Internetes jogdíjak és felhasználási feltételek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 37. számában (2001. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az internet és a szerzői jog szoros kapcsolatban vannak egymással, azon egyszerű oknál fogva, hogy az interneten tárolt információk nagy része szerzői mű.

 

A közös jogkezelő szervezetek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben (Szjt.) foglalt felhatalmazás alapján évente közzéteszik a Magyar Közlönyben a velük kapcsolatba kerülő felhasználók által fizetendő szerzői jogdíjak összegét és a felhasználás egyéb feltételeit. A 2001. évre a Magyar Közlöny 2001/4. számában jelent meg az irodalmi és zeneművek közös jogkezelését végző ARTISJUS, a hangfelvételek előállítóinak közös jogkezelője, a MAHASZ, az előadóművészek jogkezelő szervezete, az MSZSZ-EJI és a képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatos közös jogkezelési tevékenységet végző HUNGART jogdíjközleménye (díjszabása).

A legtöbb változás a szerzői művek internetes felhasználása területén figyelhető meg, ám valószínűleg még jelentősebbek lesznek azok, amelyek a következő években a magyarországi internetfelhasználói kör bővülésétől várhatók.

Internetes felhasználás

A szerzői művek felhasználásának internetes formáját a jelenlegi Szjt. nevesítette először. A törvény szerint a szerzőt megilleti az a kizárólagos jog, hogy a művét a nyilvánossághoz közvetítse, illetve hogy erre engedélyt adjon. Kiterjed ez a joga különösen arra az esetre amikor a művet vezeték útján, vagy bármely más eszközzel, illetve módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választják meg. A törvényszöveg gyakorlatilag megegyezik a WIPO (a Szellemi Tulajdon Világszervezete) 1996-os szerzői jogi szerződésének 8. szakaszában található meghatározással.

Nyilvánossághoz közvetítés

A törvény tehát a nyilvánossághoz közvetítés egyik módjaként határozza meg azt az esetet, amikor a szerzői művet számítógépes hálózat útján teszik hozzáférhetővé a felhasználók számára. A nyilvánossághoz közvetítés klasszikus esete a rádiós, televíziós műsorsugárzás, s mivel az internetes felhasználás leginkább ehhez a területhez hasonlít, az említett területek a törvénynek ugyanabba a fejezetébe kerültek. A felhasználás lényege, hogy a szerzői művek a számítógépes hálózatba kapcsolt valamennyi felhasználó, vagyis a nyilvánosság számára rendelkezésre állnak, akik azokat az általuk meghatározott ideig és időtartamban vehetik igénybe.

A fenti, lehívásos, számítógépes hálózaton történő közvetítésen kívül az internetes műfelhasználás másik tipikus formája, amikor a rádió-, televíziószervezetek közvetítik ilyen módon műsorukat a nyilvánossághoz.

Többszörözés

Szükségszerűen együtt jár ugyanakkor az internetes hozzáférhetővé tétel egy másik szerzői jogi felhasználással, a többszörözéssel. Az Szjt. ugyanis többszörözésként határozza meg mind a mű nyilvánossághoz közvetítés céljára történő rögzítését, tárolását, a digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában történő előállítását is.

Tekintve, hogy az Szjt. a mű mindenféle felhasználását szerzői engedélyhez köti és ahhoz a szerző részéről díjigényt fűz, a felhasználás mindkét formája, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel és a többszörözés is jogdíjköteles felhasználásnak minősül, kivéve a szabad felhasználásnak a törvény által tételesen meghatározott eseteit.

Szabad felhasználás

A szabad felhasználás két esete jöhet itt szóba, a művek ideiglenes többszörözése, valamint a magáncélú másolás.

Ideiglenes többszörözés

Az ideiglenes többszörözés akkor minősül szabad felhasználásnak, ha az a felhasználási folyamat elválaszthatatlan része, nincs önálló gazdasági jelentősége, és kizárólag a megengedett, illetve engedélyezett felhasználás érdekében történik.

Magáncélú másolás

A magáncélú másolás nem esik a szabad felhasználás körébe, ha a műről számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot. A magáncélú másolás tehát csak akkor minősül szabad felhasználásnak, ha a másolatot készítő személy kizárólag a maga számára készíti azt, anélkül hogy ezzel bármiféle anyagi hasznot kívánna elérni.

Közös jogkezelés

Tekintve, hogy az internetes felhasználás tipikusan az az eset, amikor a szerzői művek felhasználása tömegesen, egy időben, a világ bármely pontján történhet, a gyakorlatban alig lenne kivitelezhető, hogy a szerzők, illetve egyéb jogosultak maguk érvényesítsék igényüket. Ezért írja elő az Szjt., hogy ilyen esetben a jogérvényesítés a közös jogkezelés körébe tartozik.

A jogkezelő szervezetekre várt az a feladat, hogy a törvényszöveget értelmezve közleményeikben meghatározzák, hogy ki minősül felhasználónak, vagyis ki lesz a díjszabásaik címzettje, és hogy a felhasználó milyen feltételek mellett milyen összegű jogdíj megfizetésére köteles.

A jogdíjfizetés kötelezettje

Lássuk ezek után, hogy a számítógépes hálózat által összekapcsolt szereplők közül kit tekinthetünk a szerzői mű felhasználójának, és kit terhel a jogdíjfizetési kötelezettség! (Az alábbiak természetesen csak a közös jogkezelésben jelenleg működő rendszert írják le, és nem általános szabályokat tartalmaznak.)

ARTISJUS-közlemény

Az internetes felhasználást legrészletesebben szabályozó ARTISJUS-közlemény az alábbi két jogdíjfizetői kört határozza meg:

  • rádió-, tv-szervezet, amely számítógépes hálózaton, vagy a sugárzással egy időben azon is hozzáférhetővé teszi a műsorát a nyilvánosság számára,
  • az általa jogosított szerzői műveket számítógépes hálózat útján lehívásra hozzáférhetővé tevő szolgáltató.

A szolgáltató fogalmát értelmezve azután a közlemény ebbe a körbe sorolja mind az úgynevezett tartalomszolgáltatót, mind pedig azt a szervezetet, amely a tartalomszolgáltató számára kiszolgáló számítógépen hozzáférési vagy megkönnyítési céllal tárolja a műveket.

A tartalomszolgáltató - vagyis az a személy vagy szervezet, aki (amely) az érintett honlapon elhelyezi a szerzői műveket - felelőssége a jogdíj megfizetéséért, illetve az esetleges jogsértésért nem lehet kétséges, hiszen a mű kiválasztásában, hozzáférhetővé tételében a szerepe teljesen aktív. Ugyanakkor a rögzítést, tárolást, illetve hozzáférést biztosító szervezetek felelőssége is megállapítható a magyar jog alapján.

Az ARTISJUS díjszabásában - külföldi mintákat követve - felajánlja, hogy megkönnyíti a szolgáltatók felelősségi helyzetét, és a zavartalan működésüket segítő együttműködést kínál az alábbiak szerint.

Megállapítja, hogy e szervezetek felelősek a jogdíj megfizetéséért, illetve a jogsértésért, kivéve ha az alábbi feltételek együttesen megvalósulnak:

A szervezet nem ismeri, nem is ismerheti az általa rögzített tartalmat, és kizárólag tárhelyet nyújt, vagy a hozzáférés gyorsítására szolgáló tárolóban rögzíti az adatokat, avagy kizárólag továbbítást végez, illetve kizárólag keresőrendszerben tárol adatot a hozzáférés megkönnyítése érdekében, és vállalja, hogy az ARTISJUS-szal megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy amennyiben az ARTISJUS értesíti arról, hogy az általa végzett közös jogkezelést érintő jogsértés megvalósult, eltávolítja az érintett tartalmat, és felszólítja nyilatkozattételre az azt elhelyező tartalomszolgáltatót. Ha az utóbbi nem nyilatkozik, vagy elismeri a jogsértést, az eltávolítás véglegessé válik, ha vitatja, hogy jogsértés történt, az ARTISJUS-nak igazolnia kell, hogy igényét bírósági, illetve egyéb eljárás útján érvényesítette, melynek eredményéig az eltávolítás fennmarad.

Az elmúlt évben egyébként, amikor a fenti megoldást a jogdíjközlemény még nem tartalmazta, több ízben sor került arra, hogy az ARTISJUS felhívására eltávolították a szerző hozzájárulása, illetve jogdíjfizetés nélkül az interneten hozzáférhetővé tett művet. Bár ez akkor az internetes társadalom felháborodását váltotta ki, a jövőben ez az eljárás valószínűleg gyakori lesz.

MAHASZ, EJI

A MAHASZ és az EJI közleménye is szabályozza az internetes felhasználást, szemérmesen megkerülve azt a kérdést, hogy kit terhel a fizetési kötelezettség, ugyanis annak alanyaként csupán a felhasználót jelöli meg, nem részletezve, hogy kit ért ez alatt.

Magánfelhasználás

Nem terheli a jogdíjfizetési kötelezettség azt a személyt, aki lehívja a szerzői művet (kivéve a szoftvert és az egyéni, eredeti jellegű elektronikusan működtetett adattárat) a számítógépére, illetve aki azt onnan magáncélra letölti, ugyanis ez a felhasználás magáncélú másolásnak minősül.

A szerzői jogdíjak összege

Mivel ez a felhasználási forma a nyilvánossághoz közvetítéshez áll legközelebb, a jogdíjat is ezekkel egy fejezetben, hozzájuk hasonlóan tárgyalták a közlemények. Kezdetben ez a hasonlóság a jogdíjszámítás alapjának és mértékének meghatározásában nagyobb volt. Ma már a gyakorlati tapasztalatok hatására az internetes jogdíjak jóval differenciáltabbakká váltak a sugárzó és a kábelszervezetek által fizetendő jogdíjaknál.

A jogdíjak összege egyrészről attól függ, hogy a szolgáltató azokhoz kapcsolódóan ér-e el bevételt vagy nem, a műveket le lehet-e tölteni vagy sem, illetve attól, hogy zeneművekről, vagy szépirodalmi művekről van-e szó.

A havi átalánydíjak összege a tavalyihoz viszonyítva csökkent, ami azt mutatja, hogy az ARTISJUS igyekszik figyelembe venni a felhasználók visszajelzéseit és a gyakorlati tapasztalatokat.

dr. Frank Edit

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére