat kell megfizetnie készülékenként és havonta:
Az 1-12 másolat percenkénti másolási sebességű készüléknél Budapesten 4100, a városokban 3300, az egyéb településeken 2500 forint. A 13-50 másolat percenkénti másolási sebességű készüléknél az előbbi megkülönböztetés szerint 8200, 6600, illetve 5000 forintot kell fizetni. A több mint 50 másolat percenkénti másolási sebességű készüléknél a díj 10 000, 8200, 6600 forint.

2. Kiskereskedelmi üzletekben egy vagy két reprográfiára szolgáló készülék ellenérték fejében történő üzemeltetésekor, amennyiben az üzlet fő tevékenységi köre nem a másolás, az üzemeltetőnek az alábbi díjat kell megfizetnie készülékenként és havonta:

Az 1-12 másolat percenkénti másolási sebességű készüléknél Budapesten 3000, a városokban 2200, az egyéb településeken 1100 forint. A 13-50 másolat percenkénti másolási sebességű készüléknél az előbbi megkülönböztetés szerint 6000, 4500, illetve 3000 forintot kell fizetni. A több mint 50 másolat percenkénti másolási sebességű készüléknél a díj 7400, 6000, 4500 forint.

A színes másolat készítésére is alkalmas másolóberendezés ellenérték fejében történő üzemeltetésekor a díjtételek 50 százalékkal emelkednek.

A Magyar Reprográfiai Szövetség a jogdíjközlemény megfelelő rendelkezéseiben meghatározott tételes díjfizetés helyett átalányszerződést is köthet a díjfizetésre kötelezettekkel, vagy azok jelentős részét megfelelő mértékben képviselő érdek-képviseleti szervekkel.

A jogdíjak április 1-jétől 2001. december 31-ig érvényesek.

(Magyar Közlöny, 2001/31. szám)

TIR-egyezmény

Kihirdették az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény módosítását. Az erről szóló 2001. évi VII. törvény április 4-én lép hatályba, bizonyos előírásait azonban csak szeptembertől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/32. szám)

Vám

Megváltozott a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény. A 2001. évi VIII. törvény szerint április 25-étől a preferenciális hasáb vámtételei azon fejlődő országokból származó termékek esetében alkalmazhatók, amely országok a magyar árukat a legnagyobb kedvezmény elvének megfelelő elbánásban részesítik, és nem alkalmaznak Magyarországgal szemben hátrányos megkülönböztető intézkedéseket. A preferenciális vámelbánásban részesített országok felsorolását a törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. Az új előírást az április 25-ét követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.

Az április 1-jét követő vámkezeléseknél kell alkalmazni a 4/2001. (III. 22.) KüM-PM együttes rendeletet, amely "Horvát" jelzésű hasábbal egészítette ki a kereskedelmi vámtarifa 5. számú mellékletét.

Az 5/2001. (III. 22.) KüM-PM együttes rendelet szerint április 1-jétől a Horvát Köztársaságból származó egyes árukat vámkontingensek keretében a 10/2000. (XII. 18.) KüM-PM együttes rendelet 13. számú mellékletében feltüntetett vámtételekkel lehet vámkezelni.

A 6/2001. (III. 22.) KüM-PM együttes rendelet alapján március 27-étől a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezései szerint a vámtarifa "Horvát" jelzésű hasábjában feltüntetett kedvezményes vámtételeket kell alkalmazni a Horvátországból behozott és a Horvátországból származónak minősülő vámáruk vámkezelésénél.

(Magyar Közlöny, 2001/32-33. szám)

Devizaárfolyamok

A Magyar Nemzeti Bank közleményben hozta nyilvánosságra az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek USA-dollárra átszámított árfolyamait.

(Magyar Közlöny, 2001/32. szám)

Üzemanyagárak

Március 22-én jelent meg a 2001. április 1-je és június 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról szóló APEH közlemény.

Ha a magánszemély az alábbi árak szerint számolja el az üzemanyagot, nem szükséges számlát beszereznie:

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 233 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 243 Ft/l

Keverék 232 Ft/l

Gázolajok 217 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2001/33. szám)

Szakképzési hozzájárulás

Március 31-étől új szabályok vonatkoznak azokra, akik a munkavállalóik részére szervezett szakképzéssel teljesítik a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket. Az erről szóló 1/2001. (III. 23.) OM rendelet szerint a hozzájárulásra kötelezett cég (a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig) akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a képzési szerződés, illetőleg a tanulmányi szerződés alapján megszervezett, és a megyei (fővárosi) szakképzési bizottság által elfogadott szakképzés költségeivel (kiadásaival), ha együttesen fennállnak a következő feltételek:

  • a képzés a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet szerint történik;
  • benyújtották a képzési programot;
  • a képzést a megyei munkaügyi központ regisztrációjában szereplő, tanúsítvánnyal rendelkező szervezet szervezi;
  • a képzés minimális időtartama 15 óra, és nem kevesebb, mint 3 nap;
  • a képzést belföldön végzik.

További feltétel, hogy a képzés az országos képzési jegyzékben szereplő képesítést adjon, illetve a szakképzési törvény hatálya alá tartozzék. A nyelvi képzéssel szembeni követelmény, hogy az a szakmai képzés része legyen, időtartama pedig ne haladja meg a teljes képzési óraszám 75 százalékát. A bruttó kötelezettség alapjául szolgálhat a mesterképzés és -vizsgáztatás is.

Nincs szükség képzési programra a megyei munkaügyi központ regisztrációjában szereplő, tanúsítvánnyal rendelkező szervezet által megszervezett úgynevezett külső képzésnél.

Elszámolási kérelem

A hozzájárulásra kötelezettnek a képzés megkezdésének tárgyévében kell benyújtania az elszámolási kérelmet a megyei (fővárosi) szakképzési bizottsághoz, a bizottság által meghatározott ügyrend szerint. A bizottságok regionális címlistája a következő:

  • OKÉV Közép-magyarországi Területi Iroda (1052 Budapest, Városház u. 7.),
  • OKÉV Nyugat-dunántúli Területi Iroda (9024 Győr, Bem tér 15.),
  • OKÉV Észak-alföldi Területi Iroda (4025 Debrecen, Simonffy u. 2/A),
  • OKÉV Dél-dunántúli Területi Iroda (7400 Kaposvár, Szántó I. u. 5.),
  • OKÉV Dél-alföldi Területi Iroda (6720 Szeged, Petőfi sugárút 3.),
  • OKÉV Észak-magyarországi Területi Iroda (3530 Miskolc, Városház tér 5.),
  • OKÉV Közép-dunántúli Területi Iroda (8200 Veszprém, Óváros tér 21.)

A kérelem formanyomtatványát a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Egy elszámolási kérelemhez több képzési adatlap is csatolható. (Az adatlap mintáját a rendelet 3. számú mellékletében találhatjuk.)

A hozzájárulásra kötelezett a saját felelősségére megkezdheti a képzést a szakképzési bizottság döntése előtt is. Ha azonban a kérelmet utóbb elutasítják, a hozzájárulási kötelezettség természetesen nem csökkenthető a megkezdett képzés költségeivel.

Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki ugyanazt a képzést ugyanazzal az intézménnyel végezteti az ország különböző pontjain, csak a székhelye szerinti szakképzési bizottsággal kell engedélyeztetnie a képzést, amennyiben a képzés megkezdésének évében bemutatja az engedély hiteles másolatát a képzés helyszíne szerinti szakképzési bizottságnak.

A kérelemhez mellékelni kell a képzést szervezők tanúsítványának eredeti vagy annak cégszerűen hitelesített másolatát. Mellékelni kell továbbá a képzés szükségességének tartalmi indokolását, valamint a képzési programot és a kérelem alapjául szolgáló dokumentumok eredeti vagy cégszerűen hitelesített másolatát. Természetesen nem kell csatolni a képzési programot, ha a külső képzést a megyei munkaügyi központ regisztrációjában szereplő, tanúsítvánnyal rendelkező szervezet végzi.

A kérelmet 60 napon belül bírálják el. A döntésről 8 napon belül küldenek értesítést. Az elutasító döntést meg kell indokolni. (A március 31. előtt benyújtott kérelmekkel kapcsolatos folyamatban lévő eljárások határidejére a benyújtás időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.)

Elszámolás

Új szabály, hogy az áthúzódó képzésnél a hozzájárulásra kötelezettek a képzés tárgyévében érvényes pénzügyi előírásoknak megfelelően számolhatják el a képzés költségeit. Áthúzódó képzés az, amely a szakképzési bizottság egyszeri engedélye alapján több naptári évet érint.

A hozzájárulásra kötelezettek az alábbi kiadásokat vehetik figyelembe:

  • a külső intézmény által végzett képzés díja,
  • az oktatók részére fizetett juttatás és annak - a kifizetőt terhelő - járulékai,
  • a vizsga- és a vizsgáztatási díj,
  • a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei,
  • az elméleti, gyakorlati képzés során felhasznált anyagok igazolt költségei,
  • a munka-, a védőruha költségei,
  • a tananyagfejlesztés igazolt költségei,
  • az egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos költségek (igazolt bérleti díjak, posta- és adminisztrációs költségek),
  • az alkalmassági vizsgálat költsége,
  • a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltségek, amennyiben a képzés nem a munkáltató telephelyén történik.

Itt említjük meg, hogy a jogszabály-módosítással összhangban az Oktatási Minisztérium visszavonta a Magyar Közlöny 2000/14. számában megjelent közleményét.

(Magyar Közlöny, 2001/34. szám)

Exporttámogatás

Április 13-ától exporttámogatás igényelhető az 10032000-01905245 számú APEH Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari számláról. A támogatásra jogosultság feltétele - a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatások igénybevételének eljárási rendjéről szóló 110/1997. (XII. 30.) FM-PM-IKIM együttes rendeletben meghatározottakon felül - az Agrárintervenciós Központ (AIK) által kiadott igazolás csatolása. Az igazolást akkor állítják ki, ha a termék kiszállítását követő harminc napon belül, de legkésőbb 2001. december 31-ig az AIK-nál bemutatják a kiléptetést igazoló vámáru-nyilatkozat 3. számú példányának másolatát, amelynek hátoldalán nyilatkozni kell arról, hogy a másolati példány az eredetivel mindenben megegyezik.

Az AIK címére (1054 Budapest, Alkotmány u. 29., illetve 1385 Budapest 62, Pf. 867) eljuttatott vámáru-nyilatkozathoz mellékelni kell egy bélyeggel bérmentesített, az igénylő nevére megcímzett válaszlevél-borítékot és a kiállított tértivevényt. Az igazolást az AIK harminc napon belül köteles kiadni abban az esetben, ha a vámáru-nyilatkozaton szereplő adatok megfelelnek a jogszabályokban előírt feltételeknek. A határidőn túl, valamint a hibásan vagy hiányosan benyújtott kérelmeket az AIK elutasítja. Az igazolás tartalmazza az igénylő nevét, adószámát, a vámáru-nyilatkozat határozatszámát, az exportált termék vámtarifaszámát, megnevezését és mennyiségét, valamint a támogatás jogcímét (rendeletszám, terméksorszám).

Az exporttámogatás csak a nettó tömeghez tartozó hazai eredetű anyagtartalom után igényelhető. Az erről szóló 29/2001. (III. 29.) FVM-PM-KüM együttes rendelet előírásait a 2001. december 20-ig történő kiléptetéseknél kell alkalmazni.

A 1. számú melléklet tartalmazza a rendelet szempontjából nem hagyományos exportpiacnak minősülő országokat, illetve az Európai Unió, valamint a CEFTA tagországait. A 2-7. számú mellékletek foglalják magukban a támogatásban részesíthető mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket, valamint az igényelhető exporttámogatások mértékeit.

(Magyar Közlöny, 2001/36. szám)

Árazás

Szeptember 1-jétől minden áru eladási árát - a fogyasztóvédelmi törvényben írtaknak megfelelően - fel kell tüntetni magán az árun. Elegendő az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken feltüntetni az eladási árat, ha az ár feltüntetése magán az árun értelmetlen, különösen az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, az automatákból árusított, illetve a csomagolatlanul értékesített áruknál, valamint az úgynevezett különleges ajánlatok esetén.

Az ömlesztett árun csak az egységárat kell feltüntetni a mértékegységgel együtt. Az egységárat egyébként csak akkor kell feltüntetni az árun, az árjegyzéken, ha az nem egyezik meg az áru eladási árával.

Nem kell feltüntetni az egységárat

  • az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű,
  • az automatákból árusított,
  • az egy csomagban lévő, készletben árusított,
  • a különleges díszcsomagolású,
  • az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvényben meghatározott élelmiszerek esetén az ételek készítéséhez egy csomagban összeállított árukon.

A töltőtömeg egységárának feltüntetése is elegendő, ha a külön jogszabályban meghatározott előre csomagolt áruk forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezések a nettó tömeg mellett a töltő- (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg feltüntetését is előírják.

Minden olyan reklámban, amelyben az áru eladási árát feltüntetik, az előzőek szerinti feltételekkel fel kell tüntetni az egységárat is. A különleges ajánlat reklámjában elegendő a fogyasztó által az ajánlat alapján fizetendő eladási árhoz tartozó egységárat feltüntetni.

Az egységárat a csomagolatlanul értékesített áruknál a tárolóedényen, illetve a polcon az áru megnevezésére és a mennyiségi egységre vonatkozóan jól azonosíthatóan kell feltüntetni.

Az egységárat

  • a térfogatra árult áruknál literenként (Ft/l), vagy - ha ez az összehasonlítást megkönnyíti - milliliterenként (Ft/ml), illetve köbméterenként (Ft/m3),
  • a tömegre árult áruknál kilogrammonként (Ft/kg) vagy tonnánként (Ft/t),
  • a hosszúságra árult áruknál méterenként (Ft/m),
  • a felületre árult áruknál négyzetméterenként (Ft/m2),
  • a kizárólag darabra árult áruknál darabonként (Ft/db) kell feltüntetni.

A szolgáltatások díját a szolgáltatás végzésének vagy kínálásának helyén, jól látható módon kell feltüntetni. Amennyiben a szolgáltatás jellegéből adódóan a szolgáltatás díjának feltüntetése nem lehetséges, a szolgáltatás megkezdése előtt kell tájékoztatni a fogyasztót a szolgáltatás díjáról.

A fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet hatálya nem terjed ki:

  • a vendéglátás és közétkeztetés keretében előállított élelmiszer helyben fogyasztással, vásárlással és házhoz szállítással történő értékesítésére,
  • a régiségek és a műalkotások értékesítésére,
  • az árverés útján értékesítendő árura, ha azok kikiáltási (induló) árát árverési tájékoztató meghatározza,
  • az ingyenes minta, áru átadására.

Az eladási ár az áruért a fogyasztói forgalomban fizetendő ár, amely magában foglalja az általános forgalmi adó és az árut terhelő más adók, illetve egyéb fizetési kötelezettségek összegét is. A szolgáltatás díja a szolgáltatásért a fogyasztói forgalomban fizetendő díj, amely magában foglalja az általános forgalmi adó és a szolgáltatást terhelő más adók, illetve fizetési kötelezettségek összegét is. Az egységár az áru egy kilogrammjáért, egy literéért vagy milliliteréért, egy méteréért, egy négyzetméteréért, egy köbméteréért vagy egy darabjáért fizetendő eladási ár. Ömlesztett az az áru, amelyet nem mérnek meg vagy csomagolnak be előre, és mérése, csomagolása a fogyasztó jelenlétében történik.

(Magyar Közlöny, 2001/36. szám)

Villamos műszaki-biztonsági szabályzat

Június 29-től lesz hatályos a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat (sic!). A villamosmű engedélyese a szabályzatban foglaltak alapján köteles majd kialakítani a villamosművi műszaki-biztonsági követelmények teljesüléséhez szükséges további részletes szabályokat.

A szabályzat tartalmazza a villamosmű műszaki-biztonsági követelményeihez kapcsolódó biztonsági szabályozásokat, a biztonságos munkavégzés személyi feltételeit (egészségügyi alkalmasság, szakképzettség, feljogosítások, egyszemélyi felelősség), a villamosmű főfolyamatainak biztonságát meghatározó tevékenységeket (tervezés, létesítés, üzembe helyezés, üzemeltetés, megszüntetés). A szabályzatot a villamosenergia-termelő, -szállító és -szolgáltató műveknek kell alkalmazniuk a villamosmű tervezésekor, létesítésekor, üzemeltetésekor (üzemviteli műveletek, kapcsolások, karbantartások stb.) és megszüntetésekor.

A szabályzatban foglaltak betartását első fokon a területi műszaki biztonsági felügyelet, másodfokon a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet ellenőrzi.

A biztonsági követelményeket a 8/2001. (III. 30.) GM rendelet írta elő.

(Magyar Közlöny, 2001/37. szám)

Közúti árufuvarozás

Az Országgyűlés a 19/2001. (III. 30.) OGY határozattal megerősítette az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti közúti árufuvarozás meghatározott feltételeinek kialakításáról és a kombinált fuvarozás elősegítéséről szóló nemzetközi megállapodást.

(Magyar Közlöny, 2001/37. szám)

Országos Vasúti Szabályzat

Módosították az Országos Vasúti Szabályzatot. A változásokat a 12/2001. (III. 31.) KöViM rendelet mellékletében tették közzé. A rendelet március 31-től hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/38. szám)

AETR

Az Országgyűlés kihirdette a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodást (AETR). A Magyar Köztársaság csatlakozási okmányának letétbe helyezése az egyesült nemzetek főtitkáránál 1999. október 22-én már megtörtént. A megállapodás eredeti angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a 2001. évi IX. törvényben olvasható.

(Magyar Közlöny, 2001/39. szám)

Nitrátszennyezés

Rendeletet alkottak a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről.

A rendelet szerint

  • tilos a vizekbe a hígtrágyát, trágyalét és a trágyatárolók csurgalékvizeit bevezetni,
  • állattartó telephez nem lehet létesíteni trágyatárolót a felszíni víztől vagy az ivóvíznyerő helytől számított legalább 100 méteren belül,
  • vízjárta területeken nem lehet hígtrágyatárolót létesíteni.

A már üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepeknek legkésőbb 2005. december 31-ig meg kell felelniük a fenti előírásoknak.

A rendelet további követelményeket tartalmaz azokra nézve, akik nitrátérzékeny területeken végeznek mezőgazdasági tevékenységet. A nitrátérzékeny területeket a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet mellékletében sorolták fel. A rendelet május 3-ától hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/39. szám)

Szennyvízfelhasználás

Szabályozták a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználását és kezelését. A rendelet kiterjed a szennyvízelvezető művel összegyűjtött és szennyvíztisztító műben tisztított szennyvíz, illetve kezelt szennyvíziszap mezőgazdasági területre történő kijuttatására és felhasználásának szakmai feltételeire, továbbá a gyűjtött és kezelt települési folyékony hulladékok mezőgazdasági felhasználására.

Engedélyezés

A mezőgazdasági területen csak kezelt szennyvíziszapot és tisztított szennyvizet lehet felhasználni. A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit talajtani szakvélemény alapján a közegészségügyi, állat-egészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság, valamint a települési önkormányzat jegyzőjének hozzájárulásával az illetékes növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás engedélyezhet. Az engedélyt legfeljebb öt évre adják meg.

A talajvédelmi hatóság csak akkor engedélyezi a szennyvíz vagy szennyvíziszap kijuttatását, ha ahhoz a földhasználó hozzájárult. Ha a föld használója és tulajdonosa nem azonos, úgy a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges.

A földhasználónak, illetve a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetőjének a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználására tervezett mezőgazdasági terület fekvése szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz kell benyújtania az engedély kiadása iránti kérelmet.

Tilalmak

Nem lehet felhasználni a mezőgazdaságban a tisztítatlan szennyvizet, a nyersiszapot, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladékot vagy más kezeletlen iszapot. Termőföldön nem szabad tárolni szennyvíziszapot. A felhasználásra kijelölt mezőgazdasági területre csak az azonnal felhasználható és bedolgozható szennyvíziszap-mennyiséget lehet kiszállítani. Ha a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával összefüggő munkafolyamatok ezt indokolják, hatóságilag engedélyezett gyűjtőtárolót kell létesíteni. A szennyvíziszapot a talaj felszíne alá kell juttatni. A talaj felszínére ennek ellenére kijutott iszapot azonnal be kell dolgozni.

Tilos a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása a zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben. Termő szőlő- és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben szennyvizet és szennyvíziszapot csak a vegetációs időn kívül lehet felhasználni. Hagyományos művelésű magas törzsű gyümölcsfák esetében a kijuttatás és a betakarítás között legalább hat hét várakozási időt kell tartani. Szántóföldi növények termesztésére, valamint takarmánytermesztésre használt területen szennyvíziszapot csak a betakarítás és a következő vetés közötti időszakban lehet felhasználni. Ebben az esetben a talaj szennyvízzel öntözése megengedhető a vegetációs időn belül is, de a kijuttatás befejezésétől a betakarításig legalább három hét várakozási időt kell betartani.

Tilos a szennyvíz vagy szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása, ha azokban a mérgező (toxikus) elemek vagy káros anyagok koncentrációja meghaladja a rendeletben közölt határértékeket. Tilos a szennyvíz, szennyvíziszap hasznosítása a védett természeti területen, továbbá azon a földrészleten, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak. Tilos a szennyvíziszapot felhasználni a rét és legelő művelési ágban hasznosított mezőgazdasági területen.

A felszíni vizek parti sávjában és hullámterében, az árvíz és belvíz, valamint a fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett és vízjárta mezőgazdasági területeken nem lehet felhasználni szennyvizet és szennyvíziszapot. Tilos a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása azokon a karsztos területeken is, ahol a felszínen vagy legfeljebb 10 méterrel a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásakor legalább háromszáz méter védőtávolságot kell tartani a lakott területtől, illetve a lakóépülettől, valamint az erdő művelési ágban lévő területtől.

A szennyvízben és a szennyvíziszapban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékeit az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák. A rendelet április 18-ától hatályos, rendelkezéseit első alkalommal a július 1-jét követően benyújtott kérelmeknél kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/39. szám)

Nyomástartó berendezések

2003. január 1-jén lép hatályba a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló rendelet. A rendeletet a nyomástartó berendezéseket és rendszereket, valamint az egyszerű nyomástartó edényeket tervező, gyártó, forgalmazó és importáló gazdálkodó szervezeteknek kell alkalmazniuk.

A 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet hatálya alá tartozó berendezéseket csak akkor lehet forgalomba hozni, ha megfelelnek a rájuk vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeknek.

(Magyar Közlöny, 2001/40. szám)

Kereskedelemfejlesztés

A belföldi székhelyű gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, szakmai alapon szerveződő egyesületek, társaságok az alábbi jogcímeken igényelhetnek támogatást a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzatból:

  • a Magyarországon bejegyzett vállalkozások termékeinek nemzetközi elfogadtatása érdekében a külpiaci megjelenést segítő, a nemzetközi gyakorlatban elfogadott és alkalmazott kereskedelmi módszerek és eszközök megteremtése;
  • a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) kereskedelemfejlesztési programjai;
  • a külgazdasági kapcsolatok építését elősegítő hazai és nemzetközi programok;
  • külgazdasági feladatok megoldását megalapozó kutatások, tanulmányok;
  • a kereskedelemfejlesztést szolgáló sajtó- és tájékoztatási tevékenység;
  • a kereskedelemfejlesztést szolgáló, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülést biztosító nemzetközi segélyprogramokban, valamint az Európai Unió társult országai számára is megnyitott programjaiban való részvétel.

A Külügyminisztérium évente nyilvános pályázati felhívásban hirdeti meg a tárgyévi támogatási feltételeket és a hozzájuk rendelt támogatás mértékét.

A pályázati feltételeket a 7/2001. (IV. 5.) KüM rendeletben tették közzé.

(Magyar Közlöny, 2001/40. szám)

Szelektív hulladékgyűjtés

Megjelent az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének szabályairól szóló rendelet. A jogszabály előírásait az elemek és akkumulátorok gyártóinak, forgalmazóinak és fogyasztóinak egyaránt be kell tartaniuk.

Tilos olyan elem, akkumulátor forgalomba hozatala, amely 0,0005 tömegszázaléknál több higanyt tartalmaz (beleértve a készülékbe elhelyezett elemeket és akkumulátorokat is). Kivételt képeznek az olyan gombelemek, illetve gombcellákból összetett akkumulátorok, amelyeknek higanytartalma nem haladja meg a 2 tömegszázalékot.

Tilos a hulladékká vált elemeket és akkumulátorokat más hulladékkal összekeverni. Az elemek és akkumulátorok tulajdonosainak és birtokosainak a hulladékká vált elemeket, akkumulátorokat elkülönítetten kell gyűjteniük. Biztosítaniuk kell továbbá a hasznosítást vagy az ártalmatlanítást.

A hulladékká vált elemek és akkumulátorok visszagyűjtését a gyártónak, illetve a forgalmazónak kell megoldania. A gyártó külön megállapodást is köthet a visszagyűjtésre. A visszagyűjtés csak más hulladéktól elkülönítetten történhet. A gyártók, a forgalmazók közös gyűjtőhálózatot is létrehozhatnak és működtethetnek, vagy szerződést köthetnek a települési önkormányzatokkal a közszolgáltatás keretében történő elkülönített gyűjtésre.

A fogyasztói forgalomba hozatal helyén a gyártó által biztosított megfelelő gyűjtőedényt, gyűjtőkonténert kell elhelyezni a hulladékká vált elemek, akkumulátorok visszagyűjtése érdekében. A hulladékká vált elemeket, gombelemeket, gombakkumulátorokat és a kis kapacitású lúgos akkumulátorokat azonos módon, közös gyűjtőedényben lehet gyűjteni.

A fogyasztók tájékoztatása

A gyártó és a forgalmazó termékismertetőben köteles tájékoztatni a fogyasztókat

  • a hulladékká vált elemek és akkumulátorok ellenőrizetlen elhelyezésének veszélyeire;
  • az elemek, akkumulátorok, valamint az állandó jelleggel beépített elemeket és akkumulátorokat tartalmazó készülékek jelölésére;
  • a készülékekbe állandó jelleggel beépített elemek és akkumulátorok eltávolításának módszerére.

Az elemeket és akkumulátorokat jelöléssel kell ellátni. A jelölésnek fel kell hívnia a figyelmet az elkülönített gyűjtésre és a nehézfémtartalomra. A jelöléseket jól láthatóan, jól olvashatóan kell elhelyezni, és le nem törölhető módon kell nyomtatni.

Jelölés nélkül nem lehet forgalomba hozni elemet és akkumulátort, kivéve a rendelet hatálybalépésekor meglévő kereskedelmi készleteket, amelyeket december 31-ig lehet forgalmazni.

Hatósági felügyelet

Az első fokú hatósági jogköröket a környezetvédelmi felügyelőségek, illetve a fogyasztóvédelmi felügyelőségek gyakorolják. Az előírások megszegése esetén bírságot kell fizetni.

A 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet 2001. április 15-én lépett hatályba. Előírásait a hatálybalépését követően induló hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/41. szám)

Gabonavetési hitelek

A kormány az 1032/2001. (IV. 9.) Korm. határozatával módosította a 2001. évi gabonavetési hitelekhez szükséges állami kezességvállalásról és az agrárhitelekhez biztosított 15 milliárd forint kezességvállalási keret részbeni felhasználásáról szóló határozatát. Az igénybe vehető kedvezmények részletes feltételeit a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben fogja szabályozni.

(Magyar Közlöny, 2001/41. szám)

Átlagkereset

A KSH közzétette a különböző ellátások megállapításának alapjául szolgáló múlt évi főbb adatokat:

Bruttó átlagkereset:

87 600 Ft/hó

Nettó átlagkereset:

55 800 Ft/hó

Bruttó kereseti index:

113,5% (1999. év = 100)

Nettó kereseti index:

111,4% (1999. év = 100)

Fogyasztói árindex

110,1

2000-ben

(1999. december = 100),
109,8%
(1999. év = 100)

(Magyar Közlöny, 2001/41. szám)

Nemzetközi fuvarozás

Május 1-jétől szigorúan ellenőrzik a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének vezetési és pihenőidejét. Azok a járművek és vállalkozások számíthatnak a kontrollra, amelyek az AETR-megállapodás hatálya alá tartoznak. Az ellenőrzést az 54/2001. (IV. 10.) Korm. rendeletben foglaltak alapján végzik a hatóságok.

Az a járművezető, aki túllépi az engedélyezett vezetési és pihenőidejét, szabálysértést követ el, és a rendőrség a helyszínen 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

Ugyancsak 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható a nemzetközi közúti forgalomban fuvarozást végző jármű üzemben tartója, ha megszegi a jármű vezetésére jogosult személyek szakmai képesítésére és létszámára, az adatrögzítő lapok nyilvántartására, kezelésére, őrzésére, a járművezetők vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére, a menetíró készülék felszerelésére és üzembe állítására vonatkozó szabályokat. Az e szabálysértés miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozik.

A fenti két új szabálysértést az 55/2001. (IV. 10.) Korm. rendelet iktatta be.

(Magyar Közlöny, 2001/42. szám)

Szövetkezeti üzletrész

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, és ezért 2001. január 1-jére - vagyis a törvény hatálybalépésének napjára - visszamenőlegesen megsemmisítette a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló 2000. évi CXLIV. törvényt. A 10/2001. (IV. 12.) AB határozat értelmében a törvényt olyannak kell tekinteni, mintha meg sem alkották volna.

(Magyar Közlöny, 2001/43. szám)

Marhahús-kompenzáció

A kormány kihirdette a Magyarország és Törökország közötti szabadkereskedelmi megállapodásban szereplő élő marhára és fagyasztott marhahúsra vonatkozó 2000. évi átmeneti kompenzációt.

Törökország átmenetileg pótlólagos vámkvótákat nyitott az 59/2001. (IV. 13.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. A megállapodást 2001. március 30-ától kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/44. szám)

"Származó termék"

Módosították a származó termék meghatározásáról szóló Magyar-Török Szabadkereskedelmi Megállapodást. A határozat magyar nyelvű fordítását a 60/2001. (IV. 13.) Korm. rendeletben tették közzé.

A határozatban foglaltakat 2001. március 30-ától kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/44. szám)

Utazásszervezés

Módosították az utazásszervező és -közvetítő tevékenység szabályait. A már működő utazási vállalkozóknak június végéig igazolniuk kell a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala részére, hogy bejegyezték a cégjegyzékbe, illetve az előírt bírósági vagy hatósági nyilvántartásba; valamint hogy az utazási vállalkozásban legalább 1 szakmai tevékenységért felelős személy működik, aki utazásszervezői minősítő vizsgával vagy szakképesítéssel rendelkezik. A hivatal nem veszi nyilvántartásba azt a vállalkozást, amelynek lejárt esedékességű, 60 napon túli, végrehajtható köztartozása van. Az új szabályok hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül igazolniuk kell az utazásszervezőknek, hogy megfelelő vagyoni biztosítékkal rendelkeznek. A határidők lejártát követően az utazási vállalkozások csak akkor működhetnek, ha igazolták, hogy megfelelnek a követelményeknek. Azt az utazási vállalkozót, aki az előírt határidőben nem tett eleget az igazolási kötelezettségének, a hivatal törli a hatósági nyilvántartásból.

Az új szabályokat a 62/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet iktatta be. A rendelet április 28-ától hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/44. szám)

Lakáscélú támogatások

Az állam kiegészítő kamattámogatást nyújt a 2001. évi tavaszi ár- vagy belvíz következtében megrongálódott, illetve megsemmisült lakóépület és a hozzá tartozó nem lakáscélú építmény tulajdonosának az épület helyreállításához, újjáépítéséhez, vagy helyette másik lakás vagy lakóépület vásárlásához, valamint a nem lakáscélú építmény helyreállításához, újjáépítéséhez a hitelintézettel 2001. december 31-éig megkötött szerződés alapján felvett kölcsönre. A kamattámogatást az veheti igénybe, akinek az ár- vagy belvíz által okozott károkat szenvedett ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzője a károk felméréséről készült nyilvántartás alapján igazolja a kiegészítő kamattámogatásra való jogosultságát.

Az új támogatási formát április 14-étől lehet igénybe venni a 65/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet alapján.

(Magyar Közlöny, 2001/44. szám)

Kereskedelmi vámtarifa

Kiegészítették a kereskedelmi vámtarifa 4. számú mellékletének "lengyel" jelzésű hasábját.

A vámtarifaszámokat a 8/2001. (IV. 13.) KüM-PM együttes rendeletben hirdették ki. A rendelet április 15-étől hatályos, rendelkezéseit az ezt követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/44. szám)

Vámkontingensek

Közzétették a Lengyelországból származó egyes árukra 2001. január 1-jétől december 31-éig alkalmazandó vámkontingenseket. A 9/2001. (IV. 13.) KüM-PM együttes rendelet április 15-én lépett hatályba, rendelkezéseit az ezt követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/44. szám)

Zárjegy

Április 13-ától változnak a zárjegyek alkalmazásának és a zárjegyekkel való elszámolásnak a szabályai.

A 19/2001. (IV. 13.) PM rendeletben foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2001/44. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére